Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1942. április vége

A közel százéves Munkácsi Kaszinó közgyűlésén „a Kaszinó zsidóvallású régi tagjai (kik között van olyan is, aki már 58 év óta tagja a Kaszinónak) elhatározták és bejelentették, hogy a zsidóvallású tagok kilépnek a Kaszinóból. Tették pedig ezt az elhatározást azért, mert arról értesültek, hogy új tagok a zsidóvallású régi tagok miatt vagy nem akartak belépni a Kaszinó tagjai sorába, vagy pedig csak úgy léptek volna be, ha egy közeli közgyűlésen alapszabály módosítással a tagok sorából kizárták volna a zsidó tagokat.” Az ülésen Bertók János elnök lemondott. A Kaszinó új elnöke Engelbrecht István lett.

Hibát talált?

Üzenőfal