Bognár Cecil Pál
(* 1883. jan. 24. Csepreg [Mo.], † 1967. jún. 28. Győr [Mo.]) Irodalomtörténész, pedagógiai szakíró, tanár. 1902-ben érettségizett Győrött, 1907-ben Pannonhalmán matematika–fizika, 1911-ben Budapesten filozófia–pedagógia szakot végzett. 1906–1909, majd 1912–1925 között a komáromi bencés gimnáziumban tanított. Később Budapesten, Pécsen, Szegeden volt egyetem tanár. 1950-ben politikai okból nyugdíjazták. Fm:...megnyit →
(* 1883. jan. 24. Csepreg [Mo.], † 1967. jún. 28. Győr [Mo.]) Irodalomtörténész, pedagógiai szakíró, tanár. 1902-ben érettségizett Győrött, 1907-ben Pannonhalmán matematika–fizika, 1911-ben Budapesten filozófia–pedagógia szakot végzett. 1906–1909, majd 1912–1925 között a komáromi bencés gimnáziumban tanított. Később Budapesten, Pécsen, Szegeden volt egyetem tanár. 1950-ben politikai okból nyugdíjazták. Fm:...megnyit →
Részletek
(* 1883. jan. 24. Csepreg [Mo.], † 1967. jún. 28. Győr [Mo.]) Irodalomtörténész, pedagógiai szakíró, tanár. 1902-ben érettségizett Győrött, 1907-ben Pannonhalmán matematika–fizika, 1911-ben Budapesten filozófia–pedagógia szakot végzett. 1906–1909, majd 1912–1925 között a komáromi bencés gimnáziumban tanított. Később Budapesten, Pécsen, Szegeden volt egyetem tanár. 1950-ben politikai okból nyugdíjazták. Fm: A fizika alapfogalmainak és alapelveinek ismeretelméleti vizsgálata (tan., 1911); Okság és törvényszerűség a fizikában (tan., 1919); Logika (tankönyv, 1922); Értékelmélet (tan., 1924); Jókai lélekrajza (1925); Tanulmányok a gyermeklélekről (1925); Pszichológia (tan., 1935); Lélektan és gondolkodástan (tan., 1941). Ir.: Dr. Hász Erzsébet: Bognár Cecil (írásaiból vett szemelvényekkel, 2002).
Bogoly János
(* 1951. júl. 4. Királyhelmec, †2011. jan 15. Királyhelmec) Pedagógus, helytörténész, természetvédő. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd Hradec Kráľovéban szerzett pedagógusi képesítést (1972). 1970 és 1990 között a királyhelmeci és a nagykaposi Ifjúsági Ház munkatársa (utóbbinak igazgatója). 2007-től a Honismereti Múzeum vezetője. Honismereti, helytörténeti,...megnyit →
(* 1951. júl. 4. Királyhelmec, †2011. jan 15. Királyhelmec) Pedagógus, helytörténész, természetvédő. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd Hradec Kráľovéban szerzett pedagógusi képesítést (1972). 1970 és 1990 között a királyhelmeci és a nagykaposi Ifjúsági Ház munkatársa (utóbbinak igazgatója). 2007-től a Honismereti Múzeum vezetője. Honismereti, helytörténeti,...megnyit →
Részletek
(* 1951. júl. 4. Királyhelmec, †2011. jan 15. Királyhelmec) Pedagógus, helytörténész, természetvédő. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd Hradec Kráľovéban szerzett pedagógusi képesítést (1972). 1970 és 1990 között a királyhelmeci és a nagykaposi Ifjúsági Ház munkatársa (utóbbinak igazgatója). 2007-től a Honismereti Múzeum vezetője. Honismereti, helytörténeti, tájföldrajzi és néprajzi ismeretterjesztő cikkek, könyvek szerzője. Megkapta a Szlovák Természetvédők Szövetségének Emlékérmét. – Fm. Királyhelmec (városrajz, 1992); Betűkbe szedett régmúlt (tan., 1994); Templomaink (1996).
Bögölypatony (Dolná Potôň)
Részletek
1940- ben Diósförgepatonyhoz csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 292, ebből 285 (97,6%) magyar, 2 (0,7%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 192 r. k., 81 ref., 14 ev., 5 izr.
Bogya (Bodza)
Részletek
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől DK-re. L: [1921] – 839, ebből 839 (100%) magyar; [2011] – 372, ebből 327 (87,9%) magyar, 41 (11%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 339 (91,1%) magyar, 32 (8,6%) szlovák. V: [2011] – 167 ref., 102 r. k. – A ~hoz tartozó Zsemlékes pusztára az első vh.-t követő földbirtokreform során cseh-morva és Trencsén környéki szlovák kolonisták települtek. A kolóniát (Hodžovo) 1926-ban, ~ ÉK-i határrészének tanyavilágát pedig Bogyarét néven 1990-ben szervezték önálló községgé. – 1971–94 között közigazgatásilag hozzá tartozott Gellér.
Bogyarét (Bodzianske Lúky)
Részletek
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Gútától DNy-ra. L: [2011] – 203, ebből 186 (91,6%) magyar, 14 (6,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 185 (91,8%) magyar, 12 (5,9%) szlovák. V: [2011] – 166 r. k., 22 ref. – Bogya ÉK-i határrészének tanyavilágából 1990-ben vált önálló községgé. – R. k. (Rózsafüzér Királynője) temploma 1889-ben épült.
Bohatá
-> Bagota (Bohatá)
1971-ben Ógyallához csatolt község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal partján, Érsekújvártól D-re. L: [1921] – 1325, ebből 895 (67,5%) magyar, 401 (30,3%) szlovák; [1970] 2017, ebből 1018 (50,5%) magyar, 985 (48,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 937 r. k., 361...megnyit →
1971-ben Ógyallához csatolt község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal partján, Érsekújvártól D-re. L: [1921] – 1325, ebből 895 (67,5%) magyar, 401 (30,3%) szlovák; [1970] 2017, ebből 1018 (50,5%) magyar, 985 (48,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 937 r. k., 361...megnyit →
Részletek
1971-ben Ógyallához csatolt község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal partján, Érsekújvártól D-re. L: [1921] – 1325, ebből 895 (67,5%) magyar, 401 (30,3%) szlovák; [1970] 2017, ebből 1018 (50,5%) magyar, 985 (48,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 937 r. k., 361 ref., 22 izr., 2 ev. – Részben szlovák származású lakossága mellé az első csehszlovák földbirtokreform keretében zajló kolonizáció (Margitpusztára), majd a második vh. utáni belső telepítések és a lakosságcsere során újabb szlovák családok települtek, ezzel párhuzamosan magyar lakosságának egy részét 1948-ban áttelepítették Mo.-ra. R. k. (Szt. Antal-) temploma 1739-ben épült késő barokk stílusban, a 18. sz. végén klasszicista stílusban alakították át; az egykor itt birtokos Ordódy család kúriái a 19. sz.-ban keletkezett klasszicista építmények. Határában újkőkori, bronz-, népvándorlás és honfoglalás kori leleteket, valamint 130-140 síros korai Árpád-kori köznépi temetőt tártak fel.
Bohdanovce
-> Garbócbogdány (Bohdanovce)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence K-i részén, az Ósva-patak völgyében, Kassától DK-re. L: [1921] – 439, ebből 331 (75,4%) szlovák, 78 (17,8%) magyar; [2011] – 1033, ebből 938 (90,8%) szlovák, 7 (0,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 924 (89,4%) szlovák, 13 (1,3%) magyar....megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence K-i részén, az Ósva-patak völgyében, Kassától DK-re. L: [1921] – 439, ebből 331 (75,4%) szlovák, 78 (17,8%) magyar; [2011] – 1033, ebből 938 (90,8%) szlovák, 7 (0,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 924 (89,4%) szlovák, 13 (1,3%) magyar....megnyit →
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence K-i részén, az Ósva-patak völgyében, Kassától DK-re. L: [1921] – 439, ebből 331 (75,4%) szlovák, 78 (17,8%) magyar; [2011] – 1033, ebből 938 (90,8%) szlovák, 7 (0,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 924 (89,4%) szlovák, 13 (1,3%) magyar. V: [2011] – 646 r. k., 169 ref., 32 gör. kat., 9 ev. – A 18–19. sz.-ban szlovákokkal újranépesített ~ 20. sz. elején még részben magyar lakossága a sz. közepére szlovákká vált. Ref. temploma 1637-ben reneszánsz, r. k. (Szt. Margit-) temploma 1943–45 között szecessziós stílusban épült.
Boheľov
-> Bögellő (Boheľov)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz középső részén, Dunaszerdahelytől DK-re. L: [1921] – 410, ebből 410 (100%) magyar; [2011] – 351, ebből 333 (94,9%) magyar, 14 (4,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 336 (95,7%) magyar, 12 (3,4%) szlovák. V: [2011] – 181...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz középső részén, Dunaszerdahelytől DK-re. L: [1921] – 410, ebből 410 (100%) magyar; [2011] – 351, ebből 333 (94,9%) magyar, 14 (4,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 336 (95,7%) magyar, 12 (3,4%) szlovák. V: [2011] – 181...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz középső részén, Dunaszerdahelytől DK-re. L: [1921] – 410, ebből 410 (100%) magyar; [2011] – 351, ebből 333 (94,9%) magyar, 14 (4,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 336 (95,7%) magyar, 12 (3,4%) szlovák. V: [2011] – 181 ref., 115 r. k., 1 gör. kat – Ref. temploma 1991–95 között épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. ~ határában, a 116 ha-os tőzegtelepen védett állat- és növényfajok élnek.
Bohúňovo
-> Lekenye (Bohúňovo)
Község a Rozsnyói járásban, a Rima-medence és a Gömör–Tornai-karszt érintkezésénél, a Sajó folyó bal partján, Tornaljától É–ÉK-re. L: [1921] – 334, ebből 333 (99,7%) magyar; [2011] – 296, ebből 246 (83,1%) magyar, 44 (14,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 260 (87,8%) magyar, 31 (10,5%)...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Rima-medence és a Gömör–Tornai-karszt érintkezésénél, a Sajó folyó bal partján, Tornaljától É–ÉK-re. L: [1921] – 334, ebből 333 (99,7%) magyar; [2011] – 296, ebből 246 (83,1%) magyar, 44 (14,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 260 (87,8%) magyar, 31 (10,5%)...megnyit →
Részletek
Község a Rozsnyói járásban, a Rima-medence és a Gömör–Tornai-karszt érintkezésénél, a Sajó folyó bal partján, Tornaljától É–ÉK-re. L: [1921] – 334, ebből 333 (99,7%) magyar; [2011] – 296, ebből 246 (83,1%) magyar, 44 (14,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 260 (87,8%) magyar, 31 (10,5%) szlovák. V: [2011] – 93 r. k., 88 ev., 60 ref., 6 gör. kat. – Ref. temploma a 15. sz. végén késő gótikus stílusban épült. – 1924-ben közigazgatásilag hozzácsatolták Sajótibát.
Boľ
-> Boly (Boľ)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz É-i peremén, a Latorca folyó bal partján, Királyhelmectől É–ÉNy-ra. L: [1921] – 760, ebből 697 (91,7%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 725, ebből 607 (83,7%) magyar, 109 (15,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 630 (86,9%)...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz É-i peremén, a Latorca folyó bal partján, Királyhelmectől É–ÉNy-ra. L: [1921] – 760, ebből 697 (91,7%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 725, ebből 607 (83,7%) magyar, 109 (15,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 630 (86,9%)...megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz É-i peremén, a Latorca folyó bal partján, Királyhelmectől É–ÉNy-ra. L: [1921] – 760, ebből 697 (91,7%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 725, ebből 607 (83,7%) magyar, 109 (15,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 630 (86,9%) magyar, 77 (10,6%) szlovák. V: [2011] – 378 r. k., 182 ref., 85 gör. kat. – A faluba a második vh.-t követőbelső telepítések során szlovák családok költöztek. R. k. (Szt. Miklós-) temploma a 13. sz. második felében épült román stílusban, 1828-ban klasszicista stílusban alakították át; ref. templomát 1968–71 között emelték. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. A Gyalmos nevű közeli égeres láperdő növényvilágát 1967-ben természetvédelmi területté nyilvánították.