Bajnok István
(* 1941. jan. 15. Ipolyság, † 2013. szept. 20. Komárom) Gyermek- és elmegyógyász. Általános és középiskolai tanulmányait Ipolyságon végezte (1947–1958). A prágai Károly Egyetem Orvostudományi Karán szerzett oklevelet (1965). 1965–1976-ban Rimaszombatban orvos, 1976–1989 közt a komáromi alkoholelvonó rendelő vezetője volt. Gyermekpszichiátriai szakrendelést is folytatott....megnyit →
(* 1941. jan. 15. Ipolyság, † 2013. szept. 20. Komárom) Gyermek- és elmegyógyász. Általános és középiskolai tanulmányait Ipolyságon végezte (1947–1958). A prágai Károly Egyetem Orvostudományi Karán szerzett oklevelet (1965). 1965–1976-ban Rimaszombatban orvos, 1976–1989 közt a komáromi alkoholelvonó rendelő vezetője volt. Gyermekpszichiátriai szakrendelést is folytatott....megnyit →
Részletek
Bajnok István (FI)
(* 1941. jan. 15. Ipolyság, † 2013. szept. 20. Komárom) Gyermek- és elmegyógyász. Általános és középiskolai tanulmányait Ipolyságon végezte (1947–1958). A prágai Károly Egyetem Orvostudományi Karán szerzett oklevelet (1965). 1965–1976-ban Rimaszombatban orvos, 1976–1989 közt a komáromi alkoholelvonó rendelő vezetője volt. Gyermekpszichiátriai szakrendelést is folytatott. A bilingvizmus neurotizáló hatásáról és kezeléséről számos szakcikket, továbbá ismeretterjesztő írásokat publikált. 1961–1965-ben a prágai Ady Endre Diákkör elnöke volt, 1965-től a Csemadokban fejtett ki aktív tevékenységet. 1990-től a Csehszlovákiai Magyar Tudományos Társaság tagja. 1990–1998-ban az Együttélés Politikai Mozgalom helyi, járási és országos szerveiben tevékenykedett. Összegyűjtött írásai és a vele készült riportok, beszélgetések 2010-ban a Diagnózisok (I–IV.) című könyvben jelentek meg. Munkásságát Komárom Város Önkormányzata Pro Urbe díjjal jutalmazta 2001-ben, a Csemadok részéről pedig Életmű Díjban részesült 2010-ben. 2012-ben megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztjét.
Bajta (Bajtava)
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, az Ipolymenti-hátság D-i részén, a Burda-hegy É-i lábánál, a Garam és az Ipoly folyása között, Párkánytól É–ÉK-re. L: [1921] – 604, ebből 596 (98,7%) magyar, 5 (0,8%) szlovák; [2011] – 403, ebből 336 (83,4%) magyar, 36 (8,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 353 (87,6%) magyar, 19 (4,7%) szlovák. V: [2011] – 353 r. k. – R. k. (Szűz Mária születése) temploma 1872-ben épült neoklasszicista stílusban egy 18. sz.-i barokk kápolna átalakításával.
Bajtava
-> Bajta (Bajtava)
Község az Érsekújvári járásban, az Ipolymenti-hátság D-i részén, a Burda-hegy É-i lábánál, a Garam és az Ipoly folyása között, Párkánytól É–ÉK-re. L: [1921] – 604, ebből 596 (98,7%) magyar, 5 (0,8%) szlovák; [2011] – 403, ebből 336 (83,4%) magyar, 36 (8,9%) szlovák nemzetiségű. A:...megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, az Ipolymenti-hátság D-i részén, a Burda-hegy É-i lábánál, a Garam és az Ipoly folyása között, Párkánytól É–ÉK-re. L: [1921] – 604, ebből 596 (98,7%) magyar, 5 (0,8%) szlovák; [2011] – 403, ebből 336 (83,4%) magyar, 36 (8,9%) szlovák nemzetiségű. A:...megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, az Ipolymenti-hátság D-i részén, a Burda-hegy É-i lábánál, a Garam és az Ipoly folyása között, Párkánytól É–ÉK-re. L: [1921] – 604, ebből 596 (98,7%) magyar, 5 (0,8%) szlovák; [2011] – 403, ebből 336 (83,4%) magyar, 36 (8,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 353 (87,6%) magyar, 19 (4,7%) szlovák. V: [2011] – 353 r. k. – R. k. (Szűz Mária születése) temploma 1872-ben épült neoklasszicista stílusban egy 18. sz.-i barokk kápolna átalakításával.
Baka (Baka)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz D-i részén, a Duna partján, Dunaszerdahelytől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 907, ebből 848 (93,5%) magyar, 39 (4,3%) szlovák; [2011] – 1114, ebből 950 (85,3%) magyar, 148 (13,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1031...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz D-i részén, a Duna partján, Dunaszerdahelytől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 907, ebből 848 (93,5%) magyar, 39 (4,3%) szlovák; [2011] – 1114, ebből 950 (85,3%) magyar, 148 (13,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1031...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz D-i részén, a Duna partján, Dunaszerdahelytől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 907, ebből 848 (93,5%) magyar, 39 (4,3%) szlovák; [2011] – 1114, ebből 950 (85,3%) magyar, 148 (13,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1031 (92,5%) magyar, 64 (5,7%) szlovák. V: [2011] – 1032 r. k., 6 ref., 5 ev., 5 gör. kat. –R. k. (Mindenszentek-) temploma egy Árpád-kori templom alapjain 1762-ben épült késő barokk stílusban. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. Ártéri erdőinek egy részét, az ún. Rétisasok-szigetét az ott élő értékes madárfajok védelme céljából 1953-ban természetvédelmi területté nyilvánították.
Bakos József
(* 1912. febr. 2. Vilypuszta [Mo.]) Nyelvész, középiskolai tanár, néprajzi gyűjtő. Egyetemi tanulmányait Debrecenben végezte (1936), ezután középiskolai tanár, 1938–1945 között az érsekújvári Pázmány Péter Gimnáziumban, ahol a diákok számára népismereti jellegű önképzőkört indított. Növendékei néprajzi gyűjtéseit önképzőköri füzetekben jelentette meg. Ezekből, saját gyűjtéseivel kiegészítve lásd...megnyit →
(* 1912. febr. 2. Vilypuszta [Mo.]) Nyelvész, középiskolai tanár, néprajzi gyűjtő. Egyetemi tanulmányait Debrecenben végezte (1936), ezután középiskolai tanár, 1938–1945 között az érsekújvári Pázmány Péter Gimnáziumban, ahol a diákok számára népismereti jellegű önképzőkört indított. Növendékei néprajzi gyűjtéseit önképzőköri füzetekben jelentette meg. Ezekből, saját gyűjtéseivel kiegészítve lásd...megnyit →
Részletek
(* 1912. febr. 2. Vilypuszta [Mo.]) Nyelvész, középiskolai tanár, néprajzi gyűjtő. Egyetemi tanulmányait Debrecenben végezte (1936), ezután középiskolai tanár, 1938–1945 között az érsekújvári Pázmány Péter Gimnáziumban, ahol a diákok számára népismereti jellegű önképzőkört indított. Növendékei néprajzi gyűjtéseit önképzőköri füzetekben jelentette meg. Ezekből, saját gyűjtéseivel kiegészítve lásd az Új Magyar Népköltési Gyűjtemény 7. köteteként a Mátyusföldi gyermekjátékok c. összeállítását (Bp., 1953). A második vh. után az egri tanárképző főiskolán tanított.
Bakta
-> Bakti (Bakta)
1974-ben Rimaszombathoz csatolt község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak jobb oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól K-re. L: [1930] – 337, ebből 157 (41,6%) szlovák, 46 (12,2%) magyar; [1970] 365, ebből 181 (49,6%) szlovák, 177 (48,5%) magyar nemzetiségű. V: [1930] – 230 r. k., 96...megnyit →
1974-ben Rimaszombathoz csatolt község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak jobb oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól K-re. L: [1930] – 337, ebből 157 (41,6%) szlovák, 46 (12,2%) magyar; [1970] 365, ebből 181 (49,6%) szlovák, 177 (48,5%) magyar nemzetiségű. V: [1930] – 230 r. k., 96...megnyit →
Részletek
1974-ben Rimaszombathoz csatolt község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak jobb oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól K-re. L: [1930] – 337, ebből 157 (41,6%) szlovák, 46 (12,2%) magyar; [1970] 365, ebből 181 (49,6%) szlovák, 177 (48,5%) magyar nemzetiségű. V: [1930] – 230 r. k., 96 ref., 42 ev., 8 gör. kat., 1 izr. – A 19–20. sz. fordulóján Heves vármegyéből érkező magyarokkal, majd a két vh. közötti csehszlovák földbirtokreform során szlovákokkal benépesített, a Rimaszombathoz tartozó Alsó- és Felsőbakti puszták önálló községgé szervezésével jött létre 1926-ban, ahová az 1945 utáni belső telepítések keretében újabb szlovák telepesek érkeztek.
Bakti (Bakta)
1974-ben Rimaszombathoz csatolt község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak jobb oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól K-re. L: [1930] – 337, ebből 157 (41,6%) szlovák, 46 (12,2%) magyar; [1970] 365, ebből 181 (49,6%) szlovák, 177 (48,5%) magyar nemzetiségű. V: [1930] – 230 r. k., 96...megnyit →
1974-ben Rimaszombathoz csatolt község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak jobb oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól K-re. L: [1930] – 337, ebből 157 (41,6%) szlovák, 46 (12,2%) magyar; [1970] 365, ebből 181 (49,6%) szlovák, 177 (48,5%) magyar nemzetiségű. V: [1930] – 230 r. k., 96...megnyit →
Részletek
1974-ben Rimaszombathoz csatolt község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak jobb oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól K-re. L: [1930] – 337, ebből 157 (41,6%) szlovák, 46 (12,2%) magyar; [1970] 365, ebből 181 (49,6%) szlovák, 177 (48,5%) magyar nemzetiségű. V: [1930] – 230 r. k., 96 ref., 42 ev., 8 gör. kat., 1 izr. – A 19–20. sz. fordulóján Heves vármegyéből érkező magyarokkal, majd a két vh. közötti csehszlovák földbirtokreform során szlovákokkal benépesített, a Rimaszombathoz tartozó Alsó- és Felsőbakti puszták önálló községgé szervezésével jött létre 1926-ban, ahová az 1945 utáni belső telepítések keretében újabb szlovák telepesek érkeztek.
Balajti Árpád
(* 1947. jan. 8. Felsővály, † 1999. nov. 19. Pozsony) Újságíró, pedagógus, szerkesztő. 1965-ben érettségizett a tornaljai magyar gimnáziumban. 1971-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskolán magyar-történelem szakon tanári oklevelet szerzett. 1971—72 között a nagymagyari alapiskola, majd 1972—75-ben a szenci magyar gimnázium tanára. 1975—90 között a Kis Építő,...megnyit →
(* 1947. jan. 8. Felsővály, † 1999. nov. 19. Pozsony) Újságíró, pedagógus, szerkesztő. 1965-ben érettségizett a tornaljai magyar gimnáziumban. 1971-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskolán magyar-történelem szakon tanári oklevelet szerzett. 1971—72 között a nagymagyari alapiskola, majd 1972—75-ben a szenci magyar gimnázium tanára. 1975—90 között a Kis Építő,...megnyit →
Részletek
Balajti Árpád_(SZM)
(* 1947. jan. 8. Felsővály, † 1999. nov. 19. Pozsony) Újságíró, pedagógus, szerkesztő. 1965-ben érettségizett a tornaljai magyar gimnáziumban. 1971-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskolán magyar-történelem szakon tanári oklevelet szerzett. 1971—72 között a nagymagyari alapiskola, majd 1972—75-ben a szenci magyar gimnázium tanára. 1975—90 között a Kis Építő, 1991-től a Tücsök című lap munkatársa. Iskola tárgyú cikkei, riportjai, tudósításai, megemlékezései jelentek meg különbőző lapokban (Hét, Tábortűz, Új Szó, Új Ifjúság). – Fm. Az életmentő sárgarépa. (mesegyűjtemény, 2009). – Ir. Ki kicsoda Kassától—Prágáig? (1993).
Balaskó Edit
(* 1976. szept. 10. Dunaszerdahely) Színésznő, súgó, rendező munkatársa. Az általános iskolát és a gimnáziumot Dunaszerdahelyen végezte (1994). A Fókusz Irodalmi Színpad tagja volt évekig. 1995-ben került a Komáromi Jókai Színházhoz. – Jelentősebb előadások: Csukás István–Bergendy István: Süsü, a sárkány. Ladislav Ballek–Ondrej Šulaj: A hentessegéd....megnyit →
(* 1976. szept. 10. Dunaszerdahely) Színésznő, súgó, rendező munkatársa. Az általános iskolát és a gimnáziumot Dunaszerdahelyen végezte (1994). A Fókusz Irodalmi Színpad tagja volt évekig. 1995-ben került a Komáromi Jókai Színházhoz. – Jelentősebb előadások: Csukás István–Bergendy István: Süsü, a sárkány. Ladislav Ballek–Ondrej Šulaj: A hentessegéd....megnyit →
Részletek
(* 1976. szept. 10. Dunaszerdahely) Színésznő, súgó, rendező munkatársa. Az általános iskolát és a gimnáziumot Dunaszerdahelyen végezte (1994). A Fókusz Irodalmi Színpad tagja volt évekig. 1995-ben került a Komáromi Jókai Színházhoz. – Jelentősebb előadások: Csukás István–Bergendy István: Süsü, a sárkány. Ladislav Ballek–Ondrej Šulaj: A hentessegéd. Vajda Katalin–Fábri Péter–Valló Péter: Anconai szerelmesek; Vaszary Viktor–Fényes Szabolcs–Szenes Iván: Az ördög nem alszik. Anton Pavlovics Csehov: Cseresznyéskert. Ernst Theodor Amadeus Hoffmann: Diótörő. Tamási Áron: Énekes madár. Kodály Zoltán: Háry János. John Kander–Fredd Ebb–Bob Fosse: Chicago; Csiky Gergely: Lumpok. Martin McDonagh: Macskabaj. Móricz Zsigmond: Sári bíró. Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika. Müller Péter–Seress Rezső: Szomorú vasárnap. Ken Ludwig: Primadonnák. – Színészként közreműködött: Glauxné (Georges Feydeau: Egy hölgy a Maximból); Egy a falu népéből (Gárdonyi Géza: A bor); Mona (John Kander–Fredd Ebb–Bob Fosse: Chicago); Apácák (Dumas Alexander: Három a testőr), Nimfa (Háy Gyula: Mandragóra), Szundi (Grimm-testvérek–Albert Péter–Barabás Árpád–Lőrinczy Attila: Hófehérke meg a törpék), Pepita egér I. (Urban Gyula: Minden egér szereti a sajtot), Nyoszolyólány (Federico García Lorca: Vérnász), Vadas Rózsika (Szász Péter–Aldobolyi Nagy György–Verebes István: Whisky esővízzel). – Rendezőasszisztens: Müller Péter–Seress Rezső: Szomorú vasárnap. – Ir. Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Balassa Géza
(* 1914. márc. 10. Felsőbaka, † 1994. Pozsony) Régész, történetíró. Körmöcbányán érettségizett, majd Pozsonyban előbb történelem–földrajz szakos tanári (1935), 1949-ben gimnáziumi tanári képesítést szerzett. 1935–1948-ban Zólyombereznán, Nagyszalatnán, Zólyomban tanár, 1948–1952-ben a radványi Mezőgazdasági Levéltár vezetője, 1952–1962-ben a besztercebányai Kerületi Múzeum régészeti osztályának vezetője; itt...megnyit →
(* 1914. márc. 10. Felsőbaka, † 1994. Pozsony) Régész, történetíró. Körmöcbányán érettségizett, majd Pozsonyban előbb történelem–földrajz szakos tanári (1935), 1949-ben gimnáziumi tanári képesítést szerzett. 1935–1948-ban Zólyombereznán, Nagyszalatnán, Zólyomban tanár, 1948–1952-ben a radványi Mezőgazdasági Levéltár vezetője, 1952–1962-ben a besztercebányai Kerületi Múzeum régészeti osztályának vezetője; itt...megnyit →
Részletek
Balassa Géza (FI)
(* 1914. márc. 10. Felsőbaka, † 1994. Pozsony) Régész, történetíró. Körmöcbányán érettségizett, majd Pozsonyban előbb történelem–földrajz szakos tanári (1935), 1949-ben gimnáziumi tanári képesítést szerzett. 1935–1948-ban Zólyombereznán, Nagyszalatnán, Zólyomban tanár, 1948–1952-ben a radványi Mezőgazdasági Levéltár vezetője, 1952–1962-ben a besztercebányai Kerületi Múzeum régészeti osztályának vezetője; itt több fontos vaskori ásatást vezetett: Zólyom, Pereszlény, Ipolyság, Gyűgy, Karvaly, Nagyszalatna (Zvolenská Slatina), Besztercebánya, Méhi, Derezsnye, Várgede. 1962–1977-ben a Közép-szlovákiai Műemlékvédelmi Hivatal osztályvezetője, Körmöcbányán és Besztercebányán végzett ekkor középkori ásatásokat és feltárásokat. 1977-től Pozsonyban élt. A magyarok őstörténetéről írt szlovák nyelvű tanulmánya kéziratban maradt. – Fm. Mi? My? (1943); Praveké osídlenie stredného Slovenska (tan., 1960); Gömör az őskorban (tan., 1971); Súpis hnuteľných pamiatok stredoslovenského kraja (1972).