Szlovákiai Magyar Adatbank » Kronológia 1918-tól napjainkig Kronológia 1918-tól napjainkig – Oldal 246 – Szlovákiai Magyar Adatbank
péntek, május 15, 2026

Kronológia 1918-tól napjainkig

A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája 1918–1944 (Összeállította: Popély Gyula), A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 (Összeállította: Popély Árpád), A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 (Összeállította: Fedinec Csilla), Kronológia 1993–2004 (Megjelent a Magyarok Szlovákiában c. sorozat második kötetében. Összeállította: Orosz Márta), Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005, 2006, 2007 (A Fórum Kisebbségkutató Intézet évente jelentette meg. Összeállította: Lelkes Gábor, Simon Attila, Popély Árpád)
1 … 244 245 246 247 248 … 1 223
1223 találat
16 aug 2007

1935. november 4. : Az ungvári rendőr-igazgatóság betiltotta a Központi Orosz Nemzeti Tanács működését. ->1935. november 23.– Milan Hodža személyében kinevezték az első szlovák nemzetiségű miniszterelnököt. Kormányalakítás 1935. december 18-án (14.kabinet). ->1937. július 21.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeUzshorod / Ungvár / Hodža Milan / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / (I.) Hodža-kormány; a miniszterelnök kinevezése:
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. a) Feléledő autonómiaremények (1935. II. 15.)
Év1935
Rövid URL
ID241123
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

bővebben →
16 aug 2007

1935. november 6. : Munkácson kamarai napot tartott a Kassai Kereskedelmi és Iparkamara. MTI-jelentése szerint megállapítást nyert: „A kárpátaljai gazdaság fellendítésének egyik legfontosabb követelménye, hogy a Magyarországgal folyó kereskedelmi tárgyalásokra hívják meg Kárpátalja képviselőit is, mert elengedhetetlenül szükséges, hogy a magyarországi piacot a kárpátaljai fa részére megnyerjék. Ez a kárpátaljai faipar életfeltétele.”

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeMunkács / ipar, kereskedelem / Mukacseve / Kassai Kereskedelmi és Iparkamara / Kassa / Košice
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. a) Feléledő autonómiaremények (1935. II. 15.)
TelepülésKassa [Košice]
Év1935
Rövid URL
ID241126
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

bővebben →
16 aug 2007

1935. november 7. : Ungváron megtartották a kárpátaljai főiskolai és egyetemi hallgatók évi rendes összejövetelét, amelyen határozatot fogadtak el arra vonatkozóan, hogy követelik a nyelvhasználat szabad megválasztásának lehetőségét, a magyarság számarányának megfelelő magyar elemi iskola, Kárpátalján két magyar gimnázium és két magyar tanítóképző, Ungváron a magyar kereskedelmi akadémia, a pozsonyi, a brünni és a prágai egyetemen magyar tanszék felállítását, a prágai kormány szüntesse meg a Magyarországgal fennálló kulturális határzárat és tegye lehetővé a magyar „kulturális és szakirodalom” szabad forgalmazását. A határozati javaslatot az Országos Hivatal nem engedte nyomtatásban közölni, a szónokok ellen rendtörvényes eljárást indítottak.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkegimnázium / Uzshorod / Prága / Brünn / Ungvár / Praha / ipar, kereskedelem / nyelvkérdés / tanítóképzés / elemi, polgári iskola / szakoktatás / főiskola, egyetem / Brno / közigazgatás / Pozsony / Bratislava
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. a) Feléledő autonómiaremények (1935. II. 15.)
TelepülésPozsony [Bratislava]
Év1935
Rövid URL
ID241129
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

bővebben →
16 aug 2007

1935. október : Viktor Klima tanügyi referens Moszkvában járt, ahol az orosz színházak működését tanulmányozta. – Inkognitóban Moszkvából Ungvárra érkezett Kun Béla, ahol találkozott a városban időző Garbai Sándor volt népbiztossal. (Ungváron él Kun sógora, Wassermann Sámuel.) – A Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegyéhez tartozó „magyar ajkú görög katolikusok” (a beregi esperesség területén 7580, az ugocsaiban 12 600, az ungiban 5300, a bodrogköziben 445 fő) önálló magyar egyházhatóságot kérnek. – Rahó körzetében lengyel felségjelzésű katonai repülőgépeket észleltek. Az ügyben a kormány diplomáciai lépéseket tett.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeSzepes / gimnázium / református / Budapest / Uzshorod / Erdély / Moszkva / Prága / nőkérdés / Ungvár / Ung / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / Beregszász / Berehove / Bereg / Ugocsa / katonai irányítás / nyelvkérdés / tanítóképzés / Rahó / Rahiv / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / statisztika / főiskola, egyetem / Beregi Református Egyházmegye / Tamás (Tvaroska) Mihály / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Lengyelország / Kárpátaljai Magyar Akadémikusok Egyesülete / Estók Gyula / Klima Viktor / Széchenyi Mozgalom / Wassermann Sámuel / Garbai Sándor / Kun Béla / színház / Magyar Nemzeti Párt / Országos Keresztényszocialista Párt
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. a) Feléledő autonómiaremények (1935. II. 15.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Szepesbéla [Spišská Belá] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1935
Rövid URL
ID241120
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

bővebben →
16 aug 2007

1935. október 18-án : a Kárpáti Magyar Hírlap arról számolt be, hogy Ungvár társadalma komoly megfontolás tárgyává tette a cseh/szlovák–magyar kultúrkapcsolatok elmélyítésének kérdését. A cseh/szlovák elképzelés: „egy tudományos társaság alakulna, melynek cseh és magyar tagjai kölcsönösen azon munkálkodnának, hogy a másik nemzettel a maguk tudományos és szépirodalmát megismertetnék s ezen az alapon lelki és szellemi kapcsolatot létesítsenek.” A magyar válasz: „Amíg a magyarság iskolai, nyelvi, szóval kulturális sérelmei orvoslást nem nyernek, addig a két nemzet kulturális közeledéséről és együttműködéséről beszélni sem lehet.” – Az ungvári katonai parancsnokság átiratban szólította fel az ungvári gimnázium és a görög katolikus tanítóképző ifjúságát, hogy jelentkezzen hétvégi önkéntes katonai kiképzésre. A diákok körében igen nagy érdeklődés nyilvánult meg. A tanítóképzős és a gimnazista lányokat az iskolai falain belül oktatják katonatisztek. Az intézkedés indoka: „az európai válságos helyzet.”

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkegimnázium / Uzshorod / nőkérdés / Ungvár / görög katolikus / katonai irányítás / nyelvkérdés / tanítóképzés
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. a) Feléledő autonómiaremények (1935. II. 15.)
Év1935
Rövid URL
ID241105
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

bővebben →
20 júl 2012

1935. október 21. : Pozsonyban ülésezik az Országos Keresztényszocialista Párt Végrehajtó Bizottsága Esterházy János országos elnök vezetésével. Az ülés fő célkitűzése a párt követendő politikai irányvonalának meghatározása. Esterházy a párt önállóságának megőrzésére vagy az egységes magyar párt megteremtésének kérdésére is kitért elnöki beszámolójában. Nem vonta kétségbe, hogy a magyar nemzeti párti vezetők "bizonyára sok jóhiszeműséggel és sok jószándékkal" szorgalmazzák a nemzeti alapon politizáló egységes magyar párt létrehozását, a keresztényszocialisták azonban nem azonosulhatnak ezzel a gondolattal, mivel ezáltal megtagadnák a sorsközösséget "az őslakosság egyéb ágaival".

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeOrszágos Keresztényszocialista Párt Végrehajtó Bizottsága / Esterházy János / Pozsony
TelepülésPozsony [Bratislava]
Év1935
Rövid URL
ID264146
Módosítás dátuma2012. július 20.

bővebben →
16 aug 2007

1935. október 23. : Az Országos Keresztényszocialista Párt, a Magyar Nemzeti Párt és a Zipser Deutsche Partei (a Szepesi Német Párt) törvényhozóinak közös klubja prágai ülésén elhatározta, hogy megalakítják a Szlovenszkói és Kárpátaljai Nemzeti Kisebbségek Politikai Nagybizottságát.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeSzepes / Prága / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / Magyar Nemzeti Párt / Országos Keresztényszocialista Párt
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. a) Feléledő autonómiaremények (1935. II. 15.)
TelepülésSzepesbéla [Spišská Belá]
Év1935
Rövid URL
ID241108
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

bővebben →
20 febr 2008

1935. október 23. : Szüllő Géza klubelnök vezetésével ülésezik a Magyar Nemzeti Párt és az Országos Keresztényszocialista Párt közös parlamenti klubja. Ezen Szüllő Géza terjedelmes beszédben elemzi egy esetleges pártegyesítés kihatásait a felvidéki magyarság politikai életére, és azt fejtegeti, hogy „a két párt független fennmaradása a jelen viszonyok között egyenesen szükséges”. A klubülés résztvevői úgy határoznak, hogy a politikai munka minél szorosabb és harmonikusabbá tétele érdekében megalakítják a Szlovenszkói és Kárpátaljai Nemzeti Kisebbségek Politikai Nagybizottságát.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeSzlovenszkói és Kárpátaljai Nemzeti Kisebbségek Politikai Nagybizottsága / Magyar Nemzeti Párt / Szüllő Géza / Országos Keresztényszocialista Párt
Év1935
Rövid URL
ID261872
Módosítás dátuma2012. július 20.

bővebben →
20 júl 2012

1935. október 24. : Kassán ülésezik a Tiszáninneni Református Egyházkerület rendes évi közgyűlése Magda Sándor püspök és Tornallyay Zoltán egyházkerületi főgondnok elnökletével. Magda püspök beszámolójában rámutat arra a sajnálatos tényre, hogy 17 évvel az impériumváltás után a református egyháznak Csehszlovákiában még mindig nincs a kormány által jóváhagyott alkotmánya.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeTiszáninneni Református Egyházkerület / Magda Sándor / Tornallyay Zoltán / alkotmány / Kassa
TelepülésKassa [Košice]
Év1935
Rövid URL
ID264150
Módosítás dátuma2012. július 20.

bővebben →
1 … 244 245 246 247 248 … 1 223
1223 találat