Szilva Ilona
(* 1970. máj. 17. Zselíz) Szobrász. 1984–1988 között elvégezte a pozsonyi Iparművészeti Középiskola kerámia szakát. Tanulmányait 1990–1996-ban a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán folytatta szobrász, majd fém és ékszer szakon. 1994-ben ösztöndíjasként Belgiumban tanult szobrászatot. Számos hazai és nemzetközi csoportos kiállítás, ill. szimpzóium résztvevője volt. A...megnyit →
(* 1970. máj. 17. Zselíz) Szobrász. 1984–1988 között elvégezte a pozsonyi Iparművészeti Középiskola kerámia szakát. Tanulmányait 1990–1996-ban a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán folytatta szobrász, majd fém és ékszer szakon. 1994-ben ösztöndíjasként Belgiumban tanult szobrászatot. Számos hazai és nemzetközi csoportos kiállítás, ill. szimpzóium résztvevője volt. A...megnyit →
Részletek
(* 1970. máj. 17. Zselíz) Szobrász. 1984–1988 között elvégezte a pozsonyi Iparművészeti Középiskola kerámia szakát. Tanulmányait 1990–1996-ban a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán folytatta szobrász, majd fém és ékszer szakon. 1994-ben ösztöndíjasként Belgiumban tanult szobrászatot. Számos hazai és nemzetközi csoportos kiállítás, ill. szimpzóium résztvevője volt. A kecskeméti Nemzetközi Bronzöntő Szimpózium nívódíjasa. 1996-tól a komáromi Művészeti Alapiskola képzőművész szaktanára, 2005-től a komáromi Selye János Egyetem Tanárképző Karán oktat képzőművészetet. Komáromban él.
Szkukálek Lajos
(* 1957. szept. 6. Komárom) Festő, grafikus, illusztrátor. Autodidakta. Eredeti szakmája villanyszerelő. 1975–1976-ban a komáromi Művészeti Népiskola tanfolyamait látogatta. 1987 óta szabadfoglalkozású képzőművész. Több szakmai szervezet tagja; 1993-ban és 1994-ben hosszabb időt töltött Münchenben, 1991-ben, 1994-ben és 1996-ban Freiburgban. Festményein, ceruzarajzain és szitanyomatain egy...megnyit →
(* 1957. szept. 6. Komárom) Festő, grafikus, illusztrátor. Autodidakta. Eredeti szakmája villanyszerelő. 1975–1976-ban a komáromi Művészeti Népiskola tanfolyamait látogatta. 1987 óta szabadfoglalkozású képzőművész. Több szakmai szervezet tagja; 1993-ban és 1994-ben hosszabb időt töltött Münchenben, 1991-ben, 1994-ben és 1996-ban Freiburgban. Festményein, ceruzarajzain és szitanyomatain egy...megnyit →
Részletek
Szkukálek Lajos (FI)
(* 1957. szept. 6. Komárom) Festő, grafikus, illusztrátor. Autodidakta. Eredeti szakmája villanyszerelő. 1975–1976-ban a komáromi Művészeti Népiskola tanfolyamait látogatta. 1987 óta szabadfoglalkozású képzőművész. Több szakmai szervezet tagja; 1993-ban és 1994-ben hosszabb időt töltött Münchenben, 1991-ben, 1994-ben és 1996-ban Freiburgban. Festményein, ceruzarajzain és szitanyomatain egy motívumokkal zsúfolt, abszurd, álomszerű, szürreális világot jelenít meg. Megyercsen él és alkot. 1999-ben elnyerte a Márai Sándor Alapítvány Nyitott Európáért Díját. Több könyvet is illusztrált.
Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság 2.
Az 1989-ben megalakult Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság megnevezése 1993-tól. Kezdetben pozsonyi, majd komáromi, jelenleg nánai központtal működik. Feladatának tekinti a szlovákiai magyar néprajzi kutatások koordinálását, a néprajzos utánpótlás biztosítását, az eredmények közzétételét, s egyáltalán a népi kultúra propagálását. 1990-től Szanyi Mária irányításával a Társaságon...megnyit →
Az 1989-ben megalakult Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság megnevezése 1993-tól. Kezdetben pozsonyi, majd komáromi, jelenleg nánai központtal működik. Feladatának tekinti a szlovákiai magyar néprajzi kutatások koordinálását, a néprajzos utánpótlás biztosítását, az eredmények közzétételét, s egyáltalán a népi kultúra propagálását. 1990-től Szanyi Mária irányításával a Társaságon...megnyit →
Részletek
Az 1989-ben megalakult Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság megnevezése 1993-tól. Kezdetben pozsonyi, majd komáromi, jelenleg nánai központtal működik. Feladatának tekinti a szlovákiai magyar néprajzi kutatások koordinálását, a néprajzos utánpótlás biztosítását, az eredmények közzétételét, s egyáltalán a népi kultúra propagálását. 1990-től Szanyi Mária irányításával a Társaságon belül Pedagógiai Munkacsoport működött. Csaknem fél évtizedig (1992–1997) Pusko Gábor vezetésével Tornalján működött a Társaság Gömöri Helyi Csoportja, ill. 1993-tól Dunaszerdahelyen Ág Tibor irányításával Népzenei Munkaközössége. Tudományos kutatásokat, konferenciákat, továbbképző tanfolyamokat szervezett, kiadványsorozatában (Népismereti Könyvtár) kismonográfiákat, tanulmányköteteket jelentetett meg (1–9. kötet), Hírharang címen néprajzi tájékoztató füzetet adott ki 1990–1999 között; a fiatal, kezdő gyűjtők eredményeit az Utánpótlás c. füzetekben (1–3. füzet), 1994-től a kisebb terjedelmű tanulmányokat közlő Néprajzi Tanulmányok c. füzetsorozatát (1–22. füzet) jelentette meg. Elnökei: Liszka József (1989–1997), Dániel Erzsébet (1997-től).
Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége
A szlovákiai magyar pedagógusok szakmai és érdekvédelmi szövetsége, székhelye Komárom. 1990. jan. 13-án tartotta alakuló közgyűlését a nyitrai Pedagógiai Főiskola dísztermében, első országos közgyűlését pedig 1990. máj. 12-én Komáromban. Ekkor 4535 tagja volt. 1993-ban létrehozta a szakbizottságait (oktatáspolitikai és felsőoktatási, módszertani és szakmai, szakirodalmi...megnyit →
A szlovákiai magyar pedagógusok szakmai és érdekvédelmi szövetsége, székhelye Komárom. 1990. jan. 13-án tartotta alakuló közgyűlését a nyitrai Pedagógiai Főiskola dísztermében, első országos közgyűlését pedig 1990. máj. 12-én Komáromban. Ekkor 4535 tagja volt. 1993-ban létrehozta a szakbizottságait (oktatáspolitikai és felsőoktatási, módszertani és szakmai, szakirodalmi...megnyit →
Részletek
A szlovákiai magyar pedagógusok szakmai és érdekvédelmi szövetsége, székhelye Komárom. 1990. jan. 13-án tartotta alakuló közgyűlését a nyitrai Pedagógiai Főiskola dísztermében, első országos közgyűlését pedig 1990. máj. 12-én Komáromban. Ekkor 4535 tagja volt. 1993-ban létrehozta a szakbizottságait (oktatáspolitikai és felsőoktatási, módszertani és szakmai, szakirodalmi és pedagógiai-publicisztikai, ifjúsági, gazdasági, majd később még kiegészült a matematikai szakcsoporttal és az Óvodapedagógiai Társasággal). Szakmai rendezvényei az 1992 nyarán Deákiban a nyári egyetem megszervezésével indultak. Központi rendezvénye a Czabán Samu Pedagógiai és Kulturális Napok (későbbi megnevezése: a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Országos Találkozója), melyet évente Rozsnyón rendeznek. A kezdetektől szoros kapcsolatot tart fenn a magyarországi pedagógiai intézményekkel és a határon túli magyarok szakmai szervezeteivel. Havilapja a Pedagógusfórum, 2003-tól jelenik meg rendszeresen. – Főbb díjak: Pro Probitate – Helytállásért díj (2002); Esterházy János Emlékplakett (2003)
Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa
A szlovákiai magyar tanítók központi énekkara (Nyitra, Komárom, 1964). Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara néven kezdett működni. Alapító karnagya Ág Tibor, Janda Iván, Schleicher László és Szíjjártó Jenő, első magyarországi vendégkarnagya Vass Lajos volt. Vass Lajos után Tamási László (1993–1996) és Sapszon Ferenc (1997–2006)...megnyit →
A szlovákiai magyar tanítók központi énekkara (Nyitra, Komárom, 1964). Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara néven kezdett működni. Alapító karnagya Ág Tibor, Janda Iván, Schleicher László és Szíjjártó Jenő, első magyarországi vendégkarnagya Vass Lajos volt. Vass Lajos után Tamási László (1993–1996) és Sapszon Ferenc (1997–2006)...megnyit →
Részletek
A szlovákiai magyar tanítók központi énekkara (Nyitra, Komárom, 1964). Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara néven kezdett működni. Alapító karnagya Ág Tibor, Janda Iván, Schleicher László és Szíjjártó Jenő, első magyarországi vendégkarnagya Vass Lajos volt. Vass Lajos után Tamási László (1993–1996) és Sapszon Ferenc (1997–2006) volt a vendégkarnagy. Jelenleg a művészeti vezető Józsa Mónika, a vendégkarnagy Tóth Árpád. A kórus célja a kórusművészet iránt érdeklődő magyar pedagógusok összefogása és a karéneklés hagyományának ápolása. Az alakuláskor a Csemadok alá tartozott, később önállósult. A kórusnak nincs állandó működési helye, a tagok havonta mindig ott találkoznak, ahol megfelelő helyet találnak, leggyakrabban kollégiumokban. Szívesen lép fel templomokban és különböző rendezvényeken. Esterházy János Emlékplakettet kapott (2009, 2010, 2011). – Ir. Horváth Géza–Debrődi D. Géza szerk.: A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara megalakulásának 25. évfordulója (1989); Horváth Géza szerk.: Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának (CSMTKÉ) 30. évfordulója (1994); Horváth Géza: Ha megszólít az ének – A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának (CSMTKÉ) története, 1964–2004 (2004).
Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége
1996-ban alakult Komáromban. A szlovákiai magyar szülőket tömörítő érdekvédelmi szervezet az óvodák és iskolák mellett. Feladata és céljai: az anyanyelvű oktatás és nevelés támogatása, együttműködni az oktatókkal, az iskolák vezetőinek, pedagógusainak és más alkalmazottainak támogatása az oktató-nevelő tevékenységben, ösztönözve az új módszerek és a...megnyit →
1996-ban alakult Komáromban. A szlovákiai magyar szülőket tömörítő érdekvédelmi szervezet az óvodák és iskolák mellett. Feladata és céljai: az anyanyelvű oktatás és nevelés támogatása, együttműködni az oktatókkal, az iskolák vezetőinek, pedagógusainak és más alkalmazottainak támogatása az oktató-nevelő tevékenységben, ösztönözve az új módszerek és a...megnyit →
Részletek
1996-ban alakult Komáromban. A szlovákiai magyar szülőket tömörítő érdekvédelmi szervezet az óvodák és iskolák mellett. Feladata és céljai: az anyanyelvű oktatás és nevelés támogatása, együttműködni az oktatókkal, az iskolák vezetőinek, pedagógusainak és más alkalmazottainak támogatása az oktató-nevelő tevékenységben, ösztönözve az új módszerek és a legújabb ismeretek érvényesítését. Részt vesz a nevelési problémák megoldásában, a tanítási időn túl az önkormányzattal és az államigazgatás szerveivel együttműködve segít a gyermekek nevelésében, együttműködik az iskola műszaki felszereltségének biztosításában és az audiovizuális eszközök, valamint a számítástechnika kihasználásában. Tizenhárom területi tanáccsal és minden szlovákiai magyar óvoda, alap- és középiskola mellett tagszervezettel rendelkezik.
Szlovákiai Református Keresztyén Egyház
Az első vh. utáni trianoni békeszerződés következtében Csehszl.-ba kerülő reformátusok 1920-ban kezdték megszervezni önálló egyházukat, három egyházkerületet és tíz egyházmegyét alkotva. A Dunántúli Egyházkerület élén Balogh Elemér majd Sörös Béla; a Tiszáninneni Egyházkerült élén sorrendben Pálóczi Czinke István, Péter Mihály, Idrányi Barna és Magda...megnyit →
Az első vh. utáni trianoni békeszerződés következtében Csehszl.-ba kerülő reformátusok 1920-ban kezdték megszervezni önálló egyházukat, három egyházkerületet és tíz egyházmegyét alkotva. A Dunántúli Egyházkerület élén Balogh Elemér majd Sörös Béla; a Tiszáninneni Egyházkerült élén sorrendben Pálóczi Czinke István, Péter Mihály, Idrányi Barna és Magda...megnyit →
Részletek
Az első vh. utáni trianoni békeszerződés következtében Csehszl.–ba kerülő reformátusok 1920-ban kezdték megszervezni önálló egyházukat, három egyházkerületet és tíz egyházmegyét alkotva. A Dunántúli Egyházkerület élén Balogh Elemér majd Sörös Béla; a Tiszáninneni Egyházkerült élén sorrendben Pálóczi Czinke István, Péter Mihály, Idrányi Barna és Magda Sándor, a Kárpátaljai Egyházkerület élén pedig Bertók Béla állt. Az egyházkerületek legfelsőbb közös szerve az Egyetemes Konvent volt. A három egyházkerület alkotta a Csehszlovákiai Református Egyetemes Egyházat, amelynek az 1930-as népszámlálás alapján 216 ezer tagja volt. A hívek 449 magyar nyelvű, tizenkét vegyes nyelvű és harmincegy szlovák nyelvű gyülekezetbe tartoztak. A csehszlovák állam a kezdetektől fogva diszkriminatív módon viszonyult a magyar egyházként elkönyvelt ~zal szemben, s noha az egyház törvényhozó zsinata már 1923-ban megalkotta az egyház alkotmányát, azt az államhatalom az első köztársaság teljes ideje alatt nem volt hajlandó megerősíteni. A református egyház Szl.-ban 245 iskolát tartott fenn. A lelkészképzést az 1925 szept.-ében megnyílt losonci Református Teológiai Szeminárium, a tanítóképzést pedig a Komáromban 1935-től működő református tanítóképző biztosította. A két vh. közötti időszakban a Csehszlovákiai Református Egyetemes Egyház jelentős szerepet töltött be a szlovákiai magyar közéletben, lapokat adott ki, kulturális, ifjúsági, karitatív szervezeteket működtetett. Az első bécsi döntés után a szlovákiai és kárpátaljai református gyülekezetek döntő többsége visszakerült eredeti, Trianon előtti egyházmegyéjéhez. Az önálló Szl.-ban Pozsonyban, Nyitrán, Zólyomban és néhány kisebb kelet-szlovákiai településen maradt jelentősebb számú, összesen mintegy 25 ezer főnyi református, akiknek mintegy fele szlovák anyanyelvű volt. Püspökük Böszörményi Sándor majd Szabó Béla volt. A jogfosztó intézkedések évei alatt az állam a református egyház ingatlanjait államosította, iskoláit bezáratta, korábban működő egyesületeit feloszlatta, azok vagyonát pedig elkobozta. Az egyház újjászervezését az állami ellenőrzés alatt álló Csehszlovákiai Egyetemes Református Egyház Szervező Bizottsága vette kezébe, amely a korábbiak mellé három új szlovák egyházmegyét is létrehozott, az egyház vezetését pedig a csehszlovák államhoz hű személyekkel igyekezett feltölteni. A lakosságcsere-egyezmény és deportálás következtében a nemzetiségükhöz erősen ragaszkodó református gyülekezetek jelentős veszteséget szenvedtek, s a szlovákiai magyar reformátusok száma mintegy egyharmadával esett vissza. A reszlovakizáció kényszerének viszont a református vidékek jobban ellenálltak, mint a katolikus falvak. Az 1948-as kommunista fordulatot követően a református egyház is az Állami Egyházügyi Hivatal felügyelete alá került. Az egyház 1951-ben új alkotmányt kapott, az 1952-es lévai zsinat pedig új egyházmegyei beosztást alkotott meg. A közéleti mozgásterét jelentősen beszűkített református egyház háború utáni első püspökét Varga Imre személyében 1953-ban választották meg. Őt Horváth Zsigmond, Mikó Jenő, Erdélyi Géza és Fazekas László követte a püspöki hivatalban. A szocializmus évtizedei alatt Csehszl.-ban a Cseh-testvér Evangélikus Egyház prágai teológiai fakultása biztosította a református lelkészképzést. A rendszerváltás óta a ~ szabadabban fejlődhet. A 2001-es népszámlálás szerint Szl.-ban 109 735 református élt. Ma az egyháznak kilenc egyházmegyéje van: hét magyar és két szlovák. A 320 egyházközség döntő többsége a magyar határ mentén található. A Zsinati Elnökség székhelye Komárom, a Püspöki Hivatalé Rimaszombat, a lelkészképzést a Selye János Egyetem Teológiai Kara biztosítja. Intézményeiket az 1989-es változások után hozták létre, főleg nyugati testvéreik jelentős támogatásával.
Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület
Magyar pedagógusszervezet (Komárom, 1921–1944). Az 1918 utáni nehéz helyzetben hatékonyan képviselte a magyar tanítóközösség ügyeit, főképp az előírt nosztrifikációs vizsgák megszervezésében és az elbocsátott pedagógusok illetményeinek biztosításában. 1938 és 1944 között Felvidéki Általános Magyar Tanítóegyesület néven működött. Hivatalos közlönye a Magyar Tanító c. lap volt. –...megnyit →
Magyar pedagógusszervezet (Komárom, 1921–1944). Az 1918 utáni nehéz helyzetben hatékonyan képviselte a magyar tanítóközösség ügyeit, főképp az előírt nosztrifikációs vizsgák megszervezésében és az elbocsátott pedagógusok illetményeinek biztosításában. 1938 és 1944 között Felvidéki Általános Magyar Tanítóegyesület néven működött. Hivatalos közlönye a Magyar Tanító c. lap volt. –...megnyit →
Részletek
Magyar pedagógusszervezet (Komárom, 1921–1944). Az 1918 utáni nehéz helyzetben hatékonyan képviselte a magyar tanítóközösség ügyeit, főképp az előírt nosztrifikációs vizsgák megszervezésében és az elbocsátott pedagógusok illetményeinek biztosításában. 1938 és 1944 között Felvidéki Általános Magyar Tanítóegyesület néven működött. Hivatalos közlönye a Magyar Tanító c. lap volt. – Vezető: Boross Béla, Kováts Alajos.
Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület (SZMKE)
Országos magyar kulturális és közművelődési szervezet, amely a két vh. között és a második vh. idején működött. A húszas évek elején több kísérlet is történt országos magyar kulturális szervezet létrehozására: az 1920-ban létrehozott és a közművelődés mellett politikai célokat is kitűző Szlovenszkói Magyar Népszövetség,...megnyit →
Országos magyar kulturális és közművelődési szervezet, amely a két vh. között és a második vh. idején működött. A húszas évek elején több kísérlet is történt országos magyar kulturális szervezet létrehozására: az 1920-ban létrehozott és a közművelődés mellett politikai célokat is kitűző Szlovenszkói Magyar Népszövetség,...megnyit →
Részletek
Országos magyar kulturális és közművelődési szervezet, amely a két vh. között és a második vh. idején működött. A húszas évek elején több kísérlet is történt országos magyar kulturális szervezet létrehozására: az 1920-ban létrehozott és a közművelődés mellett politikai célokat is kitűző Szlovenszkói Magyar Népszövetség, ill. az 1924-ben alapított Felvidéki Egyesületek Szövetségének hivatalos bejegyzését azonban az illetékes szervek elutasították, így ezek a kezdeményezések idő előtt elhaltak. A ~et részben ezen szervezetek, részben pedig az ellenzéki magyar pártok Központi Irodáján belül megszervezett Kultúrreferátus tapasztalataira alapozva hozták létre 1925. júl. 22-én Komáromban. Megalapításában elsősorban a komáromi szellemi élet képviselői vettek rész, különösen fontos szerepet játszott benne a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület elnöke, Alapy Gyula. Alapszabályát Sziklay Ferenc dolgozta ki. A csehszlovák hatóságok azonban hosszú ideig megtagadták az új szervezet bejegyzését, amelyre csupán 1928-ban került sor. Székhelye Komárom volt, első országos elnöke Jankovich Marcell, ügyvezető elnöke Alapy Gyula, titkára pedig Szombathy Viktor. Működése a kezdeti években leginkább csak az éves közgyűlések megtartására terjedt ki. 1936-ban háromtagú Intéző Bizottság vette át a szervezet irányítását: az országos elnök Schubert Tódor lévai bankigazgató, az ügyvezető elnök Révay István gróf, a szervezet titkára pedig Staud Gábor lett. Az új vezetésnek köszönhetően az 1936–1938-as évek a ~nek a virágkorát jelentették. Míg korábban leginkább csak Komárom környékére terjedt ki a szervezet működése, ekkor már valóban országos jelentőségűvé vált, amelynek hat körzeti szervezete jött létre: a csallóközi, a mátyusföldi, a Garam–Ipoly-völgyi, a gömöri, a kassai és a bodrogközi. Működésének legfontosabb szereplői a körzeti szervezetek élén álló körzeti titkárok voltak. Népszerűségét mutatja, hogy 1938-ban több mint másfélszáz településen működött helyi szervezete. Sajtóorgánuma az 1934-től tíz éven át megjelenő Magyar Vasárnap c. havilap volt, amelyen kívül rendszeresen adott ki ún. Munkafüzeteket. A Munkafüzetekben a helyi szervezetek működéséhez szükséges módszertani útmutatásokat, előadásoknak szánt anyagokat tettek közzé. Az egyesületen belül folyó tudományos tevékenység fóruma a kéthavonta megjelenő Nemzeti Kultúra c. lap volt. A ~ működéséhez szükséges anyagi fedezetet a tagdíjakból, a magánadományokból és a különböző magyarországi támogatásokból biztosították. Tevékenysége elsősorban arra irányult, hogy a magyar népi és magasabb kultúra terjesztésével Szl. magyar lakosságának a nemzeti öntudatát erősítse. A hangsúlyt a helyi szinten szervezett színielőadásokra, felolvasóestekre, kulturális akciókra, megemlékezésekre helyezte, de nagyobb szabású országos akciókat is szervezett. Ilyen volt az 1938. aug. 13–15-e között Léván megrendezett szabadtéri játékok. Az itt három alkalommal előadott János vitéz c. daljátéknak összesen mintegy 40 ezer nézője volt. Mozgó könyvtárakat is fenntartott, s több községben kezdeményezte kultúrházak építését. A kultúra terjesztése mellett nagy hangsúlyt helyezett a népművelésre is. A különféle témájú szakelőadások és szabadegyetemek mellett rendszeresen szervezett többhetes népfőiskolákat. Működésében helyet kapott a karitatív tevékenység is: rendszeres támogatást nyújtott a hátrányos szociális helyzetű főiskolai hallgatóknak, a szegény és beteg gyerekek támogatására pedig létrehozta a Csehszlovákiai Magyar Gyermekvédő és Gyermeknyaraltató Egyesületet. Az 1938-as első bécsi döntés után a helyi szervezeteinek nagy része Mo.-hoz került, a fasizálódó Szl.-ban pedig mindössze két tucatnyi alapszervezete maradt. Ám ezek sem működhettek tovább, mivel a szlovák hatóságok, más magyar társadalmi szervezethet hasonóan, a ~et is betiltották. 1942-től ugyan engedélyezték működését, de csupán korlátozott formában. A ~ azonban Csáky Mihály gróf vezetésével sokrétű tevékenységet fejtett ki. 1938. nov. 2-a után a Mo.-hoz visszakerült szervezetek működése is formálissá vált. 1940 tavaszán azonban a szervezet Széchenyi Magyar Kulturális Egyesület néven újraindította működését. Elnöke Schubert Tódor, ügyvezető elnöke Révay István gróf, főtitkára pedig Szombathy Viktor lett. A szervezet a korábban kiépített hálózatra alapozta működését, két új körzetet is kialakítottak Érsekújvár és Losonc központtal. A ~ tagsága 1944-re elérte a 12 ezer főt, a helyi szervezetek száma pedig 184 volt. A ~ működése 1945-ben szűnt meg. – Ir. Sziklay Ferenc: Kulturális szervezkedésünk története (in. Magyarok Csehszlovákiában 1918–1938 (1938); Turczel Lajos: A csehszlovákiai magyar közművelődés alakulása 1918-tól 1945-ig (In: Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből (1993).
Szombathy Viktor; Volkó
(* 1902. ápr. 8. Rimaszombat, † 1987. aug. 12. Budapest [Mo.]) Író, újságíró. Rimaszombatban érettségizett (1920), Budapesten folytatott egyetemi tanulmányokat, de oklevelet nem szerzett. 1930–1938- ban a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület (SZMKE) komáromi körzetének titkára, később főtitkára. A komáromi Jókai Egyesület főtitkára is volt. 1936–1940-ben a...megnyit →
(* 1902. ápr. 8. Rimaszombat, † 1987. aug. 12. Budapest [Mo.]) Író, újságíró. Rimaszombatban érettségizett (1920), Budapesten folytatott egyetemi tanulmányokat, de oklevelet nem szerzett. 1930–1938- ban a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület (SZMKE) komáromi körzetének titkára, később főtitkára. A komáromi Jókai Egyesület főtitkára is volt. 1936–1940-ben a...megnyit →
Részletek
Szombathy Viktor (FI)
(* 1902. ápr. 8. Rimaszombat, † 1987. aug. 12. Budapest [Mo.]) Író, újságíró. Rimaszombatban érettségizett (1920), Budapesten folytatott egyetemi tanulmányokat, de oklevelet nem szerzett. 1930–1938- ban a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület (SZMKE) komáromi körzetének titkára, később főtitkára. A komáromi Jókai Egyesület főtitkára is volt. 1936–1940-ben a komáromi múzeum igazgatója. Az első bécsi döntés után is egy ideig Komáromban maradt, majd 1943-ig Budapesten a Széchenyi Magyar Kultúregyesület (az SZMKE utódja) főtitkára volt, s egyidejűleg szerkesztette az Ünnep és a Forrás című lapokat is. A második vh. után nyugdíjazásáig banktisztviselőként, műszaki előadóként, rádiószerkesztőként, klubvezetőként, könyvtárosként, műfordítóként dolgozott. Sikeres útikönyveket írt. Szülővárosában 1995-től emléktáblája van; róla nevezték el a feledi alapiskolát. Cikkei, interjúi, irodalmi és színikritikái, publicisztikai írásai az 1920-as évektől jelentek meg; verseket, elbeszéléseket, regényeket is írt; ismertek több kiadást megért, sikeres útikönyvei. Mo.-ról is állandóan figyelemmel kísérte a szlovákiai magyar irodalmi és szellemi élet eseményeit. – Fm. Mikulics szárazon és vízen (ifjúsági r., 1926); Czirók Pista kalandor lesz (ifjúsági r., 1927); Ezüstantenna (v., 1928); Én kedves népem (elb., 1931); Zöld hegyek balladája (r., 1935); Elesni nem szabad (r., 1938); Jóska és a világhír (ifjúsági r., 1940); Különös olasz nyár (r., 1940); Elba-parti szép szerelem (r., 1941); A félhold vándora (ifjúsági r., 1967); Holló Csete, a besenyő (ifjúsági r., 1971); Prága (útikönyv, 1971); Csehszlovákia (útikönyv, Kovács Jánossal közösen, 1973); Szlovákiai utazások (útikönyv, 1975); Két kard, két oroszlán (ifjúsági r., 1976); Az őrnaszád foglyai (ifjúsági r., 1977); Száll a rege várról várra (szlovákiai vármondák, Pozsony, 1979, 1996); Csirregi-Cserregi ország (gyermekr., 1983); Megszólal a töröksíp (ifjúsági r., 1988); Szellemidézés (Pozsony, 2004).
Szuchy M. Emil
(* 1912. okt. 6. Csicsóka (Čičava), † 2006. dec. 22. Komárom) Újságíró, színházi rendező, muzeológus, műfordító. Eperjesen érettségizett 1930-ban. 1932–1935 közt színészetet tanult Prágában, később Varsóban színházi ösztöndíjas. 1940–1942-ben az ungvári ruszin színház igazgató-főrendezője, 1943–1944-ben a frontszínház tagja volt. Ezután Erdélybe került, ahol színházi...megnyit →
(* 1912. okt. 6. Csicsóka (Čičava), † 2006. dec. 22. Komárom) Újságíró, színházi rendező, muzeológus, műfordító. Eperjesen érettségizett 1930-ban. 1932–1935 közt színészetet tanult Prágában, később Varsóban színházi ösztöndíjas. 1940–1942-ben az ungvári ruszin színház igazgató-főrendezője, 1943–1944-ben a frontszínház tagja volt. Ezután Erdélybe került, ahol színházi...megnyit →
Részletek
(* 1912. okt. 6. Csicsóka (Čičava), † 2006. dec. 22. Komárom) Újságíró, színházi rendező, muzeológus, műfordító. Eperjesen érettségizett 1930-ban. 1932–1935 közt színészetet tanult Prágában, később Varsóban színházi ösztöndíjas. 1940–1942-ben az ungvári ruszin színház igazgató-főrendezője, 1943–1944-ben a frontszínház tagja volt. Ezután Erdélybe került, ahol színházi rendezőként, közművelődési dolgozóként, ill. múzeumigazgatóként működött. 1956-ban visszakerült Csehszl.-ba, itt előbb a pozsonyi Népművelési Intézet szakelőadója (1956–1959), a komáromi Duna Menti Múzeum osztályvezetője (1969–1985), végül 1991-től a Komáromi Lapok főszerkesztő-helyettese volt. A csehszlovákiai magyar műkedvelő színjátszás, ill. képzőművészeti élet tevékeny szervezője; több száz színház- és képzőművészet-népszerűsítő cikk, ill. színész- és képzőművészportré szerzője. Szlovák és orosz színműveket fordított.
Szűz Mária Új Virágos Kertje
Részletek
Szuz Maria
Kat. hitbuzgalmi havilap (Érsekújvár, Nyitra, Komárom, 1922–1944). A szlovákiai magyar Máriakongregációk orgánuma. – Szerk. Turányi Margit, Rummel Rezső, Király József, Bíró Lucián Géza.
Takáts Emőd
(* 1942. dec. 26. Komárom - † 2021. szept. 21.) Színész, rendező, színházigazgató. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett 1961-ben. 1963-től a Magyar Területi Színház színésze, melynek – ill. a Komáromi Jókai Színháznak – nyugdíjba meneteléig tagja maradt. 1969–1974 között rendezői oklevelet szerzett...megnyit →
(* 1942. dec. 26. Komárom - † 2021. szept. 21.) Színész, rendező, színházigazgató. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett 1961-ben. 1963-től a Magyar Területi Színház színésze, melynek – ill. a Komáromi Jókai Színháznak – nyugdíjba meneteléig tagja maradt. 1969–1974 között rendezői oklevelet szerzett...megnyit →
Részletek
Takáts Emőd (TSZA)
(* 1942. dec. 26. Komárom – † 2021. szept. 21.) Színész, rendező, színházigazgató. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett 1961-ben. 1963-től a Magyar Területi Színház színésze, melynek – ill. a Komáromi Jókai Színháznak – nyugdíjba meneteléig tagja maradt. 1969–1974 között rendezői oklevelet szerzett Prágában, ezután előbb színházának rendezője, ill. művészeti vezetője, 1979–1989 között igazgatója, később a műszaki részleg vezetője. – Főbb színházi szerepei: Nyilas Misi (Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig – Kassai Csemadok Műkedvelő Színháza a Kassai Állami Színházban); White (John Steinbeck: Egerek és emberek); Escalus (William Shakespeare: Rómeó és Júlia); Giles Gorey (Arthur Miller: A salemi boszorkányok); Frangepán (Háy Gyula: Isten, császár, paraszt). – Főbb rendezései: Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Leánynéző. Rudi Strahl: Ádám és Éva esete. Karel Čapek: A rabló. Dávid Teréz: Bölcs Johanna. Ján Solovič: Ezüst jaguár. Bertolt Brecht: Carrar asszony puskái. Szophoklész: Antigoné. William Shakespeare: Windsori víg nők. Ján Solovič: Aranyeső. Egri Viktor: Gedeon-ház. Carlo Goldoni: A hazug. Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja. Peter Kováčik: A Zöld Fához címzett fogadó. Kmeczkó Mihály: Harc a kutyafejűekkel. Vaszilij Suksin: Nergikus emberek. Lovicsek Béla: Tűzijáték. Kertész Ákos: Névnap. William Shakespeare: Coriolanus. Anton Pavlovics Csehov: Cseresznyéskert. Katona József: Bánk bán. Lovicsek Béla: Végállomás. Sütő András: Káin és Ábel. Szép Ernő: Vőlegény. Csurka István: Házmestersirató. Móricz Zsigmond: Rokonok. Carlo Collodi: Pinokkió. Jókai Mór: Fekete gyémántok. Csokonai vitéz mihály: karnyóné és a két szeleburdiak. – Fm. Hogyan kell rendezni? (módszertani tanácsadó Konrád Józseffel közösen, 1978). – Díjak, elismerések: Érdemes művész, 1987. – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002).
Tarics János
(* 1925. nov. 16. Komárom † 2008. szept. 28. Komárom) Színész, rendező, zenész. Városa egyik legismertebb műkedvelő színjátszója, zenésze volt; kezdettől tagja a helyi Csemadok-szervezet színjátszó csoportjának. 1953-tól 1985-ig a Magyar Területi Színház színésze, ügyelője, gyártásvezetője; 1962 aug.-a és 1963 febr.-ja között – Munk...megnyit →
(* 1925. nov. 16. Komárom † 2008. szept. 28. Komárom) Színész, rendező, zenész. Városa egyik legismertebb műkedvelő színjátszója, zenésze volt; kezdettől tagja a helyi Csemadok-szervezet színjátszó csoportjának. 1953-tól 1985-ig a Magyar Területi Színház színésze, ügyelője, gyártásvezetője; 1962 aug.-a és 1963 febr.-ja között – Munk...megnyit →
Részletek
Tarics János (JSZ)
(* 1925. nov. 16. Komárom † 2008. szept. 28. Komárom) Színész, rendező, zenész. Városa egyik legismertebb műkedvelő színjátszója, zenésze volt; kezdettől tagja a helyi Csemadok-szervezet színjátszó csoportjának. 1953-tól 1985-ig a Magyar Területi Színház színésze, ügyelője, gyártásvezetője; 1962 aug.-a és 1963 febr.-ja között – Munk Istvánnal és Konrád Józseffel közösen – a színház igazgatója. Több mint harminc színpadi zenét írt. A Jókai Napokon többször elnyerte a legjobb rendezés díját. Egy időben ő volt a komáromi Egyetértés Munkásdalárda karnagya. – Főbb színházi szerepei: Jakab mester (Jean-Baptiste Molière: A fösvény); Gergely (Egri Viktor: Pünkösdi királyság); Káplán (Bródy Sándor: A tanítónő); András (Karel Čapek: Az anya); Wurm (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem); Szucsinka plébános (Mikszáth Kálmán–Jana Melichárková: Különös házasság); Herceg (Alois Jirásek: Lámpás); Apa (Dávid Teréz: Dódi) – Főbb rendezései: Dobozy Imre: Szélvihar; Quido Masanetz–Peter Bejach: A lehetetlen nő; Rudolf Trinner: Nem angyal a feleségem. A Matesz Thália színpadán: Gál Sándor: A szürke ló. Műkedvelő rendezőként: Jókai Anna: Fejünk felől a tetőt; Szakonyi Károly: Honkongi paróka; Valentyin Katajev: Egy bolondos vasárnap az üdülőben. – Zenei közreműködései: Karol Kremničan: Lusta méhecske; Martin Hollý–Jozef Hollý: A furfangos diák; Siposs Jenő: A csodálatos erszény; Pierre-Augustin Caron de Baumarchais: Figaro házassága; Viktor Rozov: Boldogság merre vagy; Peter Bejach: A lehetetlen nő; Anton Pavlovics Csehov: Ványa bácsi; Cusach Dymphna: Csendes tengeri éden; Csizmarek Mátyás: Érdekházasság; Kertész Imre: Bekopog a szerelem – karmester; Babay József: Három szegény szabólegény; Mikszáth Kálmán: Különös házasság; Arthur Miller: Pillantás a hídról. A MATESZ-ben bemutatott darabok többségének szcenikai zenéjét csaknem harminc éven keresztül ő készítette. Játszott zongorán, gitáron, nagybőgőn. – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Tarics Péter
(* 1966. máj. 16. Komárom) Előadóművész, rendező, közíró. Szülővárosában érettségizett 1984-ben. 1987-től a Városi Művelődési Központ szakelőadója, majd újságíró lett; különböző ismeretterjesztő előadásokat, műsoros és irodalmi esteket tartott (volt pl. Madách Imre-, Széchenyi István-, Ady Endre-, József Attila-, Sütő András-estje stb.). 1991-ben a Komáromi...megnyit →
(* 1966. máj. 16. Komárom) Előadóművész, rendező, közíró. Szülővárosában érettségizett 1984-ben. 1987-től a Városi Művelődési Központ szakelőadója, majd újságíró lett; különböző ismeretterjesztő előadásokat, műsoros és irodalmi esteket tartott (volt pl. Madách Imre-, Széchenyi István-, Ady Endre-, József Attila-, Sütő András-estje stb.). 1991-ben a Komáromi...megnyit →
Részletek
(* 1966. máj. 16. Komárom) Előadóművész, rendező, közíró. Szülővárosában érettségizett 1984-ben. 1987-től a Városi Művelődési Központ szakelőadója, majd újságíró lett; különböző ismeretterjesztő előadásokat, műsoros és irodalmi esteket tartott (volt pl. Madách Imre-, Széchenyi István-, Ady Endre-, József Attila-, Sütő András-estje stb.). 1991-ben a Komáromi Lapok szerkesztője, 1994-ben megalakította a Szinnyei József Könyvkiadót. Műsoraival, előadásaival Mo.-on kívül Európa több országában is fellépett. Irodalmi, publicisztikai, történetírói pályázatok díjazottja. Határsávon túl címmel önálló előadói CD-t adott ki. – Fm. Kisebbségi vallomástöredékek (publ., 1992); Magyarként a Felvidéken 1918–1993 (publ., 1994); Magyar ezredforduló. Tizenöt év almanachja 1989–2004 (2005).
Tarr György
(* 1979. febr. 18. Komárom) Komáromi kajakozó, a szlovák válogatott keret tagja. Férfi kajak kettes (Vlček Erikkel) és kajak négyes versenyszámban (Riszdorfer Mihállyal, Riszdorfer Richárddal és Vlček Erikkel) háromszoros világbajnok és számos második, ill. harmadik helyezett. Kajak négyesben a pekingi olimpián ezüstérmet, a 2014-es...megnyit →
(* 1979. febr. 18. Komárom) Komáromi kajakozó, a szlovák válogatott keret tagja. Férfi kajak kettes (Vlček Erikkel) és kajak négyes versenyszámban (Riszdorfer Mihállyal, Riszdorfer Richárddal és Vlček Erikkel) háromszoros világbajnok és számos második, ill. harmadik helyezett. Kajak négyesben a pekingi olimpián ezüstérmet, a 2014-es...megnyit →
Részletek
(* 1979. febr. 18. Komárom) Komáromi kajakozó, a szlovák válogatott keret tagja. Férfi kajak kettes (Vlček Erikkel) és kajak négyes versenyszámban (Riszdorfer Mihállyal, Riszdorfer Richárddal és Vlček Erikkel) háromszoros világbajnok és számos második, ill. harmadik helyezett. Kajak négyesben a pekingi olimpián ezüstérmet, a 2014-es Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett.
Teátrum Színházi Polgári Társulás
Részletek
2000-ben alakult Komáromban. Tájoló jellegű társulat, mely hivatásos művészekből áll. Főként a kisebb falvakat látogatja, és a keleti országrész lakosságának színházigényeit igyekszik kielégíteni. A szervezet vezetői Batta György és Dráfi Mátyás.
Thirring Viola
(* 1941. dec. 5. Budapest) Színésznő, színészpedagógus, rendező. 1963-ban végzett a pozsonyi színművészeti főiskolán; 1963–1969 között a komáromi Magyar Területi Színház színésze volt. Ezt követően pályája Budapesten folytatódott. Színészpedagógusként is aktív (az 1990-es évek elején a pozsonyi színművészeti főiskolán oktatott beszédtanári minőségben), gyermekcsoportokkal is...megnyit →
(* 1941. dec. 5. Budapest) Színésznő, színészpedagógus, rendező. 1963-ban végzett a pozsonyi színművészeti főiskolán; 1963–1969 között a komáromi Magyar Területi Színház színésze volt. Ezt követően pályája Budapesten folytatódott. Színészpedagógusként is aktív (az 1990-es évek elején a pozsonyi színművészeti főiskolán oktatott beszédtanári minőségben), gyermekcsoportokkal is...megnyit →
Részletek
Thirring Viola (TSZA)
(* 1941. dec. 5. Budapest) Színésznő, színészpedagógus, rendező. 1963-ban végzett a pozsonyi színművészeti főiskolán; 1963–1969 között a komáromi Magyar Területi Színház színésze volt. Ezt követően pályája Budapesten folytatódott. Színészpedagógusként is aktív (az 1990-es évek elején a pozsonyi színművészeti főiskolán oktatott beszédtanári minőségben), gyermekcsoportokkal is foglalkozik. A szarvasi Vertigo Szlovák Színháznál szlovák nyelvű szerepeket vállal. – Főbb színházi szerepei: Zara (Leonyid Zorin: Házasságtörés); Mária (Békeffi István–Lajtai Lajos: A régi nyár); Hókirálynő (Jevgenyij Svarc–Romhányi József–Lendvay Kamilló: Hókirálynő); Elvira (Noel Coward: Vidám kísértet); Manon (Vitězslav Nezval: Manon Lescaut); Lüszisztraté (Arisztophanész: Lüszisztraté); Eszter (Fejes Endre: Rozsdatemető); Lida (Pavel Kohout: Ilyen nagy szerelem); Amália (Friedrich Schiller: Haramiák); Angyalka (Jean-Baptiste Molière: Dandin György, vagy a megcsúfolt férj); Mariska (Szigligeti Ede: Liliomfi); Júlia (William Shakespeare: Rómeó és Júlia); Cecily (Oscar Wilde: Hazudj igazat!); Borbála (Háy Gyula: Isten, császár, paraszt); Éva (Madách Imre: Az ember tragédiája). Vendégjátékok: Mária (Peter Sherehaufer: Mosd meg kezecskéidet, eszünk) – A Vertigo Szlovák Színház előadása a Merlin Színházban. – Díjak, elismerések: ARCUS Színházi Találkozó, A legjobb női alakítás díja, 2007 – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Tarics Péter: A tűzkeresztségtől a kereszttűzig 1952–1997 (1997); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000).
Tok Béla
(* 1936. máj. 15. Lakszakállas, † 1993. márc. 17. Komárom) Tanár, helytörténész, muzeológus. Komáromban érettségizett (1955), a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–történelem szakon tanári oklevelet (1959). Ezután Zselízen és Dunaszerdahelyen volt gimnáziumi tanár. 1969–1988 között a komáromi Duna Menti Múzeum munkatársa, majd komáromi iskolákban...megnyit →
(* 1936. máj. 15. Lakszakállas, † 1993. márc. 17. Komárom) Tanár, helytörténész, muzeológus. Komáromban érettségizett (1955), a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–történelem szakon tanári oklevelet (1959). Ezután Zselízen és Dunaszerdahelyen volt gimnáziumi tanár. 1969–1988 között a komáromi Duna Menti Múzeum munkatársa, majd komáromi iskolákban...megnyit →
Részletek
(* 1936. máj. 15. Lakszakállas, † 1993. márc. 17. Komárom) Tanár, helytörténész, muzeológus. Komáromban érettségizett (1955), a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–történelem szakon tanári oklevelet (1959). Ezután Zselízen és Dunaszerdahelyen volt gimnáziumi tanár. 1969–1988 között a komáromi Duna Menti Múzeum munkatársa, majd komáromi iskolákban tanított. Muzeológusként főleg a régi fegyverek, az erődrendszerek és a komáromi céhek érdekelték. – Fm. A komáromi szabók céhkönyve (tan., 1987).
Tokár Géza
(* 1984. ápr. 15. Komárom) Politológus, közíró. A komáromi Selye János Gimnáziumban érettségizett (2002), majd mesteri diplomáját Pozsonyban a Comenius Egyetem bölcsészkara politológia szakán szerezte. Elsősorban pártpolitikákkal és komparatív politológiával foglalkozik. Iskolai tanulmányai mellett diákkörökben is aktív, 2004 és 2006 között a Diákhálózat külügyekért felelős...megnyit →
(* 1984. ápr. 15. Komárom) Politológus, közíró. A komáromi Selye János Gimnáziumban érettségizett (2002), majd mesteri diplomáját Pozsonyban a Comenius Egyetem bölcsészkara politológia szakán szerezte. Elsősorban pártpolitikákkal és komparatív politológiával foglalkozik. Iskolai tanulmányai mellett diákkörökben is aktív, 2004 és 2006 között a Diákhálózat külügyekért felelős...megnyit →
Részletek
Tokár Géza (FI)
(* 1984. ápr. 15. Komárom) Politológus, közíró. A komáromi Selye János Gimnáziumban érettségizett (2002), majd mesteri diplomáját Pozsonyban a Comenius Egyetem bölcsészkara politológia szakán szerezte. Elsősorban pártpolitikákkal és komparatív politológiával foglalkozik. Iskolai tanulmányai mellett diákkörökben is aktív, 2004 és 2006 között a Diákhálózat külügyekért felelős alelnöke, emellett részt vállalt a pozsonyi József Attila Ifjúsági Klub újjászervezésében és a “Mák” c. diákújság szerkesztésében. Az Új Szó napilapnál is dolgozik kommentáríróként, de rendszeresen publikál politikai jellegű cikkeket más fórumokon is. 2012 júniusától a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala szóvivője. 2020-ban Lőrincz Csaba-díjat kapott.
Török Ferenc
(* 1958. szept. 23. Komárom) Hegedűművész, kamarazenész, tanár. Zenei tanulmányait 1967-ben a komáromi „zeneiskolában” kezdte Dobi Géza hegedűtanár vezetése alatt. 1974-ben felvételt nyert a Pozsonyi Konzervatórium hegedű tanszakára. 1980-tól a pozsonyi Zeneművészeti Főiskola hallgatója. 1979-től a Mucha Vonósnégyes (Moyzes Kvartett) tagja. 1990-től a komáromi...megnyit →
(* 1958. szept. 23. Komárom) Hegedűművész, kamarazenész, tanár. Zenei tanulmányait 1967-ben a komáromi „zeneiskolában” kezdte Dobi Géza hegedűtanár vezetése alatt. 1974-ben felvételt nyert a Pozsonyi Konzervatórium hegedű tanszakára. 1980-tól a pozsonyi Zeneművészeti Főiskola hallgatója. 1979-től a Mucha Vonósnégyes (Moyzes Kvartett) tagja. 1990-től a komáromi...megnyit →
Részletek
Török Ferenc (csa)
(* 1958. szept. 23. Komárom) Hegedűművész, kamarazenész, tanár. Zenei tanulmányait 1967-ben a komáromi „zeneiskolában” kezdte Dobi Géza hegedűtanár vezetése alatt. 1974-ben felvételt nyert a Pozsonyi Konzervatórium hegedű tanszakára. 1980-tól a pozsonyi Zeneművészeti Főiskola hallgatója. 1979-től a Mucha Vonósnégyes (Moyzes Kvartett) tagja. 1990-től a komáromi Comorra Kamarazenekar művészeti vezetője. 1995-től a Pozsonyi Konzervatórium hegedű és kamarazene tanszakának tanára. A pozsonyi Technik Kamarazenekar művészeti vezetője. 1993−2001-ig a salzburgi „Amade” vonóstrió hegedűseként működött.
Tóth Tibor 2.
(* 1966. okt. 27. Királyhelmec) Színész, színházigazgató. A nagykaposi gimnáziumban érettségizett 1984-ben. 1988-tól a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpad technikusa, színpadmestere, segédszínésze. 1990–1994 között elvégezte a pozsonyi színművészeti főiskolát. 1994-től 1999-ig a Kassai Thália Színház színésze, egy ideig művészeti vezetője, majd szabadfoglalkozásúként működött tovább...megnyit →
(* 1966. okt. 27. Királyhelmec) Színész, színházigazgató. A nagykaposi gimnáziumban érettségizett 1984-ben. 1988-tól a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpad technikusa, színpadmestere, segédszínésze. 1990–1994 között elvégezte a pozsonyi színművészeti főiskolát. 1994-től 1999-ig a Kassai Thália Színház színésze, egy ideig művészeti vezetője, majd szabadfoglalkozásúként működött tovább...megnyit →
Részletek
Tóth Tibor (SJ)
(* 1966. okt. 27. Királyhelmec) Színész, színházigazgató. A nagykaposi gimnáziumban érettségizett 1984-ben. 1988-tól a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpad technikusa, színpadmestere, segédszínésze. 1990–1994 között elvégezte a pozsonyi színművészeti főiskolát. 1994-től 1999-ig a Kassai Thália Színház színésze, egy ideig művészeti vezetője, majd szabadfoglalkozásúként működött tovább (a Kassai Pátria Művészeti Társasággal több mint ötszáz irodalmi-zenés előadást tartott, közben vendégként szerepelt Szolnokon, Komáromban, Kisvárdán, egy évadot Sopronban játszott). Ezt követően a Komáromi Jókai Színházhoz került, itt 2004 jún.-ától igazgató. – Főbb színházi szerepei: Kassai Thália Színház: Ottó (Katona József: Bánk bán); McMurphy (Dale Wassermann: Száll a kakukk fészkére); Keffee (Aaron Sorkin: Semmi és végtelen); Don Juan (Jean-Baptiste Molière: Don Juan, vagy a kőszobor lakomája); Vasquez (John Ford: Kár, hogy ká); Miska (Bakonyi Károly–Szirmai Albert: Mágnás Miska); Biff (Arthur Miller: Az ügynök halála); Csocsalov (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Háztűznéző); Káin (Sütő András: Káin és Ábel). Komáromi Jókai Színház: Liliom (Molnár Ferenc: Liliom); Tartuffe (Jean-Baptiste Molière: Tartuffe); Gaston (Alexander Dumas: A kaméliás hölgy); Gerry (Brian Fiel: Pogánytánc); Trigorin (Anton Pavlovics Csehov: Sirály); Barabbás (Michel de Ghelderode: Barabbás); Wurm (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem); Billy Flinn (John Kander–Fred Ebb–Bob Fosse: Chicago); Pius (Szomory Dezső: II. József); Papp Ferke (Szép Ernő: Patika); Padraic (Martin McDonagh: Macskabaj); Dimitrij (Fjodr Mihajlovics Dosztojevszkij: Karamazov testvérek); Háry János (Kodály Zoltán–Paulini Béla–Harsányi Zsolt: Háry János); Otto klemperer (Müller Péter–Seress Rezső: Szomorú vasárnap); Közreműködő (Szophoklész: Antigoné); Bakk Lukács (Tamási Áron: Énekes madár); Jack (Ken Ludwig: Primadonnák); Fjodor Iljics Kuligin (Anton Pavlovics Csehov: Három nővér); Egy tengerészkapitány, Viola barátja (William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok); Báró Jankovits János (Békeffi István–Lajtai Lajos: A régi nyár); Uhovjortov, kerületi rendőrkapitány (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Revizor); Bielik (Ladislav Ballek: A hentessegéd). – Vendégjátékok: Szolnoki Szigligeti Színház; Kisvárdai Várszínház; Soproni Petőfi Színház – Díjak, elismerések: Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (2002); Jászai Mari-díj, 2012; a Határon Túli Magyar Színházak VIII. Fesztiválja, Kiemelkedő színészi alakításért díj, Kisvárda, 1996; Magyar Színházak XXI. Kisvárdai Fesztiválja, A közönség zsűri különdíja, Kisvárda, 2009 – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Darvay Nagy Adrienne: A kisvárdai fesztivál (2008).
Trugly Sándor
(* 1952. dec. 19. Komárom - † 2021. nov. 7. Komárom) Régész, muzeológus. Szülővárosában érettségizett (1971), majd a budapesti ELTE-n szerzett magyar–régészet szakos oklevelet (1976), 1986-tól bölcsészdoktor. 2005-ig a komáromi Duna Menti Múzeum régész-muzeológusa volt. Elsősorban a népvándorlás (azon belül az avar népesség problematikája...megnyit →
(* 1952. dec. 19. Komárom - † 2021. nov. 7. Komárom) Régész, muzeológus. Szülővárosában érettségizett (1971), majd a budapesti ELTE-n szerzett magyar–régészet szakos oklevelet (1976), 1986-tól bölcsészdoktor. 2005-ig a komáromi Duna Menti Múzeum régész-muzeológusa volt. Elsősorban a népvándorlás (azon belül az avar népesség problematikája...megnyit →
Részletek
Trugly Sándor (csa)
(* 1952. dec. 19. Komárom – † 2021. nov. 7. Komárom) Régész, muzeológus. Szülővárosában érettségizett (1971), majd a budapesti ELTE-n szerzett magyar–régészet szakos oklevelet (1976), 1986-tól bölcsészdoktor. 2005-ig a komáromi Duna Menti Múzeum régész-muzeológusa volt. Elsősorban a népvándorlás (azon belül az avar népesség problematikája Komárom térségében), továbbá a magyar honfoglalás kora foglalkoztatja. – Fm. Griffek és oroszlánok népe. A Komárom-hajógyári avar temető (1994).
Turczel Lajos
(* 1917. szept. 2. Ipolyszalka, † 2007. szept. 26., Érsekújvár) Irodalomtörténész, kritikus, egyetemi oktató. Érsekújvárott érettségizett (1938); a budapesti Pázmány Péter Egyetemen szerzett jogi oklevelet (1942). 1942–1945-ben katona, majd 1947-ig hadifogoly. Hazatérése után 1951–1954-ben a komáromi magyar tanítási nyelvű gimnázium tanára, majd igazgatója volt,...megnyit →
(* 1917. szept. 2. Ipolyszalka, † 2007. szept. 26., Érsekújvár) Irodalomtörténész, kritikus, egyetemi oktató. Érsekújvárott érettségizett (1938); a budapesti Pázmány Péter Egyetemen szerzett jogi oklevelet (1942). 1942–1945-ben katona, majd 1947-ig hadifogoly. Hazatérése után 1951–1954-ben a komáromi magyar tanítási nyelvű gimnázium tanára, majd igazgatója volt,...megnyit →
Részletek
Turczel Lajos (GJ)
(* 1917. szept. 2. Ipolyszalka, † 2007. szept. 26., Érsekújvár) Irodalomtörténész, kritikus, egyetemi oktató. Érsekújvárott érettségizett (1938); a budapesti Pázmány Péter Egyetemen szerzett jogi oklevelet (1942). 1942–1945-ben katona, majd 1947-ig hadifogoly. Hazatérése után 1951–1954-ben a komáromi magyar tanítási nyelvű gimnázium tanára, majd igazgatója volt, s miután 1954-ben levelező tagozaton elvégezte a pozsonyi Pedagógiai Főiskolát, 1954–1959-ben már ennek oktatója lett. Ezt követően nyugdíjba vonulásáig (1987) a Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa, docense, 1962–1975 között vezetője. Kritikái, cikkei, irodalomtörténeti tanulmányai az 1950-es évektől jelentek meg. Egyetemi jegyzeteket írt, irodalmi antológiákat is szerkesztett (pl. Örökség. Válogatás az első köztársaság magyar novelláiból, 1968; Az éhség legendája. Csehszlovákiai magyar valóságirodalom a két vh. között, 1975; Szlovenszkói vásár. Csehszlovákiai magyar elbeszélők 1918–1945, 1980; Szép Angéla háza. Csehszlovákiai magyar kisregények 1918–1945, 1984; Ének az éjben. Szlovákiai magyar írók 1939–1945, 1986 stb.). Legfőbb kutatási területe a két vh. közötti csehszlovákiai magyar irodalom és szellemi-kulturális élet. – Főbb díjak: Madách Imre-díj (1968, 1978); A Magyar Népköztársaság Csillagrendje (1988); Fábry Zoltán-díj (1988); Bethlen Gábor-díj (1989); A Szlovák Köztársaság Elnöki Ezüstérme (1991); A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (1996); Magyar Örökség Díj (1998); Nyitott Európáért Díj (2001); A Magyar Köztársaság Csillagrendje (2002); Pribina-kereszt (2003); Pro Probitate – A Helytállásért Díj (2007); Arany János-díj (2007). 2008-ban szülőfalujában leleplezték a síremlékét, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága pedig róla elnevezett díjat alapított. – Fm. Írások mérlegen (kritikák, 1958); Írás és szolgálat (tan., 1965); Két kor mezsgyéjén (mon., 1967, 1983, 2007); Portrék és fejlődésképek (tan., 1977); Hiányzó fejezetek (tan., 1982); Tanulmányok és emlékezések (tan., 1987); Magyar sportélet Csehszlovákiában 1918–1938 (mon., 1992); Visszatekintések kisebbségi életünk első szakaszára (tan., 1995, 2002); Arcképek és emlékezések (tan., 1997); Irodalmi hódolások és szeretetnyilvánítások (tan., 1997). – Ir. Szeberényi Zoltán: T. L. (mon., 2002); Emlékkönyv Turczel Lajos 90. születésnapjára (2007); Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2007/3.
Tüske
Részletek
Szatirikus magazin (Komárom, 1992). Az Ergo Reklám-Grafika kiadásában jelent meg. Néhány szám után megszűnt. – Szerk. Kopócs Tibor.
Udvardy Anna; Unatínska
(* 1927. júl. 25. Pireus [Görögország], † 1987. ápr. 20. Pozsony) Színésznő. Hétéves korában került szüleivel Budapestre; itt járta ki iskoláit, majd az Országos Színészképző Iskolában tanult színészetet 1943–1946 között. Családjával ekkor Csehországba költözött, ezért a prágai konzervatóriumban folytatta tanulmányait. 1952-től nyugdíjazásáig a komáromi...megnyit →
(* 1927. júl. 25. Pireus [Görögország], † 1987. ápr. 20. Pozsony) Színésznő. Hétéves korában került szüleivel Budapestre; itt járta ki iskoláit, majd az Országos Színészképző Iskolában tanult színészetet 1943–1946 között. Családjával ekkor Csehországba költözött, ezért a prágai konzervatóriumban folytatta tanulmányait. 1952-től nyugdíjazásáig a komáromi...megnyit →
Részletek
Udvardy Anna (JSZ)
(* 1927. júl. 25. Pireus [Görögország], † 1987. ápr. 20. Pozsony) Színésznő. Hétéves korában került szüleivel Budapestre; itt járta ki iskoláit, majd az Országos Színészképző Iskolában tanult színészetet 1943–1946 között. Családjával ekkor Csehországba költözött, ezért a prágai konzervatóriumban folytatta tanulmányait. 1952-től nyugdíjazásáig a komáromi Magyar Területi Színház tagja volt. – Főbb színházi szerepei: Eliza (Jean-Baptiste Molière: A fösvény); Elza (Csiky Gergely: Ingyenélők); Tímea (Jókai Mór–Fellegi István: Az aranyember); Beatrice (Heltai Jenő: A néma levente); Anya (Karel Čapek: Az anya); Márta (Illyés Gyula: Dupla vagy semmi); Bianka (William Shakespeare: A makrancos hölgy); Lujza (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem); Kamilla (Szigligeti Ede: Liliomfi); Fráter Erzsébet (Felkai Ferenc: Madách); Plankerhorst báróné (Jókai Mór–Kopányi György: A kőszívű ember fiai); Málcsi (Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül). – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Tarics Péter: A tűzkeresztségtől a kereszttűzig 1952–1997 (1997).
Úradné Noviny Župy Komárňanskej a Mesta Komárna – Komárom Vármegye és Komárom Város Hivatalos Lapja
Részletek
Kéthetente szlovák és magyar nyelven jelent meg (Komárom, 1919–1922). – Szerk. Pavol Soltész.
Vadász Ferenc
(* 1916. jún. 22. Komárom, † 2009. júl. 21. Budapest [Mo.]) Író, újságíró. 18 éves korától tagja volt a CSKP-nak. Cikkeket, riportokat írt a Munkásba, majd a Magyar Napba. A bécsi döntés után Mo.-on többször volt internálva és bebörtönözve. 1945 után különböző pártfunkciókat töltött be, 1949-től...megnyit →
(* 1916. jún. 22. Komárom, † 2009. júl. 21. Budapest [Mo.]) Író, újságíró. 18 éves korától tagja volt a CSKP-nak. Cikkeket, riportokat írt a Munkásba, majd a Magyar Napba. A bécsi döntés után Mo.-on többször volt internálva és bebörtönözve. 1945 után különböző pártfunkciókat töltött be, 1949-től...megnyit →
Részletek
(* 1916. jún. 22. Komárom, † 2009. júl. 21. Budapest [Mo.]) Író, újságíró. 18 éves korától tagja volt a CSKP-nak. Cikkeket, riportokat írt a Munkásba, majd a Magyar Napba. A bécsi döntés után Mo.-on többször volt internálva és bebörtönözve. 1945 után különböző pártfunkciókat töltött be, 1949-től a Szabad Nép, majd a Népszabadság állandó munkatársa volt. Életrajzi jellegű regényeiben számos csehszl. vonatkozás van. – Fm. Csillagbörtön (emlékirat, 1949); A harcnak nincs vége (emlékirat, 1952); Harcunk a magyar pokollal (emlékirat, 1961); Ketten a Remete utcából (r. 1962); Föld alól a fénybe (r., 1969); Tenyérnyi égbolt (emlékirat, 1970); A védő (r., 1975).
Vagyunk
Részletek
Nemzeti-keresztény szellemiségű szépirodalmi és ismeretterjesztő folyóirat (Komárom, 1920 jan.–jún.). 12 száma jelent meg. Irodalmi anyaga egyenetlen színvonalú volt, és a gyér tud.-ismeretterjesztő jellegű anyaga sem volt figyelemre méltó. – Szerk. Baranyay József.
Varga Emese
(* 1977. júl. 25. Dunaszerdahely) Dramaturg. Gyermekkorát Nagymegyeren töltötte, itt végezte alap- és középiskolai tanulmányait is. 1995–2000 között dramaturgia szakot végzett Pozsonyban. Még főiskolásként, 1999-ben került a Komáromi Jókai Színházhoz, s annak dramaturgja azóta is. – Főbb dramaturgiai munkái: Komáromi Jókai Színház: Peter Shaffer:...megnyit →
(* 1977. júl. 25. Dunaszerdahely) Dramaturg. Gyermekkorát Nagymegyeren töltötte, itt végezte alap- és középiskolai tanulmányait is. 1995–2000 között dramaturgia szakot végzett Pozsonyban. Még főiskolásként, 1999-ben került a Komáromi Jókai Színházhoz, s annak dramaturgja azóta is. – Főbb dramaturgiai munkái: Komáromi Jókai Színház: Peter Shaffer:...megnyit →
Részletek
Varga Emese (JSZ)
(* 1977. júl. 25. Dunaszerdahely) Dramaturg. Gyermekkorát Nagymegyeren töltötte, itt végezte alap- és középiskolai tanulmányait is. 1995–2000 között dramaturgia szakot végzett Pozsonyban. Még főiskolásként, 1999-ben került a Komáromi Jókai Színházhoz, s annak dramaturgja azóta is. – Főbb dramaturgiai munkái: Komáromi Jókai Színház: Peter Shaffer: Amadeus, (Rendező: Czajlik József). Csehov: Sirály (rendező: Telihay Péter). Parti Nagy Lajos: Ibusár (rendező: Telihay Péter). Spiró György: Imposztor (rendező: Martin Huba). Nyikolaj Koljada: Mese a halott cárkisasszonyról (rendező: Czajlik József). Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Karamazov testvérek (rendező: Martin Huba). Müller Péter–Seress Rezső: Szomorú vasárnap (rendezte: Lévay Adina). Anton Pavlovics Csehov: Három nővér (rendező: Martin Huba). Spiró György: Prah (rendezte: Anger Zsolt). Csehov: Cseresznyéskert (rendező: Martin Huba). Ladislav Ballek: Hentessegéd (rendezte: Rastislav Ballek). Hevesi sándor színház, Zalaegerszeg: Jean-Baptiste Molière: scapin furfangjai (rendezte: Naszlady Éva). – Rendezőasszisztens: Szomory Dezső: II. József (rendezte: Verebes István). – Fordítások: Martin Čičvák: Profik Háza – Újvidéki Színház; Silvester Lavrík: Báthory Erzsébet; Tomáš Horváth: Elrontott játék. – Szerkesztői munka: A Kulisszák színházi folyóirat főszerkesztője 2000-től. – Filmforgatókönyvek: Sántántangó (Rendező: Molnár Csaba); Rendes ember (Rendező: Molnár Csaba). – Ir. Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).