Szlovákiai Magyar Adatbank » Keresés » Földrajz Földrajz – Szlovákiai Magyar Adatbank
Lexikonok - Földrajz
17 találat

Bodrog (Bodrog)

Részletek

A Latorca és Ondava folyók összefolyásától nevezik a folyót ~-nak. Hossza Sz.-ban 15 km, átlagos vízhozama 120 m³/s. Az egyetlen hajózható kelet-szlovákiai folyó, vízmélysége eléri a 230 cm-t. Bodrogszögnél lépi át a szlovák-magyar államhatárt.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Földrajz
SzerzőUZs - Urbán Zsolt
Rövid URL
ID518612
Módosítás dátuma2024. október 28.

Dudvág (Dudváh)

Részletek

Szilád (Siladice) község mellett a Dubová patak jobboldali leágazása. Teljes hossza kb. 97 km, vízgyűjtó területe kb. 1500 km². A Vággal párhuzamosan délnek folyik, Vízkelet községnél egyesül a Fekete-vízzel, ahol Dk-nek fordul. Nyárasdtól keletre ömlik a Kis-Dunába. Vízgazdálkodás szempontjából jelentős.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Földrajz
TelepülésSzilád [Siladice]
SzerzőUZs - Urbán Zsolt
Rövid URL
ID518607
Módosítás dátuma2024. október 28.

Duna (Dunaj)

Részletek

Európa második leghosszabb folyója. Hossza Sz.-ban 22 km, majd 172 km hosszan határfolyó, vízhozama Pozsonynál 2 025 m³/s. Szlovákiai fontosabb mellékfolyói a Vág, a Garam és az Ipoly. A Dévényi kapunál lép Szl. területére, majd Dunacsúnytól az Ipoly torkolatáig határfolyó Szl. és Mo. között. Pozsony a folyó jobb partján terül el, a déli oldalon, a bal parton fekszik Pozsonyligetfalu. A két városrészt immár öt híd köti össze a ~ fölött. A ~ fontos hajózási útvonal. A teherhajózás szempontjából jelentős a pozsonyi és a komáromi hajókikötő. A Kis-Duna a ma már szintén a fővároshoz tartozó Vereknyénél ágazik el a fő ágtól, és Komáromnál csatlakozik újra a főmederhez. A folyamszabályozásnak köszönhetően a folyónak ez a szakasza árvízmentessé vált, és ma már nem ismétlődhet meg az 1965 évi nagy dunai árvíz, amikor a folyó Patnál majd Csicsónál átszakította a gátat és hatalmas károkat okozva elöntött több tízezer hektárnyi területet. A folyamszabályozás és a vízlépcsők megépítése nagymértékben megváltoztatta a folyó ökológiai rendszereit. Az utolsó ilyen beavatkozás a bősi vízerőmű megépítése volt. Az erőművet 1992-ben helyezték üzembe. Az erőmű építése során a ~ vízhozamának 80 százalékát az erőmű üzemvízcsatornájába terelték. Ennek következtében jelentősen megváltoztak a talajvízviszonyok. A meder az üzemvízcsatorna torkolatánál jelentősen mélyült, s ezáltal a talajvízszint is csökkent.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Földrajz
SzerzőUZs - Urbán Zsolt
Rövid URL
ID518617
Módosítás dátuma2024. október 28.

Erdőhát 2.

Részletek

A Kis-Kárpátoktól nyugatra, a Morva folyóig elterülő sík vidék. Eredeti magyar neve Burmező. Kora középkori magyar lakossága, mely részben székely eredetű volt, a középkor folyamán felszívódott a morva és szlovák lakosságban. Emléküket több földrajzi név őrzi.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Földrajz
SzerzőUZs - Urbán Zsolt
Rövid URL
ID488440
Módosítás dátuma2024. október 28.

Garam (Hron)

Részletek

A Duna baloldali mellékfolyója. Hossza 298 km, vízgyűjtő területe 5465 km², átlagos vízhozama 55,2 m³/s. Az Alacsony-Tátrában, a Király-hegy DK.-i oldalán ered 960 m magasságban. A kezdetben nagy esésű, gyors vizű folyó Besztercebányánál déli irányba fordul, majd a Selmeci-hegység déli nyúlványainál, a Szlovák-kapun áthaladva lép a Kisalföld észak-keleti részére, a Garam menti-síkságra, azon déli irányban végighaladva, Garamkövesdnél 107 tengerszint feletti magasságban ömlik a Dunába. Vízhozama ápr.-ban a legnagyobb, jan., febr. hónapokban a legkisebb. Nem hajózható, de a 20. sz. elejéig főleg Zólyom környékén faúsztatásra használták.

 

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Földrajz
SzerzőUZs - Urbán Zsolt
Rövid URL
ID518603
Módosítás dátuma2024. október 28.

Hegyentúl; Erdőhát (Záhorie)

Részletek

A Kis-Kárpátoktól nyugatra, a Morva folyóig elterülő sík vidék. Eredeti magyar neve Burmező. Kora középkori magyar lakossága, mely részben székely eredetű volt, a középkor folyamán felszívódott a morva és szlovák lakosságban. Emléküket több földrajzi név őrzi.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Földrajz
SzerzőUZs - Urbán Zsolt
Rövid URL
ID488440
Módosítás dátuma2024. október 28.

Hernád (Hornád)

Részletek

A Sajó bal parti mellékfolyója. A Király-hegy északi oldalán ered, Teljes hossza 286 kilométer, szlovákiai hossza 168 km, vízgyűjtő területe kb. 4400 km², vízhozama nagyon ingadozó, tavaszi olvadáskor a legnagyobb, legkisebb pedig ősszel. A K irányban folyó ~ Sároskőszegnél (Kysak) hirtelen D-nek fordul, áthalad Kassán és Abaújnádasd (Trstené pri Hornáde) községnél hagyja el Szl.-t. 10 km hosszan határfolyó. Mo. területén ömlik a Sajóba. Jelentős a ~on épült Óruzsini-víztározó (Ružín). A folyó vízhozamát a tározóból leengedett vízmennyiséggel szabályozzák.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Földrajz
SzerzőUZs - Urbán Zsolt
Rövid URL
ID518608
Módosítás dátuma2024. október 28.

Ipoly (Ipeľ)

Részletek

A Duna bal oldali mellékfolyója, határfolyó Szl. és Mo. között. Hossza 254 km. Szlovákiai vízgyűjtő területe kb. 3 649  km², átlagos vízhozama 21 m³/s. A Vepor-hegységben ered. Vilkénél éri el az országhatárt, s innen kb. 140 km hosszan határfolyó. Ipolyságnál lépi át teljesen a határt, Szobnál (Mo.) ömlik a Dunába. Vízhozamát tekintve szélsőségesnek tekinthető, van, amikor szinte teljesen kiszárad, áradáskor azonban a hozzá nem értő számára akár hajózhatónak is tűnhet.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Földrajz
SzerzőUZs - Urbán Zsolt
Rövid URL
ID518604
Módosítás dátuma2024. október 28.

Kis-Duna (Malý Dunaj)

Részletek

A leghosszabb és legnagyobb Duna-ág, hossza 135 km. Vereknyénél ágazik ki a Dunából. Ártéri erdőkkel szegélyezett síksági folyó. Hossza 128 km. vízgyűjtő területe 3173 km², átlagos vízhozama Nádszegnél 27,8 m³/s. Baloldali mellékfolyói a Fekete-víz és a Dudvág. A Vággal Gútánál egyesül, onnan Komáromig Vág-Duna a neve. A folyón régen számos vízimalom (cölöpös és hajómalom) működött. Három felújított cölöpös malom (Jókán, Tallóson, Pozsonyeperjesen) és a gútai hajómalom múzeumként látogatható. Szelíd folyása révén kiválóan alkalmas a víziturizmusra. A folyón három kisméretű vízerőmű található.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Földrajz
TelepülésVereknye [Vrakuňa] / Gúta [Kolárovo]
SzerzőUZs - Urbán Zsolt
Rövid URL
ID518606
Módosítás dátuma2024. október 28.

Latorca (Latorica)

Részletek

A Vereckei-hágó közelében ered 850 m-es tengerszint feletti magasságban. Hossza 188 km, ebből 31,4 km Szl.-ban található. Vízgyűjtő területe 3130 km², átlagos vízhozama 37 m³/s. Szirénfalva és Battyán községek között lépi át a szlovák-ukrán határt. Ny felé haladva Abara közelében jobbról felveszi a Laborc folyót, majd Zemplén községnél egyesül az Ondavával. A folyónak innetől Bodrog a neve. A ~ Szl. területén jellegzetes síkvidéki folyó számos kanyarulattal, holtággal.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Földrajz
SzerzőUZs - Urbán Zsolt
Rövid URL
ID518611
Módosítás dátuma2024. október 28.

Nyitra (Nitra)

Részletek

A Vág bal oldali mellékfolyója. A Kis-Fátrában ered, hossza 197 km, átlagos vízhozama 22,5 m³/s, vízgyűjtő területe kb. 5800 km². A Vággal nagyjából párhuzamosan folyik D-Dk irányban. Nyitra városán egy nagy ívű kanyarulattal folyik keresztül. A folyót a 20. sz. 60-as éveiben szabályozták ezért eredeti medrét több helyen is megváltoztatták. Alsóköröskénynél (Dolné Krškany) a Kis-Nyitrára és a Cétényke patakra szakad a Nyitra. Az elterelések következtében az utóbbi vált a nagyobbá, ez lett a mai  folyó. A folyó Érsekújvárnál Ny-nak fordul és Kamocsánál beleömlik a Vágba. A régi mederben folyó víz az Öreg-Nyitra, mely Martos mellett elhaladva Komárom fölött torkollik a Vág-Dunába.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Földrajz
SzerzőUZs - Urbán Zsolt
Rövid URL
ID518615
Módosítás dátuma2024. október 28.

Rima (Rimava)

Részletek

A Sajó jobb oldali mellékfolyója, hossza 88 km, átlagos vízhozama 4-7 m³/s vízgyűjtő területe kb. 1380 km². A Vepor hegy lábánál ered, eleinte DK-re, majd Nyustyától kezdve D irányba folyik. Átfolyik Rimaszombaton, majd Velkenyénél, az államhatár előtt torkollik a Sajóba.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Földrajz
SzerzőUZs - Urbán Zsolt
Rövid URL
ID518609
Módosítás dátuma2024. október 28.

Sajó (Slaná)

Részletek

A Tisza jelentős jobb oldali mellékfolyója. Teljes hossza 229,4 km, Szl. területén 92,5 km hosszan folyik. Vízgyűjtő területe kb. 3200 km². átlagos vízhozama 4-60 m³/s. Gömör–Szepesi-érchegységben, a Stolica nevű csúcs (1476 m) alatt ered. Több gyors folyású patak vizét összegyűjtve érkezik a Rozsnyói-medencébe. Rozsnyón átfolyva DNy-nak fordul. A medencét elhagyva a Pelsőci- és a Szilicei-fennsíkok között széles és mély mederben töri át a karsztot. Itt déli irányba fordul, majd Gombaszög, Pelsőc és Csoltó mellett elhaladva Gömörpanyitnál lép Mo. területére.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Földrajz
SzerzőUZs - Urbán Zsolt
Rövid URL
ID518610
Módosítás dátuma2024. október 28.

Szlovák Köztársaság

Részletek

1939–1945 között és 1993- tól Szlovák Köztársaság. Szl. területe a történelmi Mo. északi részének atrianoni békeszerződés által az 1918-ban létrehozott Csehszlovák Köztársasághoz (→Csehszlovákia) való csatolásával alakult ki. ~ 1918-tól 1938-ig Csehszl. része, majd 1938 okt.-étől autonóm terület volt. Az önálló szlovák állam (az első Szlovák Köztársaság) létrehozása Csehszl. belső fejlődésének és a harmincas években egyre radikálisabbá váló szlovák szeparatista törekvéseknek, valamint a hitleri Németország szándékának köszönhető. A független Szlovák Köztársaság létrejöttét 1939. márc. 14-én kiáltotta ki a szlovák parlament. A magyarok által lakott déli területeit azelső bécsi döntés által elveszített ~ Európa egyik legkisebb állama volt (38 456 km2 és 2,6 millió lakos). Az 1939 júl.-ában elfogadott alkotmány szerint államformája köztársaság, élén a köztársasági elnökkel. A végrehajtó hatalom a kilenc tagú kormány, a törvényhozó hatalom pedig az egyre formálisabbá váló parlament kezében volt. A totalitárius, fasiszta jellegű állam ideológiája a szlovák nacionalizmusra, a rendiségre és a keresztény világnézetre épült. A hatalom az állampárt szerepét betöltő Hlinka Szlovák Néppártja (HSLS) kezében összpontosult, amely élén a vezérként tisztelt Jozef Tiso, a köztársaság elnöke állt. A HSLS-n kívül csupán az őshonos nemzetiségnek elismert németek és magyarok egy-egy pártja (Szlovenszkói Magyar Párt) fejthetett ki tevékenységet. A formális önállóság ellenére ~ a náci Németország csatlósállama volt, gazdasági, politikai és katonai lépéseit a háborús német hadigépezet érdekeinek rendelte alá. Tevékenyen vett részt Lengyelország és a Szovjetunió ellen viselt háborúban (1939. szept. 1-jén Németország mellett ~ is megtámadta Lengyelországot), s 1941 dec.-ében Nagy-Britanniának és az USA-nak is hadat üzent. A zsidókérdés megoldásában szintén a náci modellt követte, s faji alapú zsidótörvényt fogadott el. ~ból 1942 folyamán 58 ezer, majd az ország 1944-es német megszállása után további 13 ezer zsidót hurcoltak a náci haláltáborokba (→holokauszt). A demokrácia és az állampolgári jogok felszámolása ellenére a lakosság jelentős része pozitívan fogadta a szlovák államiság megteremtését, így az illegalitásba szorult ellenzék mozgástere sokáig viszonylag szűk volt. A polgári és kommunista ellenállás csupán 1943 végén fogott össze, aminek eredményeként 1944 aug.-ában kitört a szlovák nemzeti felkelésnek nevezett partizánháború. A Közép-Szl. hegyes-erdős területeire lokalizálható felkelést a szlovák hadsereg csupán német segítséggel tudta elfojtani. A második vh. vége után a Szlovák Köztársaság vezetői külföldre menekültek. Az önálló szlovák állam megszűnt létezni, s a Beneš által vezetett emigráció szándékai szerint és a győztes hatalmak döntése értelmében ~ 1992 végéig újból a felújított Csehszl. részévé vált. Noha az 1945-ben elfogadottkassai kormányprogram a szlovák alkotmányos szervek önállóságát irányozta elő, a prágai kormányzat a következő években azt fokozatosan felszámolta, s a kommunista fordulat után Csehszl. ismét centralizált államként működött. A cseh–szlovák ellentéteket és a szlovák szeparatista törekvéseket az 1968-asprágai tavasz átmeneti nyíltsága ismét a felszínre hozta. Az 1968. okt. 28-án elfogadott alkotmánytörvény Csehszl.-t ugyan szövetségi állammá nyilvánította, de a szlovák szervek továbbra is inkább csak formális szerepet kaptak. A szlovák emancipációs törekvések csupán a bársonyos forradalom után kerülhettek a felszínre, s Csehszl. szétválását követően ~ 1993. jan. 1-jétől ismét független állammá vált. A Szlovák Köztársaság területe 49 034 km2, lakosainak száma a 2011-es népszámlálás alapján 5 397 036 fő volt. Noha az alkotmány ~t nemzetállamként definiálja, a lakosság jelentős részét képezik a kisebbségek (kb. 15%). A békés szétválás ellenére ~nak számos nehézséggel kellett megküzdenie. Mivel a szövetségi állam intézményrendszerét és a külképviseleteket a cseh állam örökölte, ~ban ezeket ki kelleti. A gazdasági helyzet, a növekvő munkanélküliség és a demokratikus intézményrendszer kialakulatlansága permanens társadalmi elégedetlenséghez vezetett. Az 1992 és 1998 között Vladimír Mečiar vezetésével irányító kormánykoalíció számos, a demokráciát gyöngítő intézkedést hozott, amely következtében az ország fokozatosan elszigetelődött, és hátrányba került az európai uniós és NATO-csatlakozási tárgyalások során. Mivel a kormánynak a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt is a tagja volt, megromlott a többségi nemzet és a kisebbségek, főleg a szlovákiai magyarság közötti kapcsolat is. Az 1998-as választásokon az euroatlanti integrációt támogató és a demokratikus intézményrendszer megszilárdítását szorgalmazó politikai erők kerültek hatalomra. Az új kormánykoalíciónak a szlovákiai magyarok legjelentősebb politikai képviselete, aMagyar Koalíció Pártjais részévé vált, s ezáltal csökkentek a nemzetiségi feszültségek is. A 2002-ben újból választási győzelmet arató koalíciónak köszönhetően a Szlovák Köztársaság 2004-ben a NATO és az Európai Unió teljes jogú tagjává vált.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Történelem
SzerzőSA - Simon Attila
Rövid URL
ID379947
Módosítás dátuma2024. október 28.

Szlovák-kapu

Részletek

Tájegység, a Garam folyó völgynyílása. ~nak azt a területet nevezték, ahol a Garammenti-Inóc és a Selmeci-hegység déli nyúlványai között a Garam folyó Garamkovácsi (Kozárovce) és Garamszőllős (Rybník) között kilép a Kisalföld északkeleti részére, a Garam menti-síkságra. A második vh. utáni időszakig mind a szlovák, mind a magyar földrajztudomány egyaránt használta a megnevezést, azóta kikopott a mindennapi használatból.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Földrajz
SzerzőUZs - Urbán Zsolt
Rövid URL
ID488506
Módosítás dátuma2024. október 28.

Vág (Váh)

Részletek

Szl. leghosszabb folyója, hossza 403 km, a Duna bal oldali mellékfolyója. Vízgyűjtő területe kb. 20 ezer km², hajózható szakasza mintegy 40 km, átlagos vízhozama 196 m³/s. A Fehér-Vág és a Fekete-Vág egyesülésével jön létre Királylehotánál (Kráľovská Lehota) a Liptói-medencében. A múltban gyakori árvizeinek megfékezésére több víztározót és vízierőművet építettek rajta, melyek éves szinten megközelítőleg a 2 millió MWh energiát termelnek. A folyó Zsolnát elhagyva délnek fordul, és több jelentős szlovákiai város (Liptószentmiklós, Rózsahegy, Zsolna, Trencsén, Pöstyén, Galgóc, Vágsellye) mellett elhaladva Gútánál éri el a Kis-Dunát, innen a komáromi torkolatáig Vág-Duna a neve. A folyón Trencsénnél és Pöstyénnél kirándulóhajókkal találkozhatunk.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Földrajz
SzerzőUZs - Urbán Zsolt
Rövid URL
ID518605
Módosítás dátuma2024. október 28.

17 találat