Csuka Gyula
(* 1940. júl. 30. Csiffár) Genetikus, egyetemi oktató. A nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán tanult (1959–1964). 1965–1968-ban aspiráns a Csehszlovák Tudományos Akadémia Állatélettani és Genetikai Intézetében Liběchovban, 1968–1971-ben a nyitrai Mezőgazdasági Főiskola tudományos főmunkatársa és oktatója, 1971–1999-ben a dunaivánkai Baromfitenyésztési Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Kutatási területe az...megnyit →
(* 1940. júl. 30. Csiffár) Genetikus, egyetemi oktató. A nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán tanult (1959–1964). 1965–1968-ban aspiráns a Csehszlovák Tudományos Akadémia Állatélettani és Genetikai Intézetében Liběchovban, 1968–1971-ben a nyitrai Mezőgazdasági Főiskola tudományos főmunkatársa és oktatója, 1971–1999-ben a dunaivánkai Baromfitenyésztési Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Kutatási területe az...megnyit →
Részletek
Csuka Gyula (ST)
(* 1940. júl. 30. Csiffár) Genetikus, egyetemi oktató. A nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán tanult (1959–1964). 1965–1968-ban aspiráns a Csehszlovák Tudományos Akadémia Állatélettani és Genetikai Intézetében Liběchovban, 1968–1971-ben a nyitrai Mezőgazdasági Főiskola tudományos főmunkatársa és oktatója, 1971–1999-ben a dunaivánkai Baromfitenyésztési Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Kutatási területe az agrárgenetika és szaporodásbiológia. Számos nemzetközi tudományos konferencián vett részt. Több szabadalom fűződik a nevéhez, szakmai és tudományos társaságok tagja. Tudományos publikációi hazai és külföldi szaklapokban jelentek meg; ismeretterjesztő, ill. nyelvművelő írásokat, könyvismertetéseket is publikált.1984–1990 között a Csemadok Terminológiai Szakbizottságának elnöke volt, nyelvművelő előadásokat is tartott.
Csuthy András
(* 1985. ápr. 22. Vágsellye) Régész, muzeológus. A galántai Kodály Zoltán Gimnáziumban tanult. Az érettségit követően 2003–2009 között a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án régészetet hallgatott, közben 2007-ben egy szemesztert a Szegedi Tudományegyetemen töltött. A Comenius Egyetemen PhD titulust szerzett (2015). A komáromi Duna Menti...megnyit →
(* 1985. ápr. 22. Vágsellye) Régész, muzeológus. A galántai Kodály Zoltán Gimnáziumban tanult. Az érettségit követően 2003–2009 között a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án régészetet hallgatott, közben 2007-ben egy szemesztert a Szegedi Tudományegyetemen töltött. A Comenius Egyetemen PhD titulust szerzett (2015). A komáromi Duna Menti...megnyit →
Részletek
Csuthy András (FI)
(* 1985. ápr. 22. Vágsellye) Régész, muzeológus. A galántai Kodály Zoltán Gimnáziumban tanult. Az érettségit követően 2003–2009 között a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án régészetet hallgatott, közben 2007-ben egy szemesztert a Szegedi Tudományegyetemen töltött. A Comenius Egyetemen PhD titulust szerzett (2015). A komáromi Duna Menti Múzeum munkatársa. Régészként elsősorban az avar korral foglalkozik, eddig több előadást tartott, illetve tanulmányt közölt az avar kori sírokban talált lószerszámokról. Helytörténettel (A nemespanni magyar iskolakrónika 1926–1939) és genealógiával (pl. a Csiffáry család címerével) is foglalkozik. Az Avarok és szlávok a Dunától északra c. vándorkiállítás szervezője. – Fm. ~et al.: A nagycétényi hegykönyv 1807–1922 (2014); ~ et al.: Nagycétény és Nemespann régészeti- és műemlékei (2016).
Csütörtöki András
(* 1959. aug. 20. Komárom) Szobrász-restaurátor művész. 1978-ban a pozsonyi Iparművészeti szakközépiskolában érettségizett, majd tanulmányait a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola szobrász-resta-urátor szakán folytatta, itt szerzett diplomát 1988-ban. Előbb a pozsonyi Iparművészeti Központ alkalmazottja, majd 1991-től szabadfoglalkozású restaurátor művész. Köztéri szobrai: világháborús emlékmű (Ekel 1999), Szent...megnyit →
(* 1959. aug. 20. Komárom) Szobrász-restaurátor művész. 1978-ban a pozsonyi Iparművészeti szakközépiskolában érettségizett, majd tanulmányait a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola szobrász-resta-urátor szakán folytatta, itt szerzett diplomát 1988-ban. Előbb a pozsonyi Iparművészeti Központ alkalmazottja, majd 1991-től szabadfoglalkozású restaurátor művész. Köztéri szobrai: világháborús emlékmű (Ekel 1999), Szent...megnyit →
Részletek
A komáromi Szentháromság szoborcsoport (1715) − restaurálták: Csütörtöki András és Mézes Árpád (MÁ)
(* 1959. aug. 20. Komárom) Szobrász-restaurátor művész. 1978-ban a pozsonyi Iparművészeti szakközépiskolában érettségizett, majd tanulmányait a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola szobrász-resta-urátor szakán folytatta, itt szerzett diplomát 1988-ban. Előbb a pozsonyi Iparművészeti Központ alkalmazottja, majd 1991-től szabadfoglalkozású restaurátor művész. Köztéri szobrai: világháborús emlékmű (Ekel 1999), Szent István és Gizella királyné (Komárom – Európa udvar, 2000) A köves restaurátori munkák többsége Mézes Árpád szobrász-restaurátor együttműködésével készültek.
Csütörtöky József
Részletek
(* 1958. szept. 8. Komárom) Muzeológus, entomológus. A pozsonyi Komenský Egyetem TTK-n biológusi oklevelet szerzett (1982). 1982–1990-ben a komáromi Duna Menti Múzeum munkatársa (1990–1995-ben igazgatója, 1996–1998-ban osztályvezetője, 1999–2002-ben igazgatója), 2002–2004-ben, majd 2007-től a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma igazgatója.
Cúth János
(* 1947. jan. 1. Búcs) Író, újságíró. 1968-ban Komáromban érettségizett. 1976–1990-ben a Dunatáj c. járási hetilap szerkesztője, főszerkesztője, 1990-ban Reflex címmel alapított közéleti lapot. 1990–1994 között szabadfoglalkozású író, publicista, majd Kanadába települt, ahol a Kanadai Magyarság c. lapot szerkeszti. Ismertek rádiójátékai, publicisztikai írásai. – Fm....megnyit →
(* 1947. jan. 1. Búcs) Író, újságíró. 1968-ban Komáromban érettségizett. 1976–1990-ben a Dunatáj c. járási hetilap szerkesztője, főszerkesztője, 1990-ban Reflex címmel alapított közéleti lapot. 1990–1994 között szabadfoglalkozású író, publicista, majd Kanadába települt, ahol a Kanadai Magyarság c. lapot szerkeszti. Ismertek rádiójátékai, publicisztikai írásai. – Fm....megnyit →
Részletek
(* 1947. jan. 1. Búcs) Író, újságíró. 1968-ban Komáromban érettségizett. 1976–1990-ben a Dunatáj c. járási hetilap szerkesztője, főszerkesztője, 1990-ban Reflex címmel alapított közéleti lapot. 1990–1994 között szabadfoglalkozású író, publicista, majd Kanadába települt, ahol a Kanadai Magyarság c. lapot szerkeszti. Ismertek rádiójátékai, publicisztikai írásai. – Fm. Lélekharang (elb., 1981); Életfa (r., 1984); A magyarságtudat kézikönyve (1999).
Czabán Samu
(* 1878. szept. 17. Rozsnyó, † 1942. dec. 16. Nagyszőlős [Ukrajna]) Író, tanár, szerkesztő. Eperjesen szerzett tanítói oklevelet (1899), majd különböző helyeken tanított. Az 1918–19-es magyarországi forradalmakban való részvételéért bebörtönözték, 1921-ben Csehszl.-ban telepedett le, ahol szerkesztette az Új Korszak c. pedagógiai lapot, ill. a...megnyit →
(* 1878. szept. 17. Rozsnyó, † 1942. dec. 16. Nagyszőlős [Ukrajna]) Író, tanár, szerkesztő. Eperjesen szerzett tanítói oklevelet (1899), majd különböző helyeken tanított. Az 1918–19-es magyarországi forradalmakban való részvételéért bebörtönözték, 1921-ben Csehszl.-ban telepedett le, ahol szerkesztette az Új Korszak c. pedagógiai lapot, ill. a...megnyit →
Részletek
(* 1878. szept. 17. Rozsnyó, † 1942. dec. 16. Nagyszőlős [Ukrajna]) Író, tanár, szerkesztő. Eperjesen szerzett tanítói oklevelet (1899), majd különböző helyeken tanított. Az 1918–19-es magyarországi forradalmakban való részvételéért bebörtönözték, 1921-ben Csehszl.-ban telepedett le, ahol szerkesztette az Új Korszak c. pedagógiai lapot, ill. a Jó Barátom c. gyermekújságot. Ismertek pedagógiai szakcikkei; színműveket is írt. 1990-ben Rozsnyón mellszobrot állítottak neki, s rendszeresen megtartják a ~-emléknapokat. – Fm. Kertfalu (Képes Olvasókönyv, Praha, 1930); A főpróba (Beregszász, 1932. színdarab iskolás gyermekek számára); Mese az erdőben (gyermekszíndarab, Beregszász, 1932). – Ir. Bihari Mór: Czabán Samu (Pedagógus Szemle, 1958/1.); Bihari Mór: Czabán Samu (Kioltott fáklyák, 1963); Győry Dezső: A veszedelmes ember (regényes életrajz, 1950).
Czagány Iván; Bóné András
(* 1911. márc. 27. Zsolna, † 1995. nov. 25. Pozsony) Kiadói szerkesztő, műfordító. A pozsonyi kereskedelmi akadémiában érettségizett 1930-ban; 1934-ben Budapesten közgazdász diplomát szerzett. 1951–1976 között kiadói szerkesztő volt Pozsonyban (Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó, Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, Tatran, Madách Könyv- és Lapkiadó). Főleg cseh írók...megnyit →
(* 1911. márc. 27. Zsolna, † 1995. nov. 25. Pozsony) Kiadói szerkesztő, műfordító. A pozsonyi kereskedelmi akadémiában érettségizett 1930-ban; 1934-ben Budapesten közgazdász diplomát szerzett. 1951–1976 között kiadói szerkesztő volt Pozsonyban (Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó, Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, Tatran, Madách Könyv- és Lapkiadó). Főleg cseh írók...megnyit →
Részletek
(* 1911. márc. 27. Zsolna, † 1995. nov. 25. Pozsony) Kiadói szerkesztő, műfordító. A pozsonyi kereskedelmi akadémiában érettségizett 1930-ban; 1934-ben Budapesten közgazdász diplomát szerzett. 1951–1976 között kiadói szerkesztő volt Pozsonyban (Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó, Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, Tatran, Madách Könyv– és Lapkiadó). Főleg cseh írók műveit fordította magyarra.
Czajlik József
(* 1975. jún. 1. Dunaszerdahely) Színházi rendező, színész. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett 1993-ban. Ezt követően a Kassai Thália Színház, majd 1994–1995-ben a Komáromi Jókai Színház, 1995–1997-ben ismét a Thália tagja lett. 1997–2002 között rendezést tanult Pozsonyban, majd a budapesti Bárka Színház...megnyit →
(* 1975. jún. 1. Dunaszerdahely) Színházi rendező, színész. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett 1993-ban. Ezt követően a Kassai Thália Színház, majd 1994–1995-ben a Komáromi Jókai Színház, 1995–1997-ben ismét a Thália tagja lett. 1997–2002 között rendezést tanult Pozsonyban, majd a budapesti Bárka Színház...megnyit →
Részletek
Czajlik József (TSZA)
(* 1975. jún. 1. Dunaszerdahely) Színházi rendező, színész. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett 1993-ban. Ezt követően a Kassai Thália Színház, majd 1994–1995-ben a Komáromi Jókai Színház, 1995–1997-ben ismét a Thália tagja lett. 1997–2002 között rendezést tanult Pozsonyban, majd a budapesti Bárka Színház főrendezője lett. A Komáromi Jókai Színház-beli Amadeus-rendezése 2001-ben a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházi Fesztiválon fődíjat, a budapesti Országos Stúdiószínházi Fesztiválon rendezői különdíjat kapott. Az Amadeusból tévéfilmet is rendezett. 2007-ben Gál Tamással Epopteia néven színházi műhelyt alapított. Jelenleg a Kassai Thália Színház igazgatója. – Rendezései: Komáromi Jókai Színház: Peter Shaffer: Amadeus. Nyikolaj Koljada: Mese a halott cárkisasszonyról. Szophoklész: Antigoné. Kassai Thália Színház: Bengt Ahlfors: Színházkomédia. Bárka színház, Budapest: Tadeusz Slobodzianek: Ilja próféta; Witold Gombrowitz: Operett; Sybille Berg: Helge élete; Friedrich Dürrenmatt: Vak; Slawomir Mrožek: 3 éj; Gyarmati Kata: Orrok; Ivan Holub: Jávor vitéz; Nagy Attila Kristóf: Baudelaire a Léthe vizébe gázol. Dunaszerdahelyi epopteia színházi műhely: Jevgenyij Griškovec: Hogyan ettem kutyát; Orál morál. – Egyéb rendezései: Alexandr Nikolajevič Ostrovskij: Dievča bez vena (VŠMU Pozsony, záróvizsga). Pablo Neruda: Joachima Murietu dícsősége és halála (VŠMU Pozsony). Kenneth Grahame: The wind in the willows (Gárdonyi Géza Színház Eger és a University of Theater Arts Budapest közös produkciója). Bakanóták (Koprodukció a Zsámbéki színházi bázissal). Michail Jurievič Lermontov: Maškaráda (Divadlo Andreja Bagara, Nyitra). Jevgenyij Griškovec: Tél (Divadlo Astorka-Korzo Bratislava – Pozsony). Sofokles: Witold Gombrowicz: Ivona (Štátne Divadlo Košice – Kassa). Anton Pavlovič Čechov: Ivanov (Slovenské Národné Divadlo, Bratislava – Pozsony). Tracy Letts: August na konci Ameriky (Slovenské Komorné Divadlo, Martin). Matei Visniec: History of communism (Teatr im. Boguszlawskiego Kalisz). Federico García Lorca: Krvavá svadba (Novosadsko pozoriste, Novi Sad – Újvidék). – Díjak, elismerések: ZLOMVAZ, Egyetemi Színházak Nemzetközi Fesztiválja, Legjobb előadás, Prága; Stúdiószínházak Fesztiválja, Rendezői Különdíj, Budapest – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Czakó József 1.
Részletek
(* 1905. Ipolynyitra, † 1958. Ragyolc) Pedagógiai szakíró. A gimnáziumot Losoncon végezte el, tanítói képesítést Pozsonyban szerzett. 1945 után Mo.-ra költözött, de 1955-ben visszatért, s Füleken, majd Ragyolcon tanított. – Fm. A globális módszer és a magyar tanítóság (Lami Józseffel, 1936).
Czakó József 2.
(* 1964. febr. 13. Tornalja) Prózaíró. Rozsnyón érettségizett. 1984-ben emigrált; Németországban telepedett le. Már rögtön az első, A hülyekamasz (1983) c. írásával feltűnést keltett, s politikai botrányt kavart. – Fm. Leszámolás gyengéden (elb., 1993). – Ir. Kocur László: Czakó POSZTulása (Kalligram 1999/6, 1999/10); Szeberényi Zoltán:...megnyit →
(* 1964. febr. 13. Tornalja) Prózaíró. Rozsnyón érettségizett. 1984-ben emigrált; Németországban telepedett le. Már rögtön az első, A hülyekamasz (1983) c. írásával feltűnést keltett, s politikai botrányt kavart. – Fm. Leszámolás gyengéden (elb., 1993). – Ir. Kocur László: Czakó POSZTulása (Kalligram 1999/6, 1999/10); Szeberényi Zoltán:...megnyit →
Részletek
(* 1964. febr. 13. Tornalja) Prózaíró. Rozsnyón érettségizett. 1984-ben emigrált; Németországban telepedett le. Már rögtön az első, A hülyekamasz (1983) c. írásával feltűnést keltett, s politikai botrányt kavart. – Fm. Leszámolás gyengéden (elb., 1993). – Ir. Kocur László: Czakó POSZTulása (Kalligram 1999/6, 1999/10); Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában 1945–1999. II., (2001).
Czibula Csaba
(* 1964. márc. 11. Vágsellye) Televíziós szakember. 1994–2014 között a Dunaszerdahelyi Városi Televízió (DSTV) főmunkatársa, operatőr, szerkesztő, vágó. 1996–2002 között a Magyar Televízió és a Duna Televízió munkatársa. 1999–2014 között a Szlovák Televízió magyar nyelvű műsorának munkatársa. 2011–2014 között az MTVA munkatársa. 2010 óta...megnyit →
(* 1964. márc. 11. Vágsellye) Televíziós szakember. 1994–2014 között a Dunaszerdahelyi Városi Televízió (DSTV) főmunkatársa, operatőr, szerkesztő, vágó. 1996–2002 között a Magyar Televízió és a Duna Televízió munkatársa. 1999–2014 között a Szlovák Televízió magyar nyelvű műsorának munkatársa. 2011–2014 között az MTVA munkatársa. 2010 óta...megnyit →
Részletek
Czibula Csaba (SZM)
(* 1964. márc. 11. Vágsellye) Televíziós szakember. 1994–2014 között a Dunaszerdahelyi Városi Televízió (DSTV) főmunkatársa, operatőr, szerkesztő, vágó. 1996–2002 között a Magyar Televízió és a Duna Televízió munkatársa. 1999–2014 között a Szlovák Televízió magyar nyelvű műsorának munkatársa. 2011–2014 között az MTVA munkatársa. 2010 óta a Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetségének elnöke, a hirek.sk televíziós hírportál kezdeményezője és egyik létrehozója. 2011-től a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Koordinációs Bizottságának tagja. Az írott sajtóban 1991–1996 között rendszeresen publikált az Új Szó, az Ifi Magazin és az Új Nő hasábjain, elsősorban könnyűzenei recenziókat.
Cziczka Angéla
(* 1888. ápr. 28. Selmecbánya, † 1973. febr. 15. Léva) Zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus. Az elemi és polgári iskolát Selmecbányán végezte. A budapesti Nemzeti Zenedében Tomka Istvánnál tanult zongorajátékot. Temesvárott (1911−1912), Egerben (1912−1914) tanított zeneiskolában. 1914-ben a lévai Reviczky Társaság zeneiskolát nyitott, amelynek igazgatói posztját neki...megnyit →
(* 1888. ápr. 28. Selmecbánya, † 1973. febr. 15. Léva) Zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus. Az elemi és polgári iskolát Selmecbányán végezte. A budapesti Nemzeti Zenedében Tomka Istvánnál tanult zongorajátékot. Temesvárott (1911−1912), Egerben (1912−1914) tanított zeneiskolában. 1914-ben a lévai Reviczky Társaság zeneiskolát nyitott, amelynek igazgatói posztját neki...megnyit →
Részletek
Cziczka Angéla (csa)
(* 1888. ápr. 28. Selmecbánya, † 1973. febr. 15. Léva) Zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus. Az elemi és polgári iskolát Selmecbányán végezte. A budapesti Nemzeti Zenedében Tomka Istvánnál tanult zongorajátékot. Temesvárott (1911−1912), Egerben (1912−1914) tanított zeneiskolában. 1914-ben a lévai Reviczky Társaság zeneiskolát nyitott, amelynek igazgatói posztját neki ajánlotta fel. 1918-ban a zeneiskolát betiltották, s ettől kezdve magántanárként dolgozott. Az iskola bezárása után Budapesten Laub Istvánnál folytatta tanulmányait. Műveit elküldte a bécsi Zenei és Előadói Állami Akadémiához is, ahol egykezes szerzeményeit olyan szerzők művei mellé állították, mint Brahms, Ravel, Richard Strauss. A háború után is tanított. A bécsi és a prágai Akadémiának benyújtott művei pozitív kritikát kaptak. A pozsonyi rádióban 1942-ben, majd a hatvanas években mutatták be néhány művét. 1952-től tagja volt a Zeneszerzők Szövetségének, amelytől szociális támogatást is kapott egy ideig. Műveit azonban nyomtatásban senki sem adta ki. Zenei nyelvezete a 19. századba nyúlik vissza, egyben klasszikus akadémiai képzettségén alapszik. Sírját a Lévai Magyar Asszonyok Ligája gondozza. − Fm. Elsősorban instruktív és pedagógiai szerzeményeket írt zongorára (előadási darabok, tanulmányok, etűdök), négykezes és kétkezes zongorára írt műveket, vokális, kamara- és zenekari műveket, színpadi és drámai zeneműveket, valamint egyházi műveket. Hagyatéka a Szlovák Nemzeti Múzeum Zenei Múzeumában van elhelyezve (2008-ban, 399 mű). Több műve magántulajdonban van. Az Album skladieb pre mládež kivételével művei kéziratban vannak. – Ir. Vargic, Branislav: Cziczka Angela 1888–1973. Hudba bola jej osudom/A zene volt a végzete (A megtalálható művek jegyzékét is tartalmazza, 2008); Čížik, V.: Spomienka (Hudobný život, 1973); Československý hudební slovník osob a instituci. 1. köt. (1963).
Czigány Zoltán
-> Krausz Zoltán
(* 1923. máj. 23. Budapest [Mo.], † 1993. okt. 1. Rozsnyó) Film- és színházi rendező. A magyar elemi iskolát Rozsnyón végezte (1934), a premontrei gimnáziumban érettségizett (1942), majd a budapesti Színművészeti és Filmművészeti Főiskolán rendezői oklevelet szerzett (1949). 1946–1948 között tagja a Csehszlovákiai Magyar...megnyit →
(* 1923. máj. 23. Budapest [Mo.], † 1993. okt. 1. Rozsnyó) Film- és színházi rendező. A magyar elemi iskolát Rozsnyón végezte (1934), a premontrei gimnáziumban érettségizett (1942), majd a budapesti Színművészeti és Filmművészeti Főiskolán rendezői oklevelet szerzett (1949). 1946–1948 között tagja a Csehszlovákiai Magyar...megnyit →
Részletek
Krausz Zoltán (AF)
D. Kovács József
Részletek
D KOVACS ISTVAN (FI)
(* 1964. okt. 9. Dobfenek,† 2016. ápr. 20. Magyarbél) Almágyba járt alapiskolába, majd Füleken érettségizett a gimnáziumban. A pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett újságírói szakon oklevelet. Az Új Ifjúság munkatársa. 1991–1999-ben főszerkesztője az Ifinek, ill. a Heti Ifinek, majd a Mai Lapnak (1999). 2000-től a Pátria Rádió szerkesztője.
D. Sidó Ágnes
(* 1941. jan. 17. Komárom) Pedagógus, szerkesztő, műfordító. 1963-ban a nyitrai Pedagógiai Főiskola magyar–szlovák–képzőművészet szakán végzett. 1963–1969-ben Kürtön, majd Hidaskürtön tanító, 1969–1973-ban szakelőadó a Szlovák Kormányhivatal Nemzetiségi Titkárságán, 1972– 1973-ban kiadói korrektor (Pravda), 1973–1991-ben a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője, 1991-ben a Hont Kiadó...megnyit →
(* 1941. jan. 17. Komárom) Pedagógus, szerkesztő, műfordító. 1963-ban a nyitrai Pedagógiai Főiskola magyar–szlovák–képzőművészet szakán végzett. 1963–1969-ben Kürtön, majd Hidaskürtön tanító, 1969–1973-ban szakelőadó a Szlovák Kormányhivatal Nemzetiségi Titkárságán, 1972– 1973-ban kiadói korrektor (Pravda), 1973–1991-ben a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője, 1991-ben a Hont Kiadó...megnyit →
Részletek
(* 1941. jan. 17. Komárom) Pedagógus, szerkesztő, műfordító. 1963-ban a nyitrai Pedagógiai Főiskola magyar–szlovák–képzőművészet szakán végzett. 1963–1969-ben Kürtön, majd Hidaskürtön tanító, 1969–1973-ban szakelőadó a Szlovák Kormányhivatal Nemzetiségi Titkárságán, 1972– 1973-ban kiadói korrektor (Pravda), 1973–1991-ben a Madách Könyv– és Lapkiadó szerkesztője, 1991-ben a Hont Kiadó igazgatóhelyettese, 1991– 1996-ban a Szlovák Rádió Magyar Szerkesztőségének szerkesztője. Szlovák és cseh szépprózát és gyermekirodalmat fordít magyar nyelvre.
D. Varga László
(* 1946. máj. 17. Deregnyő) Tanár, helytörténész, néprajzi szakíró. Nagykaposon érettségizett 1964-ben, az eperjesi Pedagógiai Főiskolán 1982-ben szerzett nevelői oklevelet. 1973– 1988-ban a nagykaposi Energetikai Szakközépiskola tanára, 1988–1990-ben a Zempléni Szó szerkesztője. Helytörténettel és néprajzi gyűjtéssel, elsősorban az Ung-vidék földrajzi neveivel, a hagyományos halászat...megnyit →
(* 1946. máj. 17. Deregnyő) Tanár, helytörténész, néprajzi szakíró. Nagykaposon érettségizett 1964-ben, az eperjesi Pedagógiai Főiskolán 1982-ben szerzett nevelői oklevelet. 1973– 1988-ban a nagykaposi Energetikai Szakközépiskola tanára, 1988–1990-ben a Zempléni Szó szerkesztője. Helytörténettel és néprajzi gyűjtéssel, elsősorban az Ung-vidék földrajzi neveivel, a hagyományos halászat...megnyit →
Részletek
(* 1946. máj. 17. Deregnyő) Tanár, helytörténész, néprajzi szakíró. Nagykaposon érettségizett 1964-ben, az eperjesi Pedagógiai Főiskolán 1982-ben szerzett nevelői oklevelet. 1973– 1988-ban a nagykaposi Energetikai Szakközépiskola tanára, 1988–1990-ben a Zempléni Szó szerkesztője. Helytörténettel és néprajzi gyűjtéssel, elsősorban az Ung-vidék földrajzi neveivel, a hagyományos halászat és állattartás, valamint a pásztorművészet vizsgálatával foglalkozik. – Fm. Földem és népe. Az Ung vidéke a hely- és földrajzi nevek tükrében (2003); A halászok világa. Hagyományos halászat az Ung, a Laborc és a Latorca folyón (2004); Életfordulók. Gyermekkor, házasságkötés, elhalálozás az Ung-vidéken (2006).
Dallos István
(* 1901. dec. 25. Nyitra, † 1972. ápr. 21. Felsőbodok) Író, újságíró, szerkesztő. A második vh. előtti években szlovákiai magyar lapok munkatársa (Népakarat, Magyar Újság, Prágai Magyar Hírlap), s egyik alapítója volt a Híd – Szlovenszkói Magyar Irodalmi Társulatnak (1936–1944), és Mártonvölgyi Lászlóval együtt...megnyit →
(* 1901. dec. 25. Nyitra, † 1972. ápr. 21. Felsőbodok) Író, újságíró, szerkesztő. A második vh. előtti években szlovákiai magyar lapok munkatársa (Népakarat, Magyar Újság, Prágai Magyar Hírlap), s egyik alapítója volt a Híd – Szlovenszkói Magyar Irodalmi Társulatnak (1936–1944), és Mártonvölgyi Lászlóval együtt...megnyit →
Részletek
(* 1901. dec. 25. Nyitra, † 1972. ápr. 21. Felsőbodok) Író, újságíró, szerkesztő. A második vh. előtti években szlovákiai magyar lapok munkatársa (Népakarat, Magyar Újság, Prágai Magyar Hírlap), s egyik alapítója volt a Híd – Szlovenszkói Magyar Irodalmi Társulatnak (1936–1944), és Mártonvölgyi Lászlóval együtt szerkesztette ennek kiadványait (Szlovenszkói magyar írók antológiája I–IV.). – Fm. A Híd vallomása (emlékirat, 1969).
Danczi József Villebald
(* 1910. okt. 16. Kürt, † 1977. dec. 21. Győr) Nyelvész. Egyetemi tanulmányait Prágában, Pozsonyban és Budapesten végezte. Pannonhalmán szlavisztikát, győri iskolákban magyar, latin és orosz nyelvet tanított. Győrben a bencés rendház főnöke volt. Szakterülete a magyar nyelvjárástan, a szláv–magyar nyelvi kapcsolatok és a tudománytörténet....megnyit →
(* 1910. okt. 16. Kürt, † 1977. dec. 21. Győr) Nyelvész. Egyetemi tanulmányait Prágában, Pozsonyban és Budapesten végezte. Pannonhalmán szlavisztikát, győri iskolákban magyar, latin és orosz nyelvet tanított. Győrben a bencés rendház főnöke volt. Szakterülete a magyar nyelvjárástan, a szláv–magyar nyelvi kapcsolatok és a tudománytörténet....megnyit →
Részletek
(* 1910. okt. 16. Kürt, † 1977. dec. 21. Győr) Nyelvész. Egyetemi tanulmányait Prágában, Pozsonyban és Budapesten végezte. Pannonhalmán szlavisztikát, győri iskolákban magyar, latin és orosz nyelvet tanított. Győrben a bencés rendház főnöke volt. Szakterülete a magyar nyelvjárástan, a szláv–magyar nyelvi kapcsolatok és a tudománytörténet. Nyelvészeti és irodalomtörténeti folyóiratokban publikált. Fő műve a kürti nyelvjárás hangtani feldolgozása, melyben a prágai fonológiai iskola módszertani alapelveit is hasznosította. – Fm. A kürti nyelvjárás hangtana (mon., 1939). – Ir. Úrhegyi Emília: D. J. V. (Magyar Nyelv, 1978).
Dániel Erzsébet
(* 1946. okt. 28. Nána) Népművelő, néprajzi gyűjtő. A párkányi magyar gimnáziumban érettségizett (1964). Az önkéntes néprajzi gyűjtőmozgalom tevékeny szervezője. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen néprajz szakos diplomát szerzett (1997), ugyanez évtől a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság elnöke. Főbb díjak: Csemadok Életmű Díj (2023);...megnyit →
(* 1946. okt. 28. Nána) Népművelő, néprajzi gyűjtő. A párkányi magyar gimnáziumban érettségizett (1964). Az önkéntes néprajzi gyűjtőmozgalom tevékeny szervezője. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen néprajz szakos diplomát szerzett (1997), ugyanez évtől a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság elnöke. Főbb díjak: Csemadok Életmű Díj (2023);...megnyit →
Részletek
(* 1946. okt. 28. Nána) Népművelő, néprajzi gyűjtő. A párkányi magyar gimnáziumban érettségizett (1964). Az önkéntes néprajzi gyűjtőmozgalom tevékeny szervezője. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen néprajz szakos diplomát szerzett (1997), ugyanez évtől a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság elnöke. Főbb díjak: Csemadok Életmű Díj (2023); Pro Probitate – Helytállásért díj (2017)
Danielis Ágoston
(* 1897. márc. 22. Budapest [Mo.], † 1973. ápr. 4. Pozsony) Építész. 1917-ben Felső Építészeti Ipariskolát végzett Budapesten. 1917–1920-ben a Pollaček–Epstein–Radna–Kossina (Budapest–Bécs) cég alkalmazottja, 1929–1935 között a Ludwig–Danielis tervezőiroda társtulajdonosa Pozsonyban, 1935–1940-ben a Pittel und Brausewetter cégnél dolgozott. 1945–1950-ben a pozsonyi Általános Építkezési Szövetkezeti tervezőiroda főnöke volt,...megnyit →
(* 1897. márc. 22. Budapest [Mo.], † 1973. ápr. 4. Pozsony) Építész. 1917-ben Felső Építészeti Ipariskolát végzett Budapesten. 1917–1920-ben a Pollaček–Epstein–Radna–Kossina (Budapest–Bécs) cég alkalmazottja, 1929–1935 között a Ludwig–Danielis tervezőiroda társtulajdonosa Pozsonyban, 1935–1940-ben a Pittel und Brausewetter cégnél dolgozott. 1945–1950-ben a pozsonyi Általános Építkezési Szövetkezeti tervezőiroda főnöke volt,...megnyit →
Részletek
(* 1897. márc. 22. Budapest [Mo.], † 1973. ápr. 4. Pozsony) Építész. 1917-ben Felső Építészeti Ipariskolát végzett Budapesten. 1917–1920-ben a Pollaček–Epstein–Radna–Kossina (Budapest–Bécs) cég alkalmazottja, 1929–1935 között a Ludwig–Danielis tervezőiroda társtulajdonosa Pozsonyban, 1935–1940-ben a Pittel und Brausewetter cégnél dolgozott. 1945–1950-ben a pozsonyi Általános Építkezési Szövetkezeti tervezőiroda főnöke volt, 1950–1971 között a Stavoprojekt tervezője (részt vett a garamszentkereszti alumíniumgyár tervezésében). 1946-ban az előre gyártott elemek építészeti alkalmazására dolgozott ki szabadalmat Danielis Bausystem néven. Fm: Fontosabb épületei Pozsonyban – 1930–1932: Manderla-ház (Christian Ludwikkal); 1935–1940: Apollo, Dinamitgyár; 1946–1947: tűzoltóállomás; 1950: lakóházak a Legionáriusok utcájában. Ir.: Mrňa, Ľ.: ~. Projekt, 1996/2.
Danis Ferenc
(* 1931. jan. 16. Egeg – † 2022. júl. 22 Ipolyság) Tanár, agrármérnök, helytörténész. Az ipolysági gimnáziumban érettségizett 1951-ben. Évekig munkásként dolgozott Zólyombrézón, közben 1956-ban elvégezte a nyitrai Mezőgazdasági Egyetem növénytermesztési szakát. 1956–1960-ig az akkori Ipolysági Járási Hivatal mezőgazdasági osztályának a munkatársa volt. Amikor...megnyit →
(* 1931. jan. 16. Egeg – † 2022. júl. 22 Ipolyság) Tanár, agrármérnök, helytörténész. Az ipolysági gimnáziumban érettségizett 1951-ben. Évekig munkásként dolgozott Zólyombrézón, közben 1956-ban elvégezte a nyitrai Mezőgazdasági Egyetem növénytermesztési szakát. 1956–1960-ig az akkori Ipolysági Járási Hivatal mezőgazdasági osztályának a munkatársa volt. Amikor...megnyit →
Részletek
(* 1931. jan. 16. Egeg – † 2022. júl. 22 Ipolyság) Tanár, agrármérnök, helytörténész. Az ipolysági gimnáziumban érettségizett 1951-ben. Évekig munkásként dolgozott Zólyombrézón, közben 1956-ban elvégezte a nyitrai Mezőgazdasági Egyetem növénytermesztési szakát. 1956–1960-ig az akkori Ipolysági Járási Hivatal mezőgazdasági osztályának a munkatársa volt. Amikor 1960-ban az ország közigazgatási átrendezése következtében megszűnt az Ipolysági járás, az Ipolysági Mezőgazdasági Szakközépiskola tanára, majd igazgatóhelyettese, 1968-tól pedig igazgatója volt egészen 1994-ben történt nyugalomba vonulásáig. Tanári munkája mellett kultúraszervezéssel és helytörténetírással is foglalkozott. 1990 után egyik kezdeményezője volt az ipolysági Honti Múzeum újraindításának és a Simonyi Lajos Galéria létrehozásának. Első igazgatóként sokat fáradozott a múzeum és a galéria gyűjteményének bővítésén. 1993-tól éveken át főszerkesztője volt a Honti Lapoknak, és gyakran tudósította a szlovákiai magyar központi lapokat is az ipolysági és a honti kulturális rendezvényekről. Számos helytörténeti kiadványt írt Ipolyságról, valamint szülőfalujáról is. – Díjak: a Csemadok OV ezüstérme (1991), a Nyitrai Mezőgazdasági Intézet aranyemlékérme (1998), Ipolyság Város Díja. – Fm. Ipolyság a határ menti város, 1997; Az ipolysági mezőgazdasági iskolák története (2001); Ipolyság – A zsidóság és történeti emlékei (2002); Ipolyság (2005).
Danis Tamás
(* 1925. dec. 28. Feled) Középiskolai tanár. Budapesten érettségizett 1945-ben, majd ugyanitt tett jogi doktorátust 1950-ben. Hazatérte után előbb a korponai kereskedelmi iskolában tanított, majd Pozsonyban a Természet és Technika, ill. a Szlovák Pedagógiai Kiadó szerk.-je, 1954-től a rimaszombati közgazdasági középiskola tanára volt. Közben a pozsonyi...megnyit →
(* 1925. dec. 28. Feled) Középiskolai tanár. Budapesten érettségizett 1945-ben, majd ugyanitt tett jogi doktorátust 1950-ben. Hazatérte után előbb a korponai kereskedelmi iskolában tanított, majd Pozsonyban a Természet és Technika, ill. a Szlovák Pedagógiai Kiadó szerk.-je, 1954-től a rimaszombati közgazdasági középiskola tanára volt. Közben a pozsonyi...megnyit →
Részletek
(* 1925. dec. 28. Feled) Középiskolai tanár. Budapesten érettségizett 1945-ben, majd ugyanitt tett jogi doktorátust 1950-ben. Hazatérte után előbb a korponai kereskedelmi iskolában tanított, majd Pozsonyban a Természet és Technika, ill. a Szlovák Pedagógiai Kiadó szerk.-je, 1954-től a rimaszombati közgazdasági középiskola tanára volt. Közben a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán 1961-ben történelem–földrajz szakos tanári oklevelet szerzett. 1968–1972 között a Szlovák Kormány nemzetiségi tanácsának tagja volt. Több tankönyvet fordított magyarra. Fm: Visszapillantások (tan., 2006).
Danisné Pólos Katalin
(* 1924. júl. 21. Feled) Pedagógus. Rimaszombatban érettségizett, majd 1946–50 között Budapesten tanult, 1951-ben a Pozsonyban szerzett történelem szakos tanári oklevelet. Előbb a pozsonyi pedagógiai iskola tanára, majd a pedagógiai főiskola tanársegéd, 1954-től Rimaszombatban közgazdasági szakközépiskolai, 1959–1982-ben gimnáziumi tanár (1964–1973 között igazgató). Több tankönyvet és módszertani...megnyit →
(* 1924. júl. 21. Feled) Pedagógus. Rimaszombatban érettségizett, majd 1946–50 között Budapesten tanult, 1951-ben a Pozsonyban szerzett történelem szakos tanári oklevelet. Előbb a pozsonyi pedagógiai iskola tanára, majd a pedagógiai főiskola tanársegéd, 1954-től Rimaszombatban közgazdasági szakközépiskolai, 1959–1982-ben gimnáziumi tanár (1964–1973 között igazgató). Több tankönyvet és módszertani...megnyit →
Részletek
(* 1924. júl. 21. Feled) Pedagógus. Rimaszombatban érettségizett, majd 1946–50 között Budapesten tanult, 1951-ben a Pozsonyban szerzett történelem szakos tanári oklevelet. Előbb a pozsonyi pedagógiai iskola tanára, majd a pedagógiai főiskola tanársegéd, 1954-től Rimaszombatban közgazdasági szakközépiskolai, 1959–1982-ben gimnáziumi tanár (1964–1973 között igazgató). Több tankönyvet és módszertani segédkönyvet írt.
Danninger József, ifj.
(* 1885. febr. 9. Pozsony, † 1954. jún. 29. Pozsony) Amatőr történész. Szülővárosában tanult, földrajz és asztronómia szakos tanár volt. Tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaságnak, s történelmi tanulmányokat közölt hazai folyóiratokban. – Fm. Pozsony szabad királyi város 1526–27. évi számadáskönyve...megnyit →
(* 1885. febr. 9. Pozsony, † 1954. jún. 29. Pozsony) Amatőr történész. Szülővárosában tanult, földrajz és asztronómia szakos tanár volt. Tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaságnak, s történelmi tanulmányokat közölt hazai folyóiratokban. – Fm. Pozsony szabad királyi város 1526–27. évi számadáskönyve...megnyit →
Részletek
(* 1885. febr. 9. Pozsony, † 1954. jún. 29. Pozsony) Amatőr történész. Szülővárosában tanult, földrajz és asztronómia szakos tanár volt. Tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaságnak, s történelmi tanulmányokat közölt hazai folyóiratokban. – Fm. Pozsony szabad királyi város 1526–27. évi számadáskönyve művelődéstörténeti szempontból (1907); A világkereskedelem történetének időrendi áttekintése (1923); Slovensko – maďarsko – nemecký sprievodca po Bratislave a okolí (1930).
Danter Izabella
(* 1955. márc. 27. Pozsony) Néprajzkutató, muzeológus. Szencen érettségizett (1974), a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett néprajz szakos diplomát (1978), majd bölcsészdoktori címet (1981). 1978–1985 között a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum, 1986-tól a galántai Honismereti Múzeum munkatársa. 1999-ben a szlovákiai magyar nyelvterület tájházainak, néprajzi-honismereti gyűjteményeinek szakszerű...megnyit →
(* 1955. márc. 27. Pozsony) Néprajzkutató, muzeológus. Szencen érettségizett (1974), a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett néprajz szakos diplomát (1978), majd bölcsészdoktori címet (1981). 1978–1985 között a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum, 1986-tól a galántai Honismereti Múzeum munkatársa. 1999-ben a szlovákiai magyar nyelvterület tájházainak, néprajzi-honismereti gyűjteményeinek szakszerű...megnyit →
Részletek
Danter Izabella (ST)
(* 1955. márc. 27. Pozsony) Néprajzkutató, muzeológus. Szencen érettségizett (1974), a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett néprajz szakos diplomát (1978), majd bölcsészdoktori címet (1981). 1978–1985 között a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum, 1986-tól a galántai Honismereti Múzeum munkatársa. 1999-ben a szlovákiai magyar nyelvterület tájházainak, néprajzi-honismereti gyűjteményeinek szakszerű dokumentálására létrehozta a Mátyusföldi Muzeológiai Társaságot. 2001-ben a Szlovák Nemzeti Múzeum önálló osztályaként létrehozott Magyar Kultúra Dokumentációs Központ vezetőjeként, majd külső munkatársaként meghatározó szerepe volt a pozsonyi Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma állandó kiállításának megvalósításában (2003). Nevéhez fűződik az évente megrendezésre kerülő Musaeum Hungaricum konferenciasorozat megvalósulása. A népi gyógyászat kutatása mellett főleg a zsákmányoló gazdálkodás, ill. a népszokások és a népviselet kutatásával foglalkozik. – Fm. Népi gyógyászat a Kisalföld északi részén (1994).
Danyi Irén Szoplák Zoltánné
(* 1963. júl. 21. Fülek) Színésznő. 1969–78 között szülővárosában járt általános iskolába. Füleken érettségizett 1982-ben. Munkásként dolgozott, majd 1983-ban a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadához került. 1990-ben egyike volt azoknak, akik az önállósult Kassai Thália Színház együttesének tagjai voltak. Fő- és epizódszerepekben egyaránt emlékezetes...megnyit →
(* 1963. júl. 21. Fülek) Színésznő. 1969–78 között szülővárosában járt általános iskolába. Füleken érettségizett 1982-ben. Munkásként dolgozott, majd 1983-ban a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadához került. 1990-ben egyike volt azoknak, akik az önállósult Kassai Thália Színház együttesének tagjai voltak. Fő- és epizódszerepekben egyaránt emlékezetes...megnyit →
Részletek
Danyi Irén (TSZA)
(* 1963. júl. 21. Fülek) Színésznő. 1969–78 között szülővárosában járt általános iskolába. Füleken érettségizett 1982-ben. Munkásként dolgozott, majd 1983-ban a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadához került. 1990-ben egyike volt azoknak, akik az önállósult Kassai Thália Színház együttesének tagjai voltak. Fő- és epizódszerepekben egyaránt emlékezetes teljesítményt nyújtott. 1994-ben elhagyta a hívatásos színészi pályát. – Főbb színházi szerepei: Lucinda (Páskándi Géza: Egy ember, aki megunta bőrét); Leány (Karinthy Ferenc: Gellérthegyi álmok); Lena (Georg Büchner: Leonce és Lena), Francia légikisasszony (Marc Camoletti: Leszállás Párizsban); Cica (Németh László: Bodnárné); Mariska (Szigligeti Ede: Liliomfi); Dorothy (John Boynton Priestley: Váratlan vendég); Tóth Flóra (Bródy Sándor: A tanítónő); Eunice (Tennessee Williams A vágy villamosa); Manci (Békeffi István–Lajtai Lajos: Régi nyár); Rablólány (Jevgenyij Svarc–Romhányi József–Lendvay Kamilló: Hókirálynő); Mária Jacobi, Borka (Mészöly Dezső: Harmadnapi győzedelem avagy Legenda a dicsőséges feltámadásról). Hívatásos működésének befejezése után mindmáig nagy sikerrel szerepel a Füleki Zsákszínház előadásaiban, mint például: Mrs. Johnston története, Romlott erkölcsök, Az anya, Ébredés. – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000).
Darázs Rozália
(* 1948. okt. 9. Ógyalla) Szobrász. 1965–1969-ben a pozsonyi Iparművészeti Középiskola fafaragó szakán, majd 1970–1976 között a Képzőművészeti Főiskola domborműszobrászat szakán tanult. 1978–1985 között az ógyallai Pedagógiai Középiskola tanára, 1985-től az itteni Művészeti Alapiskola igazgatója. Fő területe az éremművészet, rendszeresen részt vesz a Nemzetközi...megnyit →
(* 1948. okt. 9. Ógyalla) Szobrász. 1965–1969-ben a pozsonyi Iparművészeti Középiskola fafaragó szakán, majd 1970–1976 között a Képzőművészeti Főiskola domborműszobrászat szakán tanult. 1978–1985 között az ógyallai Pedagógiai Középiskola tanára, 1985-től az itteni Művészeti Alapiskola igazgatója. Fő területe az éremművészet, rendszeresen részt vesz a Nemzetközi...megnyit →
Részletek
Darázs Rozália (SZM)
(* 1948. okt. 9. Ógyalla) Szobrász. 1965–1969-ben a pozsonyi Iparművészeti Középiskola fafaragó szakán, majd 1970–1976 között a Képzőművészeti Főiskola domborműszobrászat szakán tanult. 1978–1985 között az ógyallai Pedagógiai Középiskola tanára, 1985-től az itteni Művészeti Alapiskola igazgatója. Fő területe az éremművészet, rendszeresen részt vesz a Nemzetközi Éremművész Szövetség kiállításain. Ógyallán él. Fontosabb köztéri munkái: 1996: Az első és a második vh. áldozatainak emlékműve (Nemesócsa); 2000: Király püspök mellszobra, IV. Béla király szobra (Komárom); 2002: Jókai Mór mellszobra (Ógyalla); 2005: Csokonai Vitéz Mihály szobra (Komárom).
Darázs Rozália: Csokonai Vitéz Mihály (KKK)
Darkó István; Székely István
(* 1902. febr. 19. Szentendre [Mo.], † 1972. aug. 6. Budapest [Mo.]) Író, publicista, lapszerkesztő. Gyermekkorát Losoncon töltötte, itt végezte a gimnáziumot is. A két vh. közötti időszak egyik legjelentősebb szlovákiai magyar írója, a szlovákiai magyar kulturális élet egyik fő szervezője, több lap munkatársa,...megnyit →
(* 1902. febr. 19. Szentendre [Mo.], † 1972. aug. 6. Budapest [Mo.]) Író, publicista, lapszerkesztő. Gyermekkorát Losoncon töltötte, itt végezte a gimnáziumot is. A két vh. közötti időszak egyik legjelentősebb szlovákiai magyar írója, a szlovákiai magyar kulturális élet egyik fő szervezője, több lap munkatársa,...megnyit →
Részletek
Darkó István (LA)
(* 1902. febr. 19. Szentendre [Mo.], † 1972. aug. 6. Budapest [Mo.]) Író, publicista, lapszerkesztő. Gyermekkorát Losoncon töltötte, itt végezte a gimnáziumot is. A két vh. közötti időszak egyik legjelentősebb szlovákiai magyar írója, a szlovákiai magyar kulturális élet egyik fő szervezője, több lap munkatársa, ill. főszerkesztője (A Mi Lapunk, Magyar Írás, Figyelő). A Csehszlovák Köztársaság megalakulása után aktív szerepet vállalt a kisebbségi magyar kulturális és irodalmi élet kialakításában: megszervezte – Sziklay Ferenccel együtt – a Kazinczy Könyvbarátok Társaságát, ezt követően pedig a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezetet. Ezenkívül a Magyar Írás főszerkesztője és a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület körzeti titkára volt, továbbá munkatársa a Kassai Naplónak és a Prágai Magyar Hírlapnak. 1939–1944 között a kassai rádió igazgatója volt. 1945-ben rövid időre szovjet fogságba esett, majd szabadulása után Mo.-ra menekült. Itt előbb a Magyar Áttelepülési Kormánybizottság alkalmazottja, majd kollégiumi igazgató volt, 1950-től fizikai munkát végzett. Égő csipkebokor c. regényét 1937-ben csehszlovák Állami Díjjal jutalmazták. – Fm. Két ember, egy árnyék (elb., 1925); A legnagyobb úr (novellák, 1926); Zúzmara (r., 1928); Égő csipkebokor (r., 1935); Deszkaváros (r., 1938); Kassai legenda (novellák, 1941); Magyar hegyek népe (elb., 1943); Romok és fények (vál. elb., 1969). – Ir. Csanda Sándor: Első nemzedék (tan., 1968, 1982); Fónod Zoltán: Üzenet (mon., 1993, 2002); Tóth László: Elfeledett évek (esszék, interjúk, 1993); Turczel Lajos: Visszatekintések a szlovákiai magyar kisebbségi lét első szakaszára (tan., 2002); Gál Éva: Darkó István élete és munkássága (mon., 1999).
Darvas Henry
Részletek
(* 1892. ?, † 1932. márc. 2. ?) Újságíró, szerkesztő, író. Az 1918–19-es mo.-i forradalmak emigránsa volt, az aktivista magyar sajtóban dolgozott. A Nyíl szerkesztője volt, s kitűnő szatírákat írt. A 20-as évek első felében A Reggelben és a cionista Szombatban publikált.
Darvas János
(* 1891. ápr. 3. Ipolymagyari, † 1945. jan. 13. Budapest [Mo.]) Költő, újságíró, szerkesztő, műfordító. Losoncon érettségizett (1910), egyetemre Debrecenben, ill. Kolozsvárott járt, magyar–latin szakos tanári oklevelet szerzett (1914). Az első vh.-ban orosz fogságba esett, és csak 1922-ben tért vissza Csehszl.-ba. Rövid ideig a Magyar...megnyit →
(* 1891. ápr. 3. Ipolymagyari, † 1945. jan. 13. Budapest [Mo.]) Költő, újságíró, szerkesztő, műfordító. Losoncon érettségizett (1910), egyetemre Debrecenben, ill. Kolozsvárott járt, magyar–latin szakos tanári oklevelet szerzett (1914). Az első vh.-ban orosz fogságba esett, és csak 1922-ben tért vissza Csehszl.-ba. Rövid ideig a Magyar...megnyit →
Részletek
Darvas János (FI)
(* 1891. ápr. 3. Ipolymagyari, † 1945. jan. 13. Budapest [Mo.]) Költő, újságíró, szerkesztő, műfordító. Losoncon érettségizett (1910), egyetemre Debrecenben, ill. Kolozsvárott járt, magyar–latin szakos tanári oklevelet szerzett (1914). Az első vh.-ban orosz fogságba esett, és csak 1922-ben tért vissza Csehszl.-ba. Rövid ideig a Magyar Kisiparos című losonci lapot szerkesztette. 1922–1925-ben házitanító. 1925-ben a pozsonyi Magyar Újság szerkesztője. 1925–1938-ban a Prágai Magyar Hírlap rovatvezetője volt. 1938-tól Budapesten újságíró (Felvidéki Magyar Hírlap, Független Újság, Magyarország). Budapest ostromakor vesztette életét. A szlovák költők verseiből készült Hegyország hangja (1934) c. műfordításkötete Reviczky-díjat kapott. – Fm. A csönd felé (v., 1914); Szerelmes szonettek (v., 1923); Elsüllyedt világ (v., 1929); A láthatatlan ellenség (r., 1933, németül is,); Magyarország nemzeti kisebbségei (tan., 1940). – Ir. Komlós Aladár: Darvas János versei (Nyugat, 1930/1.); Szalatnai Rezső: Hegyország hangja (Magyar Figyelő, 1934/162–165.); Csanda Sándor: Első nemzedék (tan., 1968.); Fónod Zoltán: Üzenet (mon., 1993).
darvas janos