Bárka Színpad
Részletek
Amatőr színtársulat (Léva, 1951–). Mai nevét 1994-ben vette fel. Eredményesen szerepelt az országos versenyeken, rendezői és egyéni díjakat nyert. Jelentősebb előadásai: Tóték, Egy lócsiszár virágvasárnapja, Galopp a vérmezőn, Hoppárézimi, Noé bárkája. A csoportot több évtizeden át Újváry László vezette, őt Tóth Gábor váltotta.
Bars
Részletek
Közművelődési és társadalmi hetilap (Léva, 1919–1938). Nemzeti és keresztény szellemiség jellemezte. 1919 előtt is létezett, s a bécsi döntés utáni években (1939–1944) újból megjelentették. – Szerk. Kersék János.
Barsi Múzeum
Az 1927-ben Léván létrehozott múzeumot Nécsey István gyűjteménye alapozta meg. A kollekcióban többek között felső-barsi néprajzi tárgyak (főleg fafaragványok, mézeskalácsformák stb.), az egykori piarista gimnázium, valamint a híres Afrika-utazó, a lévai születésű Kittenberger Kálmán gyűjteménye található. A honismereti irányultságú intézmény főleg a néprajzi és...megnyit →
Az 1927-ben Léván létrehozott múzeumot Nécsey István gyűjteménye alapozta meg. A kollekcióban többek között felső-barsi néprajzi tárgyak (főleg fafaragványok, mézeskalácsformák stb.), az egykori piarista gimnázium, valamint a híres Afrika-utazó, a lévai születésű Kittenberger Kálmán gyűjteménye található. A honismereti irányultságú intézmény főleg a néprajzi és...megnyit →
Részletek
A Barsi Múzeum első tárlata 1929-ben (FI)
Az 1927-ben Léván létrehozott múzeumot Nécsey István gyűjteménye alapozta meg. A kollekcióban többek között felső-barsi néprajzi tárgyak (főleg fafaragványok, mézeskalácsformák stb.), az egykori piarista gimnázium, valamint a híres Afrika-utazó, a lévai születésű Kittenberger Kálmán gyűjteménye található. A honismereti irányultságú intézmény főleg a néprajzi és természetrajzi kutatásokra összpontosít (utóbbi diszciplína kutatási területe a Kisalföld szlovákiai részének keleti fele, valamint a Selmeci és Korponai dombság). Néprajzi gyűjtőterülete az egykori Bars egész területe, valamint Hont megye nyugati része. A múzeum állandó kiállításai mellett időszaki tárlatokat is rendez (nagy sikerű kiállítás volt a Mohi község hagyományos népéletét bemutató nagyszabású kiállítás). 1962 óta a Vlastivedný spravodaj Tekovského múzea (Barsi Múzeum Honismereti Értesítője) c. évkönyvet jelenteti meg (olykor magyar összefoglalókkal). A Városi Művelődési Központtal közösen 2000 óta minden jún.-ban megrendezi a Lévai Várnapokat (jelmezes történelmi szemlék, hagyományos mesterségek bemutatója, zenekarok fellépése stb.).
Bottka Zsuzsa
(* 1926. szept. 16. Léva, † 1980. Kassa) Színésznő. 1950–1952-ben az Állami Faluszínház magyar tagozatának színésze, 1952-től 1967-es nyugdíjba vonulásáig a komáromi Magyar Területi Színház művésze. Az 1970-es évek elejétől Kassán élt. – Főbb színházi szerepei: Anička (Jozef Gregor Tajovský: Ha asszonyé a gyeplő); Hatóné (Urbán Ernő:...megnyit →
(* 1926. szept. 16. Léva, † 1980. Kassa) Színésznő. 1950–1952-ben az Állami Faluszínház magyar tagozatának színésze, 1952-től 1967-es nyugdíjba vonulásáig a komáromi Magyar Területi Színház művésze. Az 1970-es évek elejétől Kassán élt. – Főbb színházi szerepei: Anička (Jozef Gregor Tajovský: Ha asszonyé a gyeplő); Hatóné (Urbán Ernő:...megnyit →
Részletek
Bottka Zsuzsa (JSZ)
(* 1926. szept. 16. Léva, † 1980. Kassa) Színésznő. 1950–1952-ben az Állami Faluszínház magyar tagozatának színésze, 1952-től 1967-es nyugdíjba vonulásáig a komáromi Magyar Területi Színház művésze. Az 1970-es évek elejétől Kassán élt. – Főbb színházi szerepei: Anička (Jozef Gregor Tajovský: Ha asszonyé a gyeplő); Hatóné (Urbán Ernő: Tűzkeresztség); Hanka (Gabriela Zapolská: Dulszka asszony erkölcse); Teréz (Jókai Mór: Az aranyember); Poncia (Federico García Lorca: Bernarda Alba háza); Münzné (Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője). – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Cziczka Angéla
(* 1888. ápr. 28. Selmecbánya, † 1973. febr. 15. Léva) Zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus. Az elemi és polgári iskolát Selmecbányán végezte. A budapesti Nemzeti Zenedében Tomka Istvánnál tanult zongorajátékot. Temesvárott (1911−1912), Egerben (1912−1914) tanított zeneiskolában. 1914-ben a lévai Reviczky Társaság zeneiskolát nyitott, amelynek igazgatói posztját neki...megnyit →
(* 1888. ápr. 28. Selmecbánya, † 1973. febr. 15. Léva) Zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus. Az elemi és polgári iskolát Selmecbányán végezte. A budapesti Nemzeti Zenedében Tomka Istvánnál tanult zongorajátékot. Temesvárott (1911−1912), Egerben (1912−1914) tanított zeneiskolában. 1914-ben a lévai Reviczky Társaság zeneiskolát nyitott, amelynek igazgatói posztját neki...megnyit →
Részletek
Cziczka Angéla (csa)
(* 1888. ápr. 28. Selmecbánya, † 1973. febr. 15. Léva) Zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus. Az elemi és polgári iskolát Selmecbányán végezte. A budapesti Nemzeti Zenedében Tomka Istvánnál tanult zongorajátékot. Temesvárott (1911−1912), Egerben (1912−1914) tanított zeneiskolában. 1914-ben a lévai Reviczky Társaság zeneiskolát nyitott, amelynek igazgatói posztját neki ajánlotta fel. 1918-ban a zeneiskolát betiltották, s ettől kezdve magántanárként dolgozott. Az iskola bezárása után Budapesten Laub Istvánnál folytatta tanulmányait. Műveit elküldte a bécsi Zenei és Előadói Állami Akadémiához is, ahol egykezes szerzeményeit olyan szerzők művei mellé állították, mint Brahms, Ravel, Richard Strauss. A háború után is tanított. A bécsi és a prágai Akadémiának benyújtott művei pozitív kritikát kaptak. A pozsonyi rádióban 1942-ben, majd a hatvanas években mutatták be néhány művét. 1952-től tagja volt a Zeneszerzők Szövetségének, amelytől szociális támogatást is kapott egy ideig. Műveit azonban nyomtatásban senki sem adta ki. Zenei nyelvezete a 19. századba nyúlik vissza, egyben klasszikus akadémiai képzettségén alapszik. Sírját a Lévai Magyar Asszonyok Ligája gondozza. − Fm. Elsősorban instruktív és pedagógiai szerzeményeket írt zongorára (előadási darabok, tanulmányok, etűdök), négykezes és kétkezes zongorára írt műveket, vokális, kamara- és zenekari műveket, színpadi és drámai zeneműveket, valamint egyházi műveket. Hagyatéka a Szlovák Nemzeti Múzeum Zenei Múzeumában van elhelyezve (2008-ban, 399 mű). Több műve magántulajdonban van. Az Album skladieb pre mládež kivételével művei kéziratban vannak. – Ir. Vargic, Branislav: Cziczka Angela 1888–1973. Hudba bola jej osudom/A zene volt a végzete (A megtalálható művek jegyzékét is tartalmazza, 2008); Čížik, V.: Spomienka (Hudobný život, 1973); Československý hudební slovník osob a instituci. 1. köt. (1963).
Eleven Újság
Részletek
Humoros lap. Egyetlen száma jelent meg Eperjesen 1925 jan.-ban, a szerkesztő neve nem volt feltüntetve. Ugyanilyen címmel 1934-ben Heksch Armand szerkesztésében Léván is indult humoros lap, de az 1. szám után az is elhalt.
Evangélikus Lap
Egyházi, iskolai és társadalmi lap (Léva, Somorja, Rozsnyó, 1922–1938). Kéthetente jelent meg. A szlovákiai magyar evangélikusok központi orgánuma volt, s a II. és V. évfolyama között Népünknek c., a IX. és XI. évfolyama között pedig Orgonaszó c. mellékletet tartalmazott. – Szerk. Endreffy János, Fizély Ödön, Kovarik...megnyit →
Egyházi, iskolai és társadalmi lap (Léva, Somorja, Rozsnyó, 1922–1938). Kéthetente jelent meg. A szlovákiai magyar evangélikusok központi orgánuma volt, s a II. és V. évfolyama között Népünknek c., a IX. és XI. évfolyama között pedig Orgonaszó c. mellékletet tartalmazott. – Szerk. Endreffy János, Fizély Ödön, Kovarik...megnyit →
Részletek
Egyházi, iskolai és társadalmi lap (Léva, Somorja, Rozsnyó, 1922–1938). Kéthetente jelent meg. A szlovákiai magyar evangélikusok központi orgánuma volt, s a II. és V. évfolyama között Népünknek c., a IX. és XI. évfolyama között pedig Orgonaszó c. mellékletet tartalmazott. – Szerk. Endreffy János, Fizély Ödön, Kovarik Sándor, Fábry Viktor.
Fizély Imre
(* 1887. júl. 15. Léva, † 1976. nov. 8. Pozsony) Villamosmérnök, közíró. Pozsonyban érettségizett, villamosmérnöki oklevelét Németországban szerezte. Az első vh.-ban orosz hadifogságba esett, 1920-ban tért haza. A pozsonyi Siemens Művek alkalmazottja volt nyugdíjazásáig (1947). A két vh. közötti években kezdeményezte a magyar szülői...megnyit →
(* 1887. júl. 15. Léva, † 1976. nov. 8. Pozsony) Villamosmérnök, közíró. Pozsonyban érettségizett, villamosmérnöki oklevelét Németországban szerezte. Az első vh.-ban orosz hadifogságba esett, 1920-ban tért haza. A pozsonyi Siemens Művek alkalmazottja volt nyugdíjazásáig (1947). A két vh. közötti években kezdeményezte a magyar szülői...megnyit →
Részletek
(* 1887. júl. 15. Léva, † 1976. nov. 8. Pozsony) Villamosmérnök, közíró. Pozsonyban érettségizett, villamosmérnöki oklevelét Németországban szerezte. Az első vh.-ban orosz hadifogságba esett, 1920-ban tért haza. A pozsonyi Siemens Művek alkalmazottja volt nyugdíjazásáig (1947). A két vh. közötti években kezdeményezte a magyar szülői társulatok országos ankétját. Elsősorban a kisebbségi magyar iskolák kérdéseivel foglalkozott.
Garam Menti Néptánc Együttes
Népi együttes (Léva, 1952). Alapítója és jelenlegi fenntartója a Csemadok Lévai Helyi Szervezete. Az együttes tánccsoportként indult, de fokozatosan kiegészült népi zenekarral és énekkarral. 1956-tól rendszeres résztvevője a szlovákiai magyar országos népművészeti fesztiváloknak és kulturális rendezvényeknek. Versenyeken többször volt díjazott. Az együttes a hetvenes...megnyit →
Népi együttes (Léva, 1952). Alapítója és jelenlegi fenntartója a Csemadok Lévai Helyi Szervezete. Az együttes tánccsoportként indult, de fokozatosan kiegészült népi zenekarral és énekkarral. 1956-tól rendszeres résztvevője a szlovákiai magyar országos népművészeti fesztiváloknak és kulturális rendezvényeknek. Versenyeken többször volt díjazott. Az együttes a hetvenes...megnyit →
Részletek
Népi együttes (Léva, 1952). Alapítója és jelenlegi fenntartója a Csemadok Lévai Helyi Szervezete. Az együttes tánccsoportként indult, de fokozatosan kiegészült népi zenekarral és énekkarral. 1956-tól rendszeres résztvevője a szlovákiai magyar országos népművészeti fesztiváloknak és kulturális rendezvényeknek. Versenyeken többször volt díjazott. Az együttes a hetvenes évek második felétől kötődik erősebben a Garam és az Ipoly mente tájegység hagyományos népi kultúrájához. – Díj: fesztivál- és versenydíjak; a Csemadok Kiváló Népművészeti Csoportja díj. – Vezető: Búra István (1952); Halász Gyula (1974); Wirth Jenő (1988); Juhász Sándor és Szobi Magda; Kiss György (1995); Farkas Ivett (1997); Halász Gyula (2001).
Garamvölgye
Részletek
Járási hetilap (Léva, 1968). 1989 dec.-éig Szlovákia Kommunista Pártja Járási Bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki. 1990-től független járási hetilapként jelenik meg kisebb-nagyobb kihagyásokkal. – Szerk. Gubík Sz. Andrea, Pölhös Margaréta, Olga Braunová, Valkóné Kabai Ildikó.
Grébner Margit; Kucsera
(* 1930. máj. 5. Léva) Zenepedagógus, énekesnő, zeneszerző, karnagy. Általános iskolai tanuálmányait a lévai irgalmas nővérek zárdájában végezte. A zeneiskola megszűnése után Cziczka Angelánál tanult zongorázni. 1947-ben sikeresen felvételizett a Pozsonyi Konzervatóriumra. A diploma megszerzése után az első állomása az eperjesi zenés színház volt,...megnyit →
(* 1930. máj. 5. Léva) Zenepedagógus, énekesnő, zeneszerző, karnagy. Általános iskolai tanuálmányait a lévai irgalmas nővérek zárdájában végezte. A zeneiskola megszűnése után Cziczka Angelánál tanult zongorázni. 1947-ben sikeresen felvételizett a Pozsonyi Konzervatóriumra. A diploma megszerzése után az első állomása az eperjesi zenés színház volt,...megnyit →
Részletek
Grébner Margit (csa)
(* 1930. máj. 5. Léva) Zenepedagógus, énekesnő, zeneszerző, karnagy. Általános iskolai tanuálmányait a lévai irgalmas nővérek zárdájában végezte. A zeneiskola megszűnése után Cziczka Angelánál tanult zongorázni. 1947-ben sikeresen felvételizett a Pozsonyi Konzervatóriumra. A diploma megszerzése után az első állomása az eperjesi zenés színház volt, ahol a színház szólistája lett. Számtalan opera, operett és daljáték főszereplője. Később a Népes énekese és zenepedagógusa. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán levelezősként magyar−zene szakon nyert képesítést. Kórust vezetett és vezényelt, maga is énekelt. 1960. febr. 15-én a lévai zeneiskola igazgatójának nevezték ki. Zeneelméletet tanított és zenés mesejátékokat komponált. 1961-ben a Művészeti Alapiskolát képzőművészeti, tánc- és drámai szakkal bővítette. Alapító tagja volt a pedagógusok járási énekkarának, a Domovinának, és évekig vezette az iskola 60 tagú Kalinka Vegyeskórusát. Tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának. 1986-ban vonult nyugdíjba, de azóta is magántanárként oktat. A tanítás mellett gyakran publikál hazai magyar újságokban. 2001-ben a várostól Városi Díjat kapott.
Grendel Lajos
(* 1948. ápr. 6. Léva, † 2018. dec. 18. Pozsony) Író, szerkesztő, egyetemi oktató. Léván érettségizett (1966), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett angol–magyar szakos tanári oklevelet (1973). 1973–1990 között a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője, 1990–1994-ben az Irodalmi Szemle, majd a Kalligram főszerkesztője,...megnyit →
(* 1948. ápr. 6. Léva, † 2018. dec. 18. Pozsony) Író, szerkesztő, egyetemi oktató. Léván érettségizett (1966), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett angol–magyar szakos tanári oklevelet (1973). 1973–1990 között a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője, 1990–1994-ben az Irodalmi Szemle, majd a Kalligram főszerkesztője,...megnyit →
Részletek
Grendel Lajos (GJ)
(* 1948. ápr. 6. Léva, † 2018. dec. 18. Pozsony) Író, szerkesztő, egyetemi oktató. Léván érettségizett (1966), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett angol–magyar szakos tanári oklevelet (1973). 1973–1990 között a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője, 1990–1994-ben az Irodalmi Szemle, majd a Kalligram főszerkesztője, 1994–1997-ben a Kalligram Könyv- és Lapkiadó kiadóvezetője, 1997-től a pozsonyi Comenius Egyetem BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszékének adjunktusa, s oktat a prágai Károly Egyetemen is. – Első elbeszélése 1970-ben jelent meg; csaknem valamennyi műve napvilágot látott szlovák nyelven, de könyvei megjelentek francia, német, lengyel és olasz nyelven is. A kortárs magyar próza kiemelkedő képviselője. Életműsorozatát a Kalligram Könyvkiadó jelenteti meg 1998-tól. – Főbb díjak: Szlovák Írószövetség Díja (1985); a Magyar Írók Szövetségének Artisjus Díja (1987); Déry Tibor-díj (1987); Érdemes művész (1989); József Attila-díj (1990); a Szlovákiai Írószervezetek Társulásának Díja (1990); Madách Imre-díj (1990, 1997); Füst Milán-díj (1995); Ady Endre-díj (1997); Kossuth-díj (1999), Pribina-kereszt I. fokozat (2003); Posonium Irodalmi Díj Fődíja (2003); Szépírók Társaságának Díja (2005); Magyar Művészetért Díj (2005); Talamon Alfonz-díj (2006); Kristal Vilenica-díj (szlovén); Giuseppe Acerbi irodalmi díj (olasz, 2006); Márai Sándor-díj (2007); Hazám Díj (2011); Alföld Díj (2011); Szüllő Géza-díj (2015); Magyar Érdemrend Tisztikeresztje (2018); Anton Srholec-díj (2018). – Fm. Hűtlenek (elb., 1979); Éleslövészet (r., 1981); Galeri (r., 1982); Áttételek (r., 1985); Bőröndök tartalma (elb., 1987); Szakítások (r., 1989); Thészeusz és a fekete özvegy (r., 1991); Elszigeteltség vagy egyetemesség (tan., 1991); Einstein harangjai (r., 1992); Rosszkedvem naplója (publicisztika, 1992); Az onirizmus tréfái (elb., 1993); És eljön az ő országa (r., 1996); Hazám, Abszurdisztán (esszék, tanulm., publicisztika, 1998); Tömegsír (r., 1999); Nálunk New Hontban (r., 2001); A tények mágiája (tan., 2002); A szabadság szomorúsága (vál. és új elb., 2003); Mátyás király New Hontban (r., 2005), A kutya fája (tan., 2006); A modern magyar irodalom története (mon., 2010); Négy hét az élet (r., 2011); Távol a szerelem (r., 2012); Az utolsó reggelen (r., 2013). – Ir. Szirák Péter: Grendel Lajos (mon., 1995); Tőzsér Árpád: Az irodalom határai. Cselényi László és Grendel Lajos művei s a határon túli magyar irodalom kérdésköre (tan., 1998).
Háber Zoltán
Részletek
(* 1905. okt. 7. Léva, † 1945. koncentrációs tábor) Újságíró, színműíró, színházi szakíró. Eredeti foglalkozása szabómester. Néhány évig Párizsban élt. Riportokat, elb., színházi cikkeket és színpadi jeleneteket írt (legismertebb dramatizációja és rendezése a Toldi volt 1938-ban).
Hajtman Béla
(* 1966. jún. 28. Párkány) Tanár, író. Párkányban érettségizett 1984-ben, 1992-ben szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án. 1987–1988-ban szaktanintézeti nevelő Udvardon, 1992-től az Érsekújvári alapiskolában, 1995-től az Udvardi Vállalkozói Szakközépiskolában, 2002- től Udvardi Összevont Középiskolában tanított. 2004-től a Lévai Egyházi...megnyit →
(* 1966. jún. 28. Párkány) Tanár, író. Párkányban érettségizett 1984-ben, 1992-ben szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án. 1987–1988-ban szaktanintézeti nevelő Udvardon, 1992-től az Érsekújvári alapiskolában, 1995-től az Udvardi Vállalkozói Szakközépiskolában, 2002- től Udvardi Összevont Középiskolában tanított. 2004-től a Lévai Egyházi...megnyit →
Részletek
(* 1966. jún. 28. Párkány) Tanár, író. Párkányban érettségizett 1984-ben, 1992-ben szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án. 1987–1988-ban szaktanintézeti nevelő Udvardon, 1992-től az Érsekújvári alapiskolában, 1995-től az Udvardi Vállalkozói Szakközépiskolában, 2002- től Udvardi Összevont Középiskolában tanított. 2004-től a Lévai Egyházi Gimnázium igazgatója volt. A Selye János Egyetemen németet és katechetikát tanít. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége lapjának, a Pedagógusfórumnak a főszerkesztője. Irodalmi, közéleti és pedagógiai jellegű írásai hazai irodalmi és pedagógiai lapokban (Katedra, Pedagógusfórum, Irodalmi Szemle, Szőrős Kő, Kalligram, Új Szó) jelennek meg. – Fm. Hídon (r., 2001); Szivarfüstben (r., 2003); Már nyugosznak völgyek (2005).
Henkey-Heckmann István
Részletek
Henkey-Heckmann István (csa)
(* 1913. ?, Kolozsvár, † ?) Karnagy, zeneszerző. A lévai római katolikus fiúiskola tanítója, a lévai dalárda tagja, majd Richter Ferenc karnagy halála után annak karnagya. 1926-ban Égi hárfák cím alatt római katolikus énekeskönyvet adott ki (ennek számos lapja üres, mert a cenzúra nem engedte meg a magyar szenteket dicsőítő egyházi énekek megjelenését). A lévai Katolikus Kör tagja volt. Az 1929-ben alakult és 1943-ig működő Szlovákiai Magyar Tanítók Országos Énekkarának vezető karnagya, majd 1942-től a lévai római katolikus óvoda és elemi iskola igazgatója volt. 1943 körül nevét Henkeyre változtatta. 1945 után elhagyta Lévát. – Ir. A „Szlovákiai Magyar Tanítók Országos Énekkarának” megalakulása és sikerekben gazdag működése. In: Horváth Géza: Ha megszólít az ének… (2004).
Himmler György
(* 1954. szept. 12. Ipolyság) Gimnáziumi tanár, szerkesztő, művelődésszervező. A pozsonyi Comenius Egyetem történelem–filozófia szakán végzett (1979). 1979–1981-ben a lévai Barsi Múzeum történésze, 1981-től a párkányi gimnázium tanára. Helytörténeti írásokat, könyvismertetéseket publikál, 1994-től a Párkány és Vidéke Társulás elnöke. 1992–2008 között a Párkány és...megnyit →
(* 1954. szept. 12. Ipolyság) Gimnáziumi tanár, szerkesztő, művelődésszervező. A pozsonyi Comenius Egyetem történelem–filozófia szakán végzett (1979). 1979–1981-ben a lévai Barsi Múzeum történésze, 1981-től a párkányi gimnázium tanára. Helytörténeti írásokat, könyvismertetéseket publikál, 1994-től a Párkány és Vidéke Társulás elnöke. 1992–2008 között a Párkány és...megnyit →
Részletek
(* 1954. szept. 12. Ipolyság) Gimnáziumi tanár, szerkesztő, művelődésszervező. A pozsonyi Comenius Egyetem történelem–filozófia szakán végzett (1979). 1979–1981-ben a lévai Barsi Múzeum történésze, 1981-től a párkányi gimnázium tanára. Helytörténeti írásokat, könyvismertetéseket publikál, 1994-től a Párkány és Vidéke Társulás elnöke. 1992–2008 között a Párkány és Vidéke regionális havilap főszerkesztője volt. – Kitüntetések: a Széchenyi Társaság díja (1991), Rákóczi Emlékplakett (2004). – Fm. Párkány (1995); Párkány–Esztergomi Mária Valéria-híd (2004).
Horváth Klára; Šmídová
(* 1956. febr. 13. Léva) Illusztrátor, grafikus, grafikai tervező. 1971–1975-ben a pozsonyi Iparművészeti Középiskolában tanult, 1977–1983-ban a prágai Iparművészeti Főiskolán végzett illusztráció és alkalmazott grafika szakon. Léván él. Főleg gyermekkönyveket tervez és illusztrál, együttműködött a Kis Építővel, később a Tücsökkel és a Tábortűzzel. Részt vett...megnyit →
(* 1956. febr. 13. Léva) Illusztrátor, grafikus, grafikai tervező. 1971–1975-ben a pozsonyi Iparművészeti Középiskolában tanult, 1977–1983-ban a prágai Iparművészeti Főiskolán végzett illusztráció és alkalmazott grafika szakon. Léván él. Főleg gyermekkönyveket tervez és illusztrál, együttműködött a Kis Építővel, később a Tücsökkel és a Tábortűzzel. Részt vett...megnyit →
Részletek
(* 1956. febr. 13. Léva) Illusztrátor, grafikus, grafikai tervező. 1971–1975-ben a pozsonyi Iparművészeti Középiskolában tanult, 1977–1983-ban a prágai Iparművészeti Főiskolán végzett illusztráció és alkalmazott grafika szakon. Léván él. Főleg gyermekkönyveket tervez és illusztrál, együttműködött a Kis Építővel, később a Tücsökkel és a Tábortűzzel. Részt vett az Illusztrált könyv című kiállításokon (1992 és 2004 között). – Fm. Szőke József: A síró hóember (1985); uő: A nagyszájú nyúl (1985); Dénes György: Bükkfamakk (1987); uő: Zebramadár (1991); Gál Sándor: Héterdő (1992); Kovács Magda: A kiskígyó (1993); Szőke József: A hencegő nyúl (1995); Csontos Vilmos: Pitypalatty (1995); Tóth László: Minden olyan furcsa (1995); Varga Imre: Luca kiskönyve (1995); Tóth László: Szivárvány (1996); Olvasókönyv (2. osztály, 1996); Magyar nyelv (2. osztály, 1998); Lampl Zsuzsanna: Móki meséi (2002); Tóth László: A zöld vadász (2002).
Kadosa Pál 2.; Veisz
(* 1903. szept. 6. Léva, † 1983. márc. 30. Budapest) Zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus. Zongorázni tanult, érettségi után (1921) a Liszt Ferenc Zeneakadémián folytatta tanulmányait; zongorajátékot Székely Arnoldnál, Keleti Lilinél, kamarajátékot Weiner Leónál, zeneszerzést Kodály Zoltánnál tanult. Festett és rajzolt is. A főiskolán 1927-ben szerzett diplomát....megnyit →
(* 1903. szept. 6. Léva, † 1983. márc. 30. Budapest) Zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus. Zongorázni tanult, érettségi után (1921) a Liszt Ferenc Zeneakadémián folytatta tanulmányait; zongorajátékot Székely Arnoldnál, Keleti Lilinél, kamarajátékot Weiner Leónál, zeneszerzést Kodály Zoltánnál tanult. Festett és rajzolt is. A főiskolán 1927-ben szerzett diplomát....megnyit →
Részletek
Kadosa Pál (csa)
(* 1903. szept. 6. Léva, † 1983. márc. 30. Budapest) Zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus. Zongorázni tanult, érettségi után (1921) a Liszt Ferenc Zeneakadémián folytatta tanulmányait; zongorajátékot Székely Arnoldnál, Keleti Lilinél, kamarajátékot Weiner Leónál, zeneszerzést Kodály Zoltánnál tanult. Festett és rajzolt is. A főiskolán 1927-ben szerzett diplomát. Alapítója volt a Modern Magyar Muzsikusok zenei csoportosulásának (1928), később ez beolvadt az Új Magyar Zeneegyesületbe, amely az International Gesellschaft für Neue Musik tagszervezeteként működött. 1945−1949 között a Művelődési Tanács elnökhelyettese, elnökségi tagja, A Magyar Zeneművészek Szövetségének többször ügyvezető elnöke volt. A volt Szerzői Jogvédő Hivatal elnöke, a Londoni Royal Academy of Music tiszteletbeli tagja, a Deutsche Akademie der Künste tagjává választotta. 1927-től 1943-ig a Fodor Zeneiskolában, 1943−1944 között a Goldmark Zeneiskolában tanított, majd munkaszolgálatos lett. A Zeneakadémián 1945-től zongoratanár, 1948-tól haláláig a zongoratanszék vezetője volt. Komponált zenekari, zongora- és hegedűversenyeket, operát, kórusműveket és dalokat, instruktív zongoraműveket. – A Csemadok OT és a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága további helyi társrendezőkkel 1993-tól a hazai amatőr zongoristáknak kétévenként zongoraversenyt rendez Léván Kadosa Pál Zongoraverseny címen. – Díjak: Kossuth-díj (1950, 1975 ); Érdemes művész (1953); Erkel Ferenc-díj (1955, 1962); Kiváló művész (1963). – Fm. Huszti kaland (opera, 1950); 8 szimfónia (1942−1968); Kamaraszimfónia 13 hangszerre (1929); 4 zongoraverseny (1931−1966); 2 hegedűverseny (1. 1932, átdolg. 1960; 2. 1940–1941, átdolg. 1956); Versenymű vonósnégyesre és kiszenekarra (1936) és más versenyművek; kísérőzenék; kamarazene; vokálisművek; kantáták; kórusművek; Beethoven és Magyarország (tan., 1952); Emlékezés Bartókra (tan., Új Zenei Szemle, 1955); Diszkográfia (CD, önálló album, 2001). – Ir. Dalos Anna: Kadosa Pál (2003); Bónis Ferenc: Kadosa Pál (1965); Breuer János: Tizenhárom óra Kadosa Pállal (1978).
Kalita Gábor
(* 1950. nov. 5. Léva) Festő, reklámgrafikus, publicista. 1976–1981 között a pozsonyi Comenius Egyetemen, 1982–1985-ben a budapesti ELTE-n tanult újságírást. 1971–1988 között a Szabad Földműves szerkesztője, 1989 után szabadfoglalkozású képzőművész, művészeti író. 1995-ben Kubička Kucsera Klárával Kupola címmel építészeti lapot indított. Atelier Gabriel nevű...megnyit →
(* 1950. nov. 5. Léva) Festő, reklámgrafikus, publicista. 1976–1981 között a pozsonyi Comenius Egyetemen, 1982–1985-ben a budapesti ELTE-n tanult újságírást. 1971–1988 között a Szabad Földműves szerkesztője, 1989 után szabadfoglalkozású képzőművész, művészeti író. 1995-ben Kubička Kucsera Klárával Kupola címmel építészeti lapot indított. Atelier Gabriel nevű...megnyit →
Részletek
(* 1950. nov. 5. Léva) Festő, reklámgrafikus, publicista. 1976–1981 között a pozsonyi Comenius Egyetemen, 1982–1985-ben a budapesti ELTE-n tanult újságírást. 1971–1988 között a Szabad Földműves szerkesztője, 1989 után szabadfoglalkozású képzőművész, művészeti író. 1995-ben Kubička Kucsera Klárával Kupola címmel építészeti lapot indított. Atelier Gabriel nevű kiadói ügynöksége főleg képzőművészeti kiadványok készítésével foglalkozik. 1998-tól a Pozsonyi Műtermek kiállítássorozat szervezője, 2006-tól a Pozsonyi Magyar Galéria művészeti vezetője. Magyar és szlovák szakmai szervezetek tagja, csoportos kiállítások résztvevője.
Kecskés Árpád
(* 1940. márc. 18. Léva) Fizikus, egyetemi oktató. Léván érettségizett (1957), a pozsonyi Pedagógiai Főiskola TTK-án matematika–fizika szakos tanári oklevelet szerzett (1961). 1961-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola tanársegéde, 1964-től adjunktusa, majd docense, 2002-től tanszékvezetője, ill. a TTK dékánhelyettese. 1974-től a kémiai tudomány kandidátusa. Cseh...megnyit →
(* 1940. márc. 18. Léva) Fizikus, egyetemi oktató. Léván érettségizett (1957), a pozsonyi Pedagógiai Főiskola TTK-án matematika–fizika szakos tanári oklevelet szerzett (1961). 1961-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola tanársegéde, 1964-től adjunktusa, majd docense, 2002-től tanszékvezetője, ill. a TTK dékánhelyettese. 1974-től a kémiai tudomány kandidátusa. Cseh...megnyit →
Részletek
(* 1940. márc. 18. Léva) Fizikus, egyetemi oktató. Léván érettségizett (1957), a pozsonyi Pedagógiai Főiskola TTK-án matematika–fizika szakos tanári oklevelet szerzett (1961). 1961-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola tanársegéde, 1964-től adjunktusa, majd docense, 2002-től tanszékvezetője, ill. a TTK dékánhelyettese. 1974-től a kémiai tudomány kandidátusa. Cseh és szlovák általános és középiskolai tankönyveket fordít magyar nyelvre. Kutatási területe: a tömegspektrométeres izotópanalízis és geokémiai alkalmazása. Több szakmai szervezet tagja, ill. kitüntetések jutalmazottja. – Fm. Terminologický slovník – Terminológiai szótár (többekkel, 1965); A szlovákiai szén-dioxid-előfordulások genetikájának vizsgálata (kandidátusi disszertáció, 1974); A tömegspektrométeres izotópanalitika hidrogeológiai alkalmazása (habilitációs értekezés, 1980); Jadrová fyzika (többekkel, 2001).
Kersék János
(1869. júl. 12. Léva, † 1927. febr. 7. Léva) Szerkesztő, költő, színműíró. Szülővárosában érettségizett, Budapesten ügyvédi oklevelet szerzett. Léván élt, s ügyvédi hivatása mellett 1885-től a Bars c. megyei hetilap munkatársa, 1914-től felelős szerkesztője volt. Itt jelentek meg első versei, karcolatai, publicisztikai írásai. – Fm. Hegedűs...megnyit →
(1869. júl. 12. Léva, † 1927. febr. 7. Léva) Szerkesztő, költő, színműíró. Szülővárosában érettségizett, Budapesten ügyvédi oklevelet szerzett. Léván élt, s ügyvédi hivatása mellett 1885-től a Bars c. megyei hetilap munkatársa, 1914-től felelős szerkesztője volt. Itt jelentek meg első versei, karcolatai, publicisztikai írásai. – Fm. Hegedűs...megnyit →
Részletek
(1869. júl. 12. Léva, † 1927. febr. 7. Léva) Szerkesztő, költő, színműíró. Szülővárosában érettségizett, Budapesten ügyvédi oklevelet szerzett. Léván élt, s ügyvédi hivatása mellett 1885-től a Bars c. megyei hetilap munkatársa, 1914-től felelős szerkesztője volt. Itt jelentek meg első versei, karcolatai, publicisztikai írásai. – Fm. Hegedűs énekek (v., 1911); Az arany-erdőből kifelé (v., 1912); Muzsikálnak (v., 1913); Kis színművek és jelenetek (1923); Alomország (mesejáték, 1924); Szirmaiék (színmű, 1924); Templomcsend (v., 1925). – Ir. Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén (1967); Csontos Vilmos: Gyalogút (1972).
Kónya József; Bálint bátyó
(* 1902. Léva, † 1977. nov. 10. Pozsony) Író, tanító. A tanítóképzőt Pápán végezte, 1945-ig Nagysallón, később Oroszvárott tanított. A Szlovák Rádió magyar adásának külső munkatársaként mint Bálint bátyó vált ismertté. Meséket, karcolatokat, színműveket is írt. – Fm. A kis Jézus bojtárkája (mesék, 1937);...megnyit →
(* 1902. Léva, † 1977. nov. 10. Pozsony) Író, tanító. A tanítóképzőt Pápán végezte, 1945-ig Nagysallón, később Oroszvárott tanított. A Szlovák Rádió magyar adásának külső munkatársaként mint Bálint bátyó vált ismertté. Meséket, karcolatokat, színműveket is írt. – Fm. A kis Jézus bojtárkája (mesék, 1937);...megnyit →
Részletek
(* 1902. Léva, † 1977. nov. 10. Pozsony) Író, tanító. A tanítóképzőt Pápán végezte, 1945-ig Nagysallón, később Oroszvárott tanított. A Szlovák Rádió magyar adásának külső munkatársaként mint Bálint bátyó vált ismertté. Meséket, karcolatokat, színműveket is írt. – Fm. A kis Jézus bojtárkája (mesék, 1937); Dalol a Tátra (karcolatok, 1957); Éles Marika menyasszonyi fátyla (színmű, 1957); A megszállott (r., 1959).
Kubička Kucsera Klára
(* 1936. aug. 19. Léva - † 2022. nov. 25. Besztercebánya) Művészettörténész. 1953-ban érettségizett Komáromban, majd a pozsonyi Comenius Egyetem, valamint a prágai Károly Egyetem BTK-rán művészettörténet–esztétika szakon végzett (1973-tól kandidátus). 1959–1965 között műemlékvédő Bajmócon, 1965– 1974 között főiskolai oktató, majd a kerületi képtár...megnyit →
(* 1936. aug. 19. Léva - † 2022. nov. 25. Besztercebánya) Művészettörténész. 1953-ban érettségizett Komáromban, majd a pozsonyi Comenius Egyetem, valamint a prágai Károly Egyetem BTK-rán művészettörténet–esztétika szakon végzett (1973-tól kandidátus). 1959–1965 között műemlékvédő Bajmócon, 1965– 1974 között főiskolai oktató, majd a kerületi képtár...megnyit →
Részletek
Kubička Kucsera Klára (FI)
(* 1936. aug. 19. Léva – † 2022. nov. 25. Besztercebánya) Művészettörténész. 1953-ban érettségizett Komáromban, majd a pozsonyi Comenius Egyetem, valamint a prágai Károly Egyetem BTK-rán művészettörténet–esztétika szakon végzett (1973-tól kandidátus). 1959–1965 között műemlékvédő Bajmócon, 1965– 1974 között főiskolai oktató, majd a kerületi képtár munkatársa Besztercebányán, 1974–1983 között szabadfoglalkozású, 1987-től a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galéria építészeti gyűjteményének megalapítója. 1992–1998 között a DOCOMOMO nemzetközi építészeti szervezet szlovákiai munkacsoportjának elnöke. 1997 óta újra Besztercebányán él. Az 1960-as évektől foglalkozik a szlovákiai magyar képzőművészettel, számos kiállítás kurátora, katalógusok szerzője, lexikonok társszerzője, szakmai szervezetek tagja, ill. vezetője; az MTA köztestületi tagja. Főbb díjai, kitüntetései: Marian Váross-díj (1991); a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága nívódíja (1997); A Szlovák Köztársaság Ezüstplakettje (2001); Martin Kusý-díj (2005); Magyar Művészeti Akadémia építőművészeti díja (2019); Pribina-kereszt második fokozata (2020). – Fm. Szabó Gyula, (mon., 1972); Ecce Homo – válogatás Szabó Gyula grafikáiból (1975); Kisgaléria (1977); Bacskai Béla (mon., 1983); Lipcsey György (mon., 1995).
Kutak Adrienn / Adriana Kutaková
(* 1961. jún. 21. Léva) Keramikus, szobrász. Ipolyságon él. A pozsonyi Képző- és Iparművészeti Középiskolán érettségizett. Tagja a Forma Design – Szlovák Iparművészek Alapjának, a Magyar Szobrász Társaságnak és a Magyar Iparművészeti Kamarának. Egyéni kiállításait Szlovákia és Magyarország területén mutatta be, de munkáival résztvett több...megnyit →
(* 1961. jún. 21. Léva) Keramikus, szobrász. Ipolyságon él. A pozsonyi Képző- és Iparművészeti Középiskolán érettségizett. Tagja a Forma Design – Szlovák Iparművészek Alapjának, a Magyar Szobrász Társaságnak és a Magyar Iparművészeti Kamarának. Egyéni kiállításait Szlovákia és Magyarország területén mutatta be, de munkáival résztvett több...megnyit →
Részletek
Kutak Adrienn (SZM)
(* 1961. jún. 21. Léva) Keramikus, szobrász. Ipolyságon él. A pozsonyi Képző- és Iparművészeti Középiskolán érettségizett. Tagja a Forma Design – Szlovák Iparművészek Alapjának, a Magyar Szobrász Társaságnak és a Magyar Iparművészeti Kamarának. Egyéni kiállításait Szlovákia és Magyarország területén mutatta be, de munkáival résztvett több szakmai bemutatón Olaszországban, Kairóban, Japánban is. Egyik legjelentősebb munkája az ipolysági Honti múzeum udvarában lévő Holokauszt Emlékmű. – Jelentősebb egyéni kiállításai: 1992: Városi Galéria (Ipolyság); 2000: Szerb Templom (Balassagyarmat); 2002 LIMES Galéria (Komárom); 2003: Városi Galéria (Párkány); Katona Lajos Könyvtár (Vác); 2004: ART-MA Galéria (Dunaszerdahely); 2006: Siggilum Oppidi Saag Galéria (Ipolyság); 2007: Bencúr Galéria (Budapest); 2009: Szlovák Ház (Békéscsaba). – Jelentősebb csoportos kiállítások: 1990: 3. Nemzetközi Kisplasztika Triennálé (Zágráb, Jugoszlávia); 1991: Csehszlovákiai keramika (Prága, Karlove Vary); 3. Nemzetközi Kerámia Fesztivál (Grottaglie, Olaszország ); 1992: Mino 92 (Mino, Japán); 2. Nemzetközi Kerámia Biennálé (Kairó, Egyiptom); 1996: 3. Nemzetközi Kerámia Biennálé (Kairó, Egyiptom); 2008: Nemzetközi biennálék válogatása (Komárom); 2011: Vendégünk Európa (Vác). – Köztéri művei: 1990: Gyügy, Rekreációs Központ – kerti plasztikák; 1992: Ipolyság, Honti Múzeum – Holokauszt emlékmű; 2008: Léva, A Kálvária 14 stációja, kerámia dombormű; 2009: Ipolyság, Holokauszt emlékmű,fém és üveg.
Léva (Levice)
Város és járási székhely a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó völgyében, az Ipolymenti-hátság Ny-i lábánál, a Selmeci-hegység DNy-i előterében, Érsekújvártól ÉK-re. L: [1921] – 10 343, ebből 6676 (64,5%) magyar, 2960 (28,6%) szlovák, 331 (3,2%) zsidó, 215 (2,1%) német; [2011] – 34 844,...megnyit →
Város és járási székhely a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó völgyében, az Ipolymenti-hátság Ny-i lábánál, a Selmeci-hegység DNy-i előterében, Érsekújvártól ÉK-re. L: [1921] – 10 343, ebből 6676 (64,5%) magyar, 2960 (28,6%) szlovák, 331 (3,2%) zsidó, 215 (2,1%) német; [2011] – 34 844,...megnyit →
Részletek
Léva − vár (PJ)
Város és járási székhely a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó völgyében, az Ipolymenti-hátság Ny-i lábánál, a Selmeci-hegység DNy-i előterében, Érsekújvártól ÉK-re. L: [1921] – 10 343, ebből 6676 (64,5%) magyar, 2960 (28,6%) szlovák, 331 (3,2%) zsidó, 215 (2,1%) német; [2011] – 34 844, ebből 27 050 (77,6%) szlovák, 3202 (9,2%) magyar, 248 (0,7%) cseh és morva, 153 (0,4%) roma, 12 (0,03%) német, 2 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 26 609 (76,4%) szlovák, 3665 (10,50%) magyar, 236 (0,7%) cseh, 75 (0,2%) roma, 11 (0,03%) német, 4 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 17 343 r. k., 2142 ev., 1216 ref., 483 testvéregyházbeli, 119 gör. kat., 15 izr. – A hegyvidék és a síkság határán fekvő ~ jelentős mezőváros, a 14–17. sz.-ban egyben Bars vármegye székhelye volt. A 16. sz.-tól mezővárosi, 1876-tól rendezett tanácsú városi ranggal rendelkezett, 1922-ben elveszített városi címét 1960-ban kapta vissza. A magyar közigazgatás idején (1938–44) az egyesített Bars-Hont vármegye székhelye volt. Zsidó lakosságát 1944-ben koncentrációs táborokba hurcolták, magyar lakosainak egy részét a második vh. után Mo.-ra telepítették, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovák telepesek költöztek. – A város közepén találhatók az egykor a török elleni végvárrendszer részét képező ~ várának romjai; az alsó várudvaron 1571-ben emelt Dobó-kastély ma az 1927-ben alapított Barsi Múzeumnak ad otthont. A ferencesek reneszánsz alapokon álló (Szt. József-) temploma és kolostora 1675-ben barokk, az ugyancsak régebbi alapokon emelt Szt. Mihály-plébániatemplom 1773–80 között klasszicista, a ref. templom 1785–88 között copf, az ev. templom 1843-ban klasszicista, a zsinagóga 1857-ben szintén klasszicista stílusban épült. Az Esterházy-kastélyt 1734-ben barokk, a Schoeller-kastélyt 1868-ban neoklasszicista, az egykori városházát 1902-ben eklektikus stílusban emelték. Jelentős régészeti lelőhely, vaskori kelta pénzleletekkel, népvándorlás kori, valamint honfoglalás kori magyar lovassírokkal, a Baratka-dombon 12. sz.-i erőd és román kori templom romjaival. – A város a Garam menti magyarság szellemi és kulturális központja. A szlovákiai magyar ev. egyházközségek 1922-ben itt hozták létre a Szlovákiai Magyar Ev. Szövetséget, amely 1938-ig Evangélikus Lap címmel kétheti lapot is megjelentetett. 1926-ban ugyancsak ~n alakult meg a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetsége, 1921-ben pedig a Szlovákiai Magyar Tanítók Egyesülete, s itt volt az 1935-ben létrejött Szlovákiai Magyar Tanítók Országos Énekkarának székhelye is. 1984 óta ~n és a Lévai járás magyarlakta településein rendezik meg a Juhász Gyula Irodalmi és Kulturális Napokat, s 1992-ben itt ült össze első alkalommal az Értelmiségi Fórum, a szlovákiai magyar értelmiségiek tanácskozása. A két vh. között Bars, Lévai Hírlap és Lévai Újság címmel jelentek meg magyar nyelvű lapok a városban; az 1950-es években Hlas roľníka – Földműves Szava, az 1960-as évektől Pohronie – Garamvölgye címmel jelent meg a kétnyelvű járási hetilap. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Juhász Gyula Alapiskola) rendelkezett. Az első vh. után szlovák tanítási nyelvűvé változtatott gimnáziumában 1926-ig, majd 1958–75 között, 1950-ben alapított óvónőképző pedagógiai szakközépiskolájában az 1980-as évekig nyitottak magyar osztályokat. A magyar középiskola pótlására 2001-ben nyílt meg a lévai ref. egyházközség által alapított ref. egyházi gimnázium. Iparágai közül legjelentősebb a ruházati, élelmiszer- és építőanyag-ipar. – 1976-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Hontkiskért és Hontvarsányt, 1986-ban Csánkot és Horhit. – Ir. Švoliková, Marta (összeáll.): Levice. Monografia mesta (2010)
Léva − az 1848-as obeliszk (GJ)
Léva − az egykori Oroszlán-fogadó (GJ)
Léva − városháza (MÁ)
Léva − piarista kolostor (GJ)Lévai Hírlap
Részletek
Regionális jellegű, szociáldemokrata szellemiségű társadalmi hetilap (Léva, 1934–1938). – Szerk. Szenes Ignác és Schulz Ignác.
Lévai Szent László Kör
A lévai és Léva környéki magyar ajkú római katolikusok polgári társulása (Léva, 2012. december 8.). Alapítói: Ivkovics Sándor, Müller Éva, Müller Péter és Papp Zsolt. Feladatának tekinti a római katolikus hagyományok anyanyelvünkön való ápolását, a hitélet elmélyítését, a római katolikus ifjúságnak a krisztusi tanok...megnyit →
A lévai és Léva környéki magyar ajkú római katolikusok polgári társulása (Léva, 2012. december 8.). Alapítói: Ivkovics Sándor, Müller Éva, Müller Péter és Papp Zsolt. Feladatának tekinti a római katolikus hagyományok anyanyelvünkön való ápolását, a hitélet elmélyítését, a római katolikus ifjúságnak a krisztusi tanok...megnyit →
Részletek
A Lévai Szent László Kör karácsonyi adománygyűjtése (FI)
A lévai és Léva környéki magyar ajkú római katolikusok polgári társulása (Léva, 2012. december 8.). Alapítói: Ivkovics Sándor, Müller Éva, Müller Péter és Papp Zsolt. Feladatának tekinti a római katolikus hagyományok anyanyelvünkön való ápolását, a hitélet elmélyítését, a római katolikus ifjúságnak a krisztusi tanok szellemében való vezetését, valamint a keresztény magyar kultúra ápolását, megismertetését és terjesztését. Folytatója kíván lenni a Lévai Katholikus Kör, a Lévai Női Mária-kongregáció és a Lévai Férfi Mária-kongregáció hagyományainak. Évente több összejövetelt, kulturális sétát, kirándulást és más rendezvényt valósít meg. A lévai Reviczky Házban működik. – Vezető: Müller Péter (2012).
Lévai Újság
Részletek
Regionális gazdasági, kulturális és kritikai hetilap (Léva, 1934–1938). Többek között Csontos Vilmos, Sass János és Veress Vilmos írtak bele. – Szerk. Strasser Elemér és Akúcs Ernő.
Luzsica Tihamér
(* 1895. ? Léva, † ?) Publicista, író. A rozsnyói evangélikus főgimnáziumban érettségizett. Az első vh. idején középiskolásként szerkesztette a Törekvés c. ifjúsági folyóiratot. Zeneszerzést tanult Kolozsvárott, majd jogot Budapesten. 1926-ban Rozsnyóra költözött, ahol 1944-ig ügyvédként dolgozott. 1945 után nyugdíjasként Nyitrán élt. – Cikkei, regényei a Prágai Magyar...megnyit →
(* 1895. ? Léva, † ?) Publicista, író. A rozsnyói evangélikus főgimnáziumban érettségizett. Az első vh. idején középiskolásként szerkesztette a Törekvés c. ifjúsági folyóiratot. Zeneszerzést tanult Kolozsvárott, majd jogot Budapesten. 1926-ban Rozsnyóra költözött, ahol 1944-ig ügyvédként dolgozott. 1945 után nyugdíjasként Nyitrán élt. – Cikkei, regényei a Prágai Magyar...megnyit →
Részletek
(* 1895. ? Léva, † ?) Publicista, író. A rozsnyói evangélikus főgimnáziumban érettségizett. Az első vh. idején középiskolásként szerkesztette a Törekvés c. ifjúsági folyóiratot. Zeneszerzést tanult Kolozsvárott, majd jogot Budapesten. 1926-ban Rozsnyóra költözött, ahol 1944-ig ügyvédként dolgozott. 1945 után nyugdíjasként Nyitrán élt. – Cikkei, regényei a Prágai Magyar Hírlapban, a Rádióéletben, a Slovenský národban jelentek meg. Önéletrajzi jellegű, szerelmi tárgyú regényei (A mosolygó szent, Májusi asszony, Zsuzsanna és a fiatalok) a Prágai Magyar Hírlapban jelentek meg folytatásokban. Könyv alakban csupán az első jelent meg, ezt Alexander P. Dobromil szlovákra is lefordította. – Fm. A mosolygó szent (r., é. n.).
Magyar Ház 2.
A rendszerváltást követő években a Rákóczi Szövetség kezdeményezésére számos dél-szlovákiai városban jött létre ~, amelynek célja az addig szétforgácsolódott helyi magyar kezdeményezések összefogása, egy tető alá hozása volt. A magyarországi alapítványi támogatások révén megvásárolt és felújított épületekben kapott helyet általában a Csemadok helyi szervezete,...megnyit →
A rendszerváltást követő években a Rákóczi Szövetség kezdeményezésére számos dél-szlovákiai városban jött létre ~, amelynek célja az addig szétforgácsolódott helyi magyar kezdeményezések összefogása, egy tető alá hozása volt. A magyarországi alapítványi támogatások révén megvásárolt és felújított épületekben kapott helyet általában a Csemadok helyi szervezete,...megnyit →
Részletek
A rendszerváltást követő években a Rákóczi Szövetség kezdeményezésére számos dél-szlovákiai városban jött létre ~, amelynek célja az addig szétforgácsolódott helyi magyar kezdeményezések összefogása, egy tető alá hozása volt. A magyarországi alapítványi támogatások révén megvásárolt és felújított épületekben kapott helyet általában a Csemadok helyi szervezete, a Szövetség a Közös Célokért hálózat és több más helyi magyar szerveződés. ~ alakult Rozsnyón, Tornalján, Rimaszombatban, Losoncon, Léván, Komáromban és Vágsellyén is.