Flórián Kata; Kalavszky Miklósné
(* 1903. aug. 6. Eperjes, † ?) Színháztörténész. 1921-ben az eperjesi ev. kollégium főgimnáziumában érettségizett. Bölcsészettudományi tanulmányait Budapesten, Jénában, Párizsban és a prágai Német Egyetemen végezte német–francia szakon. 1927 és 1936 között a kassai magyar gimnáziumban tanított, s a Prágai Magyar Hírlapban, a Kassai Újságban és az...megnyit →
(* 1903. aug. 6. Eperjes, † ?) Színháztörténész. 1921-ben az eperjesi ev. kollégium főgimnáziumában érettségizett. Bölcsészettudományi tanulmányait Budapesten, Jénában, Párizsban és a prágai Német Egyetemen végezte német–francia szakon. 1927 és 1936 között a kassai magyar gimnáziumban tanított, s a Prágai Magyar Hírlapban, a Kassai Újságban és az...megnyit →
Részletek
(* 1903. aug. 6. Eperjes, † ?) Színháztörténész. 1921-ben az eperjesi ev. kollégium főgimnáziumában érettségizett. Bölcsészettudományi tanulmányait Budapesten, Jénában, Párizsban és a prágai Német Egyetemen végezte német–francia szakon. 1927 és 1936 között a kassai magyar gimnáziumban tanított, s a Prágai Magyar Hírlapban, a Kassai Újságban és az Új Világban publikált. 1936-ban Budapestre ment férjhez. – Fm. Három egyetem (1926); A kassai német színészet története 1816-ig (1927).
Flórián Róbert Szabolcs
(* 1977. szept. 26. Gyergyószentmiklós) Színész. Szülővárosában tanult, majd Kolozsváron folytatta tanulmányait a Babes-Bolyai Egyetem színházi szakán, ahol 2002-ben végzett. 2003-ban szerződött a Kassai Thália Színházhoz. Mesejátékokban, drámai és vígjátéki darabokban és epizódszerepekben játszott. Rendezőasszisztensként is dolgozott. – Főbb színházi szerepei: Kolozsvár: Egressy Zoltán: Kék,...megnyit →
(* 1977. szept. 26. Gyergyószentmiklós) Színész. Szülővárosában tanult, majd Kolozsváron folytatta tanulmányait a Babes-Bolyai Egyetem színházi szakán, ahol 2002-ben végzett. 2003-ban szerződött a Kassai Thália Színházhoz. Mesejátékokban, drámai és vígjátéki darabokban és epizódszerepekben játszott. Rendezőasszisztensként is dolgozott. – Főbb színházi szerepei: Kolozsvár: Egressy Zoltán: Kék,...megnyit →
Részletek
Flórián Róbert Szabolcs (TSZA)
(* 1977. szept. 26. Gyergyószentmiklós) Színész. Szülővárosában tanult, majd Kolozsváron folytatta tanulmányait a Babes-Bolyai Egyetem színházi szakán, ahol 2002-ben végzett. 2003-ban szerződött a Kassai Thália Színházhoz. Mesejátékokban, drámai és vígjátéki darabokban és epizódszerepekben játszott. Rendezőasszisztensként is dolgozott. – Főbb színházi szerepei: Kolozsvár: Egressy Zoltán: Kék, kék, kék – Indigó , Kassai Thália Színház: Álmodi és szellemi (Cibula Péter: Cirkuszi álom); Rodolpho (Arthur Miller: Pillantás a hídról); Milan Rastislav (Gál Sándor: A pokol kapujában); Rosencrantz (William Shakespeare: Hamlet); Kertész, Manó (Gyüre Lajos: Rózsa és Ibolya); Katocs, kisbíró (Dobos László–Beke Sándor: Földönfutók); Tömörkény (Dékány András–Baróti Géza–Moravetz Levente: Dankó Pista); Farkas, Majom, Vadász, (Dés László–Geszti Péter–Békés Pál: A dzsungel könyve); Valér (Jean-Baptiste Molière: A fösvény), Kalderon (Szigligeti Ede: II. Rákóczi Ferenc fogságai); Mr. Abraham (William Sommerset Maugham: Imádok férjhez menni); Lajt tulajdonos (Örkény István: Tóték); Vinnie (Neil Simon: Furcsa pár); II.András, Henrik (Egressy Zoltán: Angyalkövet); Schwarcz (Csáth Géza: A Janika); Mojchelesz (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A revizor); Üteg (Presser Gábor–Horváth Péter–Sztevanovity Dusán: A padlás); Tróger (Dés László–Nemes István: Valahol Európában); István báró (Kálmán Imre: Marica grófnő); Fekete angyal (Karol Wojtyla: Az aranyműves boltja előtt); Csihua, dél-amerikai sámán (Böszörményi Gyula–Lakatos Róbert–Müller Péter Sziámi: Gergő és az álomfogó). – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Florians Ferenc
(* 1894. jún. 19. Zavar, † 1987. júl. 22. Pozsony) Műépítész. 1921-ben végezte el a Műszaki Egyetemet Budapesten. 1919–1920 között a Kotsis cég tervezője ugyanitt. 1922-től Pozsonyban élt. 1922–1926 között a Közmunkálatok Minisztériumának tervezője, majd önálló tervezőként dolgozott. 1949-től a pozsonyi Stavoprojekt, ill. Lignoprojekt...megnyit →
(* 1894. jún. 19. Zavar, † 1987. júl. 22. Pozsony) Műépítész. 1921-ben végezte el a Műszaki Egyetemet Budapesten. 1919–1920 között a Kotsis cég tervezője ugyanitt. 1922-től Pozsonyban élt. 1922–1926 között a Közmunkálatok Minisztériumának tervezője, majd önálló tervezőként dolgozott. 1949-től a pozsonyi Stavoprojekt, ill. Lignoprojekt...megnyit →
Részletek
(* 1894. jún. 19. Zavar, † 1987. júl. 22. Pozsony) Műépítész. 1921-ben végezte el a Műszaki Egyetemet Budapesten. 1919–1920 között a Kotsis cég tervezője ugyanitt. 1922-től Pozsonyban élt. 1922–1926 között a Közmunkálatok Minisztériumának tervezője, majd önálló tervezőként dolgozott. 1949-től a pozsonyi Stavoprojekt, ill. Lignoprojekt munkatársa volt. Építészeti tevékenysége mellett számos rajzot és akvarellt készített a pozsonyi Óvárosról. Főbb épületei: 1925–1926: Svoradov főiskolai kollégium (Pozsony); 1933: a Fraňo Kráľ u.-i szanatórium (Pozsony); 1935: a Charitas épülete (Pozsony); 1939–1942: poprádi r. k. templom; 1940–1942: a Komenský Egyetem Gyógyszerészeti Karának épülete (Pozsony) stb.
Fodor Ervin
(* 1965. ápr. 12. Zseliz) Vegyészmérnök, víruskutató, egyetemi oktató. Zselizen érettségizett (1983), a pozsonyi Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán szerzett oklevelet (1987). 1987–1991 között az SZTA Virológiai Intézetének aspiránsa, tudományos munkatársa, 1991–1992-ben Soros-ösztöndíjas az Oxfordi Egyetemen. 1996-ban szerzett doktorátusi fokozatot (DPhil) az Oxfordi Egyetemen, 1997–1998-ban...megnyit →
(* 1965. ápr. 12. Zseliz) Vegyészmérnök, víruskutató, egyetemi oktató. Zselizen érettségizett (1983), a pozsonyi Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán szerzett oklevelet (1987). 1987–1991 között az SZTA Virológiai Intézetének aspiránsa, tudományos munkatársa, 1991–1992-ben Soros-ösztöndíjas az Oxfordi Egyetemen. 1996-ban szerzett doktorátusi fokozatot (DPhil) az Oxfordi Egyetemen, 1997–1998-ban...megnyit →
Részletek
(* 1965. ápr. 12. Zseliz) Vegyészmérnök, víruskutató, egyetemi oktató. Zselizen érettségizett (1983), a pozsonyi Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán szerzett oklevelet (1987). 1987–1991 között az SZTA Virológiai Intézetének aspiránsa, tudományos munkatársa, 1991–1992-ben Soros-ösztöndíjas az Oxfordi Egyetemen. 1996-ban szerzett doktorátusi fokozatot (DPhil) az Oxfordi Egyetemen, 1997–1998-ban a New York-i Mount Sinai orvostudományi egyetemen kutató, 1998-tól az Oxfordi Egyetemen tudományos munkatárs, egyetemi oktató, 2011-tól professzor. – Kutatási területe az influenza vírus molekuláris biológiája; több, nemzetközileg is elismert tudományos eredmény fűződik nevéhez. Tankönyvek, szabadalmak társszerzője; dolgozatai a legrangosabb tudományos folyóiratokban jelennek meg (Nature, Cell, Proc Natl Acad Sci USA, Nat Microbiol, Nat Commun, PLoS Path, J Virol, J Gen Virol, Virology). Tudományos folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja, munkatársa. – Szakmai elismerések: az Év Fiatal Mikrobiológusa (1995); Soros ösztöndíj (1991); Wellcome Trust nemzetközi kutatói ösztöndíj (1996); a Max Kade Alapítvány ösztöndíja (1997); az Egyesült Királyság orvosi kutatótanácsának (Medical Research Council) ösztöndíja (2002); nemzetközi tudományos konferenciák meghívott előadója.
Fodor Katalin
(* 1959. márc. 28. Losonc, † 2009. nov. 10. Pozsony) Grafikus, festő, illusztrátor. 1984-ben végzett a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán, mestere Orest Dubay grafikus volt. Pozsonyban élt. Festészettel, illusztrációval és alkalmazott grafikával foglalkozott a Szlovák Televízió grafikai stúdiójában. Rendszeresen szerepelt egyéni és csoportos kiállításokon, főleg...megnyit →
(* 1959. márc. 28. Losonc, † 2009. nov. 10. Pozsony) Grafikus, festő, illusztrátor. 1984-ben végzett a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán, mestere Orest Dubay grafikus volt. Pozsonyban élt. Festészettel, illusztrációval és alkalmazott grafikával foglalkozott a Szlovák Televízió grafikai stúdiójában. Rendszeresen szerepelt egyéni és csoportos kiállításokon, főleg...megnyit →
Részletek
(* 1959. márc. 28. Losonc, † 2009. nov. 10. Pozsony) Grafikus, festő, illusztrátor. 1984-ben végzett a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán, mestere Orest Dubay grafikus volt. Pozsonyban élt. Festészettel, illusztrációval és alkalmazott grafikával foglalkozott a Szlovák Televízió grafikai stúdiójában. Rendszeresen szerepelt egyéni és csoportos kiállításokon, főleg Szlovákiában és Magyarországon. Grafikai munkásságán kívul 16 illusztrált könyve jelent meg. 1987–1989-ben Fulla-ösztöndíjas volt. 1990-től tagja volt a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának. 2009-ben neki ítélték oda posztumusz a Mikola Anikó-díjat. – Jelentősebb egyéni kiállítások: 1988: Festmények, grafikák és rajzok (Balázs I.-al és M. Rumannal, Losonc); 1990: Jókai Színház (Komárom); 1991:Body Building (Pozsony); 1995: Private Blues (Pozsony); 1997: Poľnobanka Galériája (Pozsony); 1999: FODOR KATA GÁLY (Dunaszerdahely); 2000: Privát tűzvész (Losonc); 2001: A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete (Szabó Ottóval, Varsó, Lengyelország); 2001: Deep Colour Water (Pozsony); 2003: Galerie Slapansky (München, Németország); 2006: J&T (Pozsony); 2010: Fodor Kata 1959–2009 Emlékkiállítás (Komárom). – Illusztrált könyveiből: Ravasz József: Jileskero kheroro/Szívházikó, 1992; Haraszti Mária: Buborék, 1993; Förtelmes kaszálógép – antológia, 2003; Ugrás a semmibe – antológia, 2004; Tóth Elemér: Pitypang, 2006; Zalaba Zsuzsa: A varázstoll, 2007. – Ir. Lóska L.: Magyar képzőművészek Szlovákiában, 1992.
Fogarassy László
(* 1920. jan. 1. Pozsony, † 1994. szept. 3. Pozsony) Történész, jogász, könyvtáros. Gimnáziumi és jogi egyetemi tanulmányait szülővárosában végezte. Néhány évig pénzügyi fogalmazóként dolgozott, 1952–1980 között a pozsonyi Gumon gyár könyvtárosa volt. Munkája mellett elsősorban a 20. sz. első felének közép-európai hadi eseményeivel, valamint...megnyit →
(* 1920. jan. 1. Pozsony, † 1994. szept. 3. Pozsony) Történész, jogász, könyvtáros. Gimnáziumi és jogi egyetemi tanulmányait szülővárosában végezte. Néhány évig pénzügyi fogalmazóként dolgozott, 1952–1980 között a pozsonyi Gumon gyár könyvtárosa volt. Munkája mellett elsősorban a 20. sz. első felének közép-európai hadi eseményeivel, valamint...megnyit →
Részletek
(* 1920. jan. 1. Pozsony, † 1994. szept. 3. Pozsony) Történész, jogász, könyvtáros. Gimnáziumi és jogi egyetemi tanulmányait szülővárosában végezte. Néhány évig pénzügyi fogalmazóként dolgozott, 1952–1980 között a pozsonyi Gumon gyár könyvtárosa volt. Munkája mellett elsősorban a 20. sz. első felének közép-európai hadi eseményeivel, valamint a csehszlovákiai magyar ifjúsági mozgalmakkal és ifjúsági érdekvédelmi szervezetekkel foglalkozott. Művelődéstörténeti tanulmányai hézagpótlóak. – Fm. Pozsony és a proletárdiktatúra (1959); Adalékok a román hadszíntér történetéhez (1967); Bevezetés a burgenlandi kérdés forrásaiba és irodalmába (1971); A magyar–délszláv kapcsolatok katonai története 1918–1919 (1986); The Eastern Campaign of the Hungarian Red Army, april 1919 (In: War andSociety in East Central Europa Vol. XX., Columbia University, N. Y., 1988); A magyarországi Tanácsköztársaság katonai öszszeomlása (1988); A pozsonyi magyar főiskolás egyesületek történetéhez 1937–1944 (1990); Magyar Cserkészmozgalom Csehszlovákiában (1992); Pozsony város nemzetiségi összetétele a 20. században (1993); A pozsonyi magyar kereskedelmi iskolák története 1885–1944 között (1994); Ligetfalu és a pozsonyi hídfő története (1995).
Földes Dezső
(* 1886. febr. 25. Szekszárd [Mo.], † 1945. jún. 10. Budapest [Mo.]) Színész, rendező, színigazgató. 1906-ban végzett színiakadémiát. Ezután Pozsonyban, Sopronban, Budapesten, majd ismét Pozsonyban játszott. Az első vh. harctereiről Pozsonyba került vissza, de a Magyar Tanácsköztársaság idején ismét Budapesten tartózkodott, s kivette részét...megnyit →
(* 1886. febr. 25. Szekszárd [Mo.], † 1945. jún. 10. Budapest [Mo.]) Színész, rendező, színigazgató. 1906-ban végzett színiakadémiát. Ezután Pozsonyban, Sopronban, Budapesten, majd ismét Pozsonyban játszott. Az első vh. harctereiről Pozsonyba került vissza, de a Magyar Tanácsköztársaság idején ismét Budapesten tartózkodott, s kivette részét...megnyit →
Részletek
(* 1886. febr. 25. Szekszárd [Mo.], † 1945. jún. 10. Budapest [Mo.]) Színész, rendező, színigazgató. 1906-ban végzett színiakadémiát. Ezután Pozsonyban, Sopronban, Budapesten, majd ismét Pozsonyban játszott. Az első vh. harctereiről Pozsonyba került vissza, de a Magyar Tanácsköztársaság idején ismét Budapesten tartózkodott, s kivette részét az eseményekből. Később visszatért Pozsonyba, 1938-ig Csehszl.-ban maradt. 1923–1924-ben a Pozsony–kassai színikerületet, 1928–1938 között pedig a Nyugat-szlovákiai Magyar Színházat igazgatta. A pozsonyi rádió magyar adása számára színműveket dolgozott át, rádiójátékokat rendezett. A második vh. éveiben Budapesten tevékenykedett.
Földes György
(* 1885. febr. 24. Bacsfa, † 1977. ápr. 24. Szentgotthárd [Mo.]) Író, földbirtokos. Jogot végzett, s előbb Szencen volt szolgabíró, majd Pozsonyban megyei árvaszéki ülnök. Az államfordulatot követően visszavonult birtokaira, ahol mintagazdaságot hozott létre; kulturális téren pedig a somorjai járási közművelődési testület munkájának fellendítésén...megnyit →
(* 1885. febr. 24. Bacsfa, † 1977. ápr. 24. Szentgotthárd [Mo.]) Író, földbirtokos. Jogot végzett, s előbb Szencen volt szolgabíró, majd Pozsonyban megyei árvaszéki ülnök. Az államfordulatot követően visszavonult birtokaira, ahol mintagazdaságot hozott létre; kulturális téren pedig a somorjai járási közművelődési testület munkájának fellendítésén...megnyit →
Részletek
(* 1885. febr. 24. Bacsfa, † 1977. ápr. 24. Szentgotthárd [Mo.]) Író, földbirtokos. Jogot végzett, s előbb Szencen volt szolgabíró, majd Pozsonyban megyei árvaszéki ülnök. Az államfordulatot követően visszavonult birtokaira, ahol mintagazdaságot hozott létre; kulturális téren pedig a somorjai járási közművelődési testület munkájának fellendítésén fáradozott. Mint ennek elnökét 1945-ben háborús bűnösnek nyilvánították, és kitoloncolták Mo.-ra. – Fm. Kukkónia lelke (nov., történetek, 1932, 1993); Bocskay angyalkái (1942); Visszaemlékezések (önéletrajzi vázlatok, 2008).
Fónod Zoltán
(* 1930. okt. 29. Ekecs - † 2021. júl. 7. Pozsony) Irodalomtörténész, egyetemi oktató, lapszerkesztő. Csurgón érettségizett 1950-ben. 1958-ban szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet a pozsonyi Comenius Egyetemen (1969-től bölcsészdoktor, 1984-től kandidátus). 1950–1955-ben tanító, majd 1969-ig újságíró: előbb a Szabad Földműves munkatársa, majd az...megnyit →
(* 1930. okt. 29. Ekecs - † 2021. júl. 7. Pozsony) Irodalomtörténész, egyetemi oktató, lapszerkesztő. Csurgón érettségizett 1950-ben. 1958-ban szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet a pozsonyi Comenius Egyetemen (1969-től bölcsészdoktor, 1984-től kandidátus). 1950–1955-ben tanító, majd 1969-ig újságíró: előbb a Szabad Földműves munkatársa, majd az...megnyit →
Részletek
Fónod Zoltán (ST)
(* 1930. okt. 29. Ekecs – † 2021. júl. 7. Pozsony) Irodalomtörténész, egyetemi oktató, lapszerkesztő. Csurgón érettségizett 1950-ben. 1958-ban szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet a pozsonyi Comenius Egyetemen (1969-től bölcsészdoktor, 1984-től kandidátus). 1950–1955-ben tanító, majd 1969-ig újságíró: előbb a Szabad Földműves munkatársa, majd az Új Szó kulturális rovatának vezetője. 1969–1970-ben a Madách Könyv- és Lapkiadó igazgatója. 1970–1972-ben az Új Szó külpolitikai rovat vezetője. 1972–1978-ban újból a Madách Kiadó igazgatója, majd 1983-ig főszerkesztője 1983–1998-ban a Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa (1986–1989 között tanszékvezető docense). 1996-tól az Irodalmi Szemle főszerkesztője, 1998–2003 között a Szabad Újság főszerkesztője is. Főbb díjai, kitüntetései: Madách-díj (1987); Fábry-díj (1987), A Magyar Köztársaság Csillagrendje (1990); A Szlovákiai Magyar Írók Társaságának nívódíja (1999); A Szlovák Köztársaság Kormányának Ezüstplakettje (2000); Magyar Művészetért Díj (2001), a MÚOSZ Aranytoll Díja (2002), a Posonium Díj Életműdíja (2004). Monográfiában dolgozta fel Fábry Zoltán munkásságát, ő a szerkesztője a tizenkét kötetes Fábry-életműsorozatnak (1980–2001), megírta a két vh. közötti csehszlovákiai magyar irodalom történetét, s főszerkesztője volt A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikonának (1997, 2004). Számos antológiát és válogatást szerkesztett. – Fm. Vallató idő (tan., 1980); Körvonalak (tan., 1982); Megmozdult világban (mon. Fábry Zoltánról, 1987; átdolgozott kiadása: Perben a történelemmel 1993); Üzenet. A csehszlovákiai magyar irodalom 1918–1945 (mon., 1993, 2002); Szétszóródás után (tan., 1998); Számvetés (tan., krit., publicisztika, 2003); Repedések a siratófalon (publicisztika, 2005); Szellemi őrjárat (jegyzetek, esszék, interjúk, 2006); Vonzásterek (tan., krit., 2007).
Főrév (Prievoz; Oberufer)
Részletek
1946-ban Pozsonyhoz csatolt község, ma a főváros Ružinov városrészhez tartozik a Kisalföld Ny-i részén, a Kis-Duna bal partján, Pozsony központjától K-re. L: [1921] – 1524, ebből 1143 (75,0%) német, 225 (14,8%) magyar, 113 (7,4%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 762 r. k., 753 ev., 5 ref. – Középkori német alapítású település volt. Csehszl. megalakulását követően Pozsonyelővárosává fejlődött, ami nagyszámú ipari munkásság beáramlását, lakosságának megháromszorozódását, s főleg szlovák és magyar lakossága részarányának növekedését eredményezte. 1930-ban 4457 lakosából 1888 (42,4%) volt a németek, 1333 (29,9%) a szlovákok és 1049 (23,5%) a magyarok száma. A második vh. után német lakosait kitelepítették Németországba, magyar lakosságának egy részét pedig áttelepítették Mo.-ra, s helyükre bel- és külföldi szlovák telepesek érkeztek. A Csáky-kastély a r. k. (Jézus szíve) kápolnával 1900 körül szecessziós, ev. temploma 1935–40 között historizáló stílusban épült.
Forgách Géza
(* 1895. máj. 18. Kassa, † 1976. Veszprém [Mo.]) Újságíró, lapszerkesztő. Előbb a budapesti műegyetemen, majd a kassai jogakadémián tanult. Az államfordulatot követően különféle kassai lapokban dolgozott. 1922-től 1926-ig a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottsága irodájának munkatársa volt. 1926–1932 között a...megnyit →
(* 1895. máj. 18. Kassa, † 1976. Veszprém [Mo.]) Újságíró, lapszerkesztő. Előbb a budapesti műegyetemen, majd a kassai jogakadémián tanult. Az államfordulatot követően különféle kassai lapokban dolgozott. 1922-től 1926-ig a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottsága irodájának munkatársa volt. 1926–1932 között a...megnyit →
Részletek
(* 1895. máj. 18. Kassa, † 1976. Veszprém [Mo.]) Újságíró, lapszerkesztő. Előbb a budapesti műegyetemen, majd a kassai jogakadémián tanult. Az államfordulatot követően különféle kassai lapokban dolgozott. 1922-től 1926-ig a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottsága irodájának munkatársa volt. 1926–1932 között a Prágai Magyar Hírlap felelős szerkesztője, 1938-ig főszerkesztője. A második vh. idején Kassán élt, ahol a Esti Újság felelős szerkesztője. A háború utolsó napjaiban Ausztriában orosz fogságba esett. A fogságból visszatért Kassára, de 1946-ban a csehszlovák hatóságok letartóztatták. A vizsgálati fogságból 1947-ben szabadult, ezt követően nyugdíjazásáig fizikai munkásként dolgozott. Kéziratban levő emlékirata máig nem került elő. 1964-ben Mo.-on telepedett le.
Forgács Krisztián
Részletek
(* 1950. ápr. 3. Pozsony) Geográfus, vívó. Somorján érettségizett (1968), a pozsonyi Comenius Egyetem TTK-án geográfusi oklevelet szerzett (1973). 1962–1981 között többször volt Szl. egyéni vívóbajnoka.
Forgács Oszkár
Részletek
(* 1919. Somorja, † 2003. júl. 9. Somorja) Vívóedző, a sportág jelentős szlovákiai alakja. Vívóiskolájában számos kitűnő sportoló nevelkedett.
Forrás
Részletek
Magyar egyetemisták egyesületének, az Eötvös Körnek a lapja (Pozsony, 1938 ápr.–máj.). Többek között Berkó Sándor, Darkó István, Duka Zólyomi Norbert, Fogarassy László, Hubik István, Prohászka István, Szalatnai Rezső, Szvatkó Pál, Veres Péter és Vozári Dezső írásai jelentek meg benne. – Szerk. Lederer Frigyes, Madarász László, Komjáthy István.
Forum
Építészeti és művészeti havilap (Pozsony, 1931–1938). A Kunstverein folyóirataként indult német, magyar és szlovák nyelven, ám 1931-től a szlovák nyelvű Staviteľ folyóirat megjelenése után, a ~ már csak német és magyar változata élt tovább. 1933-tól a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság művészeti...megnyit →
Építészeti és művészeti havilap (Pozsony, 1931–1938). A Kunstverein folyóirataként indult német, magyar és szlovák nyelven, ám 1931-től a szlovák nyelvű Staviteľ folyóirat megjelenése után, a ~ már csak német és magyar változata élt tovább. 1933-tól a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság művészeti...megnyit →
Részletek
forum
Építészeti és művészeti havilap (Pozsony, 1931–1938). A Kunstverein folyóirataként indult német, magyar és szlovák nyelven, ám 1931-től a szlovák nyelvű Staviteľ folyóirat megjelenése után, a ~ már csak német és magyar változata élt tovább. 1933-tól a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság művészeti osztályának lapja lett, melynek anyagi csődje (1937 dec.-e) után a magyar része megszűnt. A lap a haladó polgári alkotó értelmiség nézeteit vallotta, főleg a kultúra, a modern építészet és képzőművészet kérdéseivel foglalkozott. Bemutatta az európai, a cseh és szlovák, a mo.-i és a szl.-i kisebbségi törekvéseket és eredményeket. Kommentálta a moszkvai és a németországi kultúraellenes megnyilvánulásokat. A hazai szerzők közül főleg Brogyányi Kálmán, Szalatnai Rezső, Peéry Rezső cikkeit közölte, de szerzői közé tartozott a svájci Siegfried Gedeon, Max Bili, Marcel Breuer, a neves Richard Neutra, Pier Luigi Nervi és Walter Gropius, valamint Kállai Ernő és Bierbauer Virgil is. A két vh. közti időszak kulturális életének felbecsülhetetlen forrása. – Szerk. Szőnyi Endre.
forum
Fórum Alapítvány
Civil szervezet (Pozsony, 1993–1999). A szlovák–magyar megbékélés elősegítésére, ill. a szl.-i magyar civil szektor erősítésére alakult. Szellemiségében közel állt a Magyar Polgári Párthoz. Több tucat regionális alapítvány megalakításának a kezdeményezője és segítője volt. A Fórum Kisebbségkutató Intézet egyik alapító intézménye 1996-ban. 1997-ben polgári társulássá...megnyit →
Civil szervezet (Pozsony, 1993–1999). A szlovák–magyar megbékélés elősegítésére, ill. a szl.-i magyar civil szektor erősítésére alakult. Szellemiségében közel állt a Magyar Polgári Párthoz. Több tucat regionális alapítvány megalakításának a kezdeményezője és segítője volt. A Fórum Kisebbségkutató Intézet egyik alapító intézménye 1996-ban. 1997-ben polgári társulássá...megnyit →
Részletek
Civil szervezet (Pozsony, 1993–1999). A szlovák–magyar megbékélés elősegítésére, ill. a szl.-i magyar civil szektor erősítésére alakult. Szellemiségében közel állt a Magyar Polgári Párthoz. Több tucat regionális alapítvány megalakításának a kezdeményezője és segítője volt. A Fórum Kisebbségkutató Intézet egyik alapító intézménye 1996-ban. 1997-ben polgári társulássá alakult, majd 1999-től a Fórum Információs Központ része lett. – Vezető: Tóth Károly.
Fórum Információs Központ
Civil szervezet és képző intézmény (Somorja, 1999). Programjai, szolgáltatásai révén elősegíti D-Szl. nonprofit szektorának hatékony működését, fejlesztését, a kistérségek erőforrásainak feltárását. Partnerintézményei révén információnyújtással, képzési programok szervezésével, tanácsadással foglalkozik. Szakemberei jelen vannak D-Szl. régióiban, konzultációkat és pályázati tanácsokat nyújtanak. A ~ koordinálja és adminisztrálja...megnyit →
Civil szervezet és képző intézmény (Somorja, 1999). Programjai, szolgáltatásai révén elősegíti D-Szl. nonprofit szektorának hatékony működését, fejlesztését, a kistérségek erőforrásainak feltárását. Partnerintézményei révén információnyújtással, képzési programok szervezésével, tanácsadással foglalkozik. Szakemberei jelen vannak D-Szl. régióiban, konzultációkat és pályázati tanácsokat nyújtanak. A ~ koordinálja és adminisztrálja...megnyit →
Részletek
FIC logo
Civil szervezet és képző intézmény (Somorja, 1999). Programjai, szolgáltatásai révén elősegíti D-Szl. nonprofit szektorának hatékony működését, fejlesztését, a kistérségek erőforrásainak feltárását. Partnerintézményei révén információnyújtással, képzési programok szervezésével, tanácsadással foglalkozik. Szakemberei jelen vannak D-Szl. régióiban, konzultációkat és pályázati tanácsokat nyújtanak. A ~ koordinálja és adminisztrálja a Dél-Szl.-i Civil Információs Hálózat munkáját, mely a dél-szlovákiai civil szervezetek érdekképviseleti szervezete, ill. a www.ngoemanual.org portált, amely öt nyelven (szlovák, magyar, cseh, lengyel, angol) nyújt segítséget a civil szervezetek működéséhez. Egyik szervezője a Civil Fórum c. szakmai konferenciának. Több országos és nemzetközi program partnere és a civil kampányok dél-szlovákiai szervezője. – Fm. Dél-szlovákiai civil szervezetek adattára (2002), Nonprofit 1×1, Kézikönyv kezdő civil szervezetek számára (2002), 2% Dél-Szlovákiában (2005). – Vezető: Nagy Myrtil (1999); Kulcsár Mária (2004).
Fórum Kisebbségkutató Intézet
Tudományos intézmény (Dunaszerdahely, Galánta, Somorja, 1996–). A Fórum Alapítvány, ill. a Katedra Alapítvány alapította Dunaszerdahelyen a szl.-i magyarok és a Szl.-ban élő kisebbségek életét (szociológia, demográfia, etnológia, történettudomány, politológia, oktatásügy, kultúra, gazdaság, interetnikus kapcsolatok stb.) kutató szakmai intézményként (1999-ig a megnevezése: Fórum Társadalomtudományi Intézet). Elnöke...megnyit →
Tudományos intézmény (Dunaszerdahely, Galánta, Somorja, 1996–). A Fórum Alapítvány, ill. a Katedra Alapítvány alapította Dunaszerdahelyen a szl.-i magyarok és a Szl.-ban élő kisebbségek életét (szociológia, demográfia, etnológia, történettudomány, politológia, oktatásügy, kultúra, gazdaság, interetnikus kapcsolatok stb.) kutató szakmai intézményként (1999-ig a megnevezése: Fórum Társadalomtudományi Intézet). Elnöke...megnyit →
Részletek
A Fórum Kisebbségkutató Intézet székháza Somorján (FI)
Tudományos intézmény (Dunaszerdahely, Galánta, Somorja, 1996–). A Fórum Alapítvány, ill. a Katedra Alapítvány alapította Dunaszerdahelyen a szl.-i magyarok és a Szl.-ban élő kisebbségek életét (szociológia, demográfia, etnológia, történettudomány, politológia, oktatásügy, kultúra, gazdaság, interetnikus kapcsolatok stb.) kutató szakmai intézményként (1999-ig a megnevezése: Fórum Társadalomtudományi Intézet). Elnöke 1996-tól Öllös László. A ~ nonprofit intézmény, működését alapítványi forrásokból, támogatásokból és saját bevételeiből biztosítja. 2002-ben Somorján építette ki központját és székházát, azóta a szlovákiai magyarok és kisebbségek kultúrájával, írott emlékeinek dokumentálásával foglalkozik, fontos szerepet vállal a multikulturális kutatások és a szlovák–magyar interetnikus kapcsolatok vizsgálatában, konferenciák szervez, kísérleti tankönyveket ad ki, 1999-től negyedévente folyamatosan megjelenteti a Fórum Társadalomtudományi Szemle c. tudományos folyóiratot. Fokozatosan alakította ki kutatási profilját és egyes részlegeit: Szociológiai és Demográfiai Kutatások Részlege (igazgatója Lampl Zsuzsanna), Történeti Kutatások Részlege (igazgatója Simon Attila), Etnológiai Központ (igazgatója Liszka József), Digitalizáló és Internetes Adatbázisok Központja (igazgatója Konkoly László), Szlovákiai Magyar Levéltár (igazgatója Végh László), Kiadói Részleg (igazgatója Csanda Gábor), Bibliotheca Hungarica (igazgatója Roncz Melinda). – Jelentős a könyvkiadói tevékenysége, a folyóirata és az évkönyvei mellett évente közel egy tucat szakmai kiadványt jelentet meg (az elmúlt 20 éveben a könyvsorozataiban több mint 180 könyv látott napvilágot). Szerkesztője a Szlovákiai Magyar Adatbanknak. 2019-ben megkapta a Nagyszombat Megye Önkormányzatának díját. – Vezető: Tóth Károly (1996); Simon Attila (2014).
Fórum Régiófejlesztési Központ
A helyi fejlesztésben érdekelt szervezetek nonprofit tanácsadó, képző és szolgáltató intézménye (Somorja, 2003). Célja az ágazatok közti partneri együttműködés és a hatékony projektmenedzsment elősegítése a hazai régiók fejlődési potenciáljának kihasználása érdekében. Fejlesztési programokat és projektokat valósít meg, ill. partnerként vesz részt bennük helyi, regionális,...megnyit →
A helyi fejlesztésben érdekelt szervezetek nonprofit tanácsadó, képző és szolgáltató intézménye (Somorja, 2003). Célja az ágazatok közti partneri együttműködés és a hatékony projektmenedzsment elősegítése a hazai régiók fejlődési potenciáljának kihasználása érdekében. Fejlesztési programokat és projektokat valósít meg, ill. partnerként vesz részt bennük helyi, regionális,...megnyit →
Részletek
A helyi fejlesztésben érdekelt szervezetek nonprofit tanácsadó, képző és szolgáltató intézménye (Somorja, 2003). Célja az ágazatok közti partneri együttműködés és a hatékony projektmenedzsment elősegítése a hazai régiók fejlődési potenciáljának kihasználása érdekében. Fejlesztési programokat és projektokat valósít meg, ill. partnerként vesz részt bennük helyi, regionális, országos vagy nemzetközi szinten. Egyik erőssége az idegenforgalmi fejlesztés, amely a szervezet tagjainak többéves elméleti és gyakorlati tudására épít. – Vezető: Tuba Lajos (2003).
Fórum Társadalomtudományi Szemle
Társadalomtudományi folyóirat (Somorja, 1999). A Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadásában jelenik meg, 1999-ben két, 2000–2002 között évente három, 2003-tól évente négy számmal. A lap elsősorban a szlovákiai magyarsággal és általában a kisebbségi kérdéssel kapcsolatos történelmi, politológiai, szociológiai, néprajzi, gazdasági, nyelvészeti, filozófiai, esztétikai, művészettörténeti stb. tanulmányokat...megnyit →
Társadalomtudományi folyóirat (Somorja, 1999). A Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadásában jelenik meg, 1999-ben két, 2000–2002 között évente három, 2003-tól évente négy számmal. A lap elsősorban a szlovákiai magyarsággal és általában a kisebbségi kérdéssel kapcsolatos történelmi, politológiai, szociológiai, néprajzi, gazdasági, nyelvészeti, filozófiai, esztétikai, művészettörténeti stb. tanulmányokat...megnyit →
Részletek
Fórum Társadalomtudományi Szemle (FI)
Társadalomtudományi folyóirat (Somorja, 1999). A Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadásában jelenik meg, 1999-ben két, 2000–2002 között évente három, 2003-tól évente négy számmal. A lap elsősorban a szlovákiai magyarsággal és általában a kisebbségi kérdéssel kapcsolatos történelmi, politológiai, szociológiai, néprajzi, gazdasági, nyelvészeti, filozófiai, esztétikai, művészettörténeti stb. tanulmányokat közöl hazai és külföldi szerzőktől, fontos szerepet szánva a hazai magyar és szlovák, valamint a határon túli tudományos intézményekkel való együttműködésnek. – Szerk. Öllös László (1999–2004), Fazekas József (2005–2010), Csanda Gábor (2011). – Ir. Fazekas József: Kisebbség – tudományosság. A Fórum Társadalomtudományi Szemle nyolc évfolyamáról (Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2006/4).
Fóthy János
(* 1938. máj. 23. Oroszka) Állatorvos, élelmiszer-higiénikus, közíró, helytörténeti író. Iskolai tanulmányait szülőfalujában kezdte, majd Párkányban folytatta és a gadóci mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett. 1965-ben a brünni Állatorvosi Egyetemen szerzett oklevelet. 1965–1974-ben körzeti állatorvos volt Illésházán, 1974–1979 között Algériában működött. Hazatérve 1979–1992-ben a somorjai állatorvosi...megnyit →
(* 1938. máj. 23. Oroszka) Állatorvos, élelmiszer-higiénikus, közíró, helytörténeti író. Iskolai tanulmányait szülőfalujában kezdte, majd Párkányban folytatta és a gadóci mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett. 1965-ben a brünni Állatorvosi Egyetemen szerzett oklevelet. 1965–1974-ben körzeti állatorvos volt Illésházán, 1974–1979 között Algériában működött. Hazatérve 1979–1992-ben a somorjai állatorvosi...megnyit →
Részletek
Fóthy János (csa)
(* 1938. máj. 23. Oroszka) Állatorvos, élelmiszer-higiénikus, közíró, helytörténeti író. Iskolai tanulmányait szülőfalujában kezdte, majd Párkányban folytatta és a gadóci mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett. 1965-ben a brünni Állatorvosi Egyetemen szerzett oklevelet. 1965–1974-ben körzeti állatorvos volt Illésházán, 1974–1979 között Algériában működött. Hazatérve 1979–1992-ben a somorjai állatorvosi központ főállatorvosa. 1994–1998-ban Somorja alpolgármestere. 1990-ben a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom egyik alapítója, 1992–1994-ben a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője (MKDM). 2001-től a Somorja és Vidéke Kulturális Társulás elnöke. Ismeretterjesztő cikkei jelennek meg az egészségügy,az állategészségügy és az állattenyésztés köréből, ismertek publicisztikai írásai a kisebbségi kérdésről és az egyház gondjairól. – Díjak, kitüntetések: a Szlovák Irodalmi Alap Különdíja a szlovák és a cseh állattenyésztési szakirodalom szakszerű bírálatáért (1986); Rákóczi-emlékérem (2001), első díj a Jobbágy Károly Alapítvány pályázatán (2008). – Fm. Mezőgazdasági gyakorlatok (állattenyésztés, 1990); Oroszka évszázadairól (2008); Öt év Afrikában (2013).
Franciscy Lajos
(* 1862. Szalakusz, † 1933. ápr. 4. Nyitra) Katolikus pap, nyitrai kanonok, politikus. Bécsi teológiai tanulmányait követően Nyitrán volt káplán, majd a budapesti egyetemen oktatott teológiát. 1911-től nyitrai kanonok, majd címzetes prépost volt. 1906 és 1933 között a Nyitramegyei Szemle szerkesztője. Az államfordulatot követően...megnyit →
(* 1862. Szalakusz, † 1933. ápr. 4. Nyitra) Katolikus pap, nyitrai kanonok, politikus. Bécsi teológiai tanulmányait követően Nyitrán volt káplán, majd a budapesti egyetemen oktatott teológiát. 1911-től nyitrai kanonok, majd címzetes prépost volt. 1906 és 1933 között a Nyitramegyei Szemle szerkesztője. Az államfordulatot követően...megnyit →
Részletek
(* 1862. Szalakusz, † 1933. ápr. 4. Nyitra) Katolikus pap, nyitrai kanonok, politikus. Bécsi teológiai tanulmányait követően Nyitrán volt káplán, majd a budapesti egyetemen oktatott teológiát. 1911-től nyitrai kanonok, majd címzetes prépost volt. 1906 és 1933 között a Nyitramegyei Szemle szerkesztője. Az államfordulatot követően a Országos Keresztényszocialista Párt (OKSZP) konzervatív, élesen liberálisellenes papi szárnyának meghatározó alakja; 1925-től a 1929-ig a prágai nemzetgyűlés szenátora volt. Szüllő Géza elnöksége idején többször szembehelyezkedett a párt irányvonalával, élesen támadta a Magyar Nemzeti Párttal való együttműködés politikáját. 1932-ben az OKSZP tiszteletbeli elnökévé választották. – Fm. Zarándoklat a Szentföldre (1906)
Frankovics Boldizsár
(* 1927. ápr. 21. Jászó, † 2008. aug. 5.) Kibernetikus. A gimnáziumot 1939–1945-ben Kassán, majd Miskolcon végezte, ahol 1946-ban érettségizett. A pozsonyi Műszaki Egyetemen szerzett villamosmérnöki oklevelet 1952-ben (1963-tól kandidátus, 1986-tól a műszaki tudomány doktora). 1952–1955-ben a Kelet-szlovákiai Energetikai Vállalat mérnöke, 1954–1959-ben a Kassai...megnyit →
(* 1927. ápr. 21. Jászó, † 2008. aug. 5.) Kibernetikus. A gimnáziumot 1939–1945-ben Kassán, majd Miskolcon végezte, ahol 1946-ban érettségizett. A pozsonyi Műszaki Egyetemen szerzett villamosmérnöki oklevelet 1952-ben (1963-tól kandidátus, 1986-tól a műszaki tudomány doktora). 1952–1955-ben a Kelet-szlovákiai Energetikai Vállalat mérnöke, 1954–1959-ben a Kassai...megnyit →
Részletek
Frankovics Boldizsár (ST)
(* 1927. ápr. 21. Jászó, † 2008. aug. 5.) Kibernetikus. A gimnáziumot 1939–1945-ben Kassán, majd Miskolcon végezte, ahol 1946-ban érettségizett. A pozsonyi Műszaki Egyetemen szerzett villamosmérnöki oklevelet 1952-ben (1963-tól kandidátus, 1986-tól a műszaki tudomány doktora). 1952–1955-ben a Kelet-szlovákiai Energetikai Vállalat mérnöke, 1954–1959-ben a Kassai Műszaki Főiskola adjunktusa, 1959-től a SZTA Kibernetikai Intézetének tudományos főmunkatársa, majd igazgatója (1990-től). Kutatási területe a számítógépes folyamatirányítás, modellezés és robottechnika. – Főbb kitüntetései, díjai: az SZTA Díja (1977), A. Stodola-díj (1987), A Szlovák Köztársaság Kormányának Ezüstplakettje (2005), Jedlik-díj (2008). – Fm. Automatizácia a samočinné riadenie (1966); Adaptívne a učiace sa systémy (1982); Kybernetika, informatika (1988).
Franz Schubert Vegyeskar
Részletek
Vegyeskar (Zseliz, 1982). Franz Schubert nevét 1992-ben vette fel. A galántai Kodály Zoltán Napokon többször aranykoszorús minősítést szerzett. – Vezető: Horváth Géza.
Frenyó Lajos; Fráter Lajos; Kövényi Frenyó Lajos
(* 1872. ? Abaújrákos, † 1944. jan. 21. Eperjes) Történész, író. Középiskolai tanulmányait Sajógömörön, Rozsnyón, Késmárkon, az ev. teológiát Eperjesen és Greiswaldéban végezte. Az eperjesi kollégium főgimnáziumában és teológiai akadémiáján tanított, s ugyanott könyvtáros is volt. – Vallásos témájú cikkeket, elbeszéléseket, történelmi tanulmányokat írt. Az utóbbiakat főleg...megnyit →
(* 1872. ? Abaújrákos, † 1944. jan. 21. Eperjes) Történész, író. Középiskolai tanulmányait Sajógömörön, Rozsnyón, Késmárkon, az ev. teológiát Eperjesen és Greiswaldéban végezte. Az eperjesi kollégium főgimnáziumában és teológiai akadémiáján tanított, s ugyanott könyvtáros is volt. – Vallásos témájú cikkeket, elbeszéléseket, történelmi tanulmányokat írt. Az utóbbiakat főleg...megnyit →
Részletek
(* 1872. ? Abaújrákos, † 1944. jan. 21. Eperjes) Történész, író. Középiskolai tanulmányait Sajógömörön, Rozsnyón, Késmárkon, az ev. teológiát Eperjesen és Greiswaldéban végezte. Az eperjesi kollégium főgimnáziumában és teológiai akadémiáján tanított, s ugyanott könyvtáros is volt. – Vallásos témájú cikkeket, elbeszéléseket, történelmi tanulmányokat írt. Az utóbbiakat főleg az Etnographiában, a Protestáns Szemlében és a Magyar Figyelőben közölte. Az eperjesi és kassai sajtóban (Eperjesi Lapok, Új Világ, Kassai Újság) sokat foglalkozott Eperjes és Sáros megye történetével. – Fm. Dicső elődök, törpe utódok (tan., 1902); A két Széchy (tan., 1903); Az 1831. évi észak-magyarországi parasztlázadás története (1938).
Frideczky Ákos
(* 1900. nov. 30. Pozsony – † 1974. febr. 21. Nyitra) Mezőgazdász, egyetemi oktató, szakíró. A magyaróvári Gazdasági Akadémián gazdászoklevelet szerzett, tanulmányait a budapesti Egyetem Közgazdaságtudományi Karának mezőgazdasági szakán és a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen folytatta, ahol doktorált (1939). Különböző gazdaságokban dolgozott,...megnyit →
(* 1900. nov. 30. Pozsony – † 1974. febr. 21. Nyitra) Mezőgazdász, egyetemi oktató, szakíró. A magyaróvári Gazdasági Akadémián gazdászoklevelet szerzett, tanulmányait a budapesti Egyetem Közgazdaságtudományi Karának mezőgazdasági szakán és a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen folytatta, ahol doktorált (1939). Különböző gazdaságokban dolgozott,...megnyit →
Részletek
(* 1900. nov. 30. Pozsony – † 1974. febr. 21. Nyitra) Mezőgazdász, egyetemi oktató, szakíró. A magyaróvári Gazdasági Akadémián gazdászoklevelet szerzett, tanulmányait a budapesti Egyetem Közgazdaságtudományi Karának mezőgazdasági szakán és a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen folytatta, ahol doktorált (1939). Különböző gazdaságokban dolgozott, 1938-ban a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara tanácsosa, 1939-től igazgatóhelyettese lett. 1945 után a nagysurányi, majd a szeredi cukorgyár célgazdaságában tevékenykedett. 1952-ben a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola (ma: agráregyetem) földművelési tanszékén tanár lett. A talajműveléssel, a trágyázással, a búza, a kukorica és a burgonya termesztésével foglalkozott. Munkássága elismeréséül a gödöllői Agrártudományi Egyetem a mezőgazdasági tudományok doktorává avatta (1970). Kb. 280 tudományos értekezést és népszerűsítő cikket írt magyarul és szlovákul. Számos szlovák és cseh szakkönyvet fordított magyarra. – Fm. A búza jobb bokrosodásának kihasználása a termésfokozás céljából (1939).
Frideczky János
(* 1941. máj. 7. Pozsony) Építészmérnök. Iskoláit Pozsonyban végezte. A pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskolán szerzett építészmérnöki oklevelet (1965). Részt vett a József Attila Ifjúsági Klub, az Ifjú Szivek és a Déryné Színkör munkájában. 1968 augusztus végén Németországba emigrált. Münchenben telepedett le. Együttműködött az Új...megnyit →
(* 1941. máj. 7. Pozsony) Építészmérnök. Iskoláit Pozsonyban végezte. A pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskolán szerzett építészmérnöki oklevelet (1965). Részt vett a József Attila Ifjúsági Klub, az Ifjú Szivek és a Déryné Színkör munkájában. 1968 augusztus végén Németországba emigrált. Münchenben telepedett le. Együttműködött az Új...megnyit →
Részletek
Frideczky János (csa)
(* 1941. máj. 7. Pozsony) Építészmérnök. Iskoláit Pozsonyban végezte. A pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskolán szerzett építészmérnöki oklevelet (1965). Részt vett a József Attila Ifjúsági Klub, az Ifjú Szivek és a Déryné Színkör munkájában. 1968 augusztus végén Németországba emigrált. Münchenben telepedett le. Együttműködött az Új Látóhatárral, a Nemzetőr havilappal és a Szabad Európa Rádióval. A rendszerváltás után hazatért. 1993-ban megalapította a VIDÉO Alapítványt, amely más egyebek mellett a szórványmagyar gyerekek iskolába járását könnyítendő iskolabuszokat működtet. Újraindította a Pozsonyi Casinót (1999), az általa létrehozott Pacis Posonium Társulás a Pozsonyt érintő kiadványokat támogatja. – Díjak: Esterházy-emlékérem (2004); Magyar Örökség Díj (2008); Vitéz Rend ezüst érdemkeresztje; Szlovák Kormány aranyplakettje; a Szent György Lovagrend tiszteletbeli tagja.
Fried Jenő
(* 1900. márc. 13. Nagyszombat, † 1943. aug. 17. Brüsszel) Politikus, lapszerkesztő, publicista. Az 1918–19-es mo.-i forradalmak emigránsaként jött Csehszlovákiába, s a Kassai Munkás belpolitikai rovatának vezetője, rövid ideig főszerkesztője volt. A lapba politikai cikkeket, színházi értekezéseket és kritikákat írt. 1927-ben a Vorwärts c. német lap szerkesztője...megnyit →
(* 1900. márc. 13. Nagyszombat, † 1943. aug. 17. Brüsszel) Politikus, lapszerkesztő, publicista. Az 1918–19-es mo.-i forradalmak emigránsaként jött Csehszlovákiába, s a Kassai Munkás belpolitikai rovatának vezetője, rövid ideig főszerkesztője volt. A lapba politikai cikkeket, színházi értekezéseket és kritikákat írt. 1927-ben a Vorwärts c. német lap szerkesztője...megnyit →
Részletek
(* 1900. márc. 13. Nagyszombat, † 1943. aug. 17. Brüsszel) Politikus, lapszerkesztő, publicista. Az 1918–19-es mo.-i forradalmak emigránsaként jött Csehszlovákiába, s a Kassai Munkás belpolitikai rovatának vezetője, rövid ideig főszerkesztője volt. A lapba politikai cikkeket, színházi értekezéseket és kritikákat írt. 1927-ben a Vorwärts c. német lap szerkesztője volt. 1929-ben a Szovjetunióba költözött, ahol a Komintern apparátusában dolgozott. 1939-ben Belgiumba küldték, ahol a Le Monde c. lap főszerkesztője lett. 1943-ban meggyilkolták. – Ir. Botka Ferenc: A Kassai Munkás 1907–1937 (1969).
Friss Újság
Részletek
Független politikai napilap (Kassa, 1938 szept.). 32 száma jelent meg. – Szerk. Gönczy Pál, Bálint Miklós.
Fukári Valéria
(* 1934. dec. 4. Pozsonypüspöki, †2012. febr. 29. Pozsony) Irodalom- és művelődéstörténész, szerkesztő. Pozsonyban végezte középiskolai tanulmányait, a Comenius Egyetem BTK-án magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1959), ezt követően lap-, ill. kiadói szerkesztő volt: Új Szó, Természet és Társadalom (1959–1968), Madách Könyv- és Lapkiadó (1968–1991). 1963-tól publikált. Az...megnyit →
(* 1934. dec. 4. Pozsonypüspöki, †2012. febr. 29. Pozsony) Irodalom- és művelődéstörténész, szerkesztő. Pozsonyban végezte középiskolai tanulmányait, a Comenius Egyetem BTK-án magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1959), ezt követően lap-, ill. kiadói szerkesztő volt: Új Szó, Természet és Társadalom (1959–1968), Madách Könyv- és Lapkiadó (1968–1991). 1963-tól publikált. Az...megnyit →
Részletek
Fukári Valéria (FI)
(* 1934. dec. 4. Pozsonypüspöki, †2012. febr. 29. Pozsony) Irodalom- és művelődéstörténész, szerkesztő. Pozsonyban végezte középiskolai tanulmányait, a Comenius Egyetem BTK-án magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1959), ezt követően lap-, ill. kiadói szerkesztő volt: Új Szó, Természet és Társadalom (1959–1968), Madách Könyv- és Lapkiadó (1968–1991). 1963-tól publikált. Az 1970-es években írásai politikai okokból nem jelenhettek meg. 1989 után több, Pozsonypüspökivel foglalkozó helytörténeti írást is közreadott. – Fm. Egy régi alma mater. A pozsonyi evangélikus líceum és teológiai akadémia utolsó negyven éve 1882–1923 (2003); Felső-magyarországi főúri családok. A Zayak és rokonaik 16–19. század (2008).