Bauer Győző
(* 1942. máj. 31. Érsekújvár, † 2018. máj. 12. Somorja) Orvos, farmakológus, diplomata. Galántán érettségizett (1959), a pozsonyi Comenius Egyetem Orvostudományi Karán szerzett orvosi oklevelet (1965). 1966–1972 között a Csehszlovák Tudományos Akadémia prágai Farmakológiai Intézetében dolgozott, 1972-től az SZTA pozsonyi Kísérleti Gyógyszerkutató Intézet tudományos...megnyit →
(* 1942. máj. 31. Érsekújvár, † 2018. máj. 12. Somorja) Orvos, farmakológus, diplomata. Galántán érettségizett (1959), a pozsonyi Comenius Egyetem Orvostudományi Karán szerzett orvosi oklevelet (1965). 1966–1972 között a Csehszlovák Tudományos Akadémia prágai Farmakológiai Intézetében dolgozott, 1972-től az SZTA pozsonyi Kísérleti Gyógyszerkutató Intézet tudományos...megnyit →
Részletek
Bauer Győző (GJ)
(* 1942. máj. 31. Érsekújvár, † 2018. máj. 12. Somorja) Orvos, farmakológus, diplomata. Galántán érettségizett (1959), a pozsonyi Comenius Egyetem Orvostudományi Karán szerzett orvosi oklevelet (1965). 1966–1972 között a Csehszlovák Tudományos Akadémia prágai Farmakológiai Intézetében dolgozott, 1972-től az SZTA pozsonyi Kísérleti Gyógyszerkutató Intézet tudományos munkatársa, 1990–1998 között igazgatója. 1990-ben a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője. 1991–1996 között a Csemadok OV elnöke, 2003–2007 között Szl. törökországi nagykövete. Kutatási területe a neurofarmakológia, több, nemzetközileg is elismert tudományos eredmény fűződik nevéhez. Számos tudományos dolgozata, ill. ismeretterjesztő cikke jelent meg. 1987-től az SZTA levelező, 1998-tól rendes tagja, az MTA külső tagja. Főbb díjai, kitüntetései: Klement Gottwald Állami Díj (1987); A Magyar Köztársaság Elnökének Aranyérme (2000); a Pribina-kereszt II. fokozata (2001); A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2001); Kemény Zsigmond-díj (2003); Arany János-díj (életműdíj tudományos munkásságáért, 2008). – Fm. Farmakológia zažívacieho traktu (1988).
Bazin (Pezinok; Bösing)
Részletek
Bazin − az alsótemplom és a városháza (GJ)
Város és járási székhely a Kis-Kárpátok DK-i lábánál, a Kisalföld ÉNy-i peremén, Pozsonytól ÉK-re. L: [1921] – 4917, ebből 3120 (63,4%) szlovák, 1321 (26,9%) német, 185 (3,8%) zsidó, 184 (3,7%) magyar; [2011] – 21 179, ebből 20 073 (94,8%) szlovák, 222 (1,0%) cseh-morva, 147 (0,7%) magyar, 37 (0,2%) német, 3 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 20 149 (95,1%) szlovák, 211 (1%) cseh, 165 (0,8%) magyar, 25 (0,1%) német, 6 (0,03%) jiddis. V: [2011] – 12 276 r. k., 1488 ev., 117 gör. kat., 20 ref., 14 izr. – A középkorban német hospesekkel benépesített ~ 1647-től szabad királyi, majd 1876-tól 1922-ig rendezett tanácsú város volt; ekkor elvesztett városi rangját 1960-ban kapta vissza. 1949–60 között, majd 1996 óta járási székhely. Német lakosságát a második vh. után kitelepítették Németországba. Nagyrészt máig fennmaradt ~ 1615–43 között épült reneszánsz stílusú városfala és városi erődítményrendszere. Jelentősebb műemlékei a 14 sz. közepén eredetileg gótikus stílusban épült, később többször átépített r. k. (Szűz Mária mennybevétele) plébániatemplom, a középkori vízivár helyén 1609-ben reneszánsz stílusban emelt Illésházy-, majd Pálffy-kastély, az 1600 körül épült reneszánsz Városháza, az 1659-ben reneszánsz stílusban épült, később barokkosított r. k. ún. alsótemplom, a kapucinusok 1718-ban épült barokk stílusú (Szentháromság-) temploma és kolostora, valamint az 1783-ban épült ev. templom. Iparágai közül legjelentősebb a fafeldolgozó, építőanyag- és a több évszázados hagyományokra visszatekintő borászati ipar, amely dokumentálására 1960-ban megalakult a Kis-Kárpáti Szőlészeti Múzeum. – 1947-ben ~hoz csatolták Cajlát (Cajla), 1975-ben Grinádot (Myslenice); Cajlán elmegyógyintézet működik.
Bázis
Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület Szlovákiában, 2019 őszén alakult, főként konferenciákat, fesztiválokat szervez, honlapja (bazis.me) rendszeresen frissül, elsősorban a tagjaival kapcsolatos hírekkel. Tagjai nem csupán szlovákiai magyar illetőségű értelmiségiek (írók, műfordítók, teoretikusok, képzőművészek, színészek, rendezők), mintegy 130 fő. Vezetőségét háromtagú elnökség alkotja: N. Tóth...megnyit →
Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület Szlovákiában, 2019 őszén alakult, főként konferenciákat, fesztiválokat szervez, honlapja (bazis.me) rendszeresen frissül, elsősorban a tagjaival kapcsolatos hírekkel. Tagjai nem csupán szlovákiai magyar illetőségű értelmiségiek (írók, műfordítók, teoretikusok, képzőművészek, színészek, rendezők), mintegy 130 fő. Vezetőségét háromtagú elnökség alkotja: N. Tóth...megnyit →
Részletek
Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület Szlovákiában, 2019 őszén alakult, főként konferenciákat, fesztiválokat szervez, honlapja (bazis.me) rendszeresen frissül, elsősorban a tagjaival kapcsolatos hírekkel. Tagjai nem csupán szlovákiai magyar illetőségű értelmiségiek (írók, műfordítók, teoretikusok, képzőművészek, színészek, rendezők), mintegy 130 fő. Vezetőségét háromtagú elnökség alkotja: N. Tóth Anikó, Juhász R. József és Németh Zoltán. 2022 óta Bázis-díjat oszt.
Bázis-díj
A Bázis – Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület Szlovákiában jeligés irodalmi pályázata, korábban meg nem jelent alkotásokra, műfaji és tematikus megkötés nincs, csak terjedelmi. A 2022-ben alapított díj 300 € összeggel jár. Díjazottak (a nyertes pályamunka címével): Németh Zoltán: Ars legum, különdíj: Gubis Éva...megnyit →
A Bázis – Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület Szlovákiában jeligés irodalmi pályázata, korábban meg nem jelent alkotásokra, műfaji és tematikus megkötés nincs, csak terjedelmi. A 2022-ben alapított díj 300 € összeggel jár. Díjazottak (a nyertes pályamunka címével): Németh Zoltán: Ars legum, különdíj: Gubis Éva...megnyit →
Részletek
A Bázis – Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület Szlovákiában jeligés irodalmi pályázata, korábban meg nem jelent alkotásokra, műfaji és tematikus megkötés nincs, csak terjedelmi. A 2022-ben alapított díj 300 € összeggel jár. Díjazottak (a nyertes pályamunka címével): Németh Zoltán: Ars legum, különdíj: Gubis Éva (2022).
Béd (Bádice)
Részletek
Béd – r. k. templom (GJ)
Község a Nyitrai járásban, a Zobor-hegy és a Tribecs-hegység közötti hágó Ny-i oldalán, a Horka-hegy lábánál, a Nyitra folyó bal partján, a Zoboralján, Nyitrától É-ra. L: [1921] – 416, ebből 408 (98,1%) magyar, 8 (1,9%) szlovák; [2011] – 322, ebből 293 (91,0%) szlovák, 15 (4,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 257 (79,8%) szlovák, 49 (15,2%) magyar. V: [1921] – 415 r. k.; [2011] – 291 r. k., 2 gör. kat. – R. k. (Szűz Mária-) kápolnája 1903-ban épült. – 1960-ban közigazgatásilag Menyhével és Szalakusszal egyesítették Podhorany néven; 2002 óta újból önálló község.
Behynce
-> Beje (Behynce)
1971-ben Tornaljához csatolt község a Nagyrőcei járásban, a Rima-medencében, a Túróc-patak jobb partján, Tornalja központjától Ny-ra. L: [1921] – 580, ebből 553 (95,3%) magyar, 15 (2,6%) szlovák; [1970] 546, ebből 320 (58,6%) magyar, 223 (40,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 370 ref., 190 r....megnyit →
1971-ben Tornaljához csatolt község a Nagyrőcei járásban, a Rima-medencében, a Túróc-patak jobb partján, Tornalja központjától Ny-ra. L: [1921] – 580, ebből 553 (95,3%) magyar, 15 (2,6%) szlovák; [1970] 546, ebből 320 (58,6%) magyar, 223 (40,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 370 ref., 190 r....megnyit →
Részletek
Beje − Emléktábla Tompa Mihály és Petőfi Sándor találkozásáról (GJ)
1971-ben Tornaljához csatolt község a Nagyrőcei járásban, a Rima-medencében, a Túróc-patak jobb partján, Tornalja központjától Ny-ra. L: [1921] – 580, ebből 553 (95,3%) magyar, 15 (2,6%) szlovák; [1970] 546, ebből 320 (58,6%) magyar, 223 (40,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 370 ref., 190 r. k., 11 ev., 8 izr. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és É-gömöri szlovák telepesek költöztek. Ref. temploma 1442-ben; a barokk-klasszicista stílusú Szt.-Ivány-kúria a 18 sz. közepén épült.
Beje (Behynce)
1971-ben Tornaljához csatolt község a Nagyrőcei járásban, a Rima-medencében, a Túróc-patak jobb partján, Tornalja központjától Ny-ra. L: [1921] – 580, ebből 553 (95,3%) magyar, 15 (2,6%) szlovák; [1970] 546, ebből 320 (58,6%) magyar, 223 (40,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 370 ref., 190 r....megnyit →
1971-ben Tornaljához csatolt község a Nagyrőcei járásban, a Rima-medencében, a Túróc-patak jobb partján, Tornalja központjától Ny-ra. L: [1921] – 580, ebből 553 (95,3%) magyar, 15 (2,6%) szlovák; [1970] 546, ebből 320 (58,6%) magyar, 223 (40,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 370 ref., 190 r....megnyit →
Részletek
Beje − Emléktábla Tompa Mihály és Petőfi Sándor találkozásáról (GJ)
1971-ben Tornaljához csatolt község a Nagyrőcei járásban, a Rima-medencében, a Túróc-patak jobb partján, Tornalja központjától Ny-ra. L: [1921] – 580, ebből 553 (95,3%) magyar, 15 (2,6%) szlovák; [1970] 546, ebből 320 (58,6%) magyar, 223 (40,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 370 ref., 190 r. k., 11 ev., 8 izr. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és É-gömöri szlovák telepesek költöztek. Ref. temploma 1442-ben; a barokk-klasszicista stílusú Szt.-Ivány-kúria a 18 sz. közepén épült.
Béke (Mierovo)
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától ÉK-re. L: [1921] – 404, ebből 373 (92,3%) magyar, 22 (5,4%) szlovák; [2011] – 445, ebből 331 (74,4%) magyar, 100 (22,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 360 (80,9%) magyar, 80 (18%) szlovák. V: [2011] – 381 r. k., 3 ev., 1 ref. – A faluba a második vh. utáni belső telepítések keretében szlovák családokat költöztettek. R. k. (Szt. Mihály-) temploma a 13. sz. közepén épült román stílusban, a 18. sz.-ban barokkosították; a Jeszenák-, majd Apponyi-kastély a 18. sz. második felében emelt késő barokk építmény. A 21. sz. elején 1-4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Béke. Fejezetek a község történetéből (2002).
Beke Sándor
(* 1939. febr. 26. Csilizradvány) Rendező, színházigazgató, színész, színházi szakíró. 1958-ban befejezte a pozsonyi magyar tanítóképzőt. Ezt követően a komáromi Magyar Területi Színház tagja lett; 1959–1963 között elvégezte a pozsonyi színművészeti főiskola színész szakát, 1963–1968 között rendezői képesítést szerzett Budapesten. Az 1960-as évek derekán...megnyit →
(* 1939. febr. 26. Csilizradvány) Rendező, színházigazgató, színész, színházi szakíró. 1958-ban befejezte a pozsonyi magyar tanítóképzőt. Ezt követően a komáromi Magyar Területi Színház tagja lett; 1959–1963 között elvégezte a pozsonyi színművészeti főiskola színész szakát, 1963–1968 között rendezői képesítést szerzett Budapesten. Az 1960-as évek derekán...megnyit →
Részletek
(* 1939. febr. 26. Csilizradvány) Rendező, színházigazgató, színész, színházi szakíró. 1958-ban befejezte a pozsonyi magyar tanítóképzőt. Ezt követően a komáromi Magyar Területi Színház tagja lett; 1959–1963 között elvégezte a pozsonyi színművészeti főiskola színész szakát, 1963–1968 között rendezői képesítést szerzett Budapesten. Az 1960-as évek derekán több irodalmi műsort rendezett; a csehszlovákiai magyar kisszínpadi mozgalom megalapítói közé tartozik. Ezt követően visszatért Komáromba, 1969-ben megalakította a kassai Thália Színpadot, melynek 1976-ig volt vezető személyisége és rendezője. Ezután Mo.-ra települt. Itt különböző színházak rendezője (Miskolc, Kecskemét, Eger – itt igazgató is volt; Budapest: Népszínház, Kamaraszínház). Az 1989-es rendszerváltás után azonnal vendégrendezést vállal Kassán, majd Komáromban. 1990–1994 között a Magyar Területi Színház igazgatója, mely neki köszönhetően vette fel a Komáromi Jókai Színház nevet. Szerepe volt a Kassai Thália Színház önállóvá válásában is. Később – főrendezőként, művészeti vezetőként – többször visszatért Kassára. Komáromban létrehozta a Bástya Színházat (1991). – Főbb rendezései: Matesz: William Shakespeare: Rómeó és Júlia. Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde. Dobozy Imre: Szélvihar. Kassai Thália Színpad: Henrik Ibsen: Kísértetek. Gál Sándor: Szürke ló. Osvald Záhradník: Kinek üt a toronyóra. Szakonyi Károly: Adáshiba. Jean-Paul Sartre: Altonai foglyok. Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci. Tamási Áron: Énekes madár. Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom. Jean Cocteau: Rettenetes szülők. Komáromi Jókai Színház: Alfred de Musset: Lorenzaccio. Sütő András.: Kain és Ábel. Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A félkegyelmű. Örkény István: Macskajáték. Örkény István: Tóték, Molière: A fösvény. Háy Gyula: Mohács. Tadeusz Rózewicz: Fehér házasság. Madách Imre: Az ember tragédiája. Kassai Thália Színház: N. Richard Nash: Esőcsináló. Tennessee Williams: A vágy villamosa. Dobos László.: Földönfutók. William Shakespeare: Hamlet. Csurka István: Döglött aknák. Friedrich Schiller: Ármány és szerelem. Gál Sándor: A pokol tornáca. Ratkó József: Segítsd a királyt. Márai Sándor.: A gyertyák csonkig égnek. – Fm. A rendezés története (1974); Korunk és költészetünk – irodalmi összeállítás. – Díjak, elismerések: Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti díja (2019); Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2005); Határon Túli Magyar színházak V. Fesztiválja, A legjobb rendezés díja (1993). – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Darvay Nagy Adrienne: Színek Kisvárdán (1998); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000).
Beke Zsolt
(* 1973. okt. 25. Dunaszerdahely) Irodalomtörténész és -kritikus, szerkesztő. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–esztétika szakon végzett (1998), ugyanitt irodalomtudományból doktorált. 2004–2014 között a Kalligram folyóirat szerkesztője. A Dunszt polgári társulás alapítója, a dunszt.sk irodalmi-művészeti portál főszerkesztője – az online folyóirat öt és fél év működés után 2021 decemberéig...megnyit →
(* 1973. okt. 25. Dunaszerdahely) Irodalomtörténész és -kritikus, szerkesztő. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–esztétika szakon végzett (1998), ugyanitt irodalomtudományból doktorált. 2004–2014 között a Kalligram folyóirat szerkesztője. A Dunszt polgári társulás alapítója, a dunszt.sk irodalmi-művészeti portál főszerkesztője – az online folyóirat öt és fél év működés után 2021 decemberéig...megnyit →
Részletek
Beke Zsolt (LA)
(* 1973. okt. 25. Dunaszerdahely) Irodalomtörténész és -kritikus, szerkesztő. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–esztétika szakon végzett (1998), ugyanitt irodalomtudományból doktorált. 2004–2014 között a Kalligram folyóirat szerkesztője. A Dunszt polgári társulás alapítója, a dunszt.sk irodalmi-művészeti portál főszerkesztője – az online folyóirat öt és fél év működés után 2021 decemberéig frissült. 2022-től a Napunk című független magyar hírportál szerkesztője. Fm: „Jel”-en lét. A vizuális költészet írásmódjáról (tan., 2004); Az irónia hurka (tan., 2007); Az identitás esélyei (esszék, 2016).