Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1932. szeptember

Siménfalvy Árpád, a Magyar Nemzeti Párt tartománygyűlési képviselője beadványban szólította fel Antonín Rozsypalt, a kárpátaljai Országos Hivatal elnökét, hogy a tartománygyűlésben számoljon be arról, történt-e előrelépés az autonómia előkészítésének ügyében. – Felmentő ítéletet hozott a bíróság munkácsi vádlottak ügyében. Az indoklás szerint „a magyar himnusz éneklése zárt, családi körben történt, a nyilvánosság arról nem tudott.” – Beregszászban megalakult a Kárpátaljai Református Egyházkerületi Lelkészegyesület. Elnök: Isaák Imre. – A munkácsi magyar szülők újabb folyamodványt nyújtottak be a tanügyi referátushoz a magyar tannyelvű gimnáziumi oktatás engedélyeztetése tárgyában. A referátus a kérelmet a munkácsi képviselő-testület támogató nyilatkozatával együtt az illetékes minisztériumba továbbította. -> 1932. december 19.– Megnyílt a munkácsi polgári iskola magyar tagozatának V., befejező évfolyama.

Hibát talált?

Üzenőfal