Alsóvály (Nižné Valice)
1971-ben Vály néven Felsővállyal és Gömörmihályfalvával egyesített község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence É-i peremén, a Vály- (Kálosa) patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 265, ebből 260 (98,1%) magyar; [1970] – 245, ebből 172 (70,2%) magyar, 71 (29,0%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] –...megnyit →
1971-ben Vály néven Felsővállyal és Gömörmihályfalvával egyesített község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence É-i peremén, a Vály- (Kálosa) patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 265, ebből 260 (98,1%) magyar; [1970] – 245, ebből 172 (70,2%) magyar, 71 (29,0%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] –...megnyit →
Részletek
Alsóvály − Beélik-kastély (FI)
1971-ben Vály néven Felsővállyal és Gömörmihályfalvával egyesített község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence É-i peremén, a Vály- (Kálosa) patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 265, ebből 260 (98,1%) magyar; [1970] – 245, ebből 172 (70,2%) magyar, 71 (29,0%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 131 r. k., 125 ref., 9 ev. – ~ba a második vh. utáni belső telepítések során közép-szlovákiai szlovák telepesek költöztek. A 18. sz. közepén eredetileg barokk stílusban épült Beélik-kastélyt 1843-ban empire stílusban alakították át; a klasszicista Bodon-kúriát a 19. sz. közepén építették. – Ir. B. Kovács István: Vály-völgy (1991).
Alsóvárad (Dolný Tekovský Hrádok)
Részletek
1944-ben Barsvárad néven Felsőváraddal egyesített község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó jobb partján, Lévától DNy-ra. L: [1921] – 373, ebből 298 (79,9%) magyar, 49 (13,1%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 224 ref., 135 r. k., 9 ev., 2 izr. – A 13. sz. végén eredetileg gótikus stílusban épült r. k. templomát 1761-ben barokkosították. A visszavonuló német csapatok 1945 febr.-jában felrobbantották (csakúgy, mint a reformátust). Ref. temploma 1999-ben épült az elpusztult templom helyén. A falu mellett honfoglalás kori földsáncok nyomai láthatók.
Alsózellő; Kiszellő (Malé Zlievce)
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medence K-i részén, Nagykürtöstől K–DK-re. L: [1921] – 301, ebből 256 (85,0%) szlovák, 36 (12,0%) magyar; [2011] – 291, ebből 247 (84,9%) szlovák, 10 (3,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 245 (84,2%) szlovák, 11 (3,8%) magyar. V: [2011] – 154 r. k., 75 ev., 4 gör. kat. – Reneszánsz stílusú ev. temploma gótikus alapokon a 17. sz.-ban, a barokk Prónay-kastély 1709-ben, a klasszicista Prónay-kúria és Ivánka-kúria a 18. sz. végén, a r. k. (Jézus szíve) kápolna 1942-ben épült. A Várhegyen későközépkori föld-fa vár maradványai láthatók.
Altáj
-> Alsó-Csallóköz
Néprajzi tájegység. A Csallóköz keleti, Altájként is emlegetett, az egykori Komárom vármegyéhez tartozó területe. Természetföldrajzi adottságainak köszönhetően és a török háborúk pusztításainak következtében nagy határú, nagy lélekszámú, halmazos települések alakultak ki a térségben. Ezen a területen gyakran kiterjedt tanyarendszer is létrejött, pl. Gúta környékén...megnyit →
Néprajzi tájegység. A Csallóköz keleti, Altájként is emlegetett, az egykori Komárom vármegyéhez tartozó területe. Természetföldrajzi adottságainak köszönhetően és a török háborúk pusztításainak következtében nagy határú, nagy lélekszámú, halmazos települések alakultak ki a térségben. Ezen a területen gyakran kiterjedt tanyarendszer is létrejött, pl. Gúta környékén...megnyit →
Részletek
Alsó-Csallóköz − táj Csallóközaranyos határában (FI)
Néprajzi tájegység. A Csallóköz keleti, Altájként is emlegetett, az egykori Komárom vármegyéhez tartozó területe. Természetföldrajzi adottságainak köszönhetően és a török háborúk pusztításainak következtében nagy határú, nagy lélekszámú, halmazos települések alakultak ki a térségben. Ezen a területen gyakran kiterjedt tanyarendszer is létrejött, pl. Gúta környékén (kisalföldi tanyák). Itt először az állattenyésztés velejárójaként alakultak ki huzamosabb ott tartózkodásra alkalmas tanyák. Mivel a döntően szarvasmarha-tenyésztésből élő gútaiak állataikat az óriási határnak csak a magasabban fekvő, víz nem járta területein tudták legeltetni, gyakran előfordult, hogy a belvizek elvágták a visszatérési lehetőséget. A 19. sz. végétől, ám főleg a 20. sz. első évtizedeiben, a földművelés egyre fontosabbá válása, valamint a belterület túlnépesedése következtében egy másik jelentős kiköltözés, tanyásodási folyamat indult meg. Lényegében ettől az időtől kezdve kísérhető nyomon az ún. ártéri tanyák kialakulása is (kisalföldi tanyák). A Kis-Duna és a Vág árterében, mesterséges dombokon épített lakóházakba a szegényebb lakosok költöztek ki. Csak gyümölcstermesztéssel és halászattal foglalkoztak. E folyamatok következtében 1933-ban Gúta összlakosságának mintegy 35%-a élt tanyán. Az ártéri tanyák a második vh. után folyamatos hanyatlásnak indultak, s napjainkra gyakorlatilag teljesen fölszámolódtak. – Ir. Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza (2012); Fehérváry Magda: Parasztgazdaság a XX. sz. első felében. Gútai példa (1988).
alternatív oktatás
Azon iskolák tevékenységének megnevezése, melyek pedagógiai programjai és működési keretei eltérnek a szokásostól, ily módon alternatívát kínálnak a hagyományos tömegoktatással szemben. Ide sorolhatók a teljesség igénye nélkül pl. a Waldorf-, Kolping-, Montessori-, Freinet-, Rogers-, Dalton-iskolák és pedagógiák. Szlovákiában az ~ fogalmának tartalma a kilencvenes...megnyit →
Azon iskolák tevékenységének megnevezése, melyek pedagógiai programjai és működési keretei eltérnek a szokásostól, ily módon alternatívát kínálnak a hagyományos tömegoktatással szemben. Ide sorolhatók a teljesség igénye nélkül pl. a Waldorf-, Kolping-, Montessori-, Freinet-, Rogers-, Dalton-iskolák és pedagógiák. Szlovákiában az ~ fogalmának tartalma a kilencvenes...megnyit →
Részletek
Azon iskolák tevékenységének megnevezése, melyek pedagógiai programjai és működési keretei eltérnek a szokásostól, ily módon alternatívát kínálnak a hagyományos tömegoktatással szemben. Ide sorolhatók a teljesség igénye nélkül pl. a Waldorf-, Kolping-, Montessori-, Freinet-, Rogers-, Dalton-iskolák és pedagógiák. Szlovákiában az ~ fogalmának tartalma a kilencvenes évek második felében gyökeresen eltért a megszokottól. Az újítás, kísérletezés, új, választható módszerek tartalommal szemben a magyar nyelvoktatás alternatíváját jelentette a Slavkovská oktatási miniszterasszony idejében (1994–1998). A magyar tanítási nyelvű iskolák elszlovákosítására irányuló kormányszinten megfogalmazott törekvés volt, mellyel szemben a pedagógusok, a szülők és a diákok tömegtüntetéseken tiltakoztak. Az ~t a tiltakozásoknak köszönhetően nem sikerült bevezetni Szl. magyar tanítási nyelvű iskoláiban.
alternatív tankönyv
Az oktatási minisztérium illetékes osztályai által jóváhagyott tankönyv, amely a hivatalos tankönyv helyett vagy azzal párhuzamosan használható iskolai tansegédeszköz. A közoktatási törvény ugyancsak lehetővé teszi, hogy az oktatásban a pedagógus felhasználjon bármilyen tankönyvet, amely összhangban van az előírt tanterv-vel. Az ~ek Szl. területén elsősorban...megnyit →
Az oktatási minisztérium illetékes osztályai által jóváhagyott tankönyv, amely a hivatalos tankönyv helyett vagy azzal párhuzamosan használható iskolai tansegédeszköz. A közoktatási törvény ugyancsak lehetővé teszi, hogy az oktatásban a pedagógus felhasználjon bármilyen tankönyvet, amely összhangban van az előírt tanterv-vel. Az ~ek Szl. területén elsősorban...megnyit →
Részletek
Az oktatási minisztérium illetékes osztályai által jóváhagyott tankönyv, amely a hivatalos tankönyv helyett vagy azzal párhuzamosan használható iskolai tansegédeszköz. A közoktatási törvény ugyancsak lehetővé teszi, hogy az oktatásban a pedagógus felhasználjon bármilyen tankönyvet, amely összhangban van az előírt tanterv-vel. Az ~ek Szl. területén elsősorban a magyar tanítási nyelvű iskolákban és az idegen nyelvek oktatása során használatosak, és általában külföldről származnak. Az iskolák munkáját azonban megnehezíti, hogy csak a központilag engedélyezett tansegédeszközök ingyenesek, mivel csupán azok részesülnek állami támogatásban.
Amadeho Kračany
-> Amadékarcsa (Amadeho Kračany)
1940-ben ~, majd 1948-tól Egyházkarcsa néven Egyházkarcsával, Göncölkarcsával, Mórockarcsával és Pinkekarcsával egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől DNy-ra. L: [1921] – 265, ebből 265 (100%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 260 r. k., 5 izr. – Ir. Somogyi...megnyit →
1940-ben ~, majd 1948-tól Egyházkarcsa néven Egyházkarcsával, Göncölkarcsával, Mórockarcsával és Pinkekarcsával egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől DNy-ra. L: [1921] – 265, ebből 265 (100%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 260 r. k., 5 izr. – Ir. Somogyi...megnyit →
Részletek
1940-ben ~, majd 1948-tól Egyházkarcsa néven Egyházkarcsával, Göncölkarcsával, Mórockarcsával és Pinkekarcsával egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől DNy-ra. L: [1921] – 265, ebből 265 (100%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 260 r. k., 5 izr. – Ir. Somogyi Mátyás: Karcsai olvasókönyv. Fejezetek a csallóközi Karcsa nevű falvak történetéből (1997).
Amadékarcsa (Amadeho Kračany)
1940-ben ~, majd 1948-tól Egyházkarcsa néven Egyházkarcsával, Göncölkarcsával, Mórockarcsával és Pinkekarcsával egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől DNy-ra. L: [1921] – 265, ebből 265 (100%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 260 r. k., 5 izr. – Ir. Somogyi...megnyit →
1940-ben ~, majd 1948-tól Egyházkarcsa néven Egyházkarcsával, Göncölkarcsával, Mórockarcsával és Pinkekarcsával egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől DNy-ra. L: [1921] – 265, ebből 265 (100%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 260 r. k., 5 izr. – Ir. Somogyi...megnyit →
Részletek
1940-ben ~, majd 1948-tól Egyházkarcsa néven Egyházkarcsával, Göncölkarcsával, Mórockarcsával és Pinkekarcsával egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől DNy-ra. L: [1921] – 265, ebből 265 (100%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 260 r. k., 5 izr. – Ir. Somogyi Mátyás: Karcsai olvasókönyv. Fejezetek a csallóközi Karcsa nevű falvak történetéből (1997).
Ambrus Ferenc
(* 1959. jún. 16. Rozsnyó) Helytörténeti kutató, kultúraszervező. Rozsnyón érettségizett, a nyitrai Pedagógiai Fakultáson tanári képesítést szerzett (1982). Jólészen és Dernőn tanított, egy ideig az Új Szó vidéki munkatársa, majd a Csemadok járási titkára volt. Egyik alapítója és vezetője az 1993-ban alakult Pákh Albert...megnyit →
(* 1959. jún. 16. Rozsnyó) Helytörténeti kutató, kultúraszervező. Rozsnyón érettségizett, a nyitrai Pedagógiai Fakultáson tanári képesítést szerzett (1982). Jólészen és Dernőn tanított, egy ideig az Új Szó vidéki munkatársa, majd a Csemadok járási titkára volt. Egyik alapítója és vezetője az 1993-ban alakult Pákh Albert...megnyit →
Részletek
(* 1959. jún. 16. Rozsnyó) Helytörténeti kutató, kultúraszervező. Rozsnyón érettségizett, a nyitrai Pedagógiai Fakultáson tanári képesítést szerzett (1982). Jólészen és Dernőn tanított, egy ideig az Új Szó vidéki munkatársa, majd a Csemadok járási titkára volt. Egyik alapítója és vezetője az 1993-ban alakult Pákh Albert Társaságnak, szervezője a rozsnyói Czabán Samu Napoknak, alelnöke a Gömöri-Kishonti Múzeumegyesületnek. Írásai a Gömöri Hajnalban, az Új Szóban, a Nőben és a Honismeretben jelentek meg. Szerkesztője a Csemadok JB és a Pákh Albert Társaság által kiadott honismereti füzeteknek (Lice és Lekenye községek története, a Pákh Albert Társaság évkönyve, Petőfi Sándor és Vass László emlékezete rozsnyói emléktáblájuk felavatása alkalmából). A 80-as évek végén a Rozsnyói járás magyar községeiről sorozatot írt a Gömöri Hajnalba; a Csemadok ezt füzet formában is megjelentette. 1996-ban gazdag hagyományanyagot tartalmazó kiadványt állított össze Rozsnyói Kalendárium címmel. Szerkesztője volt a Rozsnyói Futár (1996–2001) c. havilapnak. Komoly érdemei vannak Arany A. László hagyatékának és a rozsnyói, illetve Rozsnyó környéki kulturális értékek megmentésében.
Ambrus Tünde
(* 1984. júl. 22. Rozsnyó) gyógyszerész, gyógyszerészettörténész. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, a rozsnyói gimnáziumban érettségizett 2002-ben. 2002–2007-ben a Brünni Állatorvosi és Gyógyszerészettudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának hallgatója volt, 2007-ben szerzett gyógyszerész oklevelet. Egyetemi évei alatt 2004–2006 között a brünni Kazinczy Ferenc Diákklub elnöke volt. 2007-ben...megnyit →
(* 1984. júl. 22. Rozsnyó) gyógyszerész, gyógyszerészettörténész. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, a rozsnyói gimnáziumban érettségizett 2002-ben. 2002–2007-ben a Brünni Állatorvosi és Gyógyszerészettudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának hallgatója volt, 2007-ben szerzett gyógyszerész oklevelet. Egyetemi évei alatt 2004–2006 között a brünni Kazinczy Ferenc Diákklub elnöke volt. 2007-ben...megnyit →
Részletek
(* 1984. júl. 22. Rozsnyó) gyógyszerész, gyógyszerészettörténész. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, a rozsnyói gimnáziumban érettségizett 2002-ben. 2002–2007-ben a Brünni Állatorvosi és Gyógyszerészettudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának hallgatója volt, 2007-ben szerzett gyógyszerész oklevelet. Egyetemi évei alatt 2004–2006 között a brünni Kazinczy Ferenc Diákklub elnöke volt. 2007-ben egy évig Rozsnyón a Nona gyógyszertárban volt gyógyszerész. 2008-tól a Brünni Állatorvos- és Gyógyszertudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kara Alkalmazott Gyógyszerészeti Intézetének adjunktusa. 2007–2009-ben ugyanitt doktori tanulmányokat folytatott társadalomgyógyszerészet szakterületen és 2009-ben gyógyszerészdoktorrá avatták, valamint megszerezte a PhD. fokozatot. 2010-től a pozsonyi Comenius Egyetem Gyógyszerésztudományi Kara Gyógyszerügyi Szervezési és Vezetési Tanszékének óraadó oktatója. Kutatási területe az egyházi alapítású régi gyógyszertárak és a gyógyszerészképzés története. Különböző tudományos konferenciák rendszeres előadója. Több szakmai és tudományos társaság – Cseh Gyógyszerésztudományi Társaság, Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, Magyar Gyógyszerésztörténeti Társaság, Cseh Tudományés Technikatörténeti Társaság, az MTA Külső Köztestülete, Szlovák Gyógyszerésztudományi Társaság – tagja vagy elnökségi tagja. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógyszerésztörténeti Szakosztályának elnöke (2013-tól). Rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat is, 2006–2008-ban a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége brünni szervezetének szervezőtitkára volt, 2008-tól vezetőségi tag. Tanulmányai cseh (Česká a slovenská farmacie, Praktické lékárenství, Časopisčeských lékárníků) szlovák (Lekárnické listy, Farmaceutický obzor) és magyarországi (Gyógyszerészet) szakfolyóiratokban, konferenciakötetekben jelennek meg. – Fm. Vybrané aspekty lekárenskej starostlivosti (2012); 60 rokov Farmaceutickej fakulty Univerzity Komenského v Bratislave (2012); Provoz lékáren: Odborná a hospodářská informatika (egyetemi jegyzet) (2012).