Szlovákiai Magyar Adatbank » Kronológia 1918-tól napjainkig Kronológia 1918-tól napjainkig – Oldal 158 – Szlovákiai Magyar Adatbank

Kronológia 1918-tól napjainkig

A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája 1918–1944 (Összeállította: Popély Gyula), A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 (Összeállította: Popély Árpád), A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 (Összeállította: Fedinec Csilla), Kronológia 1993–2004 (Megjelent a Magyarok Szlovákiában c. sorozat második kötetében. Összeállította: Orosz Márta), Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005, 2006, 2007 (A Fórum Kisebbségkutató Intézet évente jelentette meg. Összeállította: Lelkes Gábor, Simon Attila, Popély Árpád)
1 156 157 158 159 160 1 223
1223 találat

1927. február : A Kurtyák-párt kiáltványban szólította fel csatlakozásra a szepesi németeket és Szlovenszkó keleti területeinek szlovák és magyar lakosságát: „a cseh kormány a mai napig sem adta meg e bennünket törvényesen megillető autonómiát, hanem ehelyett 45 ezer cseh hivatalnokot zúdított Kárpátalja területére […] elsősorban hozzátok fordulunk segítségért, ti józan és nemesen gondolkodó, becsületes cipszerek, kik az országnak becsületes, törvénytisztelő ifjakat neveltetek. Másodszor hozzátok fordulunk, ti sárosi és zempléni, mindig jókedvű szlovákok és magyarok. Ti, akik ruszin testvéreitekkel évszázadokon át megbecsülésben és szeretetben éltetek együtt. Kérünk benneteket, jöjjetek segítségünkre, hogy közös erővel vívhassuk ki az autonómiánkat. […] a széles körű és garantált autonómia azonban csak a rutén néppel közösen bírt területeken vihető keresztül, tehát azon a földterületen, mely a Poprád folyótól a Fehér-Tiszáig, azaz a Tátrától Kőrösmezőig terjed. Ezen a természetes határokkal rendelkező területen – éljenek ott ruszinok, magyarok, cipszerek vagy szlovákok – mind e népeknek a nagyhatalmak által garantált széles körű autonómiához van joguk. Pártunk úgy határozott, hogy Kárpátalja határait nyugaton a Poprád és a Hernád mentén húzódó vasútvonalban kell megállapítani, beleértve Kassa városát is, amely város elsősorban van hivatva, hogy ennek a területnek fővárosa legyen. - Történelmi múltja van kívánságuknak.” – A Szlovenszkóhoz tartozó Szobránci és Kaposi járásban mozgalom indult a Kárpátaljához való csatlakozás érdekében.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / Szepes / Munkács / Uzshorod / határkérdés / Ungvár / Belgrád / Korláth Endre / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Beregszász / Berehove / Kőrösmező / Jaszinya / Sáros / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / Mukacseve / kárpátaljai (szojm) / Nagykaposi, Kaposi / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / csehszlovák választások / ünnepek, évfordulók / Gagatko Andrij / közlekedés, határforgalom, kishatár / pravoszláv, görögkeleti / magyar pártszövetség / Szobránci / Doszifej / Podkarpatszka Ruszi (Ruszinszkói) Őslakosok Autonóm Pártja (Autonóm Őslakos Párt) / Árky Ákos / Kárpátaljai Pravoszláv Egyház (Kárpátorosz Keleti Pravoszláv Egyház) / Nagy Kálmán / Kurtyák Iván / Benjámin / Ireneusz (Irenej) / Karlóca / Sremski Karlovci / Bernáth Pál / Kelembéri Sándor / színház / sajtó / közigazgatás / Magyar Nemzeti Párt / Országos Keresztényszocialista Párt / Kassa / Košice
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 4. b) A nagyzsupa időszaka (1926. VII. 1.)
TelepülésKassa [Košice] / Sárosfa [Blatná na Ostrove] / Szepesbéla [Spišská Belá] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1927
Rövid URL
ID239440
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1 156 157 158 159 160 1 223
1223 találat