A Latorca és Ondava folyók összefolyásától nevezik a folyót ~-nak. Hossza Sz.-ban 15 km, átlagos vízhozama 120 m³/s. Az egyetlen hajózható kelet-szlovákiai folyó, vízmélysége eléri a 230 cm-t. Bodrogszögnél lépi át a szlovák-magyar államhatárt.

Szilád (Siladice) község mellett a Dubová patak jobboldali leágazása. Teljes hossza kb. 97 km, vízgyűjtó területe kb. 1500 km². A Vággal párhuzamosan délnek folyik, Vízkelet községnél egyesül a Fekete-vízzel, ahol Dk-nek fordul. Nyárasdtól keletre ömlik a Kis-Dunába. Vízgazdálkodás szempontjából jelentős.

Európa második leghosszabb folyója. Hossza Sz.-ban 22 km, majd 172 km hosszan határfolyó, vízhozama Pozsonynál 2 025 m³/s. Szlovákiai fontosabb mellékfolyói a Vág, a Garam és az Ipoly. A Dévényi kapunál lép Szl. területére, majd Dunacsúnytól az Ipoly torkolatáig határfolyó Szl. és Mo. között. Pozsony a folyó jobb partján terül el, a déli oldalon, a bal parton fekszik Pozsonyligetfalu. A két városrészt immár öt híd köti össze a ~ fölött. A ~ fontos hajózási útvonal. A teherhajózás szempontjából jelentős a pozsonyi és a komáromi hajókikötő. A Kis-Duna a ma már szintén a fővároshoz tartozó Vereknyénél ágazik el a fő ágtól, és Komáromnál csatlakozik újra a főmederhez. A folyamszabályozásnak köszönhetően a folyónak ez a szakasza árvízmentessé vált, és ma már nem ismétlődhet meg az 1965 évi nagy dunai árvíz, amikor a folyó Patnál majd Csicsónál átszakította a gátat és hatalmas károkat okozva elöntött több tízezer hektárnyi területet. A folyamszabályozás és a vízlépcsők megépítése nagymértékben megváltoztatta a folyó ökológiai rendszereit. Az utolsó ilyen beavatkozás a bősi vízerőmű megépítése volt. Az erőművet 1992-ben helyezték üzembe. Az erőmű építése során a ~ vízhozamának 80 százalékát az erőmű üzemvízcsatornájába terelték. Ennek következtében jelentősen megváltoztak a talajvízviszonyok. A meder az üzemvízcsatorna torkolatánál jelentősen mélyült, s ezáltal a talajvízszint is csökkent.

– a Sajó és Rima folyóktól délre, a Gortva és a Hangony patakok közötti dombos, erdős táj.

A Kis-Kárpátoktól nyugatra, a Morva folyóig elterülő sík vidék. Eredeti magyar neve Burmező. Kora középkori magyar lakossága, mely részben székely eredetű volt, a középkor folyamán felszívódott a morva és szlovák lakosságban. Emléküket több földrajzi név őrzi.

A Duna baloldali mellékfolyója. Hossza 298 km, vízgyűjtő területe 5465 km², átlagos vízhozama 55,2 m³/s. Az Alacsony-Tátrában, a Király-hegy DK.-i oldalán ered 960 m magasságban. A kezdetben nagy esésű, gyors vizű folyó Besztercebányánál déli irányba fordul, majd a Selmeci-hegység déli nyúlványainál, a Szlovák-kapun áthaladva lép a Kisalföld észak-keleti részére, a Garam menti-síkságra, azon déli irányban végighaladva, Garamkövesdnél 107 tengerszint feletti magasságban ömlik a Dunába. Vízhozama ápr.-ban a legnagyobb, jan., febr. hónapokban a legkisebb. Nem hajózható, de a 20. sz. elejéig főleg Zólyom környékén faúsztatásra használták.

A Kis-Kárpátoktól nyugatra, a Morva folyóig elterülő sík vidék. Eredeti magyar neve Burmező. Kora középkori magyar lakossága, mely részben székely eredetű volt, a középkor folyamán felszívódott a morva és szlovák lakosságban. Emléküket több földrajzi név őrzi.

A Sajó bal parti mellékfolyója. A Király-hegy északi oldalán ered, Teljes hossza 286 kilométer, szlovákiai hossza 168 km, vízgyűjtő területe kb. 4400 km², vízhozama nagyon ingadozó, tavaszi olvadáskor a legnagyobb, legkisebb pedig ősszel. A K irányban folyó ~ Sároskőszegnél (Kysak) hirtelen D-nek fordul, áthalad Kassán és Abaújnádasd (Trstené pri Hornáde) községnél hagyja el Szl.-t. 10 km hosszan határfolyó. Mo. területén ömlik a Sajóba. Jelentős a ~on épült Óruzsini-víztározó (Ružín). A folyó vízhozamát a tározóból leengedett vízmennyiséggel szabályozzák.

A Duna bal oldali mellékfolyója, határfolyó Szl. és Mo. között. Hossza 254 km. Szlovákiai vízgyűjtő területe kb. 3 649  km², átlagos vízhozama 21 m³/s. A Vepor-hegységben ered. Vilkénél éri el az országhatárt, s innen kb. 140 km hosszan határfolyó. Ipolyságnál lépi át teljesen a határt, Szobnál (Mo.) ömlik a Dunába. Vízhozamát tekintve szélsőségesnek tekinthető, van, amikor szinte teljesen kiszárad, áradáskor azonban a hozzá nem értő számára akár hajózhatónak is tűnhet.

A leghosszabb és legnagyobb Duna-ág, hossza 135 km. Vereknyénél ágazik ki a Dunából. Ártéri erdőkkel szegélyezett síksági folyó. Hossza 128 km. vízgyűjtő területe 3173 km², átlagos vízhozama Nádszegnél 27,8 m³/s. Baloldali mellékfolyói a Fekete-víz és a Dudvág. A Vággal Gútánál egyesül, onnan Komáromig Vág-Duna a neve. A folyón régen számos vízimalom (cölöpös és hajómalom) működött. Három felújított cölöpös malom (Jókán, Tallóson, Pozsonyeperjesen) és a gútai hajómalom múzeumként látogatható. Szelíd folyása révén kiválóan alkalmas a víziturizmusra. A folyón három kisméretű vízerőmű található.

A Vereckei-hágó közelében ered 850 m-es tengerszint feletti magasságban. Hossza 188 km, ebből 31,4 km Szl.-ban található. Vízgyűjtő területe 3130 km², átlagos vízhozama 37 m³/s. Szirénfalva és Battyán községek között lépi át a szlovák-ukrán határt. Ny felé haladva Abara közelében jobbról felveszi a Laborc folyót, majd Zemplén községnél egyesül az Ondavával. A folyónak innetől Bodrog a neve. A ~ Szl. területén jellegzetes síkvidéki folyó számos kanyarulattal, holtággal.

A Vág bal oldali mellékfolyója. A Kis-Fátrában ered, hossza 197 km, átlagos vízhozama 22,5 m³/s, vízgyűjtő területe kb. 5800 km². A Vággal nagyjából párhuzamosan folyik D-Dk irányban. Nyitra városán egy nagy ívű kanyarulattal folyik keresztül. A folyót a 20. sz. 60-as éveiben szabályozták ezért eredeti medrét több helyen is megváltoztatták. Alsóköröskénynél (Dolné Krškany) a Kis-Nyitrára és a Cétényke patakra szakad a Nyitra. Az elterelések következtében az utóbbi vált a nagyobbá, ez lett a mai  folyó. A folyó Érsekújvárnál Ny-nak fordul és Kamocsánál beleömlik a Vágba. A régi mederben folyó víz az Öreg-Nyitra, mely Martos mellett elhaladva Komárom fölött torkollik a Vág-Dunába.

A Sajó jobb oldali mellékfolyója, hossza 88 km, átlagos vízhozama 4-7 m³/s vízgyűjtő területe kb. 1380 km². A Vepor hegy lábánál ered, eleinte DK-re, majd Nyustyától kezdve D irányba folyik. Átfolyik Rimaszombaton, majd Velkenyénél, az államhatár előtt torkollik a Sajóba.

A Tisza jelentős jobb oldali mellékfolyója. Teljes hossza 229,4 km, Szl. területén 92,5 km hosszan folyik. Vízgyűjtő területe kb. 3200 km². átlagos vízhozama 4-60 m³/s. Gömör–Szepesi-érchegységben, a Stolica nevű csúcs (1476 m) alatt ered. Több gyors folyású patak vizét összegyűjtve érkezik a Rozsnyói-medencébe. Rozsnyón átfolyva DNy-nak fordul. A medencét elhagyva a Pelsőci- és a Szilicei-fennsíkok között széles és mély mederben töri át a karsztot. Itt déli irányba fordul, majd Gombaszög, Pelsőc és Csoltó mellett elhaladva Gömörpanyitnál lép Mo. területére.

Tájegység, a Garam folyó völgynyílása. ~nak azt a területet nevezték, ahol a Garammenti-Inóc és a Selmeci-hegység déli nyúlványai között a Garam folyó Garamkovácsi (Kozárovce) és Garamszőllős (Rybník) között kilép a Kisalföld északkeleti részére, a Garam menti-síkságra. A második vh. utáni időszakig mind a szlovák, mind a magyar földrajztudomány egyaránt használta a megnevezést, azóta kikopott a mindennapi használatból.

Szl. leghosszabb folyója, hossza 403 km, a Duna bal oldali mellékfolyója. Vízgyűjtő területe kb. 20 ezer km², hajózható szakasza mintegy 40 km, átlagos vízhozama 196 m³/s. A Fehér-Vág és a Fekete-Vág egyesülésével jön létre Királylehotánál (Kráľovská Lehota) a Liptói-medencében. A múltban gyakori árvizeinek megfékezésére több víztározót és vízierőművet építettek rajta, melyek éves szinten megközelítőleg a 2 millió MWh energiát termelnek. A folyó Zsolnát elhagyva délnek fordul, és több jelentős szlovákiai város (Liptószentmiklós, Rózsahegy, Zsolna, Trencsén, Pöstyén, Galgóc, Vágsellye) mellett elhaladva Gútánál éri el a Kis-Dunát, innen a komáromi torkolatáig Vág-Duna a neve. A folyón Trencsénnél és Pöstyénnél kirándulóhajókkal találkozhatunk.