Szlovákiai Magyar Adatbank » Albumok » A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944) A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944) – Oldal 2 – Szlovákiai Magyar Adatbank
Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1942. június : Ungváron megalakult a Bajtársi Szolgálat Munkaközössége. Munkácson az elnök Bertók Béla volt református püspök. Feladata: „a sorsdöntő időben komoly szociális ténykedéssel legyen a társadalom segítségére s a társadalmi egyesületek bevonásával és közreműködésével végezzen egységes, a közösség és a nemzet javát szolgáló munkát”. Az ungvári tisztviselők annak apropóján, hogy a város polgármestere egy éve került hivatalába, létrehozták a Megay László Alapot, amelyből a tisztviselőket segítik. – Ungvár, Munkács, Beregszász, Huszt és Nagykároly polgármesterei elhatározták, hogy önálló közös színtársulat alakításának engedélyezését kezdeményezik. – Végleges megállapítást nyert a kárpátaljai állami népiskolák tanerőlétszáma. Eszerint hatvanas tanulólétszámot kell alapul venni. – Ung vármegye és Ungvár a felföldi borvidékhez tartozik.

1942. június 3. : A Kárpátaljai Tudományos Társaság új elnökévé Ilniczky Sándort választották. – VKM-levél a Katolikus Tanügyi Főigazgatósághoz: „Az ungvári görög katolikus tanítóképző intézet ruszin tannyelvéhez igazodóan az 1942/43.tanévtől kezdve nem engedhető meg […] hogy az 1.osztályba még továbbra is magyar anyanyelvű és a ruszin tanítási nyelvet nem beszélő növendékek, a felsőbb osztályokba pedig anyaországi magyar tanítási nyelvű intézetekből való, ruszinul nem beszélő újabb növendékek is felvétessenek. A benépesítésnél követendő ez az egyébként természetszerű eljárás az intézetek eredményes működésének egyik legfőbb akadályát fogja eloszlatni. Kétségtelen ugyanis, hogy a tanítás eredménytelenségét a ruszinul beszélő tanárokban és a szükséges ruszin nyelvű tankönyvekben átmenetileg mutatkozó hiányon kívül a különböző anyanyelvű és csak anyanyelvét beszélő ifjúság együttes tanítása idézte elő. […] méltánylásban fog ezáltal részesülni, hogy Kárpátalja leendő tanítói a ruszin nép erre alkalmas fiaiból kerüljenek ki és hogy azok államhű görög katolikus szellemben és rutén nyelvű képzésben részesüljenek […] a munkácsi görög katolikus püspök határozott kívánságával egyetértően elrendelem továbbá, hogy a két intézetben az 1942/43.tanévtől kezdve az 1.osztályban, majd tanévenként fokozatosan a felmenő többi osztályban is a magyar nyelven és irodalmon kívül magyarul kell tanítani a következő tantárgyakat: a testnevelést, a kézimunkát, a rajzot, az éneket és zenét, a háztartási és gazdasági ismereteket (a karének órákon természetesen ruszin egyházi és népdalok is tanítandók.) - Hangsúlyozni kívánom, hogy ez a rendelkezés, mely egyes tantárgyak magyar nyelven való tanítására vonatkozik, az intézet ruszin tanítási nyelvének megállapítását nem érintheti.”

1942. május : Ungváron tanácskoztak Ung, Ugocsa, Bereg, Szabolcs, Zemplén és Abaúj vármegye, valamint Kárpátalja tűzoltóparancsnokai. – Rahón megalakult az ÉMKE alapszervezete. Elnök: Elekházy János. – Perecsenyben megalakult a Baross Szövetség helyi szervezete. Ügyvezető elnök: Neupauer János.

1942. április : Erdélyi festők műveiből volt kiállítás Ungváron. – Beregszászban „a magyar festőművészet reprezentánsai” mutatkoztak be, közte Iványi-Grünwald Béla. – Munkácson budapesti festőművészek vásárral egybekötött kiállítását rendezték meg. – Megkezdődnek a „füsttelen napok” Kárpátaljaszerte. (Az ún. füsttelen napokon a dohányosok tartózkodnak a dohányzástól, s a megtakarított füstölnivalót kiküldik a frontra a katonáknak.) – Az iparügyi minisztérium jelentése szerint Kárpátaljának mindössze 5,9 százaléka van villamosítva. – Az ország tíz méhészeti kerületre van osztva. Ung, Ugocsa, Bereg és Máramaros vármegye a szatmári kerülethez tartozik.