Szlovákiai Magyar Adatbank » Kronológia 1918-tól napjainkig Kronológia 1918-tól napjainkig – Oldal 229 – Szlovákiai Magyar Adatbank

Kronológia 1918-tól napjainkig

A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája 1918–1944 (Összeállította: Popély Gyula), A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 (Összeállította: Popély Árpád), A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 (Összeállította: Fedinec Csilla), Kronológia 1993–2004 (Megjelent a Magyarok Szlovákiában c. sorozat második kötetében. Összeállította: Orosz Márta), Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005, 2006, 2007 (A Fórum Kisebbségkutató Intézet évente jelentette meg. Összeállította: Lelkes Gábor, Simon Attila, Popély Árpád)
1 227 228 229 230 231 1 223
1223 találat

1934. október : Kárpátaljai körutat tett Ivan Dérer igazságügy-miniszter. Felkereste Munkácsot, Ungvárt, Husztot, Nagybereznát, Técsőt, Beregszászt. – Kárpátalján is folytattak nyomozást a Sándor jugoszláv király elleni merénylet ügyében. A Kárpáti Magyar Hírlap szerint Bátyu és Rahó környékén több jugoszláv útlevéllel rendelkező emigráns él. – Hokky Károly kárpátaljai parlamenti képviselőnek a pénzügyminiszterhez benyújtott interpellációjából: „A kárpátaljai magyar határmenti lakosság ínsége közismert tény. Az esztendők óta ismétlődő rossz termés folytán a lakosság megélhetése nincs biztosítva. […] a munkanélküliek hatalmas tömege […] a legsúlyosabb nyomorral küzd. Kárpátalja népének harmadrésze ellátatlan, akik minden igyekezetük mellett sem képesek munkához, keresethez jutni […] a […] lakosság egy része […] a szükség kényszerének nyomása alatt a szomszédos magyar területekről hoz át élelmiszereket […] Elismerem, hogy a kárpátaljai ínségesek, amikor ily módon gondoskodnak magukról, nem járnak a törvény útján, de cselekedetük nem jelent oly veszélyt az állam érdekeire, hogy ezért életükkel kelljen fizetniük. Márpedig a kárpátaljai határmenti lakosság ínségesei közül nem egy nyomorgó életét oltotta ki a pénzügyőrök golyója.”

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkegimnázium / Munkács / Budapest / Uzshorod / Jugoszlávia / Csap / Huszt / Prága / Békéscsaba / Dérer Ivan / Ungvár / Mécs László / Técső / Tyacsiv / Korláth Endre / Praha / Beregszász / Berehove / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / Mukacseve / római katolikus / Csop / nyelvkérdés / tanítóképzés / Rahó / Rahiv / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / Kováts Miklós / közlekedés, határforgalom, kishatár / magyar pártszövetség / borászat, szőlészet / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Viskovo / Bátyu / Batyove / templomszentelés / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Hokky Károly / Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Krofta Kamil / Szeberényi Lajos / Sándor (jugoszláv király) / egyház / Sziklay Ferenc / Esterházy János / színház / sport / Országos Keresztényszocialista Párt / Pozsony / Kassa / Bratislava / Košice / Visk
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 5. Interregnum 2. (1933. VI. 15.)
TelepülésCsápor [Čápor] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Kassa [Košice] / Pozsony [Bratislava] / Viskó [Vyškovce]
Év1934
Rövid URL
ID240844
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1 227 228 229 230 231 1 223
1223 találat