Jabloniczky János
(* 1874. szept. 21. Nagyszombat, † 1950, Szovjetunió) Ügyvéd, politikus. Jogi diplomáját Budapesten szerezte. Az államfordulatelőtt Pozsonyban ügyvéd és különböző gazdasági társulások, egyesületek jogi képviselője. Csehszl. megalakulása után a pozsonyi városi képviselőtestület tagja volt. Az Országos Keresztényszocialista Párt egyik alapítója, a párton belüli német...megnyit →
(* 1874. szept. 21. Nagyszombat, † 1950, Szovjetunió) Ügyvéd, politikus. Jogi diplomáját Budapesten szerezte. Az államfordulatelőtt Pozsonyban ügyvéd és különböző gazdasági társulások, egyesületek jogi képviselője. Csehszl. megalakulása után a pozsonyi városi képviselőtestület tagja volt. Az Országos Keresztényszocialista Párt egyik alapítója, a párton belüli német...megnyit →
Részletek
(* 1874. szept. 21. Nagyszombat, † 1950, Szovjetunió) Ügyvéd, politikus. Jogi diplomáját Budapesten szerezte. Az államfordulatelőtt Pozsonyban ügyvéd és különböző gazdasági társulások, egyesületek jogi képviselője. Csehszl. megalakulása után a pozsonyi városi képviselőtestület tagja volt. Az Országos Keresztényszocialista Párt egyik alapítója, a párton belüli német tagozat vezetője; 1920-ban, 1925-ben és 1929-ben nemzetgyűlési képviselő. A párt első elnöke volt, Lelley Jenő irányvonalával szembefordulva támogatta a Magyar Nemzeti Párt-tal való együttműködést és egyesülést. A második vh. után több szlovákiai magyar politikussal együtt letartóztatták, és a Szovjetunióba hurcolták. Feltehetően egy ottani lágerben halt meg.
Jablonov nad Turňou
-> Szádalmás; Almás (Jablonov nad Turňou)
Község a Rozsnyói járásban, az Alsó- és a Felső-hegy között, a Torna-patak völgyében, a Szoroskői-nyereg alatt, Rozsnyótól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 921, ebből 862 (93,6%) magyar, 42 (4,6%) szlovák; [2011] – 808, ebből 650 (80,4%) magyar, 129 (16,0%) szlovák nemzetiségű. A:...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, az Alsó- és a Felső-hegy között, a Torna-patak völgyében, a Szoroskői-nyereg alatt, Rozsnyótól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 921, ebből 862 (93,6%) magyar, 42 (4,6%) szlovák; [2011] – 808, ebből 650 (80,4%) magyar, 129 (16,0%) szlovák nemzetiségű. A:...megnyit →
Részletek
Község a Rozsnyói járásban, az Alsó- és a Felső-hegy között, a Torna-patak völgyében, a Szoroskői-nyereg alatt, Rozsnyótól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 921, ebből 862 (93,6%) magyar, 42 (4,6%) szlovák; [2011] – 808, ebből 650 (80,4%) magyar, 129 (16,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 681 (84,3%) magyar, 95 (11,8%) szlovák. V: [2011] – 378 ref., 335 r. k., 10 gör. kat., 4 ev. – A csehszlovákiai magyar ifjúsági klubok 1971-ben ~on és a szomszédos Körtvélyesen rendezték meg az utolsó, VII. Nyári Ifjúsági Találkozót. R. k. (Szentháromság-) temploma a 14. sz. második felében gótikus, ref. temploma a 18. sz. végén klasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején közös, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Jaczkó Olga
-> N. Jaczkó Olga
(* 1895. jan. 20. Tarna (Trnava pri Laborci), † 1970. nov. 4. Nagykovácsi [Mo.]) Író. Ungvárott végezte a polgári iskolát. 1945 után Mo.-n telepedett le második férjével Gömöri Jenő Tamással, de ez után már nem publikált többet. – Fm. Csendes mederben (elb., 1925); Virágzó cseresznyék (elb.,...megnyit →
(* 1895. jan. 20. Tarna (Trnava pri Laborci), † 1970. nov. 4. Nagykovácsi [Mo.]) Író. Ungvárott végezte a polgári iskolát. 1945 után Mo.-n telepedett le második férjével Gömöri Jenő Tamással, de ez után már nem publikált többet. – Fm. Csendes mederben (elb., 1925); Virágzó cseresznyék (elb.,...megnyit →
Részletek
(* 1895. jan. 20. Tarna (Trnava pri Laborci), † 1970. nov. 4. Nagykovácsi [Mo.]) Író. Ungvárott végezte a polgári iskolát. 1945 után Mo.-n telepedett le második férjével Gömöri Jenő Tamással, de ez után már nem publikált többet. – Fm. Csendes mederben (elb., 1925); Virágzó cseresznyék (elb., 1928); Ispilángi rózsa (r., 1928); Ítéletidő (r., Gömöri Jenő Tamással, 1936).
Jahodná
-> Pozsonyeperjes; Eperjes (Jahodná)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna bal partján, Dunaszerdahelytől ÉK-re. L: [1921] – 1146, ebből 1132 (98,8%) magyar; [2011] – 1477, ebből 1250 (84,6%) magyar, 182 (12,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1311 (88,8%) magyar, 126 (8,5%) szlovák. V: [2011]...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna bal partján, Dunaszerdahelytől ÉK-re. L: [1921] – 1146, ebből 1132 (98,8%) magyar; [2011] – 1477, ebből 1250 (84,6%) magyar, 182 (12,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1311 (88,8%) magyar, 126 (8,5%) szlovák. V: [2011]...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna bal partján, Dunaszerdahelytől ÉK-re. L: [1921] – 1146, ebből 1132 (98,8%) magyar; [2011] – 1477, ebből 1250 (84,6%) magyar, 182 (12,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1311 (88,8%) magyar, 126 (8,5%) szlovák. V: [2011] – 1274 r. k., 21 ref., 7 ev., 5 gör. kat. – Lakói neves vízimolnárok voltak, a Kis-Dunán, amelyen még a 20. sz. első felében is több hajómalma működött, felújított kerekes vízimalom található. R. k. (Szt. Péter és Pál-) temploma 1747–50-ben késő barokk stílusban épült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1960–90 között közigazgatásilag hozzá tartozott Dunatőkés.
JAIK
-> József Attila Ifjúsági Klub – JAIK
A magyar egyetemisták és diákok klubja (Pozsony, 1964). Rendszeres összejövetelein tudományos népszerűsítő előadásokat, műsoros esteket szervezett, foglalkozott az aktuális közéleti kérdésekkel, összefogta a Pozsonyban tanuló hallgatókat, diákokat, az itt élő közéleti értelmiségieket. A hatvanas évek második felében a Népművelés mellékleteként több időszaki kiadványt jelentett...megnyit →
A magyar egyetemisták és diákok klubja (Pozsony, 1964). Rendszeres összejövetelein tudományos népszerűsítő előadásokat, műsoros esteket szervezett, foglalkozott az aktuális közéleti kérdésekkel, összefogta a Pozsonyban tanuló hallgatókat, diákokat, az itt élő közéleti értelmiségieket. A hatvanas évek második felében a Népművelés mellékleteként több időszaki kiadványt jelentett...megnyit →
Részletek
A magyar egyetemisták és diákok klubja (Pozsony, 1964). Rendszeres összejövetelein tudományos népszerűsítő előadásokat, műsoros esteket szervezett, foglalkozott az aktuális közéleti kérdésekkel, összefogta a Pozsonyban tanuló hallgatókat, diákokat, az itt élő közéleti értelmiségieket. A hatvanas évek második felében a Népművelés mellékleteként több időszaki kiadványt jelentett meg (Így Élünk Mi, Hang, Klubfórum). Aktív szervezője volt a Nyári Ifjúsági Táboroknak, a honismereti kerékpártúráknak és a szlovákiai magyar klubmozgalomnak. 1991-ben megszűnt, szerepét a pozsonyi magyar szakmai egyetemi klubok vették át. 2007-től önálló jogi személyként újra működik. – Vezető: Kajla Júlia (1964); Németh István (1965); Duray Miklós (1965); A. Nagy László (1968); Grendel Lajos (1970); Végh László (1971); Samarjay Zoltán (1972); Bába Ildikó (1974); Mihályi Molnár László (1975); Visehradszky Vilmos (1978); Molnár Imre (1979); Zobor Rozália (1980); Braunsteiner Glória (1981); Patus János (1984); Rudas Dóra (1985); Kosár Dezső (1986); Vörös Péter (1988); Somogyi Alfréd (1989); Kosár Dezső (1990–1991); Víglaš Zoltán (2007); Petrik Tamás (2009); Ovšonka Márk (2010); Tóth Kálmán (2010); Rajcsányi Viktor (2012); Reczai Lilla (2013).
Ják Sándor; Jakabovics
Részletek
(* 1898, † ?) Költő. 1922-től 1938-ig a Beregi Újság szerkesztője volt. 1944-ben németországi koncentrációs táborba hurcolták. 1945 után Mo.-on élt. Rímes prózájában a kárpátaljai szegény nép életét ábrázolta. – Fm. Neked írom (v., 1937).
Jakab István
(* 1928. szept. 29. Nagyráska, † 2013. nov. 23. Komárom) Nyelvész, szakíró, egyetemi oktató. Sárospatakon érettségizett (1949), a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar szakos tanári oklevelet 1958-ban (1970-től kandidátus). 1956–1961 között Nagymegyeren volt tanító (1957-től igazgató); 1961-től nyugdíjazásáig (1994) a pozsonyi Comenius Egyetem BTK...megnyit →
(* 1928. szept. 29. Nagyráska, † 2013. nov. 23. Komárom) Nyelvész, szakíró, egyetemi oktató. Sárospatakon érettségizett (1949), a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar szakos tanári oklevelet 1958-ban (1970-től kandidátus). 1956–1961 között Nagymegyeren volt tanító (1957-től igazgató); 1961-től nyugdíjazásáig (1994) a pozsonyi Comenius Egyetem BTK...megnyit →
Részletek
Jakab István (ST)
(* 1928. szept. 29. Nagyráska, † 2013. nov. 23. Komárom) Nyelvész, szakíró, egyetemi oktató. Sárospatakon érettségizett (1949), a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar szakos tanári oklevelet 1958-ban (1970-től kandidátus). 1956–1961 között Nagymegyeren volt tanító (1957-től igazgató); 1961-től nyugdíjazásáig (1994) a pozsonyi Comenius Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa, docense (1990), 1992–1993-ban megbízott tanszékvezetője volt. A komáromi Selye János Egyetem Ref. Teológiai Karának óraadó tanára. Szaktanulmányai mellett számtalan nyelvművelő és nyelvészeti ismeretterjesztő cikk szerzője; rendszeresen tartott rádióelőadásokat. 1968–1970 között a Csehszlovákiai Magyar Nyelvművelő és Nyelvjáráskutató Társaság tudományos titkára, 1990–1998 között a Csehszlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társaságának elnöke volt; 2000-től az MTA köztestületi tagja. Főbb díjai, kitüntetései: Lőrincze Lajos-díj (1996); A Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje (1996); A Szlovák Köztársaság Ezüstplakettje (2002). – Fm. A magyar igekötők állományi vizsgálata (1976); A magyar igekötők szófajtani útjai (1982); Nyelvünkért (cikkek, 1980;) Nyelvünk és mi (cikkek, 1983); Nyelvi vétségek és kétségek (cikkek, 1987); Értsünk szót egymással! (cikkek, 1995); Érthetően, alkalomhoz illően! (cikkek, 2000).
Jakoby Gyula
(* 1903. márc. 28. Kassa, † 1985. ápr. 15. Kassa) Festő. Polgári foglalkozása mellett 1922–1924 között Krón Jenőnél kezdett rajzot tanulni; 1926–1928-ban a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, de a második évfolyam után hazatért Kassára, s haláláig itt élt, és kizárólag a képzőművészetnek szentelte idejét....megnyit →
(* 1903. márc. 28. Kassa, † 1985. ápr. 15. Kassa) Festő. Polgári foglalkozása mellett 1922–1924 között Krón Jenőnél kezdett rajzot tanulni; 1926–1928-ban a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, de a második évfolyam után hazatért Kassára, s haláláig itt élt, és kizárólag a képzőművészetnek szentelte idejét....megnyit →
Részletek
Jakoby Gyula (SZM)
(* 1903. márc. 28. Kassa, † 1985. ápr. 15. Kassa) Festő. Polgári foglalkozása mellett 1922–1924 között Krón Jenőnél kezdett rajzot tanulni; 1926–1928-ban a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, de a második évfolyam után hazatért Kassára, s haláláig itt élt, és kizárólag a képzőművészetnek szentelte idejét. A 20. századi szlovákiai festészet egyik legkiemelkedőbb egyénisége. Az 1930-as években tűnt fel, egész életében a saját útját járta, magánya („a kassai remete”) egyben szabadságát is jelentette. Művészetében, életszemléletében fontos szerepe van az iróniának, a groteszknek. Főleg szülővárosában, ill. Szl. területén állított ki gyakran, Mo.-n életében csupán két kiállítása volt. Életművének értéke messze meghaladja annak ismertségi fokát. – Ir. Saučin, L.: Július Jakoby (mon., 1960); Marenčin, A.: Košický pustovník (1988); Ábelovský, J.: Július Jakoby 1903–1985 (mon., 1994).
Jakoby Gyula − Bartusz György szobra Kassán (részlet) (FI)
Jaksics Ferenc
(* 1937. aug. 6. Érsekújvár) Grafikus, illusztrátor, festő. 1957–1964 között végezte el a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolát. 1964 óta rendszeresen jelentek meg illusztrációi a szlovákiai magyar és részben szlovák gyermeklapokban, ill. számos tan- és mesekönyvet illusztrált. 1965–1991 között a Szlovák Pedagógiai Kiadó képszerkesztője volt. Szakmai...megnyit →
(* 1937. aug. 6. Érsekújvár) Grafikus, illusztrátor, festő. 1957–1964 között végezte el a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolát. 1964 óta rendszeresen jelentek meg illusztrációi a szlovákiai magyar és részben szlovák gyermeklapokban, ill. számos tan- és mesekönyvet illusztrált. 1965–1991 között a Szlovák Pedagógiai Kiadó képszerkesztője volt. Szakmai...megnyit →
Részletek
(* 1937. aug. 6. Érsekújvár) Grafikus, illusztrátor, festő. 1957–1964 között végezte el a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolát. 1964 óta rendszeresen jelentek meg illusztrációi a szlovákiai magyar és részben szlovák gyermeklapokban, ill. számos tan- és mesekönyvet illusztrált. 1965–1991 között a Szlovák Pedagógiai Kiadó képszerkesztője volt. Szakmai szervezetek tagja, csoportos kiállítások rendszeres résztvevője. Pozsonyban él.
Jančovič, František
(* 1873. okt. 9. Privigye, † 1959. márc. 26. Pozsony) Pedagógus és filozófiai író. A gimnáziumot Privigyén és Vácott, bölcsészeti tanulmányait Budapesten és Berlinben végezte. 1897-től az aradi főreáliskolán tanított, 1911-től az igazgatója volt. Az 1918-as államfordulat után Csehszl.-ba repatriált, s a pozsonyi reálgimnázium igazgatója lett. A...megnyit →
(* 1873. okt. 9. Privigye, † 1959. márc. 26. Pozsony) Pedagógus és filozófiai író. A gimnáziumot Privigyén és Vácott, bölcsészeti tanulmányait Budapesten és Berlinben végezte. 1897-től az aradi főreáliskolán tanított, 1911-től az igazgatója volt. Az 1918-as államfordulat után Csehszl.-ba repatriált, s a pozsonyi reálgimnázium igazgatója lett. A...megnyit →
Részletek
(* 1873. okt. 9. Privigye, † 1959. márc. 26. Pozsony) Pedagógus és filozófiai író. A gimnáziumot Privigyén és Vácott, bölcsészeti tanulmányait Budapesten és Berlinben végezte. 1897-től az aradi főreáliskolán tanított, 1911-től az igazgatója volt. Az 1918-as államfordulat után Csehszl.-ba repatriált, s a pozsonyi reálgimnázium igazgatója lett. A pozsonyi iskolaügyi referátus 1925-től őt bízta meg a szlovákiai magyar középiskolákban a magyar nyelv és irodalom tanításának felügyeletével. 1933-tól a Comenius Egyetem BTK-nak magyar szemináriumában szuplensi minőségben ő tartotta a magyar szakos hallgatóknak az irodalmi előadásokat szlovák nyelven heti 4-5 órában. – 1918 előtt filozófiai tanulmányokat publikált. A Filozófiai írók Tárának 26. kötetében (1913) közölt Condillac-tanulmányt ő fordította magyarra, s bevezetőt írt hozzá. Az Athenaeum folyóiratban megjelent írásai közül a Malebranche helye a filozófiai fejlődés folyamatában c. tanulmánya figyelemre méltó. 1918 után ped. tanulmányokat írt a szlovák szaksajtóba, s két tankönyvet (Psichológia, 1924; Retorika, 1925) készített a magyar középiskolák számára.