Csengettyű Gyermekkórus
Részletek
1968-ban alakult a Kassai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és Gimnázium (mai nevén: Márai Sándor Gimnázium és Alapiskola) keretében. A kórus vezetője Homolya Éva volt. A kórus célja és küldetése, hogy megnyerje a gyerekeket a zene és a közös éneklés szépségének. Sokat segített a kórus szakmai színvonalának formálásában a pécsi Leőwey Klára Gimnázium. A ~ Pécsett minden alkalommal részt vett az Éneklő Ifjúság Napokon. Itt több országos hírű énekkarral együtt lépett fel. 2005-ben a privigyei Mládež spieva c. nemzetközi kórusversenyen Ferencei Andreát a legjobb karmesterként ismerték el. – Vezető: Kekeňákné Homolya Szilvia, Ferencei Andrea.
Cserkész
A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség havilapja (Dunaszerdahely, 1990–). Az egyetlen nyomtatásban megjelenő ifjúsági cserkészlap, amely a Kárpát-medencében és azon kívül is terjesztésre kerül. 2007-től a Magyar Cserkészszövetségek Fórumának közös szerkesztésében készül és a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség kiadásában jelenik meg évente 10 alkalommal. A cserkészlapot elsősorban a cserkészek, a...megnyit →
A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség havilapja (Dunaszerdahely, 1990–). Az egyetlen nyomtatásban megjelenő ifjúsági cserkészlap, amely a Kárpát-medencében és azon kívül is terjesztésre kerül. 2007-től a Magyar Cserkészszövetségek Fórumának közös szerkesztésében készül és a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség kiadásában jelenik meg évente 10 alkalommal. A cserkészlapot elsősorban a cserkészek, a...megnyit →
Részletek
A Cserkész c havilap címoldala (FI)
A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség havilapja (Dunaszerdahely, 1990–). Az egyetlen nyomtatásban megjelenő ifjúsági cserkészlap, amely a Kárpát-medencében és azon kívül is terjesztésre kerül. 2007-től a Magyar Cserkészszövetségek Fórumának közös szerkesztésében készül és a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség kiadásában jelenik meg évente 10 alkalommal. A cserkészlapot elsősorban a cserkészek, a cserkészeszmék iránt érdeklődők számára adja ki a szövetség, de a lap nyitott minden más, a szövetség irányelveivel megegyező ifjúsági szervezet irányába is. A lapban helyet kapnak a szövetség hírei, felhívásai, a természetismeret, környezetvédelem, a lelki élet hírei. A szerkesztőség nagy hangsúlyt fektet arra, hogy minden korosztály megtalálja az érdeklődési körének megfelelő írást, és egyúttal neveljen az emberebb ember, magyarabb magyar elv alapján. Elsődleges célcsoportja a 10–16 évesek. A lapot a Kárpát-medence magyar lakta vidékeiről származó önkéntesek írják. – Szerk. Hodossy Gyula (1990), Gasparecz Tihamér (1995), Szőke István (1996), Csémi Szilárd (1999), Bodzás Gergely (2007).
Csermely Kórus
A kassai Csemadok mellett működik (Kassa, 1973). A főleg középiskolás és egyetemista fiatalokból álló kórus megalakulása óta sikeresen tevékenykedik. A XII. Pozsonyi Zenei Ünnepségeken (1975) elnyerte a Szlovák Zenei Alap díját. A háromévente megrendezett galántai Kodály Zoltán Napok háromszoros győztese lett (1978, 1981, 1984)....megnyit →
A kassai Csemadok mellett működik (Kassa, 1973). A főleg középiskolás és egyetemista fiatalokból álló kórus megalakulása óta sikeresen tevékenykedik. A XII. Pozsonyi Zenei Ünnepségeken (1975) elnyerte a Szlovák Zenei Alap díját. A háromévente megrendezett galántai Kodály Zoltán Napok háromszoros győztese lett (1978, 1981, 1984)....megnyit →
Részletek
A kassai Csemadok mellett működik (Kassa, 1973). A főleg középiskolás és egyetemista fiatalokból álló kórus megalakulása óta sikeresen tevékenykedik. A XII. Pozsonyi Zenei Ünnepségeken (1975) elnyerte a Szlovák Zenei Alap díját. A háromévente megrendezett galántai Kodály Zoltán Napok háromszoros győztese lett (1978, 1981, 1984). A Csehszlovák Rádió Kassai Stúdiója 1984-ben felvételt készített a kórus műsorából. Ezt követően is számos hazai és külföldi szereplés, nemzetközi fesztivál és találkozó résztvevője volt. Gazdag repertoárjukat barokk, reneszánsz és klasszikus művek, valamint kortárs zeneszerzők művei alkotják. A kórus munkáját a mellette alapított Csermely Polgári Társulás segíti. – Vezető: Havasi József (1973).
Csilizközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása
Részletek
Regionális, önkormányzatokat összefogó társulás (Csilizradvány, 2000). Tevékenységi köre elsősorban az érdekvédelem és érdekképviselet, továbbá kulturális, közművelődési, sport, szabadidős, szociális segítségnyújtási és egyházi feladatok segítése. A társulás tagjai a csilizközi községek: Balony, Csilizradvány, Csiliznyárad, Csilizpatas, Kulcsod, Medve, Szap, Komáromfüss, Kolozsnéma és Csicsó.
Csillagfény
Részletek
Katolikus havilap (Jóka, 1992–1996). Kiadta a Jókai Keresztény Ifjúsági Közösség (KIK) (KIK), később (1995/1) a Jókai Csillag Keresztény Ifjúsági Közösség.
Csízfürdő (Číž kúpele)
174 méteres tengerszint feletti magasságban terül el Rimaszombat mellett. Gyógyvizei a leghatásosabb közép-európai gyógyvízforrások közé tartoznak. A 19. sz.-ban feltárt bróm- és jódtartalmú gyógyforrásainak ásványvizét bőr-, ideg- és egyéb idült gyulladásos betegségek gyógyítására használják. ~ben ízületi, izom-, ín-, hátgerinc-megbetegedések, emésztőrendszeri betegségek és a vér...megnyit →
174 méteres tengerszint feletti magasságban terül el Rimaszombat mellett. Gyógyvizei a leghatásosabb közép-európai gyógyvízforrások közé tartoznak. A 19. sz.-ban feltárt bróm- és jódtartalmú gyógyforrásainak ásványvizét bőr-, ideg- és egyéb idült gyulladásos betegségek gyógyítására használják. ~ben ízületi, izom-, ín-, hátgerinc-megbetegedések, emésztőrendszeri betegségek és a vér...megnyit →
Részletek
Csízfürdő (SzL)
174 méteres tengerszint feletti magasságban terül el Rimaszombat mellett. Gyógyvizei a leghatásosabb közép-európai gyógyvízforrások közé tartoznak. A 19. sz.-ban feltárt bróm- és jódtartalmú gyógyforrásainak ásványvizét bőr-, ideg- és egyéb idült gyulladásos betegségek gyógyítására használják. ~ben ízületi, izom-, ín-, hátgerinc-megbetegedések, emésztőrendszeri betegségek és a vér fokozott elzsírosodása gyógyítható. A gyógyfürdő éghajlati viszonyaira a kimondottan egészséges, napos, száraz, nem ingerlő klíma jellemző, ami lehetővé teszi a helioterápia alkalmazhatóságát is. A gyógyfürdő erdő-parkban található, ami kiváló lehetőséget teremt a relaxációs sétákra és kikapcsolódásra.
Deja Vu
Részletek
Zenei együttes (Pozsony, 1998). Főként dzsesszt és bluest játszik, instrumentális és vokális darabokat. Tagjai amatőr és hivatásos zenészek. 2002-től havi rendszerességgel rendezi meg Pozsonyban klubestjeit Deja Vu Klub néven, melynek vendégei neves hazai és magyarországi előadóművészek. – Vezető: Strieženec Sándor.
Dél-zempléni Élet
Járási hetilap (Tőketerebes, 1960. ápr. 16.–1967. márc. 23.). Szlovákia Kommunista Pártja és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki 3000 példányban; 4 oldala volt szlovák (Život južného Zemplína), 4 oldala magyar nyelvű. 1968. júl. 8-tól Slovo Zemplína – Zempléni Szó címmel adtak ki kétnyelvű újságot...megnyit →
Járási hetilap (Tőketerebes, 1960. ápr. 16.–1967. márc. 23.). Szlovákia Kommunista Pártja és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki 3000 példányban; 4 oldala volt szlovák (Život južného Zemplína), 4 oldala magyar nyelvű. 1968. júl. 8-tól Slovo Zemplína – Zempléni Szó címmel adtak ki kétnyelvű újságot...megnyit →
Részletek
Járási hetilap (Tőketerebes, 1960. ápr. 16.–1967. márc. 23.). Szlovákia Kommunista Pártja és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki 3000 példányban; 4 oldala volt szlovák (Život južného Zemplína), 4 oldala magyar nyelvű. 1968. júl. 8-tól Slovo Zemplína – Zempléni Szó címmel adtak ki kétnyelvű újságot (2-2 oldalon); 1970. ápr. 30-tól 1990 dec.-ig a magyar változat önállóan jelent meg 4 oldalon, 4400 példányban. 1990 dec.-től 1991 jan.-ig Zempléni Változások címmel adtak ki járási újságot. 1992-től Új Zemplén címmel jelenik meg független regionális hetilap a Nika-Bre kiadásában; példányszáma 1994-ben meghaladta a kétezret.
Déli Hírlap 1.
Részletek
Független politikai napilap (Pozsony, 1933. szept. 8.–1934. nov. 15.). Kiadója egy Elszász nevű üzletember volt. A lap 12 hónap után elbukott. – Szerk. Kellner József. – Ir. Kovács Endre: Korszakváltás (1981).
Déli Hírlap 2.
Részletek
Független csallóközi hetilap (Dunaszerdahely, 1991–1998). Kezdetben a DH-Press kiadásában jelent meg, 1993-tól a RAVASZ PRESS adta ki. 1995-től megjelenése rendszertelen. Alcímében (1998-ban) „Regionális közéleti hetilap”-ként, az impresszumban „Országos terjesztésű regionális közéleti hetilapéként” határozta meg magát. – Szerk. Ravasz József.
Délszlovenszkói Magyar Lapok
Részletek
Társadalmi hetilap (Párkány, 1921–1933). Gondos Vilmos nyomdatulajdonos volt a kiadója. Legtöbb száma 4 oldalas volt. – Szerk. Soós Károly.
Délszlovenszkói Újság
Független politikai lap Komárom, 1931). A Komáromi Lapokból kivált Křepelka Elek (később: Környei) szervezte meg. A szerkesztőbizottság tagjai Nagy Jenő szövetkezeti igazgató, Kalvariszky Jenő orvos és Kendi Zoltán korábbi kassai lapszerkesztő voltak. Kezdetben hetente háromszor, később kétszer, végül egyszer jelent meg. A nagy múltú és népszerű Komáromi...megnyit →
Független politikai lap Komárom, 1931). A Komáromi Lapokból kivált Křepelka Elek (később: Környei) szervezte meg. A szerkesztőbizottság tagjai Nagy Jenő szövetkezeti igazgató, Kalvariszky Jenő orvos és Kendi Zoltán korábbi kassai lapszerkesztő voltak. Kezdetben hetente háromszor, később kétszer, végül egyszer jelent meg. A nagy múltú és népszerű Komáromi...megnyit →
Részletek
Független politikai lap Komárom, 1931). A Komáromi Lapokból kivált Křepelka Elek (később: Környei) szervezte meg. A szerkesztőbizottság tagjai Nagy Jenő szövetkezeti igazgató, Kalvariszky Jenő orvos és Kendi Zoltán korábbi kassai lapszerkesztő voltak. Kezdetben hetente háromszor, később kétszer, végül egyszer jelent meg. A nagy múltú és népszerű Komáromi Lapokkal nem bírta a versenyt. – Szerk. Křepelka Elek. – Ir. Szénássy Árpád: A komáromi hírlapírás kétszáz éves története 1789–1989 (1994).
Demokratikus és Nyitott Társadalomért Polgári Társulás
Kulturális, közművelődési, érdekvédelmi, képviseleti és oktatási kérdésekkel foglalkozó szervezet (Csenke, 1993). Célja a demokrácia és nyitott társadalom elveinek népszerűsítése a társadalmi élet területén. Felméréseket végez a magyar nemzeti kisebbséghez tartozók életfeltételeiről Szl.-ban. Önkormányzati szaktanácsadással, vállalkozásfejlesztéssel, rendezvények, képzések szervezésével is foglalkozik, kiadványokat jelentet meg. – Vezető:...megnyit →
Kulturális, közművelődési, érdekvédelmi, képviseleti és oktatási kérdésekkel foglalkozó szervezet (Csenke, 1993). Célja a demokrácia és nyitott társadalom elveinek népszerűsítése a társadalmi élet területén. Felméréseket végez a magyar nemzeti kisebbséghez tartozók életfeltételeiről Szl.-ban. Önkormányzati szaktanácsadással, vállalkozásfejlesztéssel, rendezvények, képzések szervezésével is foglalkozik, kiadványokat jelentet meg. – Vezető:...megnyit →
Részletek
Kulturális, közművelődési, érdekvédelmi, képviseleti és oktatási kérdésekkel foglalkozó szervezet (Csenke, 1993). Célja a demokrácia és nyitott társadalom elveinek népszerűsítése a társadalmi élet területén. Felméréseket végez a magyar nemzeti kisebbséghez tartozók életfeltételeiről Szl.-ban. Önkormányzati szaktanácsadással, vállalkozásfejlesztéssel, rendezvények, képzések szervezésével is foglalkozik, kiadványokat jelentet meg. – Vezető: Kvarda József.
Diákhálózat
A Szl.-ban és Csehországban tanuló egyetemisták országos szervezete (Pozsony, 1991 márc.). A Magyar Diákszövetség és a Felvidéki Diáktanács egyesülésével jött létre. Kulturális, közművelődési, érdekvédelmi és oktatási tevékenységet folytat. Célja a szlovákiai magyar diákság érdekvédelme és képviselete, valamint kulturális életének fellendítése. Feladatának tekinti továbbá az információnyújtást...megnyit →
A Szl.-ban és Csehországban tanuló egyetemisták országos szervezete (Pozsony, 1991 márc.). A Magyar Diákszövetség és a Felvidéki Diáktanács egyesülésével jött létre. Kulturális, közművelődési, érdekvédelmi és oktatási tevékenységet folytat. Célja a szlovákiai magyar diákság érdekvédelme és képviselete, valamint kulturális életének fellendítése. Feladatának tekinti továbbá az információnyújtást...megnyit →
Részletek
A Szl.-ban és Csehországban tanuló egyetemisták országos szervezete (Pozsony, 1991 márc.). A Magyar Diákszövetség és a Felvidéki Diáktanács egyesülésével jött létre. Kulturális, közművelődési, érdekvédelmi és oktatási tevékenységet folytat. Célja a szlovákiai magyar diákság érdekvédelme és képviselete, valamint kulturális életének fellendítése. Feladatának tekinti továbbá az információnyújtást a felsőoktatási lehetőségekről. Koordinálja a klubokból, középiskolás alapcsoportokból érkező kezdeményezéseket, segíti ezek megvalósítását, kulturális, szakmai programokat biztosít tagjai számára. Lapja az Alma Mater. Tagszervezetei: Prága: Ady Endre Diákkör (AED), Brünn: Kazinczy Ferenc Diákklub (KAFEDIK), Pozsony: József Attila Ifjúsági Klub (JAIK), Nyitra: Juhász Gyula Ifjúsági Klub (JUGYIK), Nagyszombat: Nagyszombati Diákklub (NDK), Komárom: Jókai Mór Diákkör (JóMóD), Budapest: Kaszás Attila Diákkör (KAD), Kassa: KIKELET, Besztercebánya: Mikszáth Kálmán Diákklub (MIKÁD). – Vezető: Kotiers Róza.
Divat
Részletek
Képes havilap (Pozsony, 1964. jan.–1967. dec.). A Csehszlovák Nőszövetség kiadásában megjelent Naša móda magyar változata. Korábban (1950. jan.–1964. dec.): Divat és Textil.
Divat és Textil
Részletek
Képes havilap (Pozsony, 1964. jan.–1967. dec.). A Csehszlovák Nőszövetség kiadásában megjelent Naša móda magyar változata. Korábban (1950. jan.–1964. dec.): Divat és Textil.
Dolgozó Fiatalság
Részletek
Kommunista ifjúsági havi lap (Prága, 1926). 5 száma jelent meg. Kiadója Antonín Novotný volt. Korábban Fiatal Kommunista, majd Kommunista Ifjúmunkás, később Fiatal Dolgozó címen adták ki. – Szerk. Madarász István.
Dolgozó Nő
-> Nő; Dolgozó Nő
A szlovákiai magyar nők lapja (Pozsony, 1952–1992). A Csehszlovák, ill. Szlovák Nőszövetség képes hetilapjaként indult. Első száma 1952. jan. 15-én jelent meg Dolgozó Nő címmel. 1955-től havonta kétszer, 1965-től nagyobb formátumban jelent meg. 1966 jan.-jától Nő címmel hetilapként, 1975–1976-ban kéthetenként, 1977-től újra hetenként jelent...megnyit →
A szlovákiai magyar nők lapja (Pozsony, 1952–1992). A Csehszlovák, ill. Szlovák Nőszövetség képes hetilapjaként indult. Első száma 1952. jan. 15-én jelent meg Dolgozó Nő címmel. 1955-től havonta kétszer, 1965-től nagyobb formátumban jelent meg. 1966 jan.-jától Nő címmel hetilapként, 1975–1976-ban kéthetenként, 1977-től újra hetenként jelent...megnyit →
Részletek
Dolgozó Nő (FI)
A szlovákiai magyar nők lapja (Pozsony, 1952–1992). A Csehszlovák, ill. Szlovák Nőszövetség képes hetilapjaként indult. Első száma 1952. jan. 15-én jelent meg Dolgozó Nő címmel. 1955-től havonta kétszer, 1965-től nagyobb formátumban jelent meg. 1966 jan.-jától Nő címmel hetilapként, 1975–1976-ban kéthetenként, 1977-től újra hetenként jelent meg, 1981-től 24 oldalon. 1991-ben több hónapos szünet után jelent meg újra kéthetente a Diákhálózat kiadásában. Kezdettől fogva érdeklődéssel követte a csehszlovákiai magyar irodalom fejlődését, munkatársai között mindig találunk írókat, költőket. Rendszeresen foglalkozott a megjelent irodalmi alkotásokkal (Tájoló) és az olvasómozgalom kérdéseivel (Egy hónap – egy könyv). 1992-ben megszűnt, és helyét az Új Nő vette át. – Szerk. Hanka Nová (1952), Turi Mária (1953), Szarkáné Lévay Erzsébet (1962), Haraszti-Mészáros Erzsébet (1972), Pákozdi Gertrúd (1985), Zácsek Erzsébet (1989), Grendel Ágota (1990), Kocsis Aranka (1991).
Duna Menti Múzeum
Regionális múzeum (Komárom, 1886). – Az első múzeumot és az azt fenntartó múzeumegyesületet 1886-ban alapították Komáromban (Komárom Vármegyei és Komárom Városi Történeti és Régészeti Egylet, 1886–1900). Különböző neveken működött egészen 1945-ig. – 1974-ig járási múzeumként, majd 1991-ig ~ néven tevékenykedett. Az intézmény főépületét, ahol...megnyit →
Regionális múzeum (Komárom, 1886). – Az első múzeumot és az azt fenntartó múzeumegyesületet 1886-ban alapították Komáromban (Komárom Vármegyei és Komárom Városi Történeti és Régészeti Egylet, 1886–1900). Különböző neveken működött egészen 1945-ig. – 1974-ig járási múzeumként, majd 1991-ig ~ néven tevékenykedett. Az intézmény főépületét, ahol...megnyit →
Részletek
Duna Menti Múzeum (SzL)
Regionális múzeum (Komárom, 1886). – Az első múzeumot és az azt fenntartó múzeumegyesületet 1886-ban alapították Komáromban (Komárom Vármegyei és Komárom Városi Történeti és Régészeti Egylet, 1886–1900). Különböző neveken működött egészen 1945-ig. – 1974-ig járási múzeumként, majd 1991-ig ~ néven tevékenykedett. Az intézmény főépületét, ahol a régió régészetét, történetét, néprajzát bemutató állandó kiállítása is látható, muzeológiai célokból 1913-ban építették. További állandó kiállításai a várostörténeti kiállítás, a Jókai- és Lehár-emlékszoba, valamint a római kori lapidárium. 1975 óta szakmai felügyelete alá tartozik a Martosi Tájház. 1979-ben indította útjára a Spravodaj Oblastného podunajského múzea (A Duna Menti Múzeum Értesítője) c. kétnyelvű periodikumát (az 5. számtól a publikáció címe Iuxta Danubium). – 1991-ben alakult meg a komáromi múzeum szervezeti keretei között a Duna Menti Múzeum Szlovákiai Magyar Nemzetiségi Osztálya országos hatáskörrel, egy leendő önálló szlovákiai magyar múzeum csírájaként. Célul tűzte ki a dél-szlovákiai múzeumok gyűjteményeinek felmérését. – 2002-ben a múzeum a Nyitrai kerület önkormányzata határozata alapján a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma nevet vette fel, és tevékenységi körében a szlovákiai magyarságot ért jogfosztottság időszakának bemutatása és dokumentálása kapott hangsúlyt. 2007-ben a nevét a kerületi önkormányzat ~ra változtatta. – Vezető: Csütörtöky József.
Duna Menti Múzeum Szlovákiai Magyar Nemzetiségi Osztálya
-> Duna Menti Múzeum
Regionális múzeum (Komárom, 1886). – Az első múzeumot és az azt fenntartó múzeumegyesületet 1886-ban alapították Komáromban (Komárom Vármegyei és Komárom Városi Történeti és Régészeti Egylet, 1886–1900). Különböző neveken működött egészen 1945-ig. – 1974-ig járási múzeumként, majd 1991-ig ~ néven tevékenykedett. Az intézmény főépületét, ahol...megnyit →
Regionális múzeum (Komárom, 1886). – Az első múzeumot és az azt fenntartó múzeumegyesületet 1886-ban alapították Komáromban (Komárom Vármegyei és Komárom Városi Történeti és Régészeti Egylet, 1886–1900). Különböző neveken működött egészen 1945-ig. – 1974-ig járási múzeumként, majd 1991-ig ~ néven tevékenykedett. Az intézmény főépületét, ahol...megnyit →
Részletek
Duna Menti Múzeum (SzL)
Regionális múzeum (Komárom, 1886). – Az első múzeumot és az azt fenntartó múzeumegyesületet 1886-ban alapították Komáromban (Komárom Vármegyei és Komárom Városi Történeti és Régészeti Egylet, 1886–1900). Különböző neveken működött egészen 1945-ig. – 1974-ig járási múzeumként, majd 1991-ig ~ néven tevékenykedett. Az intézmény főépületét, ahol a régió régészetét, történetét, néprajzát bemutató állandó kiállítása is látható, muzeológiai célokból 1913-ban építették. További állandó kiállításai a várostörténeti kiállítás, a Jókai- és Lehár-emlékszoba, valamint a római kori lapidárium. 1975 óta szakmai felügyelete alá tartozik a Martosi Tájház. 1979-ben indította útjára a Spravodaj Oblastného podunajského múzea (A Duna Menti Múzeum Értesítője) c. kétnyelvű periodikumát (az 5. számtól a publikáció címe Iuxta Danubium). – 1991-ben alakult meg a komáromi múzeum szervezeti keretei között a Duna Menti Múzeum Szlovákiai Magyar Nemzetiségi Osztálya országos hatáskörrel, egy leendő önálló szlovákiai magyar múzeum csírájaként. Célul tűzte ki a dél-szlovákiai múzeumok gyűjteményeinek felmérését. – 2002-ben a múzeum a Nyitrai kerület önkormányzata határozata alapján a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma nevet vette fel, és tevékenységi körében a szlovákiai magyarságot ért jogfosztottság időszakának bemutatása és dokumentálása kapott hangsúlyt. 2007-ben a nevét a kerületi önkormányzat ~ra változtatta. – Vezető: Csütörtöky József.
Duna Menti Tavasz
A szlovákiai magyar amatőr gyermekbábozás és színjátszás (csoportok és egyének) egész évi alkotó tevékenységének bemutatója, seregszemléje (Dunaszerdahely, 1976–). 1982-ig a Népművelési Intézet Nemzetiségi Osztálya, ill. a Dunaszerdahelyi járási Népművelési Központ volt a rendezője, majd a Csemadok KB vette át a szervezését. A kezdetektől jelentős...megnyit →
A szlovákiai magyar amatőr gyermekbábozás és színjátszás (csoportok és egyének) egész évi alkotó tevékenységének bemutatója, seregszemléje (Dunaszerdahely, 1976–). 1982-ig a Népművelési Intézet Nemzetiségi Osztálya, ill. a Dunaszerdahelyi járási Népművelési Központ volt a rendezője, majd a Csemadok KB vette át a szervezését. A kezdetektől jelentős...megnyit →
Részletek
Duna Menti Tavasz − Dunaszerdahely (ST)
A szlovákiai magyar amatőr gyermekbábozás és színjátszás (csoportok és egyének) egész évi alkotó tevékenységének bemutatója, seregszemléje (Dunaszerdahely, 1976–). 1982-ig a Népművelési Intézet Nemzetiségi Osztálya, ill. a Dunaszerdahelyi járási Népművelési Központ volt a rendezője, majd a Csemadok KB vette át a szervezését. A kezdetektől jelentős szerepet játszott az anyanyelvi kultúra megőrzésében. Az 1989-es rendszerváltással sem változott a szerepe, ám a Csemadok KB Titkárságának leépítésével (1994–1996) nehéz helyzetbe került. 1996-tól a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya vette át a szervezését, a Dunaszerdahelyi Önkormányzat és az Illyés Közalapítvány anyagi támogatásának segítségével. Az akkori közéleti-politikai hangulatban csökkent a seregszemlére jelentkező csoportok száma, de 1997-től a szervezőknek sikerült a mozgalmat stabilizálni. Megerősödött a mozgalom Közép-Szl.-ban is, itt is bábcsoportok alakultak, amelyek hosszú éveken keresztül meghatározó szereppel bírtak és bírnak. Amikor 1999-ben állami (kisebbségi) pályázatok révén anyagi eszközökhöz jutott a Csemadok, a szervezők a mozgalmat szakmai képzések rendezésével erősítették meg. Bábos és gyermekszínjátszó csoportok vezetői kaptak lehetőséget szakmai ismereteik bővítésére. A hazai szakemberek mellett neves magyarországi bábos és színész szakemberek is bekapcsolódtak a mozgalomba, akik nem csak a képzések vezetését segítik, hanem biztosítják a mozgalom szakmaiságát és a rangos magyarországi versenyeken való részvételt. A seregszemle az utóbbi években jelentős szerkezeti változáson esett át, az országos döntő saját királyával, kormányzójával, udvartartásával Mesevárossá alakult, hogy a csoportokat (a városlakókat) egybe tudja kovácsolni. A rendezvény idején Fürge Irka c. belső tájékoztató kiadványt jelentet meg.
Dunaszerdahely és Vidéke Polgári Társulás
-> Rákóczi Szövetség 2.
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában...megnyit →
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában...megnyit →
Részletek
Rákóczi Szövetség (FI)
Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában létrehozott ún. célalaphálózat végzi. A ~ céljai hatékonyabb elérése és anyagi hátterének biztosítása érdekében hozta létre 1990-ben a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványt (korábban a Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány), mely 2000-től kiemelten közhasznú szervezetként támogatja a csehországi, szlovákiai és kárpátaljai magyarság társadalmi, gazdasági és kulturális életét. Az alapítvány a célalapokon keresztül juttatja el anyagi támogatását az adott régiókba. 2000-től az Alapítvány a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével együtt szervezője a Felvidéken folyó iskolai beiratkozási programnak. Ennek célja, hogy sokrétű szervezőmunkával elérje a magyar iskolába beiratkozó diákok számarányának növelését. Ez a kezdeményezés azóta beiskolázási támogatásként beépült a Magyar Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvénybe is. – Vezető: Dobossy László (1989), Halzl József (1990).
Dunatáj
Járási hetilap (Komárom, 1962–). 1989-ig az Szlovákia Kommunista Pártja Járási Bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki. 1959. márc. 6-tól a Komárňanské noviny önálló változataként Hangunk címmel jelent meg. Az árvíz idején (1965. jún. 15.–szept. 25.) napilap volt, példányszáma 11 ezer, mely egy...megnyit →
Járási hetilap (Komárom, 1962–). 1989-ig az Szlovákia Kommunista Pártja Járási Bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki. 1959. márc. 6-tól a Komárňanské noviny önálló változataként Hangunk címmel jelent meg. Az árvíz idején (1965. jún. 15.–szept. 25.) napilap volt, példányszáma 11 ezer, mely egy...megnyit →
Részletek
Járási hetilap (Komárom, 1962–). 1989-ig az Szlovákia Kommunista Pártja Járási Bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki. 1959. márc. 6-tól a Komárňanské noviny önálló változataként Hangunk címmel jelent meg. Az árvíz idején (1965. jún. 15.–szept. 25.) napilap volt, példányszáma 11 ezer, mely egy év múlva 1500-ra csökkent, ezért 1967. jan. 28-án megszüntették. 1969. febr. 21-től Dunaj címmel adták ki, 1975-től kétnyelvűen. 1989 óta a Danubius Press jelenteti meg ~ címmel magyarul. Regionális lapként a Komáromi és az Érsekújvári járás, valamint a Duna mente problémáival foglalkozik. Hetente tíz oldalon jelenik meg, 2004 nov.-étől havonta egyszer 4–6 oldalas irodalmi melléklettel. 2005-től regionális internetes hírportálként is működik. – Szerk. Morovič Lajos.
Egészség; Népegészség; Vöröskeresztes Híradó
Egészségügyi ismeretterjesztő folyóirat. A Csehszlovák Vöröskereszt Szlovákiai KB-jának a havilapja. Korábban Vöröskeresztes Híradó (Pozsony, 1953–1959), majd Népegészség (Pozsony, 1960–1991), 1991-től Egészség címmel jelent meg. 1994-ben anyagi okok miatt megszűnt. – Szerk. Juraj Bogdaň (1960); szerkesztőbizottság (1967); Juraj Bogdaň (1987); Milan Kenda (1991); Ilza Klásková...megnyit →
Egészségügyi ismeretterjesztő folyóirat. A Csehszlovák Vöröskereszt Szlovákiai KB-jának a havilapja. Korábban Vöröskeresztes Híradó (Pozsony, 1953–1959), majd Népegészség (Pozsony, 1960–1991), 1991-től Egészség címmel jelent meg. 1994-ben anyagi okok miatt megszűnt. – Szerk. Juraj Bogdaň (1960); szerkesztőbizottság (1967); Juraj Bogdaň (1987); Milan Kenda (1991); Ilza Klásková...megnyit →
Részletek
Egészségügyi ismeretterjesztő folyóirat. A Csehszlovák Vöröskereszt Szlovákiai KB-jának a havilapja. Korábban Vöröskeresztes Híradó (Pozsony, 1953–1959), majd Népegészség (Pozsony, 1960–1991), 1991-től Egészség címmel jelent meg. 1994-ben anyagi okok miatt megszűnt. – Szerk. Juraj Bogdaň (1960); szerkesztőbizottság (1967); Juraj Bogdaň (1987); Milan Kenda (1991); Ilza Klásková (1992); Huszárné Dr. Seres Vlaszta (1993).
Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál
Színjátszók fesztiválja (1999–). A Falusi Színjátszó Csoportok Fesztiváljából alakult ki Királyhelmecen elsősorban azon klasszikus színművekkel, népszínművekkel, esztrádműsorokkal és dramatikus népi játékokkal jelentkező – főleg falusi – színjátszó együttesek számára, amelyek koncepcionális okok miatt nem fértek be a Jókai Napok műsorába. A fesztivál alapeszméje azóta többször...megnyit →
Színjátszók fesztiválja (1999–). A Falusi Színjátszó Csoportok Fesztiváljából alakult ki Királyhelmecen elsősorban azon klasszikus színművekkel, népszínművekkel, esztrádműsorokkal és dramatikus népi játékokkal jelentkező – főleg falusi – színjátszó együttesek számára, amelyek koncepcionális okok miatt nem fértek be a Jókai Napok műsorába. A fesztivál alapeszméje azóta többször...megnyit →
Részletek
Színjátszók fesztiválja (1999–). A Falusi Színjátszó Csoportok Fesztiváljából alakult ki Királyhelmecen elsősorban azon klasszikus színművekkel, népszínművekkel, esztrádműsorokkal és dramatikus népi játékokkal jelentkező – főleg falusi – színjátszó együttesek számára, amelyek koncepcionális okok miatt nem fértek be a Jókai Napok műsorába. A fesztivál alapeszméje azóta többször módosult. 2003-tól, két helyszínen rendezik meg, Szepsiben és Buzitán, s a rendezvény fölvette az Egressy Béni Színjátszó Fesztivál nevet. A szemle szervezői Lakoma címmel évről évre fesztiválújságot jelentetnek meg. – Ir. Kozsár Zsuzsa: Egy színjátszófesztivál miértjei (Új Szó, 2007. nov. 19.).
Egyenes Úton
Társadalmi és kritikai lap (Rimaszombat, 1935–1936). 3 száma jelent meg Farkas István kiadásában. „A nemzeti szellemű magyar kisebbségi ifjúság társadalmi és kritikai figyelőjének" nevezte magát. Gömöri volt egyetemisták indították el Gömöri Diéta nevű „reform-mozgalmuk" keretében. A mozgalom és a lap is hamarosan megszűnt. – Szerk. Baráth...megnyit →
Társadalmi és kritikai lap (Rimaszombat, 1935–1936). 3 száma jelent meg Farkas István kiadásában. „A nemzeti szellemű magyar kisebbségi ifjúság társadalmi és kritikai figyelőjének" nevezte magát. Gömöri volt egyetemisták indították el Gömöri Diéta nevű „reform-mozgalmuk" keretében. A mozgalom és a lap is hamarosan megszűnt. – Szerk. Baráth...megnyit →
Részletek
Társadalmi és kritikai lap (Rimaszombat, 1935–1936). 3 száma jelent meg Farkas István kiadásában. „A nemzeti szellemű magyar kisebbségi ifjúság társadalmi és kritikai figyelőjének” nevezte magát. Gömöri volt egyetemisták indították el Gömöri Diéta nevű „reform-mozgalmuk” keretében. A mozgalom és a lap is hamarosan megszűnt. – Szerk. Baráth László.
Egyesült Magyar Párt (EMP); Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt
Szl.-i magyar politikai párt (1936). A párt teljes neve Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt volt, a mindennapokban azonban az Egyesült Magyar Párt (EMP) megnevezés volt használatos. Az Országos Keresztényszocialista Párt (OKP) és a Magyar Nemzeti Párt (MNP) egyesülése által jött létre 1936...megnyit →
Szl.-i magyar politikai párt (1936). A párt teljes neve Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt volt, a mindennapokban azonban az Egyesült Magyar Párt (EMP) megnevezés volt használatos. Az Országos Keresztényszocialista Párt (OKP) és a Magyar Nemzeti Párt (MNP) egyesülése által jött létre 1936...megnyit →
Részletek
Szl.-i magyar politikai párt (1936). A párt teljes neve Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt volt, a mindennapokban azonban az Egyesült Magyar Párt (EMP) megnevezés volt használatos. Az Országos Keresztényszocialista Párt (OKP) és a Magyar Nemzeti Párt (MNP) egyesülése által jött létre 1936 jún.-ában. A két párt egyesítésére irányuló törekvések végigkísérték a szl.-i magyar politika két háború közötti történetét. Az egységes magyar párt felé az első lépések még a húszas évek elején történtek meg, amikor az ellenzékben politizáló szl.-i magyar és német pártok megalakították a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottságát. Az 1925-ös parlamenti választások előtt a Kisgazdapárt (Magyar Nemzeti Párt) tett kísérletet egy egységes magyar ellenzéki politikai párt létrehozására, ám sikertelenül. A két meghatározó magyar párt együttműködése a Magyar Nemzeti Párt ún. aktivista korszakának lezárultával erősödött meg. Az 1929-es és 1935-ös parlamenti választásokon a két párt közös listával indult, majd közös parlamenti klubot alakított. Az egyesülés legfőbb akadályát a két párt vezetői között meglévő ideológiai, stratégiai és személyes ellentétek jelentették. A harmincas évek közepén a nemzetközi viszonyokban bekövetkezett változások, s ezeknek a csehszl. belpolitikai helyzetre gyakorolt hatása azonban új helyzetet teremtett. A budapesti kormányzat is egyre nagyobb nyomást gyakorolt az MNP és az OKP vezetőire az egységes magyar politizálás megteremtése érdekében. Erre elsőként az MNP reagált, amely a budapesti kormánykörökkel való egyeztetést követően 1936. jan. 10-én Csehszlovákia magyarságához címmel az egységes magyar párt megteremtését szorgalmazó felhívást tett közzé a Prágai Magyar Hírlap hasábjain. Az OKP tagságának és vezetésének nagy része ellenezte az egyesülést. Különösen a párton belüli papi szárny (Országos Keresztényszocialista Párt) elutasító véleménye volt markáns. Ők az egyesülés helyett az MNP-nek az OKP-be való beolvadását szerették volna elérni. A mo.-i politika nyomására azonban az OKP vezetése végül elfogadta az egységes párt tervét. A megegyezést 1936 márc.-ában Budapesten írták alá a két párt képviselői. Ezt követően szakértői tárgyalások kezdődtek a leendő párt szervezeti felépítéséről, programjáról és a vezetői posztok elosztásáról. Az ~ megalakulására végül 1936. jún. 21-én került sor Érsekújvárott. A pártegyesítő kongresszuson elnökké Jaross Andort, ügyvezető elnökké pedig Esterházy Jánost választották, az országos pártvezetés posztjait pedig paritásos alapon osztották el. Az Országos Pártvezetőség a pártmunka hatékonysága érdekében 10 szakosztályt hozott létre: az ipari és kereskedelmi, a mezőgazdasági, a munkás, az ifjúsági, a közalkalmazotti, az egyházi, a kulturális, a jogügyi, a szociális és a nemzetiségi szakosztályt. A ~ sajtóorgánuma a Prágai Magyar Hírlap, a Barázda és az Új Hírek c. lapok voltak. Az országos pártegyesítést követően kezdődött el a helyi pártszervezetek egyesítése, ami számos problémát vetett fel, és sok torzsalkodással járt együtt. A pártegyesítés kapcsán felmerülő gondok ellenére az ~ létrejötte hatékonyabbá tette a szl.-i magyarság politikai érdekképviseletét. A párt programja ötvözte a két elődpárt célkitűzéseit, hangsúlyos szerepet kaptak benne a keresztényszocialista és a nemzeti értékek. Az ~ rendkívül aktívan lépett fel az 1937–1938-ban kibontakozó belpolitikai küzdelmekben, és igyekezett állandóan napirenden tartani a kisebbségi kérdést. Az 1938-as községi választások előtt – a Szudétanémet Párt hasonló fellépésének sikerét látva – az ~ kampányt kezdett annak érdekében, hogy a többi politikai pártot kiszorítsa a magyar vidékekről. A sajtóban és más eszközökkel folytatott kampány és a nemzetközi politikában bekövetkezett változások hatására a magyar települések lakossága tömegesen lépett be, ill. jelentkezett át az ~ba. Ennek köszönhetően az 1938 máj.-ában megtartott választások az ~ jelentős sikerét hozta. 38 tavaszán majd szept.-ében kibontakozó belpolitikai válságban az ~ megfontolt politikájának köszönhetően D-Szl.-ban végig nyugalom honolt, s nem került sor nemzetiségi viszályokra. A napról napra változó kül- és belpolitikai helyzetben az ~ a kormány által javasolt nemzetiségi alapú kantonrendszer (nemzetiségi statútum) helyett először a teljes nemzeti önkormányzat megvalósítását követelte, szept. közepén azonban már a magyar kisebbség önrendelkezési jogának megadását és népszavazást sürgetett a magyar lakosságú területek ügyében. A müncheni egyezmény megvalósulását követően az ~ az etnikai elvű határkorrekció érvényesítését követelte, a magyar–szlovák államhatárról folytatott komáromi tárgyalásokon azonban nem sikerült képviselethez jutnia. Elsősorban az ~ tisztségviselői alakították meg a komáromi tárgyalások idején a Magyar Nemzeti Tanácsot. Mivel a várható „visszacsatolás” közeledtével egyre többen kérték felvételüket az ~ba, ezért a párt vezetősége okt. végén tagfelvételi tilalmat rendelt el. Az első bécsi döntés következtében a ~ tagságának nagy része az anyaországhoz került. A megváltozott körülményekhez hozzáigazított programját az 1939. jan. 19-én, Komáromban megtartott kongresszusán fogadta el, ahol felvette a Felvidéki Magyar Párt nevet. A párt elnöke továbbra is Jaross Andor maradt, aki egyre inkább a jobboldali radikalizmus irányába igyekezett vinni a pártot. A visszacsatolt területeknek az anyaországba való beolvasztása számos konfliktus forrása volt a központi kormányzat és a Felvidéki Magyar Párt között, ami oda vezetett, hogy Teleki Pál miniszterelnök döntése alapján a pártot 1940 tavaszán beolvasztották a kormányon lévő Magyar Élet Pártjába. Szl.-ban viszont Szlovenszkói Magyar Párt néven a második vh. végéig tovább működött.
Egyesült Szepesi Hírnök
A szepesi politikai hetilap (Lőcse, Igló, 1920–1938). Az Országos Keresztényszocialista Párt szepességi orgánuma volt, s fennállása idején többször nevet változtatott: Szepesi Lapok (1921–1922); Szepesi Hírlap (1922–1925); Szepesi Híradó – Szepesi Hírlap (1925–1932); Szepesi Híradó (1932–1938). A kisebbségi sérelmek éles elítélése miatt gyakran elkobozták, s 1921....megnyit →
A szepesi politikai hetilap (Lőcse, Igló, 1920–1938). Az Országos Keresztényszocialista Párt szepességi orgánuma volt, s fennállása idején többször nevet változtatott: Szepesi Lapok (1921–1922); Szepesi Hírlap (1922–1925); Szepesi Híradó – Szepesi Hírlap (1925–1932); Szepesi Híradó (1932–1938). A kisebbségi sérelmek éles elítélése miatt gyakran elkobozták, s 1921....megnyit →
Részletek
A szepesi politikai hetilap (Lőcse, Igló, 1920–1938). Az Országos Keresztényszocialista Párt szepességi orgánuma volt, s fennállása idején többször nevet változtatott: Szepesi Lapok (1921–1922); Szepesi Hírlap (1922–1925); Szepesi Híradó – Szepesi Hírlap (1925–1932); Szepesi Híradó (1932–1938). A kisebbségi sérelmek éles elítélése miatt gyakran elkobozták, s 1921. aug. 28-tól 1923. márc. 19-ig be is volt tiltva. 1918 előtt, s néhány hónapig 1938 után is létezett. – Szerk. Kőszeghy Elemér, Talléry Gyula, Polnisch Artúr.
Együttélés Politikai Mozgalom (EPM)
Szlovákiai magyar politikai mozgalom (Pozsony, 1990 márc.–1998). A konzervatív és liberális eszmerendszert egyaránt magáénak valló, nemzeti elkötelezettségű mozgalom. Az 1990-es parlamenti választásokon a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal koalícióban vett részt, s öt képviselőt juttatott be a prágai Szövetségi Gyűlésbe (Baculák Veronika, Duray Miklós, Nyitray László,...megnyit →
Szlovákiai magyar politikai mozgalom (Pozsony, 1990 márc.–1998). A konzervatív és liberális eszmerendszert egyaránt magáénak valló, nemzeti elkötelezettségű mozgalom. Az 1990-es parlamenti választásokon a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal koalícióban vett részt, s öt képviselőt juttatott be a prágai Szövetségi Gyűlésbe (Baculák Veronika, Duray Miklós, Nyitray László,...megnyit →
Részletek
Az Együttélés Politikai Mozgalom pecsétje (FI)
Szlovákiai magyar politikai mozgalom (Pozsony, 1990 márc.–1998). A konzervatív és liberális eszmerendszert egyaránt magáénak valló, nemzeti elkötelezettségű mozgalom. Az 1990-es parlamenti választásokon a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal koalícióban vett részt, s öt képviselőt juttatott be a prágai Szövetségi Gyűlésbe (Baculák Veronika, Duray Miklós, Nyitray László, Gyimesi György, Nieboda Vladilav), hetet pedig a pozsonyi Szlovák Nemzeti Tanácsba (Bauer Edit, Dobos László, Harna István, Hirjak Mikuláš, Mikó Jenő, Szabó Rezső, Rózsa Ernő). 1992-ben a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal, ill. a Magyar Néppárttal indult a parlamenti választásokon, s nyolc mandátumhoz jutott a Szövetségi Gyűlésben (Duray Miklós, Bajnok István, Batta István, Boros Zoltán, Pázmány Péter, Andrássy Ferenc, Gawlik Stanislaw, Mihályi Molnár László), kilenchez pedig a Szlovák Nemzeti Tanácsban (Bauer Edit, Dobos László, Duka Zólyomi Árpád, Köteles László, Komlósy Zsolt, Filakovszky János, Fehér Miklós, Harna István, Rózsa Ernő). 1994-től részt vett a Magyar Koalíció munkájában, ennek tagjaként indult a parlamenti választásokon és kilenc mandátumot szerzett (Bauer Edit, Boros Zoltán, Duka Zólyomi Árpád, Duray Miklós, Komlósy Zsolt, Köteles László, Kvarda József, Pásztor István, Rózsa Ernő). 1998-ban a Magyar Koalíció Pártja keretében egyesült a másik két magyar politikai tömörüléssel. – Vezető: Duray Miklós. – Ir. Pogány Erzsébet szerk.: Az Együttélés öt éve. Eseménynaptár és dokumentumgyűjtemény 1990–1995 (?).
Életünk
Részletek
Családi hetilap (Pozsony, 1995–1998). A Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és a Jólétért politikai párt sajtóorgánuma. A párt megszűntével a lap is megszűnt, utolsó száma 1998 dec.-ben jelent meg. – Szerk. Szőke József (1995); Szőke Edit (1997).