Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1921. július 26. : Ungváron bankett volt a távozó G. Zhatkovych lemondott kormányzó tiszteletére. (Az amerikai hazatérésben családi körülmények, kislányának súlyos betegsége és halála akadályozták eddig.) A magyar búcsúbeszédből: „Az itt összegyűlt illusztris társaság egy férfiútól vesz ma búcsút, ki népe irányában a legjobb, a legpuritánabb intencióktól vezettetve jött távol nyugatról körünkbe és most csalódottan távozik, mert be kellett látnia, hogy szépen megszerkesztett tervének alapépítménye egy nem helyes összetételű anyagra volt fektetve, mert ma már nemcsak azok, kiket önök jónak láttak legnagyobb ellenségnek odaállítani, kénytelenek legnagyobb kincsükért, nyelvükért élet-halál harcot küzdeni, de be kell látni azt is, hogy gyors ütemben közeleg azon szemfedél, mely az ő népét is hivatva lesz teljesen eltakarni. […] A Kormányzó Úr komoly tapasztalatokkal tér vissza azok körébe, kiknek óhajára ő itt oly felelősségteljes állást töltött be.” A Ruszinszkói Magyar Hírlap, a magyar pártok hivatalos lapa szerint a bankett „Ruszinszkó összes ruszinjainak első nagy politikai demonstrációja” volt. A bankett után Kaminszki József és párthívei felszólították a többi pártot, hogy alakítsanak egységes frontot, lépjenek koalícióba az autonómia megvalósítása, a szojm összehívása, a ruszin határkérdés megoldása, a nyelvről, az államjogi orientációról stb. folytatott viták rendezése érdekében. A Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének értekezletén pedig kimondták, hogy a szövetség „feltétlenül gondoskodik arról, hogy a magyar szülők már a folyó évi szeptember 1-jétől beírathassák gyermekeiket a létesítendő magyar főgimnázium első osztályába”.

1921. június : Az illetékes minisztérium elrendelte a román katonaság által okozott károk bejelentését. – A Népszövetség felszólította Csehszlovákia kormányát, hogy tegyen előterjesztést Podkarpatszka Rusz autonómiájára vonatkozóan. – Az ungi és a zempléni református lelkészek és egyházi gondnokok Nagymihályban letették a csehszlovák állam iránti hűségesküt. – Megindult a Podkarpatszka Ruszi Tanító Egyesület hivatalos havilapja, a &#1085&#1072&#1088&#1086&#1075&#1085&#1072 &#1096&#1082&#1086&#1083&#1072. – A beregszászi téglagyárak dolgozói sikeresen léptek fel a bérek tervezett csökkentése ellen.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / református / Munkács / Uzshorod / Jugoszlávia / Románia / határkérdés / Huszt / Szabó Lajos / Prága / Tiszasalamon / Ungvár / Ung / Praha / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Máramaros / Bereg / Ugocsa / autonómiatervek / Mukacseve / népszavazás / római katolikus / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / román megszállás / nyelvkérdés / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / Beregszászi / Nagyszől[l]ősi / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / statisztika / Demkó Mihály / Podkarpatszka Ruszi Tanító Egyesület / Tárczy Károly / Ungi Református Egyházmegye / Ruszinszkói Méhészek Egyesülete (Ruszinszkói Országos Méhész Egyesület) / méhészet / Spolarits (Spolarich) János / kisantant / Szatmár / Handalbustyaháza / Topolovka / Bozsojovszki Zsigmond / Szolomonove / Bátyu / Batyove / Voith György / Podkarpatszka Ruszi Szakszervezeti Tanács / Dusinszki József / Máramaros-ugocsai Református Egyházmegye / mezőgazdaság / sajtó / Országos Keresztényszocialista Párt / szakszervezetek / Népszövetség / Michalovce / Nagymihály / zsidók
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 3. Interregnum 1. (1921. V. 17.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Nagymihály [Michalovce] / Ungmogyorós [Liesková] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1921
Rövid URL
ID237852
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1921. május : Podkarpatszka Rusz Nemzetközi Szocialista Pártja beleolvadt Csehszlovákia Kommunista Pártjába, és mint annak helyi szervezete működik tovább. Sajtóorgánumai: &#1055&#1088&#1072&#1077&#1075&#1072, Munkás Újság. – A kereskedelmi minisztérium referátusa Beregszászból Ungvárra költözött. – A szlovenszkói és ruszinszkói elbocsátott közalkalmazottak meghatalmazott útján kérelmet terjesztettek a prágai Nemzetgyűlés elé, hogy megsürgessék a számukra megítélt gyorssegély kiutalását. – Megtörtént Ungvár utcáinak átkeresztelése (a magyar nevek megváltoztatása). – Nagylucskán és Nagyberegen a parasztok önkényesen felosztották a Schönborn-Bucheim birtok földjeit.