Benjámin Ferenc
(* 1880. márc. 2. Debrecen [Mo.], † 1968. nov. London [Nagy-Britannia]) Költő, író, publicista. Az első vh. előtt Pozsonyban élt, majd Budapesten dolgozott. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után Pozsonyban újságíró. 1938-ban Angliába emigrált. – Fm. Egy dalt, egy újat (v., 1907); Örökzöld (v., 1922);...megnyit →
(* 1880. márc. 2. Debrecen [Mo.], † 1968. nov. London [Nagy-Britannia]) Költő, író, publicista. Az első vh. előtt Pozsonyban élt, majd Budapesten dolgozott. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után Pozsonyban újságíró. 1938-ban Angliába emigrált. – Fm. Egy dalt, egy újat (v., 1907); Örökzöld (v., 1922);...megnyit →
Részletek
(* 1880. márc. 2. Debrecen [Mo.], † 1968. nov. London [Nagy-Britannia]) Költő, író, publicista. Az első vh. előtt Pozsonyban élt, majd Budapesten dolgozott. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után Pozsonyban újságíró. 1938-ban Angliába emigrált. – Fm. Egy dalt, egy újat (v., 1907); Örökzöld (v., 1922); A föld (r., 1922); A pont (r., 1926); Virinatus – A jövő csodálatos embere (r., 1930); Asszonyéhség (r., 1934); Ultimátum (v., 1938).
Benyovszky Károly
(* 1886. júl. 4. Pozsony, † 1962. jan. 6. Bad Ischl [Ausztria]) Történész, újságíró. Iskoláit Pozsonyban végezte. 1916-tól pozsonyi magyar és német lapok szerkesztője (Pressburger Zeitung, Magyar Újság, Grenzbote). Elsősorban színház-, zene- és helytörténettel foglalkozott. 1945-től Ausztriában élt. – Fm. Schodel Rozália, az első...megnyit →
(* 1886. júl. 4. Pozsony, † 1962. jan. 6. Bad Ischl [Ausztria]) Történész, újságíró. Iskoláit Pozsonyban végezte. 1916-tól pozsonyi magyar és német lapok szerkesztője (Pressburger Zeitung, Magyar Újság, Grenzbote). Elsősorban színház-, zene- és helytörténettel foglalkozott. 1945-től Ausztriában élt. – Fm. Schodel Rozália, az első...megnyit →
Részletek
(* 1886. júl. 4. Pozsony, † 1962. jan. 6. Bad Ischl [Ausztria]) Történész, újságíró. Iskoláit Pozsonyban végezte. 1916-tól pozsonyi magyar és német lapok szerkesztője (Pressburger Zeitung, Magyar Újság, Grenzbote). Elsősorban színház-, zene- és helytörténettel foglalkozott. 1945-től Ausztriában élt. – Fm. Schodel Rozália, az első magyar drámai „dalnoknő” (1927); A pozsonyi magyar színészet története 1867-ig (1928); A szlovenszkói magyar színészet vázlatos története (1933).
Bertha Mária
Részletek
(* 1952. nov. 25. Pozsony) Szerkesztő, műfordító. Szülővárosában érettségizett (1971), itt szerzett magyar–angol szakos tanári oklevelet (1976). 1977–1979 között az Új Szó, 1979–1992-között a Madách Könyv- és Lapkiadó, 1993-tól a Remény szerk.-je. Szlovák és cseh írók műveit fordította magyarra.
Bertók Imre
(* 1922. aug. 30. Kéménd, † 1994. jún. 17. Pozsony) Szerkesztő, nyelvész. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet 1956-ban. Hivatalnokként kezdett dolgozni Kéménden, majd uo. tanító volt 1953-ig. Ezután 1958-ig Vágsellyén járási tanfelügyelő, 1958–1965 között a komáromi magyar tanítási nyelvű gimnázium...megnyit →
(* 1922. aug. 30. Kéménd, † 1994. jún. 17. Pozsony) Szerkesztő, nyelvész. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet 1956-ban. Hivatalnokként kezdett dolgozni Kéménden, majd uo. tanító volt 1953-ig. Ezután 1958-ig Vágsellyén járási tanfelügyelő, 1958–1965 között a komáromi magyar tanítási nyelvű gimnázium...megnyit →
Részletek
Bertók Imre (FI)
(* 1922. aug. 30. Kéménd, † 1994. jún. 17. Pozsony) Szerkesztő, nyelvész. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet 1956-ban. Hivatalnokként kezdett dolgozni Kéménden, majd uo. tanító volt 1953-ig. Ezután 1958-ig Vágsellyén járási tanfelügyelő, 1958–1965 között a komáromi magyar tanítási nyelvű gimnázium igazgatója, 1965–1968-ban kerületi, 1968–1970-ben minisztériumi tanfelügyelő Pozsonyban. 1970–1971-ben ugyanitt a Kerületi Pedagógiai Intézet, 1972–1986 között, nyugdíjazásáig a Szlovák Pedagógiai Kiadó magyar részlegének vezetője volt. Szakpublikációi a csehszlovákiai magyar sajtóban láttak napvilágot, több középiskolai tankönyvet és tanári kézikönyvet írt. Főként az irodalomoktatás módszertanával, összehasonlító nyelvészettel és fordításelmélettel foglalkozott. – Fm. A szlovák és a magyar nyelv kontrasztív elemzése különös tekintettel az esetrendszerre (1977); A szlovák–magyar szak- és műfordítás kérdései (többekkel, 1981).
Betlen Oszkár
(* 1909. szept. 13. Pozsony, † 1969. jan. 20. Budapest [Mo.]) Újságíró, történész. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte. Kommunista kapcsolatai miatt az 1930-as évek elején Csehszl.-ba toloncolták, itt a Szlovenszkói Magyar Fiatalok Szövetségének országos titkára, ill. a CSKP egyik vezető személyisége volt. 1937–1938-ban a Magyar...megnyit →
(* 1909. szept. 13. Pozsony, † 1969. jan. 20. Budapest [Mo.]) Újságíró, történész. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte. Kommunista kapcsolatai miatt az 1930-as évek elején Csehszl.-ba toloncolták, itt a Szlovenszkói Magyar Fiatalok Szövetségének országos titkára, ill. a CSKP egyik vezető személyisége volt. 1937–1938-ban a Magyar...megnyit →
Részletek
(* 1909. szept. 13. Pozsony, † 1969. jan. 20. Budapest [Mo.]) Újságíró, történész. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte. Kommunista kapcsolatai miatt az 1930-as évek elején Csehszl.-ba toloncolták, itt a Szlovenszkói Magyar Fiatalok Szövetségének országos titkára, ill. a CSKP egyik vezető személyisége volt. 1937–1938-ban a Magyar Nap szerkesztője. 1939-ban a németek letartóztatták, koncentrációs táborokba hurcolták (Dachau, Buchenwald, Auschwitz). 1945 után a Szabad Nép szerkesztője és a Magyar Dolgozók Pártjának vezető személyisége Budapesten, 1957-től a Párttörténeti Intézet munkatársa. – Fm. Élet a halál földjén (életrajzi r., 1959).
Biró Ágnes
(* 1957. szept. 2. Pozsony) Tanár, politikus. Szülővárosában művészeti középiskolában végzett (1976), majd ugyanitt, a Comenius Egyetem BTK-án szlovák–képzőművészet szakon szerzett tanári oklevelet (1983), Nyitrán doktorált. 1976–1983 között az Ifjú Szivek táncosa volt. 1979–1991 között a vágsellyei képzőművészeti alapiskola tanára; a Galántai járási Pedagógiai...megnyit →
(* 1957. szept. 2. Pozsony) Tanár, politikus. Szülővárosában művészeti középiskolában végzett (1976), majd ugyanitt, a Comenius Egyetem BTK-án szlovák–képzőművészet szakon szerzett tanári oklevelet (1983), Nyitrán doktorált. 1976–1983 között az Ifjú Szivek táncosa volt. 1979–1991 között a vágsellyei képzőművészeti alapiskola tanára; a Galántai járási Pedagógiai...megnyit →
Részletek
Biró Ágnes
(* 1957. szept. 2. Pozsony) Tanár, politikus. Szülővárosában művészeti középiskolában végzett (1976), majd ugyanitt, a Comenius Egyetem BTK-án szlovák–képzőművészet szakon szerzett tanári oklevelet (1983), Nyitrán doktorált. 1976–1983 között az Ifjú Szivek táncosa volt. 1979–1991 között a vágsellyei képzőművészeti alapiskola tanára; a Galántai járási Pedagógiai Központ módszertani felelőse (1991–1992); a Galántai Tanügyi Hivatal szakelőadója (1992–1995); magánvállalkozó (1995–1999); a Vágsellyei járási Hivatal oktatásügyi szakosztályának vezetője, főosztályvezetője, majd elöljárója (1999–2004); a Szlovák Kormány Kulturális Minisztériumának államtitkára (2004–2006); 2006-tól 2010-ig az MKP parlamenti képviselője volt, 2007-től az MKP kulturális alelnöke.
Blüh Irén
(* 1904. márc. 2. Vágbeszterce, † 1991. nov. 30. Pozsony) Fotóművész. 1931–1932-ben a dessaui Bauhaus iskolában, 1938–1939 között a pozsonyi iparművészeti iskola filmosztályán tanult. Együttműködött a Sarló mozgalommal, 1933-ban a pozsonyi Zsigmondi (Eislerová) Borissal és Rosie Ney-jel (Földi Róza) megalapították a Szociofotó csoportot. 1933–1941-ben...megnyit →
(* 1904. márc. 2. Vágbeszterce, † 1991. nov. 30. Pozsony) Fotóművész. 1931–1932-ben a dessaui Bauhaus iskolában, 1938–1939 között a pozsonyi iparművészeti iskola filmosztályán tanult. Együttműködött a Sarló mozgalommal, 1933-ban a pozsonyi Zsigmondi (Eislerová) Borissal és Rosie Ney-jel (Földi Róza) megalapították a Szociofotó csoportot. 1933–1941-ben...megnyit →
Részletek
(* 1904. márc. 2. Vágbeszterce, † 1991. nov. 30. Pozsony) Fotóművész. 1931–1932-ben a dessaui Bauhaus iskolában, 1938–1939 között a pozsonyi iparművészeti iskola filmosztályán tanult. Együttműködött a Sarló mozgalommal, 1933-ban a pozsonyi Zsigmondi (Eislerová) Borissal és Rosie Ney-jel (Földi Róza) megalapították a Szociofotó csoportot. 1933–1941-ben Pozsonyban a Mária u. 6. szám alatt működő Blüh könyvesboltot vezette, ahol kiállításokat is rendeztek. Lőrincz Gyulával, Weiner (Kráľ) Imrével és Prohászka Tallós Istvánnal együtt megszervezték a Művészetet áruért akciót. 1945 után a Pravda kiadóvállalat, 1949–1951-ben a Népi Iparművészeti Vállalat, 1951–1965-ben a Szlovák Pedagógiai Könyvtár igazgatója volt. A Munka Érdemrend (1964) kitüntetettje. – Ir. Albertini B.: Beszélgetés Blüh Irénnel. Fotoművészet, 1984/1.; Škvarna, D. – Macek, V. – Mojžišová, I.: Blüh Irén (mon., 1991); Albertini B.: A Sarló szociofotós vonulata (1993).
Boček Zsuzsa
(* 1920. ápr. 22. Komárom, † 2004. dec. 9. Pozsony) Jelmeztervező. Pozsonyban iparművészeti szakiskolát (1937) végzett, majd magántanulóként a komáromi Bencés Gimnáziumban tett érettségit (1939). Közben tervezőként és varrónőként dolgozott anyja ruhaszalonjában. 1944-ben a nyilasok elhurcolták; 1945 nyarán került haza Rawensbrückből. 1949-től jelmeztervező (1949–1951:...megnyit →
(* 1920. ápr. 22. Komárom, † 2004. dec. 9. Pozsony) Jelmeztervező. Pozsonyban iparművészeti szakiskolát (1937) végzett, majd magántanulóként a komáromi Bencés Gimnáziumban tett érettségit (1939). Közben tervezőként és varrónőként dolgozott anyja ruhaszalonjában. 1944-ben a nyilasok elhurcolták; 1945 nyarán került haza Rawensbrückből. 1949-től jelmeztervező (1949–1951:...megnyit →
Részletek
Boček Zsuzsa (TSZA)
(* 1920. ápr. 22. Komárom, † 2004. dec. 9. Pozsony) Jelmeztervező. Pozsonyban iparművészeti szakiskolát (1937) végzett, majd magántanulóként a komáromi Bencés Gimnáziumban tett érettségit (1939). Közben tervezőként és varrónőként dolgozott anyja ruhaszalonjában. 1944-ben a nyilasok elhurcolták; 1945 nyarán került haza Rawensbrückből. 1949-től jelmeztervező (1949–1951: Szlovák Nemzeti Színház, Pozsony; 1952–1954: Magyar Területi Színház, Komárom; 1954–1955: Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes, Pozsony; 1955–1982: Szlovák Nemzeti Színház, Pozsony). Szlovák és cseh filmek, tévéjátékok kosztümtervezője; dolgozott Svédországban, Hollandiában, Jugoszláviában, Lengyelországban, Ausztriában, ill. Budapesten, itt a Színművészeti Főiskolán is tartott előadásokat. – Fontosabb színházi munkái: Konsztantyin Mihajlovics Szimonov: Orosz kérdés; Anton Pavlovics Csehov: Háztűznéző; Molière: A fösvény; Szigligeti Ede: A csikós; Egri Viktor: Pünkösdi királyság; Pierre-Augustin Caron de Beumarchais: A sevillai borbély; Gabriela Zápolská: Finom uriház; Iszajev Galics: Nem magánügy; Jókai Mór: Az aranyember; Dávid Teréz: Az asszony és a halál; Lovicsek Béla: Csillagszemű asszony; Arisztophanész: Lüszisztraté; Móricz Zsigmond: Kismadár. – Film: Nevéhez nemcsak színházi, hanem egy tucat csehszlovák film és számos televíziós játék jelmezeinek tervezése is fűződik. Ő volt a jelmezek tervezője többek között az „Ember a hídon” (Človek na moste), „Az urak mulatnak” (Páni sa zabávajú), a „Szent Erzsébet tér” (Námestie svätej Alžbety) és az „ A halál esőben érkezik” (Smrť prichádza v daždi) c. csehszlovák filmeknek. Profizmusának, színvonalas alkotó munkájának elismeréseként vissza-visszahívták őt svéd, német, osztrák, holland, lengyel és jugoszláv színházak is. Két szlovákiai magyar színházunk szintén sokat köszönhet Boček Gesztes Zsuzsának, mert ő szakmai munkáján és tanácsain túl kapcsolataival is támogatta a Matesz és a Thália Színpad-Színház tevékenységét. – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Takács András: A Népes (Gyurcsó István Alapítvány Könyvek 33., Dunaszerdahely 2003.); Boček Péter visszaemlékezései (a Kassai Thália Színház archívuma).
Boráros Imre
(* 1944. febr. 28. Pozsony) Színész. Középiskolába szülővárosában járt. 1963-ban érettségizett, majd egy évig a pozsonyi Szépművészeti Akadémia színészhallgatója; 1965–1971 között a komáromi Magyar Területi Színház színésze, azután táncdalénekes. 1972-től már ismét a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház tagja: előbb,...megnyit →
(* 1944. febr. 28. Pozsony) Színész. Középiskolába szülővárosában járt. 1963-ban érettségizett, majd egy évig a pozsonyi Szépművészeti Akadémia színészhallgatója; 1965–1971 között a komáromi Magyar Területi Színház színésze, azután táncdalénekes. 1972-től már ismét a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház tagja: előbb,...megnyit →
Részletek
Boráros Imre (FI)
(* 1944. febr. 28. Pozsony) Színész. Középiskolába szülővárosában járt. 1963-ban érettségizett, majd egy évig a pozsonyi Szépművészeti Akadémia színészhallgatója; 1965–1971 között a komáromi Magyar Területi Színház színésze, azután táncdalénekes. 1972-től már ismét a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház tagja: előbb, 1977-ig, a kassai Tháliában, majd újból Komáromban játszott. Fellépett a Theátrum Polgári Társulat néhány előadásában; többször vendégszerepelt magyarországi színházaknál. Számos hangjáték mellett több magyar, szlovák, cseh és egy olasz film szereplője. Monodráma-színreviteleivel, ill. húsz önálló előadói műsorával Szl.-n és Mo.-n kívül nyugat-európai, észak-amerikai és ausztráliai turnékon is részt vett. – Főbb színházi szerepei: Őrnagy (Örkény István: Tóték); Lucifer (Madách Imre: Az ember tragédiája); Cervantes (Don Quiote: La Mancha lovagja); Színész (Molnár Ferenc: A testőr); Puzsér (Molnár Ferenc: Doktor úr); Tarpataky (Zerkovitz Béla: Csókos asszony); Viszockij (Siposhegyi Péter: Mielőtt csillag lettem); Czillei Ulrich (Vörösmarty Mihály: Czillei és a Hunyadiak); Higgins professzor (Alan Jay Lerner–Frederick Loewe: My Fair Lady); Id. Csaholyi Balázs (Hunyadi Sándor: Három Sárkány); A menyasszony apja (Federico García Lorca: Vérnász); Luther Márton (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja); Félix (Neil Simon: Furcsa pár); Kossuth (Illyés Gyula: Fáklyaláng); Mixi gróf (Szirmai Albert–Bakonyi Károly: Mágnás Miska); Pierre (Francis Veber: Balfácánt vacsorára); Sáfrány ügyvéd (Halász Imre–Békeffi István–Eisemann Mihály: Egy csók és más semmi); du Grélé tábornok (Georges Feydeau: Egy hölgy a Maximból). – Monodrámák, pódiumjátékok: Székely János: Dózsa; Vysockij (Siposhegyi Péter: Mielőtt csillag lettem); Márió (Siposhegyi Péter: A varázsló); Esterházy János passió (Siposhegyi Péter: Hantjával sem takar); Mindszenty bíboros oltárköve (Tarics Péter: Állok Istenért, Egyházért, Hazáért); Nyelvcsapások (zenés irodalmi összeállítás). – Vendégjátékok: Kassai Thália Színház, Székesfehérvári Vörösmarty Színház, József Attila Színház, Miskolci Nemzeti Színház. – Film, TV : Feltámadás (olasz film), Dosztojevszkij – Pszichiáter (olasz film), Želary – Juriga (cseh Oscar-Díjra jelölt film), Čas grímáš – battyányi püspök (szlovák film), arany kenyér (szlovák mese); pribina herceg (szlovák tv-film). – Díjak: Sylvánia-díj (1991); Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja, a legjobb férfi alakítás díja (1990, 1996); A Szlovák Köztársaság ezüstplakettje (2004); a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2004); Esterházy-díj (2007); A Szlovák Irodalmi Alap életműdíja (2006); A Világ Magyarságáért művészeti díj (2012); Kossuth-díj (2014); Esterházy János Emlékplakett (2017). – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Darvay Nagy Adrienne: Színek Kisvárdán (1998); Boráros Imre honlapja.
Bors Éva
(* 1937. okt. 15. Pozsony) Pedagógus. 1957-ben Pozsonyban tanítói képesítést szerzett, 1970-ben néptáncoktatói tanfolyamot végzett Budapesten. Előbb Csákányban, 1959-től nyugdíjazásáig Illésházán tanított. Néprajzi gyűjtéssel foglalkozott, koreográfusként tevékenykedett, tankönyvek és segédkönyvek társszerzője volt. – Fm. Népi tánc- és ritmusgyakorlatok (1967); Gyermekjátékok és táncok (1970), Zenei...megnyit →
(* 1937. okt. 15. Pozsony) Pedagógus. 1957-ben Pozsonyban tanítói képesítést szerzett, 1970-ben néptáncoktatói tanfolyamot végzett Budapesten. Előbb Csákányban, 1959-től nyugdíjazásáig Illésházán tanított. Néprajzi gyűjtéssel foglalkozott, koreográfusként tevékenykedett, tankönyvek és segédkönyvek társszerzője volt. – Fm. Népi tánc- és ritmusgyakorlatok (1967); Gyermekjátékok és táncok (1970), Zenei...megnyit →
Részletek
(* 1937. okt. 15. Pozsony) Pedagógus. 1957-ben Pozsonyban tanítói képesítést szerzett, 1970-ben néptáncoktatói tanfolyamot végzett Budapesten. Előbb Csákányban, 1959-től nyugdíjazásáig Illésházán tanított. Néprajzi gyűjtéssel foglalkozott, koreográfusként tevékenykedett, tankönyvek és segédkönyvek társszerzője volt. – Fm. Népi tánc- és ritmusgyakorlatok (1967); Gyermekjátékok és táncok (1970), Zenei nevelés (1985); Képes nyelvkönyv (1985), Mély kútba tekintek – Népi táncos gyermekjátékok (2008).
Borvák József
(*1950. okt. 13. Perbete) Biokémikus, víruskutató, egyetemi oktató. Iskolai tanulmányait szülőfalujában kezdte. Az érsekújvári magyar gimnáziumban (ma: Pázmány Péter Gimnázium) érettségizett 1969-ben. 1969–1974-ben a prágai Károly Egyetem TTK-án kémiát végzett, majd még ugyanebben az évben biokémiából szerzett doktori címet. 1974-ben a Csehszlovák Tudományos Akadémia...megnyit →
(*1950. okt. 13. Perbete) Biokémikus, víruskutató, egyetemi oktató. Iskolai tanulmányait szülőfalujában kezdte. Az érsekújvári magyar gimnáziumban (ma: Pázmány Péter Gimnázium) érettségizett 1969-ben. 1969–1974-ben a prágai Károly Egyetem TTK-án kémiát végzett, majd még ugyanebben az évben biokémiából szerzett doktori címet. 1974-ben a Csehszlovák Tudományos Akadémia...megnyit →
Részletek
(*1950. okt. 13. Perbete) Biokémikus, víruskutató, egyetemi oktató. Iskolai tanulmányait szülőfalujában kezdte. Az érsekújvári magyar gimnáziumban (ma: Pázmány Péter Gimnázium) érettségizett 1969-ben. 1969–1974-ben a prágai Károly Egyetem TTK-án kémiát végzett, majd még ugyanebben az évben biokémiából szerzett doktori címet. 1974-ben a Csehszlovák Tudományos Akadémia Szerves- és Biokémiai Intézetének munkatársa lett és peptidkémiával kezdett foglalkozni. 1982-ben lett a kémiai tudomány kandidátusa (PhD.). 1983-ban Pozsonyban telepedett le, ahol a Szlovák Tudományos Akadémia Víruskutató Intézetének munkatársa lett, és itt működött 1992-ig. Közben 1988 és 2011 között több amerikai egyetemen dolgozott. Jelenleg a dallasi (Texas) El Centro College tanára. Pályája kezdetén a növényi eredetű enzimek tulajdonságainak és hatásmechanizmusának vizsgálatával foglalkozott. Pozsonyi éveiben érdeklődésének előterében a víruskutatás, az immunológia és a HIV-vírusok álltak. Az USA-ban az immunológia területén fejtett ki aktív munkát. Az utóbbi időben elsősorban egyetemi oktatóként tevékenykedik. Számos nemzetközi tudományos konferencián vett részt és tartott előadást. Eddig több mint 30 tudományos cikket, tanulmányt publikált, két monográfia társszerzője. Több szlovákiai és amerikai tudományos társaság tagja (American Cancer Society, American Chemical Society, Slovak Chemical Society, International Union of Biochemical Societies stb.).
Borza Erzsébet
(* 1955. márc. 1. Pozsony – † 1999. okt. 17. Pozsony) Közgazdász, politikus, egyetemi docens. Általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait a pozsonyi Duna utcai magyar iskolában végezte és 1973-ban érettségizett. Rosztovban (Ukrajna) szerzett közgazdászmérnöki oklevelet 1978-ban. 1979–1996-ban a pozsonyi Közgazdasági Egyetem oktatója, 1996–1999-ben a...megnyit →
(* 1955. márc. 1. Pozsony – † 1999. okt. 17. Pozsony) Közgazdász, politikus, egyetemi docens. Általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait a pozsonyi Duna utcai magyar iskolában végezte és 1973-ban érettségizett. Rosztovban (Ukrajna) szerzett közgazdászmérnöki oklevelet 1978-ban. 1979–1996-ban a pozsonyi Közgazdasági Egyetem oktatója, 1996–1999-ben a...megnyit →
Részletek
(* 1955. márc. 1. Pozsony – † 1999. okt. 17. Pozsony) Közgazdász, politikus, egyetemi docens. Általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait a pozsonyi Duna utcai magyar iskolában végezte és 1973-ban érettségizett. Rosztovban (Ukrajna) szerzett közgazdászmérnöki oklevelet 1978-ban. 1979–1996-ban a pozsonyi Közgazdasági Egyetem oktatója, 1996–1999-ben a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem tanszékvezetője, ill. dékánhelyettese. Szlovákiai szakfolyóiratokban publikált. 1990–1994-ben a Demokratikus Baloldal Pártjának alelnöke, 1994-ben parlamenti képviselője volt. – Fm. Úvod do teórie financie a meny (társszerző, 1990); Základy financií (egyetemi jegyzet, 1995).
Both Bálint
(* 1943. nov. 13. Nagymagyar) Biofizikus. Középiskolai tanulmányait Szencen (1961) végezte. A pozsonyi Comenius Egyetemen fizikusi oklevelet szerzett (1968). 1968–1970 között a pozsonyi magyar gimnázium tanára, 1970-től 1996-ig a SZTA Molekuláris Biológiai Intézetének munkatársa, 1996-tól az SZTA Elnökségének tudományos titkára. Kutatási területe az enzimek...megnyit →
(* 1943. nov. 13. Nagymagyar) Biofizikus. Középiskolai tanulmányait Szencen (1961) végezte. A pozsonyi Comenius Egyetemen fizikusi oklevelet szerzett (1968). 1968–1970 között a pozsonyi magyar gimnázium tanára, 1970-től 1996-ig a SZTA Molekuláris Biológiai Intézetének munkatársa, 1996-tól az SZTA Elnökségének tudományos titkára. Kutatási területe az enzimek...megnyit →
Részletek
(* 1943. nov. 13. Nagymagyar) Biofizikus. Középiskolai tanulmányait Szencen (1961) végezte. A pozsonyi Comenius Egyetemen fizikusi oklevelet szerzett (1968). 1968–1970 között a pozsonyi magyar gimnázium tanára, 1970-től 1996-ig a SZTA Molekuláris Biológiai Intézetének munkatársa, 1996-tól az SZTA Elnökségének tudományos titkára. Kutatási területe az enzimek molekuláris szerkezete és hatásmechanizmusa.
Brogyányi Judit
Részletek
(* 1948. okt. 3. Kassa, † 2006. szept. 4. Pozsony) Műfordító, újságíró. A pozsonyi Comenius Egyetemen magyar–német szakos tanári oklevelet szerzett (1972), majd kiadói dolgozó, ill. lapszerkesztő Pozsonyban. Szépirodalmi és publicisztikai műveket, ill. drámákat fordított szlovák és cseh nyelvből. 1986-ban fordítói Madách-díjat kapott.
Brogyányi Kálmán
(* 1905. jún. 5. Felsőkocskóc (Horné Kočkovce), † 1978. okt. 9. Yonkers [USA]) Művészeti író, művészettörténész, publicista. A pozsonyi egyetemen magyar és francia irodalomtörténetet, valamint művészettörténetet tanult. 1928-tól együttműködött a Sarló mozgalommal, később eltávolodott a mozgalomtól. A pozsonyi Kunstverein – Művészegylet, valamint a Csehszlovákiai...megnyit →
(* 1905. jún. 5. Felsőkocskóc (Horné Kočkovce), † 1978. okt. 9. Yonkers [USA]) Művészeti író, művészettörténész, publicista. A pozsonyi egyetemen magyar és francia irodalomtörténetet, valamint művészettörténetet tanult. 1928-tól együttműködött a Sarló mozgalommal, később eltávolodott a mozgalomtól. A pozsonyi Kunstverein – Művészegylet, valamint a Csehszlovákiai...megnyit →
Részletek
Brogyányi Kálmán (csa)
(* 1905. jún. 5. Felsőkocskóc (Horné Kočkovce), † 1978. okt. 9. Yonkers [USA]) Művészeti író, művészettörténész, publicista. A pozsonyi egyetemen magyar és francia irodalomtörténetet, valamint művészettörténetet tanult. 1928-tól együttműködött a Sarló mozgalommal, később eltávolodott a mozgalomtól. A pozsonyi Kunstverein – Művészegylet, valamint a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság művészeti osztályának titkáraként számos képzőművészeti kiállítást szervezett. 1930-ban szerkesztette a Magyar Diákszemlét, 1931–1938 között a Forumot, több lap munkatársa volt (Vetés, Új Szó, A Nap, Prágai Magyar Hírlap). Kritikai és művészettörténeti munkássága egyedülálló. Az 1930-as évek közepén elfordul az avantgárdtól. 1939–1942-ben a pozsonyi magyar könyvtár vezetője, 1943-ban a Magyar Hírlap munkatársa; 1945-ben a rövid életű, nyilas szellemiségű Magyar Szó főszerkesztője volt. 1946-ban a pozsonyi népbíróság elítélte; 1947-ben megszökött és Ausztriába menekült. 1951-ben az Amerikai Egyesült Államokba ment, és haláláig a New York melletti Yonkers-ben élt. – Fm. Festőművészet Szlovenszkón (1931); A fény művészete (1933, 2004); Magyar Könyvtári Szolgálat (1941). – Ir. Albertini Béla: A fotószakíró Brogyányi Kálmán. (1998); Turczel Lajos: Szemelvények Brogyányi Kálmán műkritikai és művészettörténeti munkásságából.
Bugár Béla 2.
(* 1958. júl. 7. Pozsony) Tervezőmérnök, politikus. A pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán szerzett mérnöki oklevelet (1982). 1982–1990-ben a pozsonyi Nehézgépipari Vállalat tervezőmérnöke, 1990-től aktívan politizál. Az MKDM alapító tagja és parlamenti képviselője a Csehszlovák Szövetségi Gyűlésben (Prága, 1990–1992). 1991–1998-ban az MKDM, 1998–2007-ben...megnyit →
(* 1958. júl. 7. Pozsony) Tervezőmérnök, politikus. A pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán szerzett mérnöki oklevelet (1982). 1982–1990-ben a pozsonyi Nehézgépipari Vállalat tervezőmérnöke, 1990-től aktívan politizál. Az MKDM alapító tagja és parlamenti képviselője a Csehszlovák Szövetségi Gyűlésben (Prága, 1990–1992). 1991–1998-ban az MKDM, 1998–2007-ben...megnyit →
Részletek
Bugár Béla − politikus (GJ)
(* 1958. júl. 7. Pozsony) Tervezőmérnök, politikus. A pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán szerzett mérnöki oklevelet (1982). 1982–1990-ben a pozsonyi Nehézgépipari Vállalat tervezőmérnöke, 1990-től aktívan politizál. Az MKDM alapító tagja és parlamenti képviselője a Csehszlovák Szövetségi Gyűlésben (Prága, 1990–1992). 1991–1998-ban az MKDM, 1998–2007-ben az MKP elnöke. 1992-től a Szlovák Köztársaság Nemzetiségi Tanácsának képviselője (MKDM, majd 1998-tól MKP), 1998–2006-ban a parlament alelnöke, a ciklus végén rövid ideig elnöke volt. 2009-ben kilépett az MKP-ból és társaival Most–Híd néven új pártot alapított, melynek megalapításától az elnöke. – Fm. Olyan országban élek… (Szigeti Lászlóval közösen, 2004)
Bukoveczky Erzsébet
(* 1943. szept. 30. Pozsony) Kamaraénekes, énektanár. A Pozsonyi Magyar Tannyelvű Tizenegyéves Középiskolában érettségizett (1960), a Pozsonyi Konzervatórium énekszakán Móry-Szakmáry Magdánál (1961−1967), a Zene- és Drámaművészeti Főiskolán Anna Hrušovskánál végzett (1967−1971). A Csehszlovák Rádió zenei szerkesztője (1972−1974), majd a Slovkoncert hangverseny ügynökség kamaraénekese (1974−1983). Énektanár a pozsonyi Konzervatórium...megnyit →
(* 1943. szept. 30. Pozsony) Kamaraénekes, énektanár. A Pozsonyi Magyar Tannyelvű Tizenegyéves Középiskolában érettségizett (1960), a Pozsonyi Konzervatórium énekszakán Móry-Szakmáry Magdánál (1961−1967), a Zene- és Drámaművészeti Főiskolán Anna Hrušovskánál végzett (1967−1971). A Csehszlovák Rádió zenei szerkesztője (1972−1974), majd a Slovkoncert hangverseny ügynökség kamaraénekese (1974−1983). Énektanár a pozsonyi Konzervatórium...megnyit →
Részletek
Bukoveczky Erzsébet (csa)
(* 1943. szept. 30. Pozsony) Kamaraénekes, énektanár. A Pozsonyi Magyar Tannyelvű Tizenegyéves Középiskolában érettségizett (1960), a Pozsonyi Konzervatórium énekszakán Móry-Szakmáry Magdánál (1961−1967), a Zene- és Drámaművészeti Főiskolán Anna Hrušovskánál végzett (1967−1971). A Csehszlovák Rádió zenei szerkesztője (1972−1974), majd a Slovkoncert hangverseny ügynökség kamaraénekese (1974−1983). Énektanár a pozsonyi Konzervatórium ban (1983−), 2001−2014 között az ének szak vezetője, a Zene- és Drámaművészeti Főiskola színészeti karán ének- és hangképző tanár (1978−1989). Tíz évig, kisebb megszakítással Ausztriában tanított (1991−2001). Mesterkurzust tartott Barcelonában és Lleridában (2001). A kilencvenes években a pozsonyi fiúkórus hangképző tanára. Jelenleg is a Konzervatórium tanára. Különböző vizsgáztató bizottságok tagja. A pozsonyi rádió (1971−) és a tévé előadója (1975−). A Szlovákiai Zeneszerzők és Koncertművészek Szövetségének (1976−) és a Szlovákiai Zenei Uniónak a tagja (1990). – Fm. Piesne barokových majstrov (1983).
Cs. Liszka Györgyi
(* 1963. okt. 2. Párkány) Szerkesztő, újságíró. Érsekújvárott érettségizett (1981). A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet (1989). 1988–1994-ben a Madách Könyv- és Lapkiadó, 1997-ben az Új Nő, 2000–2005-ben az Új Szó szerkesztője, 2006-tól a Vasárnap főszerkesztője. – Fm. Ezüstszálon (interjúk,...megnyit →
(* 1963. okt. 2. Párkány) Szerkesztő, újságíró. Érsekújvárott érettségizett (1981). A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet (1989). 1988–1994-ben a Madách Könyv- és Lapkiadó, 1997-ben az Új Nő, 2000–2005-ben az Új Szó szerkesztője, 2006-tól a Vasárnap főszerkesztője. – Fm. Ezüstszálon (interjúk,...megnyit →
Részletek
Cs.LiszkaGyörgyi (SZM)
(* 1963. okt. 2. Párkány) Szerkesztő, újságíró. Érsekújvárott érettségizett (1981). A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet (1989). 1988–1994-ben a Madách Könyv- és Lapkiadó, 1997-ben az Új Nő, 2000–2005-ben az Új Szó szerkesztője, 2006-tól a Vasárnap főszerkesztője. – Fm. Ezüstszálon (interjúk, 2003); Lilla naplója I–II. (r., 2005). – Ir. A cseh/szlovákiai magyar irodalmom lexikona 1918–1995. (1997); A cseh/szlovákiai magyar irodalmom lexikona 1918–2004. (2004).
Csáder Judit
(* 1948. jan. 11. Pozsony) Fotóművész. Képzőművész családban született. 1963–1967 között a pozsonyi Iparművészeti Középiskola fényképészeti szakán tanult, 1968–1974-ben elvégezte a prágai Filmakadémiát (FAMU). 1967–1990-ig a pozsonyi Szlovák Filmintézet munkatársa volt. 1973–1974 között, majd 1993-től a pozsonyi Iparművészeti Középiskola tanára. Az egész Szl.-ra kiterjedő...megnyit →
(* 1948. jan. 11. Pozsony) Fotóművész. Képzőművész családban született. 1963–1967 között a pozsonyi Iparművészeti Középiskola fényképészeti szakán tanult, 1968–1974-ben elvégezte a prágai Filmakadémiát (FAMU). 1967–1990-ig a pozsonyi Szlovák Filmintézet munkatársa volt. 1973–1974 között, majd 1993-től a pozsonyi Iparművészeti Középiskola tanára. Az egész Szl.-ra kiterjedő...megnyit →
Részletek
(* 1948. jan. 11. Pozsony) Fotóművész. Képzőművész családban született. 1963–1967 között a pozsonyi Iparművészeti Középiskola fényképészeti szakán tanult, 1968–1974-ben elvégezte a prágai Filmakadémiát (FAMU). 1967–1990-ig a pozsonyi Szlovák Filmintézet munkatársa volt. 1973–1974 között, majd 1993-től a pozsonyi Iparművészeti Középiskola tanára. Az egész Szl.-ra kiterjedő Fotóművészeti Hónap egyik szervezője. Ő fotózta a Kisgaléria c. képzőművészeti kiadvány (1977), valamint a Bacskai Béláról készült mon. (1983) képanyagát. – Ir. Breierová, S.: Csáder Judit fotóművészete. Kalligram, 1995/7–8.; Benická, Lucia: Judita Csáderová – Prelínanie – Overlapping. (mon., 2004).
Csáder László
(* 1909. febr. 9. Csütörtökhely, † 1975. aug. 22. Pozsony) Fényképész, tipográfus. Az 1930-as években a budapesti Országos Iparművészeti Szakiskola növendéke volt, s itt Kassák Lajos Munka-köréhez tartozott. Ezután a pozsonyi iparművészeti iskolában tanult tipográfiát. Aktív tagja volt a Sarló mozgalomnak, részt vett Az...megnyit →
(* 1909. febr. 9. Csütörtökhely, † 1975. aug. 22. Pozsony) Fényképész, tipográfus. Az 1930-as években a budapesti Országos Iparművészeti Szakiskola növendéke volt, s itt Kassák Lajos Munka-köréhez tartozott. Ezután a pozsonyi iparművészeti iskolában tanult tipográfiát. Aktív tagja volt a Sarló mozgalomnak, részt vett Az...megnyit →
Részletek
Csáder László (FI)
(* 1909. febr. 9. Csütörtökhely, † 1975. aug. 22. Pozsony) Fényképész, tipográfus. Az 1930-as években a budapesti Országos Iparművészeti Szakiskola növendéke volt, s itt Kassák Lajos Munka-köréhez tartozott. Ezután a pozsonyi iparművészeti iskolában tanult tipográfiát. Aktív tagja volt a Sarló mozgalomnak, részt vett Az Út kép- és tipográfiai szerkesztésében. 1936–1942 között Amszterdamban volt reklámgrafikus. Formanyelvét a Bauhaus és a konstruktivista avantgárd határozta meg. A második vh. után Pozsonyban élt. 1951-tol a Fáklya, majd a Hét, 1958–1975 között az Irodalmi Szemle műszaki szerkesztője volt. A két vh. közötti évektől számos könyvborítót tervezett szlovák és szlovákiai magyar könyvkiadók részére. A szlovákiai magyar sajtó és könyvművészet alapvető jelentőségű tipográfus személyisége volt. Fotóművészként is jelentős.
Csákos József János
(* 1883. szept. 27. Pozsony, † 1957. febr. 20. Pozsony) Történész, levéltáros. Vésnöknek tanult apja műhelyében. 1910–1922-ben a pozsonyi Városi Múzeum őre, majd 1945-ig városi levéltáros. Elsősorban Pozsony történetével, ill. művészettörténetével foglalkozott. Cikkeit, tanulmányait magyar, német és szlovák nyelven publikálta. – Fm. Bratislavskí záhradníci...megnyit →
(* 1883. szept. 27. Pozsony, † 1957. febr. 20. Pozsony) Történész, levéltáros. Vésnöknek tanult apja műhelyében. 1910–1922-ben a pozsonyi Városi Múzeum őre, majd 1945-ig városi levéltáros. Elsősorban Pozsony történetével, ill. művészettörténetével foglalkozott. Cikkeit, tanulmányait magyar, német és szlovák nyelven publikálta. – Fm. Bratislavskí záhradníci...megnyit →
Részletek
(* 1883. szept. 27. Pozsony, † 1957. febr. 20. Pozsony) Történész, levéltáros. Vésnöknek tanult apja műhelyében. 1910–1922-ben a pozsonyi Városi Múzeum őre, majd 1945-ig városi levéltáros. Elsősorban Pozsony történetével, ill. művészettörténetével foglalkozott. Cikkeit, tanulmányait magyar, német és szlovák nyelven publikálta. – Fm. Bratislavskí záhradníci (1929); 50 Jahre Pressburger Kunstverein (1934); Biedermeier kori művészet Pozsonyban (1940).
Csanda Gábor
(* 1963. márc. 2. Pozsony) Irodalomkritikus, szerkesztő. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1982 ), utána a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán magyar–szlovák szakot végzett (1987), majd ott doktorált (1988). 1990–1992-ben az Irodalmi Szemle, 1992–1995-ben a Kalligram folyóirat szerkesztője, 1992 és 1996 között a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem...megnyit →
(* 1963. márc. 2. Pozsony) Irodalomkritikus, szerkesztő. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1982 ), utána a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán magyar–szlovák szakot végzett (1987), majd ott doktorált (1988). 1990–1992-ben az Irodalmi Szemle, 1992–1995-ben a Kalligram folyóirat szerkesztője, 1992 és 1996 között a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem...megnyit →
Részletek
Csanda Gábor (ST)
(* 1963. márc. 2. Pozsony) Irodalomkritikus, szerkesztő. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1982 ), utána a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán magyar–szlovák szakot végzett (1987), majd ott doktorált (1988). 1990–1992-ben az Irodalmi Szemle, 1992–1995-ben a Kalligram folyóirat szerkesztője, 1992 és 1996 között a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Tanszékének oktatója volt. Később a Vasárnap munkatársa (2000–2002), az Új Szó Könyvjelző, a Szalon, az Agrárkörkép mellékletek szerkesztője, ill. a lap korrektora. – Sajtó alá rendezte és utószóval látta el Sas Andor A szlovákiai zsidók üldözése 1939–1945 c. kéziratban maradt művét (1993). Barak László két kötetét válogatta és szerkesztette (Miféle szerzet vagy te?, 2003; Meg volt ám szenvedve minden!, 2003), a Zsé arca c. szlovákiai magyar szép versek kötetet (2004) válogatta. Sorozatszerkesztője, összeállítója és szerkesztője a Somorjai disputa (1) c. kiadványnak, mely a szlovákiai magyar írásbeliség problémáiról rendezett szimpózium előadásait tartalmazza (2003), melyben (a dispután elhangzott) esszék, kritikák jelentek meg a kortárs (szlovákiai) magyar irodalomról. – Magyar irodalmi tankönyvet írt a középiskolák első osztálya számára (2001), rendszeresen publikál a Könyvjelzőben és a Kalligramban. – A Somorjai disputa c. vitafórum vezetője, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága titkára (2003), a Fórum Társadalomtudományi Szemle főszerkesztője (2010) és a Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadói igazgatója (2014). 2023-ban Madách Imre nívódíjat kapott.
Csanda Sándor
(* 1927. aug. 3. Kisújfalu, † 1989. júl. 10. Pozsony) Irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár. Érsekújvárott érettségizett. Egyetemi tanulmányait Budapesten kezdte, de Pozsonyban fejezte be 1952-ben. 1951–1959, ill. 1969–1987 között a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom tanszékének oktatója különböző minőségekben (tanársegéd, adjunktus, docens,...megnyit →
(* 1927. aug. 3. Kisújfalu, † 1989. júl. 10. Pozsony) Irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár. Érsekújvárott érettségizett. Egyetemi tanulmányait Budapesten kezdte, de Pozsonyban fejezte be 1952-ben. 1951–1959, ill. 1969–1987 között a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom tanszékének oktatója különböző minőségekben (tanársegéd, adjunktus, docens,...megnyit →
Részletek
Csanda Sándor (GyGy)
(* 1927. aug. 3. Kisújfalu, † 1989. júl. 10. Pozsony) Irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár. Érsekújvárott érettségizett. Egyetemi tanulmányait Budapesten kezdte, de Pozsonyban fejezte be 1952-ben. 1951–1959, ill. 1969–1987 között a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom tanszékének oktatója különböző minőségekben (tanársegéd, adjunktus, docens, majd professzor, 1975–1986 között tanszékvezető). 1960–1968-ban a nyitrai Pedagógiai Főiskola tanszékvezető tanára volt. Kutatási területe a régi magyar irodalom, a csehszlovák–magyar irodalmi kapcsolatok, ill. a két vh. közötti csehszlovákiai magyar irodalom. Számos antológia, szöveggyűjtemény közreadója, összeállítója (Magyar Nap 1936–1938, 1975; Fábry Zoltán Válogatott levelezése 1916–1946, 1978), szerkesztette a Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikonát (1981). 1970-ben Madách Imre-díjat kapott. – Fm. Valóság és illúziók (tan., 1961); Első nemzedék (tan., 1968); Harmadik nemzedék (tan., 1971); Balassi Bálint költészete és a közép-európai szláv reneszánsz stílus (tan., 1973); Szülőföld és irodalom (tan., 1977); Fábry Zoltán (tan., 1980); Nemzetiségi irodalmunk és kapcsolatai (1985); Szülőföldünk régebbi irodalmi hagyományai (tan., 1986).
Csemiczky László
(* 1909. márc. 24. Csemic (Cemice), † 2000. jan. 6. Stomfa [Stupava]) Festő. Liptószentmiklóson és Budapesten járt gimnáziumba, 1929–1934 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, majd hazatért. Szl.-ban részt vett a Sarló mozgalomban. Tanulmányutakat tett Bécsben, Párizsban (1935, 1938), Olaszországban (1937). Első önálló kiállítására...megnyit →
(* 1909. márc. 24. Csemic (Cemice), † 2000. jan. 6. Stomfa [Stupava]) Festő. Liptószentmiklóson és Budapesten járt gimnáziumba, 1929–1934 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, majd hazatért. Szl.-ban részt vett a Sarló mozgalomban. Tanulmányutakat tett Bécsben, Párizsban (1935, 1938), Olaszországban (1937). Első önálló kiállítására...megnyit →
Részletek
Csemiczky László (SZM)
(* 1909. márc. 24. Csemic (Cemice), † 2000. jan. 6. Stomfa [Stupava]) Festő. Liptószentmiklóson és Budapesten járt gimnáziumba, 1929–1934 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, majd hazatért. Szl.-ban részt vett a Sarló mozgalomban. Tanulmányutakat tett Bécsben, Párizsban (1935, 1938), Olaszországban (1937). Első önálló kiállítására 1936-ban került sor; ettől kezdve szinte évente állított ki Pozsonyban és más szlovákiai városokban. 1938–1944 között Pozsonyban élt, részt vett az illegális antifasiszta mozgalomban. 1948 után fontos tisztségeket vállalt a képzőművészeti életben – 1949-ben a Csehszlovák Képzőművészek Szövetsége Nemzeti Központjának elnöke lett. 1950-től a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola docense, majd tanára volt. 1965-ben Érdemes művész, 1975-ben Nemzeti művész címet kapott. Korai művészetében fontos helyet kapott a szociális tematika, a harc a társadalmi változásért, később lírai hangulatú akvarell tájképfestészete volt meghatározó. – Ir. Vojtech Tilkovský: Ladislav Čemický (1962); Oliver Bakoš: Ladislav Čemický (1982).
Csicsátka Ottokár
(* 1914. jan. 20. Érsekújvár, † 1993. aug. 18. Pozsony) Szobrász. Eredetileg lakatosnak tanult, de már abban az időben is foglalkozott modellezéssel. Később Pozsonyban szobrászatot, Komáromban rajzot, majd 1934–1938-ban a prágai Képzőművészeti Akadémián figurális és monumentális szobrászatot tanult. Művészeti tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán...megnyit →
(* 1914. jan. 20. Érsekújvár, † 1993. aug. 18. Pozsony) Szobrász. Eredetileg lakatosnak tanult, de már abban az időben is foglalkozott modellezéssel. Később Pozsonyban szobrászatot, Komáromban rajzot, majd 1934–1938-ban a prágai Képzőművészeti Akadémián figurális és monumentális szobrászatot tanult. Művészeti tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán...megnyit →
Részletek
Csicsátka Ottokár (SZM)
(* 1914. jan. 20. Érsekújvár, † 1993. aug. 18. Pozsony) Szobrász. Eredetileg lakatosnak tanult, de már abban az időben is foglalkozott modellezéssel. Később Pozsonyban szobrászatot, Komáromban rajzot, majd 1934–1938-ban a prágai Képzőművészeti Akadémián figurális és monumentális szobrászatot tanult. Művészeti tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán fejezte be 1939–1942 között. Készített monumentális emlékműveket, foglalkozott épületszobrászattal és portrészobrászattal is. Számos köztéri szobra és domborműve található Érsekújvárott, Pozsonyban (Carlton és a Devín szállodákban), Párkányban stb.
Czagány Iván; Bóné András
(* 1911. márc. 27. Zsolna, † 1995. nov. 25. Pozsony) Kiadói szerkesztő, műfordító. A pozsonyi kereskedelmi akadémiában érettségizett 1930-ban; 1934-ben Budapesten közgazdász diplomát szerzett. 1951–1976 között kiadói szerkesztő volt Pozsonyban (Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó, Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, Tatran, Madách Könyv- és Lapkiadó). Főleg cseh írók...megnyit →
(* 1911. márc. 27. Zsolna, † 1995. nov. 25. Pozsony) Kiadói szerkesztő, műfordító. A pozsonyi kereskedelmi akadémiában érettségizett 1930-ban; 1934-ben Budapesten közgazdász diplomát szerzett. 1951–1976 között kiadói szerkesztő volt Pozsonyban (Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó, Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, Tatran, Madách Könyv- és Lapkiadó). Főleg cseh írók...megnyit →
Részletek
(* 1911. márc. 27. Zsolna, † 1995. nov. 25. Pozsony) Kiadói szerkesztő, műfordító. A pozsonyi kereskedelmi akadémiában érettségizett 1930-ban; 1934-ben Budapesten közgazdász diplomát szerzett. 1951–1976 között kiadói szerkesztő volt Pozsonyban (Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó, Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, Tatran, Madách Könyv– és Lapkiadó). Főleg cseh írók műveit fordította magyarra.
Danielis Ágoston
(* 1897. márc. 22. Budapest [Mo.], † 1973. ápr. 4. Pozsony) Építész. 1917-ben Felső Építészeti Ipariskolát végzett Budapesten. 1917–1920-ben a Pollaček–Epstein–Radna–Kossina (Budapest–Bécs) cég alkalmazottja, 1929–1935 között a Ludwig–Danielis tervezőiroda társtulajdonosa Pozsonyban, 1935–1940-ben a Pittel und Brausewetter cégnél dolgozott. 1945–1950-ben a pozsonyi Általános Építkezési Szövetkezeti tervezőiroda főnöke volt,...megnyit →
(* 1897. márc. 22. Budapest [Mo.], † 1973. ápr. 4. Pozsony) Építész. 1917-ben Felső Építészeti Ipariskolát végzett Budapesten. 1917–1920-ben a Pollaček–Epstein–Radna–Kossina (Budapest–Bécs) cég alkalmazottja, 1929–1935 között a Ludwig–Danielis tervezőiroda társtulajdonosa Pozsonyban, 1935–1940-ben a Pittel und Brausewetter cégnél dolgozott. 1945–1950-ben a pozsonyi Általános Építkezési Szövetkezeti tervezőiroda főnöke volt,...megnyit →
Részletek
(* 1897. márc. 22. Budapest [Mo.], † 1973. ápr. 4. Pozsony) Építész. 1917-ben Felső Építészeti Ipariskolát végzett Budapesten. 1917–1920-ben a Pollaček–Epstein–Radna–Kossina (Budapest–Bécs) cég alkalmazottja, 1929–1935 között a Ludwig–Danielis tervezőiroda társtulajdonosa Pozsonyban, 1935–1940-ben a Pittel und Brausewetter cégnél dolgozott. 1945–1950-ben a pozsonyi Általános Építkezési Szövetkezeti tervezőiroda főnöke volt, 1950–1971 között a Stavoprojekt tervezője (részt vett a garamszentkereszti alumíniumgyár tervezésében). 1946-ban az előre gyártott elemek építészeti alkalmazására dolgozott ki szabadalmat Danielis Bausystem néven. Fm: Fontosabb épületei Pozsonyban – 1930–1932: Manderla-ház (Christian Ludwikkal); 1935–1940: Apollo, Dinamitgyár; 1946–1947: tűzoltóállomás; 1950: lakóházak a Legionáriusok utcájában. Ir.: Mrňa, Ľ.: ~. Projekt, 1996/2.
Danninger József, ifj.
(* 1885. febr. 9. Pozsony, † 1954. jún. 29. Pozsony) Amatőr történész. Szülővárosában tanult, földrajz és asztronómia szakos tanár volt. Tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaságnak, s történelmi tanulmányokat közölt hazai folyóiratokban. – Fm. Pozsony szabad királyi város 1526–27. évi számadáskönyve...megnyit →
(* 1885. febr. 9. Pozsony, † 1954. jún. 29. Pozsony) Amatőr történész. Szülővárosában tanult, földrajz és asztronómia szakos tanár volt. Tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaságnak, s történelmi tanulmányokat közölt hazai folyóiratokban. – Fm. Pozsony szabad királyi város 1526–27. évi számadáskönyve...megnyit →
Részletek
(* 1885. febr. 9. Pozsony, † 1954. jún. 29. Pozsony) Amatőr történész. Szülővárosában tanult, földrajz és asztronómia szakos tanár volt. Tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaságnak, s történelmi tanulmányokat közölt hazai folyóiratokban. – Fm. Pozsony szabad királyi város 1526–27. évi számadáskönyve művelődéstörténeti szempontból (1907); A világkereskedelem történetének időrendi áttekintése (1923); Slovensko – maďarsko – nemecký sprievodca po Bratislave a okolí (1930).
Danter Izabella
(* 1955. márc. 27. Pozsony) Néprajzkutató, muzeológus. Szencen érettségizett (1974), a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett néprajz szakos diplomát (1978), majd bölcsészdoktori címet (1981). 1978–1985 között a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum, 1986-tól a galántai Honismereti Múzeum munkatársa. 1999-ben a szlovákiai magyar nyelvterület tájházainak, néprajzi-honismereti gyűjteményeinek szakszerű...megnyit →
(* 1955. márc. 27. Pozsony) Néprajzkutató, muzeológus. Szencen érettségizett (1974), a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett néprajz szakos diplomát (1978), majd bölcsészdoktori címet (1981). 1978–1985 között a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum, 1986-tól a galántai Honismereti Múzeum munkatársa. 1999-ben a szlovákiai magyar nyelvterület tájházainak, néprajzi-honismereti gyűjteményeinek szakszerű...megnyit →
Részletek
Danter Izabella (ST)
(* 1955. márc. 27. Pozsony) Néprajzkutató, muzeológus. Szencen érettségizett (1974), a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett néprajz szakos diplomát (1978), majd bölcsészdoktori címet (1981). 1978–1985 között a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum, 1986-tól a galántai Honismereti Múzeum munkatársa. 1999-ben a szlovákiai magyar nyelvterület tájházainak, néprajzi-honismereti gyűjteményeinek szakszerű dokumentálására létrehozta a Mátyusföldi Muzeológiai Társaságot. 2001-ben a Szlovák Nemzeti Múzeum önálló osztályaként létrehozott Magyar Kultúra Dokumentációs Központ vezetőjeként, majd külső munkatársaként meghatározó szerepe volt a pozsonyi Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma állandó kiállításának megvalósításában (2003). Nevéhez fűződik az évente megrendezésre kerülő Musaeum Hungaricum konferenciasorozat megvalósulása. A népi gyógyászat kutatása mellett főleg a zsákmányoló gazdálkodás, ill. a népszokások és a népviselet kutatásával foglalkozik. – Fm. Népi gyógyászat a Kisalföld északi részén (1994).
Dávid Béla
Részletek
david_bela
(* 1942. ápr. 30. Kisgyarmat, † 2017. júl. 4. Pozsony) Pedagógus. Párkányban érettségizett; 1963-ban Nyitrán szerzett természetrajz–kémia szakos általános iskolai, 1973-ban Debrecenben kémia szakos középiskolai tanári oklevelet. 1965-től a pozsonyi Duna utcai magyar alapiskola, később a gimnázium tanára (1986–91, ill. 1997–2009 között igazgatója).