fazekasság
Térségünkben nyomai az őskortól a középkoron át egészen napjainkig adatolhatóak. A dél-szlovákiai Árpád-kori régészeti lelőhelyek jellegzetes magyar kerámiatípusa a cserépbogrács. A legfontosabb fazekasközpontok, melyek a 20. sz. elejéig a parasztgazdaságokat termékeikkel (tűzálló főzőedényekkel, tárolóedényekkel, tejesköcsögökkel, vizeskorsókkal, lekváros szilkékkel, ételhordókkal stb.) ellátták, Bakabánya (Pukanec), Komárom,...megnyit →
Térségünkben nyomai az őskortól a középkoron át egészen napjainkig adatolhatóak. A dél-szlovákiai Árpád-kori régészeti lelőhelyek jellegzetes magyar kerámiatípusa a cserépbogrács. A legfontosabb fazekasközpontok, melyek a 20. sz. elejéig a parasztgazdaságokat termékeikkel (tűzálló főzőedényekkel, tárolóedényekkel, tejesköcsögökkel, vizeskorsókkal, lekváros szilkékkel, ételhordókkal stb.) ellátták, Bakabánya (Pukanec), Komárom,...megnyit →
Részletek
Térségünkben nyomai az őskortól a középkoron át egészen napjainkig adatolhatóak. A dél-szlovákiai Árpád-kori régészeti lelőhelyek jellegzetes magyar kerámiatípusa a cserépbogrács. A legfontosabb fazekasközpontok, melyek a 20. sz. elejéig a parasztgazdaságokat termékeikkel (tűzálló főzőedényekkel, tárolóedényekkel, tejesköcsögökkel, vizeskorsókkal, lekváros szilkékkel, ételhordókkal stb.) ellátták, Bakabánya (Pukanec), Komárom, Tata és a gömöri térség voltak. Termékeiket általában vásárokon, ill. házaló kereskedés útján értékesítették (→árucsere). Kárpát-medencei viszonylatban is kiemelt jelentőségű volt a gömöri fazekasság.
FECSKE – Nagycsaládosok Társulása
Részletek
A többgyermekes magyar családok érdekképviseletét, támogatását, segítését vállaló szervezet (Kolon, 1996). Karitatív és érdekvédelmi tevékenységet folytat. Évente három nagyobb rendezvényt valósít meg (szervezői találkozók, családi táborok, regionális szerveződések). Tagja a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének. – Vezető: Tóth Attila.
Fegyvernek
-> Kétfegyvernek; Fegyvernek (Zbrojníky)
1944-ben Alsófegyvernek és Felsőfegyvernek egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság Ny-i peremén, a Garamba ömlő Szikince-patak bal partján, Zselíztől É–ÉK-re. L: [2011] – 504, ebből 352 (69,8%) szlovák, 148 (29,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 321 (63,7%) szlovák, 165 (32,8%) magyar. V:...megnyit →
1944-ben Alsófegyvernek és Felsőfegyvernek egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság Ny-i peremén, a Garamba ömlő Szikince-patak bal partján, Zselíztől É–ÉK-re. L: [2011] – 504, ebből 352 (69,8%) szlovák, 148 (29,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 321 (63,7%) szlovák, 165 (32,8%) magyar. V:...megnyit →
Részletek
1944-ben Alsófegyvernek és Felsőfegyvernek egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság Ny-i peremén, a Garamba ömlő Szikince-patak bal partján, Zselíztől É–ÉK-re. L: [2011] – 504, ebből 352 (69,8%) szlovák, 148 (29,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 321 (63,7%) szlovák, 165 (32,8%) magyar. V: [2011] – 265 r. k., 89 ev., 59 ref. – A második vh. után, 1947-ben magyar lakosságának mintegy egynegyedét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek.
Fehér Ferenc
(* 1885. jún. 10. Salgótarján, † 1952. ápr. 7. Vác) Újságíró, szerkesztő, író. Szegényparaszti családból származott. 1903-ban tagja lett a mo.-i szociáldemokrata pártnak. Az 1910-es évek elején a turócszentmártoni munkásbiztosító pénztár igazgatója volt, itt ismerkedett meg a nemzetiségi problémával. Az első vh. éveit az orosz és az...megnyit →
(* 1885. jún. 10. Salgótarján, † 1952. ápr. 7. Vác) Újságíró, szerkesztő, író. Szegényparaszti családból származott. 1903-ban tagja lett a mo.-i szociáldemokrata pártnak. Az 1910-es évek elején a turócszentmártoni munkásbiztosító pénztár igazgatója volt, itt ismerkedett meg a nemzetiségi problémával. Az első vh. éveit az orosz és az...megnyit →
Részletek
(* 1885. jún. 10. Salgótarján, † 1952. ápr. 7. Vác) Újságíró, szerkesztő, író. Szegényparaszti családból származott. 1903-ban tagja lett a mo.-i szociáldemokrata pártnak. Az 1910-es évek elején a turócszentmártoni munkásbiztosító pénztár igazgatója volt, itt ismerkedett meg a nemzetiségi problémával. Az első vh. éveit az orosz és az olasz fronton szanitécként élte át. A Magyar Tanácsköztársaság megalakulása után Budapesten részt vett a csehszl. kommunista szekció szervezésében, a Szlovák Tanácsköztársaságnak pedig a belügyi népbiztosa volt. A Tanácsköztársaság bukása után Mo.-on letartóztatták és egyévi börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után Pozsonyban újságíróként dolgozott a szociáldemokrata párt magyar nyelvű sajtójában; 1935 és 1938 között a Csehszlovákiai Népszava főszerkesztője volt. 1938–1945-ben ismét Mo.-on tartózkodott, nagyobbára illegalitásban. 1945 után jelentős politikai tisztségeket töltött be. A koncepciós perek idején őt is letartóztatták, s 1952-ben a váci fegyházban halt meg. Szépprózai és drámai műveket is írt. A Munkásújságban és a Csehszlovákiai Népszavában publikált tárcáit, glosszáit Kanóc András álnéven jegyezte. – Fm. Éljen a háború (1932).
Fehér Jenő
(* 1885. okt. 15. Fazekaszsaluzsány, † 1944. márc. 22. Budapest) Író, lapszerkesztő. Selmecbányái tanulmányait abbahagyva újságíró lett. 1918–19-ben részt vett a mo.-i forradalmi mozgalmakban, s bukásuk után emigrált. Rövid bécsi tartózkodás után Pozsonyban több lap munkatársa, s a rövid életű Fáklya főszerkesztője lett. 1938-ban kiutasították Szlovákiából. Budapesten...megnyit →
(* 1885. okt. 15. Fazekaszsaluzsány, † 1944. márc. 22. Budapest) Író, lapszerkesztő. Selmecbányái tanulmányait abbahagyva újságíró lett. 1918–19-ben részt vett a mo.-i forradalmi mozgalmakban, s bukásuk után emigrált. Rövid bécsi tartózkodás után Pozsonyban több lap munkatársa, s a rövid életű Fáklya főszerkesztője lett. 1938-ban kiutasították Szlovákiából. Budapesten...megnyit →
Részletek
(* 1885. okt. 15. Fazekaszsaluzsány, † 1944. márc. 22. Budapest) Író, lapszerkesztő. Selmecbányái tanulmányait abbahagyva újságíró lett. 1918–19-ben részt vett a mo.-i forradalmi mozgalmakban, s bukásuk után emigrált. Rövid bécsi tartózkodás után Pozsonyban több lap munkatársa, s a rövid életű Fáklya főszerkesztője lett. 1938-ban kiutasították Szlovákiából. Budapesten élt, s rövid időre internálták. Több szépirodalmi műve kéziratban maradt. – Fm. Ossi Máriusz gyönyörűen komisz élete (r., 1927).
Fehér Kriszta; Krisztina
(* 1979. febr. 23. Vágsellye) Költő, író, fotóművész. Vágsellyén a magyar alapiskolába járt, majd a Pozsonyi Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett (1997), 2002-ben a nyitrai Konstantin Filozófus Egyemen végzett magyar nyelv és irodalom, illetve kulturológia szakon. 2001-től tagja a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának, illetve az...megnyit →
(* 1979. febr. 23. Vágsellye) Költő, író, fotóművész. Vágsellyén a magyar alapiskolába járt, majd a Pozsonyi Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett (1997), 2002-ben a nyitrai Konstantin Filozófus Egyemen végzett magyar nyelv és irodalom, illetve kulturológia szakon. 2001-től tagja a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának, illetve az...megnyit →
Részletek
Fehér Kriszta (csa)
(* 1979. febr. 23. Vágsellye) Költő, író, fotóművész. Vágsellyén a magyar alapiskolába járt, majd a Pozsonyi Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett (1997), 2002-ben a nyitrai Konstantin Filozófus Egyemen végzett magyar nyelv és irodalom, illetve kulturológia szakon. 2001-től tagja a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának, illetve az Anima Társaságnak. Jelenleg projektmenedzseléssel foglalkozik. – Versei, novellái és fotói az Új Holnap, Szőrös Kő, Az Irodalom Visszavág, Terebess, Opus c. folyóiratokban jelennek meg. Szerepelt az Angyalzsugor (1997); A háló könyve (2001) és a Pf. 2002 (2002) c. antológiákban. Fotói a TÍZESET – tízéves a Spanyolnátha művészeti folyóirat (2014) kiállításán jelentek meg. – Fm. Ünneprontás (v., 2001).
fehér lap
Részletek
Fehér lap (FI)
A Magyar Meghatalmazotti Hivatal által a lakosságcsere keretében kitelepítésre kijelölt személyek számára hivatalosan kikézbesített értesítés köznyelvi megnevezése.
Feher-lap-–-Felvideki-attelepultek-szemelyi-lapja
Fehér Pindes Ivett
(* 1967. júl. 29., Nyitranagykér): élelmiszerbiztonsági önálló szaklaboráns, múzeumalapító. A nyitrai Eugen Guderna Gimnáziumban érettségizett (1985), majd különféle továbbképzéseken vett részt, végül a Nyitrai Mezőgazdasági Egyetemen szerzett élelmiszer-biztonsági és -minőségellenőrzési oklevelet (2016). Jelenleg az Állami Állatorvosi és Élelmiszerbiztonsági Intézet Nemzeti Tej- és Tejtermék-ellenőrzési Laboratóriumának...megnyit →
(* 1967. júl. 29., Nyitranagykér): élelmiszerbiztonsági önálló szaklaboráns, múzeumalapító. A nyitrai Eugen Guderna Gimnáziumban érettségizett (1985), majd különféle továbbképzéseken vett részt, végül a Nyitrai Mezőgazdasági Egyetemen szerzett élelmiszer-biztonsági és -minőségellenőrzési oklevelet (2016). Jelenleg az Állami Állatorvosi és Élelmiszerbiztonsági Intézet Nemzeti Tej- és Tejtermék-ellenőrzési Laboratóriumának...megnyit →
Részletek
(* 1967. júl. 29., Nyitranagykér): élelmiszerbiztonsági önálló szaklaboráns, múzeumalapító. A nyitrai Eugen Guderna Gimnáziumban érettségizett (1985), majd különféle továbbképzéseken vett részt, végül a Nyitrai Mezőgazdasági Egyetemen szerzett élelmiszer-biztonsági és -minőségellenőrzési oklevelet (2016). Jelenleg az Állami Állatorvosi és Élelmiszerbiztonsági Intézet Nemzeti Tej- és Tejtermék-ellenőrzési Laboratóriumának szakmunkatársa Nyitrán. Szabad idejében részben történelemmel, ill. a népi kultúrával foglalkozik, különös tekintettel a népviseletekre, népi hímzésre, hímestojásfestésre stb. Férjével, Fehér Sándorral három nyitrai vonatkozású könyv társszerzője (Irodalom Nyitrán, Nyitra az irodalomban; Nyitra sírkövek – séta a nyitrai városi temetőben). Szőlőműveléssel is foglalkozik. A Zoboralja Múzeum társalapítója Alsóbodokon.
Fehér Sándor
(* 1967. ápr. 2. Alsóbodok) Agrármérnök, helytörténész, költő, egyetemi docens. 1982–1986 között az Udvardi Mezőgazdasági Szakközépiskolában tanult, majd a nyitrai Mezőgazdasági Egyetemen 1991-ben agrármérnöki oklevelet szerzett. 1996–1999-ben elvégezte a nyitrai Konstantin Egyetem Természettudományi Karán a környezeti ökológia mesterképzést, 1997–2001 között pedig a nyitrai Szlovák...megnyit →
(* 1967. ápr. 2. Alsóbodok) Agrármérnök, helytörténész, költő, egyetemi docens. 1982–1986 között az Udvardi Mezőgazdasági Szakközépiskolában tanult, majd a nyitrai Mezőgazdasági Egyetemen 1991-ben agrármérnöki oklevelet szerzett. 1996–1999-ben elvégezte a nyitrai Konstantin Egyetem Természettudományi Karán a környezeti ökológia mesterképzést, 1997–2001 között pedig a nyitrai Szlovák...megnyit →
Részletek
Fehér Sándor (FI)
(* 1967. ápr. 2. Alsóbodok) Agrármérnök, helytörténész, költő, egyetemi docens. 1982–1986 között az Udvardi Mezőgazdasági Szakközépiskolában tanult, majd a nyitrai Mezőgazdasági Egyetemen 1991-ben agrármérnöki oklevelet szerzett. 1996–1999-ben elvégezte a nyitrai Konstantin Egyetem Természettudományi Karán a környezeti ökológia mesterképzést, 1997–2001 között pedig a nyitrai Szlovák Agrártudományi Egyetem Kertészeti és Tájgazdálkodási Karának doktori képzését (tájgazdálkodás, PhD.). Felsőoktatási pedagógusképzésben is részt vett 2004–2005-ben. 2009-ben a gödöllői Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán a környezetgazdálkodás témakörében egyetemi docenssé habilitálták. 1992–1997-ben a nyitrai Közterület- fenntartó Vállalatnál dolgozott. 2001–2002-ben az alsóbodoki Vállalkozói Szakközépiskola óraadó tanára volt, 2002-től a nyitrai Szlovák Agrártudományi Egyetem Kertészeti és Tájgazdálkodási Karának adjunktusa, 2009-től az Európai Tanulmányok és Régiófejlesztési Kar Fenntartható Fejlődés Tanszékének docense. Kutatási területe a fenntartható fejlődés, a természeti erőforrások, a tájhasználat, a biodiverzitás. Számos szakmai csoport, szervezet és társaság tagja, munkatársa. Tudományos dolgozatai számos ország szakfolyóirataiban jelennek meg. Több alkalommal járt külföldi tanulmányúton. Szakmai tevékenysége mellett szépirodalommal és helytörténettel is foglalkozik. Feldolgozta és publikálta több zoboraljai község (Alsóbodok, Babindál, Gímes, Nyitracsehi, Nyitrageszte, Zsére) történetét. Jelenlegi lakóhelyéről, Pogrányról két könyvet is megjelentetett. Több munkáját közösen írta feleségével, Fehér Pindes Ivettel (pl. Nyitrai sírkövek. Séta a nyitrai városi temetőben, 2009; Irodalom Nyitrán, Nyitra az irodalomban, 2012). – Fm. Pográny (1995); Alsóbodok (1997); Nyitrageszte (1997); Cápafogak között (v., 2003); Csehi község monográfiája (Száraz V.-vel, 2013).