vasárnap, május 12, 2024
Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)

A kronológia, amely több évtizedes kutatómunka eredménye (cseh)szlovákiai magyarok történetének 1918 és 1945 közötti korszakát foglalja magában. A kronológia 2020-ban könyv formájában is megjelent a Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadásában. (összeállította: Popély Gyula)

1 2 3
62 találat
20 febr 2008

1937. június 4. : A prágai Nemzetgyűlés Képviselőházában felszólal Jaross Andor képviselő, az Egyesült Magyar Párt országos elnöke. A Kassán létrehozandó műszaki főiskoláról szóló törvényjavaslat vitájában kifogásolja, hogy a felvidéki magyarságnak nincs sem egyeteme, sem főiskolája, de még közép-, polgári és elemi népiskolákkal sincs kellőképpen ellátva. Beszédében szól a Szlovák Liga iskoláinak elnemzetietlenítő tevékenységéről a magyar községekben, és rámutat a magyar polgári iskolák, valamint a középiskolák elégtelen számára.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1937
Rövid URL
ID262076
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1937. június 3. : A prágai Nemzetgyűlés Képviselőházában felszólal gróf Esterházy János képviselő, az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnöke. A Kassán létrehozandó műszaki főiskoláról szóló törvényjavaslat vitájában Esterházy azt igyekszik kihangsúlyozni, hogy lám a kormány költségvetési nehézségekre hivatkozva utasítja el a magyar főiskola létrehozásának még a gondolatát is, most azonban egyszerre megtalálta a pénzügyi fedezetét egy új műszaki főiskola felállításának, mivel nem magyar tanintézetről van szó.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1937
Rövid URL
ID262073
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1936. február 27. : A prágai Nemzetgyűlés Képviselőházában folyik a népiskolai magánoktatást szabályozó törvényjavaslat általános vitája, amelynek keretében gróf Esterházy János és Jaross Andor magyar ellenzéki képviselők is felszólalnak. Mindkét magyar politikus konkrét adatokkal bizonyítja a felvidéki magyarságot folyamatosan érő oktatásügyi sérelmeket.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1936
Rövid URL
ID261950
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1935. december 18. : A prágai Nemzetgyűlés képviselőházának és szenátusának együttes ülésén köztársasági elnökké választják E. Benešt. A magyar ellenzéki pártok törvényhozói – három nemzeti párti honatya kivételével – Benešt támogatják szavazataikkal. Füssy Kálmán és Törköly József nem vesznek részt az elnökválasztási aktusban, Jaross Andor pedig – saját bevallása szerint – üres lappal szavaz.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1935
Rövid URL
ID261902
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1935. június 26. : A prágai Nemzetgyűlés Képviselőházában szólásra jelentkezik mindkét aktivista magyar képviselő. Mind a csehszlovák szociáldemokrata párti Schulcz Ignác, mind pedig a csehszlovák agrárpárti Csomor István törhetetlen hűségükről biztosítják az éppen hivatalban lévő kormányt, majd minden igyekezetük arra összpontosul, hogy úgymond leleplezzék a magyar ellenzéki pártok képviselőinek szerintük is köztársaság ellenesnek minősülő politikai tevékenységét. A nyomaték kedvéért Csomor képviselő a beszéde folyamán többször is kinyilatkoztatja: „/…/ igenis, mi hívei vagyunk ennek a republikának…”

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1935
Rövid URL
ID261845
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1935. június 25. : Gróf Esterházy János képviselő, az Országos Keresztényszocialista Párt elnöke a prágai Nemzetgyűlés Képviselőházában megtartja szűzbeszédét. Esterházy szól Szlovákia tarthatatlan nyomoráról, a bezárt gyárakról, a munkanélküliségről, az igazságtalan adópolitikáról, a helyi lakosság háttérbe szorításáról a cseh országrészekből betóduló telepesekkel és közalkalmazottakkal szemben, valamint a nemzeti kisebbségek törvényben biztosított jogainak be nem tartásáról. Esterházy szerint e bajok orvoslása csakis Szlovákia autonómiájának biztosításával lesz elérhető.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1935
Rövid URL
ID261842
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1935. június 25. : Jaross Andor képviselő, a Magyar Nemzeti Párt ügyvezető alelnöke a prágai Nemzetgyűlés Képviselőházába mondott beszédében keményen bírálja a kormány nemzetiségi politikáját. Felrója a magyar egyetem hiányát, a magyar középiskolák elsorvasztását, a magyar pedagógusképzés elégtelen voltát, a magyar népiskolák hátrányos megkülönböztetését, valamint a szlovák iskolák erőszakos terjesztését a Felvidék magyarlakta vidékein.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1935
Rövid URL
ID261839
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1935. június 24. : Szent-Ivány József magyar nemzeti párti képviselő beszédet mond a prágai Nemzetgyűlés Képviselőházában. Felszólalásában elítéli a kormánynak a kisebbségi magyarság sorait bomlasztani szándékozó törekvéseit – az ún. magyar politikai aktivizmus élesztgetését -, valamint a kormánypénzen fenntartott destruktív magyar nyelvű sajtó működtetését.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1935
Rövid URL
ID261836
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1935. június 19. : Szüllő Géza keresztényszocialista képviselő, a magyar ellenzéki pártok közös parlamenti klubjának elnöke a prágai Nemzetgyűlés Képviselőházában felolvassa e pártok közös politikai deklarációját, amely többek között kinyilvánítja: „Változatlanul állunk a nemzeti önrendelkezési jog követelése mellett. Ezzel is kifejezést óhajtunk adni annak, hogy csak a komolyan vett és intézményesen biztosított nemzeti egyenjogúság, keresztény erkölcs és demokrácia alapján képzelhetjük el népeink egészséges elhelyezkedését a köztársaság egyéb nemzetei között.”

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1935
Rövid URL
ID261830
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1935. június 18. : A prágai nemzetgyűlésben az Országos Keresztényszocialista Párt, valamint a Magyar Nemzeti Párt törvényhozói megalakítják közös parlamenti klubjukat. A képviselőházi klub elnökévé a keresztényszocialista Szüllő Gézát, alelnökévé a magyar nemzeti párti Szent-Ivány Józsefet, a szenátusi klub elnökévé a magyar nemzeti párti Törköly Józsefet, alelnökévé a keresztényszocialista Turchányi Imrét választják.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
CímkePrága / Törköly József / nemzetgyűlés / Turchányi Imre / Országos Kersztényszocialista Párt / Magyar Nemzeti Párt / Szüllő Géza / Szent-Ivány József
Év1935
Rövid URL
ID261827
Módosítás dátuma2012. július 20.

bővebben →
20 febr 2008

1935. május 19. : A Csehszlovák Köztársaságban megtartják a negyedik nemzetgyűlési választásokat, mind a Képviselőházba, mind a Szenátusba. A választások nagy meglepetést okoznak belföldön és külföldön egyaránt. A képviselőházi választásokon ugyanis a Szudétanémet Párt volt a legeredményesebb, utána következett az Köztársasági Agrárpárt, majd a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt. A magyar ellenzéki pártok – az Országos Keresztényszocialista Párt, valamint a Magyar Nemzeti Párt – közös jelöltlistával vesznek részt a választási küzdelemben. A parlamenti választások a magyar pártoknak összesen 9 képviselői és 5 szenátori mandátumot eredményeznek. Képviselők: gróf Esterházy János, Petrásek Ágoston, Porubszky Géza a keresztényszocialisták, Holota János, Jaross Andor, Korláth Endre és Szent-Ivány József a magyar nemzeti pártiak, valamint Nitsch Andor a szepesi németek részéről. Az öt szenátori mandátumból hármat szereznek a keresztényszocialisták (Hokky Károly, Pajor Miklós, Turchányi Imre), kettőt pedig a magyar nemzeti pártiak (Füssy Kálmán, Törköly József). Az Agrárpárt és a Csehszlovák Szociáldemokrata Párt is beviszi egy-egy magyar hívét a prágai képviselőházba, az előbbi Csomor Istvánt, az utóbbi Schulcz Ignácot.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeKorláth Endre / Hokky Károly / Petrásek Ágoston / Törköly József / Képviselőház / Szudétanémet Párt / Csomor István / Schulcz Ignác / Csehszlovák Köztársaság / Füssy Kálmán / nemzetgyűlés / Nitsch Andor / Turchányi Imre / Szenátus / Köztársasági Agrárpárt / Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt / Porubszky Géza / Pajor Miklós / Esterházy János / Magyar Nemzeti Párt / Országos Keresztényszocialista Párt / Jaross Andor / Holota János / Szent-Ivány József / Csehszlovákia
Év1935
Rövid URL
ID261815
Módosítás dátuma2012. július 20.

bővebben →
20 febr 2008

1930. október 20. : Törköly József magyar nemzeti párti nemzetgyűlési képviselő a Csehszlovák Nemzetgyűlés Képviselőháza költségvetési bizottságában kifejti a magyar ellenzéki pártok álláspontját a decemberben esedékes népszámlálással, valamint a csehszlovák kormány általános nemzetiségi politikájával kapcsolatban. Többek között kijelenti, hogy véleménye szerint Csehszlovákia „egy teljesen kifejlett rendőrállam”, amelynek egyik burkolt célkitűzése a nemzeti kisebbségek beolvasztása és ezáltal a „csehszlovák nemzeti állam” fikciójának megvalósítása.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1930
Rövid URL
ID261488
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1930. március 17. : Az Országos Keresztényszocialista Párt, valamint a Magyar Nemzeti Párt országos vezetőségei felülbírálják az előző év novemberében hozott döntésüket a külön parlamenti klubok alakításáról. Elhatározzák, hogy felújítják pártjaik egykori közös klubját. Ezzel párhuzamosan azonban azt is nyomatékosan kihangsúlyozzák, hogy ez a lépés semmiben nem érinti a pártok önálló politikáját. A közös parlamenti klub képviselőházi részének elnökévé a keresztényszocialista Szüllő Gézát, a szenátusi rész elnökévé pedig a magyar nemzeti párti Szilassy Bélát választják.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1930
Rövid URL
ID261452
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1927. június 27. : Szüllő Géza képviselő, az Országos Keresztényszocialista Párt elnöke a prágai nemzetgyűlés képviselőházában mondott felszólalásában köszönetét tolmácsolja Rothermere lord felé Trianon-ellenes kezdeményezéséért. „Itt a csehszlovák parlament színe előtt akarom megköszönni azt, hogy immár a mi jogos törekvéseink támogatásra találnak, itt akarom megköszönni Anglia egyik hatalmas tényezőjének, lord Rothermerenek, hogy felemelte szavát (…)” – mondja Szüllő a prágai parlamentben, nem hagyva kétséget afelől, hogy a felvidéki magyar politikusok miként értékelik a trianoni békediktátum revíziójára irányuló Rothermere-akciót.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Címketrianoni béke / prágai nem / lord Rothermere / Szüllő Géza / Országos Keresztényszocialista Párt / revízió
Év1927
Rövid URL
ID261242
Módosítás dátuma2012. augusztus 13.

bővebben →
20 febr 2008

1925. november 15. : Csehszlovákiában megtartják a második parlamenti választásokat mind a Nemzetgyűlés Képviselőházába, mind a Szenátusba. A külön jelöltlistával induló Országos Keresztényszocialista Párt 4 képviselői és 2 szenátori mandátumot szerez. A Német Gazdaszövetséggel közösen induló Magyar Nemzeti Párt 6 képviselőt és 3 szenátort küldhetett a prágai Nemzetgyűlésbe. Képviselők lettek: Fedor Miklós, Gregorovits Lipót, Jabloniczky János és Szüllő Géza keresztényszocialisták, valamint Füssy Kálmán, Holota János, Koczor Gyula, Korláth Endre és Szent-Ivány József magyar nemzetiek, illetve a Szepesi Német Párt részéről a Magyar Nemzeti Párt listáján induló Nitsch Andor. Szenátorok: Franciscy Lajos és Grosschmid Géza keresztényszocialisták, valamint Richter János, Szilassy Béla és Törköly József magyar nemzetiek.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1925
Rövid URL
ID261143
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1924. március 16. : Kárpátalján lebonyolítják az első rendes parlamenti választásokat mind a Nemzetgyűlés Képviselőházába, mind a Szenátusba. A magyar ellenzéki pártok Ruszinszkó Őslakosságának Autonóm pártja néven közös jelöltlistával indulnak. E listára 28.158 érvényes szavazat esik a képviselőházi, 24.944 pedig a szenátusi választásokon. Képviselő lett Korláth Endre ügyvéd, szenátor Egry Ferenc harangöntő.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1924
Rövid URL
ID261011
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1923. június 24. : Az Országos Keresztényszocialista Párt komáromi nagygyűlésén Lelley Jenő pártelnök számot ad a magyar képviselők prágai parlamenti szerepléséről. „Minden visszaélést, mely tudomásunkra adatott, akár szóval, a képviselőházban mondott beszédeinkben, akár írásban, kérdések vagy interpellációk alakjában ostorozni iparkodtunk” – értékeli a két magyar ellenzéki párt politikusainak parlamenti tevékenységét a keresztényszocialista pártelnök. Szerinte ennek köszönhető, hogy „a magyarságot ma már nem tekintik olyan félvállról nézhető paránynak, mint amilyennek kezdetben hajlandók voltak nézni”.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1923
Rövid URL
ID260930
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1923. március 6. : A prágai Nemzetgyűlés Képviselőházában Szent-Ivány József magyar kisgazda párti képviselő felolvassa az Országos Keresztényszocialista Párt, valamint az Országos Magyar Kisgazda Földmíves és Kisiparos Párt parlamenti klubjának közös nyilatkozatát a „köztársaság védelméről” készülő törvénnyel kapcsolatban. „A törvényjavaslat bizonyítéka annak – szögezi le többek között a magyar ellenzéki pártok közös parlamenti nyilatkozata –, hogy az állam jelenlegi törvényhozása és kormánya nem képviseli a nép valódi akaratát, de kétségtelenné teszi azt, hogy az nem az állam védelmét, de az ez idő szerinti kormányzó politika hatalmának növelését célozza.”

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1923
Rövid URL
ID260903
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1921. január 28. : Körmendy-Ékes Lajos keresztényszocialista párti képviselő a prágai nemzetgyűlés képviselőházában a trianoni békeszerződés ratifikálásának vitájában mondott beszédében újból félreérthetetlen egyértelműséggel felhívja a csehszlovák államhatalom, valamint az egész belföldi és külhoni politikai közvélemény figyelmét arra a tényre, hogy a trianoni békediktátum voltaképpen mit is jelent a felvidéki magyar nemzetrész, de ezen túlmentően az egész magyar nemzet számára: „/…/ most – amidőn a trianoni békeszerződés ratifikálásáról van szó – természetesen fokozott eréllyel fel kell emelnünk szavunkat az ellen, mert ez a szerződés több, mint három millió magyart kiszolgáltat idegen nemzeti államok önkényének, és egy közép-európai kultúrállam ezer éves birtokállományát akként tépi darabokra, hogy az ország területének kétharmad részét a szomszédos népeknek szabad zsákmányul dobja oda.” Körmendy-Ékes Lajos képviselő beszéde végén reményét fejezi ki, hogy „mennél több idő telik el a világtörténelem leghitványabb békeművének aláírása óta”, annál nyilvánvalóbb lesz annak felismerése, hogy ez a békediktátum nem időálló, sőt csak újabb veszedelmeket hoz egész Európára.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeKörmendy-Ékes Lajos / prágai nemzetgyűlés / trianoni béke / Országos Keresztényszocialista Párt
Év1921
Rövid URL
ID260603
Módosítás dátuma2012. szeptember 3.

bővebben →
20 febr 2008

1921. január 27. : Jabloniczky János keresztényszocialista párti képviselő a prágai nemzetgyűlés képviselőházában a trianoni békeszerződés ratifikálásának vitájában mondott beszédében kifejti, hogy szerinte ez a béke magára a „győztes” Csehszlovák Köztársaságra is előnytelen, mivel az országot előbb vagy utóbb háborús veszélyhelyzetbe sodorhatja. Jabloniczky bölcs előrelátással jósolja meg a köztársaság és a cseh politika várható jövőbeli sorsát: „Mihelyt a politikai szeizmográf valahol a távolban politikai földrengést fog jelezni, a cseh határok keleten mindjárt inogni kezdenek majd, és senki nem veheti rossz néven a jogtalan kisebbségektől, ha hidegen szemlélik majd a közeledő vihart.”

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
CímkePrága / Jabloniczky János / Csehszlovák Köztársaság / prágai nemzetgyűlés / trianoni béke / Országos Keresztényszocialista Párt
Év1921
Rövid URL
ID260597
Módosítás dátuma2012. szeptember 3.

bővebben →
20 febr 2008

1920. november 24. : Szent-Ivány József képviselő, az Országos Magyar Kisgazda Földmíves és Kisiparos Párt elnöke a prágai Nemzetgyűlés Képviselőházában mondott beszéde keretében felolvassa a magyar ellenzéki képviselők nyilatkozatát a budapesti országgyűlésnek azzal az eljárásával kapcsolatban, hogy az néhány nappal azelőtt megszavazta a trianoni békediktátumot. „Sohasem fogjuk elismerni – szögezi le többek között a Szent-Ivány által felolvasott nyilatkozat –, hogy csonka Magyarország nemzetgyűlése egyedül jogosult volt a ratifikálásra. Magyarország testéről erőszakosan letört országrészeken lakó nép – az a nép, melyet az elvakult hatalombírás önkénye áldozatul vetett oda – jogosult elsősorban sorsa felett intézkedni. Mi pedig ehhez a békéhez semmikor sem adtuk hozzájárulásunkat, és semmikor sem fogjuk ezt megtenni. Mi a legelemibb emberi jogainktól fosztattunk meg, és semmikor sem fogunk sorsunk intézéséről lemondani.”

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1920
Rövid URL
ID260561
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1920. június 8. : Surányi Géza csehszlovák szociáldemokrata párti képviselő a prágai Nemzetgyűlés Képviselőházában mondott beszédében kemény szavakkal bírálja a Csehszlovák Köztársaság szerinte mélységesen áldemokratikus rendszerét. „Az új köztársaság, hogy magát a szomszéd népek előtt rokonszenvessé tegye, a demokrácia jelében született meg. Ez a demokrácia azonban eddig csak hírdetett demokrácia volt” – konstatálja a szociáldemokrata Surányi képviselő. Szerinte az új hatalom birtokosai „a legnagyobb hibát az iskoláztatás terén követték el”, mivel a magyar anyanyelvű gyermekeket máris garmadával terelték be az államnyelvű iskolákba. Surányi leginkább azt nehezményezi, hogy a szlávos hangzású nevű gyermekeket tapasztalata szerint sok helyen „könyörtelenül a szlovák iskolába kényszerítik”.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1920
Rövid URL
ID260453
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1920. június 2. : A prágai parlamentben elhangzik az első magyar felszólalás. Körmendy-Ékes Lajos keresztényszocialista párti képviselő a Nemzetgyűlés Képviselőházában felolvassa a magyar ellenzéki pártok közös deklarációját az impériumváltással és a kisebbségi sorba került felvidéki magyarság helyzetével kapcsolatban. A magyar nyelven előadott deklaráció hangsúlyosan felhívja rá a figyelmet, hogy a Felvidék lakossága szülőföldjével együtt nem önszántából, hanem erőszakos katonai megszállás következményeként került egy új állam fennhatósága alá. Kifejti, hogy bár az elszakított magyarság részt vett a nemzetgyűlési választásokon, aminek következtében képviselői ott vannak a prágai parlamentben, mindezt csak abból az okból tette, mert „ezen az úton vélte biztosítani a maga számára a lehetőséget arra, hogy a vele elkövetett példátlanul súlyos nemzetközi igazságtalanságoknak, a közjogi és magánjogi jogfosztásoknak ellene alkalmazott egész rendszerével szemben tiltakozó szavát messzehangzóan felemelhesse”. A deklaráció teljes őszinteséggel és világosan leszögezi a magyar pártok álláspontját az új nemzetközi és hazai hatalmi-politikai konstellációval kapcsolatban: „Ha már kénytelenek vagyunk az entente hatalmak által reánk kényszerített kemény sorsot tűrni, viselni fogjuk azt Istenbe helyezett bizalommal, teljesíteni fogjuk minden nehézségek és veszélyek dacára elvállalt kötelezettségeinket, de arra soha sem leszünk kaphatók hogy a velük szemben elkövetett jogtalanságokban – bár hallgatólag is – megnyugodjunk.” A deklaráció a továbbiakban arra is felhívja „az egész világ lelkiismeretét”, hogy a felvidéki magyarságot akarata ellenére, erőszakkal szakították ki a magyar nemzet testéből. „Ha mások bűnei miatt mindent elvesztettünk is – konstatálja zárómondatában a Körmendy-Ékes Lajos által felolvasott deklaráció -, a becsületünk magmaradt, és éppen ez kötelez bennünket annak világos és határozott kijelentésére, hogy önrendelkezési jogukat soha és semmiképpen fel nem adjuk, azt fenntartjuk, követeljük.”

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1920
Rövid URL
ID260450
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1920. április 18. : A Csehszlovák Köztársaságban megtartják a parlamenti választásokat a Nemzetgyűlés Képviselőházában. Az érsekújvári, valamint a kassai választókerületben fellépő Országos Keresztényszocialista Párt összesen 139 355 érvényes szavazatot szerez, 74 673-at az érsekújváriban, 64 682-öt a kassaiban. Keresztényszocialista képviselők: Lelley Jenő, Jabloniczky János, Tobler János, Körmendy-Ékes Lajos, valamint a keresztényszocialisták listáján jut mandátumhoz a kisgazda párti Szent-Ivány József is. A csakis az érsekújvári választókerületben fellépő Országos Magyar Kisgazda és Földmíves Párt 26 520 szavazatot szerez, s ez egyetlen képviselői mandátumot jelent; ennek tulajdonosa Füssy Kálmán. A szintén csak az érsekújvári választókerületben fellépő Magyar és Német Szociáldemokrata Párt 108 546 szavazatot szerez, se ennek alapján négy képviselőt küldhet a prágai parlamentbe. Itt magyar részről Nagy Gyula és Földessy József jut mandátumhoz.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1920
Rövid URL
ID260432
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1920. április 15. : A prágai „forradalmi” Nemzetgyűlés elfogadja a 325/1920., valamint a 326/1920. sz. törvényeket a Nemzetgyűlés Képviselőházának, illetve Szenátusának házszabályáról, amelyek többek között a törvényhozás tárgyalási nyelvét is szabályozzák. E törvények kimondják, hogy a képviselők és a szenátorok „csehszlovák nyelven szólalnak fel, de a német, rutén, magyar és lengyel nemzetiségű képviselők és szenátorok „beszédeiket előadhatják saját nemzetiségük nyelvén”.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1920
Rövid URL
ID260420
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
1 2 3
62 találat

Rövidítések

~ – [tilde] a szócikk szövegében a címszót helyettesíti
A. – anyanyelv
ápr. – április
aug. – augusztus
c. – című
Csehszl. – Csehszlovákia
CSKP – Csehszlovákia Kommunista Pártja
D – dél(i) (égtáj)
dec. – december
É – észak(i) (égtáj)
Ek – egyéni kiállítások
elb. – elbeszélések
ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem
EMP – Egyesült Magyar Párt
é. n. – év nélkül
ev. – evangélikus
évf. – évfolyam
febr. – február
Fm – főbb művei
FMK – Független Magyar Kezdeményezés
ford. – fordította, fordító
FTSZ – Fórum Társadalomtudományi Szemle
gör. kat. – görög katolikus
Gyk – gyűjteményes kiállítás(ok)
ha – hektár
ifj. – ifjabb, ifjúság(i)
ill. – illetve
illusztr. – illusztráció(ja), illusztrált(t)(a)
Ir. – Irodalom
ISZ – Irodalmi Szemle
izr. – izraelita
jan. – január
júl. – július
jún. – június
K – kelet(i) (égtáj)
kat. – katalógus
kb. – körülbelül
KB – Központi Bizottság
Km – köztéri művei
köt. – kötet
krit. – kritikák
L. – lakosság száma
máj. – május
márc. – március
Mk – művek közgyűjteményekben
MKDM – Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom
MKP – Magyar Koalíció Pártja
MNG – Magyar Nemzeti Galéria
MNP – Magyar Nemzeti Párt
Mo. – Magyarország
mon. – monográfia
MPP – Magyar Polgári Párt
MTA – Magyar Tudományos Akadémia
NG, Losonc – Novohradská galéria, Lučenec – Nógrádi Galéria
NG, Nyitra – Nitrianska galéria – Nyitrai Galéria
nov. – november
NY – nyugat(i) (égtáj)
OKP – Országos Keresztényszocialista Párt
okt. – október
p. – pagina, oldal
pl. – például
r. – regény
ref. – református
r. k. – római katolikus
röv. – rövidített, rövidítés, rövidítve
stb. – és a többi
sz. – század, századi
szept. – szeptember
szerk. – szerkesztő, szerkesztette
Szl. – Szlovákia
SZNG, Pozsony – Szlovák Nemzeti Galéria
SZNM, Pozsony – Szlovák Nemzeti Múzeum
Szt. – Szent
SZTA – Szlovák Tudományos Akadémia
tan. – tanulmányok
tc. – törvénycikk
törv. – törvény
tud. – tudomány(os)
ún. – úgynevezett
uo. – ugyanott
uő – ugyanő
v. – versek
V. – vallás
vál. – válogatott
vh. – világháború
vm. – vármegye

Kövess minket!