A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig

Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i részén, Lévától DNy-ra. L: [1921] – 1345, ebből 1077 (80,1%) szlovák, 225 (16,7%) magyar; [2011] – 961, ebből 869 (90,4%) szlovák, 38 (4,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 795 (82,7%) szlovák, 46 (4,8%) magyar. V: [2011] – 807 r.k., 16 ref., 8 ev., 1 gör. kat. – A 18. sz.-ban szlovákokkal újranépesített település a 20. sz. első felében még részben magyar lakossága a sz. közepére beolvadt a helyi szlovákságba. Barokk stílusú r. k. (Urunk mennybemenetele) temploma 1720-ban épült gótikus alapokon, a Hunyady-kastélyt a 19. sz. közepén emelték klasszicista stílusban.

1975-ben Rimaszombathoz csatolt község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Rima-folyó völgyében, Rimaszombattól É-ra. L: [1921] – 349, ebből 347 (99,4%) magyar; [1970] – 291, ebből 194 (66,7%) magyar, 97 (33,3%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 316 ref., 29 r. k., 2 ev., 2 izr. – A második vh. után magyar lakosainak mintegy egyötödét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. Régebbi alapokon álló ref. temploma 1891-ben épült neoklasszicista stílusban.

Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegységben, a Sajó folyó völgyében, Rozsnyótól ÉNy-ra. L: [1921] – 711, ebből 562 (79,0%) szlovák, 106 (14,9%) magyar; [2011] – 1210, ebből 1109 szlovák (91,7%), 56 (4,6%) roma, 9 (0,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1040 (86,0%) szlovák, 114 (9,4%) roma, 10 (0,8%) magyar. V: [2011] – 296 ev., 260 r. k., 27 gör kat. – Ev. temploma a 14. sz. második felében épült gótikus stílusban, 1594-ben reneszánsz, a 18. sz.-ban barokk stílusban alakították át. Határában találhatók a husziták által a 15. sz.-ban emelt Kismurány várának romjai. ~ az utolsó szlovákiai bányászfalu, ahol a mai napig fennmaradt a vasércbányászat.

1943- ban Szalánk (Slovinky) néven Felsőszalánkkal (Vyšné Slovinky) egyesített község az Iglói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység É-i részén, a Hernád folyó jobb oldali mellékvölgyében, Gölnicbányától Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 1472, ebből 953 (64,7%) szlovák, 115 (7,8%) német, 102 (6,9%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 636 r. k., 594 gör. kat., 174 ev., 43 ref., 20 izr. – Gör. kat. (Szt. György-) temploma 1799–1808 között épült klasszicista stílusban. Alsó- és Felsőszalánk 19. sz.-ban feltárt, s több mint száz éven át üzemelő vasércbányái a 20. sz. végére kimerültek.

Község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó bal partján, Lévától DNy-ra. L: [1921] – 552, ebből 527 (95,5%) magyar, 17 (3,1%) szlovák; [2011] – 417, ebből 366 (87,8%) szlovák, 38 (9,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 340 (81,5%) szlovák, 49 (11,8%) magyar. V: [2011] – 143 r. k., 90 ev., 17 ref., 4 gör. kat. – Nagyrészt ref. vallású magyar lakosságának túlnyomó többségét 1947-ben áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. Ref. temploma 1784-ben épült klasszicista stílusban.

Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág folyó jobb partján, Vágsellyétől DNy-ra. L: [1921] – 2349, ebből 2335 (99,4%) magyar, 12 (0,5%) szlovák; [2011] – 1933, ebből 1383 (71,5%) magyar, 530 (27,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1441 (74,5%) magyar, 464 (24,0%) szlovák. V: [2011] – 828 r. k., 376 ev., 32 ref. – A második vh. után magyar lakosságának közel egyharmadát áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi, nagyrészt tótkomlósi szlovákok települtek. R. k. (Keresztelő Szt. János-) temploma 1875-ben épült eklektikus, ev. temploma 1874–78 között historizáló stílusban. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. Külterületi lakott helyeinek egy részét 1960-ban Alsóhatár néven önálló községgé szervezték. – Ir. Pukkai László (szerk.): Alsószeli község története 1217–2007 (2007); Szarka László – Tóth Károly (szerk.): Alsó- és Felsőszeli a 20. században I. (2010)

1960- ban Szőlős néven Felsőszőlőssel (Horný Vinodol) egyesített község a Nyitrai járásban, a Kisalföldön, a Nyitra folyó bal partján, Verebélytől DNy-ra. L: [1921] – 770, ebből 535 (69,5%) szlovák, 220 (28,6%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 615 r. k., 124 ref., 31 izr. – A 20. sz. első felében még magyar ref. lakossága a sz. második felére nagyrészt beolvadt a helyi szlovák lakosságba. Ref. temploma 1790-ben épült klasszicista stílusban.

1944-ben Terény (Terany) néven Felsőterénnyel (Horné Terany) egyesített község a Korponai járásban, az Ipolymenti-hátságon, a Selmec-patak jobb partján, Ipolyságtól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 211, ebből 173 (82,0%) szlovák, 25 (11,8%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 117 ev., 74 r. k., 18 izr. – Ev. temploma régebbi alapokon 1810–11-ben épült klasszicista stílusban.

1967- ben Nagytúr néven Középtúrral egyesített község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság K-i peremén, a Korpona-patak bal partján, Ipolyságtól É-ra. L: [1921] – 365, ebből 305 (83,6%) magyar, 50 (13,7%) szlovák; [1961] 423, ebből 321 (75,9%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 349 r. k., 13 ev., 3 ref. – Az Ivánka-kastély a 18. sz. második felében késő barokk, kúriája a 19. sz. végén szecessziós stílusban épült.