Sárközy Klára
(* 1953. márc. 12. Farnad) Fogorvos, parlamenti képviselő. Zselízen érettségizett (1971), a pozsonyi Comenius Egyetem Orvosi Karán szerzett fogorvosi oklevelet (1976). 1976–1995-ben körzeti fogorvos Csilizradványban, 1995-től magánfogorvos. Nagymegyeren él. 1992 jún.-ától 1992. dec. 31-ig az MKDM parlamenti képviselője a Csehszlovák Szövetségi Gyűlésben. 1998-tól a...megnyit →
(* 1953. márc. 12. Farnad) Fogorvos, parlamenti képviselő. Zselízen érettségizett (1971), a pozsonyi Comenius Egyetem Orvosi Karán szerzett fogorvosi oklevelet (1976). 1976–1995-ben körzeti fogorvos Csilizradványban, 1995-től magánfogorvos. Nagymegyeren él. 1992 jún.-ától 1992. dec. 31-ig az MKDM parlamenti képviselője a Csehszlovák Szövetségi Gyűlésben. 1998-tól a...megnyit →
Részletek
(* 1953. márc. 12. Farnad) Fogorvos, parlamenti képviselő. Zselízen érettségizett (1971), a pozsonyi Comenius Egyetem Orvosi Karán szerzett fogorvosi oklevelet (1976). 1976–1995-ben körzeti fogorvos Csilizradványban, 1995-től magánfogorvos. Nagymegyeren él. 1992 jún.-ától 1992. dec. 31-ig az MKDM parlamenti képviselője a Csehszlovák Szövetségi Gyűlésben. 1998-tól a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának képviselője (MKP), 2007 ápr.-ától az MKP szociális és családpolitikai alelnöke.
Sarlós József; Strakbauer
(* 1909. júl. 8. Párkány, † 1996. júl. 19. Kassa) Atléta, tanár. Az Esztergomi Tanítóképző diákjaként 1927-ben nyújtón és korláton országos bajnok. Az érettségi után a budapesti Testnevelési Főiskolán folytatta tanulmányait. Többszörös magyar szertorna bajnok (gyűrű, talaj). Nevéhez fűződik a talajon ugrott nyújtott testű...megnyit →
(* 1909. júl. 8. Párkány, † 1996. júl. 19. Kassa) Atléta, tanár. Az Esztergomi Tanítóképző diákjaként 1927-ben nyújtón és korláton országos bajnok. Az érettségi után a budapesti Testnevelési Főiskolán folytatta tanulmányait. Többszörös magyar szertorna bajnok (gyűrű, talaj). Nevéhez fűződik a talajon ugrott nyújtott testű...megnyit →
Részletek
(* 1909. júl. 8. Párkány, † 1996. júl. 19. Kassa) Atléta, tanár. Az Esztergomi Tanítóképző diákjaként 1927-ben nyújtón és korláton országos bajnok. Az érettségi után a budapesti Testnevelési Főiskolán folytatta tanulmányait. Többszörös magyar szertorna bajnok (gyűrű, talaj). Nevéhez fűződik a talajon ugrott nyújtott testű hátraszaltó világelsősége. Tizennégyszeres magyar válogatott. 1935-ben a Budapesten rendezett Főiskolai Világbajnokságon csapatban és gyűrűn világbajnok lett. Az 1936-os berlini olimpián a magyar tornaválogatottal hatodik helyezést ért el. A második vh. után Galgócon, majd Komáromban gimnáziumi testnevelő tanár. A Kelet-szlovákiai Vasmű építése idején fizikai munkás Szepsiben, ahol később nyugdíjazásáig a magyar tanítási nyelvű gimnázium tanára volt.
Sáró (Šarovce)
Részletek
1943-ban Nagysáró és Kissáró egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, a Kisalföldön, a Garam folyó jobb partján, Zselíztől É-ra. L: [2011] – 1654, ebből 796 (48,1%) szlovák, 752 ( 45,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 955 (57,7%) magyar, 590 (35,7%) szlovák. V: [2011] – 1178 r. k., 106 ref., 47 ev., 3 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosságának több mint egyötödét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és északnyugat-szlovákiai szlovák családok települtek. Falumúzeuma 2004-ben létesült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Sáros
Regionális szépirodalmi, közéleti és gazdasági hetilap (Eperjes, 1926–1928). Első évfolyamában aránylag sok irodalmi anyag jelent meg, a versekkel, novellákkal és folytatásos regénnyel szereplő Hodinka Tivadar mellett főleg Sebesi Ernő verseit közölte. A második és harmadik évfolyamban sok ismeretlen névvel találkozunk. A lap többször vitába keveredett...megnyit →
Regionális szépirodalmi, közéleti és gazdasági hetilap (Eperjes, 1926–1928). Első évfolyamában aránylag sok irodalmi anyag jelent meg, a versekkel, novellákkal és folytatásos regénnyel szereplő Hodinka Tivadar mellett főleg Sebesi Ernő verseit közölte. A második és harmadik évfolyamban sok ismeretlen névvel találkozunk. A lap többször vitába keveredett...megnyit →
Részletek
Regionális szépirodalmi, közéleti és gazdasági hetilap (Eperjes, 1926–1928). Első évfolyamában aránylag sok irodalmi anyag jelent meg, a versekkel, novellákkal és folytatásos regénnyel szereplő Hodinka Tivadar mellett főleg Sebesi Ernő verseit közölte. A második és harmadik évfolyamban sok ismeretlen névvel találkozunk. A lap többször vitába keveredett a helyi vetélytársnak tekinthető Új Világgal. – Szerk. Hodinka Tivadar, Domokos József, Böhm Bertalan.
Sárosfa (Blatná na Ostrove)
Részletek
A Bittó-család sírhelye Sárosfán (FI)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, Somorjától K–DK-re. L: [1921] – 404, ebből 394 (97,5%) magyar, 8 (2,0%) szlovák; [2011] – 860, ebből 667 (77,6%) magyar, 158 (18,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 687 (79,9%) magyar, 143 (16,6%) szlovák. V: [2011] – 724 r. k., 16 ref., 13 ev. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések során szlovák családok települtek. R. k. (Szentháromság-) temploma 1721-ben barokk, a Bittó család két kúriája a 19. sz. elején klasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Bittó István, Barabás Miklós festménye
Sárosi Árpád
(* 1864. jún. 16. Kassa, † 1930. ápr. 18. Kassa) Költő, újságíró. Jogi tanulmányokat végzett, s rendőrtisztviselő, majd hírlapíró lett. Első versesköteteit még a 19. század végén adta ki, s azok kassai és Kassa környéki viszonylatban népszerűséget szereztek neki. Az első vh. idején antimilitarista verseket írt. 1919...megnyit →
(* 1864. jún. 16. Kassa, † 1930. ápr. 18. Kassa) Költő, újságíró. Jogi tanulmányokat végzett, s rendőrtisztviselő, majd hírlapíró lett. Első versesköteteit még a 19. század végén adta ki, s azok kassai és Kassa környéki viszonylatban népszerűséget szereztek neki. Az első vh. idején antimilitarista verseket írt. 1919...megnyit →
Részletek
(* 1864. jún. 16. Kassa, † 1930. ápr. 18. Kassa) Költő, újságíró. Jogi tanulmányokat végzett, s rendőrtisztviselő, majd hírlapíró lett. Első versesköteteit még a 19. század végén adta ki, s azok kassai és Kassa környéki viszonylatban népszerűséget szereztek neki. Az első vh. idején antimilitarista verseket írt. 1919 előtt több színművét mutatták be a kassai Nemzeti Színházban. – Fm. Költemények (1887); Ifjú évek (v., 1891); Teréz (v., 1901); Én már elindultam (v., 1918); Áldozom a napnak (v., 1930).
Sárrét (Blahová)
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, a Kis-Duna jobb partján, Dunaszerdahelytől ÉNy-ra. L: [2011] – 356, ebből 189 (53,1%) szlovák, 126 (35,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 179 (50,3%) szlovák, 136 (38,2%) magyar. V: [2011] – 250 (70,2%) r. k., 13 ev., 1 ref. – Egykor Előpatonyhoz tartozó puszta volt, amelyre a két vh. közötti földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során, 1925-ben szlovák és cseh-morva kolonisták települtek; önálló községgé 1951-ben szervezték. R. k. (Szt. Cirill és Metód-) temploma 1934–36-ban épült. A Kis-Duna mentén fekvő Madarász nevű üdülőtelepe kedvelt kirándulóhely. – 1976–90 között közigazgatásilag hozzá tartozott Vitény.
Sas Andor; Spitzer
(* 1887. jan. 22. Budapest [Mo.], † 1962. aug. 23. Pozsony) Történész, irodalomtörténész. 1920 után telepedett le Csehszl.-ban; Munkácson, majd Pozsonyban volt gimnáziumi tanár. Egyik alapítója volt a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaságnak; Masaryk, Beneš és Kamil Krofta műveit fordította magyarra. Az...megnyit →
(* 1887. jan. 22. Budapest [Mo.], † 1962. aug. 23. Pozsony) Történész, irodalomtörténész. 1920 után telepedett le Csehszl.-ban; Munkácson, majd Pozsonyban volt gimnáziumi tanár. Egyik alapítója volt a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaságnak; Masaryk, Beneš és Kamil Krofta műveit fordította magyarra. Az...megnyit →
Részletek
Sas Andor (FI)
(* 1887. jan. 22. Budapest [Mo.], † 1962. aug. 23. Pozsony) Történész, irodalomtörténész. 1920 után telepedett le Csehszl.-ban; Munkácson, majd Pozsonyban volt gimnáziumi tanár. Egyik alapítója volt a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaságnak; Masaryk, Beneš és Kamil Krofta műveit fordította magyarra. Az 1920–1930-as években történeti tanulmányokat, gazdaságtörténeti dolgozatokat publikált. 1939–1945-ben bujkálnia kellett. 1948 után elsősorban ismeretterjesztéssel foglalkozott. 1950-től haláláig a pozsonyi Pedagógiai Főiskola, majd a Comenius Egyetem magyar tanszékének vezetője. – Fm. Szabadalmas Munkács város levéltára 1376–1850 (1927); A Schönborn-uradalom a 18. században (1931); Riedl Szende hídverési kísérlete a cseh és magyar szellemiség között a Bach-korszak Prágájában 1854–1860 (1937); Egy kárpáti latifundium a hűbéri világ alkonyán (1955); A koronázó város – A bécsi kongresszustól a nagy márciusig 1815–1848 (1973, 1995); A szlovákiai zsidók üldözése (1939–1945) (1993).
Sass János; Sloszár
(* 1904. márc. 9. Léva, † 1986. szept. 4. Léva) Autodidakta munkásköltő. Az elemi iskola elvégzése után munkásként dolgozott, s önerőből képezte magát. Csontos Vilmossal, Agárdy Zsigmonddal és Veres Vilmossal együtt baráti kört alakítottak, irodalmi patrónusuk Kersék János lévai költő és ügyvéd volt. Társaihoz hasonlóan főként a...megnyit →
(* 1904. márc. 9. Léva, † 1986. szept. 4. Léva) Autodidakta munkásköltő. Az elemi iskola elvégzése után munkásként dolgozott, s önerőből képezte magát. Csontos Vilmossal, Agárdy Zsigmonddal és Veres Vilmossal együtt baráti kört alakítottak, irodalmi patrónusuk Kersék János lévai költő és ügyvéd volt. Társaihoz hasonlóan főként a...megnyit →
Részletek
(* 1904. márc. 9. Léva, † 1986. szept. 4. Léva) Autodidakta munkásköltő. Az elemi iskola elvégzése után munkásként dolgozott, s önerőből képezte magát. Csontos Vilmossal, Agárdy Zsigmonddal és Veres Vilmossal együtt baráti kört alakítottak, irodalmi patrónusuk Kersék János lévai költő és ügyvéd volt. Társaihoz hasonlóan főként a lévai lapokban, a Prágai Magyar Hírlapban és a Magyar Vasárnapban publikált. – Fm. Szomorú napok (v., 1931); Üzent a föld (v., Agárdy Zsigmonddal, Csontos Vilmossal és Veres Vilmossal, 1934); Meggyónt nekem a föld (v., 1936).
Sátorosbánya (Šiatorská Bukovinka)
Részletek
Sátorosbánya – Somoskő vára (GJ)
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegységben, a Béna-patak felső folyása mentén, Fülektől D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1961] – 672, ebből 75 (11,2%) magyar; [2011] – 315, ebből 265 (84,1%) szlovák, 22 (7,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 259 (82,2%) szlovák, 27 (8,6%) magyar. V: [2011] – 208 r. k., 6 ev. – Ragyolchoz tartozó puszta volt, amelyre a két vh. közötti földbirtokreform során, az 1920-as években szlovák kolonisták települtek; 1960 óta önálló község. Közúti határátkelőhely Mo. felé. R. k. (Szt. Péter és Pál-) kápolnája 1963-ban épült. A községtől DK-re, egy vulkáni kúpon, közvetlenül az államhatáron láthatók a 13. sz.-ban épült, s a Rákóczi-szabadságharc után lerombolt Somoskő várának romjai. A várhegy ÉK-i lejtőin található, orgonasípszerű bazaltoszlopokból álló megkövesedett lávazuhatagot 1954-ben 7,9 ha-on természetvédelmi területté nyilvánították; 1989 óta a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet része.
Somoskő vára
Scherer Lajos; Andorka
(* 1874. szept. 16. Óverbász (Stari Vrbas) [Szerbia], † 1957. febr. 16. Szeged [Mo.]) Lapszerkesztő, tankönyvíró. Kolozsvárott szerzett magyar–német szakos tanári oklevelet. 1900–1945 között Losoncon tanított. Egyik fő szervezője volt a csehszlovákiai magyar cserkészmozgalomnak. 1921–1932-ben az A Mi Lapunk felelős szerkesztője. 1945-ben Mo.-ra telepítették....megnyit →
(* 1874. szept. 16. Óverbász (Stari Vrbas) [Szerbia], † 1957. febr. 16. Szeged [Mo.]) Lapszerkesztő, tankönyvíró. Kolozsvárott szerzett magyar–német szakos tanári oklevelet. 1900–1945 között Losoncon tanított. Egyik fő szervezője volt a csehszlovákiai magyar cserkészmozgalomnak. 1921–1932-ben az A Mi Lapunk felelős szerkesztője. 1945-ben Mo.-ra telepítették....megnyit →
Részletek
scherer lajos
(* 1874. szept. 16. Óverbász (Stari Vrbas) [Szerbia], † 1957. febr. 16. Szeged [Mo.]) Lapszerkesztő, tankönyvíró. Kolozsvárott szerzett magyar–német szakos tanári oklevelet. 1900–1945 között Losoncon tanított. Egyik fő szervezője volt a csehszlovákiai magyar cserkészmozgalomnak. 1921–1932-ben az A Mi Lapunk felelős szerkesztője. 1945-ben Mo.-ra telepítették. Költészeti és nyelvi tankönyveket, a cserkészek számára nevelő jellegű gyakorlati füzeteket, valamint verseket és elbeszéléseket is írt. – Fm. A próbaidős cserkész kiképzése (1924); A 350 éves losonci gimnázium vázlatos története (1940); Losonc – az egykori magyar város története (1943, 1996). – Ir. Balogh Edgár: Hét próba (visszaemlékezés, 1965); Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén. (mon., 1967); Fogarassy László: magyar cserkészmozgalom Csehszlovákiában 1919—1939. (, 1992). A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—1995. (1997); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—2004. (2004).
Schleicher László
(* 1908. márc. 30. Pozsony, † 1999. jan. 17. Pozsony) Tanár, karnagy, zeneszerző. A pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett magyar–latin–zenei nevelés szakos tanári oklevelet (1935), később karmesteri, zeneszerzési és hegedű szakot végzett (1950). Gimnáziumi tanárként és zenetanárként működött. 1926–1971 között a Salvator Vegyeskar, 1964–1972-ben a...megnyit →
(* 1908. márc. 30. Pozsony, † 1999. jan. 17. Pozsony) Tanár, karnagy, zeneszerző. A pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett magyar–latin–zenei nevelés szakos tanári oklevelet (1935), később karmesteri, zeneszerzési és hegedű szakot végzett (1950). Gimnáziumi tanárként és zenetanárként működött. 1926–1971 között a Salvator Vegyeskar, 1964–1972-ben a...megnyit →
Részletek
Schleicher László (csa)
(* 1908. márc. 30. Pozsony, † 1999. jan. 17. Pozsony) Tanár, karnagy, zeneszerző. A pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett magyar–latin–zenei nevelés szakos tanári oklevelet (1935), később karmesteri, zeneszerzési és hegedű szakot végzett (1950). Gimnáziumi tanárként és zenetanárként működött. 1926–1971 között a Salvator Vegyeskar, 1964–1972-ben a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának, 1972–1982-ben a Magyar Keresztény Egyházi Énekkar karnagya. Alapítója (1980) és haláláig főtitkára volt a Liszt Ferenc Társaságnak. Zenei témájú írásokat közölt; szakkönyveket, tankönyveket írt és fordított.
Schlosser Klára
(* 1947. ápr. 19. Pozsony) Énekes, énektanár, zenetörténész. 1953−62-ban elvégezte a magyar tanítási nyelvű alapiskolát Pozsonyban, 1962−68-ban az ének szakot a Pozsonyi Konzervatóriumban, 1968−76-ban pedig a zenetudományi szakot a Comenius Egyetem Bölcsészkarán. 1983-ban doktorált zenetörténetből. 1967-től 2005-ig a Szlovák Filharmóniai Kórus tagja, 1987-től 1990-ig...megnyit →
(* 1947. ápr. 19. Pozsony) Énekes, énektanár, zenetörténész. 1953−62-ban elvégezte a magyar tanítási nyelvű alapiskolát Pozsonyban, 1962−68-ban az ének szakot a Pozsonyi Konzervatóriumban, 1968−76-ban pedig a zenetudományi szakot a Comenius Egyetem Bölcsészkarán. 1983-ban doktorált zenetörténetből. 1967-től 2005-ig a Szlovák Filharmóniai Kórus tagja, 1987-től 1990-ig...megnyit →
Részletek
Schlosser Klára (csa)
(* 1947. ápr. 19. Pozsony) Énekes, énektanár, zenetörténész. 1953−62-ban elvégezte a magyar tanítási nyelvű alapiskolát Pozsonyban, 1962−68-ban az ének szakot a Pozsonyi Konzervatóriumban, 1968−76-ban pedig a zenetudományi szakot a Comenius Egyetem Bölcsészkarán. 1983-ban doktorált zenetörténetből. 1967-től 2005-ig a Szlovák Filharmóniai Kórus tagja, 1987-től 1990-ig a szoprán szólamvezetője, egyben 1970−83-ig a Szlovák Madrigalisták Kórusának, 1975−2002-ig a Zene- és Drámaművészeti Főiskola Madrigálkórusának tagja. 1986-ban a Szlovák Filharmónia érdemes tagja. 1990−1996 között a pozsonyi Egyházi Zeneegylet elnökségi tagja, 1969−2007 között a pozsonyi Szent Márton-dómban és 1969-től a pozsonyi Trinitáriusok-templomában működő kórus tagja, 1970-től 2005-ig a szoprán szólam szólistája. 2005−2007 között a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán éneket tanított és zenetörténetet adott elő. 2005-től a pozsonyi Miloš Ruppeldt Művészeti Alapiskolában éneket tanít. 1967−69 között a Slovkoncert hangversenyügynökség tankoncertjeinek magyar és szlovák nyelvű moderátora. 1985-től 1995-ig a Csehszlovák, később a Szlovák Rádió magyar adásának Barangolás Zeneországban c. sorozatába írt szövegkönyveket.
Schmidt Viktor
(* 1907. ? Pozsony, † 1980. ? Komárom) Zenetanár, karnagy, zeneszerző. A komáromi Szent Benedek-rendi Gimnáziumban érettségizett. Tanulmányait Pozsonyban folytatta, Albrecht Sándornál zeneszerzést tanult, majd 1936-ban Salzburgban Bruno Walter tanítványa. 1940–1944 között a Budapesti Zeneművészeti Főiskolán Kókai Rezső és Unger Ernő oktatta. A 30-as évek...megnyit →
(* 1907. ? Pozsony, † 1980. ? Komárom) Zenetanár, karnagy, zeneszerző. A komáromi Szent Benedek-rendi Gimnáziumban érettségizett. Tanulmányait Pozsonyban folytatta, Albrecht Sándornál zeneszerzést tanult, majd 1936-ban Salzburgban Bruno Walter tanítványa. 1940–1944 között a Budapesti Zeneművészeti Főiskolán Kókai Rezső és Unger Ernő oktatta. A 30-as évek...megnyit →
Részletek
Schmidt Viktor (csa)
(* 1907. ? Pozsony, † 1980. ? Komárom) Zenetanár, karnagy, zeneszerző. A komáromi Szent Benedek-rendi Gimnáziumban érettségizett. Tanulmányait Pozsonyban folytatta, Albrecht Sándornál zeneszerzést tanult, majd 1936-ban Salzburgban Bruno Walter tanítványa. 1940–1944 között a Budapesti Zeneművészeti Főiskolán Kókai Rezső és Unger Ernő oktatta. A 30-as évek elejétől a Komáromi Városi Zeneiskolában tanított, zenei kritikákat írt a Délszlovenszkói Újságba, a Komáromi Lapokba és más különböző folyóiratokba. Ő lett a Csehszlovákiai Magyar Dalszövetség országos alkarnagya. 1953-tól a Komáromi Művészeti Népiskola zeneelmélet, hegedű-, zongora- és gordonkatanára; 1973-ig az intézmény igazgatóhelyettese. A 60-as évek közepétől az iskola vonószenekarának vezetője. 1964-től az Egyetértés Munkásdalárda karnagya volt. – Ir. Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői (2004).
Schola Comaromiensis
Az 1992-ben alapított Komáromi Városi Egyetem 1996-tól alapítványi formában működő jogutódja. Az intézmény három magyarországi kar (a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola, a soproni Benedek Elek Óvóképző Főiskola és a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem kecskeméti Kertészeti Főiskolai Kara) komáromi kihelyezett konzultációs központjában folyó...megnyit →
Az 1992-ben alapított Komáromi Városi Egyetem 1996-tól alapítványi formában működő jogutódja. Az intézmény három magyarországi kar (a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola, a soproni Benedek Elek Óvóképző Főiskola és a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem kecskeméti Kertészeti Főiskolai Kara) komáromi kihelyezett konzultációs központjában folyó...megnyit →
Részletek
Az 1992-ben alapított Komáromi Városi Egyetem 1996-tól alapítványi formában működő jogutódja. Az intézmény három magyarországi kar (a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola, a soproni Benedek Elek Óvóképző Főiskola és a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem kecskeméti Kertészeti Főiskolai Kara) komáromi kihelyezett konzultációs központjában folyó levelező tagozatos képzést biztosította. Több mint 500 hallgató szerzett itt magyarországi főiskolai oklevelet. Az intézmény folyamatosan integrálódik a Selye János Egyetembe.
Schönherz Zoltán
(* 1905. júl. 25. Kassa, † 1942. okt. 9. Budapest [Mo.]) Újságíró, kommunista aktivista. A prágai egyetemen villamosmérnöki oklevelet szerzett. Már fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba. A Csehszlovákiai Kommunista Ifjúsági Szövetség aktivistája volt. Az 1930-as évek közepén több mint egy hónapot töltött a Szovjetunióban. Hazatérve...megnyit →
(* 1905. júl. 25. Kassa, † 1942. okt. 9. Budapest [Mo.]) Újságíró, kommunista aktivista. A prágai egyetemen villamosmérnöki oklevelet szerzett. Már fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba. A Csehszlovákiai Kommunista Ifjúsági Szövetség aktivistája volt. Az 1930-as évek közepén több mint egy hónapot töltött a Szovjetunióban. Hazatérve...megnyit →
Részletek
(* 1905. júl. 25. Kassa, † 1942. okt. 9. Budapest [Mo.]) Újságíró, kommunista aktivista. A prágai egyetemen villamosmérnöki oklevelet szerzett. Már fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba. A Csehszlovákiai Kommunista Ifjúsági Szövetség aktivistája volt. Az 1930-as évek közepén több mint egy hónapot töltött a Szovjetunióban. Hazatérve egyik megszervezője és irányítója volt a Magyar Fiatalok Szövetségének. Rendszeresen publikált a CSKP szlovák és magyar nyelvű lapjaiban. Az első bécsi döntést követően bekapcsolódott a magyarországi kommunista mozgalomba, a KMP egyik titkára, a párt kassai területi szervezetének vezetője lett. A Függetlenségi Bizottság egyik szervezője és irányítója volt; közreműködött az illegális Szabad Nép szerkesztésében is. 1942 nyarán letartóztatták, halálra ítélték, és kivégezték.
Schöpflin Géza; Szombati
(* 1876. dec. 11. Maniga [Olaszország], † 1960. jan. 19. Eperjes) Műfordító. Az eperjesi ev. kollégium, majd a kassai magyar gimnázium tanára volt. A helyi lapokban és az Evangélikus Naptárban publikált. Verseket is írt, és németből fordított. A két vh. között elsőként fordított magyarra klasszikus szlovák költői...megnyit →
(* 1876. dec. 11. Maniga [Olaszország], † 1960. jan. 19. Eperjes) Műfordító. Az eperjesi ev. kollégium, majd a kassai magyar gimnázium tanára volt. A helyi lapokban és az Evangélikus Naptárban publikált. Verseket is írt, és németből fordított. A két vh. között elsőként fordított magyarra klasszikus szlovák költői...megnyit →
Részletek
(* 1876. dec. 11. Maniga [Olaszország], † 1960. jan. 19. Eperjes) Műfordító. Az eperjesi ev. kollégium, majd a kassai magyar gimnázium tanára volt. A helyi lapokban és az Evangélikus Naptárban publikált. Verseket is írt, és németből fordított. A két vh. között elsőként fordított magyarra klasszikus szlovák költői alkotást, Hviezdoslav A csősz felesége c. elbeszélő költeményét (1924). A mű elé bevezető tanulmányt írt Hviezdoslavról.
Schrantz György
(*1942. jún. 9., Somorja, † 2017. okt. 30., Pozsony) Festőművész, grafikus. Szülővárosában kezdte általános iskolai tanulmányait, majd ugyanitt érettségizett a gimnáziumban 1959-ben. 1960–1962-ben a losonci Építészeti Szakközépiskolában tanult. Egy ideig építésvezetőként dolgozott, majd sikeresen felvételizett a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán, ahol Dezider Milly, Ján Mudroch és...megnyit →
(*1942. jún. 9., Somorja, † 2017. okt. 30., Pozsony) Festőművész, grafikus. Szülővárosában kezdte általános iskolai tanulmányait, majd ugyanitt érettségizett a gimnáziumban 1959-ben. 1960–1962-ben a losonci Építészeti Szakközépiskolában tanult. Egy ideig építésvezetőként dolgozott, majd sikeresen felvételizett a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán, ahol Dezider Milly, Ján Mudroch és...megnyit →
Részletek
(*1942. jún. 9., Somorja, † 2017. okt. 30., Pozsony) Festőművész, grafikus. Szülővárosában kezdte általános iskolai tanulmányait, majd ugyanitt érettségizett a gimnáziumban 1959-ben. 1960–1962-ben a losonci Építészeti Szakközépiskolában tanult. Egy ideig építésvezetőként dolgozott, majd sikeresen felvételizett a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán, ahol Dezider Milly, Ján Mudroch és Orest Dubay tanítványa volt és a grafikai szakon szerzett oklevelet. 1971-től szabadfoglalkozású művészként élt Pozsonyban. Grafikái, könyvillusztrációi számos szlovákiai és külföldi kiállításon szerepeltek. Kedves témái a csallóközi emberek és tájak voltak, de Esterházy János emlékét idéző alkotását is több helyen kiállították. Egyik alapítója volt Pozsonyi Műtermek szabad művészi társaságnak és a 2006-ban életre hívott Pozsonyi Magyar Galériát is tevékenyen támogatta. Számos egyházi épület számára készített festményeket, de templombelsők restaurálásra is vállalkozott. Somorján helyezték örök nyugalomra.
Schreiber Ildikó
(* 1954. ápr. 11. Pozsony) Muzikológus, dramaturg, forgatókönyvíró. A Duna Utcai Alapiskola és Gimnázium elvégzése után a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karának zenetudományi szakán folytatta tanulmányait, itt is doktorált (1980). 1978 óta a Szlovák Televízió dramaturgja, 2001 óta a szórakoztató és zenei osztály fődramaturgja. Számos...megnyit →
(* 1954. ápr. 11. Pozsony) Muzikológus, dramaturg, forgatókönyvíró. A Duna Utcai Alapiskola és Gimnázium elvégzése után a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karának zenetudományi szakán folytatta tanulmányait, itt is doktorált (1980). 1978 óta a Szlovák Televízió dramaturgja, 2001 óta a szórakoztató és zenei osztály fődramaturgja. Számos...megnyit →
Részletek
Schreiber Ildikó (csa)
(* 1954. ápr. 11. Pozsony) Muzikológus, dramaturg, forgatókönyvíró. A Duna Utcai Alapiskola és Gimnázium elvégzése után a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karának zenetudományi szakán folytatta tanulmányait, itt is doktorált (1980). 1978 óta a Szlovák Televízió dramaturgja, 2001 óta a szórakoztató és zenei osztály fődramaturgja. Számos forgatókönyv, zenei műsor, nemzetközi filmprodukció fűződik nevéhez, amelyekért elnyerte a Szlovák Irodalmi Alap, a Zlatá Praha nemzetközi televíziós fesztivál vagy a cannes-i videofesztivál díját. 1986-tól a bécsi Gesselschaft für Musiktheater előadója volt a kelet-európai zenéről, a film és a zene kapcsolatairól. Több éven át a Panoráma Slovenska folyóirat szerkesztője, számos többnyelvű kiadványt írt és szerkesztett. – Ir. Szőke József–Viczián János szerk.: Ki kicsoda Kassától Prágáig? (1993); Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar származású képviselői (2004).
Schubert Gyula
(* 1888. ápr. 4. Pozsony, † 1947. dec. 31. Pozsony) Festő. 1906–1911-ben természetrajzot és földrajzot tanult a budapesti tudományegytemenen. 1911–1913-ben nevelő és házitanító a grófi Hoyos családnál a Nagyalföldön. 1914-1918-ban frontkatona. 1919-1920-ban a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1920-tól haláláig Pozsonyban élt. 1926-ban egy évet...megnyit →
(* 1888. ápr. 4. Pozsony, † 1947. dec. 31. Pozsony) Festő. 1906–1911-ben természetrajzot és földrajzot tanult a budapesti tudományegytemenen. 1911–1913-ben nevelő és házitanító a grófi Hoyos családnál a Nagyalföldön. 1914-1918-ban frontkatona. 1919-1920-ban a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1920-tól haláláig Pozsonyban élt. 1926-ban egy évet...megnyit →
Részletek
(* 1888. ápr. 4. Pozsony, † 1947. dec. 31. Pozsony) Festő. 1906–1911-ben természetrajzot és földrajzot tanult a budapesti tudományegytemenen. 1911–1913-ben nevelő és házitanító a grófi Hoyos családnál a Nagyalföldön. 1914-1918-ban frontkatona. 1919-1920-ban a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1920-tól haláláig Pozsonyban élt. 1926-ban egy évet töltött Párizsban. 1940-től utolsó elnöke volt a pozsonyi Képzőművészeti Egyesületnek (1945-ben betiltották). Szakmai egyesületek tagja volt, rendszeresen részt vett azok kiállításain Komáromban, Pozsonyban. Előszeretettel festette Pozsonyt. Portréfestőnek is kiváló volt. Képeit a stilizáltság és a kultivált festőiség jellemzi.
Schubert Tódor
(* 1886. aug. 1. Léva, † 1956. okt. 5. Vác [Mo.]) Kultúraszervező, publicista. Az első vh. alatt orosz fogságba esett; hat évig volt Szibériában. Hazatérését követően a lévai takarékpénztár munkatársa, később igazgatója. A lévai magyar kulturális élet egyik fő szervezőjeként vált országosan ismertté. A...megnyit →
(* 1886. aug. 1. Léva, † 1956. okt. 5. Vác [Mo.]) Kultúraszervező, publicista. Az első vh. alatt orosz fogságba esett; hat évig volt Szibériában. Hazatérését követően a lévai takarékpénztár munkatársa, később igazgatója. A lévai magyar kulturális élet egyik fő szervezőjeként vált országosan ismertté. A...megnyit →
Részletek
Schubert003
(* 1886. aug. 1. Léva, † 1956. okt. 5. Vác [Mo.]) Kultúraszervező, publicista. Az első vh. alatt orosz fogságba esett; hat évig volt Szibériában. Hazatérését követően a lévai takarékpénztár munkatársa, később igazgatója. A lévai magyar kulturális élet egyik fő szervezőjeként vált országosan ismertté. A Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület és a Szlovenszkói Magyar Társadalmi Egyesületek Szövetségének vezetőségi tagja, a Szlovenszkói Magyar Színpártoló Egyesület alelnöke volt. 1938-ban szervezésében került sor a János vitéz hatalmas tömegeket megmozgató, lévai szabadtéri előadására. 1945 után Mo.-ra telepítették. Szerkesztésében jelent meg a máig is forrásértékű Kisebbségi problémák (1937) c. kötet.
Sebesi Ernő
(* 1893. dec. 9. Sebeskellemes (Šarišské Lúky), † 1944. Mauthausen [Ausztria]) Költő, drámaíró, műfordító. Eperjesen érettségizett (1911), Budapesten, Bécsben és Pozsonyban folytatott orvosi tanulmányokat, oklevelét ez utóbbi helyen szerezte (1917). Eperjesen volt orvos. 1941-ben származása miatt Budapestre menekült, innen hurcolták koncentrációs táborba. Verseket, elbeszéléseket,...megnyit →
(* 1893. dec. 9. Sebeskellemes (Šarišské Lúky), † 1944. Mauthausen [Ausztria]) Költő, drámaíró, műfordító. Eperjesen érettségizett (1911), Budapesten, Bécsben és Pozsonyban folytatott orvosi tanulmányokat, oklevelét ez utóbbi helyen szerezte (1917). Eperjesen volt orvos. 1941-ben származása miatt Budapestre menekült, innen hurcolták koncentrációs táborba. Verseket, elbeszéléseket,...megnyit →
Részletek
(* 1893. dec. 9. Sebeskellemes (Šarišské Lúky), † 1944. Mauthausen [Ausztria]) Költő, drámaíró, műfordító. Eperjesen érettségizett (1911), Budapesten, Bécsben és Pozsonyban folytatott orvosi tanulmányokat, oklevelét ez utóbbi helyen szerezte (1917). Eperjesen volt orvos. 1941-ben származása miatt Budapestre menekült, innen hurcolták koncentrációs táborba. Verseket, elbeszéléseket, drámákat írt; több színművét bemutatták Pozsonyban, Kassán; Karambol c. színművét az USA-beli Rochesterben is előadták 1926-ban. Németből, csehből, szlovákból fordított. – Fm. A csönd karján (v., 1919); Félemberek (színmű, 1923); Haláljáték (színmű, 1926); A vihar elvonul (v., 1928); Megrúgott emberek (elb., 1929); Halhatatlanok (v., 1943); Haláljáték (vál. elb., dráma, 1976).
Sebestyén József
(* ? † ?) Újságíró, lapszerkesztő, író. Az 1918/19-es mo.-i forradalmak bukása után Bécsbe emigrált, ahonnan rendszeresen átjárt Pozsonyba, s több itteni lap szerkesztésébe is bekapcsolódott: a Színháznak 1927-től főszerkesztője, a gazdaságpolitikai Hitelnek 1937–1938-ban szerkesztője volt. Egy német és egy szlovák-német nyelvű lapnak is dolgozott (Volkswirtschaft, Veltržný...megnyit →
(* ? † ?) Újságíró, lapszerkesztő, író. Az 1918/19-es mo.-i forradalmak bukása után Bécsbe emigrált, ahonnan rendszeresen átjárt Pozsonyba, s több itteni lap szerkesztésébe is bekapcsolódott: a Színháznak 1927-től főszerkesztője, a gazdaságpolitikai Hitelnek 1937–1938-ban szerkesztője volt. Egy német és egy szlovák-német nyelvű lapnak is dolgozott (Volkswirtschaft, Veltržný...megnyit →
Részletek
(* ? † ?) Újságíró, lapszerkesztő, író. Az 1918/19-es mo.-i forradalmak bukása után Bécsbe emigrált, ahonnan rendszeresen átjárt Pozsonyba, s több itteni lap szerkesztésébe is bekapcsolódott: a Színháznak 1927-től főszerkesztője, a gazdaságpolitikai Hitelnek 1937–1938-ban szerkesztője volt. Egy német és egy szlovák-német nyelvű lapnak is dolgozott (Volkswirtschaft, Veltržný Časopis – Messezeitung). 1934-ben, az osztrák szociáldemokrata felkelés leverése után Csehszl.-ba menekült, s a Prager Kiadóban lektorként dolgozott. – Fm. Hodža Milán útja (életrajz, 1938); Beneš – Egy nemzet élete, egy államférfi portréja (Spielberger Leóval, 1938).
Sedivi László
(* 1870. nov. 11. Szentendre [Mo.], † 1944. jún. 16. Nyitra) Ref. lelkipásztor. 1894–1896-ban Kamocsán, Komáromszentpéteren, Negyeden, Diósförgepatonyban volt segédlelkész, ill. lelkésztanító. 1896-tól 1944-ig a nyitrai ref. gyülekezet lelkipásztoraként szolgált. A második vh. alatt az első Szlovák Köztársaságban több száz zsidó életét mentette meg...megnyit →
(* 1870. nov. 11. Szentendre [Mo.], † 1944. jún. 16. Nyitra) Ref. lelkipásztor. 1894–1896-ban Kamocsán, Komáromszentpéteren, Negyeden, Diósförgepatonyban volt segédlelkész, ill. lelkésztanító. 1896-tól 1944-ig a nyitrai ref. gyülekezet lelkipásztoraként szolgált. A második vh. alatt az első Szlovák Köztársaságban több száz zsidó életét mentette meg...megnyit →
Részletek
(* 1870. nov. 11. Szentendre [Mo.], † 1944. jún. 16. Nyitra) Ref. lelkipásztor. 1894–1896-ban Kamocsán, Komáromszentpéteren, Negyeden, Diósförgepatonyban volt segédlelkész, ill. lelkésztanító. 1896-tól 1944-ig a nyitrai ref. gyülekezet lelkipásztoraként szolgált. A második vh. alatt az első Szlovák Köztársaságban több száz zsidó életét mentette meg azzal, hogy kikeresztelte őket. E tevékenysége miatt 1942-ben az illavai fegyházba került, ahonnan testileg-lelkileg meggyötörve tért vissza Nyitrára. – Ir. Koncsol László: Tegnap a Holnap után (2006, 103–149.).
Sellyei József; Miskovics
(* 1909. jan. 1. Vágsellye, † 1941. márc. 6. Vágsellye) Író. Kisdiákként az érsekújvári gimnáziumba kezdett járni, de 13 éves korában szülei kivették őt az iskolából, és munkára fogták. Írói útján a sarlósok pártfogolták, de írásai Mo.-n is megjelentek, 1938 után kapcsolatba került Móricz...megnyit →
(* 1909. jan. 1. Vágsellye, † 1941. márc. 6. Vágsellye) Író. Kisdiákként az érsekújvári gimnáziumba kezdett járni, de 13 éves korában szülei kivették őt az iskolából, és munkára fogták. Írói útján a sarlósok pártfogolták, de írásai Mo.-n is megjelentek, 1938 után kapcsolatba került Móricz...megnyit →
Részletek
Sellyei József (FI)
(* 1909. jan. 1. Vágsellye, † 1941. márc. 6. Vágsellye) Író. Kisdiákként az érsekújvári gimnáziumba kezdett járni, de 13 éves korában szülei kivették őt az iskolából, és munkára fogták. Írói útján a sarlósok pártfogolták, de írásai Mo.-n is megjelentek, 1938 után kapcsolatba került Móricz Zsigmonddal és a népi írók mozgalmával is. – Fm. Farsang legénye (v., 1929); Nádas házak (kisr., 1931); Éjszaka írt novellák (elb., 1932); Elfogyott a föld alóla (r., 1936); Nádas házak (vál. írások, 1957). A mellnek szögezett bicska (vál. elb., 2003).
Selmecbánya (Banská Štiavnica; Schemnitz)
Részletek
Selmecbánya − Leányvár (FI)
Város és járási székhely a Selmeci-hegységben, a Selmec-patak mentén, Zólyomtól DNy-ra. L: [1921] – 13 264, ebből 11 956 (90,1%) szlovák, 660 (5,0%) magyar, 299 (2,2%) német, 239 (1,8%) zsidó; [2011] – 10 409, ebből 9006 (86,5%) szlovák, 35 (0,3%) magyar, 2 (0,02%) német, 2 (0,02%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 9000 (86,5%) szlovák, 50 (0,5%) magyar, 4 (0,04%) német, 1 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 5728 r. k., 702 ev., 45 gör. kat., 13 ref., 7 izr. – Német telepesek által a 12. sz.-ban alapított bányaváros volt. Arany- és ezüstbányáinak köszönhetően a középkorban egyike volt Mo. legmódosabb városainak, ezüstlelőhelyei Európában a leggazdagabbak közé tartoztak. A 19. sz.-ra bányái kimerültek, német lakossága pedig nagyrészt beolvadt a betelepülő szlovákságba. 1572-től szabad királyi város, 1876-tól 1922-ig rendezett tanácsú város volt, ekkor elveszített városi címét 1960-ban kapta vissza. 1923–60 között, majd 1996 óta járási székhely. – Műemléki védettségű belvárosát és bányatörténeti jelentőségű emlékeit az UNESCO 1993-ban a világörökség részévé nyilvánította. Legjelentősebb műemlékei: a román kori bazilikából 1546–69 között a török elleni erősséggé átalakított Óvár, az 1564–71 között épült reneszánsz Leányvár (Újvár), a 13. sz.-ban román stílusban épült Nagyboldogasszony- (ún. német) templom, a 13. sz.-i korai gótikus Szt. Erzsébet-kápolna, az 1488–91 között épült késő gótikus Szt. Katalin- (ún. szlovák) templom, az 1512-ben késő gótikus stílusban emelt Havas Boldogasszony-templom, az 1794–96-ban emelt copf stílusú ev. templom és a 19. sz. második felében emelt neoklasszicista zsinagóga. Múzeumát, a Szlovák Bányamúzeumot 1927-ben alapították. 1735-ben ~án nyílt meg Európa első felsőfokú bányászati tanintézete, amelyet 1770-ben akadémiai rangra emeltek, majd 1846-ban összevontak az 1808-ban alapított erdészeti akadémiával. Az így létrejött Bányászati és Erdészeti Akadémiát Csehszl. megalakulása után Sopronba menekítették. Iparát az ércbányászat mellett a dohány-, fafeldolgozó, textil- és élelmiszeripar képviseli. – Bányásztelepülései közül Hodrusbányát (Banská Hodruša) 1952-ben, Bélabányát (Banská Belá) 1954-ben, Kisbányát (Banky) 1960-ban önálló községgé szervezték; 1971-ben hozzácsatolták Szitnyatőt (Sitnianska).
Selmecbánya – Péch Antal sírja (GJ)
Selmecbánya látképe (GJ)
Selye János Egyetem
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 2003. okt. 23-án elfogadott Tt. 465/2003. számú törvénye alapján 2004. jan. 17-én létrehozott magyar oktatási nyelvű felsőoktatási intézmény Szl.-ban. Az első ünnepélyes tanévnyitó 2004. szept. 14-én volt Komáromban. Az első rektor Doc. Ing. Albert Sándor, PhD volt. Az egyetem...megnyit →
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 2003. okt. 23-án elfogadott Tt. 465/2003. számú törvénye alapján 2004. jan. 17-én létrehozott magyar oktatási nyelvű felsőoktatási intézmény Szl.-ban. Az első ünnepélyes tanévnyitó 2004. szept. 14-én volt Komáromban. Az első rektor Doc. Ing. Albert Sándor, PhD volt. Az egyetem...megnyit →
Részletek
Selye János Egyetem − a Tiszti Pavilon udvara (SzL)
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa 2003. okt. 23-án elfogadott Tt. 465/2003. számú törvénye alapján 2004. jan. 17-én létrehozott magyar oktatási nyelvű felsőoktatási intézmény Szl.-ban. Az első ünnepélyes tanévnyitó 2004. szept. 14-én volt Komáromban. Az első rektor Doc. Ing. Albert Sándor, PhD volt. Az egyetem célja, hogy lehetőséget biztosítson a szlovákiai magyar diákok számára az anyanyelvű felsőoktatásban való részvételre, s ezáltal növelje annak képzettségi szintjét. 2004-ben kezdte el oktató tevékenységét a Tanárképző Kar, a Gazdaságtudományi Kar és a Református Teológiai Kar keretében. Az egyetem székhelye Komárom. 2009. febr. 1-től az egyetem rektora doc. RNDr. Tóth János. A Tanárképző Kar dékánja prof. PhDr. Erdélyi Margit, CSc., a Gazdaságtudományi Karé RNDr. Bukor József, PhD., a Református Teológiai Karé pedig Mgr. Lévai Attila, PhD. A Tanárképző Karon jelenik meg az Eruditio – Educatio c. tudományos folyóirat.
Selye János Egyetemért Alapítvány
A Selye János Egyetem létrehozása érdekében alakult alapítvány. 2000 ápr.-ában alakult Komáromban. További céljai az oktatás és a tanulmányok támogatása, a hazai és nemzetközi tudományos együttműködés segítése, kutatások, valamint tudományos konferenciák, szemináriumok megrendezésének támogatása és elősegítése, a szellemi értékek fejlesztése, a kulturális örökség megóvása...megnyit →
A Selye János Egyetem létrehozása érdekében alakult alapítvány. 2000 ápr.-ában alakult Komáromban. További céljai az oktatás és a tanulmányok támogatása, a hazai és nemzetközi tudományos együttműködés segítése, kutatások, valamint tudományos konferenciák, szemináriumok megrendezésének támogatása és elősegítése, a szellemi értékek fejlesztése, a kulturális örökség megóvása...megnyit →
Részletek
A Selye János Egyetem létrehozása érdekében alakult alapítvány. 2000 ápr.-ában alakult Komáromban. További céljai az oktatás és a tanulmányok támogatása, a hazai és nemzetközi tudományos együttműködés segítése, kutatások, valamint tudományos konferenciák, szemináriumok megrendezésének támogatása és elősegítése, a szellemi értékek fejlesztése, a kulturális örökség megóvása és az emberi jogok védelme volt. 2001. szept.-től szervezésében indult meg a budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Gazdálkodástudományi Karának, ill. a Műszaki Egyetem Műszaki Informatikai Karának székhelyen kívüli képzése Komáromban. Az alapképzés mellett számos konferenciát, tanfolyamot, szemináriumot is rendezett. A hallgatók, diákok és érdeklődők számára évente rendezte meg a Selye Nyári Egyetemet, működtetője a Selye János Kollégiumnak. A komáromi állami Selye János Egyetem létrejöttével tevékenysége háttérbe szorult.
Selye János Klub
Részletek
Magyar diákklub Pozsonyban (röv.: SEJK). 1990-ben magyar orvoshallgatók hozták létre. Dr. Bubó címen lapot adott ki. Tagja a Diákhálózat klubhálózatának (→József Attila Ifjúsági Klub).
Sendergő Néptáncegyüttes
Részletek
Sendergok