Szlovákiai Magyar Adatbank » Albumok » A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944) A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944) – Oldal 13 – Szlovákiai Magyar Adatbank
Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1 11 12 13 14 15 84
84 találat

1941. március : Megalakult a Munkácsi Hegyközség. Elnök: Tárczy Károly. – Az új iparkamarai beosztás szerint a kassai kamara kerületébe tartozik Abaúj-Torna, Bereg, Ung és Zemplén vármegye, az ungi, a beregi és a máramarosi közigazgatási kirendeltség területe, Kassa és Ungvár thj. város. – Munkácson bevezették a liszt- és kenyérjegyet. – A Kárpátalján kiadott iparjogosítványok 29 százalékát zsidók kapták. – Doroszlay Mihály, a kárpátaljai görögkeleti ruszin egyházmegye elnöke engedélyt kapott, hogy a Szegeden kiadott Magyar Kelet ezentúl Máramarosszigeten jelenjen meg magyar, ruszin és román nyelven.

1941. március 23. : Ungváron az Olaszbarátok Egyesületét Gabriele D’Annunzio-ról nevezték el. - Az Őslakó írta: „A magyarság, ha már minden áron idegen névvel kellett megcsúfolni szűkebb hazáját, Szlovenszkó formájára Ruszinszkónak próbálta szólongatni ezt az Árpád lépteitől megszentelt földet. A csehek eleinte nem protestáltak, de csakhamar […] eltiltották a használatát. […] az ideszakadt magyarok […] magyar névre keresztelték a […] négy vármegyét, illetve vármegyerészt, így jelölvén őket: Kárpátalja. Ezt az országelnevezést először a magyar pártok hivatalos lapja: a Kárpátaljai Magyar Gazda használta. És a magyar körök egykettőre általánosan magukévá tették. A csehek ezt a nevet hivatalosan sohasem fogadták ugyan el […] de az is igaz, hogy hazaárulási pert nem indítottak senki ellen, aki Kárpátalja néven emlegette ezt a kis országot.” Ma a Kárpátalja elnevezés „teljesen felesleges”, ezáltal megfeledkezünk „Magyarország ősi egységéről”. „Ennek a nagy számban ruszinlakta országrésznek jelenleg közigazgatás-politikai különállását teljesen kidomborítja ťa kormányzói biztosság területeŤ elnevezés használata.” „Lassabban és ritkábban hát a Kárpátalja elnevezéssel.”

1941. február : A técsői és a rahói járásbíróság a huszti törvényszéktől átkerült a máramarosszigetihez. – Döntés született a bazilita rend ungvári noviciátusának Hajdúdorogra költöztetéséről. Kárpátalján a bazilita rendnek a következő helyeken van kolostora: Munkácson (Klastromalján) [Munkácsváralja], Ungváron, Nagybereznán, Miszticén és Husztbaranyán.

1941. január : Ungvár székhellyel felállították a M. Kir. Kereskedelmi Hivatal kirendeltségét a közellátás megszervezésére. – Az ungvári rendőrkapitányság jelentése szerint a városban 135 magánautó, 54 bérautó, 1 autóbusz, 54 motorkerékpár, 40 teherautó, 2085 kerékpár, 44 egyfogatú bérkocsi van nyilvántartva. – Szó van arról, hogy nyíljon Ungváron építészeti főiskola. – A Királyháza–csapi vasútvonal a debreceni üzemvezetőségtől Miskolchoz kerül. – Munkács város Iskolán Kívüli Népművelési Bizottsága ruszin nyelvtanfolyamot szervezett az „anyaországból” áthelyezett tisztviselők számára.

1 11 12 13 14 15 84
84 találat