Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)

A kronológia, amely több évtizedes kutatómunka eredménye (cseh)szlovákiai magyarok történetének 1918 és 1945 közötti korszakát foglalja magában. A kronológia 2020-ban könyv formájában is megjelent a Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadásában. (összeállította: Popély Gyula)

26 találat

1921. november 17. : Szent-Ivány József képviselő az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Párt elnöke a prágai nemzetgyűlés képviselőházában mondott beszédében védelmébe veszi a nemzeti kisebbségek nemzetközileg biztosított jogait. „A nemzeti kisebbségek jogvédelme és jogszabályozása nemzetközi szerződéseken alapszik” –hangsúlyozza a felvidéki magyar politikus. Szerinte a kisebbségi kérdés ezáltal nemzetközi kérdéssé vált. „Az államok kormányai felett nemzetközi szervek állanak őrt, és gyakorolnak ellenőrzést. Bizonyos tekintetben még az alkotmányos úton létrejött törvényhozás keze és meg van kötve ezek által a kötelezettségek által, melyeket az államok vállaltak.”

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	prágai nemzetgyűlés / Országos Magyar Kisgazda Földmíves- és Kisiparos Párt / Szent-Ivány József
Év	1921
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=479700
ID	479700
Módosítás dátuma	2013. november 27.

bővebben →

1927. március 14-15. : A református egyház megbízottai Sörös Béla losonci lelkipásztor vezetésével Prágával tárgyalnak az egyházalkotmány állami elfogadásának és az egyházuk jogi helyzete rendezésének feltételeiről.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Prága / Sörös Béla / egyházalkotmány / református egyház / Losonc
Település	Losonc [Lučenec]
Év	1927
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=265683
ID	265683
Módosítás dátuma	2012. augusztus 16.

bővebben →

1926. szeptember 21. : Pozsonyban a Szlovákiai Teljhatalmú Minisztériumban sor kerül egy informatív egyeztető megbeszélésre a csehszlovák kormánymegbízottak és a református egyház által kijelölt bizalmi emberek között. A megbeszéléseket Jozef Kállay teljhatalmú miniszter vezeti. A kormány emberei pontról pontra átvizsgálják az 1923. évi júniusi lévai Zsinaton elfogadott egyházalkotmány szövegét, és megteszik a vele kapcsolatos észrevételeiket.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Zsinat / Jozef Kállay / Szlovákia Teljhatalmú Minisztériuma / egyházalkotmány / Léva / Pozsony
Település	Léva [Levice] / Pozsony [Bratislava]
Év	1926
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=265559
ID	265559
Módosítás dátuma	2012. augusztus 10.

bővebben →

1935. november 23. : A csehszlovák képviselőház 60 képviselője közös beadvánnyal fordul a Ház elnökségéhez, amelyben javasolják: a képviselőház hívja fel a kormány figyelmét, hogy haladéktalanul terjesszen be törvényjavaslatot, amely kimondja az alkotmánylevél 134. paragrafusában megfogalmazott elnemzetlenítés büntetendő cselekménynek minősül. A beadványt az Országos Keresztényszocialista, a Magyar Nemzeti, valamint a Szepesi Német Párt közös klubjának 9, a Szudétanémet Párt 44, a Német Keresztényszocialista Párt 6 képviselője, illetve egy lengyel képviselő írták alá. A beadványt Csomor István csehszlovák agrárpárti és Schulcz Ignác csehszlovák szociáldemokrata párti magyar nemzetiségű képviselők nem írták alá.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Képviselőház / Szudétanémet Párt / Német Keresztényszocialista Párt / Csomor István / Schulcz Ignác / Magyar Nemzeti Párt / Országos Keresztényszocialista Párt / Szepesi Német Párt
Év	1935
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=264163
ID	264163
Módosítás dátuma	2012. július 20.

bővebben →

1935. október 24. : Kassán ülésezik a Tiszáninneni Református Egyházkerület rendes évi közgyűlése Magda Sándor püspök és Tornallyay Zoltán egyházkerületi főgondnok elnökletével. Magda püspök beszámolójában rámutat arra a sajnálatos tényre, hogy 17 évvel az impériumváltás után a református egyháznak Csehszlovákiában még mindig nincs a kormány által jóváhagyott alkotmánya.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Tiszáninneni Református Egyházkerület / Magda Sándor / Tornallyay Zoltán / alkotmány / Kassa
Település	Kassa [Košice]
Év	1935
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=264150
ID	264150
Módosítás dátuma	2012. július 20.

bővebben →

1935. február 11. : Esterházy János országos pártelnök ellátogat Eperjesre, ahol részt vesz az Országos Keresztényszocialista Párt helyi szervezetének ülésén. Itt elmondott beszédében többek között hangsúlyozza, hogy bár a békeszerződések és a köztársaság alkotmánya értelmében a csehszlovákiai magyarságnak joga volna kultúrigényei akadálytalan kielégítésére, a gyakorlati életben ez a jog nem érvényesül.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Esterházy János / Országos Keresztényszocialista Párt / Eperjes
Település	Eperjesenyicke [Haniska]
Év	1935
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=264073
ID	264073
Módosítás dátuma	2012. július 20.

bővebben →

1935. november 23. : A csehszlovák képviselőház 60 képviselője közös beadvánnyal fordul a Ház elnökségéhez, amelyben javasolják: a képviselőház hívja fel a kormány figyelmét, hogy haladéktalanul terjesszen be törvényjavaslatot, amely kimondja az alkotmánylevél 134. paragrafusában megfogalmazott elnemzetlenítés büntetendő cselekménynek minősül. A beadványt az Országos Keresztényszocialista, a Magyar Nemzeti, valamint a Szepesi Német Párt közös klubjának 9, a Szudétanémet Párt 44, a Német Keresztényszocialista Párt 6 képviselője, illetve egy lengyel képviselő írták alá. A beadványt Csomor István csehszlovák agrárpárti és Schulcz Ignác csehszlovák szociáldemokrata párti magyar nemzetiségű képviselők nem írták alá.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Képviselőház / Szudétanémet Párt / Német Keresztényszocialista Párt / Csomor István / Schulcz Ignác / Magyar Nemzeti Párt / Országos Keresztényszocialista Párt / Szepesi Német Párt
Év	1935
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=263610
ID	263610
Módosítás dátuma	2012. július 11.

bővebben →

1945. április 19. : Pozsonyi magyar értelmiségiek egy csoportja (nagy valószínűséggel a Magyar Végrehajtó Bizottság tagjai) emlékirattal fordul a csehszlovák kormányhoz és a Szlovák Nemzeti Tanácshoz. Tételesen felsorolják a Tiso-féle szlovák állam idején a magyarságot ért sérelmeket és kérik a címzetteket, hogy a szlovákiai magyarság hatéves antifasiszta magatartására való tekintettel biztosítsák az alkotmányban lefektetett jogait. Az Emlékirat aláírói: Stelczer Lajos (a Magyar Párt igazgatója), Neumann Tibor ügyvéd (a párt pozsonyi helyi szervezetének elnöke), Garzuly Ferenc (a párt gazdasági osztályának vezetője), Czibók János ügyvéd (a párt helyi szervezetének tagja), Peéry-Limbacher Rezső (a Magyar Hírlap szerkesztője), Nyárai-Nemes Miklós (a Magyar Hírlap szerkesztője), Szalatnai Rezső (tanár és publicista), Mayer Imre tanár (a Toldy-kör elnöke), Lukovich József (a Magyar Néplap szerkesztője). Az Emlékiratot a Magyar Végrehajtó Bizottság kísérőlevelével együtt a Czibók János, Garzuly Ferenc, Neumann Tibor és Szalatnai Rezső összetételű küldöttség adja át Gustáv Husák belügyi és Tomáš Tvarožek pénzügyi megbízottaknak. (Az SZNT az Emlékiratot válasz nélkül hagyja.)

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1945
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=263582
ID	263582
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1945. március 10. : A Magyar Szó címen megjelenő pozsonyi náci lapban Brogyányi Kálmán főszerkesztő vezércikkben értékeli az 1944 októberi magyarországi nyilas hatalomátvételt. Szerinte ez a rendszerváltás úgymond a magyar élet valamennyi „sorsviselőjét” bevette az alkotmány sáncai közé. A lap idézett náci főszerkesztője szerint a magyarországi októberi fordulat következtében a szlovákiai magyarság életében is beállt a régóta várt eszmei tisztulás. „Bizakodó hittel szemléljük a jövőt” – lelkendezik minden realitásról elrugaszkodva a náci főszerkesztő.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1945
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=263516
ID	263516
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1944. december 4. : E. Beneš Londonban kiadja 18/1944. sz. alkotmánydekrétumát „a nemzeti bizottságokról és az Ideiglenes Nemzetgyűlésről”, amelynek 1. fejezete elrendeli, hogy a Csehszlovák Köztársaságnak az ellenségtől felszabadított területein nemzeti bizottságok alakuljanak helyi, járási és tartományi szinten. Ezek mint államigazgatási szervek a kormánynak lesznek alárendelve. A dekrétum 2. fejezete szerint a nemzeti bizottságokból választások útján alakul majd meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés. A 4. fejezet azonban leszögezi, hogy azokban a községekben és járásokban, amelyekben a lakosság többsége „államilag megbízhatatlan”, vagyis német és magyar, komisszárokat, valamint közigazgatási bizottságot kell kinevezni, amely munkájába az „államilag megbízható”, vagyis szláv lakosság köréből munkatársakat vonhat be.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1944
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=263441
ID	263441
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1942. május 15. : A Szlovák Köztársaság törvényhozása megszavazza az ország zsidó lakosságának már amúgy is folyamatban lévő deportálását legalizáló 68/1942. sz. alkotmánytörvényt. A pozsonyi parlamentben egyedül gróf Esterházy János képviselő, a szlovákiai Magyar Párt elnöke nem szavazza meg a beterjesztett törvényjavaslatot. A parlamenti ülés megnyitása előtt Esterházy gróf felkeresi Martin Sokolt, a képviselőház elnökét, aki előtt szóban már jóelőre kifejti, hogy ő nem fogja megszavazni a zsidók kitelepítéséről szóló törvényt, mivel ő azt embertelennek tatja.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1942
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=263270
ID	263270
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1940. május 15. : A Szlovák Köztársaság Nemzetgyűlése elfogadja a „nemzetiségi csoportok politikai pártjairól” szóló 121/1940. sz. törvényt. E jogszabály értelmében a politikai párt hatósági bejegyzését legalább 500 nagykorú, ugyanazon nemzetiséghez tartozó szlovák állampolgárnak kell kérvényeznie a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumában. A törvény kimondja, hogy minden nemzetiségi csoportnak csakis egy bejegyzett politikai pártja lehet. A párt működését azonban a kormány bármikor felfüggesztheti, sőt azt fel is oszlathatja, amennyiben úgy látja, hogy az az állam integritásával vagy biztonságával össze nem egyeztethető tevékenységet fejt ki. Az idézett törvény több vonatkozásban is utal az Alkotmány 95. paragrafusának ún. retorziós klauzulájára. A 8. paragrafus értelmében például a nemzetiségi csoport politikai pártjának feloszlatását „retorziós okból” is elrendelheti.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1940
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=263135
ID	263135
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1939. július 21. : Gróf Esterházy János képviselő, a Magyar Párt országos elnöke a szlovák alkotmánytervezet parlamenti vitájában felhívja a figyelmet az alkotmánytörvénynek a reciprocitás elvét kimondó 95. paragrafusában rejlő veszélyre. Esterházy képviselő szerint a paragrafus rendelkezése ellenkezik a novemberi bécsi döntéssel, ellenkezik azzal az egyenlőséggel, mely minket, nemzeti csoportokat, ill. megillet, és a mi jogaink érvényesülését olyan körülményektől teszi függővé, amelyeknek irányítása rajtunk kívül áll. Mert vajon ki lesz illetékes annak eldöntésére, hogy sérültek-e, és ha igen milyen mértékben a magyarországi szlovákok jogai? Milyen fórum szava legyen mérvadó ebben a kérdésben? Mert ha egyoldalúan a szlovák kormányra hárulna a döntés, úgy ez teljesen szokatlan és legkevésbé sem megnyugtató eljárás volna, és az itteni nemzetcsoportokat kiszolgáltatná a kormány szándékainak és akaratának – fejti ki véleményét Esterházy képviselő.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1939
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=262970
ID	262970
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1939. július 21. : A Szlovák Köztársaság Nemzetgyűlése elfogadja a 185/1939. sz. alkotmánytörvényt, azaz a köztársaság alkotmányát. Ezen alaptörvény 91-95. paragrafusai szabályozzák a nemzetiségi csoportok (národnostné skupiny) jogállását a Szlovák Köztársaságban. Az alkotmány 95. paragrafusa tételesen kimondja: A nemzetiségi csoportoknak az alkotmányban lefektetett jogai csak oly mértékben hatályosak, amilyen mértékben ugyanilyen jogokat a szlovák kisebbség is ténylegesen élvez az illető nemzetiségi csoport anyaországának területén.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1939
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=262967
ID	262967
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1938. november 22. : A prágai Nemzetgyűlés megszavazza a Szlovákia autonómiájáról szóló 299/1938. sz. alkotmánytörvényt, valamint a Kárpátalja (Podkarpatská Rus) autonómiáját szentesítő 328/1938. sz. alkotmánytörvényt. A „Szlovák Tartomány autonómiájáról” szóló 299/1938. sz. alkotmánytörvény preambuluma leszögezi: „A nemzetgyűlés abból kiindulva, miszerint a Cseh-Szlovák Köztársaság két egyenjogú nemzet közös szuverén akarata folytán jött létre, s hogy a szlovák nemzet számára a pittsburghi egyezményben, valamint egyéb szerződésekben és nyilatkozatokban, mind hazaiakban, mind külföldiekkben, biztosítva volt a teljes autonómia, a szlovák és cseh nemzet megbékélésére irányuló törekvés által vezéreltetve a zsolnai egyezmény szellemében fogadja el ezt az alkotmánytörvényt.” Az idézett alkotmánytörvény második része I. fejezetének 1. paragrafusa megállapítja, hogy „a Szlovák Tartomány a Cseh-Szlovák Köztársaság autonóm része”. A 2. paragrafus 1. bekezdése kimondja, hogy „a Szlovák Tartomány területén a hivatalos és az oktatási nyelv a szlovák nyelv”. Ugyanezen paragrafus 2. bekezdése értelmében a cseh nemzethez tartozó egyének a szlovák hivatalokkal való érintkezésben a cseh nyelvet is használhatják. A következő bekezdés szerint a nemzeti kisebbségeknek az 1919. szeptember 10-én aláírt saint-germaini nemzetközi kisebbségvédelmi szerződésben biztosított nyelvi jogai továbbra is hatályosak maradnak.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=262679
ID	262679
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1938. március 28. : Milan Hodža csehszlovák miniszterelnök az esti órákban tartott rádióbeszédében nagy horderejűnek szánt bejelentést tesz. A miniszterelnök nyilvánosságra hozza, hogy a kormány elszánta magát a köztársaság nemzetiségi problémáinak gyökeres rendezésére, és ezért hozzálát egy nemzetiségi statútum kidolgozásához. „Most már ideje – jelenti ki idézett rádióbeszédében Hodža miniszterelnök –, hogy az összes érvényes kisebbségi rendelkezéseket egyetlen törvényhozó aktussal egy rendszeres egészbe foglaljuk össze, akár azokról a rendelkezésekről van szó, amelyeket az alkotmánylevél, vagy a nyelvtörvény, vagy a törvényhozás, vagy a közigazgatás részleges rendelkezései tartalmaznak.”

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=262187
ID	262187
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1938. február 2. : A prágai Přítomnost klub helyiségeiben reprezentatív ankétra kerül sor a következő témában: „Csehszlovákia az ifjúság szemével”. A rendezvényen a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok szövetsége is képviselteti magát. A szervezet nevében az eperjesi származású Borsody István, a már végzett prágai jogász fejti ki a magyar ifjúság álláspontját. A fiatal Borsody mindenek előtt azt nehezményezi nagy visszhangot kiváltó előadásában, hogy a Csehszlovák Köztársaságban a jogosult igények ellenére sincs magyar egyetem, aminek következtében magyar nyelven „belföldön magasabb műveltség nem szerezhető”. Előadásában Borsody István rámutat még jó néhány magyarellenes hatalmi intézkedésre és eljárásra, többek között arra, hogy a magyarországi szakkönyvek behozatalát a fennálló hatalom szinte lehetetlenné teszi. Borsody arról is beszél, hogy rohamosan csökken az állami közszolgálatban álló magyarok száma, és ez a jelenség elsősorban a fiatal magyar értelmiséget sújtja. Borsody végezetül rámutat a köztársaságban uralkodó állapotok lényegére, miszerint „általában olyan közszellem ápolódik, amely elveszi az emberek bátorságát, hogy nemzeti érzésük és meggyőződésük szerint cselekedjenek, mert a lassan berögződött vélemény szerint ez a magánérdek ártalmára lehet”. Végezetül a fiatal magyar egyetemi és frissdiplomás ifjúság nevében kifejti: „Mi azon a véleményen vagyunk, hogy minden jogtalanság, ami az állampolgárokat nemzetiségük miatt éri, az alkotmány ellen való és megsérti az állam népének békés együttélését.”

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=262136
ID	262136
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1928. január 24-28. : A Szlovenszkói és Kárpátaljai Egyetemes Református Egyház Pozsonyban megtartja második zsinati ülésszakát. Lukács Géza egyházkerületi főgondnok, a zsinat világi elnöke megnyitó beszédében utal a lévai zsinat óta eltelt csaknem öt esztendős huzavonára az 1923 júniusában elfogadott, de a kormány által nem szentesített egyházi alkotmány körül. Ezután újabb csalódás követi az előbbieket. Az egyházi alkotmányt a kormány jelenlévő megbízottja, Juraj Slávik elfogadhatatlannak minősíti, és újra pontról-pontra végigtárgyaltatja az egész elaborátumot, további hátráltatásra kényszerítve a református egyházat.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Szlovenszkói és Kárpátaljai Egyetemes Református Egyház / Lukács Géza / 1923 / Egyházi alkotmány / Juraj Slávik / Pozsony
Település	Pozsony [Bratislava]
Év	1928
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=261314
ID	261314
Módosítás dátuma	2012. július 12.

bővebben →

1926. május 26–27. : A Szlovenszkói és Kárpátaljai Egyetemes Református Egyház Országos Lelkészegyesülete Kassán megtartja első országos értekezletét. Az értekezlet résztvevői határozatban mondják ki, hogy a református egyház illetékes szervei mielőbb újból kezdjenek tárgyalásokat a kormánnyal az egyházi alkotmány elfogadásáról.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Szlovenszkói és Kárpátaljai Egyetemes Református Egyház / Egyházi alkotmány / Református Egyház Egyetemes Konventje / Kassa
Település	Kassa [Košice]
Év	1926
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=261176
ID	261176
Módosítás dátuma	2012. augusztus 13.

bővebben →

1923. június 17–18. : Léván ülésezik a Szlovenszkói és Ruszinszkói Egyetemes Református Egyház első törvényhozó Zsinata. Az ülésezés leginkább kiemelt feladata az egyházi alkotmány megváltoztatása az új államhatalmi helyzet és politikai rendszer által megkívánt szükségletekkel összhangban. A zsinaton a csehszlovák kormány is képviselteti magát Juraj Slávik kassai megyefőnök által, aki tolmácsolja a törvényhozó zsinat felé a hatalom elvárásait.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1923
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=260927
ID	260927
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1921. szeptember 10. : Kutkafalvy Miklós, Illés József és Balogh-Beéry László petíciós beadvánnyal fordulnak a Népszövetségi Tanácshoz, amelynek felhívják figyelmét a következőkre: A csehszlovák kormányzat még mindig nem biztosította a kárpátaljai Ruténföld autonómiáját, pedig őt erre kötelezi mind a saint-germaini nemzetközi kisebbségvédelmi szerződés, mind az ország alkotmánya.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Balogh-Beéry László / Kutkafalvy Miklós / Illés József / Népszövetségi Tanács / Ruténföld / saint-germaini nemzetközi kisebbségvédelmi szerződés / autonómia
Év	1921
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=260720
ID	260720
Módosítás dátuma	2013. november 27.

bővebben →

1920. december 19. : A Szlovákiai Teljhatalmú Minisztérium Ján Šimkovič kormánytanácsos által aláírt levélben értesíti a szlovákiai reformátusok vezetőit, hogy az államhatalom milyen feltételekhez köti a református keresztyén egyház törvényes elismerését. Az öt pontban kifejtett feltételrendszer lényege a következő: a csehszlovákiai reformátusok nem tarthatnak fenn semmilyen szerves kapcsolatot magyarországi testvéreikkel, az új református egyházalkotmányt a csehszlovák államhatalomnak jóvá kell hagynia, az egyházi tisztségviselőknek hűségesküt kell tenniük a Csehszlovák Köztársaságra, a külföldön szerzett diplomával rendelkező lelkészek nem alkalmazhatók a hazai református gyülekezetekben, a szlovák anyanyelvű református hívek számára külön egyházmegyét hoznak létre.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1920
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=260570
ID	260570
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1920. szeptember 8. : A Tiszáninneni, valamint a Dunáninneni Református Egyházkerület közös memorandummal fordul T. G. Masaryk köztársasági elnökhöz és a szlovákiai teljhatalmú miniszterhez. Az emlékiratban kifejtik a felvidéki reformátusok álláspontját az impériumváltással beállt államjogi és politikai helyzettel kapcsolatban, illetve megfogalmazzák egyházuk elvárásait és kívánalmait az államhatalom felé. A református egyház ragaszkodik nyelvi és vallási jogaihoz, egyházi és iskolai autonómiájához, úgy, amint azt az 1904-ben szentesített, s az államhatalom által is jóváhagyott alkotmánya biztosítja a számára. – szögezi le többek között a szóban forgó memorandum.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1920
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=260507
ID	260507
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1920. február 29. : Prágában a „forradalmi” Nemzetgyűlés elfogadja a 122/1920. sz. alkotmánytörvényt – közismert nevén nyelvtörvényt-, amely a nemzeti kisebbségek hivatalos nyelvhasználati jogát azok 20 százalékos arányszámához köti mind az önkormányzati, mind a közigazgatási, mind pedig az igazságszolgáltatási egységek területén.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1920
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=260375
ID	260375
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1920. február 29. : A prágai „forradalmi” Nemzetgyűlés elfogadja a Csehszlovák Köztársaság Alkotmánylevelét tartalmazó 121/1920. sz. alkotmánytörvényt. Ez a legmagasabb jogszabály mondja ki egyrészt a Csehszlovák Köztársaságban érvényes általános polgári szabadságjogok alapelveit, másrészt ez rögzíti a csakis a kisebbségekre vonatkozó, a csehszlovák állam képviselői által a saint-germaini nemzetközi szerződésben vállalt kisebbségvédelmi intézkedéseket. Az Alkotmánylevél VI. fejezete 128. paragrafusának első bekezdése tételesen leszögezte: „A Csehszlovák Köztársaság összes állampolgárai, tekintet nélkül a fajra, nyelvre és vallásra, a törvény előtt egyenlőek s egyazon polgári és politikai jogokat élvezik.” Az idézett paragrafus a továbbiakban kimondja, hogy a nyelvi vagy vallásfelekezeti hovatartozás a köztársaság egyetlen állampolgára számára sem jelenthet hátrányt semmilyen közhivatal, tisztség vagy hivatás gyakorlásánál. A harmadik bekezdés az állampolgárok szabad nyelvhasználati jogáról a következőképpen rendelkezik: „A Csehszlovák Köztársaság állampolgárai a kereskedelmi és magánérintkezésben, a vallást érintő ügyekben, a sajtóban vagy nyilvános népgyűléseken az általános törvények keretén belül bármiféle nyelvet használhatnak.” A saint-germaini nemzetközi kisebbségvédelmi szerződés 7. cikkelye negyedik bekezdésének rendelkezése a „nem cseh nyelvű (!) csehszlovák állampolgárok számára a bíróságok, hivatalok és hatóságok előtt biztosítandó hivatalos nyelvhasználati jogáról már nem került be az idézett alkotmánytörvénybe. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánylevél 129. paragrafusa a következőket szögezi le: „A nyelvi jog elveit a Csehszlovák Köztársaságban a jelen Alkotmánylevél részét képező külön törvény állapítja meg.”. Az oktatásügyi és általában a kulturális jogok – a saint-germaini szerződés 8.-9. cikkelyei – az idézett 121/1920. sz. alkotmánytörvény 130.-132. paragrafusaiban jelennek meg. A 131. paragrafus kissé bürokratikus zavarossággal fogalmazva azt mondja ki, hogy azokban a városokban és járásokban, „amelyekben a csehszlovák nyelvtől eltérő nyelvű csehszlovák állampolgárok jelentékeny hányada van letelepedve”, az állam ezek számára gondoskodni tartozik kielégítő anyanyelvi iskolahálózatról, miközben az így létrehozott iskolákban az államnyelv oktatása is kötelezővé tehető. A 132. paragrafus a kisebbségeknek az állami, községi és egyéb költségvetési tételekből való arányos részesedésének alapelvét szögezi le, majd a 134. paragrafus a következő kinyilatkoztatással zárja az idézett alkotmánytörvényt: „Az erőszakos elnemzetlenítés semmiféle alakban megengedve nincsen. Ezen elv be nem tartását a törvény büntetendő cselekménynek nyilváníthatja.”

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1920
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=260372
ID	260372
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1918. november 13. : A prágai Csehszlovák Nemzeti Bizottság meghozza az ún. ideiglenes alkotmányról szóló 37/1918. sz. törvényt, amely értelmében önmagát ez 236 fős testületté bővíti, és egyúttal felveszi a Nemzetgyűlés (Národní shromáždení) nevet. E törvény értelmében a születendő állam területén a végrehajtó hatalmat a 17 főből álló kormány gyakorolja, amelynek elnökét, valamint tagjait – az egyes minisztereket – a Nemzetgyűlés választja meg.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Prága / nemzetgyűlés / Csehszlovák Nemzeti Bizottság / ideiglenes alkotmány / 37/1918. sz. törvény
Év	1918
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=259555
ID	259555
Módosítás dátuma	2015. március 30.

bővebben →

26 találat

~ – [tilde] a szócikk szövegében a címszót helyettesíti
A. – anyanyelv
ápr. – április
aug. – augusztus
c. – című
Csehszl. – Csehszlovákia
CSKP – Csehszlovákia Kommunista Pártja
D – dél(i) (égtáj)
dec. – december
É – észak(i) (égtáj)
Ek – egyéni kiállítások
elb. – elbeszélések
ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem
EMP – Egyesült Magyar Párt
é. n. – év nélkül
ev. – evangélikus
évf. – évfolyam
febr. – február
Fm – főbb művei
FMK – Független Magyar Kezdeményezés
ford. – fordította, fordító
FTSZ – Fórum Társadalomtudományi Szemle
gör. kat. – görög katolikus
Gyk – gyűjteményes kiállítás(ok)
ha – hektár
ifj. – ifjabb, ifjúság(i)
ill. – illetve
illusztr. – illusztráció(ja), illusztrált(t)(a)
Ir. – Irodalom
ISZ – Irodalmi Szemle
izr. – izraelita
jan. – január
júl. – július
jún. – június
K – kelet(i) (égtáj)
kat. – katalógus
kb. – körülbelül
KB – Központi Bizottság
Km – köztéri művei
köt. – kötet
krit. – kritikák
L. – lakosság száma
máj. – május
márc. – március
Mk – művek közgyűjteményekben
MKDM – Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom
MKP – Magyar Koalíció Pártja
MNG – Magyar Nemzeti Galéria
MNP – Magyar Nemzeti Párt
Mo. – Magyarország
mon. – monográfia
MPP – Magyar Polgári Párt
MTA – Magyar Tudományos Akadémia
NG, Losonc – Novohradská galéria, Lučenec – Nógrádi Galéria
NG, Nyitra – Nitrianska galéria – Nyitrai Galéria
nov. – november
NY – nyugat(i) (égtáj)
OKP – Országos Keresztényszocialista Párt
okt. – október
p. – pagina, oldal
pl. – például
r. – regény
ref. – református
r. k. – római katolikus
röv. – rövidített, rövidítés, rövidítve
stb. – és a többi
sz. – század, századi
szept. – szeptember
szerk. – szerkesztő, szerkesztette
Szl. – Szlovákia
SZNG, Pozsony – Szlovák Nemzeti Galéria
SZNM, Pozsony – Szlovák Nemzeti Múzeum
Szt. – Szent
SZTA – Szlovák Tudományos Akadémia
tan. – tanulmányok
tc. – törvénycikk
törv. – törvény
tud. – tudomány(os)
ún. – úgynevezett
uo. – ugyanott
uő – ugyanő
v. – versek
V. – vallás
vál. – válogatott
vh. – világháború
vm. – vármegye