vasárnap, április 28, 2024
Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)

A kronológia, amely több évtizedes kutatómunka eredménye (cseh)szlovákiai magyarok történetének 1918 és 1945 közötti korszakát foglalja magában. A kronológia 2020-ban könyv formájában is megjelent a Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadásában. (összeállította: Popély Gyula)

1 2
43 találat
20 febr 2008

1945. május 5. : A Belügyi Megbízotti Hivatal feladatul adja a magyarlakta vidékek nemzeti bizottságainak és közigazgatási bizottságainak, hogy azonnal utasítsanak ki az országból minden olyan magyart, aki 1938. november 2-a után telepedett le a Magyarországhoz csatolt területeken. (Az említetteket május 26-tól kisebb-nagyobb csoportokban, többnyire ingóságaiktól is megfosztva teszik át a határon. Az ún. „anyásokon” kívül vannak közöttük csehszlovák állampolgárok is. Az ily módon kitelepítettek pontos száma ismeretlen. Balogh Sándor 20-30 ezerre becsüli a számukat, Juraj Zvara szlovák történész szerint 1945. június 30-ig 31 780 magyar kénytelen így elhagyni Szlovákia területét.)

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1945
Rövid URL
ID263591
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1945. május 3. : A Nemzetbiztonsági Testület megkezdi a pozsonyi magyarok és németek kilakoltatását lakásaikból és internálásukat. A kilakoltatást indokló végzésen többek között ez áll: „Ön kétséget kizáróan magyar /német/ nemzetiségű, ezért jelenléte Pozsony városában az államérdekre való tekintettel nem kívánatos.” A kilakoltatottak lakásait azonnali hatállyal lefoglalják, minden ingó vagyonukat elkobozzák és a patrongyári gyűjtőtáborba, valamint a Duna túlsó partján fekvő Pozsonyligetfaluba, az elmenekült németek által üresen hagyott lakásokba, illetve a volt katonai barakktáborokba internálják őket. A deportáltak között több olyan zsidó is van, aki 1938 előtt magyar nemzetiségűnek vallotta magát. (Az internálótábort 1946 augusztusában számolják fel.)

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1945
Rövid URL
ID263588
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1945. április 19. : Pozsonyi magyar értelmiségiek egy csoportja (nagy valószínűséggel a Magyar Végrehajtó Bizottság tagjai) emlékirattal fordul a csehszlovák kormányhoz és a Szlovák Nemzeti Tanácshoz. Tételesen felsorolják a Tiso-féle szlovák állam idején a magyarságot ért sérelmeket és kérik a címzetteket, hogy a szlovákiai magyarság hatéves antifasiszta magatartására való tekintettel biztosítsák az alkotmányban lefektetett jogait. Az Emlékirat aláírói: Stelczer Lajos (a Magyar Párt igazgatója), Neumann Tibor ügyvéd (a párt pozsonyi helyi szervezetének elnöke), Garzuly Ferenc (a párt gazdasági osztályának vezetője), Czibók János ügyvéd (a párt helyi szervezetének tagja), Peéry-Limbacher Rezső (a Magyar Hírlap szerkesztője), Nyárai-Nemes Miklós (a Magyar Hírlap szerkesztője), Szalatnai Rezső (tanár és publicista), Mayer Imre tanár (a Toldy-kör elnöke), Lukovich József (a Magyar Néplap szerkesztője). Az Emlékiratot a Magyar Végrehajtó Bizottság kísérőlevelével együtt a Czibók János, Garzuly Ferenc, Neumann Tibor és Szalatnai Rezső összetételű küldöttség adja át Gustáv Husák belügyi és Tomáš Tvarožek pénzügyi megbízottaknak. (Az SZNT az Emlékiratot válasz nélkül hagyja.)

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1945
Rövid URL
ID263582
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1945. április 13. : A szlovákiai Magyar Párt pozsonyi Nyerges utcai székházában ülésező, a betiltott párt vezetőségi tagjaiból, a megszűnt Magyar Hírlap, valamint a Magyar Néplap baloldali publicistáiból verbuválódott kilenctagú illegális Magyar Végrehajtó Bizottság levelet intéz a „Csehszlovák Nemzeti Bizottsághoz”. (A levél címzettje feltételezhetően a Kassán megalakult csehszlovák kormány és a Szlovák Nemzeti Tanács.) A Magyar Végrehajtó Bizottság tiltakozik az ellen, hogy a szlovákiai magyarok az új hatalom által hozott rendeletekben egy szinten említtetnek a németekkel, valamint a Hlinka Gárda és Hlinka Ifjúsága tagjaival, „vagyis azokkal az elemekkel, akik ellen hat éven keresztül maguk is harcoltak”.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1945
Rövid URL
ID263576
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1945. április 11. : Első rendes ülését tartja Kassán a Szlovák Nemzeti Tanács plénuma. Az Elnökség eddigi különleges jogköreit visszavonva kinevezi az új Megbízottak Testületét. A Szlovák Nemzeti Tanács új elnökei: Jozef Lettrich (Demokrata Párt) és Karol Šmidke (Szlovákia Kommunista Pártja). A Megbízottak Testületének tagjai többek között Gustáv Husák (SZLKP) belügyi megbízott, Ivan Štefánik (DP) igazságügyi megbízott, Ladislav Novomeský (SZLKP) oktatás- és népművelésügyi megbízott.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1945
Rövid URL
ID263567
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1945. április 10. : Gustáv Husák belügyi megbízott szervezési utasítást ad ki a nemzeti bizottságok megalakításához. Az utasítás szerint „a nemzeti bizottság tagja kizárólag az a csehszlovák állampolgár lehet, aki valamelyik szláv nemzet tagja”. Azokban a német és magyar többségű községekben és járásokban, amelyekben a szláv nemzetiségű lakosság aránya nem éri el a lakosság összlétszámának egyharmadát, nem állítható fel nemzeti bizottság, Ide az SZNT Belügyi Megbízotti Hivatala megbízottakat vagy 3-6 tagú ideiglenes közigazgatási bizottságot nevez ki. Az utasítás már nem számol azzal, hogy az antifasiszta magyarokat tanácsadói minőségben esetleg bevonják a nemzeti bizottságok munkájába.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1945
Rövid URL
ID263564
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1945. április 7. : A Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége kiadja a 26/1945. sz. rendeletét a nemzeti bizottságokról. A rendelet 6. paragrafusa a többségükben magyar és német nemzetiségű községek és járások igazgatását szabályozza. Ezeken a helyeken nemzeti bizottságok nem választhatók, hanem helyettük a Szlovák Nemzeti Tanács Belügyi Megbízotti Hivatalának biztosokat (komisszárokat) vagy közigazgatási bizottságokat kell kineveznie olyan feladatkörrel, amilyennek a nemzeti bizottságok, illetve a járási nemzeti bizottságok rendelkeznek.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1945
Rövid URL
ID263561
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1945. április 5. : A Fierlinger-kormány Kassán nyilvánosságra hozza programját, amely „kassai kormányprogram” néven kerül be a történelmi köztudatba. A csehszlovákiai magyar és német nemzeti kisebbség további sorsáról a tizenhat fejezetből álló kormányprogram V., VIII., IX., X., XI. és XV. fejezete rendelkezik. Az V. fejezet az államigazgatás átszervezéséről szól. Leszögezi, hogy a közügyeket a jövőben a nép által választott nemzeti bizottságok fogják végezni. Azonban „azoknak a községeknek és járásoknak ideiglenes igazgatására, ahol többségben van az állam szempontjából megbízhatatlan, nem szláv lakosság, közigazgatási bizottságokat alapítunk.” A kormány támogatni fogja a férfiak és nők általános választójogát; „a nemzet árulóit és a nép ellenségeit”, köztük a magyarokat és a németeket is, viszont megfosztja mind aktív, mind passzív választójogától. A VIII. fejezet az aktív antifasisztákon kívül a magyar és német kisebbség egészét háborús bűnösnek nyilvánítja és megfosztja csehszlovák állampolgárságától. „A Csehszlovák Köztársaság azon német és magyarnemzetiségű polgárai közül, akiknek az 1938-as müncheni döntés előtt csehszlovák állampolgárságuk volt, elismeri az állampolgárságát, illetőleg lehetővé teszi a köztársaságba való visszatérését az antináciknak és antifasisztáknak, akik már a müncheni döntés előtt aktív küzdelmet folytattak Henlein és a magyar irredenta pátok ellen a Csehszlovák Köztársaság érdekében…. A többi német és magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgár csehszlovák állampolgársága megszűnik…. Azokat a németeket és magyarokat, akik az 1938-as müncheni döntés után költöztek a Csehszlovák Köztársaság területére, azonnal kiutasítjuk a köztársaságból, hacsak nem indul ellenük büntető eljárás.” A IX. fejezet a magyarok, németek, árulók és kollaboránsok megbüntetéséről és internálásáról rendelkezik: „Táborokat létesítünk azoknak a német és magyar személyeknek az internálására, akik valamiféle kapcsolatban álltak a náci és fasiszta szervezetekkel, ezek apparátusával és fegyveres meg terrorista alakulataival.” Ügyüket a Nemzeti Bíróság és a rendkívüli népbíróságok fogják tárgyalni. A X. fejezet kimondja azon németek és magyarok vagyonának nemzeti gondnokság alá helyezését, „akik elárulták a nemzetet és aktívan támogatták a német és a magyar megszállókat.” A XI. fejezet az „új földreformmal” foglalkozik. Nemzeti Földalap létrehozását helyezi kilátásba, amely átveszi a németek és magyarok elkobzott földjeit, épületeit, holt és élő leltárát. „az említett földbirtokokat és a velük összefüggő vagyont kártérítés nélkül elkobozzuk… A mezőgazdasági földet, amellyel a Nemzeti Földalap rendelkezik, a cseh országrészekben cseh, Szlovákiában szlovák és ukrán zselléreknek, kis- és középparasztoknak, valamint mezőgazdasági munkásoknak osztjuk ki.” A XV. fejezet az oktatási és kulturális intézményekben végrehajtandó tisztogatásokról rendelkezik: „Bezárjuk a cseh és a szlovák városokban az összes német és magyar iskolát… Felülvizsgáljuk a német és a magyar kultúrához fűződő viszonyunkat, leleplezve a kultúrák reakciós elemeit minden területen. Megerősítjük művelődéspolitikánkban a szláv orientációt.” A kormányprogram többi fejezete a nemzetgyűlési választások előkészítéséről (I.), a hadsereg megtisztításáról (III.), a Szovjetunióval való együttműködésről (IV.), Szlovákia (VI.) és Kárpátalja helyzetéről (VII.), a gazdaság megújításáról (XII.) szól és szociális intézkedéseket (XIV.) tartalmaz.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1945
Rövid URL
ID263552
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1945. április 4. : E. Beneš Kassán a szociáldemokrata Zdeněk Fierlinger miniszterelnökkel az élen hivatalosan is kinevezi az új csehszlovák kormányt, amelyben a moszkvai megegyezés alapján valamennyi engedélyezett politikai párt (Csehszlovák Néppárt, Csehszlovák Nemzeti Szocialista Párt, Csehszlovák Szociáldemokrata Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja, Szlovákia Kommunista Pártja, Demokrata Párt) három-három miniszteri tárcát kap. Tekintettel a két kommunista párt létezésére a kommunisták 6 miniszteri hellyel rendelkeznek. A fontosabb tárcák többsége a kommunisták és a velük szimpatizáló politikusok kezébe kerül. A kormány tagjai többek között: Klement Gottwald (CSKP) és Josef David (CSNSZP) miniszterelnök-helyettesek, Jan Masaryk (pártonkívüli) külügyminiszter, Ludvík Svoboda tábornok (pártonkívüli) nemzetvédelmi miniszter, Václav Nosek (CSKP) belügyminiszter, Zdenek Nejedlý (CSKP) oktatásügyi és népjóléti miniszter, Július Ďuriš (SZLKP) földművelésügyi miniszter, Jaroslav Stránsky (CSNSZP) igazságügyminiszter, Vladimír Clementis (SZLKP) külügyi államtitkár.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1945
Rövid URL
ID263546
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1945. március 30. : Esterházy János gróf, a szlovákiai Magyar Párt elnöke a következő szavakkal utasítja vissza Lujza nővére előtt a számra felkínált menekülési lehetőséget az orosz csapatok elől: „Ami engem illet, én nem hagyom el az országot. Nem akarok a nácikkal egy húron pendülni. Nem akarom Hitlerék segítségével menteni a bőrömet. És ahogy azt már neked megmondtam, túlságosan mély gyökereim vannak szülőföldemben ahhoz, hogy el bírnám hagyni!”

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1945
Rövid URL
ID263534
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1945. március 23. : A Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége kiadja a 16/1945. sz. rendeletét „a pengő csehszlovák koronára és szlovák koronára való átváltásáról”, amely a csehszlovák koronát nyilvánítja az egyetlen törvényes fizetési eszköznek Szlovákia egész területén s intézkedik a pengő meghatározott időn belüli leadásáról és beváltásáról.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1945
Rövid URL
ID263528
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1945. március 19. : A Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége kiadja a 13/1945. sz. rendeletét „ a pengő beváltási árfolyamáról”. E rendelet 1. paragrafusa szerint az egykori Szlovák Köztársaság területén a pengőt tilos elfogadni fizetési eszközként, ugyanakkor a rendelet 2. paragrafusa megengedi, hogy a Csehszlovákiától 1938-ban és 1939-ben „elszakított” többi területen a pengő a csehszlovák korona, valamint a szlovák korona mellett továbbra is törvényes fizetési eszköz maradjon (1 pengő 2 koronát ér.)

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1945
Rövid URL
ID263522
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1945. március 14. : Brogyányi Kálmán főszerkesztő a Magyar Szó című pozsonyi náci lapban vezércikkben ünnepli az „önálló szlovák államiság” kikiáltásának évfordulóját. Brogyányi szerint már véget ért a szlovák-magyar megnemértés időszaka, elvégre „az október 15-én bekövetkezett magyar hatalomátvétel során, mely a magyar népi és nemzeti erők győzelmét jelenti a liberális szellem felett, a magyar nemzeti szocialista mozgalom is /…/ teljes mértékben elismerte a szlovák nemzet függetlenségét és köszöntötte az ezeresztendős történelmi múlt során annyi örömben és bánatban a magyarral közös szlovák népet, a szlovák államot és Tiso József dr. államelnököt”.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1945
Rövid URL
ID263519
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1945. március 10. : A Magyar Szó címen megjelenő pozsonyi náci lapban Brogyányi Kálmán főszerkesztő vezércikkben értékeli az 1944 októberi magyarországi nyilas hatalomátvételt. Szerinte ez a rendszerváltás úgymond a magyar élet valamennyi „sorsviselőjét” bevette az alkotmány sáncai közé. A lap idézett náci főszerkesztője szerint a magyarországi októberi fordulat következtében a szlovákiai magyarság életében is beállt a régóta várt eszmei tisztulás. „Bizakodó hittel szemléljük a jövőt” – lelkendezik minden realitásról elrugaszkodva a náci főszerkesztő.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1945
Rövid URL
ID263516
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1945. március 10. : A Szlovák Nemzeti Tanács Mezőgazdasággal és Földreformmal Foglalkozó Megbízotti Hivatala kiadja a 24/1945. sz. hirdetményét „az SZNT Elnöksége által a németek, magyarok, valamint a szlovák nemzet árulói és ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és haladéktalan elosztásáról elfogadott rendelet végrehajtásáról”. A hirdetmény előírja azon személyek jegyzékének összeállítását, akiknek mezőgazdasági vagyona elkobzás alá esik. A magyarok személyleírásának többek között a következő adatokat kell tartalmaznia: a) Milyen nyelvet használ a családi érintkezésben?; b) Mely magyar pártnak volt a tagja, főként tagja volt-e a Nyilaskeresztes Pártnak, s milyen tisztséget töltött be benne? c) Milyen nemzetiségűnek vallotta magát a legutóbbi népszámláláskor? d) Politikai és nemzeti megbízhatóságának, de főleg annak megítélése, hogyan viselkedett a szlovák kisebbséggel szemben a megszállás idején.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1945
Rövid URL
ID263513
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1945. március 7. : A Szlovák Nemzeti Tanács Oktatási és Népművelési Megbízotti Hivatala kiadja a 39/1945. sz. körlevelét „a tanulók beíratásáról és a nemzeti iskolák megszervezéséről a Magyarországtól visszacsatolt területen. A körlevél felszólítja a tanfelügyelőket, hogy a visszacsatolt területek összes iskolájában azonnal függesszék fel az oktatást, majd gondoskodjanak a tanulók új beíratásáról előbb a szlovák, ennek lezárása után pedig a magyar tanítási nyelvű iskolába. „Ez a beíratás a következő demokratikus elv alapján történjék: szlovák gyermekeket szlovák iskolába, magyar gyermeket magyar iskolába. A nemzetiség megállapításánál azonban a magyarosítás következtében nem csupán a gyermek nyelve a meghatározó. Sok szlovák származású gyermeket az iskola oly mértékben elmagyarosított, hogy részben vagy egyáltalán nem bírják a szlovák nyelvet. A szlovák népen elkövetett jogtalanságok helyrehozása érdekében ezeket a gyermekeket vissza kell téríteni a szlovák iskolába.”

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1945
Rövid URL
ID263510
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1945. március 1. : Szlovákia Kommunista Pártja kassai munkaértekezletének zárónapján „Az SzLKP felhívása valamennyi szervezetéhez és tagjához, valamint az egész szlovák demokratikus nyilvánossághoz” címmel programnyilatkozatot fogadnak el, amely foglalkozik a szlovákiai magyar kisebbséggel is. A Gustáv Husák, Edo Friš és Karol Bacílek által összeállított programnyilatkozat, miközben kinyilvánítja a Szlovákiában élő „ukránok, oroszok és más szláv nemzethez tartozók testvéri együttélését”, sürgeti a németek és magyarok földjeinek elkobzását kimondó SZNT-rendelet sürgős és „demokratikus” végrehajtását.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1945
Rövid URL
ID263507
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
1 2
43 találat

Rövidítések

~ – [tilde] a szócikk szövegében a címszót helyettesíti
A. – anyanyelv
ápr. – április
aug. – augusztus
c. – című
Csehszl. – Csehszlovákia
CSKP – Csehszlovákia Kommunista Pártja
D – dél(i) (égtáj)
dec. – december
É – észak(i) (égtáj)
Ek – egyéni kiállítások
elb. – elbeszélések
ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem
EMP – Egyesült Magyar Párt
é. n. – év nélkül
ev. – evangélikus
évf. – évfolyam
febr. – február
Fm – főbb művei
FMK – Független Magyar Kezdeményezés
ford. – fordította, fordító
FTSZ – Fórum Társadalomtudományi Szemle
gör. kat. – görög katolikus
Gyk – gyűjteményes kiállítás(ok)
ha – hektár
ifj. – ifjabb, ifjúság(i)
ill. – illetve
illusztr. – illusztráció(ja), illusztrált(t)(a)
Ir. – Irodalom
ISZ – Irodalmi Szemle
izr. – izraelita
jan. – január
júl. – július
jún. – június
K – kelet(i) (égtáj)
kat. – katalógus
kb. – körülbelül
KB – Központi Bizottság
Km – köztéri művei
köt. – kötet
krit. – kritikák
L. – lakosság száma
máj. – május
márc. – március
Mk – művek közgyűjteményekben
MKDM – Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom
MKP – Magyar Koalíció Pártja
MNG – Magyar Nemzeti Galéria
MNP – Magyar Nemzeti Párt
Mo. – Magyarország
mon. – monográfia
MPP – Magyar Polgári Párt
MTA – Magyar Tudományos Akadémia
NG, Losonc – Novohradská galéria, Lučenec – Nógrádi Galéria
NG, Nyitra – Nitrianska galéria – Nyitrai Galéria
nov. – november
NY – nyugat(i) (égtáj)
OKP – Országos Keresztényszocialista Párt
okt. – október
p. – pagina, oldal
pl. – például
r. – regény
ref. – református
r. k. – római katolikus
röv. – rövidített, rövidítés, rövidítve
stb. – és a többi
sz. – század, századi
szept. – szeptember
szerk. – szerkesztő, szerkesztette
Szl. – Szlovákia
SZNG, Pozsony – Szlovák Nemzeti Galéria
SZNM, Pozsony – Szlovák Nemzeti Múzeum
Szt. – Szent
SZTA – Szlovák Tudományos Akadémia
tan. – tanulmányok
tc. – törvénycikk
törv. – törvény
tud. – tudomány(os)
ún. – úgynevezett
uo. – ugyanott
uő – ugyanő
v. – versek
V. – vallás
vál. – válogatott
vh. – világháború
vm. – vármegye

Kövess minket!