Oravecz Imre; Imrich Oravecz
(* 1894. dec. 15. Enyicke, † 1971. dec. 22. Rozsnyó) Festő. Magánúton tanult festészetet Kassán 1921–1922-ben Csordák Lajosnál, 1922–1926 között Krón Jenőnél. Eleinte Nagyidán, majd 1967-től haláláig Rozsnyón élt. Főleg pasztellképeket alkotott; témáit elsősorban a paraszti életből merítette. Már az 1920–1930-as években őstehetségként tartották...megnyit →
(* 1894. dec. 15. Enyicke, † 1971. dec. 22. Rozsnyó) Festő. Magánúton tanult festészetet Kassán 1921–1922-ben Csordák Lajosnál, 1922–1926 között Krón Jenőnél. Eleinte Nagyidán, majd 1967-től haláláig Rozsnyón élt. Főleg pasztellképeket alkotott; témáit elsősorban a paraszti életből merítette. Már az 1920–1930-as években őstehetségként tartották...megnyit →
Részletek
Oravecz Imre (SZM)
(* 1894. dec. 15. Enyicke, † 1971. dec. 22. Rozsnyó) Festő. Magánúton tanult festészetet Kassán 1921–1922-ben Csordák Lajosnál, 1922–1926 között Krón Jenőnél. Eleinte Nagyidán, majd 1967-től haláláig Rozsnyón élt. Főleg pasztellképeket alkotott; témáit elsősorban a paraszti életből merítette. Már az 1920–1930-as években őstehetségként tartották számon, több alkalommal sikerrel állított ki Budapesten. 1970-ben életmű-kiállítását, 1994-ben emlékkiállítását rendezték meg Kassán.
Privitzky Gyula
Részletek
(* 1886. Losonc, † 1967. nov. 15. Rozsnyó) Kat. pap, lapszerkesztő. Rozsnyón volt plébános, kanonok (1927), pápai prelátus (1941). Alapító szerkesztője az 1928–1944-ben Rozsnyón megjelent Krisztus Királysága c. hitbuzgalmi lapnak. – Fm. Két világ örvényei (publ., 1940); Homíliák (szentbeszédek, 1943).
Református Egyház és Iskola
A szl.-i és kárpátaljai ref.-sok hivatalos lapja (Rozsnyó, Losonc, Nagykapos, 1921–1938). Belső munkatársai Isaak Imre, Péter Mihály, Peleskey Sándor, Sörös Béla, Kőműves Sándor. A lap iskolaügyi, tanügypolitikai kérdésekkel is folyamatosan foglalkozott, és a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesülettel karöltve támogatta a felekezeti iskolák személyi államosításának...megnyit →
A szl.-i és kárpátaljai ref.-sok hivatalos lapja (Rozsnyó, Losonc, Nagykapos, 1921–1938). Belső munkatársai Isaak Imre, Péter Mihály, Peleskey Sándor, Sörös Béla, Kőműves Sándor. A lap iskolaügyi, tanügypolitikai kérdésekkel is folyamatosan foglalkozott, és a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesülettel karöltve támogatta a felekezeti iskolák személyi államosításának...megnyit →
Részletek
A szl.-i és kárpátaljai ref.-sok hivatalos lapja (Rozsnyó, Losonc, Nagykapos, 1921–1938). Belső munkatársai Isaak Imre, Péter Mihály, Peleskey Sándor, Sörös Béla, Kőműves Sándor. A lap iskolaügyi, tanügypolitikai kérdésekkel is folyamatosan foglalkozott, és a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesülettel karöltve támogatta a felekezeti iskolák személyi államosításának és a világi tanfelügyelők bevonásának ügyét. – Szerk. Magda Sándor, Réz László, Kövy Árpád, Szőke István, Zsemlye Lajos.
Rozsnyó (Rožňava; Rosenau)
Város és járási székhely a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt közötti Rozsnyói-medencében, a Sajó folyó völgyében, Kassától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 6319, ebből 4896 (77,5%) magyar, 1021 (16,2%) szlovák, 148 (2,3%) német; [2011] – 19 706, ebből 11 816 (60,0%) szlovák, 3909 (19,8%) magyar, 470...megnyit →
Város és járási székhely a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt közötti Rozsnyói-medencében, a Sajó folyó völgyében, Kassától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 6319, ebből 4896 (77,5%) magyar, 1021 (16,2%) szlovák, 148 (2,3%) német; [2011] – 19 706, ebből 11 816 (60,0%) szlovák, 3909 (19,8%) magyar, 470...megnyit →
Részletek
Rozsnyó − Főtér, a városi őrtorony (GJ)
Város és járási székhely a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt közötti Rozsnyói-medencében, a Sajó folyó völgyében, Kassától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 6319, ebből 4896 (77,5%) magyar, 1021 (16,2%) szlovák, 148 (2,3%) német; [2011] – 19 706, ebből 11 816 (60,0%) szlovák, 3909 (19,8%) magyar, 470 (2,4%) roma, 14 (0,1%) német nemzetiségű. A: [2011] – 11 212 (56,9%) szlovák, 4606 (23,4%) magyar, 290 (1,5%) roma, 18 (0,09%) német. V: [2011] – 6511 r. k., 1790 ev., 1190 ref., 201 gör. kat., 197 metodista, 152 jehovista. – Német bányászok által a 13. sz.-ban alapított bányaváros volt, amelynek hegyeiben a középkorban aranyat, ezüstöt és vasércet bányásztak. Hanyatló bányászata a 19. sz.-ban lendült fel újra, bányaműveiben jelenleg vasérc-, réz-, higany- és magnezit-kitermelés folyik. 1776 óta r. k. püspöki székhely. 1340-ben városi, 1876-ban rendezett tanácsú városi rangot kapott, 1922-ben elvesztett városi címét 1960-ban kapta vissza. Középkori német lakossága a 17. sz.-ra nagyrészt magyarrá vált. Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre szlovák telepesek költöztek. – R. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma a 14. sz.-ban emelt gótikus építmény. Jelenlegi püspöki székesegyház. A város főtere négyzet alakú, itt található legtöbb műemléke: az 1658–87 között épült barokk r. k., ún. diáktemplom, a ferencesek 1733-ban emelt barokk temploma és kolostora, az 1778-ban emelt barokk-klasszicista püspöki palota, az 1810-ben épült empire stílusú városháza, az 1654-ben épült késő reneszánsz tűztorony és a 17. sz.-ban emelt késő reneszánsz kamaraház. Ev. temploma 1784–86-ban empire, ref. temploma 1905-ben neogótikus stílusban épült. Andrássy Franciska grófnő 1905-ben felavatott, 1972-ben azonban az Andrássyak krasznahorkai mauzóleuma elé száműzött márványszobrát 1993-ban helyezték vissza eredeti helyére, a város főterére. Kossuth Lajos 1907-ben ugyancsak a főtéren leleplezett, azonban 1919-ben és 1945-ben is ledöntött egész alakos bronz szobrát 2004-ben már nem eredeti helyén, hanem a Bányászati Múzeum közelében állították fel újra. – A város Gömör K-i részének kulturális és gazdasági központja. 1985 óta ~n rendezik meg a Czabán Samu Pedagógiai és Kulturális Napokat, 1995 óta pedig a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Országos Találkozóját. 1912-ben alapított Bányászati és Kohászati Múzeumát, valamint az 1903-ban megnyílt Rozsnyói Városi Múzeumot 1943-ban Rozsnyói Bányászati és Városi Múzeum néven egyesítették, majd 1967-ben Bányászati Múzeummá alakították át. A város és környéke hely- és kultúrtörténeti értékeinek feltárása és megőrzése céljával 1993-ban jött létre a Pákh Albert Társaság. – A két vh. között Sajó-Vidék, Rozsnyói Hírlap és Rozsnyói Híradó címmel jelentek meg politikai, közéleti hetilapjai; Református Egyház és Iskola, valamint Krisztus Királysága címmel hitbuzgalmi, Ifjúságunk címmel ifjúsági lapja látott napvilágot. Az 1950-es években A Földműves Új Útja, 1960–90 között Gömöri Hajnal, majd Gömöri Hírnök címmel jelent meg ~n járási hetilap. – Több évtizedes múltra visszatekintő premontrei gimnáziumát és ev. gimnáziumát 1919-ben egyaránt felszámolták, az újonnan létrehozott szlovák gimnázium magyar tagozata 1926-ig működhetett. 1938–45 között magyar tanítási nyelvű gimnáziuma, 1953–60 között pedagógiai iskolája volt. A 21. sz. elején állami (Fábry Zoltán Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola) és ref. egyházi magyar tanítási nyelvű alapiskolával, vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű gimnáziummal és Egészségügyi Szakközépiskolával rendelkezett. Bányászati ipara mellett a gép-, élelmiszer- és ruházati ipara jelentős. – 1960-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Sajóházát, 1960–90 között hozzá tartozott Csucsom, 1976–90 között Berzéte, Berzétekőrös és Jólész. – Ir. Püspöki Nagy Péter: Rozsnyó város címere (1973); Beke Zoltán – Kardos László (összeállította): A rozsnyói Kossuth-szobor története 1902–2002 (2002); Tököly Gábor: Rozsnyó k003).
Rozsnyó − Főtér, a városi őrtorony (GJ)
Rozsnyó − r. k. (Szűz Mária mennybevétele) templom (MÁ)
Kossuth Lajos szobra, Rozsnyó
Rozsnyói Bányászati Múzeum
Speciális bányászati, ill. regionális honismereti feladatokat ellátó múzeum. Megalakulásának éve 1902. Gyűjteménye mintegy 49 000 darabból áll. Hat állandó kiállítást működtet. Eredeti épületét bányászati-muzeológiai célokra építették 1905-ben. 1943-ban csatlakozott az intézményhez a Városi Múzeum (akkori igazgatója Tichy Kálmán volt). A háború után 1956-ban kezdte...megnyit →
Speciális bányászati, ill. regionális honismereti feladatokat ellátó múzeum. Megalakulásának éve 1902. Gyűjteménye mintegy 49 000 darabból áll. Hat állandó kiállítást működtet. Eredeti épületét bányászati-muzeológiai célokra építették 1905-ben. 1943-ban csatlakozott az intézményhez a Városi Múzeum (akkori igazgatója Tichy Kálmán volt). A háború után 1956-ban kezdte...megnyit →
Részletek
Speciális bányászati, ill. regionális honismereti feladatokat ellátó múzeum. Megalakulásának éve 1902. Gyűjteménye mintegy 49 000 darabból áll. Hat állandó kiállítást működtet. Eredeti épületét bányászati-muzeológiai célokra építették 1905-ben. 1943-ban csatlakozott az intézményhez a Városi Múzeum (akkori igazgatója Tichy Kálmán volt). A háború után 1956-ban kezdte meg újra tevékenységét (ekkor az intézmény igazgatója Arany Albert László volt). 1967-ben a múzeumot bányászati szakmúzeummá minősítették. A gyűjtőtevékenysége mellett egyre nagyobb teret kap a kutatómunka a szlovák és a magyarlakta területeken. Kiadványai: Múzeumi Újság, A rozsnyói metercia (tanulmány). A specializációja folytán jelentős ásványtani, bányászati, kohászati, technikatörténeti gyűjteményei mellett gazdag régészeti, történeti, művészettörténeti és néprajzi gyűjteményekkel is rendelkezik. Képtára a budapesti Hültl Dezső által tervezett és Andrássy Dénes által 1908–1909 között Krasznahorkaváralján építtetett speciális objektumban található. Az épület 1938-ig szolgált képtárként, majd más funkciókat kapott. 1978–1989 között benne volt látható a Bányászati Múzeum állandó néprajzi kiállítása. 1990 óta ismét eredeti funkciójának megfelelően a 18–19. sz. magyarországi festészet kiállítóhelyeként szolgál. A múzeum Zborník baníckeho múzea v Rožňave (a rozsnyói Bányászati Múzeum Évkönyve) címen jelentetett meg 1983–1985 között három számot megért, inkább értesítő- mint évkönyvszerű periodikumot. 1989 óta évente megjelenteti a Múzeumi Világnap (máj. 18.) alkalmából a Muzejné noviny (= Múzeumi Újság) c. alkalmi kiadványát, időszerű múzeumi hírekkel. Ennek 1990-ben magyar mutációja is megjelent.
Rozsnyói Futár
Részletek
Rozsnyói Futár (FI)
Kulturális és közéleti regionális havilap (Rozsnyó, 1996–2001). Rozsnyót és a szűkebb régiót érintő aktuális kulturális és közéleti kérdésekkel foglalkozott. Kiadója a Csemadok rozsnyói Területi Választmánya. – Szerk. Ambrus Ferenc.
Rozsnyói Hírlap
Részletek
Keresztény-nemzeti szellemiségű társadalmi és gazdasági lap (Rozsnyó, 1926–1938). 1938 után Rozsnyói Híradó néven jelent meg. – Szerk. Szkálos Emil, Szkálos Emilné, Krausz Jenő, Gömöry Zoltán.
Sajó-Vidék
Társadalmi, közművelődési, szépirodalmi és politikai hetilap (Rozsnyó, 1898. máj. 1.–1944. dec. 2.). Egy rövid szünet után (1918–1919) az impériumváltást követően is folyamatosan megjelent, és fontos szerepet töltött be Rozsnyó és Gömör kulturális és társadalmi életében. 1918-ig a Néppárt, 1919–38 között az Országos Keresztényszocialista Párt érdekkörébe...megnyit →
Társadalmi, közművelődési, szépirodalmi és politikai hetilap (Rozsnyó, 1898. máj. 1.–1944. dec. 2.). Egy rövid szünet után (1918–1919) az impériumváltást követően is folyamatosan megjelent, és fontos szerepet töltött be Rozsnyó és Gömör kulturális és társadalmi életében. 1918-ig a Néppárt, 1919–38 között az Országos Keresztényszocialista Párt érdekkörébe...megnyit →
Részletek
Társadalmi, közművelődési, szépirodalmi és politikai hetilap (Rozsnyó, 1898. máj. 1.–1944. dec. 2.). Egy rövid szünet után (1918–1919) az impériumváltást követően is folyamatosan megjelent, és fontos szerepet töltött be Rozsnyó és Gömör kulturális és társadalmi életében. 1918-ig a Néppárt, 1919–38 között az Országos Keresztényszocialista Párt érdekkörébe tartozott. Szombatonként jelent meg 4-8 oldalon. Szerkesztők: Tichy Kálmán, Lóska Béla, Szilvássy Ferenc (1920), Kovács Farkas (1921), Krausz Jenő (1925), Kovács Gyula (1926), Fejes János (1930), Sinkó Ferenc (1934), Bakos József (1935).
Stollmann András
(* 1932. szept. 19. Rozsnyó) Zoológus, ornitológus, muzeológus, szakíró. 1952-ben a komáromi gimnáziumban érettségizett. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán 1957-ben biológia–kémia szakos tanári oklevelet szerzett. 1958-tól a zsolnai Vágvölgyi Múzeum zoológusaként dolgozott. 1972-ben a Comenius Egyetemen zoológiából doktorált. 1974-től 1994-ig, nyugdíjba vonulásáig a SZTA óhegyi Kutató Állomásának...megnyit →
(* 1932. szept. 19. Rozsnyó) Zoológus, ornitológus, muzeológus, szakíró. 1952-ben a komáromi gimnáziumban érettségizett. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán 1957-ben biológia–kémia szakos tanári oklevelet szerzett. 1958-tól a zsolnai Vágvölgyi Múzeum zoológusaként dolgozott. 1972-ben a Comenius Egyetemen zoológiából doktorált. 1974-től 1994-ig, nyugdíjba vonulásáig a SZTA óhegyi Kutató Állomásának...megnyit →
Részletek
(* 1932. szept. 19. Rozsnyó) Zoológus, ornitológus, muzeológus, szakíró. 1952-ben a komáromi gimnáziumban érettségizett. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán 1957-ben biológia–kémia szakos tanári oklevelet szerzett. 1958-tól a zsolnai Vágvölgyi Múzeum zoológusaként dolgozott. 1972-ben a Comenius Egyetemen zoológiából doktorált. 1974-től 1994-ig, nyugdíjba vonulásáig a SZTA óhegyi Kutató Állomásának munkatársavolt. 1994-től Ógyallán él. Elsősorban apró emlősökkel, parazitológiával és madarak megfigyelésével foglalkozik. A Komáromi járásban több természetvédelmi terület kialakítását kezdeményezte (keszegfalui Kissziget, bősi Rétisas-sziget, pati Hévíz, Csicsói holtág). Több kiadvány szerkesztésében és összeállításában közreműködött. Tudományos dolgozatai a szlovákiai Ochrana prírody, Pamiatky a príroda, a magyarországi Aquila és más folyóiratokban, valamint évkönyvekben, konferenciakötetekben jelennek meg. A pozsonyi A Hétben 1990-ben sorozatot közölt Szl. védett madarairól.
Stubendek István
(* 1948. aug. 6. Rozsnyó) Zenetanár, karnagy. A kassai Magyar Tanítási Nyelvű Ipariskolában érettségizett (1967), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán zenei nevelés szakot végzett (1971). 1971–1976-ban a bolyi, 1976–1979-ben a királyhelmeci alapiskola, 1979-től a komáromi Művészeti Alapiskola tanára. Különböző iskolai kórusok karnagya volt, 1980-ban Stubendek...megnyit →
(* 1948. aug. 6. Rozsnyó) Zenetanár, karnagy. A kassai Magyar Tanítási Nyelvű Ipariskolában érettségizett (1967), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán zenei nevelés szakot végzett (1971). 1971–1976-ban a bolyi, 1976–1979-ben a királyhelmeci alapiskola, 1979-től a komáromi Művészeti Alapiskola tanára. Különböző iskolai kórusok karnagya volt, 1980-ban Stubendek...megnyit →
Részletek
Stubendek István (GJ)
(* 1948. aug. 6. Rozsnyó) Zenetanár, karnagy. A kassai Magyar Tanítási Nyelvű Ipariskolában érettségizett (1967), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán zenei nevelés szakot végzett (1971). 1971–1976-ban a bolyi, 1976–1979-ben a királyhelmeci alapiskola, 1979-től a komáromi Művészeti Alapiskola tanára. Különböző iskolai kórusok karnagya volt, 1980-ban Stubendek Lászlóval megalapította a komáromi Egyetértés – Concordia Vegyeskórust, amelynek azóta is vezetője.
Sulán Béla
(1916. ápr. 21. Rozsnyó, † 1968. aug. 26. Budapest [Mo.]) Nyelvész. A középiskolát Rozsnyón, az egyetemet Prágában és Budapesten végezte. Egyetemistaként rendszeresen írt a Magyar Újságba, a Lidové novinyba, a Kritický měsíčníkbe. 1937-ben a Magyar Újságban ankétot indított A művészet összeköti az embereket címmel, s ebben...megnyit →
(1916. ápr. 21. Rozsnyó, † 1968. aug. 26. Budapest [Mo.]) Nyelvész. A középiskolát Rozsnyón, az egyetemet Prágában és Budapesten végezte. Egyetemistaként rendszeresen írt a Magyar Újságba, a Lidové novinyba, a Kritický měsíčníkbe. 1937-ben a Magyar Újságban ankétot indított A művészet összeköti az embereket címmel, s ebben...megnyit →
Részletek
(1916. ápr. 21. Rozsnyó, † 1968. aug. 26. Budapest [Mo.]) Nyelvész. A középiskolát Rozsnyón, az egyetemet Prágában és Budapesten végezte. Egyetemistaként rendszeresen írt a Magyar Újságba, a Lidové novinyba, a Kritický měsíčníkbe. 1937-ben a Magyar Újságban ankétot indított A művészet összeköti az embereket címmel, s ebben megszólaltatta a cseh és szlovák irodalom jeles képviselőit is. A bécsi döntés után Mo.-on élt, nyelvészként tevékenykedett. 1950-től a Nyelvtudományi Intézet kutatója, 1958-tól a debreceni egyetem szláv tanszékének professzora, 1961–1963-ban rektora volt. Szerkesztette a Nyelvtani tanulmányok (Budapest, 1961), a Szláv népek és nyelvek (Budapest, 1961) és a Studia Slavica I–IV. (Debrecen, 1961–1964) kiadványokat. – Fm. Jelentéstani jegyzetek (1961); A cseh szókincs magyar elemeinek problematikája (1963); Zu einigen Fragen des Bilinguismus (1963).
Sulán Elemér
(* 1922. nov. 3. Rozsnyó – † 2006 Zólyom) Mérnök, egyetemi oktató. A szlovák szakirodalomban Elemír Šulánként említik. Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. 1939-ben a soproni Erdészeti Egyetem Erdőmérnöki Karának hallgatója lett, de a II. vh. miatt csak 1945 után a kassai Agrártudományi...megnyit →
(* 1922. nov. 3. Rozsnyó – † 2006 Zólyom) Mérnök, egyetemi oktató. A szlovák szakirodalomban Elemír Šulánként említik. Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. 1939-ben a soproni Erdészeti Egyetem Erdőmérnöki Karának hallgatója lett, de a II. vh. miatt csak 1945 után a kassai Agrártudományi...megnyit →
Részletek
(* 1922. nov. 3. Rozsnyó – † 2006 Zólyom) Mérnök, egyetemi oktató. A szlovák szakirodalomban Elemír Šulánként említik. Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. 1939-ben a soproni Erdészeti Egyetem Erdőmérnöki Karának hallgatója lett, de a II. vh. miatt csak 1945 után a kassai Agrártudományi és Erdészeti Főiskolán fejezte be tanulmányait. 1952-től a zólyomi Erdészeti és Faipari Főiskolán oktatott adjunktusként, majd docensként. 1970–1987 között az egyetem Bútor és vegyesipari tanszékének vezetője volt. Az 1971/72-es tanévben vendégtanárként oktatott a soproni egyetemen. 1989-ben vonult nyugdíjba. Tudományos kutató tevékenységének és szakirodalmi munkásságának középpontjában a bútorok, az épületasztalos és egyéb faipari termékek szerkezettana, fejlesztése, gyártástechnológiája állt. Technikatörténettel is foglalkozott. Számos egyetemi jegyzet szerzője volt, 6 szabadalmat jegyeztetett be. Magyar szakkönyveket is fordított cseh és szlovák nyelvre. – Fm. Technológia výroby nábytku (1965).
Sunyovszky Szilvia
(* 1948. febr. 2. Rozsnyó) Színésznő, diplomata, politikai tanácsadó. A gimnáziumot szülővárosában végezte; a pozsonyi Színművészeti Főiskolán szerzett színészdiplomát 1970-ben, majd a Magyar Területi Színház kassaiThália Színpadának tagja lett. 1971-ben Budapestre települt, a Madách Színházhoz szerződött. 1991–1995 között a Pozsonyi Magyar Kulturális Központ igazgatója,...megnyit →
(* 1948. febr. 2. Rozsnyó) Színésznő, diplomata, politikai tanácsadó. A gimnáziumot szülővárosában végezte; a pozsonyi Színművészeti Főiskolán szerzett színészdiplomát 1970-ben, majd a Magyar Területi Színház kassaiThália Színpadának tagja lett. 1971-ben Budapestre települt, a Madách Színházhoz szerződött. 1991–1995 között a Pozsonyi Magyar Kulturális Központ igazgatója,...megnyit →
Részletek
(* 1948. febr. 2. Rozsnyó) Színésznő, diplomata, politikai tanácsadó. A gimnáziumot szülővárosában végezte; a pozsonyi Színművészeti Főiskolán szerzett színészdiplomát 1970-ben, majd a Magyar Területi Színház kassaiThália Színpadának tagja lett. 1971-ben Budapestre települt, a Madách Színházhoz szerződött. 1991–1995 között a Pozsonyi Magyar Kulturális Központ igazgatója, ezután 1997-ig a Miniszterelnökség Határon Túli Magyarok Hivatalának főtanácsosa volt. 1986-tól Jászai Mari-díjas; 2013-ban megkapta a Magyarország Érdemes Művésze díjat, többszörös televíziós nívódíjas. 1998-tól szülővárosa díszpolgára.
Szabó Adorján Aladár
(* 1868. márc. 12. Kassa, † 1950. ápr. 7. Kassa) Premontrei szerzetes, történész. 1890–1920-ban Rozsnyón, majd Kassán gimnáziumi tanár. 1921–1934-ben a leleszi egyházi levéltár igazgatója. 1934-től Jászón, később Kassán élt. Történészként a Rákóczi-korral és a ferencesek történetével foglalkozott. – Fm. II. Rákóczi Ferenc Kassa...megnyit →
(* 1868. márc. 12. Kassa, † 1950. ápr. 7. Kassa) Premontrei szerzetes, történész. 1890–1920-ban Rozsnyón, majd Kassán gimnáziumi tanár. 1921–1934-ben a leleszi egyházi levéltár igazgatója. 1934-től Jászón, később Kassán élt. Történészként a Rákóczi-korral és a ferencesek történetével foglalkozott. – Fm. II. Rákóczi Ferenc Kassa...megnyit →
Részletek
(* 1868. márc. 12. Kassa, † 1950. ápr. 7. Kassa) Premontrei szerzetes, történész. 1890–1920-ban Rozsnyón, majd Kassán gimnáziumi tanár. 1921–1934-ben a leleszi egyházi levéltár igazgatója. 1934-től Jászón, később Kassán élt. Történészként a Rákóczi-korral és a ferencesek történetével foglalkozott. – Fm. II. Rákóczi Ferenc Kassa múltjában (1909); Abaúj vármegye és Kassa városa az I. Rákóczi Ferenc és a Thököly-féle felkelések korában (1910); A kassai jezsuiták és ferencesek végnapjai és II. József császár Kassán (1913); A kassai ferencesek a régmúlt századokban (1941); Baróti Szabó Dávid kassai társasága (1942); A leleszi prépostság vázlatos története (1944).
Szabó Ottó
(* 1965. márc. 29. Rozsnyó) Festő, grafikus, tanár. Szepsiben érettségizett; 1988–1994-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1994-től Szepsiben rajzot, esztétikát, művészettörténetet és filozófiát tanít a szlovák, ill. a magyar gimnáziumban. Egyik alapító tagja és vezetője a Rovás Polgári Társulásnak (1993), gyermek- és ifjúsági alkotótáborok...megnyit →
(* 1965. márc. 29. Rozsnyó) Festő, grafikus, tanár. Szepsiben érettségizett; 1988–1994-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1994-től Szepsiben rajzot, esztétikát, művészettörténetet és filozófiát tanít a szlovák, ill. a magyar gimnáziumban. Egyik alapító tagja és vezetője a Rovás Polgári Társulásnak (1993), gyermek- és ifjúsági alkotótáborok...megnyit →
Részletek
Szabó Ottó (csa)
(* 1965. márc. 29. Rozsnyó) Festő, grafikus, tanár. Szepsiben érettségizett; 1988–1994-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1994-től Szepsiben rajzot, esztétikát, művészettörténetet és filozófiát tanít a szlovák, ill. a magyar gimnáziumban. Egyik alapító tagja és vezetője a Rovás Polgári Társulásnak (1993), gyermek- és ifjúsági alkotótáborok vezetője. Szakmai szervezetek tagja; 2004-ben az övé lett a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának Nívódíja. Grafikáit a sűrű vonalhálóból kibontakozó alakok jellemzik. A vonal festészetének is fontos építőeleme. Egyre színesebb kompozícióinak témáit a 20. sz.-i ember belső vívódása, ill. a társadalom és az egyén, a férfi és a nő egymáshoz való viszonya adja. 1989-től jelennek meg rajzai, grafikái, 1990-től rendszeres kiállító; könyveket is illusztrál. Installációkat is készít. – Fm. Stációk (képek, 2003). Főbb köztéri munkái: 1995: Oltárkép (Helmecke); 1996: Kassai vértanúk (emléktábla a kassai Premontrei Rendház falán); 1998: Keresztút (Dióspatony); 1999: Via Lucis (Szepsi); 2000: Szent István (oltárkép, Jászó) 2001: Keresztút (Szepsi); 2002: Kármán József (márvány táblakép, magyar tanítási nyelvű alapiskola, Losonc); 2003: Szent László (oltárkép, Szepsi).
Szanyi Mária
(* 1945. szept. 22., Jánok) Néprajzkutató, pedagógus. Szepsiben érettségizett (1962), majd a nyitrai Pedagógiai Főiskola matematika–fizika szakán szerzett diplomát (1965). Előbb Nagytárkányban kezdett tanítani (1965–1969), később elvégezte a budapesti ELTE néprajz szakát (1969–1973). Ezt követően a rozsnyói Bányászati Múzeum (1973–1975), majd a galántai Honismereti...megnyit →
(* 1945. szept. 22., Jánok) Néprajzkutató, pedagógus. Szepsiben érettségizett (1962), majd a nyitrai Pedagógiai Főiskola matematika–fizika szakán szerzett diplomát (1965). Előbb Nagytárkányban kezdett tanítani (1965–1969), később elvégezte a budapesti ELTE néprajz szakát (1969–1973). Ezt követően a rozsnyói Bányászati Múzeum (1973–1975), majd a galántai Honismereti...megnyit →
Részletek
(* 1945. szept. 22., Jánok) Néprajzkutató, pedagógus. Szepsiben érettségizett (1962), majd a nyitrai Pedagógiai Főiskola matematika–fizika szakán szerzett diplomát (1965). Előbb Nagytárkányban kezdett tanítani (1965–1969), később elvégezte a budapesti ELTE néprajz szakát (1969–1973). Ezt követően a rozsnyói Bányászati Múzeum (1973–1975), majd a galántai Honismereti Múzeum néprajzosa (1975–1989). Muzeológusként jelentős kiállításokat hozott létre (Rozsnyó: Gömöri kerámia; Galánta: Kerámia a Galántai járási Honismereti Múzeumban; a vágsellyei és taksonyi tájház berendezése stb.), amelyekért 1985-ben elnyerte a Szlovák Néprajzi Társaság díját. A Csemadok Önkéntes Néprajzgyűjtők Szekciójának elnöke (1974–1989). Éveken át vezette a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság Pedagógiai Munkacsoportját. 1989-től Nagymácsédon, Hidaskürtön, végül nyugdíjazásáig (2005) Galántán tanított matematikát, fizikát. 1990–1992 néprajzi szemináriumot vezetett a nyitrai Pedagógiai Főiskolán. Főleg ismeretterjesztő és adatközlő cikkeket publikál. 2014-ben a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesült.
Szentpétery Ádám
(* 1956. febr. 24. Rozsnyó) Festő, egyetemi oktató, restaurátor. 1976–1982-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója. Festészetére és monumentális alkotásaira egyaránt a geometrikus formanyelv a jellemző. 1990–1991 a Kassai Iparmuvészeti Szakközépiskola tanára, 1991–1996-ban a Kassai Muszaki Egyetem design szakos tanára, 2004-ben habilitált a pozsonyi Képzőművészeti...megnyit →
(* 1956. febr. 24. Rozsnyó) Festő, egyetemi oktató, restaurátor. 1976–1982-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója. Festészetére és monumentális alkotásaira egyaránt a geometrikus formanyelv a jellemző. 1990–1991 a Kassai Iparmuvészeti Szakközépiskola tanára, 1991–1996-ban a Kassai Muszaki Egyetem design szakos tanára, 2004-ben habilitált a pozsonyi Képzőművészeti...megnyit →
Részletek
Szentpétery Ádám (SZM)
(* 1956. febr. 24. Rozsnyó) Festő, egyetemi oktató, restaurátor. 1976–1982-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója. Festészetére és monumentális alkotásaira egyaránt a geometrikus formanyelv a jellemző. 1990–1991 a Kassai Iparmuvészeti Szakközépiskola tanára, 1991–1996-ban a Kassai Muszaki Egyetem design szakos tanára, 2004-ben habilitált a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán plasztikus képek szakon. 1984-óta rendszeresen kiállít. Restaurátori munkái pl.: a poprádi Szent Egyed-templom presbitériuma (1993) és a jászói Premontrei Apátság könyvtára (1994–1996) freskóinak helyreállítása. 1994-ben és 1996-ban díjat nyert a przemyśli Nemzetközi Festészeti Biennálén. Rozsnyón, ill. Kassán él.
Szkálos Emil
Részletek
(* 1877. Losonctamási, † 1932. Rozsnyó) ev. lelkész, lapszerkesztő. Rozsnyón volt pap, szerkesztette a Rozsnyói Hírlapot, regionális lapokban publikált. – Fm. A rozsnyói evangélikus egyház története (tan., 1931).
Szőke István 1.
(* 1888. aug. 29. Pálfala, † 1936. nov. 28. Rozsnyó) Történész, egyházi író, lapszerkesztő. A rimaszombati gimnáziumban és a sárospataki ref. teológiai akadémián tanult. A leghosszabb ideig Rozsnyón volt lelkész. 1928-ban meghívták a losonci ref. teológiai szemináriumba a történelemszak előadójának. 1934-től püspökhelyettes, 1935-ben átvette a Református Egyház és...megnyit →
(* 1888. aug. 29. Pálfala, † 1936. nov. 28. Rozsnyó) Történész, egyházi író, lapszerkesztő. A rimaszombati gimnáziumban és a sárospataki ref. teológiai akadémián tanult. A leghosszabb ideig Rozsnyón volt lelkész. 1928-ban meghívták a losonci ref. teológiai szemináriumba a történelemszak előadójának. 1934-től püspökhelyettes, 1935-ben átvette a Református Egyház és...megnyit →
Részletek
(* 1888. aug. 29. Pálfala, † 1936. nov. 28. Rozsnyó) Történész, egyházi író, lapszerkesztő. A rimaszombati gimnáziumban és a sárospataki ref. teológiai akadémián tanult. A leghosszabb ideig Rozsnyón volt lelkész. 1928-ban meghívták a losonci ref. teológiai szemináriumba a történelemszak előadójának. 1934-től püspökhelyettes, 1935-ben átvette a Református Egyház és Iskola c. lap szerkesztését, s ebben gyakran publikált. – Fm. Kálvinista öntudat (1928); Bethlen Gábor (1930); Történelmi átértékelés (1930); Egy sorsdöntő pillanat egyházunk életében (1932); Ráday Pál (1934): Egyetemes egyháztörténet 1–2 (1935–1936).
Tanügyek
Részletek
Tanügyi közlöny (Rozsnyó, 1929–1938). A szlovákiai és kárpátaljai római és görög kat. egyházmegyei hatóságok havi tanügyi közlönye. A Püspöki Hivatal szerkesztésében és a Sajó-Vidék Könyvnyomda kiadásában jelent meg.
Tichy Gyula
Részletek
Tichy Gyula (Önarckép)
(* 1879. aug. 28. Rimaszombat, † 1920. jún. 20. Rozsnyó) Festő, író. Budapesten, majd Rozsnyón rajztanár, illusztrátorként is ismert. A Mars rabjai c. befejezetlen tudományos-fantasztikus r. halála után, 1928–1929-ben folytatásokban jelent meg a Magyar Néplapban. – Fm. A tusosüveg meséi (grafikai album, 1908).
Tichy Kálmán
(* 1888. okt. 31. Rozsnyó, † 1968. okt. 23. Budapest [Mo.]) Festőművész, népművészeti gyűjtő, muzeológus. Rozsnyón érettségizett, majd Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán szerzett rajztanári oklevelet (1911). 1945-ig szülővárosában élt, ahol a múzeum igazgatója, a Prágai Magyar Hírlap tudósítója, a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület körzeti titkára...megnyit →
(* 1888. okt. 31. Rozsnyó, † 1968. okt. 23. Budapest [Mo.]) Festőművész, népművészeti gyűjtő, muzeológus. Rozsnyón érettségizett, majd Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán szerzett rajztanári oklevelet (1911). 1945-ig szülővárosában élt, ahol a múzeum igazgatója, a Prágai Magyar Hírlap tudósítója, a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület körzeti titkára...megnyit →
Részletek
Tichy Kálmán (Önarckép)
(* 1888. okt. 31. Rozsnyó, † 1968. okt. 23. Budapest [Mo.]) Festőművész, népművészeti gyűjtő, muzeológus. Rozsnyón érettségizett, majd Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán szerzett rajztanári oklevelet (1911). 1945-ig szülővárosában élt, ahol a múzeum igazgatója, a Prágai Magyar Hírlap tudósítója, a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület körzeti titkára volt. 1945 után áttelepítették Mo.-ra, Budapesten telepedett le. Néprajzi tevékenységét a gömöri népművészet iránti érdeklődés fémjelezte. Erről tanúskodik ismeretterjesztő írásainak egy része, ismertek dokumentációs értékű rajzai is. – Fm. Thain János – Tichy Kálmán: Kisalföldi és gömöri népi építészet (1991).
Tököly Gábor
(* 1952. ápr. 3. Rozsnyó – † 2006. ápr. 13. Rozsnyó) Régész, helytörténész, műemlékvédő, szakíró. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte, 1970-ben érettségizett. A budapesti ELTE BTK-án 1975-ben régészetből szerzett oklevelet. 1975-ben az érsekújvári Helytörténeti Múzeumban (ma: Thain János Honismereti Múzeum) kezdte pályáját, de egy évvel később,...megnyit →
(* 1952. ápr. 3. Rozsnyó – † 2006. ápr. 13. Rozsnyó) Régész, helytörténész, műemlékvédő, szakíró. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte, 1970-ben érettségizett. A budapesti ELTE BTK-án 1975-ben régészetből szerzett oklevelet. 1975-ben az érsekújvári Helytörténeti Múzeumban (ma: Thain János Honismereti Múzeum) kezdte pályáját, de egy évvel később,...megnyit →
Részletek
Tököly Gábor (csa)
(* 1952. ápr. 3. Rozsnyó – † 2006. ápr. 13. Rozsnyó) Régész, helytörténész, műemlékvédő, szakíró. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte, 1970-ben érettségizett. A budapesti ELTE BTK-án 1975-ben régészetből szerzett oklevelet. 1975-ben az érsekújvári Helytörténeti Múzeumban (ma: Thain János Honismereti Múzeum) kezdte pályáját, de egy évvel később, 1977-ben a rozsnyói Bányászati Múzeum munkatársa lett. Az 1985-től a rozsnyói Műemlékvédelmi Hivatal dolgozója, 1992-től igazgatója volt. Élete utolsó éveiben (2002-től) a Szlovák Nemzeti Múzeum Betléri Múzeumában, az Andrássy-kastélyban dolgozott. Elsősorban Gömör műemlékeivel, népi építészetével, kézművességének tárgyi emlékeivel, Rozsnyó jeles személyiségeivel foglalkozott. Rendszeresen fotózta Gömör műemlékeit, fényképeiből több alkalommal rendeztek kiállítást. A gömöri műemlékeket és személyiségeket (pl. a betléri Andrássy-családot) bemutató rádióműsorokhoz és dokumentumfilmekhez készített forgatókönyveket, ezek elkészítésénél szakértőként közreműködött. – Fm. Ki kicsoda Rozsnyón (1999); A gömöri kastélyok és kúriák I–II. (2001); Vita Fumus – Az élet füst (Basics Beatrix-szal, Barczi Gyulával, 2008).
Török Csaba
(* 1958. febr. 27. Rozsnyó) Matematikus, kibernetikus, egyetemi docens. 1969–1976 között Nagykaposon tanult az általános iskola felső tagozatán és a magyar gimnáziumban, majd Selmecbányán érettségizett. A moszkvai Állami Lomonoszov Egyetemen 1982-ben szerzett alkalmazott matematikusi és kibernetikusi oklevelet és a pozsonyi Comenius Egyetemen doktori címet...megnyit →
(* 1958. febr. 27. Rozsnyó) Matematikus, kibernetikus, egyetemi docens. 1969–1976 között Nagykaposon tanult az általános iskola felső tagozatán és a magyar gimnáziumban, majd Selmecbányán érettségizett. A moszkvai Állami Lomonoszov Egyetemen 1982-ben szerzett alkalmazott matematikusi és kibernetikusi oklevelet és a pozsonyi Comenius Egyetemen doktori címet...megnyit →
Részletek
(* 1958. febr. 27. Rozsnyó) Matematikus, kibernetikus, egyetemi docens. 1969–1976 között Nagykaposon tanult az általános iskola felső tagozatán és a magyar gimnáziumban, majd Selmecbányán érettségizett. A moszkvai Állami Lomonoszov Egyetemen 1982-ben szerzett alkalmazott matematikusi és kibernetikusi oklevelet és a pozsonyi Comenius Egyetemen doktori címet alkalmazott matematikából. Pályáját Pozsonyban a Kőolaj- és Földgázkutató és Fejlesztő Intézet statisztikusaként és programozójaként kezdte. 1984-től 2007-ig a kassai Műszaki Egyetem Matematikai Tanszékén oktatott, közben 1999–2006 között a kassai Šafárik Egyetem Matematikatudományi Intézetében pénzügyi és biztosítási matematikát, sztochasztikus folyamatokat és sztochasztikus analízist adott elő. 1994-ben a Comenius Egyetemen a valószínűség-számítás és a matematikai statisztika elméletéből elnyerte a PhD fokozatot. 2000-ben a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetemen az alkalmazott matematika docensévé habilitálták. Kutatási területe a valószínűség-számítás és a matematikai statisztika elmélete, a sztochasztikus differenciálegyenletek, a multivariáns statisztikai és numerikus módszerek kutatása, az adatok approximációja és kiegyenlítése. Több nemzetközi tudományos projektben is közreműködött. Eddig mintegy 80 szakdolgozata, néhány társszerzővel írt egyetemi jegyzete és tankönyve jelent meg. – Fm. Introduction to the theory of propability and mathematical statistics (1992); Graphics and Animation in the MS I-II. (2001); Numerical Solutions of Stochastic Differential Equations Using C # Modelling (E. Kolářovával, 2005).
Vass László; Dókus Dénes
(* 1905. ápr. 24. Rozsnyó, † 1950. ápr. 28. Budapest [Mo.]) Újságíró, publicista. Debrecenben érettségizett, Budapesten szerzett magyar–francia szakos tanári oklevelet. Kapcsolatot tartott a Sarló mozgalommal, csehszlovákiai magyar lapok munkatársa volt (Magyar Nap, Prágai Magyar Hírlap, Új Szellem). 1934-ben hamis vádak alapján letartóztatták. 1939-től...megnyit →
(* 1905. ápr. 24. Rozsnyó, † 1950. ápr. 28. Budapest [Mo.]) Újságíró, publicista. Debrecenben érettségizett, Budapesten szerzett magyar–francia szakos tanári oklevelet. Kapcsolatot tartott a Sarló mozgalommal, csehszlovákiai magyar lapok munkatársa volt (Magyar Nap, Prágai Magyar Hírlap, Új Szellem). 1934-ben hamis vádak alapján letartóztatták. 1939-től...megnyit →
Részletek
(* 1905. ápr. 24. Rozsnyó, † 1950. ápr. 28. Budapest [Mo.]) Újságíró, publicista. Debrecenben érettségizett, Budapesten szerzett magyar–francia szakos tanári oklevelet. Kapcsolatot tartott a Sarló mozgalommal, csehszlovákiai magyar lapok munkatársa volt (Magyar Nap, Prágai Magyar Hírlap, Új Szellem). 1934-ben hamis vádak alapján letartóztatták. 1939-től Budapesten élt. Irodalmi tanulmányai, helyzetelemzései nemzedéke kiváló teljesítményei közé tartoznak. Szülővárosában 1993-tól emléktáblája van.