Aith Fülöp
(* 1880. ? Nyitra, † 1944. ? Sachsenhausen, koncentrációstábor) Író, lapszerkesztő. A középiskola elvégzése után jogi diplomát szerzett. Kiadója és főszerkesztője volt a Nyitravármegye c. hetilapnak. Főleg művelődéstörténeti értekezéseket írt. – Fm. Babérág és koldusbot (v., 1939); Híres nyitraiak (tan., 1940); A nevető Nyitra (tan., 1940); Nyitra...megnyit →
(* 1880. ? Nyitra, † 1944. ? Sachsenhausen, koncentrációstábor) Író, lapszerkesztő. A középiskola elvégzése után jogi diplomát szerzett. Kiadója és főszerkesztője volt a Nyitravármegye c. hetilapnak. Főleg művelődéstörténeti értekezéseket írt. – Fm. Babérág és koldusbot (v., 1939); Híres nyitraiak (tan., 1940); A nevető Nyitra (tan., 1940); Nyitra...megnyit →
Részletek
(* 1880. ? Nyitra, † 1944. ? Sachsenhausen, koncentrációstábor) Író, lapszerkesztő. A középiskola elvégzése után jogi diplomát szerzett. Kiadója és főszerkesztője volt a Nyitravármegye c. hetilapnak. Főleg művelődéstörténeti értekezéseket írt. – Fm. Babérág és koldusbot (v., 1939); Híres nyitraiak (tan., 1940); A nevető Nyitra (tan., 1940); Nyitra aranykönyve (Dallos Istvánnal és Mártonvölgyi Lászlóval, 1940; Nyitrai fejfák (tan., 1941).
Aixinger László
(* 1883. aug. 8. Pozsony, † 1944. márc. 22. Pozsony) Jogász, politikus, újságíró. Kolozsvárott szerzett jogi diplomát, majd az államfordulatig a pozsonyi ítélőtábla bírája volt. 1920–1930 között a Híradó c. politikai napilap főszerkesztő-helyettese. 1930-tól az Országos Keresztényszocialista Párt országos főtitkára, 1932-tól pártigazgatója, 1936-tól az...megnyit →
(* 1883. aug. 8. Pozsony, † 1944. márc. 22. Pozsony) Jogász, politikus, újságíró. Kolozsvárott szerzett jogi diplomát, majd az államfordulatig a pozsonyi ítélőtábla bírája volt. 1920–1930 között a Híradó c. politikai napilap főszerkesztő-helyettese. 1930-tól az Országos Keresztényszocialista Párt országos főtitkára, 1932-tól pártigazgatója, 1936-tól az...megnyit →
Részletek
(* 1883. aug. 8. Pozsony, † 1944. márc. 22. Pozsony) Jogász, politikus, újságíró. Kolozsvárott szerzett jogi diplomát, majd az államfordulatig a pozsonyi ítélőtábla bírája volt. 1920–1930 között a Híradó c. politikai napilap főszerkesztő-helyettese. 1930-tól az Országos Keresztényszocialista Párt országos főtitkára, 1932-tól pártigazgatója, 1936-tól az Egyesült Magyar Párt országos pártigazgatója. Jelentős szereplője volt a pozsonyi kulturális életnek: a Bartók Béla Dalegylet elnöke, 1925-től a Toldy Kör alelnöke, 1939-től 1944-ig elnöke. – Fm. Pozsony (1938); A Pozsonyi Hajósegylet (1941).
Áj (Háj)
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Tornai-karszt DK-i részén, a 3,3 km hosszú kanyonszerű Áji-völgy bejáratánál, Szepsitől Ny-ra. L: [2011] – 290, ebből 242 (83,5%) magyar, 35 (12,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 255 (87,9%) magyar, 21 (7,2%) szlovák. V: [2011] – 210 r. k., 59 ref., 8 gör. kat., 1 ev. – R. k. (Szt. József-) temploma 1764-ben épült barokk-klasszicista, ref. temploma a 19. sz.-ban klasszicista stílusban. – 1964-ben közigazgatásilag Tornával egyesítették Tornaváralja (Turnianske Podhradie) néven, 1990 óta ismét önálló község. – Ir. Vargyas Lajos: Áj falu zenei élete (1941); Vargyas Lajos: Egy felvidéki falu zenei világa – Áj, 1940 (1999).
Ajnácskő (Hajnáčka)
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben a Gortva-patak felső folyása mentén, Fülektől DK-re. L: [1921] – 1024, ebből 881 (86,0%) magyar, 115 (11,2%) szlovák; [2011] – 1193, ebből 972(81,5%) magyar, 183 (15,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1025 (85,9%) magyar, 147 (12,3%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben a Gortva-patak felső folyása mentén, Fülektől DK-re. L: [1921] – 1024, ebből 881 (86,0%) magyar, 115 (11,2%) szlovák; [2011] – 1193, ebből 972(81,5%) magyar, 183 (15,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1025 (85,9%) magyar, 147 (12,3%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Ajnácskő vára
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben a Gortva-patak felső folyása mentén, Fülektől DK-re. L: [1921] – 1024, ebből 881 (86,0%) magyar, 115 (11,2%) szlovák; [2011] – 1193, ebből 972(81,5%) magyar, 183 (15,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1025 (85,9%) magyar, 147 (12,3%) szlovák. V: [2011] – 1117 r. k., 14 ref. – A klasszicista Kubinyi-kúria 1810–20 között, r. k. temploma 1992–94-ben épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. A falutól É-ra fekvő bazaltsziklán a 18. sz. derekán elpusztult Ajnácskő várának romjai láthatók: a 335 m magas Várhegy melegkedvelő flórája, az 578 m magas Pogányvár bazaltkrátere és az 537 m magas Ragács bazaltfennsík 1964 óta természetvédelmi terület. A község közelében gyógyhatású kénes-savanyú ásványvízforrások és Szl. legnagyobb bazaltbányái találhatók, a Csontos-árok későharmadkori emlősök leggazdagabb szlovákiai lelőhelye.
Ajnácskő új temploma
aktivizmus
Az első Csehszlovák Köztársaságban a kormánypolitika iránt lojális politikai és közéleti magatartás. Noha a szlovákiai magyar szellemi élet képviselői között, különös tekintettel a magyarországi emigránsokra, elterjedt magatartásnak számított, a politikai életben nem tudott nagyobb teret hódítani. Az aktivista politikát folytató magyar politikai pártok (Köztársasági...megnyit →
Az első Csehszlovák Köztársaságban a kormánypolitika iránt lojális politikai és közéleti magatartás. Noha a szlovákiai magyar szellemi élet képviselői között, különös tekintettel a magyarországi emigránsokra, elterjedt magatartásnak számított, a politikai életben nem tudott nagyobb teret hódítani. Az aktivista politikát folytató magyar politikai pártok (Köztársasági...megnyit →
Részletek
Az első Csehszlovák Köztársaságban a kormánypolitika iránt lojális politikai és közéleti magatartás. Noha a szlovákiai magyar szellemi élet képviselői között, különös tekintettel a magyarországi emigránsokra, elterjedt magatartásnak számított, a politikai életben nem tudott nagyobb teret hódítani. Az aktivista politikát folytató magyar politikai pártok (Köztársasági Magyar Földmíves Párt; Országos Magyar Kisgazda, Iparos és Munkáspárt; Országos Parasztpárt) többsége a csehszlovák kormánypártok kezdeményezésére jött létre, a magyar választók körében azonban nem tudtak nagyobb népszerűségre szert tenni. A húszas évek végére az önálló magyar aktivista pártok eltűntek a politikai színtérről, s csupán a csehszlovák pártok keretén belül működtek tovább. A csehszlovák kormánypártok általában mindig indítottak listáikon egy-két aktivista magyar politikust, akik azonban a magyar kisebbség érdekképviselete helyett a kormánypolitika iránti szervilizmusukkal tűntek ki. A legjelentősebb aktivista erők az Agrárpárt és a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt magyar szekciói (Csehszlovák Köztársaság Magyar Szociáldemokrata Munkáspártja) voltak. Noha az aktivista erők megpróbálták a saját eredményeikként feltüntetni a csehszlovák kormányzat által 1937-38-ban a kisebbségek felé tett engedményeket, az 1938-as községi választások során korábbi választóik jelentős része az Egyesült Magyar Pártra szavazott. A szlovákiai magyar ~ véglegesen 1938 őszén veszítette el létjogosultságát, amikor a Mo.-hoz való visszacsatolás reményében élő magyar lakosság teljesen elfordult tőle.
Alabán Ferenc
(* 1951. febr. 25. Guszona) Irodalomkritikus, egyetemi tanár. A füleki gimnáziumban érettségizett (1969), a budapesti ELTE BTK-án magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1974). 1974-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék tanára, 1990–1996 között tanszékvezetője, 1994–1996 között dékánhelyettes is volt. 1998-tól a...megnyit →
(* 1951. febr. 25. Guszona) Irodalomkritikus, egyetemi tanár. A füleki gimnáziumban érettségizett (1969), a budapesti ELTE BTK-án magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1974). 1974-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék tanára, 1990–1996 között tanszékvezetője, 1994–1996 között dékánhelyettes is volt. 1998-tól a...megnyit →
Részletek
Alabán Ferenc (LA)
(* 1951. febr. 25. Guszona) Irodalomkritikus, egyetemi tanár. A füleki gimnáziumban érettségizett (1969), a budapesti ELTE BTK-án magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1974). 1974-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék tanára, 1990–1996 között tanszékvezetője, 1994–1996 között dékánhelyettes is volt. 1998-tól a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem Hungarisztikai Tanszékének vezetője, 2006-tól egyetemi tanár. – Fm. Folytatás és változás (tan., 1984); Irodalomközelben (tan., 1992); Két költő nyomában. Cselényi László és Tőzsér Árpád költészetéről. (tan., 1995); Interpretáció és integráció (tan., 2002); Irodalmi értékek és sajátosság (tan., 2003), Az identitás és az irodalmi érték kontextusai (tan., 2009); Az emancipált kontextus (tan., 2010); Hungarológia és önismeret (tan., 2012); Fordítás és nyelvi kultúra (tan., 2014).
IROK-T1_Page_065_Image_0001
alapműveltség
Az egyetemes kultúra mindazon része, amely lényeges és elengedhetetlen az egyén eligazodásához a műveltség legfőbb területein. Az egyén számára lehetővé teszi a további tanulási folyamatban való részvételt és az általános, ill. szakmai képzettség megszerzését, a későbbi önművelődést. Megítélése, tartalmának és mértékének meghatározása az egyes...megnyit →
Az egyetemes kultúra mindazon része, amely lényeges és elengedhetetlen az egyén eligazodásához a műveltség legfőbb területein. Az egyén számára lehetővé teszi a további tanulási folyamatban való részvételt és az általános, ill. szakmai képzettség megszerzését, a későbbi önművelődést. Megítélése, tartalmának és mértékének meghatározása az egyes...megnyit →
Részletek
Az egyetemes kultúra mindazon része, amely lényeges és elengedhetetlen az egyén eligazodásához a műveltség legfőbb területein. Az egyén számára lehetővé teszi a további tanulási folyamatban való részvételt és az általános, ill. szakmai képzettség megszerzését, a későbbi önművelődést. Megítélése, tartalmának és mértékének meghatározása az egyes neveléstörténeti korszakok során a társadalmi elvárások következtében jelentősen módosult. Megszerzésének biztosítása minden tanuló számára elsősorban az alapiskola feladata. Az európai országok többségében a tudástartalmat az alaptanterv taglalja, s elsajátítását vizsga formájában mérik.
alaptanterv
A tanterv egyik típusa, az alapműveltség lényegi elemeit magában foglaló követelményrendszer. Az ~ az összes tanuló számára a tankötelezettség ideje alatt kötelezően elsajátítandó tananyagok kerete, amely a tartalmi alapok, valamint a tantárgyak, ill. műveltségterületek pótolhatatlan ismerethalmazának meghatározását szolgáló eszköz. A 20. sz. 80-as éveiben...megnyit →
A tanterv egyik típusa, az alapműveltség lényegi elemeit magában foglaló követelményrendszer. Az ~ az összes tanuló számára a tankötelezettség ideje alatt kötelezően elsajátítandó tananyagok kerete, amely a tartalmi alapok, valamint a tantárgyak, ill. műveltségterületek pótolhatatlan ismerethalmazának meghatározását szolgáló eszköz. A 20. sz. 80-as éveiben...megnyit →
Részletek
A tanterv egyik típusa, az alapműveltség lényegi elemeit magában foglaló követelményrendszer. Az ~ az összes tanuló számára a tankötelezettség ideje alatt kötelezően elsajátítandó tananyagok kerete, amely a tartalmi alapok, valamint a tantárgyak, ill. műveltségterületek pótolhatatlan ismerethalmazának meghatározását szolgáló eszköz. A 20. sz. 80-as éveiben terjedt el az országos szintek definiálása és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. A gyakorlatban háromféle ~et különböztetünk meg, melyek elsősorban tartalmi szempontból mutatnak eltéréseket. Egyesek a tudásanyagot helyezik előtérbe, mások a tanulói tevékenységre, ill. a teljesítményekre helyezik a fő hangsúlyt. Az ~re szinte mindenhol sajátos elemeket tartalmazó helyi tantervek épülnek, amelyek lehetővé teszik az iskolai, települési, regionális vagy nemzetiségi jellegzetességek megjelenését az oktatásban. Alkalmazása a jogszabályokban előírt módon történik, melynek hatékonyságát általában országos szintű vizsgákkal mérik. A szlovák oktatási rendszerben ezt az elemet mindezidáig többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült bevezetni.
Alapy Gáspár
(1880, Komárom – 1945. febr. 5. Dachau [Németország]). Várospolitikusként még Trianon előtt kapcsolódott be a komáromi politikai életbe. 1921-ben D-Komáromba költözött, ahol először helyettes, majd 1928-től kinevezett polgármester volt. Polgármesterként nagy szerepe volt a Duna jobb partján található városrész gyors fejlődésében. 1939 nyarán az...megnyit →
(1880, Komárom – 1945. febr. 5. Dachau [Németország]). Várospolitikusként még Trianon előtt kapcsolódott be a komáromi politikai életbe. 1921-ben D-Komáromba költözött, ahol először helyettes, majd 1928-től kinevezett polgármester volt. Polgármesterként nagy szerepe volt a Duna jobb partján található városrész gyors fejlődésében. 1939 nyarán az...megnyit →
Részletek
(1880, Komárom – 1945. febr. 5. Dachau [Németország]). Várospolitikusként még Trianon előtt kapcsolódott be a komáromi politikai életbe. 1921-ben D-Komáromba költözött, ahol először helyettes, majd 1928-től kinevezett polgármester volt. Polgármesterként nagy szerepe volt a Duna jobb partján található városrész gyors fejlődésében. 1939 nyarán az első bécsi döntés után újraegyesített Komárom polgármesterévé nevezték ki. Mivel az ország német megszállása utáni budapesti kormányzat intézkedéseivel, elsősorban a zsidóság gettósításával és deportálásával nem tudott azonosulni, 1944 nyarán lemondott polgármesteri tisztségéről. A nyilas hatalomátvétel után letartóztatták és Dachauba hurcolták, ahol 1945 febr.-jában elhunyt.
Alapy Gyula; Alapi
(* 1872. okt. 20. Komárom, † 1936. jan. 20. Komárom) Történész, levéltáros, muzeológus, lapszerkesztő. Középiskolába Komáromban kezdett járni, Esztergomban érettségizett, majd Budapesten végzett jogot és bölcsészetet. Tanulmányai elvégzése után Budapesten a Földművelési Minisztérium tisztviselője, majd 1898-tól Komáromban a városnál, ill. a megyénél töltött be...megnyit →
(* 1872. okt. 20. Komárom, † 1936. jan. 20. Komárom) Történész, levéltáros, muzeológus, lapszerkesztő. Középiskolába Komáromban kezdett járni, Esztergomban érettségizett, majd Budapesten végzett jogot és bölcsészetet. Tanulmányai elvégzése után Budapesten a Földművelési Minisztérium tisztviselője, majd 1898-tól Komáromban a városnál, ill. a megyénél töltött be...megnyit →
Részletek
Alapy Gyula (FI)
(* 1872. okt. 20. Komárom, † 1936. jan. 20. Komárom) Történész, levéltáros, muzeológus, lapszerkesztő. Középiskolába Komáromban kezdett járni, Esztergomban érettségizett, majd Budapesten végzett jogot és bölcsészetet. Tanulmányai elvégzése után Budapesten a Földművelési Minisztérium tisztviselője, majd 1898-tól Komáromban a városnál, ill. a megyénél töltött be különféle tisztségeket; 1903-tól nyugdíjazásáig (1921) a megye levéltárosa. Közben a Múzeum Egyesület titkára (1904–1911), a Jókai Egyesület főtitkára (1912–1931), a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület főtitkára, a Jókai Egyesület múzeumának az igazgatója (1913–1936). Néprajztudomány területén is hasznosítható levéltári kutatásokat végzett, levéltári forrásokat tett közzé, régészeti feltárásokban vett részt. A Nemzeti Kultúra szerkesztője (1933–1935). – Fm. Bűbájosok és boszorkányok Komárom vármegyében (1914); A szülőföld Jókai regényeiben (1925); A csallóközi halászat története (1933, 1994). – Ir. Balogh Edgár: Hét próba. (visszaemlékezés, 1965); Csanda Sándor: Első nemzedék. (tan., 1968); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–1995. (1997); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–2004. (2004).