Fehérváry István
(* 1909. ? Rozsnyó, † ?) Újságíró, író. Verseit, elbeszéléseit, riportjait főleg a gömöri lapokban (Sajó-Vidék, Gömör) és a Prágai Magyar Hírlapban közölte. A háború utáni jogfosztottság idején valószínűleg Mo.-ra került, de ottani adatai ismeretlenek. A Magyarok a nyelvhatáron c. könyve a szlovákiai Gömör magyar vidéke kislexikonának...megnyit →
(* 1909. ? Rozsnyó, † ?) Újságíró, író. Verseit, elbeszéléseit, riportjait főleg a gömöri lapokban (Sajó-Vidék, Gömör) és a Prágai Magyar Hírlapban közölte. A háború utáni jogfosztottság idején valószínűleg Mo.-ra került, de ottani adatai ismeretlenek. A Magyarok a nyelvhatáron c. könyve a szlovákiai Gömör magyar vidéke kislexikonának...megnyit →
Részletek
(* 1909. ? Rozsnyó, † ?) Újságíró, író. Verseit, elbeszéléseit, riportjait főleg a gömöri lapokban (Sajó-Vidék, Gömör) és a Prágai Magyar Hírlapban közölte. A háború utáni jogfosztottság idején valószínűleg Mo.-ra került, de ottani adatai ismeretlenek. A Magyarok a nyelvhatáron c. könyve a szlovákiai Gömör magyar vidéke kislexikonának tekinthető. – Fm. Könnyes mosolyok (v., 1935); A csavargó és más elbeszélések (1933); Magyarok a nyelvhatáron (1937).
Fehérváry Magda; Nagy
(* 1954. aug. 6. Nádszeg) Néprajzkutató, középiskolai tanár. A komáromi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett (1973), majd a budapesti ELTE néprajz–történelem szakán végzett 1978-ban (1988-tól bölcsészdoktor). 1978-tól a komáromi Állami Járási Levéltár, 1984-től a komáromi Duna Menti Múzeum munkatársa volt, 1991-től a magyarországi komáromi...megnyit →
(* 1954. aug. 6. Nádszeg) Néprajzkutató, középiskolai tanár. A komáromi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett (1973), majd a budapesti ELTE néprajz–történelem szakán végzett 1978-ban (1988-tól bölcsészdoktor). 1978-tól a komáromi Állami Járási Levéltár, 1984-től a komáromi Duna Menti Múzeum munkatársa volt, 1991-től a magyarországi komáromi...megnyit →
Részletek
(* 1954. aug. 6. Nádszeg) Néprajzkutató, középiskolai tanár. A komáromi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett (1973), majd a budapesti ELTE néprajz–történelem szakán végzett 1978-ban (1988-tól bölcsészdoktor). 1978-tól a komáromi Állami Járási Levéltár, 1984-től a komáromi Duna Menti Múzeum munkatársa volt, 1991-től a magyarországi komáromi Szakmunkásképző és Szakközépiskola tanára. Elsősorban gazdaságnéprajzzal foglalkozik, figyelemre méltóak a néphit és a népszokások körébe tartozó dolgozatai is. – Fm. Parasztgazdaság a XX. sz. első felében. Gútai példa (1988).
Fejér István; Fejsze István
(* 1911. ápr. 25. Kassa, † 1976. febr. 26. Budapest) Újságíró, szerkesztő, színigazgató. Prágában szerzett oklevelet a műszaki főiskolán. 1934-től E. Burian D34 nevű prágai színházában dolgozott. 1936-ban megalapította a prágai Petőfi Kör nevű népfrontos művelődési egyletet. 1936–1938-ban cikkei és fordításai jelentek meg a Munkásban és a...megnyit →
(* 1911. ápr. 25. Kassa, † 1976. febr. 26. Budapest) Újságíró, szerkesztő, színigazgató. Prágában szerzett oklevelet a műszaki főiskolán. 1934-től E. Burian D34 nevű prágai színházában dolgozott. 1936-ban megalapította a prágai Petőfi Kör nevű népfrontos művelődési egyletet. 1936–1938-ban cikkei és fordításai jelentek meg a Munkásban és a...megnyit →
Részletek
(* 1911. ápr. 25. Kassa, † 1976. febr. 26. Budapest) Újságíró, szerkesztő, színigazgató. Prágában szerzett oklevelet a műszaki főiskolán. 1934-től E. Burian D34 nevű prágai színházában dolgozott. 1936-ban megalapította a prágai Petőfi Kör nevű népfrontos művelődési egyletet. 1936–1938-ban cikkei és fordításai jelentek meg a Munkásban és a Magyar Napban. 1940-től Mo.-on élt, munkásmozgalmi tevékenységéért üldözték. 1945 után a Munkás Kultúrszövetség egyik vezetője, 1948-tól több lap (Művelt Nép, Színház és Mozi, Film, Színház, Muzsika) szerkesztője, 1958 és 1967 között a Vidám Színpad igazgatója volt. Egyedül és társszerzőkkel több vígjátékot, bohózatot írt.
Feketenyék (Čierna Voda)
Részletek
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz jobb partján, Galántától DNy-ra. L: [1921] – 820, ebből 794 (96,8%) magyar, 5 (0,6%) szlovák; [2011] – 1397, ebből 1219 (87,3%) magyar, 159 (11,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1263 (90,4%) magyar, 120 (8,6%) szlovák. V: [2011] – 1308 r. k., 11 ev., 10 ref., 5 gör. kat. – A második vh. utáni lakosságcsere során magyar lakosságának mintegy egyötödét áttelepítették Mo.-ra. R. k. (Szűz Mária-) temploma 1924-ben épült szecessziós stílusban. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Fél (Tomášov)
Részletek

Fél − r. k. templom (GJ)
Község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz ÉNy-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Pozsonytól K-re. L: [1921] – 1431, ebből 1385 (96,8%) magyar, 19 (1,3%) szlovák; [2011] – 2329, ebből 1206 (51,8%) szlovák, 1049 (45,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1197 (54,4%) szlovák, 1051 (45,1%) magyar. V: [2011] – 1808 r. k., 71 ev., 16 ref., 7 gör. kat. – A ~hez tartozó Tamásháza pusztára az első csehszlovák földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során (1923-ban) szlovák kolonisták, a második vh. utáni lakosságcsere keretében Mo.-ra áttelepített lakosai helyére magyarországi szlovákok költöztek. Barokk-klasszicista stílusú r. k. (Szt. Miklós-) templomát Szelepcsényi György esztergomi érsek építtette a 17. sz. végén egy régebbi, elpusztult templom helyén; az 1736-ban barokk stílusban épült, a 18. sz. végén klasszicista stílusban átalakított egykori Jeszenák-kastélyt felújították, ma szállodaként működik. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1919 óta ~hez tartozik Kismadarász (Malý Madaras), az ugyanekkor hozzácsatolt Hideghét (Studené) 1938 óta Dunahidas község része. – Ir. Presinszky Lajos–Szalay József: Mit hagytak ránk a századok? Fejezetek Fél község történelméből (2006).
Felbár (Horný Bar)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, a Duna partján, Dunaszerdahelytől DNy-ra. L: [1921] – 518, ebből 498 (96,1%) magyar, 10 (1,9%) szlovák; [2011] – 1236, ebből 965 (78,1%) magyar, 247 (20,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1000 (80,9%) magyar, 203 (16,4%) szlovák....megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, a Duna partján, Dunaszerdahelytől DNy-ra. L: [1921] – 518, ebből 498 (96,1%) magyar, 10 (1,9%) szlovák; [2011] – 1236, ebből 965 (78,1%) magyar, 247 (20,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1000 (80,9%) magyar, 203 (16,4%) szlovák....megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, a Duna partján, Dunaszerdahelytől DNy-ra. L: [1921] – 518, ebből 498 (96,1%) magyar, 10 (1,9%) szlovák; [2011] – 1236, ebből 965 (78,1%) magyar, 247 (20,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1000 (80,9%) magyar, 203 (16,4%) szlovák. V: [2011] – 1049 r. k., 15 ref., 9 ev., 1 gör. kat. – Határába az első vh.-t követő csehszlovák földbirtokreform során, az 1920-as években cseh-morva és szlovák kolonistákat, a második vh. után szlovákiai és magyarországi szlovákokat telepítettek. R. k. (Szt. István-) temploma 1778-ban épült barokk-klasszicista stílusban egy középkori gótikus templom helyén. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Batthyány-Strattmann László Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola) rendelkezett. 1960-ban ~hoz csatolták Sülyt, 1960–88 között hozzá tartozott Nagybodak.
Feld Lajos; Ľudovít Feld

(* 1904. márc. 19. Kassa, † 1991. máj. 18. Kassa) Festő, grafikus. 1922–1925-ben magántanulmányokat folytatott Kassán Krón Jenőnél, 1925–1933 között a Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1933-tól rendszeresen kiállított. 1935-től magániskolát vezetett. 1944-ben Auschwitzba deportálták. 1946–1949-ben Pozsonyban élt a nővérénél, filozófiai és természettudományi tanulmányokat folytatott. 1949-ben...megnyit →

(* 1904. márc. 19. Kassa, † 1991. máj. 18. Kassa) Festő, grafikus. 1922–1925-ben magántanulmányokat folytatott Kassán Krón Jenőnél, 1925–1933 között a Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1933-tól rendszeresen kiállított. 1935-től magániskolát vezetett. 1944-ben Auschwitzba deportálták. 1946–1949-ben Pozsonyban élt a nővérénél, filozófiai és természettudományi tanulmányokat folytatott. 1949-ben...megnyit →
Részletek

Feld Lajos (SZM)
(* 1904. márc. 19. Kassa, † 1991. máj. 18. Kassa) Festő, grafikus. 1922–1925-ben magántanulmányokat folytatott Kassán Krón Jenőnél, 1925–1933 között a Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1933-tól rendszeresen kiállított. 1935-től magániskolát vezetett. 1944-ben Auschwitzba deportálták. 1946–1949-ben Pozsonyban élt a nővérénél, filozófiai és természettudományi tanulmányokat folytatott. 1949-ben véglegesen visszatért Kassára. Rajzain, akvarelljein, rézkarcain, litográfiáin városrészleteket örökített meg, ismertek szénrajz-portréi.
Feled (Jesenské)

Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence DNy-i részén, a Rima-folyó jobb partján, a Gortva-patak torkolatánál, Rimaszombattól D–DK-re. L: [1921] – 1031, ebből 896 (86,9%) magyar, 121 (11,7%) szlovák; [2011] – 2193, ebből 1104 (50,3%) magyar, 658 (30,0%) szlovák, 240 (10,9%) roma nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →

Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence DNy-i részén, a Rima-folyó jobb partján, a Gortva-patak torkolatánál, Rimaszombattól D–DK-re. L: [1921] – 1031, ebből 896 (86,9%) magyar, 121 (11,7%) szlovák; [2011] – 2193, ebből 1104 (50,3%) magyar, 658 (30,0%) szlovák, 240 (10,9%) roma nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Részletek

Feled – A szabadságharc emlékműve (FI)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence DNy-i részén, a Rima-folyó jobb partján, a Gortva-patak torkolatánál, Rimaszombattól D–DK-re. L: [1921] – 1031, ebből 896 (86,9%) magyar, 121 (11,7%) szlovák; [2011] – 2193, ebből 1104 (50,3%) magyar, 658 (30,0%) szlovák, 240 (10,9%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 1224 (55,8%) magyar, 653 (29,8%) szlovák, 132 (6,0%) roma. V: [2011] – 1369 r. k., 162 ref., 41 ev., 6 gör. kat. – 1794-ben klasszicista stílusban átalakított r. k. (Sarlós Boldogasszony-) temploma 1730–37 között barokk, ref. temploma 1898-ban neoklasszicista stílusban épült. A klasszicista Vécsey-kúria reneszánsz alapokon a 19. sz. közepén, a késő barokk Vécsey-kúria a 18. sz. végén épült. ~ temetőjében nyugszik De la Motte francia ezredes, II. Rákóczi Ferenc tüzérségének megalapítója. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Szombathy Viktor Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola) és művészeti alapiskolával rendelkezett. Vasúti csomópont, 1951-ig járási székhely volt. – Ir. G. Kovács Gyula: Feled története (1998); Varga Gabriella: Fejezetek Feled néprajzához (2000).
Felfalu
-> Felsőfalu; Felfalu (Chvalová)
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Ratkói-Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 184, ebből 161 (87,5%) magyar, 13 (7,1%) szlovák; [2011] – 174, ebből 60 (34,5%) magyar, 60 (34,5%) szlovák, 45 (25,9%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 86 (49,4%) magyar,...megnyit →
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Ratkói-Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 184, ebből 161 (87,5%) magyar, 13 (7,1%) szlovák; [2011] – 174, ebből 60 (34,5%) magyar, 60 (34,5%) szlovák, 45 (25,9%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 86 (49,4%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Ratkói-Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 184, ebből 161 (87,5%) magyar, 13 (7,1%) szlovák; [2011] – 174, ebből 60 (34,5%) magyar, 60 (34,5%) szlovák, 45 (25,9%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 86 (49,4%) magyar, 75 (43,1%) szlovák, 6 (3,4%) roma. V: [2011] – 74 r. k., 59 ref., 6 ev. – R. k. temploma a 19. sz. elején késő barokk, ref. temploma 1875-ben késő klasszicista stílusban épült. A közeli Felsőfalui-barlangban 1954-ben neolitikum kori települést és késő bronzkori rituális temetkezési helyet tártak fel.
Felföld
-> Felvidék
Földrajzi, történelmi és néprajzi fogalom, amelynek jelentése az elmúlt évszázadok során változott. A Felföld kifejezés a 16. sz.-tól mint a sík domborzati viszonyokat jelentő Alföld fogalmi ellentétpárja terjedt el. Használatát a 19. sz.-ban kezdte kiszorítani a ~ kifejezés, amelyet kezdetben inkább szellemtörténeti, kultúrföldrajzi értelemben...megnyit →
Földrajzi, történelmi és néprajzi fogalom, amelynek jelentése az elmúlt évszázadok során változott. A Felföld kifejezés a 16. sz.-tól mint a sík domborzati viszonyokat jelentő Alföld fogalmi ellentétpárja terjedt el. Használatát a 19. sz.-ban kezdte kiszorítani a ~ kifejezés, amelyet kezdetben inkább szellemtörténeti, kultúrföldrajzi értelemben...megnyit →
Részletek
Földrajzi, történelmi és néprajzi fogalom, amelynek jelentése az elmúlt évszázadok során változott. A Felföld kifejezés a 16. sz.-tól mint a sík domborzati viszonyokat jelentő Alföld fogalmi ellentétpárja terjedt el. Használatát a 19. sz.-ban kezdte kiszorítani a ~ kifejezés, amelyet kezdetben inkább szellemtörténeti, kultúrföldrajzi értelemben használtak, fokozatosan azonban átvette a Felföld kifejezés jelentéstartalmát is, tehát az észak-mo.-i térség magasabb domborzati viszonyú, hegyes területeit értették alatta. Így fogalomkörébe tartozott nemcsak a Tátra és Fátra hegyvonulata, hanem a Zemplén, Bükk, Mátra, Cserhát és Börzsöny térsége is. Nem értették a ~ fogalma alá viszont a Csallóköz síkvidékét. A dualizmus korában a ~ kifejezés politikai töltetet is nyert, s általában a szlovák többségű (Trencsén, Árva, Turóc, Liptó, Zólyom, Szepes, Sáros), ill. jelentősebb szlovák lakossággal rendelkező (Pozsony, Nyitra, Hont, Bars, Nógrád, Gömör, Abaúj-Torna, Zemplén és Ung) északi megyéket értették alatta. A miniszterelnök és a kormányzat felvidéki körrendeleteinek is ez a 16 vármegye volt a címzettje. Ebben az időszakban a ~ kifejezés a szlovák nemzeti mozgalom által megálmodott etnikai Slovensko (Szlovákia) ellenében egy magyar dominanciájú és öntudatú régió képét vetítette előre, amely elképzelést Zólyom vármegye alispánja, Grünwald Béla fogalmazta egységes koncepcióvá A Felvidék c. politikai tanulmányában. A trianoni békeszerződést követően a ~ fogalma újabb jelentésváltozáson ment keresztül, s a Csehszlovákiához került Szlovákia szinonimájaként kezdték használni. Jelenleg is ebben az értelemben használatos, tehát a korábbi domborzati viszonyokkal összefüggő jelentését elveszítetve a ~ határai már nem a síkvidék és hegyek találkozásánál, hanem az államhatárok mentén húzódnak. A politikai nyelvezetben, ill. a köznyelvben így alakult ki (államhatalmi változások eredményeként!) a felvidéki, felföldi magyarság szókapcsolat, amely a Szl. területén élő magyarok összefoglaló nevével, lényegében a szlovákiai magyar szókapcsolattal lett azonos jelentésű. Újabban ~ alatt, ahistorikus módon, bármiféle megkülönböztető jelző nélkül, eleve a szlovákiai magyar nyelvterületet értik. Néprajzi értelemben a magyar szakirodalomban a Felföld nagyjából azonos a Palócfölddel, tehát a palócok lakta szl.-i és mo.-i területek is beleértendőek. A szlovák köztudatban a ~ fogalma gyakran kapcsolódik össze a térség elmagyarosításának és a történelmi Mo. felújításának vélt veszélyével.

