Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1927. február 12.

Beregszászban ülésezett a Ruszinszkói Magyar Ellenzéki Pártok Szövetsége. Az ülésen bejelentette lemondását Árky Ákos, a Ruszinszkói Őslakosok Autonóm Pártjának elnöke és Nagy Kálmán, a Ruszinszkói Keresztényszocialista Párt ügyvezetője. Korláth Endre mint a pártszövetség ügyvezetője ismertette „a ruszinszkói Magyar Nemzeti Pártnak a szlovenszkói Magyar Nemzeti Párttal való megállapodását, melyet a választások előtt kötöttek” (szabad kéz az autonómia és a kárpátaljai adminisztrációs ügyekben).

Hibát talált?

Üzenőfal