Magyar Szó 1.
Az aktivista Köztársasági Magyar Földmíves Párt magyar nyelvű hetilapja (1928–1935). Az 1928-tól Garam Vidék név alatt indult, majd 1930-tól 1935-ig Léván, Nyitrán majd Kassán ~ címmel megjelenő lap ugyan független kisebbségpolitikai hetilapként hirdette magát, de egyértelműen a csehszlovák Agrárpárt magyar szekciójának a közlönye volt....megnyit →
Az aktivista Köztársasági Magyar Földmíves Párt magyar nyelvű hetilapja (1928–1935). Az 1928-tól Garam Vidék név alatt indult, majd 1930-tól 1935-ig Léván, Nyitrán majd Kassán ~ címmel megjelenő lap ugyan független kisebbségpolitikai hetilapként hirdette magát, de egyértelműen a csehszlovák Agrárpárt magyar szekciójának a közlönye volt....megnyit →
Részletek
Az aktivista Köztársasági Magyar Földmíves Párt magyar nyelvű hetilapja (1928–1935). Az 1928-tól Garam Vidék név alatt indult, majd 1930-tól 1935-ig Léván, Nyitrán majd Kassán ~ címmel megjelenő lap ugyan független kisebbségpolitikai hetilapként hirdette magát, de egyértelműen a csehszlovák Agrárpárt magyar szekciójának a közlönye volt. 1935 végén összeolvadt a Földműves c. lappal. – Szerk. Zipser János, Ádámy János.
Ordódy Katalin; Bojsza
(* 1918. febr. 22. Léva, † 2000. jún. 17. Pozsony) Író, újságíró, műfordító. 1938-ban Pozsonyban tanítói oklevelet szerzett (1938). Különböző munkahelyeken dolgozott, ill. háztartásbeli volt, valamint cseh és szlovák irodalmat fordított magyarra. 1964–1972-ben a Hét szerkesztője. Írói pályáját versekkel kezdte, de lírai jegyzeteket, elbeszéléseket...megnyit →
(* 1918. febr. 22. Léva, † 2000. jún. 17. Pozsony) Író, újságíró, műfordító. 1938-ban Pozsonyban tanítói oklevelet szerzett (1938). Különböző munkahelyeken dolgozott, ill. háztartásbeli volt, valamint cseh és szlovák irodalmat fordított magyarra. 1964–1972-ben a Hét szerkesztője. Írói pályáját versekkel kezdte, de lírai jegyzeteket, elbeszéléseket...megnyit →
Részletek
Ordódy Katalin (FI)
(* 1918. febr. 22. Léva, † 2000. jún. 17. Pozsony) Író, újságíró, műfordító. 1938-ban Pozsonyban tanítói oklevelet szerzett (1938). Különböző munkahelyeken dolgozott, ill. háztartásbeli volt, valamint cseh és szlovák irodalmat fordított magyarra. 1964–1972-ben a Hét szerkesztője. Írói pályáját versekkel kezdte, de lírai jegyzeteket, elbeszéléseket is írt. – Főbb díjak: Madách Imre-díj (1972); A Szlovák Irodalmi Alap Díja (1970, 1975). – Fm. Évi, Pisti, idesüss (verses mesék, 1956); Megtalált élet (r., 1958); Nemzedékek (r., 1961, 1982); Dunáról fúj a szél (r., 1963); Az idegen (r., 1968, 1978, 1988); A keskenyebb út (r., 1972, 1973, 1978); Kiküldetés (r., 1977); Kerekes kút (r., 1979); Közjáték Kumadasin (r., 1985); Mediterrán széllel (útirajz, 1987); Kulcs és kard (r., 1991); A XXIII. sz. bálványa (r., 1992); Dóra (r., 1994).
Porubszky Géza
(* 1887. márc. 12. Garamdamásd, † 1971. aug. 6. Várpalota [Mo.]) R. k. plébános, politikus. Teológiai doktori oklevelét a bécsi Pázmáneumban szerezte. Pappá szentelését követően Ipolyságon, Léván, majd Deménden volt lelkész. Az Országos Keresztényszocialista Párt papi szárnyának egyik vezetője, 1935-től a párt képviselője a...megnyit →
(* 1887. márc. 12. Garamdamásd, † 1971. aug. 6. Várpalota [Mo.]) R. k. plébános, politikus. Teológiai doktori oklevelét a bécsi Pázmáneumban szerezte. Pappá szentelését követően Ipolyságon, Léván, majd Deménden volt lelkész. Az Országos Keresztényszocialista Párt papi szárnyának egyik vezetője, 1935-től a párt képviselője a...megnyit →
Részletek
(* 1887. márc. 12. Garamdamásd, † 1971. aug. 6. Várpalota [Mo.]) R. k. plébános, politikus. Teológiai doktori oklevelét a bécsi Pázmáneumban szerezte. Pappá szentelését követően Ipolyságon, Léván, majd Deménden volt lelkész. Az Országos Keresztényszocialista Párt papi szárnyának egyik vezetője, 1935-től a párt képviselője a prágai parlamentben. Az első bécsi döntés után a magyar országgyűlés behívott képviselője. 1945-ben kiutasították Csehszl.-ból. 1946-tól Hédervár plébánosa volt.
Református Irodalmi Társaság
Részletek
A csehszl. magyar ref. egyház 1923-ban Léván tartott első zsinatán alakult, szervezeti szabályzatát az ott hozott VIII. törvénycikk tartalmazza. Nem nyilvános, hanem belső egyházi szervezet volt. Tagjai nagyrészt teológusok, lelkipásztorok voltak, szervezeti tevékenységük a hivatalos egyházi laphoz, a Református Egyház és Iskolához kötődött.
Reviczky Társulás
Kulturális, közművelődési társulás (Léva, 1997). A lévai és környékbeli magyarok kultúrájának, oktatásügyének, szellemi életének fejlesztésével, emberi jogai védelmével, a vállalkozások fellendítésével, a kölcsönös helyi szlovák–magyar kapcsolatépítést szolgáló programok szervezésével, tehetséges fiatalok tanulmányi támogatásával foglalkozik. Társadalmi, kulturális rendezvényein túl kiadói- és klubtevékenységet is folytat. Szakosztályai...megnyit →
Kulturális, közművelődési társulás (Léva, 1997). A lévai és környékbeli magyarok kultúrájának, oktatásügyének, szellemi életének fejlesztésével, emberi jogai védelmével, a vállalkozások fellendítésével, a kölcsönös helyi szlovák–magyar kapcsolatépítést szolgáló programok szervezésével, tehetséges fiatalok tanulmányi támogatásával foglalkozik. Társadalmi, kulturális rendezvényein túl kiadói- és klubtevékenységet is folytat. Szakosztályai...megnyit →
Részletek
Reviczky Társulás – az Esterházy-emlékérem átadása (RT)
Kulturális, közművelődési társulás (Léva, 1997). A lévai és környékbeli magyarok kultúrájának, oktatásügyének, szellemi életének fejlesztésével, emberi jogai védelmével, a vállalkozások fellendítésével, a kölcsönös helyi szlovák–magyar kapcsolatépítést szolgáló programok szervezésével, tehetséges fiatalok tanulmányi támogatásával foglalkozik. Társadalmi, kulturális rendezvényein túl kiadói- és klubtevékenységet is folytat. Szakosztályai a Léva és Vidéke Helytörténeti szakosztály (Müller Péter), Zenei szakosztály (Ürge László), Irodalmi szakosztály (Puksa Magdolna). Székházában, a Honvéd utcai Reviczky Házban (Vojenská 28) dalárda (Szalai Pál), könyvtár, magyar könyvesbolt (Kosztolányi Magdolna és Turczi Angéla), ill. a Léva és Vidéke Célalap és a Szövetség a Közös Célokért regionális irodája működik. Itt tevékenykedik továbbá a Lévai Magyar Asszonyok Ligája, a Lévai Szent László Kör és az MKP Lévai Járási elnöksége is. A ~ munkáját 2015-ben Esterházy-emlékéremmel jutalmazták. – Vezető: Újváry László (1997); Néveri Zoltán (2003); Wirth Jenő (2011).
Reviczky Társulás – Karácsonyi koncert (RT)
Reviczky Társulás – Esterházy-emléktábla (RT)
Reviczky Társulás – Emlékünnepség (RT)
Rimanóczy Géza; Rimanóczi; Hetzer
(* 1894. febr. 19. Deménd, † 1977. júl. 21. Szeged [Mo.]) Festő, rajztanár. 1913-ban érettségizett Léván. 1919-ig a budapesti Országos Képzőművészeti Főiskolát látogatta, és középiskolai rajztanári képesítést szerzett. 1929–1933 között a Kecskeméti Művésztelep tagja; kiállított a komáromi Jókai Egyesület Szépművészeti Osztálya, valamint a Szlovenszkói...megnyit →
(* 1894. febr. 19. Deménd, † 1977. júl. 21. Szeged [Mo.]) Festő, rajztanár. 1913-ban érettségizett Léván. 1919-ig a budapesti Országos Képzőművészeti Főiskolát látogatta, és középiskolai rajztanári képesítést szerzett. 1929–1933 között a Kecskeméti Művésztelep tagja; kiállított a komáromi Jókai Egyesület Szépművészeti Osztálya, valamint a Szlovenszkói...megnyit →
Részletek
(* 1894. febr. 19. Deménd, † 1977. júl. 21. Szeged [Mo.]) Festő, rajztanár. 1913-ban érettségizett Léván. 1919-ig a budapesti Országos Képzőművészeti Főiskolát látogatta, és középiskolai rajztanári képesítést szerzett. 1929–1933 között a Kecskeméti Művésztelep tagja; kiállított a komáromi Jókai Egyesület Szépművészeti Osztálya, valamint a Szlovenszkói Képzőművészek Egyesülete kiállításain.Az 1930-as években Benyovszky Rudolf nagylégi kastélyában mennyezeti freskókat festett. 1931-ben Olaszországban, 1933–1935-ben Berlinben járt tanulmányúton. 1938–1944 között a lévai gimnázium rajztanára volt. 1945-től családjával Szegeden élt, ahol 1957-ig mint rajztanár működött. Realista szemlélete főleg figurális és portréfestészetében, virágcsendéleteiben, tájképeiben nyilvánult meg.
Rudnóy Teréz; Engel Teri
(* 1910. jan. 20. Léva, † 1947. márc. 12. Esztergom [Mo.]) Író. Elbeszéléseivel a pozsonyi Magyar Újságban és a Prágai Magyar Hírlapban tűnt fel. 1944-ben Auschwitzba hurcolták, ahonnan 1945 tavaszán érkezett haza. Tragikus körülmények között halt meg: a zajló Dunán felborult a csónak, amelyen...megnyit →
(* 1910. jan. 20. Léva, † 1947. márc. 12. Esztergom [Mo.]) Író. Elbeszéléseivel a pozsonyi Magyar Újságban és a Prágai Magyar Hírlapban tűnt fel. 1944-ben Auschwitzba hurcolták, ahonnan 1945 tavaszán érkezett haza. Tragikus körülmények között halt meg: a zajló Dunán felborult a csónak, amelyen...megnyit →
Részletek
(* 1910. jan. 20. Léva, † 1947. márc. 12. Esztergom [Mo.]) Író. Elbeszéléseivel a pozsonyi Magyar Újságban és a Prágai Magyar Hírlapban tűnt fel. 1944-ben Auschwitzba hurcolták, ahonnan 1945 tavaszán érkezett haza. Tragikus körülmények között halt meg: a zajló Dunán felborult a csónak, amelyen Mo.-ra igyekezett, és vízbe fúlt. – Fm. Osztott szerelem (r., 1939); Izzó kemence (r., 1941); Öreg ember szerelme (r., 1942); Kerek hold (r., 1945, 2002); Szabaduló asszonyok (r., 1947).
Sass János; Sloszár
(* 1904. márc. 9. Léva, † 1986. szept. 4. Léva) Autodidakta munkásköltő. Az elemi iskola elvégzése után munkásként dolgozott, s önerőből képezte magát. Csontos Vilmossal, Agárdy Zsigmonddal és Veres Vilmossal együtt baráti kört alakítottak, irodalmi patrónusuk Kersék János lévai költő és ügyvéd volt. Társaihoz hasonlóan főként a...megnyit →
(* 1904. márc. 9. Léva, † 1986. szept. 4. Léva) Autodidakta munkásköltő. Az elemi iskola elvégzése után munkásként dolgozott, s önerőből képezte magát. Csontos Vilmossal, Agárdy Zsigmonddal és Veres Vilmossal együtt baráti kört alakítottak, irodalmi patrónusuk Kersék János lévai költő és ügyvéd volt. Társaihoz hasonlóan főként a...megnyit →
Részletek
(* 1904. márc. 9. Léva, † 1986. szept. 4. Léva) Autodidakta munkásköltő. Az elemi iskola elvégzése után munkásként dolgozott, s önerőből képezte magát. Csontos Vilmossal, Agárdy Zsigmonddal és Veres Vilmossal együtt baráti kört alakítottak, irodalmi patrónusuk Kersék János lévai költő és ügyvéd volt. Társaihoz hasonlóan főként a lévai lapokban, a Prágai Magyar Hírlapban és a Magyar Vasárnapban publikált. – Fm. Szomorú napok (v., 1931); Üzent a föld (v., Agárdy Zsigmonddal, Csontos Vilmossal és Veres Vilmossal, 1934); Meggyónt nekem a föld (v., 1936).
Schubert Tódor
(* 1886. aug. 1. Léva, † 1956. okt. 5. Vác [Mo.]) Kultúraszervező, publicista. Az első vh. alatt orosz fogságba esett; hat évig volt Szibériában. Hazatérését követően a lévai takarékpénztár munkatársa, később igazgatója. A lévai magyar kulturális élet egyik fő szervezőjeként vált országosan ismertté. A...megnyit →
(* 1886. aug. 1. Léva, † 1956. okt. 5. Vác [Mo.]) Kultúraszervező, publicista. Az első vh. alatt orosz fogságba esett; hat évig volt Szibériában. Hazatérését követően a lévai takarékpénztár munkatársa, később igazgatója. A lévai magyar kulturális élet egyik fő szervezőjeként vált országosan ismertté. A...megnyit →
Részletek
Schubert003
(* 1886. aug. 1. Léva, † 1956. okt. 5. Vác [Mo.]) Kultúraszervező, publicista. Az első vh. alatt orosz fogságba esett; hat évig volt Szibériában. Hazatérését követően a lévai takarékpénztár munkatársa, később igazgatója. A lévai magyar kulturális élet egyik fő szervezőjeként vált országosan ismertté. A Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület és a Szlovenszkói Magyar Társadalmi Egyesületek Szövetségének vezetőségi tagja, a Szlovenszkói Magyar Színpártoló Egyesület alelnöke volt. 1938-ban szervezésében került sor a János vitéz hatalmas tömegeket megmozgató, lévai szabadtéri előadására. 1945 után Mo.-ra telepítették. Szerkesztésében jelent meg a máig is forrásértékű Kisebbségi problémák (1937) c. kötet.
Šmídová H. Klára
(* 1956. febr. 13. Léva) Könyvillusztátor, grafikus, festő, vitrázskészítő. 1977–1983 között a prágai Iparművészeti Főiskolán tanult. Tanulmányai befejezése óta Léva mellett, Berekalján (Podlužany) él. Szabadfoglalkozású művész, 2003-tól a lévai Bielik Ladislav Műveszeti középiskola propagacios grafika szakan tanít. Realitáson alapuló, dekoratívan fantáziadús illusztrációi különösen a...megnyit →
(* 1956. febr. 13. Léva) Könyvillusztátor, grafikus, festő, vitrázskészítő. 1977–1983 között a prágai Iparművészeti Főiskolán tanult. Tanulmányai befejezése óta Léva mellett, Berekalján (Podlužany) él. Szabadfoglalkozású művész, 2003-tól a lévai Bielik Ladislav Műveszeti középiskola propagacios grafika szakan tanít. Realitáson alapuló, dekoratívan fantáziadús illusztrációi különösen a...megnyit →
Részletek
(* 1956. febr. 13. Léva) Könyvillusztátor, grafikus, festő, vitrázskészítő. 1977–1983 között a prágai Iparművészeti Főiskolán tanult. Tanulmányai befejezése óta Léva mellett, Berekalján (Podlužany) él. Szabadfoglalkozású művész, 2003-tól a lévai Bielik Ladislav Műveszeti középiskola propagacios grafika szakan tanít. Realitáson alapuló, dekoratívan fantáziadús illusztrációi különösen a gyermekirodalomban érvényesülnek. 1988-ban megkapta a Cseh-Szlovák Szocialista Köztársaság kulturális minisztériumának elismerését, s Az év legszebb könyve díjat. Számos cseh, szlovák és szlovákiai magyar gyermekkönyvet és tankönyvet illusztrált.
Stampay János
(* 1864. dec. 7. Léva, † 1960. jan. 27. Köbölkút) Kántortanító. A gimnáziumot és az állami tanítóképzőt Léván végezte. Zeneoktató és nevelő, majd Verebélyen és Ürményben tanította magyarra a szlovák gyermekeket, az utóbbiban szerzett kántori gyakorlatot (1886−1888). Osztálytanító volt Sókszelőcén, ahol énekkart és zenekart...megnyit →
(* 1864. dec. 7. Léva, † 1960. jan. 27. Köbölkút) Kántortanító. A gimnáziumot és az állami tanítóképzőt Léván végezte. Zeneoktató és nevelő, majd Verebélyen és Ürményben tanította magyarra a szlovák gyermekeket, az utóbbiban szerzett kántori gyakorlatot (1886−1888). Osztálytanító volt Sókszelőcén, ahol énekkart és zenekart...megnyit →
Részletek
Stampay János (csa)
(* 1864. dec. 7. Léva, † 1960. jan. 27. Köbölkút) Kántortanító. A gimnáziumot és az állami tanítóképzőt Léván végezte. Zeneoktató és nevelő, majd Verebélyen és Ürményben tanította magyarra a szlovák gyermekeket, az utóbbiban szerzett kántori gyakorlatot (1886−1888). Osztálytanító volt Sókszelőcén, ahol énekkart és zenekart szervezett (1887−89), 1891-ben Köbölkúton kántortanítóvá választották. A Párkány és Vidéke r. k. tanítók egyletének jegyzője volt. Imakönyvéért XIII. Leó pápa Croce di Benemerenza érdemkereszttel (1902), XII. Pius pápa Pro ecclesia et Pontifice díszkereszttel jutalmazta (1942). 1934-ben nyugdíjba ment. 1948-ban családjának el kellett hagynia a községet, egyedül maradt. A község cserkészcsapatát, főutcáját, a magyar tannyelvű alapiskolát (1999) róla nevezték el. A szülőházán emléktáblát helyeztek el. – Fm: Katolikus Egyházi Énekek, Imák és Temetési szertartások (1895), (2002-ig 43 kiadás). – Ir. Magyar Katolikus Lexikon XII. kötet. 325. old. (2007); Bertalan Vincze: Katholikus kántor (1915); Kovács Ferenc: Szülőföldünk Köbölkút (1998).
Szabó Antal
(* 1915. szept. 12. Losonc, † 2004. júl. 17. Pozsony) Ref. püspökhelyettes, tanulmányíró. 1937– 1976 között ref. lelkész (Munkács, Csicsó, Garamlök, Léva, Kéty, Újbars, Diósförgepatony); 1976-tól haláláig Pozsonyban élt. 1953–1954-ben a prágai egyetem protestáns teológiai karán a ref. hallgatóknak tartott előadásokat. Irányításával újították fel...megnyit →
(* 1915. szept. 12. Losonc, † 2004. júl. 17. Pozsony) Ref. püspökhelyettes, tanulmányíró. 1937– 1976 között ref. lelkész (Munkács, Csicsó, Garamlök, Léva, Kéty, Újbars, Diósförgepatony); 1976-tól haláláig Pozsonyban élt. 1953–1954-ben a prágai egyetem protestáns teológiai karán a ref. hallgatóknak tartott előadásokat. Irányításával újították fel...megnyit →
Részletek
(* 1915. szept. 12. Losonc, † 2004. júl. 17. Pozsony) Ref. püspökhelyettes, tanulmányíró. 1937– 1976 között ref. lelkész (Munkács, Csicsó, Garamlök, Léva, Kéty, Újbars, Diósförgepatony); 1976-tól haláláig Pozsonyban élt. 1953–1954-ben a prágai egyetem protestáns teológiai karán a ref. hallgatóknak tartott előadásokat. Irányításával újították fel a dióspatonyi ref. templomot. Egyházi lapokban publikált.
Szalai Pál
(* 1941. júl. 15. Nagysalló) Karnagy. Alapiskolába Csehországban kezdett járni, majd szülőfalujában fejezte be. Középiskolai tanulmányait Pozsonyban a Pedagógiai Gimnáziumban végezte. Tanári oklevelet 1968-ban a Nyitrai Pedagógiai Karon szerezett. Karvezetői tevékenysége a fegyverneki alapiskolában kezdődött a hatvanas évek közepén. Karnagyi munkát a lévai alapiskolában fejtett ki 1981-től. Rendszeresen...megnyit →
(* 1941. júl. 15. Nagysalló) Karnagy. Alapiskolába Csehországban kezdett járni, majd szülőfalujában fejezte be. Középiskolai tanulmányait Pozsonyban a Pedagógiai Gimnáziumban végezte. Tanári oklevelet 1968-ban a Nyitrai Pedagógiai Karon szerezett. Karvezetői tevékenysége a fegyverneki alapiskolában kezdődött a hatvanas évek közepén. Karnagyi munkát a lévai alapiskolában fejtett ki 1981-től. Rendszeresen...megnyit →
Részletek
Szalai Pál (SZM)
(* 1941. júl. 15. Nagysalló) Karnagy. Alapiskolába Csehországban kezdett járni, majd szülőfalujában fejezte be. Középiskolai tanulmányait Pozsonyban a Pedagógiai Gimnáziumban végezte. Tanári oklevelet 1968-ban a Nyitrai Pedagógiai Karon szerezett. Karvezetői tevékenysége a fegyverneki alapiskolában kezdődött a hatvanas évek közepén. Karnagyi munkát a lévai alapiskolában fejtett ki 1981-től. Rendszeresen részt vett a Csengő Énekszón, ahol az 1989, 1991 és 1993-as évben ezüstkoszorús minősítést ért el. Tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának. A Csemadok mellett működő Fáklya Vegyeskarral 1972-ben eljutott a Kodály Napokra. A 2013-ban megalakult lévai Dalárda felnőtt vegyes kar karnagya.
Taby Ica
Részletek
Taby Ica (SZM)
(* 1907. márc. 19. Léva, † 1974. júl. 27. Léva) Szobrász, formatervező. 1931–1935-ben a pozsonyi iparművészeti iskolában tanult kerámiát, a szakmai gyakorlatot a modori kerámiagyárban szerezte. Ezt követően szülővárosában szobrászattal, formatervezéssel, plakáttervezéssel, egyéb képzőművészeti tevékenységgel foglalkozott. 1943–1967 között a lévai ónixmárványt megmunkáló vállalatok formatervezője.
Varga Lívia
(* 1978. júl. 20. Léva) Színésznő. Szülővárosában járt általános iskolába. Szigetszentmiklóson érettségizett a Batthyányi Kázmér Gimnáziumban (1996). Versmondó művészetével ért el sikereket és kapott több elismerést. Többször vett részt a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny országos fordulóján Rimaszombatban, Magyarországon az Ady Versmondó Versenyen ért...megnyit →
(* 1978. júl. 20. Léva) Színésznő. Szülővárosában járt általános iskolába. Szigetszentmiklóson érettségizett a Batthyányi Kázmér Gimnáziumban (1996). Versmondó művészetével ért el sikereket és kapott több elismerést. Többször vett részt a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny országos fordulóján Rimaszombatban, Magyarországon az Ady Versmondó Versenyen ért...megnyit →
Részletek
Varga Lívia (TSZA)
(* 1978. júl. 20. Léva) Színésznő. Szülővárosában járt általános iskolába. Szigetszentmiklóson érettségizett a Batthyányi Kázmér Gimnáziumban (1996). Versmondó művészetével ért el sikereket és kapott több elismerést. Többször vett részt a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny országos fordulóján Rimaszombatban, Magyarországon az Ady Versmondó Versenyen ért el 1. helyezést, a Békésmegyei Jókai Színház házi versmondó versenyét tanulmányai alatt minden évben megnyerte. Tanulmányait a Békéscsabai Fiatal Színházművészetért Alapítványi Színiiskolában folytatta. A négyéves tanulmányi időszak után 2000-ben szerzett színészi oklevelet, majd Egerbe szerződött és a Komáromi Jókai Színházban is vendégszerepelt. 2005-től a Kassai Thália Színház tagja. – Főbb színházi szerepei: Békésmegyei Jókai Színház: Marie Ange Brouillet (Michel Tremblay: Sógornők); Olívia (Lilian Hellman: A kis rókák). Egri Gárdonyi Géza Színház (2000–2003): Ligyija Ivanovna (Kocsák Tibor–Miklós Tibor: Anna Karenyina); Polgármester lánya (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A revizor); Candy (Dale Wassermann: Kakukkfészek); Marilla boszorkány (Lázár Ervin: A legkisebb boszorkány). Komáromi Jókai Színház: Grófnő (Szomory Dezső: II. József); Anna királyné (Alexander Dumas–Verebes István: Három a testőr). Kassai Thália Színház: Nelli (Dobos László–Beke Sándor: Földönfutók); Bagira (Dés László–Geszti Péter–Békés Pál: A dzsungel könyve); Fráter Erzsébet (Egressy Zoltán: Vesztett éden); Pipi (Siegfried Geyer–Rudolf Katscher: Gyertyafény keringő); Zizi (Bach Szilvia: Alt duett); Kozák Erzsébet (Görgey Gábor: Galopp a Vérmezőn); Gizi Gézáné (Örkény István: Tóték); Gertrudis, Öregasszony, Leprás (Egressy Zoltán: Angyalkövet); Perticsné (Csáth Géza: A Janika); 2. lány (Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac); Hesther Salomon (Peter Shaffer: Equus); Ellen (Murray Schisgal: Szerelem, ó!); Jolán (Molnár Ferenc: Az ördög); Mme Lefebre (Eisemann Mihály–Zágon István–Somogyi Gyula: Fekete Péter); Krisztina (Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek); Candy (Bertolt Brecht: Koldusopera); Chris Gorman (Neil Simon: Pletykák); Rica Maca (Zerkovitz Béla–Szilágyi László: Csókos asszony). – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).