Búcs (Búč)
Részletek
Búcs − Bulcsú vezér lovas szobra
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Dunától É-ra, Komáromtól K–ÉK-re. L: [1921] – 1585, ebből 1533 (96,7%) magyar, 26 (1,6%) szlovák; [2011] – 1190, ebből 1084 (91,1%) magyar, 92 (7,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1106 (92,9%) magyar, 72 (6,1%) szlovák. V: [2011] – 713 ref., 349 r. k., 4 gör. kat., 3 ev. – Klasszicista stílusú ref. temploma 1784-ben, r. k. temploma 2004-ben épült, 1997-ben avatták fel ~ névadójának, Bulcsu vezér lovasszobrát (Nagy János alkotása). A falu történetének ápolása és a temetőjében nyugvó Katona Mihály (1764–1822) ref. lelkész, geográfusnak emléket állító Katona Mihály Napok megrendezése céljából 2000-ben jött létre a Bulchu Polgári Társulás. 1928–34 között itt jelent meg a Református Sion c. ref. egyházi folyóirat. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Katona Mihály Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola) rendelkezett. – Főbb díjak: Pro Probitate – Helytállásért díj (1998); Esterházy János Emlékplakett (2006). – Ir. Gál Sándor: Mesét mondok, valóságot (1980).
Cúth János
(* 1947. jan. 1. Búcs) Író, újságíró. 1968-ban Komáromban érettségizett. 1976–1990-ben a Dunatáj c. járási hetilap szerkesztője, főszerkesztője, 1990-ban Reflex címmel alapított közéleti lapot. 1990–1994 között szabadfoglalkozású író, publicista, majd Kanadába települt, ahol a Kanadai Magyarság c. lapot szerkeszti. Ismertek rádiójátékai, publicisztikai írásai. – Fm....megnyit →
(* 1947. jan. 1. Búcs) Író, újságíró. 1968-ban Komáromban érettségizett. 1976–1990-ben a Dunatáj c. járási hetilap szerkesztője, főszerkesztője, 1990-ban Reflex címmel alapított közéleti lapot. 1990–1994 között szabadfoglalkozású író, publicista, majd Kanadába települt, ahol a Kanadai Magyarság c. lapot szerkeszti. Ismertek rádiójátékai, publicisztikai írásai. – Fm....megnyit →
Részletek
(* 1947. jan. 1. Búcs) Író, újságíró. 1968-ban Komáromban érettségizett. 1976–1990-ben a Dunatáj c. járási hetilap szerkesztője, főszerkesztője, 1990-ban Reflex címmel alapított közéleti lapot. 1990–1994 között szabadfoglalkozású író, publicista, majd Kanadába települt, ahol a Kanadai Magyarság c. lapot szerkeszti. Ismertek rádiójátékai, publicisztikai írásai. – Fm. Lélekharang (elb., 1981); Életfa (r., 1984); A magyarságtudat kézikönyve (1999).
Gál Sándor
(* 1937. nov. 29. Búcs - † 2021. máj. 29., Kassa) Költő, író, publicista. A komáromi mezőgazdasági szakközépiskolában. érettségizett (1959). 1959–1969 között újságíró (Szabad Földműves, Új Szó). 1969–1971-ben az újonnan alakult kassaiThália Színpad dramaturgja, 1970-től 1990-ig újból újságíró: A Hét kassai munkatársa volt. 1990-ben...megnyit →
(* 1937. nov. 29. Búcs - † 2021. máj. 29., Kassa) Költő, író, publicista. A komáromi mezőgazdasági szakközépiskolában. érettségizett (1959). 1959–1969 között újságíró (Szabad Földműves, Új Szó). 1969–1971-ben az újonnan alakult kassaiThália Színpad dramaturgja, 1970-től 1990-ig újból újságíró: A Hét kassai munkatársa volt. 1990-ben...megnyit →
Részletek
Gál Sándor (GJ)
(* 1937. nov. 29. Búcs – † 2021. máj. 29., Kassa) Költő, író, publicista. A komáromi mezőgazdasági szakközépiskolában. érettségizett (1959). 1959–1969 között újságíró (Szabad Földműves, Új Szó). 1969–1971-ben az újonnan alakult kassaiThália Színpad dramaturgja, 1970-től 1990-ig újból újságíró: A Hét kassai munkatársa volt. 1990-ben megalapította és 1994-es megszűnéséig szerkesztette a Keleti Napló havilapot. – Riportokat, publicisztikát, kritikákat, verseket, elbeszéléseket, szociográfiát, irodalmi tanulmányokat, meséket, hangjátékokat egyaránt ír. Eddig csaknem 50 kötete látott napvilágot. Az AB-ART Könyvkiadó 2000-től jelenteti meg életműsorozatát. Bemutatták mesejátékát, színművét. Pályafutása során évtizedeken keresztül aktív közéleti szerepet is vállalt (Csemadok, Anyanyelvi Konferencia, Tokaji Írótábor Kuratóriuma), egyik kezdeményezője volt a Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napoknak. – Főbb díjak: Madách Imre-díj (1970, 2005), József Attila-díj (1994), Berzsenyi-díj (1995), A Magyar Köztársaság Elnökének Arany Emlékérme (1997); a Szlovák Köztársaság Kormányának ezüstplakettje (2002); Szabó Zoltán-díj (2002); a Posonium Díj Életműdíja (2002); Pullitzer-életműdíj (2009). – Fm. Arc nélküli szobrok (v., 1964); Napéjegyenlőség (v., 1966); Nem voltam szent (elb., 1968); Múmia a fűben (elb., 1969); Kőlapok (v., 1973); Első osztályú magány (elb., 1974); Folyó (v., 1978); Kavicshegyek (elb., 1979); Mesét mondok, valóságot (szociográfia, 1980); Az Éden és a Golgota között (v., 1984); Mélyutak (szociográfiák, 1985); Egyetlen idő (v., 1988); Függőleges hullámzás (publicisztika, 1992); Írott beszéd (publicisztika, 1993); A megtorlás békéje (publicisztika, 1993); Szél (poéma, 1995); Két óceán között Szép világ (hangjátékok, színművek (úti jegyzetek, 1997); A Kerek Nagy, asszonyhoz címzett fogadó (r., 1999); A piramisok megmaradnak (publicisztika, 2004); Smink nélkül (tan. a Thália Színházról, 2004); Új végtelen (v., 2005); A Keleti Napló története (mon., 2007); Kihalt évszakok (v. 2007); A rák évada (v., 2010); Fábry galaxis (2010); Mintha mindig alkonyat lenne (napló, 2011). – Ir. Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában (1945–1999) I. (2000–2001); Bodnár Gyula – Tóth László: Nyomkereső (1994); Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában (1945–1999) I. (2000–2001); Ki kicsoda Kassától—Prágáig? (1993); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—1995. (1997); Szlovákiai magyar ki kicsoda. (2001); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—2004. (2004).
Református Sión
Részletek
reformatus sion
Egyházi folyóirat (Búcs, 1928–1934). Havonta jelent meg. Főmunkatársai Nagy Lajos, Parais Árpád, Zajdó László és Zsemlye Lajos voltak. – Szerk. Soós Károly.
Soóky László; Gál
(* 1952. febr. 24. Búcs - † 2020. febr. 15. Komárom) Költő, író, drámaíró. A komáromi gimnáziumban érettségizett (1970), majd különböző foglalkozásokat végzett. 1977-től népművelő Marcelházán. A szombathelyi tanárképző főiskolán népművelés–könyvtár szakos oklevelet szerzett (1984). 1990-ben egyik alapítója és szerkesztője volt a komáromi Reflexnek....megnyit →
(* 1952. febr. 24. Búcs - † 2020. febr. 15. Komárom) Költő, író, drámaíró. A komáromi gimnáziumban érettségizett (1970), majd különböző foglalkozásokat végzett. 1977-től népművelő Marcelházán. A szombathelyi tanárképző főiskolán népművelés–könyvtár szakos oklevelet szerzett (1984). 1990-ben egyik alapítója és szerkesztője volt a komáromi Reflexnek....megnyit →
Részletek
Soóky László (GJ)
(* 1952. febr. 24. Búcs – † 2020. febr. 15. Komárom) Költő, író, drámaíró. A komáromi gimnáziumban érettségizett (1970), majd különböző foglalkozásokat végzett. 1977-től népművelő Marcelházán. A szombathelyi tanárképző főiskolán népművelés–könyvtár szakos oklevelet szerzett (1984). 1990-ben egyik alapítója és szerkesztője volt a komáromi Reflexnek. 1990–1994-ben Marcelháza polgármestere, 1994-től a Komáromi Jókai Színház dramaturgja, majd az Új Szó és a Vasárnap riportere. Az 1970-es évek első felétől publikál. Az 1980-as években kisszínpadi rendezőként, bábjátékszerzőként az amatőr színpadi mozgalomnak is fontos szereplője volt. Több hangjátékot is írt. Marcelházán él. Gyermekeknek is ír, és megpróbálkozott a drámával is. – Fm. D. I. vándorlása (v., 1982); A Tarisznyás meséi (1983); Pillanatfelvételek (v., 1986); Perverz ütközetek (v., 1989); A dzsungel törvénye (elb., 1994); Gergő Vitéz Lápországban (meser., 1999); Egyszeregy (v., 2001).
Szobiné Kerekes Eszter
(* 1945. jan. 16. Búcs) Óvónő. 1964-ben érettségizett a lévai pedagógiai iskolában, 1968-ban Pozsonyban népművelési szakérettségit tett. – 1964-től a búcsi óvoda óvónője, majd igazgatója volt, a rendszerváltás után magánvállalkozó. A helyi kulturális élet szervezője, 1967–1983 között férjével, Szobi Kálmánnal (1941–2003) az országos versenyeken...megnyit →
(* 1945. jan. 16. Búcs) Óvónő. 1964-ben érettségizett a lévai pedagógiai iskolában, 1968-ban Pozsonyban népművelési szakérettségit tett. – 1964-től a búcsi óvoda óvónője, majd igazgatója volt, a rendszerváltás után magánvállalkozó. A helyi kulturális élet szervezője, 1967–1983 között férjével, Szobi Kálmánnal (1941–2003) az országos versenyeken...megnyit →
Részletek
(* 1945. jan. 16. Búcs) Óvónő. 1964-ben érettségizett a lévai pedagógiai iskolában, 1968-ban Pozsonyban népművelési szakérettségit tett. – 1964-től a búcsi óvoda óvónője, majd igazgatója volt, a rendszerváltás után magánvállalkozó. A helyi kulturális élet szervezője, 1967–1983 között férjével, Szobi Kálmánnal (1941–2003) az országos versenyeken sikereket elért Lant Irodalmi Színpad társrendezője, 1972-től 1989-ig a helyi folklórcsoport egyik vezetője volt. 1996-tól népviseletbe öltöztetett babákon szlovákiai és külföldi vándorkiállításokon mutatta be a szlovákiai magyar viselethagyományt. Pedagógiai szakcikkeket írt, kiadványokat szerkesztett (Cini-cini muzsika, 1973; Versek és mondókák gyűjteménye az óvodások hangképzésének gyakorlásához, 1989; Biztató – Versek, mesék, játékok 5–7 éveseknek, 1998). – Fm. Felvidéki népviseletek babákon (fotó: Mester Tibor, 2006).