H. Tóth Ildikó
-> Hizsnyai Tóth Ildikó; H. Tóth Ildikó
(* 1966. márc. 30. Vágsellye) Műfordító, egyetemi oktató. Galántán érettségizett (1984), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–szlovák szakot végzett (1989), ugyanitt 2006-ban PhD fokozatot szerzett. 1989–1990-ben az Irodalmi Szemle, majd a Nap szerkesztője. 1994–2005 a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet nyelvtanára, módszertani vezetője. 1997-től a...megnyit →
(* 1966. márc. 30. Vágsellye) Műfordító, egyetemi oktató. Galántán érettségizett (1984), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–szlovák szakot végzett (1989), ugyanitt 2006-ban PhD fokozatot szerzett. 1989–1990-ben az Irodalmi Szemle, majd a Nap szerkesztője. 1994–2005 a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet nyelvtanára, módszertani vezetője. 1997-től a...megnyit →
Részletek
Hizsnyai Tóth Ildikó (HA)
(* 1966. márc. 30. Vágsellye) Műfordító, egyetemi oktató. Galántán érettségizett (1984), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–szlovák szakot végzett (1989), ugyanitt 2006-ban PhD fokozatot szerzett. 1989–1990-ben az Irodalmi Szemle, majd a Nap szerkesztője. 1994–2005 a pozsonyi Magyar Kulturális Intézet nyelvtanára, módszertani vezetője. 1997-től a Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének kutatója, majd oktatója. Fő kutatási területe: fordításelmélet és magyar mint idegen nyelv. Tanulmányai és fordításai többek között a Nova Posoniensia, Fórum Társadalomtudományi Szemle, Irodalmi Szemle, valamint a Somorjai Disputa és más kiadványokban jelentek meg. – Díjak: műfordítói Madách-díj (2000, 2003, 2012) – Fm. Maďarčina pre samoukov (Marianna Sitárová Husárikovával). Fordításkötetei: Peter Pišťanek: Különcök (Mladý Dônč a iné, 1999); Dušan Kováč: Szlovákia története (másokkal, Dejiny Slovenska, 2001); Pavel Vilikovský: Az utolsó pompeji ló (Posledný kôň Pompejí, 2002); Pavel Vilikovský: A gonosz önéletrajza (Vlastný životopis zla, 2011).
Háber Zoltán
Részletek
(* 1905. okt. 7. Léva, † 1945. koncentrációs tábor) Újságíró, színműíró, színházi szakíró. Eredeti foglalkozása szabómester. Néhány évig Párizsban élt. Riportokat, elb., színházi cikkeket és színpadi jeleneteket írt (legismertebb dramatizációja és rendezése a Toldi volt 1938-ban).
Hagyomány Alap
Szakmai szervezet (Pozsony, 2000). Célja a szlovákiai magyar folklóregyüttesek szakmai támogatása, a szlovákiai magyarság tárgyi és szellemi kultúrájának ápolása és megőrzése, kulturális és társadalmi események (fesztiválok, seregszemlék, kiállítások, továbbképzések és képzések) szervezése és a népi kultúra népszerűsítése. Ehhez járul hozzá többek között Archívumával is,...megnyit →
Szakmai szervezet (Pozsony, 2000). Célja a szlovákiai magyar folklóregyüttesek szakmai támogatása, a szlovákiai magyarság tárgyi és szellemi kultúrájának ápolása és megőrzése, kulturális és társadalmi események (fesztiválok, seregszemlék, kiállítások, továbbképzések és képzések) szervezése és a népi kultúra népszerűsítése. Ehhez járul hozzá többek között Archívumával is,...megnyit →
Részletek
Szakmai szervezet (Pozsony, 2000). Célja a szlovákiai magyar folklóregyüttesek szakmai támogatása, a szlovákiai magyarság tárgyi és szellemi kultúrájának ápolása és megőrzése, kulturális és társadalmi események (fesztiválok, seregszemlék, kiállítások, továbbképzések és képzések) szervezése és a népi kultúra népszerűsítése. Ehhez járul hozzá többek között Archívumával is, melynek célja elsősorban Szl. magyarok lakta vidékein végzett gyűjtések archiválása és hozzáférhetővé tétele. Az Archívum több száz órányi videofelvételt és hangzóanyagot tartalmaz. Célcsoportját elsősorban a szélesebb nyilvánosság képezi, de az Ifjú Szivek Táncszínház szakmai háttérszervezeteként is működik. Szorosan együttműködik az MTA-val. – Vezető: Hégli Dusán.
Hagyományok Háza Hálózat – Szlovákia
Szakmai szervezet (Fülek, 2017). A Hagyományok Háza, mint a Kárpát-medencei magyar néphagyomány átörökítésének kiemelkedő jelentőségű nemzeti kulturális intézménye, 2017-ben elkezdte a határon túli hálózatosodás megszervezését és a megyei feladatellátás kiterjesztését. Létrehozta a Hagyományok Háza Hálózat kárpátaljai, erdélyi, vajdasági és szlovákiai fiókintézményeit, melyek tevékenysége a...megnyit →
Szakmai szervezet (Fülek, 2017). A Hagyományok Háza, mint a Kárpát-medencei magyar néphagyomány átörökítésének kiemelkedő jelentőségű nemzeti kulturális intézménye, 2017-ben elkezdte a határon túli hálózatosodás megszervezését és a megyei feladatellátás kiterjesztését. Létrehozta a Hagyományok Háza Hálózat kárpátaljai, erdélyi, vajdasági és szlovákiai fiókintézményeit, melyek tevékenysége a...megnyit →
Részletek
HHH-Szlovákia_02
Szakmai szervezet (Fülek, 2017). A Hagyományok Háza, mint a Kárpát-medencei magyar néphagyomány átörökítésének kiemelkedő jelentőségű nemzeti kulturális intézménye, 2017-ben elkezdte a határon túli hálózatosodás megszervezését és a megyei feladatellátás kiterjesztését. Létrehozta a Hagyományok Háza Hálózat kárpátaljai, erdélyi, vajdasági és szlovákiai fiókintézményeit, melyek tevékenysége a rendezvényszervezés, a gyűjteményezés és a hagyományátadás különféle területeit öleli fel. A Hagyományok Háza Hálózat szlovákiai fiókintézményének célja a szlovákiai magyarság hagyományos kultúrájának és népművészetének megismertetése, népszerűsítése, dokumentálása, valamint az oktatásban, a közművelődésben és az előadó-művészetben betöltött szerepének megerősítése. A Hagyományok Háza Hálózat – Szlovákia szervezeti formában való működésének jogi hátterét a 2017 márciusában létrejött Élő Hagyomány Polgári Társulás biztosítja. A szervezet irodája Füleken található, munkatársai: Gyetvai Zoltán (elnök), Farkas József, Varga Norbert, Konkoly László, Illés Gábor, Szvorák Emese.
Haiczl Kálmán
(* 1866. okt. 14. Selmecbánya, † 1952. febr. 1. Budapest [Mo.]) Történetíró, egyháztörténész. Esztergomban szentelték pappá (1889). Az esztergomi érsekség levéltárosa, majd Garamszentbenedek lelkipásztora volt, a két vh. között Szőgyénben szolgált; Léva, Párkány, Érsekújvár és a Garam mente helytörténetét kutatta. A szőgyéni temetőben emléktáblája...megnyit →
(* 1866. okt. 14. Selmecbánya, † 1952. febr. 1. Budapest [Mo.]) Történetíró, egyháztörténész. Esztergomban szentelték pappá (1889). Az esztergomi érsekség levéltárosa, majd Garamszentbenedek lelkipásztora volt, a két vh. között Szőgyénben szolgált; Léva, Párkány, Érsekújvár és a Garam mente helytörténetét kutatta. A szőgyéni temetőben emléktáblája...megnyit →
Részletek
(* 1866. okt. 14. Selmecbánya, † 1952. febr. 1. Budapest [Mo.]) Történetíró, egyháztörténész. Esztergomban szentelték pappá (1889). Az esztergomi érsekség levéltárosa, majd Garamszentbenedek lelkipásztora volt, a két vh. között Szőgyénben szolgált; Léva, Párkány, Érsekújvár és a Garam mente helytörténetét kutatta. A szőgyéni temetőben emléktáblája van. – Fm. A garamszentbenedeki apátság története (1913); Érsekújvár múltjából (1932); Léva története a XVI. sz. végéig (1932); Léva története a XVII. században (1934); A bényi prépostsági templom (1937); Kakath, Dsigerdelen-Csekerdén, Párkány (1937); Egyháztörténeti emlékek a cseh megszállás korából (1940); A magyarság ősi településének határai a nyugati Felvidéken (1943).
Háj
-> Áj (Háj)
Község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Tornai-karszt DK-i részén, a 3,3 km hosszú kanyonszerű Áji-völgy bejáratánál, Szepsitől Ny-ra. L: [2011] – 290, ebből 242 (83,5%) magyar, 35 (12,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 255 (87,9%) magyar, 21 (7,2%) szlovák. V: [2011] – 210 r. k.,...megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Tornai-karszt DK-i részén, a 3,3 km hosszú kanyonszerű Áji-völgy bejáratánál, Szepsitől Ny-ra. L: [2011] – 290, ebből 242 (83,5%) magyar, 35 (12,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 255 (87,9%) magyar, 21 (7,2%) szlovák. V: [2011] – 210 r. k.,...megnyit →
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Tornai-karszt DK-i részén, a 3,3 km hosszú kanyonszerű Áji-völgy bejáratánál, Szepsitől Ny-ra. L: [2011] – 290, ebből 242 (83,5%) magyar, 35 (12,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 255 (87,9%) magyar, 21 (7,2%) szlovák. V: [2011] – 210 r. k., 59 ref., 8 gör. kat., 1 ev. – R. k. (Szt. József-) temploma 1764-ben épült barokk-klasszicista, ref. temploma a 19. sz.-ban klasszicista stílusban. – 1964-ben közigazgatásilag Tornával egyesítették Tornaváralja (Turnianske Podhradie) néven, 1990 óta ismét önálló község. – Ir. Vargyas Lajos: Áj falu zenei élete (1941); Vargyas Lajos: Egy felvidéki falu zenei világa – Áj, 1940 (1999).
Hajdú István
(* 1963. ápr. 20. Tornalja) Író, újságíró. A kassai ipari szakközépiskolában érettségizett (1982). Dolgozott a kassaiThália Színpadnál, később a Szlovákiai Filmvállalat műszaki munkatársa. 1989–1996 között a Szabad Újság, majd a Gömöri Hírlap szerkesztője volt. 1997-től a Fundament Polgári Társulás elnöke. Írásai 1983-tól jelennek meg....megnyit →
(* 1963. ápr. 20. Tornalja) Író, újságíró. A kassai ipari szakközépiskolában érettségizett (1982). Dolgozott a kassaiThália Színpadnál, később a Szlovákiai Filmvállalat műszaki munkatársa. 1989–1996 között a Szabad Újság, majd a Gömöri Hírlap szerkesztője volt. 1997-től a Fundament Polgári Társulás elnöke. Írásai 1983-tól jelennek meg....megnyit →
Részletek
(* 1963. ápr. 20. Tornalja) Író, újságíró. A kassai ipari szakközépiskolában érettségizett (1982). Dolgozott a kassaiThália Színpadnál, később a Szlovákiai Filmvállalat műszaki munkatársa. 1989–1996 között a Szabad Újság, majd a Gömöri Hírlap szerkesztője volt. 1997-től a Fundament Polgári Társulás elnöke. Írásai 1983-tól jelennek meg. – Fm. A púpos (elb., 1992); Földi beszéd (elb., 1996); Hadonászó emberek (elb., 2001).
Hajnáčka
-> Ajnácskő (Hajnáčka)
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben a Gortva-patak felső folyása mentén, Fülektől DK-re. L: [1921] – 1024, ebből 881 (86,0%) magyar, 115 (11,2%) szlovák; [2011] – 1193, ebből 972(81,5%) magyar, 183 (15,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1025 (85,9%) magyar, 147 (12,3%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben a Gortva-patak felső folyása mentén, Fülektől DK-re. L: [1921] – 1024, ebből 881 (86,0%) magyar, 115 (11,2%) szlovák; [2011] – 1193, ebből 972(81,5%) magyar, 183 (15,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1025 (85,9%) magyar, 147 (12,3%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Ajnácskő vára
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben a Gortva-patak felső folyása mentén, Fülektől DK-re. L: [1921] – 1024, ebből 881 (86,0%) magyar, 115 (11,2%) szlovák; [2011] – 1193, ebből 972(81,5%) magyar, 183 (15,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1025 (85,9%) magyar, 147 (12,3%) szlovák. V: [2011] – 1117 r. k., 14 ref. – A klasszicista Kubinyi-kúria 1810–20 között, r. k. temploma 1992–94-ben épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. A falutól É-ra fekvő bazaltsziklán a 18. sz. derekán elpusztult Ajnácskő várának romjai láthatók: a 335 m magas Várhegy melegkedvelő flórája, az 578 m magas Pogányvár bazaltkrátere és az 537 m magas Ragács bazaltfennsík 1964 óta természetvédelmi terület. A község közelében gyógyhatású kénes-savanyú ásványvízforrások és Szl. legnagyobb bazaltbányái találhatók, a Csontos-árok későharmadkori emlősök leggazdagabb szlovákiai lelőhelye.
Ajnácskő új templomaHajnal
Részletek
hajnal
Képes szépirodalmi és társadalmi folyóirat (Pozsony, 1921–1922, 1927). Az 1927-es szám szerzői között ott találjuk Kosztolányi Dezsőt, Győry Dezsőt és Szenes Erzsit. – Szerk. Nagy Árpád, (1921–1922); Páll Miklós (1927).
Hajnóczy R. József; Zák
(* 1854. febr. 15. Derecske, † 1931. máj. 30. Lőcse) Történész, tanár. 1888–1913-ban Szepes megye tanfelügyelője volt. 1921–1931-ben a Szepes Megyei Történelmi Társulat titkára, 1921–1926-ban a Közlemények Szepesvármegye Múltjából szerkesztője. – Fm. A térképrajzolás elemei (1880); Hajnóczy József élete 1750–1795 (1894); A szepesi bányavárosok...megnyit →
(* 1854. febr. 15. Derecske, † 1931. máj. 30. Lőcse) Történész, tanár. 1888–1913-ban Szepes megye tanfelügyelője volt. 1921–1931-ben a Szepes Megyei Történelmi Társulat titkára, 1921–1926-ban a Közlemények Szepesvármegye Múltjából szerkesztője. – Fm. A térképrajzolás elemei (1880); Hajnóczy József élete 1750–1795 (1894); A szepesi bányavárosok...megnyit →
Részletek
(* 1854. febr. 15. Derecske, † 1931. máj. 30. Lőcse) Történész, tanár. 1888–1913-ban Szepes megye tanfelügyelője volt. 1921–1931-ben a Szepes Megyei Történelmi Társulat titkára, 1921–1926-ban a Közlemények Szepesvármegye Múltjából szerkesztője. – Fm. A térképrajzolás elemei (1880); Hajnóczy József élete 1750–1795 (1894); A szepesi bányavárosok története I–II. (1903, 1933); Jókai a Szepességben (1925).