Ambrus Ferenc
(* 1959. jún. 16. Rozsnyó) Helytörténeti kutató, kultúraszervező. Rozsnyón érettségizett, a nyitrai Pedagógiai Fakultáson tanári képesítést szerzett (1982). Jólészen és Dernőn tanított, egy ideig az Új Szó vidéki munkatársa, majd a Csemadok járási titkára volt. Egyik alapítója és vezetője az 1993-ban alakult Pákh Albert...megnyit →
(* 1959. jún. 16. Rozsnyó) Helytörténeti kutató, kultúraszervező. Rozsnyón érettségizett, a nyitrai Pedagógiai Fakultáson tanári képesítést szerzett (1982). Jólészen és Dernőn tanított, egy ideig az Új Szó vidéki munkatársa, majd a Csemadok járási titkára volt. Egyik alapítója és vezetője az 1993-ban alakult Pákh Albert...megnyit →
Részletek
(* 1959. jún. 16. Rozsnyó) Helytörténeti kutató, kultúraszervező. Rozsnyón érettségizett, a nyitrai Pedagógiai Fakultáson tanári képesítést szerzett (1982). Jólészen és Dernőn tanított, egy ideig az Új Szó vidéki munkatársa, majd a Csemadok járási titkára volt. Egyik alapítója és vezetője az 1993-ban alakult Pákh Albert Társaságnak, szervezője a rozsnyói Czabán Samu Napoknak, alelnöke a Gömöri-Kishonti Múzeumegyesületnek. Írásai a Gömöri Hajnalban, az Új Szóban, a Nőben és a Honismeretben jelentek meg. Szerkesztője a Csemadok JB és a Pákh Albert Társaság által kiadott honismereti füzeteknek (Lice és Lekenye községek története, a Pákh Albert Társaság évkönyve, Petőfi Sándor és Vass László emlékezete rozsnyói emléktáblájuk felavatása alkalmából). A 80-as évek végén a Rozsnyói járás magyar községeiről sorozatot írt a Gömöri Hajnalba; a Csemadok ezt füzet formában is megjelentette. 1996-ban gazdag hagyományanyagot tartalmazó kiadványt állított össze Rozsnyói Kalendárium címmel. Szerkesztője volt a Rozsnyói Futár (1996–2001) c. havilapnak. Komoly érdemei vannak Arany A. László hagyatékának és a rozsnyói, illetve Rozsnyó környéki kulturális értékek megmentésében.
Ambrus Tünde
(* 1984. júl. 22. Rozsnyó) gyógyszerész, gyógyszerészettörténész. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, a rozsnyói gimnáziumban érettségizett 2002-ben. 2002–2007-ben a Brünni Állatorvosi és Gyógyszerészettudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának hallgatója volt, 2007-ben szerzett gyógyszerész oklevelet. Egyetemi évei alatt 2004–2006 között a brünni Kazinczy Ferenc Diákklub elnöke volt. 2007-ben...megnyit →
(* 1984. júl. 22. Rozsnyó) gyógyszerész, gyógyszerészettörténész. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, a rozsnyói gimnáziumban érettségizett 2002-ben. 2002–2007-ben a Brünni Állatorvosi és Gyógyszerészettudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának hallgatója volt, 2007-ben szerzett gyógyszerész oklevelet. Egyetemi évei alatt 2004–2006 között a brünni Kazinczy Ferenc Diákklub elnöke volt. 2007-ben...megnyit →
Részletek
(* 1984. júl. 22. Rozsnyó) gyógyszerész, gyógyszerészettörténész. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, a rozsnyói gimnáziumban érettségizett 2002-ben. 2002–2007-ben a Brünni Állatorvosi és Gyógyszerészettudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának hallgatója volt, 2007-ben szerzett gyógyszerész oklevelet. Egyetemi évei alatt 2004–2006 között a brünni Kazinczy Ferenc Diákklub elnöke volt. 2007-ben egy évig Rozsnyón a Nona gyógyszertárban volt gyógyszerész. 2008-tól a Brünni Állatorvos- és Gyógyszertudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kara Alkalmazott Gyógyszerészeti Intézetének adjunktusa. 2007–2009-ben ugyanitt doktori tanulmányokat folytatott társadalomgyógyszerészet szakterületen és 2009-ben gyógyszerészdoktorrá avatták, valamint megszerezte a PhD. fokozatot. 2010-től a pozsonyi Comenius Egyetem Gyógyszerésztudományi Kara Gyógyszerügyi Szervezési és Vezetési Tanszékének óraadó oktatója. Kutatási területe az egyházi alapítású régi gyógyszertárak és a gyógyszerészképzés története. Különböző tudományos konferenciák rendszeres előadója. Több szakmai és tudományos társaság – Cseh Gyógyszerésztudományi Társaság, Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, Magyar Gyógyszerésztörténeti Társaság, Cseh Tudományés Technikatörténeti Társaság, az MTA Külső Köztestülete, Szlovák Gyógyszerésztudományi Társaság – tagja vagy elnökségi tagja. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógyszerésztörténeti Szakosztályának elnöke (2013-tól). Rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat is, 2006–2008-ban a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége brünni szervezetének szervezőtitkára volt, 2008-tól vezetőségi tag. Tanulmányai cseh (Česká a slovenská farmacie, Praktické lékárenství, Časopisčeských lékárníků) szlovák (Lekárnické listy, Farmaceutický obzor) és magyarországi (Gyógyszerészet) szakfolyóiratokban, konferenciakötetekben jelennek meg. – Fm. Vybrané aspekty lekárenskej starostlivosti (2012); 60 rokov Farmaceutickej fakulty Univerzity Komenského v Bratislave (2012); Provoz lékáren: Odborná a hospodářská informatika (egyetemi jegyzet) (2012).
Arany Albert László; Arany A. László
(* 1909. szept. 19. Betlér, † 1967. okt. 13. Rozsnyó) Nyelvész, tanár, néprajzkutató. Rozsnyón érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetemen szlovák nyelvészetet és filozófiát tanult. 1937-ben doktori címet szerzett, ezután évekig a pozsonyi magyar gimnázium tanára volt. 1937-től a Šafárik Tudós Társaság nyelvtudományi szekciója...megnyit →
(* 1909. szept. 19. Betlér, † 1967. okt. 13. Rozsnyó) Nyelvész, tanár, néprajzkutató. Rozsnyón érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetemen szlovák nyelvészetet és filozófiát tanult. 1937-ben doktori címet szerzett, ezután évekig a pozsonyi magyar gimnázium tanára volt. 1937-től a Šafárik Tudós Társaság nyelvtudományi szekciója...megnyit →
Részletek
Arany Albert László (FI)
(* 1909. szept. 19. Betlér, † 1967. okt. 13. Rozsnyó) Nyelvész, tanár, néprajzkutató. Rozsnyón érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetemen szlovák nyelvészetet és filozófiát tanult. 1937-ben doktori címet szerzett, ezután évekig a pozsonyi magyar gimnázium tanára volt. 1937-től a Šafárik Tudós Társaság nyelvtudományi szekciója mellett működő magyar bizottság vezetőjeként a szlovákiai magyar nyelvjárások gyűjtését irányította. 1943–1946 között az SZTA kutatója. Jozef Orlovskýval közösen megírta az első szlovák nyelvű strukturalista grammatikát (Gramatika jazyka slovenského, 1946). 1946-ban magyar nemzetisége miatt elbocsátották állásából. 1947-ben bekapcsolódott a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség munkájába. 1949-ben letartóztatták, és a jáchymovi munkatáborba nyolc évi kényszermunkára ítélték. 1955-ben elnöki amnesztiával szabadult. 1955 és 1958 között a Rozsnyói Bányászati Múzeum igazgatója, 1958-tól pozsonyi munkahelyeken egy ideig fizikai munkás, majd a munkatáborban szerzett súlyos betegsége miatt visszaköltözött Rozsnyóra. Utolsó éveiben ismét nyelvészeti kutatásokat folytatott. Érintőlegesen a szlovákiai magyarok néprajzával is foglalkozott. 1942–43-ban több száz szociofotót készített Zoborvidék falvairól. – Fm. Psychologické základy javov bilingvistických (tan., 1939); A szlovákiai magyarság néprajza (1941); Kolon nyelvjárásának fonológiai rendszere. Bevezetés a szerkezeti nyelvjárástanba (1944); Az ősmagyar nyelv szerkezetrendje és érvénytelenítése (tan., 1967). – Ir. Tóth Károly–Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (2007).
Badin Ádám
Részletek
(* 1965. ápr. 10. Rozsnyó) Mesemondó, rendező, bábjátékos. 1992-ben diplomázott a prágai Károly Egyetemen. 1993-tól a Kecskeméti Ciróka Bábszínház ügyvezető igazgatója, 1997-ben Rozsnyón Meseszínházat alakított, 2003-tól a Kassai Bábszínház rendezője. A Palóc Mesemondó mozgalom egyik megálmodója és szakmai gondozója.
Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség
Illegális szlovákiai magyar szervezet a második vh. utáni években. Megalakulását a magyar kisebbséget ért jogfosztó intézkedések váltották ki. Célja az volt, hogy dokumentálja ezeket, információval lássa el a szlovákiai magyarságot, s tájékoztassa a magyarországi hivatalokat. A szervezetnek két regionális csoportja működött: az egyik Pozsony központtal...megnyit →
Illegális szlovákiai magyar szervezet a második vh. utáni években. Megalakulását a magyar kisebbséget ért jogfosztó intézkedések váltották ki. Célja az volt, hogy dokumentálja ezeket, információval lássa el a szlovákiai magyarságot, s tájékoztassa a magyarországi hivatalokat. A szervezetnek két regionális csoportja működött: az egyik Pozsony központtal...megnyit →
Részletek
Illegális szlovákiai magyar szervezet a második vh. utáni években. Megalakulását a magyar kisebbséget ért jogfosztó intézkedések váltották ki. Célja az volt, hogy dokumentálja ezeket, információval lássa el a szlovákiai magyarságot, s tájékoztassa a magyarországi hivatalokat. A szervezetnek két regionális csoportja működött: az egyik Pozsony központtal a nyugat-szlovákiai térséget, a másik pedig Rozsnyó központtal Gömört és a keleti területeket foglalta magában. A ~ munkájába elsősorban kat. papok, ref. lelkészek, Pozsonyban és Budapesten tanuló egyetemisták kapcsolódtak be. Vezetői közé Paksi László pozsonypüspöki kat. káplán, Arany Albert László nyelvész, Hentz Zoltán, Lipcsey Gyula, Krausz Zoltán, Varró István és Hajdú László tartoztak. A magyar lakosság minél jobb informálása érdekében a szervezet sokszorosított illegális lapokat is kiadott. A Barslédecen és Pozsonyban szerkesztett nyugat-szlovákiai terjesztésű Gyepü Hangja készítője Hentz Zoltán és Lipcsey Gyula, a Rozsnyón szerkesztett közép- és kelet-szlovákiai terjesztésű Észak Szava készítője pedig Krausz Zoltán, Varró István és Hajdú László voltak. 1946-ban Felvidék címmel egy harmadik illegális magyar nyelvű lap is megjelent. – A ~ állandó kapcsolatot épített ki a magyar kat. egyház fejével, Mindszenty József esztergomi hercegprímással, akit folyamatosan tájékoztattak a magyar kisebbséget sújtó jogfosztó intézkedésekről. Erőteljesen fellépett a reszlovakizációval szemben, s időszaki lapjaiban annak elutasítására biztatta a lakosságot. A párizsi békekonferenciára memorandumot intézett a magyar kormány vezető tisztségviselőihez, amelyben a szlovákiai magyar kisebbség érdekeinek védelmére szólította fel azokat. A memorandum követelte, hogy a magyar békeküldöttség ragaszkodjon a „népet földdel” elvhez, vagyis ha Csehszl. nem akarja biztosítani a magyar kisebbségnek az 1938 előtti kisebbségi jogokat, akkor csak a határok megváltoztatása jelentheti a megoldást. – A csehszl. hatóságok természetesen felfigyeltek az illegális szervezkedésre, s a párizsi békekonferenciát követően fokozatosan felszámolták annak tevékenységét. A pozsonyi Állambíróság 1949. december 30-án ítéletet hirdetett a ~ aktivistái, valamint az ugyancsak magyarországi kapcsolatokat fenntartó Bokor Ferenc kántortanító és társai elleni perben, akiket „a köztársaság elleni bűncselekmény” és a népi demokratikus rendszer megdöntésének előkészítésével, ill. államtitkok elárulásával vádoltak. Az ún. csehszl.-i magyar Mindszenty-perben, amelyben összesen 32 személy, köztük 20 római katolikus pap és 4 református lelkész ellen emeltek vádat, Arany Adalbert László nyelvészt, egyetemi tanárt, a szervezet vezetőjét 8 év, Hentz Zoltán főiskolai hallgatót, Hajdú László gépészmérnököt, Varró István egyetemi hallgatót, Krausz Zoltán filmrendezőt és Restály Mihály katolikus lelkészt 6 év, Mészáros Gyula katolikus káplánt, Lipcsey Gyula főiskolai hallgatót és Bokor Ferenc katolikus kántortanítót 5 év, Vízváry László református lelkészt 2 év fegyházbüntetésre ítélték, a többi 22 vádlottat felmentették a vád alól. – A Kassai Területi Bíróság 1990. szeptember 12-én rehabilitálta a ~ aktivistáit: a már elhunyt Arany A. Lászlót, Restály Mihályt, Hentz Zoltánt, Varró Istvánt és Vízváry Lászlót, valamint a még életben lévő Krausz Zoltánt, Mészáros Gyulát, Lipcsey Gyulát és Hajdú Lászlót.
Czabán Samu
(* 1878. szept. 17. Rozsnyó, † 1942. dec. 16. Nagyszőlős [Ukrajna]) Író, tanár, szerkesztő. Eperjesen szerzett tanítói oklevelet (1899), majd különböző helyeken tanított. Az 1918–19-es magyarországi forradalmakban való részvételéért bebörtönözték, 1921-ben Csehszl.-ban telepedett le, ahol szerkesztette az Új Korszak c. pedagógiai lapot, ill. a...megnyit →
(* 1878. szept. 17. Rozsnyó, † 1942. dec. 16. Nagyszőlős [Ukrajna]) Író, tanár, szerkesztő. Eperjesen szerzett tanítói oklevelet (1899), majd különböző helyeken tanított. Az 1918–19-es magyarországi forradalmakban való részvételéért bebörtönözték, 1921-ben Csehszl.-ban telepedett le, ahol szerkesztette az Új Korszak c. pedagógiai lapot, ill. a...megnyit →
Részletek
(* 1878. szept. 17. Rozsnyó, † 1942. dec. 16. Nagyszőlős [Ukrajna]) Író, tanár, szerkesztő. Eperjesen szerzett tanítói oklevelet (1899), majd különböző helyeken tanított. Az 1918–19-es magyarországi forradalmakban való részvételéért bebörtönözték, 1921-ben Csehszl.-ban telepedett le, ahol szerkesztette az Új Korszak c. pedagógiai lapot, ill. a Jó Barátom c. gyermekújságot. Ismertek pedagógiai szakcikkei; színműveket is írt. 1990-ben Rozsnyón mellszobrot állítottak neki, s rendszeresen megtartják a ~-emléknapokat. – Fm. Kertfalu (Képes Olvasókönyv, Praha, 1930); A főpróba (Beregszász, 1932. színdarab iskolás gyermekek számára); Mese az erdőben (gyermekszíndarab, Beregszász, 1932). – Ir. Bihari Mór: Czabán Samu (Pedagógus Szemle, 1958/1.); Bihari Mór: Czabán Samu (Kioltott fáklyák, 1963); Győry Dezső: A veszedelmes ember (regényes életrajz, 1950).
Erdélyi Géza
(* 1937. ápr. 2. Abara, † 2025. dec. 4. Rimaszombat) Ref. lelkész, tanár, építészettörténész. Teológiai tanulmányait Prágában végezte (1958), 1975-ben a prágai Cseh Műegyetemen művészettörténészi oklevelet is szerzett. A teológia doktora (1988). Ref. lelkészként Szalócon, Rozsnyón, Hanván, Rimaszombatban működött. 1996–2009 között a Szlovákiai Ref....megnyit →
(* 1937. ápr. 2. Abara, † 2025. dec. 4. Rimaszombat) Ref. lelkész, tanár, építészettörténész. Teológiai tanulmányait Prágában végezte (1958), 1975-ben a prágai Cseh Műegyetemen művészettörténészi oklevelet is szerzett. A teológia doktora (1988). Ref. lelkészként Szalócon, Rozsnyón, Hanván, Rimaszombatban működött. 1996–2009 között a Szlovákiai Ref....megnyit →
Részletek
Erdélyi Géza (GJ)
(* 1937. ápr. 2. Abara, † 2025. dec. 4. Rimaszombat) Ref. lelkész, tanár, építészettörténész. Teológiai tanulmányait Prágában végezte (1958), 1975-ben a prágai Cseh Műegyetemen művészettörténészi oklevelet is szerzett. A teológia doktora (1988). Ref. lelkészként Szalócon, Rozsnyón, Hanván, Rimaszombatban működött. 1996–2009 között a Szlovákiai Ref. Keresztyén Egyház püspöke, 2001-től a Magyar Ref. Egyházak Konzultatív Zsinatának elnöke. 1971–1985 között a betléri és a krasznahorkai történeti Andrássy-könyvtár köteteit rendezte. Művészettörténeti kutatásai is jelentősek. Esterházy János Emlékplakettet kapott (2003). – Fm. Gömör vármegye klasszicista építészete (1996, 2005).
Erdős Miklós
(* 1934. júl. 2. Rozsnyó) Építészmérnök, barlangász. Prágában a Cseh Műszaki Egyetemen építészmérnöki, a brünni Purkyně Egyetemen (ma: Masaryk Egyetem) muzeológusi oklevelet szerzett (1972). 1966–1969-ben a kassai Kelet-szlovákiai Múzeum barlangkutatási osztályának vezetője. 1970–1981-ben és 1990-től a liptószentmiklósi Szlovák Karszt Múzeuma, 1981–1990 között a liptószentmiklósi...megnyit →
(* 1934. júl. 2. Rozsnyó) Építészmérnök, barlangász. Prágában a Cseh Műszaki Egyetemen építészmérnöki, a brünni Purkyně Egyetemen (ma: Masaryk Egyetem) muzeológusi oklevelet szerzett (1972). 1966–1969-ben a kassai Kelet-szlovákiai Múzeum barlangkutatási osztályának vezetője. 1970–1981-ben és 1990-től a liptószentmiklósi Szlovák Karszt Múzeuma, 1981–1990 között a liptószentmiklósi...megnyit →
Részletek
(* 1934. júl. 2. Rozsnyó) Építészmérnök, barlangász. Prágában a Cseh Műszaki Egyetemen építészmérnöki, a brünni Purkyně Egyetemen (ma: Masaryk Egyetem) muzeológusi oklevelet szerzett (1972). 1966–1969-ben a kassai Kelet-szlovákiai Múzeum barlangkutatási osztályának vezetője. 1970–1981-ben és 1990-től a liptószentmiklósi Szlovák Karszt Múzeuma, 1981–1990 között a liptószentmiklósi Állami Természetvédelmi Központ kassai munkatársa. A Gömör–Tornai-Karszt barlangjainak kutatója; szakcikkei különböző szlovákiai lapokban jelennek meg.
Észak Szava
Illegális szlovákiai magyar lap a jogfosztottság idejéből (Rozsnyó, 1946–1948). A lapot a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség keleti csoportja adta ki. Szerkesztésében többek között Krausz Zoltán, Varró István és Hajdú László vett részt. Igyekezett tájékoztatni a szlovákiai magyarságot az őket ért jogfosztó intézkedésekről, valamint...megnyit →
Illegális szlovákiai magyar lap a jogfosztottság idejéből (Rozsnyó, 1946–1948). A lapot a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség keleti csoportja adta ki. Szerkesztésében többek között Krausz Zoltán, Varró István és Hajdú László vett részt. Igyekezett tájékoztatni a szlovákiai magyarságot az őket ért jogfosztó intézkedésekről, valamint...megnyit →
Részletek
Illegális szlovákiai magyar lap a jogfosztottság idejéből (Rozsnyó, 1946–1948). A lapot a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség keleti csoportja adta ki. Szerkesztésében többek között Krausz Zoltán, Varró István és Hajdú László vett részt. Igyekezett tájékoztatni a szlovákiai magyarságot az őket ért jogfosztó intézkedésekről, valamint információkkal és tanácsokkal látta el, hogyan reagáljanak a csehszlovák hatóságok lépéseire. A csupán 1–2 oldalnyi terjedelmű lapot a szövetség tagjai személyesen, ill. postai úton terjesztették.
Evangélikus Lap
Egyházi, iskolai és társadalmi lap (Léva, Somorja, Rozsnyó, 1922–1938). Kéthetente jelent meg. A szlovákiai magyar evangélikusok központi orgánuma volt, s a II. és V. évfolyama között Népünknek c., a IX. és XI. évfolyama között pedig Orgonaszó c. mellékletet tartalmazott. – Szerk. Endreffy János, Fizély Ödön, Kovarik...megnyit →
Egyházi, iskolai és társadalmi lap (Léva, Somorja, Rozsnyó, 1922–1938). Kéthetente jelent meg. A szlovákiai magyar evangélikusok központi orgánuma volt, s a II. és V. évfolyama között Népünknek c., a IX. és XI. évfolyama között pedig Orgonaszó c. mellékletet tartalmazott. – Szerk. Endreffy János, Fizély Ödön, Kovarik...megnyit →
Részletek
Egyházi, iskolai és társadalmi lap (Léva, Somorja, Rozsnyó, 1922–1938). Kéthetente jelent meg. A szlovákiai magyar evangélikusok központi orgánuma volt, s a II. és V. évfolyama között Népünknek c., a IX. és XI. évfolyama között pedig Orgonaszó c. mellékletet tartalmazott. – Szerk. Endreffy János, Fizély Ödön, Kovarik Sándor, Fábry Viktor.
Fabó Tibor
(* 1964. máj. 8. Rozsnyó) Színész, színházigazgató. Szülővárosában érettségizett 1982-ben, majd a komáromi Magyar Területi Színház tagja lett. 1986–2001 között Kassán a Thália Színpad, ill. a Kassai Thália Színház színésze, közben színészdiplomát szerzett a pozsonyi Szépművészeti Főiskolán. 1992–1995 között színházának művészeti vezetője, 1996–1999 között...megnyit →
(* 1964. máj. 8. Rozsnyó) Színész, színházigazgató. Szülővárosában érettségizett 1982-ben, majd a komáromi Magyar Területi Színház tagja lett. 1986–2001 között Kassán a Thália Színpad, ill. a Kassai Thália Színház színésze, közben színészdiplomát szerzett a pozsonyi Szépművészeti Főiskolán. 1992–1995 között színházának művészeti vezetője, 1996–1999 között...megnyit →
Részletek
Fabó Tibor (SZM)
(* 1964. máj. 8. Rozsnyó) Színész, színházigazgató. Szülővárosában érettségizett 1982-ben, majd a komáromi Magyar Területi Színház tagja lett. 1986–2001 között Kassán a Thália Színpad, ill. a Kassai Thália Színház színésze, közben színészdiplomát szerzett a pozsonyi Szépművészeti Főiskolán. 1992–1995 között színházának művészeti vezetője, 1996–1999 között igazgatója. 2001-től a Komáromi Jókai Színház művésze. – Főbb színházi szerepei: Kassai Thália Színház: Von Kalb (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem); Bonaventura (John Ford: Kár, hogy ká); Sganarelle (Jean-Baptiste Molière: Don Juan); II. Endre (Katona József: Bánk bán); Hirin, Jaty (Anton Pavlovics Csehov: Csehov tréfái); Beppo (Heltai Jenő: A néma levente); Kamarás (Witold Gombrowicz: Yvonne, burgundi hercegnő); Bernard (Arthur Miller: Az ügynök halála); Trissotin (Jean-Baptiste Molière: A tudós nők); Jim (N. Richard Nash: Esőcsináló); Martini (Dale Wassermann: Kakukkfészek); Weinberg hadnagy (Aaron Sorkin: Semmi és végtelen); Pablo (Tennessee Williams: A vágy villamosa); Caligula (Albert Camus: Caligula), Komáromi Jókai Színház: II. József (Peter Shaffer: Amadeus); Vargányai Guszti (Parti Nagy Lajos: Ibusár); Oberon (William Shakespeare: Szent Iván-éji álom); Kazynski (Spiró György: Az imposztor); Francia király (Petőfi Sándor–Kacsóh Pongrácz: János vitéz); Rántotta (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Háztűznéző), Heródes (Michel de Ghelderode: Barabbás); Viktor (Hubay Miklós–Vas István–Ránki György: Egy szerelem három éjszakája); Paczal János (Jókai Mór: A gazdag szegények); Kaunitz (Szomory Dezső: II. József); Vitalij (Nyikolaj Koljada: Mese a halott cárkisasszonyról); Lou (Arthur Miller: Kanyargó időben); Amos Hart (Fred Ebb–Bob Fosse–John Kander: Chicago); Gömböc úr (Jean-Baptiste Molière: Gömböc úr); Férfi (Jon Fosse: Őszi álom); Sárkány (Molnár Ferenc: A doktor úr); Göre Gábor (Gárdonyi Géza: A bor); Morgó (Grimm-testvérek–Albert Péter–Barabás Árpád–Lőrinczy Attila: Hófehérke meg a törpék), Kolhaas Mihály (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja); Bóni gróf (Kálmán Imre–Stein Leó–Jenbach Béla–Gábor Andor–Békeffi István–Kellér Dezső: Csárdáskirálynő); Seress Rezső (Müller Péter–Seress Rezső: Szomorú vasárnap); Préda Máté (Tamási Áron: Énekes madár); Doki (Ken Ludwig: Primadonnák); Süsü, a sárkány (Csukás István–Bergendy István: Süsü, a sárkány); Andrej Szergejevics Prozorov (Anton Pavlovics Csehov: Három nővér); Nemes Böffen Tóbiás (William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok); Trafina, Mária szegény rokona (Békeffi István–Lajtai Lajos: A régi nyár); Anton Szkvoznyik Dmutranovszkij, polgármester (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Revizor); Riečan (Ladislav Ballek: A hentessegéd); Sunyi bá (Spiró György: Príma környék); Tügyi koma (Móricz Zsigmond: Sári bíró) – Díj: Jászai-díj (2005); Határon Túli Magyar Színházak XIV. Fesztiválja, a Kisvárdai Várszínház különdíja (2002); Életműdíj (2017) – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Darvay Nagy Adrienne: A kisvárdai fesztivál (2008); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000).
Fehérváry István
(* 1909. ? Rozsnyó, † ?) Újságíró, író. Verseit, elbeszéléseit, riportjait főleg a gömöri lapokban (Sajó-Vidék, Gömör) és a Prágai Magyar Hírlapban közölte. A háború utáni jogfosztottság idején valószínűleg Mo.-ra került, de ottani adatai ismeretlenek. A Magyarok a nyelvhatáron c. könyve a szlovákiai Gömör magyar vidéke kislexikonának...megnyit →
(* 1909. ? Rozsnyó, † ?) Újságíró, író. Verseit, elbeszéléseit, riportjait főleg a gömöri lapokban (Sajó-Vidék, Gömör) és a Prágai Magyar Hírlapban közölte. A háború utáni jogfosztottság idején valószínűleg Mo.-ra került, de ottani adatai ismeretlenek. A Magyarok a nyelvhatáron c. könyve a szlovákiai Gömör magyar vidéke kislexikonának...megnyit →
Részletek
(* 1909. ? Rozsnyó, † ?) Újságíró, író. Verseit, elbeszéléseit, riportjait főleg a gömöri lapokban (Sajó-Vidék, Gömör) és a Prágai Magyar Hírlapban közölte. A háború utáni jogfosztottság idején valószínűleg Mo.-ra került, de ottani adatai ismeretlenek. A Magyarok a nyelvhatáron c. könyve a szlovákiai Gömör magyar vidéke kislexikonának tekinthető. – Fm. Könnyes mosolyok (v., 1935); A csavargó és más elbeszélések (1933); Magyarok a nyelvhatáron (1937).
Ferencz László
(* 1909. febr. 11. Rozsnyó, † 1979. okt. 17. Budapest) Publicista, lapszerkesztő. A Sarló legbaloldalibb vezetőségi tagja volt, a mozgalom szétesése után a CSKP funkcionáriusaként működött. 1936 és 1938 között a Magyar Nap felelős szerkesztője s a Magyar Fiatalok Szövetségének alapítója és vezetője volt. 1938 végén Londonba...megnyit →
(* 1909. febr. 11. Rozsnyó, † 1979. okt. 17. Budapest) Publicista, lapszerkesztő. A Sarló legbaloldalibb vezetőségi tagja volt, a mozgalom szétesése után a CSKP funkcionáriusaként működött. 1936 és 1938 között a Magyar Nap felelős szerkesztője s a Magyar Fiatalok Szövetségének alapítója és vezetője volt. 1938 végén Londonba...megnyit →
Részletek
(* 1909. febr. 11. Rozsnyó, † 1979. okt. 17. Budapest) Publicista, lapszerkesztő. A Sarló legbaloldalibb vezetőségi tagja volt, a mozgalom szétesése után a CSKP funkcionáriusaként működött. 1936 és 1938 között a Magyar Nap felelős szerkesztője s a Magyar Fiatalok Szövetségének alapítója és vezetője volt. 1938 végén Londonba emigrált. 1945 után Mo.-on élt, újságíróként dolgozott, majd diplomáciai szolgálatban volt.
Gömöri Hajnal
Részletek
Járási újság (Rozsnyó, 1960–1990). A Zora Gemera önálló melléklete, melynek megjelenését 1967. ápr. 1-jétől 1968. június 30-ig hatóságilag beszüntették. 1968. július 1-jétől ismét kiadták.
Gömöri Ifjúsági Társaság (GIT)
Ifjúsági, szolgáltató, programszervező és turisztikai egyesület (Rozsnyó, Várhosszúrét, 1999). Programszervezéssel (kulturális rendezvények, tanfolyamok, szabadidős programok), civil információs szolgáltatással (pályázati és szervezeti tanácsadás, szakmai rendezvények, képzések és technikai háttér civil szervezeteknek, közhasznú, kulturális és művelődési programok propagálása) és az idegenforgalom fejlesztésével (turisztikai termékek kidolgozása, idegenforgalmi...megnyit →
Ifjúsági, szolgáltató, programszervező és turisztikai egyesület (Rozsnyó, Várhosszúrét, 1999). Programszervezéssel (kulturális rendezvények, tanfolyamok, szabadidős programok), civil információs szolgáltatással (pályázati és szervezeti tanácsadás, szakmai rendezvények, képzések és technikai háttér civil szervezeteknek, közhasznú, kulturális és művelődési programok propagálása) és az idegenforgalom fejlesztésével (turisztikai termékek kidolgozása, idegenforgalmi...megnyit →
Részletek
Ifjúsági, szolgáltató, programszervező és turisztikai egyesület (Rozsnyó, Várhosszúrét, 1999). Programszervezéssel (kulturális rendezvények, tanfolyamok, szabadidős programok), civil információs szolgáltatással (pályázati és szervezeti tanácsadás, szakmai rendezvények, képzések és technikai háttér civil szervezeteknek, közhasznú, kulturális és művelődési programok propagálása) és az idegenforgalom fejlesztésével (turisztikai termékek kidolgozása, idegenforgalmi szolgáltatások és tanácsadás, túrák, tanulmányutak, kirándulások szervezése) foglalkozik. 2006-tól működtette Rozsnyón a GIT Közösségi Házat. Fő célja, hogy értékközvetítő, közösségépítő programjaival, valamint Gömör kulturális, történelmi és természeti örökségére alapozva hozzájáruljon a térség értékeinek megőrzéséhez, fenntartható fejlődéséhez. Jelenlegi székhelye Várhosszúréten van. – Vezető: Kmotrik Péter (1999).
Groh István
(* 1867. jún. 2. Nagyberezna [Ukrajna] – † 1936. márc. 16. Budapest) Művészettörténész, iparművész, restaurátor, a rozsnyói kat. főgimnázium tanára. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán rajztanári oklevelet szerzett. Nyíregyházán kezdte tanári pályáját, majd 1896-iga rozsnyói kat. főgimnázium rajztanáraként tevékenykedett. Eközben a Rozsnyó környéki középkori templomok...megnyit →
(* 1867. jún. 2. Nagyberezna [Ukrajna] – † 1936. márc. 16. Budapest) Művészettörténész, iparművész, restaurátor, a rozsnyói kat. főgimnázium tanára. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán rajztanári oklevelet szerzett. Nyíregyházán kezdte tanári pályáját, majd 1896-iga rozsnyói kat. főgimnázium rajztanáraként tevékenykedett. Eközben a Rozsnyó környéki középkori templomok...megnyit →
Részletek
(* 1867. jún. 2. Nagyberezna [Ukrajna] – † 1936. márc. 16. Budapest) Művészettörténész, iparművész, restaurátor, a rozsnyói kat. főgimnázium tanára. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán rajztanári oklevelet szerzett. Nyíregyházán kezdte tanári pályáját, majd 1896-iga rozsnyói kat. főgimnázium rajztanáraként tevékenykedett. Eközben a Rozsnyó környéki középkori templomok faliképeinek feltárásával is foglalkozott. A munkába tanítványait is bevonta. 1896-tól 1926-ig, nyugalomba vonulásáig a budapesti Iparművészeti Főiskola tanára, 1917–1926 között igazgatója volt. Művészettörténeti kutatásokat és restaurátori munkálatokat is végzett, különösen a magyarországi középkori templomok és műemlékek helyreállítása és konzerválása, a kultúrtörténeti értékű falfestmények lemásolása foglalkoztatta (160 lapos gyűjteménye az Országos Műemléki Felügyelőség tulajdona). 1908-ban a csetneki középkori templomban újabb freskókat tárt fel a mész- és vakolatrétegek alatt. Több más gömöri településen (Martonháza, Gecelfalva, Süvete, Gömörrákos) végzett kutatásokat és restaurálási munkákat. 1901-ben tanítványaival restaurálta az eperjesi Rákóczi-ház sgraffitó díszítését, és elkészítette a lőcsei reneszánszkori Thurzó-ház restaurálási tervét. Tudományos munkássága mellett regényeket is írt és szerteágazó publicisztikai tevékenységet is folytatott. – Fm. Gömör megye középkori falképei (1896); A Gömör megyei népi agyagművesség (1899); Magyar stílusú rajzminták (1904); Gömör megyei csipkék és hímzések (1905); A Sajó vidék népi építészete (1907); Magyar díszítőművészet (I-II., 1908); A bizánci keresztény művészet első emlékei Erdélyben (1933).
Halász Miklós
(* 1895. dec. 12. Rozsnyó, † 1985. júl. 26. New York [USA]) Író, történész, jogász. Jogi tanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte, 1919 után Besztercebányán volt ügyvéd. 1938-ban feleségével, Szenes Piroskával a faji üldözés elől Nyugatra menekült, végül az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Amerikában főleg életrajzi műveket...megnyit →
(* 1895. dec. 12. Rozsnyó, † 1985. júl. 26. New York [USA]) Író, történész, jogász. Jogi tanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte, 1919 után Besztercebányán volt ügyvéd. 1938-ban feleségével, Szenes Piroskával a faji üldözés elől Nyugatra menekült, végül az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Amerikában főleg életrajzi műveket...megnyit →
Részletek
(* 1895. dec. 12. Rozsnyó, † 1985. júl. 26. New York [USA]) Író, történész, jogász. Jogi tanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte, 1919 után Besztercebányán volt ügyvéd. 1938-ban feleségével, Szenes Piroskával a faji üldözés elől Nyugatra menekült, végül az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Amerikában főleg életrajzi műveket írt. Fm Csehszlovákia 1918–1938 (1938).
Ifjúságunk
Részletek
ifjusagunk
Ifjúsági folyóirat (Rozsnyó, 1933–1937). Kéthavonta jelent meg. A Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesület (SZKIE) adta ki a földműves- és iparosifjúság részére. Az I. évf. 1. száma a Katolikus Ifjú címet viselte. A lap 1939 után ismét megjelent. – Szerk. Kovács Gyula.
Kardos István
(* 1934. aug. 5. Szádalmás, † 1999. ápr. 5. Rozsnyó) Szociológus, szakíró. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1958). 1962–1970 között a nyitrai Pedagógiai Főiskola adjunktusa volt. 1970–1990 között politikai okokból nem taníthatott, különböző munkakörökben dolgozott (raktáros, elmegyógyintézeti ápoló, múzeumi alkalmazott)....megnyit →
(* 1934. aug. 5. Szádalmás, † 1999. ápr. 5. Rozsnyó) Szociológus, szakíró. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1958). 1962–1970 között a nyitrai Pedagógiai Főiskola adjunktusa volt. 1970–1990 között politikai okokból nem taníthatott, különböző munkakörökben dolgozott (raktáros, elmegyógyintézeti ápoló, múzeumi alkalmazott)....megnyit →
Részletek
Kardos István (FI)
(* 1934. aug. 5. Szádalmás, † 1999. ápr. 5. Rozsnyó) Szociológus, szakíró. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1958). 1962–1970 között a nyitrai Pedagógiai Főiskola adjunktusa volt. 1970–1990 között politikai okokból nem taníthatott, különböző munkakörökben dolgozott (raktáros, elmegyógyintézeti ápoló, múzeumi alkalmazott). 1990-es rehabilitálása után, 1994-ben nyugdíjazásáig ismét főiskolai tanár Nyitrán. Az 1960-as években az elsők között végzett Szl.-ban szociológiai felmérést a szlovákiai magyar értelmiségiek, pedagógusok és főiskolai hallgatók körében.
Kovács Gyula
(* 1897. febr. 27. Rozsnyó, † 1980. dec. 22. Tornagörgő) R. k. pap, pápai kamarás, lapszerkesztő, színműíró. Szülővárosában érettségizett, s itt végezte teológiai tanulmányait is. 1919-ben szentelték pappá. Rozsnyón és környékén lelkipásztorkodott, majd 1934-től haláláig Tornagörgő plébánosa. A két vh. között megszervezte a Szlovenszkói...megnyit →
(* 1897. febr. 27. Rozsnyó, † 1980. dec. 22. Tornagörgő) R. k. pap, pápai kamarás, lapszerkesztő, színműíró. Szülővárosában érettségizett, s itt végezte teológiai tanulmányait is. 1919-ben szentelték pappá. Rozsnyón és környékén lelkipásztorkodott, majd 1934-től haláláig Tornagörgő plébánosa. A két vh. között megszervezte a Szlovenszkói...megnyit →
Részletek
(* 1897. febr. 27. Rozsnyó, † 1980. dec. 22. Tornagörgő) R. k. pap, pápai kamarás, lapszerkesztő, színműíró. Szülővárosában érettségizett, s itt végezte teológiai tanulmányait is. 1919-ben szentelték pappá. Rozsnyón és környékén lelkipásztorkodott, majd 1934-től haláláig Tornagörgő plébánosa. A két vh. között megszervezte a Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesületet. 1926-tól 1930-ig a Sajó Vidék, 1933–1944 között az Ifjúságunk c. lap szerkesztője, de publikált az Új Ember c. lapban, és szerkesztette a Jézus Szíve Naptárat is. A második vh. alatt segítette a rászorulókat és a kitelepítetteket. Később vallási nézetei miatt meghurcolták, bebörtönözték. – Fm. Mégsem lett belőlem tekintetes asszony (színmű, 1922); SOS. Lelki olvasmányok katolikus hívők számára (1931); Az ifjúsági munka vezérfonala (1934), Hódoljunk az Úrnak (példák és történetek, 1938). – Ir. Magyar Ferenc: Paptemetés karácsonykor (Új Ember, 1981. jan. 18).
Krausz Tivadar; Theodor Rusak
(* 1963. jan. 13. Rozsnyó) Költő, író, publicista. Rozsnyón érettségizett (1981). 1981–1982-ben a kassai Thália Színpad színésze, 1990 után egy ideig a Komáromi Jókai Színház dramaturgja. Az Iródia mozgalom egyik alapítója. 1986-ban Mo.-ra költözött, itt a Kapu szerkesztője volt. Jelenleg szabadfoglalkozású. – Fm. Szövetségek (v.,...megnyit →
(* 1963. jan. 13. Rozsnyó) Költő, író, publicista. Rozsnyón érettségizett (1981). 1981–1982-ben a kassai Thália Színpad színésze, 1990 után egy ideig a Komáromi Jókai Színház dramaturgja. Az Iródia mozgalom egyik alapítója. 1986-ban Mo.-ra költözött, itt a Kapu szerkesztője volt. Jelenleg szabadfoglalkozású. – Fm. Szövetségek (v.,...megnyit →
Részletek
Krausz Tivadar (SzP)
(* 1963. jan. 13. Rozsnyó) Költő, író, publicista. Rozsnyón érettségizett (1981). 1981–1982-ben a kassai Thália Színpad színésze, 1990 után egy ideig a Komáromi Jókai Színház dramaturgja. Az Iródia mozgalom egyik alapítója. 1986-ban Mo.-ra költözött, itt a Kapu szerkesztője volt. Jelenleg szabadfoglalkozású. – Fm. Szövetségek (v., 1987); Herpesz Triszmegisztosz (v., 1989); Apácapác (elb., 1990); Hazakutatás, avagy „krausz elvtárs, mi van a fiókban…” (v., 1991); Isten hozott, kárhozott (v., 1993); 7 mesterlövész (r., 2000).
Krausz Zoltán
(* 1923. máj. 23. Budapest [Mo.], † 1993. okt. 1. Rozsnyó) Film- és színházi rendező. A magyar elemi iskolát Rozsnyón végezte (1934), a premontrei gimnáziumban érettségizett (1942), majd a budapesti Színművészeti és Filmművészeti Főiskolán rendezői oklevelet szerzett (1949). 1946–1948 között tagja a Csehszlovákiai Magyar...megnyit →
(* 1923. máj. 23. Budapest [Mo.], † 1993. okt. 1. Rozsnyó) Film- és színházi rendező. A magyar elemi iskolát Rozsnyón végezte (1934), a premontrei gimnáziumban érettségizett (1942), majd a budapesti Színművészeti és Filmművészeti Főiskolán rendezői oklevelet szerzett (1949). 1946–1948 között tagja a Csehszlovákiai Magyar...megnyit →
Részletek
Krausz Zoltán (AF)
Krisztus Királysága
Részletek
A szlovenszkói Katolikus Akció magyar közlönye (Rozsnyó, 1928–1938). 1939 és 1944 között is megjelent. – Szerk. Privitzky Gyula.
Luther
Részletek
Evangélikus néplap, a Szlovenszkói Magyar Evangélikus Szövetség orgánuma (Rozsnyó, 1934. febr. 18.–1938. szept. 8.) Évente tízszer (júl. és aug. kivételével) jelent meg. Ismertebb főmunkatársai Boross Béla, Fábry Viktor és Kovarik Sándor. Az ifj. Leány-körök és Luther-körök rovatát Istók Lenke vezette. – Szerk. Vargha Sándor.
Luzsica Tihamér
(* 1895. ? Léva, † ?) Publicista, író. A rozsnyói evangélikus főgimnáziumban érettségizett. Az első vh. idején középiskolásként szerkesztette a Törekvés c. ifjúsági folyóiratot. Zeneszerzést tanult Kolozsvárott, majd jogot Budapesten. 1926-ban Rozsnyóra költözött, ahol 1944-ig ügyvédként dolgozott. 1945 után nyugdíjasként Nyitrán élt. – Cikkei, regényei a Prágai Magyar...megnyit →
(* 1895. ? Léva, † ?) Publicista, író. A rozsnyói evangélikus főgimnáziumban érettségizett. Az első vh. idején középiskolásként szerkesztette a Törekvés c. ifjúsági folyóiratot. Zeneszerzést tanult Kolozsvárott, majd jogot Budapesten. 1926-ban Rozsnyóra költözött, ahol 1944-ig ügyvédként dolgozott. 1945 után nyugdíjasként Nyitrán élt. – Cikkei, regényei a Prágai Magyar...megnyit →
Részletek
(* 1895. ? Léva, † ?) Publicista, író. A rozsnyói evangélikus főgimnáziumban érettségizett. Az első vh. idején középiskolásként szerkesztette a Törekvés c. ifjúsági folyóiratot. Zeneszerzést tanult Kolozsvárott, majd jogot Budapesten. 1926-ban Rozsnyóra költözött, ahol 1944-ig ügyvédként dolgozott. 1945 után nyugdíjasként Nyitrán élt. – Cikkei, regényei a Prágai Magyar Hírlapban, a Rádióéletben, a Slovenský národban jelentek meg. Önéletrajzi jellegű, szerelmi tárgyú regényei (A mosolygó szent, Májusi asszony, Zsuzsanna és a fiatalok) a Prágai Magyar Hírlapban jelentek meg folytatásokban. Könyv alakban csupán az első jelent meg, ezt Alexander P. Dobromil szlovákra is lefordította. – Fm. A mosolygó szent (r., é. n.).
Magyar Ház 2.
A rendszerváltást követő években a Rákóczi Szövetség kezdeményezésére számos dél-szlovákiai városban jött létre ~, amelynek célja az addig szétforgácsolódott helyi magyar kezdeményezések összefogása, egy tető alá hozása volt. A magyarországi alapítványi támogatások révén megvásárolt és felújított épületekben kapott helyet általában a Csemadok helyi szervezete,...megnyit →
A rendszerváltást követő években a Rákóczi Szövetség kezdeményezésére számos dél-szlovákiai városban jött létre ~, amelynek célja az addig szétforgácsolódott helyi magyar kezdeményezések összefogása, egy tető alá hozása volt. A magyarországi alapítványi támogatások révén megvásárolt és felújított épületekben kapott helyet általában a Csemadok helyi szervezete,...megnyit →
Részletek
A rendszerváltást követő években a Rákóczi Szövetség kezdeményezésére számos dél-szlovákiai városban jött létre ~, amelynek célja az addig szétforgácsolódott helyi magyar kezdeményezések összefogása, egy tető alá hozása volt. A magyarországi alapítványi támogatások révén megvásárolt és felújított épületekben kapott helyet általában a Csemadok helyi szervezete, a Szövetség a Közös Célokért hálózat és több más helyi magyar szerveződés. ~ alakult Rozsnyón, Tornalján, Rimaszombatban, Losoncon, Léván, Komáromban és Vágsellyén is.
Mák Ildikó
(* 1954. jún. 15. Rozsnyó) Színésznő. Füleken érettségizett 1972-ben. Ezt követően óvónő, majd 1973-tól a Magyar Területi Színház kassaiThália Színpadának, 1979-től pedig komáromi társulatának, ill. a színház jogutódának, a Komáromi Jókai Színháznak a színésze. Számos hangjáték és néhány film szereplője; ismertek Benes Ildikóval közös...megnyit →
(* 1954. jún. 15. Rozsnyó) Színésznő. Füleken érettségizett 1972-ben. Ezt követően óvónő, majd 1973-tól a Magyar Területi Színház kassaiThália Színpadának, 1979-től pedig komáromi társulatának, ill. a színház jogutódának, a Komáromi Jókai Színháznak a színésze. Számos hangjáték és néhány film szereplője; ismertek Benes Ildikóval közös...megnyit →
Részletek
(* 1954. jún. 15. Rozsnyó) Színésznő. Füleken érettségizett 1972-ben. Ezt követően óvónő, majd 1973-tól a Magyar Területi Színház kassaiThália Színpadának, 1979-től pedig komáromi társulatának, ill. a színház jogutódának, a Komáromi Jókai Színháznak a színésze. Számos hangjáték és néhány film szereplője; ismertek Benes Ildikóval közös gyermekműsorai, s fellépett egyéb pódium- és kabaréműsorokban is. Tagja volt a Teátrum Színházi Polgári Társulásnak is.
Máté Dénes
(* 1948. febr. 17. Hárskút) Karnagy. Az alapiskola alsó tagozatát Hárskúton, felső tagozatát Rozsnyón végezte. A rozsnyói gimnáziumban érettségizett. A zeneiskolában trombita- és akordeonjátékot tanult. Érettségi után a Művelődési Ház zenei szakelőadója. 1967−1971-ben a Nyitrai Pedagógiai Kar hallgatója zenei nevelés szakon. A pelsőci alapiskolában tanított...megnyit →
(* 1948. febr. 17. Hárskút) Karnagy. Az alapiskola alsó tagozatát Hárskúton, felső tagozatát Rozsnyón végezte. A rozsnyói gimnáziumban érettségizett. A zeneiskolában trombita- és akordeonjátékot tanult. Érettségi után a Művelődési Ház zenei szakelőadója. 1967−1971-ben a Nyitrai Pedagógiai Kar hallgatója zenei nevelés szakon. A pelsőci alapiskolában tanított...megnyit →
Részletek
Máté Dénes (csa)
(* 1948. febr. 17. Hárskút) Karnagy. Az alapiskola alsó tagozatát Hárskúton, felső tagozatát Rozsnyón végezte. A rozsnyói gimnáziumban érettségizett. A zeneiskolában trombita- és akordeonjátékot tanult. Érettségi után a Művelődési Ház zenei szakelőadója. 1967−1971-ben a Nyitrai Pedagógiai Kar hallgatója zenei nevelés szakon. A pelsőci alapiskolában tanított (1973−1979), 1977-ben a bodolói alapiskola igazgatója. 1979−1997-ben a Rozsnyói Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola tanítója. 1997-től 2012-ig a Rozsnyói Református Egyházközösség Iskolájában tanít. 1981-től 2000-ig a rozsnyói Munkásdalárda karnagya. 1995-ben a Csemadok kerületi titkársága aranyplakettel tüntette ki. 2001-ben pedagógiai munkásságáért járási kitüntetést kapott. A pelsőci és rozsnyói alapiskolák énekkaraival és éneklőcsoportjaival, furulya- és citerazenekaraival résztvevője és díjazottja volt a Csengő Énekszó kerületi és országos fordulójának. Nyugdíjasként az egyházi alapiskola citerazenekarát vezeti.
Máté Péter
Részletek
(* 1962. jún. 4. Rozsnyó) Zongoraművész, zenetanár. A zongoraszakot a kassai konzervatóriumban (1982), majd a prágai zeneakadémián végezte (1987). 1987–1990-ben előbb a Katonai Művészeti Együttes tagja, majd a kassai konzervatórium tanára. 1990 óta Izlandon tanít. Több szlovákiai és nemzetközi zongoraversenyen szerepelt sikeresen.
Meseszínház
Részletek
Kulturális, közművelődési, oktatási színház (Rozsnyó, 1997). Feladata báb-, mese- és gyermekelőadások létrehozása és bemutatása, népmesekutatás és feldolgozás, előadások, szakmai fórumok szervezése, szakmai képzés, segítségnyújtás, népmesegyűjtés és a tehetségek felkarolása, szakmai felügyelete. – Vezető: Badin Ádám (1997).