vasárnap, április 28, 2024
Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)

A kronológia, amely több évtizedes kutatómunka eredménye (cseh)szlovákiai magyarok történetének 1918 és 1945 közötti korszakát foglalja magában. A kronológia 2020-ban könyv formájában is megjelent a Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadásában. (összeállította: Popély Gyula)

1 2 3
62 találat
27 nov 2013

1921. november 17. : Szent-Ivány József képviselő az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Párt elnöke a prágai nemzetgyűlés képviselőházában mondott beszédében védelmébe veszi a nemzeti kisebbségek nemzetközileg biztosított jogait. „A nemzeti kisebbségek jogvédelme és jogszabályozása nemzetközi szerződéseken alapszik” –hangsúlyozza a felvidéki magyar politikus. Szerinte a kisebbségi kérdés ezáltal nemzetközi kérdéssé vált. „Az államok kormányai felett nemzetközi szervek állanak őrt, és gyakorolnak ellenőrzést. Bizonyos tekintetben még az alkotmányos úton létrejött törvényhozás keze és meg van kötve ezek által a kötelezettségek által, melyeket az államok vállaltak.”

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Címkeprágai nemzetgyűlés / Országos Magyar Kisgazda Földmíves- és Kisiparos Párt / Szent-Ivány József
Év1921
Rövid URL
ID479700
Módosítás dátuma2013. november 27.

bővebben →
10 aug 2012

1926. június 26. : A prágai nemzetgyűlés képviselőháza 237 szavazattal 23 ellenében elfogadja az ún. lex Dérer - Szent-Iványt. A magyar nemzeti pártvezér még a szavazás előtt felolvassa pártja deklarációját, amelyben felhívja rá a figyelmet, hogy a törvény szövege nincs minden téren összhangban a magyarság elvárásaival.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Címkeprágai nemzetgyűlés / lex Dérer - Szent-Ivány / Magyar Nemzeti Párt
Év1926
Rövid URL
ID265528
Módosítás dátuma2012. augusztus 10.

bővebben →
10 aug 2012

1926. június 12. : A prágai nemzetgyűlés képviselőháza elfogadja az agrárvámok emeléséről szóló törvényjavaslatot. A szavazásnál a Magyar Nemzeti Párt törvényhozói a törvényjavaslat mellett, a keresztényszocialisták pedig ellene foglalnak állást.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Címkeagrárvám / prágai nemzetgyűlés / Magyar Nemzeti Párt / Országos Keresztényszocialista Párt
Év1926
Rövid URL
ID265524
Módosítás dátuma2012. augusztus 10.

bővebben →
20 júl 2012

1935. november 23. : A csehszlovák képviselőház 60 képviselője közös beadvánnyal fordul a Ház elnökségéhez, amelyben javasolják: a képviselőház hívja fel a kormány figyelmét, hogy haladéktalanul terjesszen be törvényjavaslatot, amely kimondja az alkotmánylevél 134. paragrafusában megfogalmazott elnemzetlenítés büntetendő cselekménynek minősül. A beadványt az Országos Keresztényszocialista, a Magyar Nemzeti, valamint a Szepesi Német Párt közös klubjának 9, a Szudétanémet Párt 44, a Német Keresztényszocialista Párt 6 képviselője, illetve egy lengyel képviselő írták alá. A beadványt Csomor István csehszlovák agrárpárti és Schulcz Ignác csehszlovák szociáldemokrata párti magyar nemzetiségű képviselők nem írták alá.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeKépviselőház / Szudétanémet Párt / Német Keresztényszocialista Párt / Csomor István / Schulcz Ignác / Magyar Nemzeti Párt / Országos Keresztényszocialista Párt / Szepesi Német Párt
Év1935
Rövid URL
ID264163
Módosítás dátuma2012. július 20.

bővebben →
12 júl 2012

1928. október 26. : A prágai Nemzetgyűlés Képviselőházában két magyar nemzeti párti képviselő is felszólal. Füssy Kálmán a köztársaság fennállásának tízéves jubileumi ünnepségeivel kapcsolatban kijelenti, hogy október 28-ika a felvidéki magyarság számára nem örömünnep, hanem gyásznap. Hasonló szellemben beszél Holota János képviselő is. Felszólalásában többek között a következőket mondja: "Az ország minden községében parancsszóra máglyákat gyújtanak a hatóságok. Kíváncsi vagyok, vajon a magyar kisebbség tízéves sérelmeinek garmadáját, a testébe szúrt töviseket ezen nagy kivilágításánál meglátják-e majd az illetékesek?"

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
CímkePrága / Képviselőház / Füssy Kálmán / nemzetgyűlés / jubil / Holota János
Év1928
Rövid URL
ID263728
Módosítás dátuma2012. július 12.

bővebben →
12 júl 2012

1928. október 26. : Jabloniczky János keresztényszocialista képviselő szólásra jelentkezik a képviselőház költségvetési vitájában. Beszédében kifejti, hogy a nemzeti kisebbségek sem "külsőleg", sem "lelkileg" nem vesznek részt a Csehszlovák Köztársaság jubileumi ünnepségein. "A kisebbségek ezt nem is tehetik meg mindaddig, amíg ellenük itt háborút folytatnak" – jelenti ki parlamenti felszólalásában Jabloniczky.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeJabloniczky János / jubileumi ünnepségek / Országos Keresztényszocialista Párt
Év1928
Rövid URL
ID263725
Módosítás dátuma2012. július 12.

bővebben →
12 júl 2012

1928. október 25. : Szent-Ivány József magyar nemzeti párti képviselő beszédet mond a nemzetgyűlés képviselőházában. Elhibázottnak nevezi a csehszlovák államvezetés nemzetiségi politikáját. Szerinte a csehszlovák hatalom végzetes tévedése, hogy államukat nemzetállamként kezelik, illetve ilyen jelleget erőltetnek erre az amúgy fölöttébb tarka konglomerátumra. Beszédét a következő szavakkal zárja: "A kormánynak nincsen jogcíme ahhoz, hogy a jubileumi ünnepségeken való részvételt kívánja a magyarságtól..."

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Címkenemzetgyűlés / Magyar Nemzeti Párt / Szent-Ivány József
Év1928
Rövid URL
ID263721
Módosítás dátuma2012. július 12.

bővebben →
12 júl 2012

1928. október 24. : Koczor Gyula magyar nemzeti párti képviselő felszólal a nemzetgyűlés képviselőházának költségvetési vitájában, és kifejti: megítélése szerint az állami költségvetés összeállítói egyáltalán nem voltak tekintettel a magyar kisebbség szükségleteire és igényeire. Beszédében tényszerűen kijelenti:"(...) mi régen tisztában vagyunk azzal, hogy az önök kezében levő hatalom áldozatai vagyunk, de az igazság a mi oldalunkon van."

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeKoczor Gyula / nemzetgyűlés / Magyar Nemzeti Párt
Év1928
Rövid URL
ID263717
Módosítás dátuma2012. július 12.

bővebben →
12 júl 2012

1928. október 24. : Gregorovits Lipót keresztényszocialista képviselő a Nemzetgyűlés Képviselőházában mondott beszédében szóvá teszi a magyar nemzeti kisebbség számára előirányzott költségvetési tételek nem kielégítő voltát. Beszédében elemzi a kulturális célokra szánt állami költségvetési juttatásokat, és azokon belül főleg a magyar oktatásügyre előirányzott összegek csekély értékét kifogásolja.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeKépviselőház / Gregorovits Lipót / nemzetgyűlés / Állami költségvetés
Év1928
Rövid URL
ID263713
Módosítás dátuma2012. július 12.

bővebben →
12 júl 2012

1928. október 19. : Szüllő Géza képviselő, az Országos Keresztényszocialista Párt elnöke beszédet mond a prágai Nemzetgyűlés Képviselőházában, és kifejti pártja álláspontját a tízéves jubileumát ünneplő csehszlovák államhatalommal kapcsolatban. Szüllő alaptézise: Csehszlovákia nem nemzeti, hanem soknemzetiségű állam, bár ezt a hatalom tagadja. Továbbá kifejti: a respublika nem demokratikus államalakulat, bár rendületlenül a demokrácia letéteményesének hirdeti magát.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
CímkePrága / nemzetgyűlés / Szüllő Géza / Országos Keresztényszocialista Párt / Csehszlovákia
Év1928
Rövid URL
ID263707
Módosítás dátuma2012. július 12.

bővebben →
12 júl 2012

1928. június 28. : Füssy Kálmán magyar nemzeti párti  képviselő a prágai Nemzetgyűlés Képviselőházában mondott beszédében elítéli a magyarságra hátrányos közigazgatási reformot.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
CímkePrága / Füssy Kálmán / nemzetgyűlés / közigazgatási reform / Magyar Nemzeti Párt
Év1928
Rövid URL
ID263678
Módosítás dátuma2012. július 12.

bővebben →
11 júl 2012

1935. november 23. : A csehszlovák képviselőház 60 képviselője közös beadvánnyal fordul a Ház elnökségéhez, amelyben javasolják: a képviselőház hívja fel a kormány figyelmét, hogy haladéktalanul terjesszen be törvényjavaslatot, amely kimondja az alkotmánylevél 134. paragrafusában megfogalmazott elnemzetlenítés büntetendő cselekménynek minősül. A beadványt az Országos Keresztényszocialista, a Magyar Nemzeti, valamint a Szepesi Német Párt közös klubjának 9, a Szudétanémet Párt 44, a Német Keresztényszocialista Párt 6 képviselője, illetve egy lengyel képviselő írták alá. A beadványt Csomor István csehszlovák agrárpárti és Schulcz Ignác csehszlovák szociáldemokrata párti magyar nemzetiségű képviselők nem írták alá.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeKépviselőház / Szudétanémet Párt / Német Keresztényszocialista Párt / Csomor István / Schulcz Ignác / Magyar Nemzeti Párt / Országos Keresztényszocialista Párt / Szepesi Német Párt
Év1935
Rövid URL
ID263610
Módosítás dátuma2012. július 11.

bővebben →
20 febr 2008

1942. május 15. : A Szlovák Köztársaság törvényhozása megszavazza az ország zsidó lakosságának már amúgy is folyamatban lévő deportálását legalizáló 68/1942. sz. alkotmánytörvényt. A pozsonyi parlamentben egyedül gróf Esterházy János képviselő, a szlovákiai Magyar Párt elnöke nem szavazza meg a beterjesztett törvényjavaslatot. A parlamenti ülés megnyitása előtt Esterházy gróf felkeresi Martin Sokolt, a képviselőház elnökét, aki előtt szóban már jóelőre kifejti, hogy ő nem fogja megszavazni a zsidók kitelepítéséről szóló törvényt, mivel ő azt embertelennek tatja.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1942
Rövid URL
ID263270
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1939. augusztus 10. : Az Egyesült Magyar Párt soraiból az országgyűlés képviselőházába kooptált felvidéki képviselők Budapesten megtartják első közös összejövetelüket Jaross Andor pártelnök és miniszter elnöklete mellett. Az ülésen maga gróf Teleki Pál miniszterelnök is megjelenik, aki szakágazatok szerint haladva meghallgatja a felvidéki képviselők azon kívánalmait, amelyeknek mielőbbi végrehajtása a felvidéki magyarság egyetemes érdekei közé tartozik.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1939
Rövid URL
ID262988
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1939. június 27. : Gróf Teleki Pál miniszterelnök az országgyűlés képviselőháza elé terjeszti a képviselőházba kooptálandó felvidéki és kárpátaljai képviselők névsorát. Az 1938 novemberében felszabadult felvidéki területsávról a miniszterelnöki indítvány – az 1939:V. tc. alapján – a következő 26 volt felvidéki szenátor, nemzetgyűlési és tartománygyűlési képviselő, valamint pótképviselő meghívását javasolja: Demkó Mihály, Egry Ferenc, Fenczik István, Földesi Gyula, Füssy Kálmán, Giller János, Gürtler Dénes, Haulik György, Holota János, Jaross Andor, Kadlecz Antal, Király József, Korláth Endre, Ortutay Jenő Pajor Miklós, Pap Mihály, Pintér Béla, Porubszky Géza, Prokopecz József, Salkovszky Jenő, Szent-Ivány József, Szilassy Béla, Tost László, Turchányi Imre, Virágh Béla, R. Vozáry Aladár. Az 1939 márciusában felszabadult kárpátaljai területről a miniszterelnök - az 1939: VI. tc. alapján – a következő 10 személy behívását javasolja: Bencze György, Boksay János, Bródy András, Csuha Sándor, Hajovics Péter, Hápka Péter, Hokky Károly, Homicskó Vladimir, Spák Iván, Zsegora Ödön.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1939
Rövid URL
ID262937
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1939. június 23. : Az Országos Törvénytárban kihirdetik az 1939: V. törvénycikket a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területek képviselőinek az 1939. év június hava 10. napjára egybehívott országgyűlés képviselőházába meghívásáról. A törvény 2. paragrafusa kimondja, hogy a Felvidéken az elmaradt képviselőválasztásokat legkésőbb 1940. június 30-ig meg kell tartani.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1939
Rövid URL
ID262928
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. december 5. : A magyar országgyűlés képviselőházában ünnepélyes keretek között bevonul a 17 kooptált felvidéki képviselő: Fenczik István, Földesi Gyula, Füssy Kálmán, Giller János, Gürtler Dénes, Holota János, Jaross Andor, Korláth Endre, Ortutay Jenő, Pajor Miklós, Porubszky Géza, Salkovszky Jenő, Szent-Ivány József, Szilassy Béla, Turchányi Imre, Virágh Béla, R. Vozáry Aladár. Az elnöklő Bobory György meleg szavakkal köszönti a helyüket elfoglaló felvidéki képviselőket, és köszönetet mond nekik az elszakítottság húsz esztendeje alatt tanúsított helytállásukért. A kooptált felvidéki képviselők nevében felszólaló Jaross Andor felvázolja azt az eszmei irányultságot, amely a felszabadult területekről behívott képviselők munkáját jellemezni fogja a magyar törvényhozásban. E beszédből kiérződik, hogy Jarossnak komoly elképzelései vannak a magyarországi politikai, gazdasági és társadalmi viszonyok megreformálásával kapcsolatban.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262706
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. november 23. : Sztranyavszky Sándor képviselő – volt államtitkár és miniszter – a magyar országgyűlés képviselőházában napirend előtti felszólalásában sértő hangnemben szól a felszabadult felvidéki részeken tapasztalt sajátos felvidéki szellemiségről. „Nem Csonka-Magyarországot csatolták a visszakerült Felvidékhez, hanem a Felvidéket csatolták vissza a csonka hazához. /…/ Ebből nem az következik, t. Képviselőház, hogy ott a Beneš Eduárd által inaugurált szellemet és rendet kell irányadónak tekinteni a magyar élet jövendője számára…” – fejtegeti Sztranyavszky. A kormány részéről jelenlévő Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter, valamint Jaross Andor, a felvidéki ügyek tárcanélküli minisztere replikáikban keményen visszautasítják Sztzranyavszky képviselő sértő szavait.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262682
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. november 8. : A magyar országgyűlés képviselőháza ünnepélyes keretek között emlékezik meg a felvidéki területek folyamatban lévő birtokbavételéről. Kornis Gyula házelnök ünnepi beszédét a képviselők felállva hallgatják végig. Imrédy Béla miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter ezen az ülésen terjesztik a Tisztelt Ház elé a Magyar Szent Koronához visszacsatolt területeknek az országgal való egyesítéséről szóló törvényjavaslatot.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262619
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. szeptember 8. : A cseh- és morvaországi, valamint a szlovákiai autonomista pártok – a Szudétanémet Párt, a Szlovák Néppárt, az Egyesült Magyar Párt, a Lengyel Autonomista Pártszövetség–konzultatív megbeszélést tartanak a prágai képviselőház épületében, amelyen véleményt cserélnek az ország legfontosabb belpolitikai kérdéséről. A megbeszélésen magyar részről Jaross Andor országos pártelnök, gróf Esterházy János ügyvezető elnök és Szüllő Géza parlamenti klubelnök vesznek részt.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262364
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. május 25. : A Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület Központi Vezetősége lévai ülésén elfogadja Kovács Alajos egyesületi elnök indítványát, miszerint a Tanítóegyesület összeállít egy terjedelmes memorandumot a felvidéki magyar iskolaügy és a tanítóság sérelmeiről, és azt megküldi az Iskolaügyi és Nemzetművelődési Minisztériumnak, a Nemzetgyűlés Képviselőházának és Szenátusának, valamint az egyes politikai pártok vezetőinek.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262256
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. április 5. : Gróf Esterházy János képviselő, az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnöke a prágai Nemzetgyűlés Képviselőházában mondott beszédében kifejti, hogy a magyarság mélységesen csalódott E. Beneš köztársasági elnökben, akinek megválasztását 1935 decemberében a magyar ellenzéki pártok képviselői és szenátorai is támogatták szavazataikkal. „Előlegeztük a bizalmat a köztársasági elnök úrnak, és számtalan esetben is kértük a Csehszlovákiában élő magyar nemzettest sérelmeinek orvoslását. Sajnos, ismét csalódnunk kellett…” – fejti ki Esterházy.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262202
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1938. február 8. : Gróf Esterházy János képviselő, az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnöke felszólal a prágai Nemzetgyűlés Képviselőházának költségvetési bizottságában. Bírálja a kormányzat pénzügyi gazdálkodását, amellett azonban a magyar kérdés megoldatlanságára is felhívja a figyelmet. Többek között rámutat, hogy már öt év óta üresedésben lévő pozsonyi és prágai magyar egyetemi tanszékek még mindig betöltetlenek arra alkalmas magyar tanárokkal, a tanfelügyelők között nincs egyetlen magyar ember sem, arról nem is beszélve, hogy a Szlovák Liga egyre-másra nyitja meg iskoláit a színmagyar falvakban.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1938
Rövid URL
ID262142
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1937. november 19. : Gróf Esterházy János képviselő, az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnöke a prágai képviselőház költségvetési bizottságában terjedelmes beszédben számol be a felvidéki magyarságot sorozatosan érő kulturális visszaélésekről. A képviselő a magyar oktatásügy helyzetét tartja a leginkább elszomorítónak. Sajnálatos tényként szögezi le, hogy Szlovákiában és Kárpátalján a tanköteles magyar gyermekeknek már csaknem 20 %-a jár idegen tanítási nyelvű iskolába. Kemény szavakkal ítéli el ezzel kapcsolatban a hirhedt Szlovák Liga szlovákosító tevékenységét a magyar nyelvterület falvaiban. Behatóan elemzi a magyar középiskolai hálózat szervezeti, személyi és ellátottsági hiányosságait, majd konkrét eseteken szemlélteti a tanügyi kormányzat eltérő ügykezelési gyakorlatát a magyar, valamint az államnyelvű iskolák vonatkozásában. A betöltetlen pozsonyi magyar egyetemi tanszék kérdése ugyancsak kellő hangsúlyt kap az idézett beszédben. Esterházy képviselő többek között határozottan kijelenti: Mindazok a panaszok és kifogások, amelyeket a kulturális tárcával kapcsolatban elmondottam, arról győznek meg bennünket, – kisebbségi törvényhozókat – hogy a kisebbségek kultúrájának csupán egyetlen biztosítéka van államunkban, – s ez a kultúrális autonómia.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1937
Rövid URL
ID262115
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1937. június 15. : A prágai Nemzetgyűlés Képviselőházában felszólal gróf Esterházy János képviselő, az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnöke. A Kárpátalja kormányzója jogkörének módosításáról folyó vitában beszél Kárpátalja és Szlovákia autonómiájának szükségességéről, de a magyarságot folyamatosan érő sérelmeket is felhánytorgatja a hatalom illetékeseinek. Arra is rámutat idézett beszédében, hogy valójában mindhárom utódállam egyformán elnyomja a bekebelezett magyar nemzettöredéket, de az anyaországtól elszakított nemzetrészek egyre inkább hallatják tiltakozó szavukat.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1937
Rövid URL
ID262085
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1937. június 8. : A prágai Nemzetgyűlés Képviselőházában felszólal Schulcz Ignác csehszlovák szociáldemokrata, tehát kormánypárti magyar képviselő. Az aktivista honatya magyar nyelven elmondott beszédének az a lényege, hogy valótlanoknak és demagógoknak nyilvánítsa Esterházy és Jaross képviselők néhány nappal azelőtti kritikai hangvételű felszólalásait a magyar oktatásügy sérelmeiről.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1937
Rövid URL
ID262079
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
1 2 3
62 találat

Rövidítések

~ – [tilde] a szócikk szövegében a címszót helyettesíti
A. – anyanyelv
ápr. – április
aug. – augusztus
c. – című
Csehszl. – Csehszlovákia
CSKP – Csehszlovákia Kommunista Pártja
D – dél(i) (égtáj)
dec. – december
É – észak(i) (égtáj)
Ek – egyéni kiállítások
elb. – elbeszélések
ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem
EMP – Egyesült Magyar Párt
é. n. – év nélkül
ev. – evangélikus
évf. – évfolyam
febr. – február
Fm – főbb művei
FMK – Független Magyar Kezdeményezés
ford. – fordította, fordító
FTSZ – Fórum Társadalomtudományi Szemle
gör. kat. – görög katolikus
Gyk – gyűjteményes kiállítás(ok)
ha – hektár
ifj. – ifjabb, ifjúság(i)
ill. – illetve
illusztr. – illusztráció(ja), illusztrált(t)(a)
Ir. – Irodalom
ISZ – Irodalmi Szemle
izr. – izraelita
jan. – január
júl. – július
jún. – június
K – kelet(i) (égtáj)
kat. – katalógus
kb. – körülbelül
KB – Központi Bizottság
Km – köztéri művei
köt. – kötet
krit. – kritikák
L. – lakosság száma
máj. – május
márc. – március
Mk – művek közgyűjteményekben
MKDM – Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom
MKP – Magyar Koalíció Pártja
MNG – Magyar Nemzeti Galéria
MNP – Magyar Nemzeti Párt
Mo. – Magyarország
mon. – monográfia
MPP – Magyar Polgári Párt
MTA – Magyar Tudományos Akadémia
NG, Losonc – Novohradská galéria, Lučenec – Nógrádi Galéria
NG, Nyitra – Nitrianska galéria – Nyitrai Galéria
nov. – november
NY – nyugat(i) (égtáj)
OKP – Országos Keresztényszocialista Párt
okt. – október
p. – pagina, oldal
pl. – például
r. – regény
ref. – református
r. k. – római katolikus
röv. – rövidített, rövidítés, rövidítve
stb. – és a többi
sz. – század, századi
szept. – szeptember
szerk. – szerkesztő, szerkesztette
Szl. – Szlovákia
SZNG, Pozsony – Szlovák Nemzeti Galéria
SZNM, Pozsony – Szlovák Nemzeti Múzeum
Szt. – Szent
SZTA – Szlovák Tudományos Akadémia
tan. – tanulmányok
tc. – törvénycikk
törv. – törvény
tud. – tudomány(os)
ún. – úgynevezett
uo. – ugyanott
uő – ugyanő
v. – versek
V. – vallás
vál. – válogatott
vh. – világháború
vm. – vármegye

Kövess minket!