Bálint Lajos
(* 1937. nov. 20. Nyitranagykér) Pedagógus, tudományos kutató. 1960-ban a pozsonyi Comenius Egyetemen matematika–fizika szakos tanári oklevelet szerzett. 1960–1962-ben a királyhelmeci általános középiskola tanára, 1962–1979-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskola matematika tanszékének tanársegéde, majd adjunktusa. 1979– 1994-ben a pozsonyi Pedagógiai Kutatóintézet munkatársa (1988–1990-ben igazgatója), 1994-től...megnyit →
(* 1937. nov. 20. Nyitranagykér) Pedagógus, tudományos kutató. 1960-ban a pozsonyi Comenius Egyetemen matematika–fizika szakos tanári oklevelet szerzett. 1960–1962-ben a királyhelmeci általános középiskola tanára, 1962–1979-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskola matematika tanszékének tanársegéde, majd adjunktusa. 1979– 1994-ben a pozsonyi Pedagógiai Kutatóintézet munkatársa (1988–1990-ben igazgatója), 1994-től...megnyit →
Részletek
(* 1937. nov. 20. Nyitranagykér) Pedagógus, tudományos kutató. 1960-ban a pozsonyi Comenius Egyetemen matematika–fizika szakos tanári oklevelet szerzett. 1960–1962-ben a királyhelmeci általános középiskola tanára, 1962–1979-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskola matematika tanszékének tanársegéde, majd adjunktusa. 1979– 1994-ben a pozsonyi Pedagógiai Kutatóintézet munkatársa (1988–1990-ben igazgatója), 1994-től az Állami Pedagógiai Intézet alkalmazottja. Számos pedagógiai szakcikke és oktatáspolitikai írása jelent meg magyar és szlovák nyelven. Mintegy harminc főiskolai jegyzet, gimnáziumi és alapiskolai tankönyv, valamint módszertani kézikönyv szerzője, társszerzője, ill. fordítója volt. – Fm. Matematikai tételek és fogalmak (László Bélával, főiskolai jegyzet, 1967); Aritmetika v príkladoch (többekkel, főiskolai jegyzet, 1976); Teória vyučovania matematiky (többekkel, főiskolai jegyzet, 1979).
Balkó Irén
(* 1941. márc. 15. Nyitra - † 2021. szept. 21. Kolon) Történész, egyetemi docens. A pozsonyi Comenius Egyetemen 1964-ben szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet, 1974-ben a moszkvai Lomonoszov Egyetemen, 1985–1986-ban Prágában a politikai főiskolán tanult, 1984-től docens. 1964 és 1970 között a kassai magyar...megnyit →
(* 1941. márc. 15. Nyitra - † 2021. szept. 21. Kolon) Történész, egyetemi docens. A pozsonyi Comenius Egyetemen 1964-ben szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet, 1974-ben a moszkvai Lomonoszov Egyetemen, 1985–1986-ban Prágában a politikai főiskolán tanult, 1984-től docens. 1964 és 1970 között a kassai magyar...megnyit →
Részletek
(* 1941. márc. 15. Nyitra – † 2021. szept. 21. Kolon) Történész, egyetemi docens. A pozsonyi Comenius Egyetemen 1964-ben szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet, 1974-ben a moszkvai Lomonoszov Egyetemen, 1985–1986-ban Prágában a politikai főiskolán tanult, 1984-től docens. 1964 és 1970 között a kassai magyar gimnázium tanára, 1970-től 1988-ig a kassai műszaki főiskola előadója volt. 1988-ban a nyitrai Pedagógiai Főiskola tanára lett, 1991–2006 között az egyetemmé fejlődött főiskola magyar nyelv és irodalom tanszékén gyermekirodalmat és görög mitológiát oktatott.
Balla Kálmán
(* 1954. febr. 16. Pozsony) Költő, szerkesztő, műfordító. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1973), a budapesti ELTE-n szerzett magyar–angol szakos tanári oklevelet (1978). 1978–1987 között a Madách Könyv- és Lapkiadó, 1987–1989 között az Irodalmi Szemle, 1989 dec.-étől a Nap szerkesztője, majd főszerkesztője, ill. a...megnyit →
(* 1954. febr. 16. Pozsony) Költő, szerkesztő, műfordító. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1973), a budapesti ELTE-n szerzett magyar–angol szakos tanári oklevelet (1978). 1978–1987 között a Madách Könyv- és Lapkiadó, 1987–1989 között az Irodalmi Szemle, 1989 dec.-étől a Nap szerkesztője, majd főszerkesztője, ill. a...megnyit →
Részletek
Balla Kálmán (FI)
(* 1954. febr. 16. Pozsony) Költő, szerkesztő, műfordító. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1973), a budapesti ELTE-n szerzett magyar–angol szakos tanári oklevelet (1978). 1978–1987 között a Madách Könyv- és Lapkiadó, 1987–1989 között az Irodalmi Szemle, 1989 dec.-étől a Nap szerkesztője, majd főszerkesztője, ill. a Nap Kiadó igazgatója. – Műfordítóként V. Holan, R. Fabry, V. Kondrót verseit, valamint S. Šmatlák, J. Fučík, J. Števček és V. Havel írásait tolmácsolta. Összeállítója és szerk.-je volt az Új Mindenes Gyűjtemény 3-4. kötetének, a Próbaút (1986) és a Tűzpalota (1990, Karsay Katalinnal) c. antológiáknak. Van-e költészetünk c., a Hét-ben 1979-ben megjelent írásával élénk irodalmi vitát gerjesztett. 1993-ban Mo.-ra települt. – Díjak: Madách-díj (1988). – Fm. Betűvetés (v., 1978); Életírásjelek (v., 1988).
Balla Zoltán
(* 1909. márc. 27. Ipolyság, † 1988. máj. 19. Ipolyság) Orvos, fonetikai kutató. Prágában szerzett diplomát 1933-ban, 1934-től nyugdíjazásáig Ipolyságon és környékén orvosként dolgozott. A beszédhangok akusztikai szerkezetéről kialakított újszerű elméletét sokan elutasították, de halála után többen is elismeréssel írtak róla. 1945-ben nemzetközi írásreformot...megnyit →
(* 1909. márc. 27. Ipolyság, † 1988. máj. 19. Ipolyság) Orvos, fonetikai kutató. Prágában szerzett diplomát 1933-ban, 1934-től nyugdíjazásáig Ipolyságon és környékén orvosként dolgozott. A beszédhangok akusztikai szerkezetéről kialakított újszerű elméletét sokan elutasították, de halála után többen is elismeréssel írtak róla. 1945-ben nemzetközi írásreformot...megnyit →
Részletek
(* 1909. márc. 27. Ipolyság, † 1988. máj. 19. Ipolyság) Orvos, fonetikai kutató. Prágában szerzett diplomát 1933-ban, 1934-től nyugdíjazásáig Ipolyságon és környékén orvosként dolgozott. A beszédhangok akusztikai szerkezetéről kialakított újszerű elméletét sokan elutasították, de halála után többen is elismeréssel írtak róla. 1945-ben nemzetközi írásreformot javasolt az emberek közötti kommunikáció megkönnyítésére. – Fm. A szemléletes gondolkodás logikája (Bp., 1946).
ballada
Szűkebb térségünkben a második vh. előtt Manga János gyűjtött és közölt néhány balladát, ill. Putz Éva jegyzett fel és közölt zoborvidéki balladákat. Zagiba Ferenc negyvenes évekbeli gyűjtéseit a háború után Ausztriában jelentette meg németül. A második vh. után a legtöbb balladát kétségtelenül Ág Tibor;...megnyit →
Szűkebb térségünkben a második vh. előtt Manga János gyűjtött és közölt néhány balladát, ill. Putz Éva jegyzett fel és közölt zoborvidéki balladákat. Zagiba Ferenc negyvenes évekbeli gyűjtéseit a háború után Ausztriában jelentette meg németül. A második vh. után a legtöbb balladát kétségtelenül Ág Tibor;...megnyit →
Részletek
Szűkebb térségünkben a második vh. előtt Manga János gyűjtött és közölt néhány balladát, ill. Putz Éva jegyzett fel és közölt zoborvidéki balladákat. Zagiba Ferenc negyvenes évekbeli gyűjtéseit a háború után Ausztriában jelentette meg németül. A második vh. után a legtöbb balladát kétségtelenül Ág Tibor; Obenau gyűjtötte és publikálta. Ujváry Zoltán gömöri balládákat adott közre. E térségből B. Kovács István végzett figyelemre méltó kutatást: egyetlen adatközlő, a baracai Tóth Balázsné Csák Margit egész népköltészeti tudását (benne balladákat is) gyűjtötte föl és elemezte, majd később Géczi Lajos is közölt balladákat az Ondava mentéről. Ir.: Ág Tibor – Sima Ferenc: Vétessék ki szóló szívem. Szlovákiai magyar népballadák (1974).
Balog nad Ipľom
-> Ipolybalog (Balog nad Ipľom)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Ipolyságtól K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 671, ebből 644 (96,0%) magyar, 20 (3,0%) szlovák; [2011] – 846, ebből 717 (84,8%) magyar, 113 (13,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 763 (90,2%) magyar,...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Ipolyságtól K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 671, ebből 644 (96,0%) magyar, 20 (3,0%) szlovák; [2011] – 846, ebből 717 (84,8%) magyar, 113 (13,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 763 (90,2%) magyar,...megnyit →
Részletek
Ipolybalog − Szt. Korona a Szt. Miklós-templom tornyán (SzL)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Ipolyságtól K-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 671, ebből 644 (96,0%) magyar, 20 (3,0%) szlovák; [2011] – 846, ebből 717 (84,8%) magyar, 113 (13,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 763 (90,2%) magyar, 69 (8,2%) szlovák. V: [2011] – 812 r. k., 6 ev., 1 ref., 1 gör. kat. – A faluba a második vh. utáni belső telepítések során szlovák családokat telepítettek. Kőfallal övezett, 1100 körül épült, a 18. sz.-ban barokkosított, s 1979-ben kibővített román kori r. k. (Szt. Miklós-) temploma tornyán kereszt helyett a magyar királyi korona mása található, mivel a hagyomány szerint a 14. sz. elején, a Károly Róbert és Vencel király közötti trónviszály idején itt őrizték a Szt. Koronát. Ma a templomban őrzik a Szt. Korona hiteles másolatát is, s évente megrendezik a Szt. Korona-ünnepségeket. Barokk stílusú r. k. kápolnáját és a fa haranglábat a 18. sz.-ban emelték. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Ipolyi Arnold Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola) rendelkezett. – Ir. Cseke László: Balog és a Szent Korona (2005).
Balogfala (Blhovce)
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegység É-i részén, a Gortva-patak völgyében, Fülektől K-re. L: [1921] – 807, ebből 751 (93,1%) magyar, 50 (6,2%) szlovák; [2011] – 791, ebből 480 (60,7%) magyar, 130 (16,4%) roma, 109 (13,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 632 (79,9%) magyar, 86 (10,9%) szlovák, 1 (0,1%) roma. V: [2011] – 654 r. k., 14 ref., 4 ev., 1 gör. kat. –R. k. (Szt. Mária Magdolna-) temploma 1773–77 között késő barokk stílusban épült. 2001 óta a Balogfalai Hírmondó címmel önkormányzati lapja jelenik meg. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Balogh Csaba
(* 1942. márc. 31. Alsószeli, † 2020. máj. 11., Alsószeli) Zenetanár, karnagy, tankönyvíró. Alapiskolai tanulmányait Alsószeliben kezdte 1948-ban, majd a Felsőszeli Nyolcéves Alapiskolában folytatta. A Galántai Tizenegyéves Középiskolában érettségizett (1959). Felsőfokú tanulmányaita pozsonyi majd nyitrai székhelyű Pedagógiai Intézetben végezte, ahol 1963-ban magyar nyelv és...megnyit →
(* 1942. márc. 31. Alsószeli, † 2020. máj. 11., Alsószeli) Zenetanár, karnagy, tankönyvíró. Alapiskolai tanulmányait Alsószeliben kezdte 1948-ban, majd a Felsőszeli Nyolcéves Alapiskolában folytatta. A Galántai Tizenegyéves Középiskolában érettségizett (1959). Felsőfokú tanulmányaita pozsonyi majd nyitrai székhelyű Pedagógiai Intézetben végezte, ahol 1963-ban magyar nyelv és...megnyit →
Részletek
Balogh Csaba (GJ)
(* 1942. márc. 31. Alsószeli, † 2020. máj. 11., Alsószeli) Zenetanár, karnagy, tankönyvíró. Alapiskolai tanulmányait Alsószeliben kezdte 1948-ban, majd a Felsőszeli Nyolcéves Alapiskolában folytatta. A Galántai Tizenegyéves Középiskolában érettségizett (1959). Felsőfokú tanulmányaita pozsonyi majd nyitrai székhelyű Pedagógiai Intézetben végezte, ahol 1963-ban magyar nyelv és irodalom−történelem−zenei nevelés szakos tanári képesítést nyert. A galántai Kilencéves Alapiskolában tanít (2002-től nyugállományú pedagógusként). 1965-ben alapította a most már Kodály Zoltán nevét viselő Alapiskola Gyermekkarát, amely azóta is működik. Több hazai és magyarországi kórussal tartanak fenn baráti kapcsolatot. Tizenöt alkalommal vettek részt sikeresen a Csengő Énekszó fesztiválon. Vendégkórusként a Kodály Napoknak valamennyi rendezvényén részt vettek. A kórus közreműködött a Ghymes Együttes „Tűzugrás” és „Rege” című lemezfelvételén. 1969-től tagja a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának. 1969-ben megalapította a Galántai Gimnázium Leánykarát, amelyet 1976-ig vezetett. Stirber Lajos kollégájával az alapiskolák 5. és 6. évfolyama számára zenei nevelés tankönyvet és módszertani segédkönyvet szerkesztett. Több éven keresztül tagja, sőt vezetője volt a Járási Módszertani Központ zenei szakbizottságának, valamint a Csemadok Járási Bizottsága zenei szakbizottságának. 1991 és 1993 között iskolaigazgató volt. 2002-ben elérte a nyugdíjkorhatárt, de a nyugdíj mellett továbbra is tanít és vezeti az iskolája gyermekkarát. – Díjak, elismerések: Katedra Életműdíj (2004); Galánta város polgármesterének díja (2005); a Nemzeti Népművelési Központ kitüntetése, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége díja (2009); Nagyszombat megye elnökének Emlékérme (2010); Galánta város polgármesterének köszönőlevele (2012); Emléklap a Csemadok Országos Tanácsa és a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága részéről (2013).
Balogh Edgár; Kessler
(* 1906. szept. 7. Temesvár [Románia], † 1996. jún. 19. Kolozsvár [Románia]) Publicista, szerkesztő, egyetemi oktató. Négyéves korában került Pozsonyba, ahol 1924-ben érettségizett. 1929-ben szerzett oklevelet a prágai Német Egyetem etnográfia szakán. Az 1920–1930-as években aktív szerepet vállalt a fiatal szlovákiai magyar értelmiség megszervezésében,...megnyit →
(* 1906. szept. 7. Temesvár [Románia], † 1996. jún. 19. Kolozsvár [Románia]) Publicista, szerkesztő, egyetemi oktató. Négyéves korában került Pozsonyba, ahol 1924-ben érettségizett. 1929-ben szerzett oklevelet a prágai Német Egyetem etnográfia szakán. Az 1920–1930-as években aktív szerepet vállalt a fiatal szlovákiai magyar értelmiség megszervezésében,...megnyit →
Részletek
(* 1906. szept. 7. Temesvár [Románia], † 1996. jún. 19. Kolozsvár [Románia]) Publicista, szerkesztő, egyetemi oktató. Négyéves korában került Pozsonyba, ahol 1924-ben érettségizett. 1929-ben szerzett oklevelet a prágai Német Egyetem etnográfia szakán. Az 1920–1930-as években aktív szerepet vállalt a fiatal szlovákiai magyar értelmiség megszervezésében, elindítója és vezetője volt a Sarló mozgalomnak. Publicisztikai írásait elsősorban baloldali lapokban közölte, részt vett az Az Út szerkesztésében is. 1935-ben a csehszlovák hatóságok kiutasították, ekkor Romániában telepedett le, de csehszlovákiai barátaival továbbra is kapcsolatban maradt. – Fm. Hét próba (visszaemlékezés, 1965); Duna-völgyi párbeszéd (tan., 1974).
Balogh Elemér
(* 1866. febr. 6. Székesfehérvár [Mo.], † 1938. ápr. 16. Pozsony) Református püspök, egyháztörténész. Teológiai tanulmányait Edinburghban végezte, majd három éven át a budapesti skót misszió segédlelkésze volt. 1895-tól élt Pozsonyban, ahol először lelkész, majd 1912-től püspök. Csehszl. megalakulása után, 1921-től haláláig a Dunáninneni...megnyit →
(* 1866. febr. 6. Székesfehérvár [Mo.], † 1938. ápr. 16. Pozsony) Református püspök, egyháztörténész. Teológiai tanulmányait Edinburghban végezte, majd három éven át a budapesti skót misszió segédlelkésze volt. 1895-tól élt Pozsonyban, ahol először lelkész, majd 1912-től püspök. Csehszl. megalakulása után, 1921-től haláláig a Dunáninneni...megnyit →
Részletek
(* 1866. febr. 6. Székesfehérvár [Mo.], † 1938. ápr. 16. Pozsony) Református püspök, egyháztörténész. Teológiai tanulmányait Edinburghban végezte, majd három éven át a budapesti skót misszió segédlelkésze volt. 1895-tól élt Pozsonyban, ahol először lelkész, majd 1912-től püspök. Csehszl. megalakulása után, 1921-től haláláig a Dunáninneni Református Egyházkerület püspöke. Jelentős szerepe volt a Szlovákiai Református Egyház szervezeti kiépítésében és egyházi alkotmányának kidolgozásában. Egyházirányító és lelkészi tevékenysége mellett rendszeres tudományos munkásságot is folytatott: történelemmel, nyelvészettel, művészettörténettel foglalkozott. Egyháztörténészként elsősorban a protestáns gályarabok történetét kutatta, számos dokumentumot publikált. A témát összefoglaló munkája kéziratban maradt. – Fm. The martyrs of the Reformed Faith of Pozsony 1674–1676 (1899); A pozsonyi ref. egyházközség rövid története (1913); Csehszlovák–magyar történelmi kapcsolatok (1931).