Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1942. április 29.

Ung vármegye törvényhatóságának közgyűlésén a kis- és nagydobronyi küldöttek tiltakoztak az ellen a Bereg megyei mozgalom ellen, hogy a két községet hozzájuk csatolják. Ung vármegye is csatlakozott Bihar és Pest vármegyének a zsidókérdésben megküldött táviratához, melyben kérik a „zsidó” fogalmának fajvédelmi alapon való meghatározását, a zsidók vagyonának és jövedelmének zárolását, hadmentességi, jóvátételi adóval és kitelepítési vagyonváltsággal való megterhelését. Polgármesteri javaslatra a testület megszavazta a zsidók piaci vásárlási idejének korlátozását, mely szerint 9 óra előtt sem piacon, sem másutt nem vásárolhatnak.

Hibát talált?

Üzenőfal