Szlovákiai Magyar Adatbank » Albumok » A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944) A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944) – Szlovákiai Magyar Adatbank
péntek, december 27, 2024
Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)

A kronológia, amely több évtizedes kutatómunka eredménye (cseh)szlovákiai magyarok történetének 1918 és 1945 közötti korszakát foglalja magában. A kronológia 2020-ban könyv formájában is megjelent a Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadásában. (összeállította: Popély Gyula)

1 2 3 … 5
144 találat
16 aug 2012

1927. március 20. : Az Országos Keresztényszocialista Párt Párkányban tart népgyűlést Szüllő Géza országos pártelnök részvételével. A rendezvényen mondott beszédében Szüllő kategorikusan elítéli a Magyar Nemzeti Párt politikai vonalvezetését.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeMagyar Nemzeti Párt / Szüllő Géza / Országos Keresztényszocialista Párt / Párkány
TelepülésPárkány [Štúrovo]
Év1927
Rövid URL
ID265680
Módosítás dátuma2012. augusztus 16.

bővebben →
16 aug 2012

1927. július 13. : A nemzetgyűlés szenátusában a keresztényszocialista Grosschmid Géza, valamint a magyar nemzeti párti Törköly József a tartományi rendszerről szóló közigazgatási reform ellen szólal fel. Beszédében Törköly szenátor többek között kinyilvánítja: „A Magyar Nemzeti Párt soha kétséget nem hagyott aziránt, hogy fő törekvése az, hogy a csehszlovák hivatalos akaratot reábírja a trianoni béke reviziójára.”

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeGrosschmid Géza / Törköly József / közigazgatási reform / Magyar Nemzeti Párt / Országos Keresztényszocialista Párt
Év1927
Rövid URL
ID265647
Módosítás dátuma2012. augusztus 16.

bővebben →
16 aug 2012

1927. augusztus 22-25. : Genfben ülésezik az Európai Nemzeti Kisebbségek III. Kongresszusa. A felvidéki magyarságot Szüllő Géza és Flachbarth Ernő képviselik. Szüllő mint a kongresszus alelnöke ünnepi beszédében derűlátásának ad hangot. „Az égboltozatot még felhők fátyolozzák – mondja Szüllő –, azonban már észreveszünk fényjeleket, amelyek a felhőkön át fognak törni.”

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeFlachbarth Ernő / Genf / Európai Nemzeti Kisebbségek III. Kongresszusa / Szüllő Géza
Év1927
Rövid URL
ID265643
Módosítás dátuma2012. augusztus 16.

bővebben →
13 aug 2012

1926. augusztus 25-27. : Genfben ülésezik az Európai Nemzeti Kisebbségek II. Kongresszusa. A felvidéki magyarságot Szüllő Géza és Flachbarth Ernő képviselik. Az itt mondott beszédében Szüllő méltatja a kongresszus munkájának pozitív hatását. „Egy éve zajlott le első kongresszusunk, de a rövid idő eltelte után is megelégedetten állapíthatom meg, hogy feladatunkat eddig kielégítő eredménnyel oldottuk meg.”

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeFlachbarth Ernő / Genf / Európai Nemzeti Kisebbségek II. Kongresszusa / Szüllő Géza
Év1926
Rövid URL
ID265565
Módosítás dátuma2012. augusztus 13.

bővebben →
20 júl 2012

1935. november 23. : A csehszlovák képviselőház 60 képviselője közös beadvánnyal fordul a Ház elnökségéhez, amelyben javasolják: a képviselőház hívja fel a kormány figyelmét, hogy haladéktalanul terjesszen be törvényjavaslatot, amely kimondja az alkotmánylevél 134. paragrafusában megfogalmazott elnemzetlenítés büntetendő cselekménynek minősül. A beadványt az Országos Keresztényszocialista, a Magyar Nemzeti, valamint a Szepesi Német Párt közös klubjának 9, a Szudétanémet Párt 44, a Német Keresztényszocialista Párt 6 képviselője, illetve egy lengyel képviselő írták alá. A beadványt Csomor István csehszlovák agrárpárti és Schulcz Ignác csehszlovák szociáldemokrata párti magyar nemzetiségű képviselők nem írták alá.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeKépviselőház / Szudétanémet Párt / Német Keresztényszocialista Párt / Csomor István / Schulcz Ignác / Magyar Nemzeti Párt / Országos Keresztényszocialista Párt / Szepesi Német Párt
Év1935
Rövid URL
ID264163
Módosítás dátuma2012. július 20.

bővebben →
20 júl 2012

1935. február 26. : A Magyar Nemzeti Párt kelet-szlovákiai körúton lévő politikusainak egy csoportja – Jaross Andor országos pártelnökkel az élén – meglátogat három magyar kisközséget, Vajánt, Deregnyőt és Abarát. Az utibeszámoló szerint különösen az abarai párthívek halmozták el a "szeretet és ragaszkodás jeleivel" a párt vezetőit, és órákig tartó eszmecserét folytattak velük a magyar gazdatársadalom legégetőbb gondjairól.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeAbara / Vaján / Magyar Nemzeti Párt / Jaross Andor / Kelet-Szlovákia / Deregnyő
TelepülésAbara [Oborín] / Deregnyő [Drahňov] / Vaján [Vojany]
Év1935
Rövid URL
ID264088
Módosítás dátuma2012. július 20.

bővebben →
12 júl 2012

1928. november 16. : Grosschmid Géza keresztényszocialista szenátor felszólal a prágai nemzetgyűlés szenátusának költségvetési vitájában. Tárgyilagos érvekkel bizonyítja a kormányzat Szlovákiával szemben alkalmazott hátrányos gazdaságpolitikájának tényét, illetve a magyarság ellen irányuló nemzetiségi elnyomást. Beszédében rámutat a kisebbségi jogok be nem tartására, a magyar lakosság állampolgársági kálváriájára, a magyar kultúra sérelmeire stb.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
CímkePrága / Grosschmid Géza / nemzetgyűlés / Országos Keresztényszocialista Párt / Szlovákia
Év1928
Rövid URL
ID263748
Módosítás dátuma2012. július 12.

bővebben →
12 júl 2012

1928. november 15. : Franciscy Lajos keresztényszocialista szenátor beszédet mond a prágai nemzetgyűlés szenátusának költségvetési vitájában. Felszólalásának egyik érdekessége, hogy külön egyházmegyét és püspököt követel a szlovákiai magyar katolikus hívők számára. Emellett bírálja a földreformot is, mivel annak végrehajtása során úgymond a nemzeti és szociális igazságtalanságok egész sorát elkövették.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
CímkePrága / nemzetgyűlés / Franciscy Lajos / Országos Keresztényszocialista Párt
Év1928
Rövid URL
ID263745
Módosítás dátuma2012. július 12.

bővebben →
12 júl 2012

1928. november 15. : Törköly József magyar nemzeti párti szenátor beszédet mond a prágai nemzetgyűlés szenátusában. Keményen bírálja a költségvetés hadügyi tételeit, miközben utalást tesz Masaryk köztársasági elnök jubileumi szózatának arra a kitételére, miszerint a cseh kérdés világkérdés. Törköly szerint a magyar kérdés is világkérdés, amellyel foglalkozni kell.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
CímkePrága / Törköly József / T. G. Masaryk / nemzetgyűlés / Magyar Nemzeti Párt
Év1928
Rövid URL
ID263742
Módosítás dátuma2012. július 12.

bővebben →
12 júl 2012

1928. augusztus 29-30. : Genfben ülésezik az Európai Nemzeti Kisebbségek IV. Kongresszusa. A felvidéki magyarságot Szüllő Géza és Flachbarth Ernő képviselik. Szüllő nagy beszédben elemzi a kongresszus addigi munkáját. Többek között kijelenti: "Konstatálhatom, hogy ha pozitív eredményeket nem is értünk el, de sikerült felébresztenünk a lelkifurdalásait azoknak, akiknek minden törekvésük abban merült ki, hogy a saját és a mások lelkiismeretét elfojtsák."

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeFlachbarth Ernő / Genf / Európai Nemzeti Kisebbségek IV. Kongresszusa / Szüllő Géza
Év1928
Rövid URL
ID263686
Módosítás dátuma2012. július 12.

bővebben →
12 júl 2012

1928. június 21. : Grosschmid Géza keresztényszocialista párti szenátor a prágai Nemzetgyűlés Szenátusában a közigazgatási törvény módosításának vitájában modott beszédében többek között kijelenti "A közigazgatási reform életbeléptetésével el akarják törölni a múltnak minden emlékét." Előreláthatóan megjósolja: ebből a reformból a szlovákságnak sem lesz semmi öröme.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
CímkePrága / Grosschmid Géza / nemzetgyűlés / közigazgatási reform / Országos Keresztényszocialista Párt / Szlovákia
Év1928
Rövid URL
ID263672
Módosítás dátuma2012. július 12.

bővebben →
12 júl 2012

1928. május 13. : Az Országos Keresztényszocialista Párt nagysikerű népgyűlést tart Borsiban, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ellensúlyozza a Hodža-féle Csehszlovák Agrárpárt korifeusainak három héttel azelőtti kortesgyűlését. A rendezvény ünnepi szónoka Fedor Miklós prágai nemzetgyűlési képviselő.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeCsehszlovák Agrárpárt / MIlan Hodža / Fedor Miklós / Országos Keresztényszocialista Párt / Borsi
TelepülésBorsi [Borša]
Év1928
Rövid URL
ID263655
Módosítás dátuma2012. július 12.

bővebben →
11 júl 2012

1935. november 23. : A csehszlovák képviselőház 60 képviselője közös beadvánnyal fordul a Ház elnökségéhez, amelyben javasolják: a képviselőház hívja fel a kormány figyelmét, hogy haladéktalanul terjesszen be törvényjavaslatot, amely kimondja az alkotmánylevél 134. paragrafusában megfogalmazott elnemzetlenítés büntetendő cselekménynek minősül. A beadványt az Országos Keresztényszocialista, a Magyar Nemzeti, valamint a Szepesi Német Párt közös klubjának 9, a Szudétanémet Párt 44, a Német Keresztényszocialista Párt 6 képviselője, illetve egy lengyel képviselő írták alá. A beadványt Csomor István csehszlovák agrárpárti és Schulcz Ignác csehszlovák szociáldemokrata párti magyar nemzetiségű képviselők nem írták alá.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeKépviselőház / Szudétanémet Párt / Német Keresztényszocialista Párt / Csomor István / Schulcz Ignác / Magyar Nemzeti Párt / Országos Keresztényszocialista Párt / Szepesi Német Párt
Év1935
Rövid URL
ID263610
Módosítás dátuma2012. július 11.

bővebben →
20 febr 2008

1945. május 3. : A Nemzetbiztonsági Testület megkezdi a pozsonyi magyarok és németek kilakoltatását lakásaikból és internálásukat. A kilakoltatást indokló végzésen többek között ez áll: „Ön kétséget kizáróan magyar /német/ nemzetiségű, ezért jelenléte Pozsony városában az államérdekre való tekintettel nem kívánatos.” A kilakoltatottak lakásait azonnali hatállyal lefoglalják, minden ingó vagyonukat elkobozzák és a patrongyári gyűjtőtáborba, valamint a Duna túlsó partján fekvő Pozsonyligetfaluba, az elmenekült németek által üresen hagyott lakásokba, illetve a volt katonai barakktáborokba internálják őket. A deportáltak között több olyan zsidó is van, aki 1938 előtt magyar nemzetiségűnek vallotta magát. (Az internálótábort 1946 augusztusában számolják fel.)

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1945
Rövid URL
ID263588
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1945. április 19. : Pozsonyi magyar értelmiségiek egy csoportja (nagy valószínűséggel a Magyar Végrehajtó Bizottság tagjai) emlékirattal fordul a csehszlovák kormányhoz és a Szlovák Nemzeti Tanácshoz. Tételesen felsorolják a Tiso-féle szlovák állam idején a magyarságot ért sérelmeket és kérik a címzetteket, hogy a szlovákiai magyarság hatéves antifasiszta magatartására való tekintettel biztosítsák az alkotmányban lefektetett jogait. Az Emlékirat aláírói: Stelczer Lajos (a Magyar Párt igazgatója), Neumann Tibor ügyvéd (a párt pozsonyi helyi szervezetének elnöke), Garzuly Ferenc (a párt gazdasági osztályának vezetője), Czibók János ügyvéd (a párt helyi szervezetének tagja), Peéry-Limbacher Rezső (a Magyar Hírlap szerkesztője), Nyárai-Nemes Miklós (a Magyar Hírlap szerkesztője), Szalatnai Rezső (tanár és publicista), Mayer Imre tanár (a Toldy-kör elnöke), Lukovich József (a Magyar Néplap szerkesztője). Az Emlékiratot a Magyar Végrehajtó Bizottság kísérőlevelével együtt a Czibók János, Garzuly Ferenc, Neumann Tibor és Szalatnai Rezső összetételű küldöttség adja át Gustáv Husák belügyi és Tomáš Tvarožek pénzügyi megbízottaknak. (Az SZNT az Emlékiratot válasz nélkül hagyja.)

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1945
Rövid URL
ID263582
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1945. április 13. : A szlovákiai Magyar Párt pozsonyi Nyerges utcai székházában ülésező, a betiltott párt vezetőségi tagjaiból, a megszűnt Magyar Hírlap, valamint a Magyar Néplap baloldali publicistáiból verbuválódott kilenctagú illegális Magyar Végrehajtó Bizottság levelet intéz a „Csehszlovák Nemzeti Bizottsághoz”. (A levél címzettje feltételezhetően a Kassán megalakult csehszlovák kormány és a Szlovák Nemzeti Tanács.) A Magyar Végrehajtó Bizottság tiltakozik az ellen, hogy a szlovákiai magyarok az új hatalom által hozott rendeletekben egy szinten említtetnek a németekkel, valamint a Hlinka Gárda és Hlinka Ifjúsága tagjaival, „vagyis azokkal az elemekkel, akik ellen hat éven keresztül maguk is harcoltak”.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1945
Rövid URL
ID263576
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1945. április 11. : Első rendes ülését tartja Kassán a Szlovák Nemzeti Tanács plénuma. Az Elnökség eddigi különleges jogköreit visszavonva kinevezi az új Megbízottak Testületét. A Szlovák Nemzeti Tanács új elnökei: Jozef Lettrich (Demokrata Párt) és Karol Šmidke (Szlovákia Kommunista Pártja). A Megbízottak Testületének tagjai többek között Gustáv Husák (SZLKP) belügyi megbízott, Ivan Štefánik (DP) igazságügyi megbízott, Ladislav Novomeský (SZLKP) oktatás- és népművelésügyi megbízott.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1945
Rövid URL
ID263567
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1945. április 10. : Gustáv Husák belügyi megbízott szervezési utasítást ad ki a nemzeti bizottságok megalakításához. Az utasítás szerint „a nemzeti bizottság tagja kizárólag az a csehszlovák állampolgár lehet, aki valamelyik szláv nemzet tagja”. Azokban a német és magyar többségű községekben és járásokban, amelyekben a szláv nemzetiségű lakosság aránya nem éri el a lakosság összlétszámának egyharmadát, nem állítható fel nemzeti bizottság, Ide az SZNT Belügyi Megbízotti Hivatala megbízottakat vagy 3-6 tagú ideiglenes közigazgatási bizottságot nevez ki. Az utasítás már nem számol azzal, hogy az antifasiszta magyarokat tanácsadói minőségben esetleg bevonják a nemzeti bizottságok munkájába.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1945
Rövid URL
ID263564
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1945. április 7. : A Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége kiadja a 26/1945. sz. rendeletét a nemzeti bizottságokról. A rendelet 6. paragrafusa a többségükben magyar és német nemzetiségű községek és járások igazgatását szabályozza. Ezeken a helyeken nemzeti bizottságok nem választhatók, hanem helyettük a Szlovák Nemzeti Tanács Belügyi Megbízotti Hivatalának biztosokat (komisszárokat) vagy közigazgatási bizottságokat kell kineveznie olyan feladatkörrel, amilyennek a nemzeti bizottságok, illetve a járási nemzeti bizottságok rendelkeznek.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1945
Rövid URL
ID263561
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1945. április 5. : A Fierlinger-kormány Kassán nyilvánosságra hozza programját, amely „kassai kormányprogram” néven kerül be a történelmi köztudatba. A csehszlovákiai magyar és német nemzeti kisebbség további sorsáról a tizenhat fejezetből álló kormányprogram V., VIII., IX., X., XI. és XV. fejezete rendelkezik. Az V. fejezet az államigazgatás átszervezéséről szól. Leszögezi, hogy a közügyeket a jövőben a nép által választott nemzeti bizottságok fogják végezni. Azonban „azoknak a községeknek és járásoknak ideiglenes igazgatására, ahol többségben van az állam szempontjából megbízhatatlan, nem szláv lakosság, közigazgatási bizottságokat alapítunk.” A kormány támogatni fogja a férfiak és nők általános választójogát; „a nemzet árulóit és a nép ellenségeit”, köztük a magyarokat és a németeket is, viszont megfosztja mind aktív, mind passzív választójogától. A VIII. fejezet az aktív antifasisztákon kívül a magyar és német kisebbség egészét háborús bűnösnek nyilvánítja és megfosztja csehszlovák állampolgárságától. „A Csehszlovák Köztársaság azon német és magyarnemzetiségű polgárai közül, akiknek az 1938-as müncheni döntés előtt csehszlovák állampolgárságuk volt, elismeri az állampolgárságát, illetőleg lehetővé teszi a köztársaságba való visszatérését az antináciknak és antifasisztáknak, akik már a müncheni döntés előtt aktív küzdelmet folytattak Henlein és a magyar irredenta pátok ellen a Csehszlovák Köztársaság érdekében…. A többi német és magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgár csehszlovák állampolgársága megszűnik…. Azokat a németeket és magyarokat, akik az 1938-as müncheni döntés után költöztek a Csehszlovák Köztársaság területére, azonnal kiutasítjuk a köztársaságból, hacsak nem indul ellenük büntető eljárás.” A IX. fejezet a magyarok, németek, árulók és kollaboránsok megbüntetéséről és internálásáról rendelkezik: „Táborokat létesítünk azoknak a német és magyar személyeknek az internálására, akik valamiféle kapcsolatban álltak a náci és fasiszta szervezetekkel, ezek apparátusával és fegyveres meg terrorista alakulataival.” Ügyüket a Nemzeti Bíróság és a rendkívüli népbíróságok fogják tárgyalni. A X. fejezet kimondja azon németek és magyarok vagyonának nemzeti gondnokság alá helyezését, „akik elárulták a nemzetet és aktívan támogatták a német és a magyar megszállókat.” A XI. fejezet az „új földreformmal” foglalkozik. Nemzeti Földalap létrehozását helyezi kilátásba, amely átveszi a németek és magyarok elkobzott földjeit, épületeit, holt és élő leltárát. „az említett földbirtokokat és a velük összefüggő vagyont kártérítés nélkül elkobozzuk… A mezőgazdasági földet, amellyel a Nemzeti Földalap rendelkezik, a cseh országrészekben cseh, Szlovákiában szlovák és ukrán zselléreknek, kis- és középparasztoknak, valamint mezőgazdasági munkásoknak osztjuk ki.” A XV. fejezet az oktatási és kulturális intézményekben végrehajtandó tisztogatásokról rendelkezik: „Bezárjuk a cseh és a szlovák városokban az összes német és magyar iskolát… Felülvizsgáljuk a német és a magyar kultúrához fűződő viszonyunkat, leleplezve a kultúrák reakciós elemeit minden területen. Megerősítjük művelődéspolitikánkban a szláv orientációt.” A kormányprogram többi fejezete a nemzetgyűlési választások előkészítéséről (I.), a hadsereg megtisztításáról (III.), a Szovjetunióval való együttműködésről (IV.), Szlovákia (VI.) és Kárpátalja helyzetéről (VII.), a gazdaság megújításáról (XII.) szól és szociális intézkedéseket (XIV.) tartalmaz.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1945
Rövid URL
ID263552
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1945. március 19. : A Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége kiadja a 13/1945. sz. rendeletét „ a pengő beváltási árfolyamáról”. E rendelet 1. paragrafusa szerint az egykori Szlovák Köztársaság területén a pengőt tilos elfogadni fizetési eszközként, ugyanakkor a rendelet 2. paragrafusa megengedi, hogy a Csehszlovákiától 1938-ban és 1939-ben „elszakított” többi területen a pengő a csehszlovák korona, valamint a szlovák korona mellett továbbra is törvényes fizetési eszköz maradjon (1 pengő 2 koronát ér.)

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1945
Rövid URL
ID263522
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1945. március 1. : Szlovákia Kommunista Pártja kassai munkaértekezletének zárónapján „Az SzLKP felhívása valamennyi szervezetéhez és tagjához, valamint az egész szlovák demokratikus nyilvánossághoz” címmel programnyilatkozatot fogadnak el, amely foglalkozik a szlovákiai magyar kisebbséggel is. A Gustáv Husák, Edo Friš és Karol Bacílek által összeállított programnyilatkozat, miközben kinyilvánítja a Szlovákiában élő „ukránok, oroszok és más szláv nemzethez tartozók testvéri együttélését”, sürgeti a németek és magyarok földjeinek elkobzását kimondó SZNT-rendelet sürgős és „demokratikus” végrehajtását.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1945
Rövid URL
ID263507
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1945. február 28. : Szlovákia Kommunista pártja kassai munkaértekezletén Gustáv Husák, a párt ügyvezető elnöke beszámolójában pártja időszerű feladatairól beszélve kifejti, hogy mivel a magyar lakosság 1938 őszén üdvözölte a visszacsatolást Magyarországhoz, ezért most bűnhődnie kell: „A magyaroknak tudomásul kell venniük, hogy semmiféle terület nem kerül vissza Magyarországhoz és ilyen kérdésről senkivel sem fogunk tárgyalni. A szlovák paraszt és munkás, akit a magyarok kiűztek erről a gazdag vidékről és századokon keresztül az északi vidékekre üldöztek, újból megkapja ezt az ősi szlovák területet…” G. Husák szükségesnek tartja a kommunista párt megtisztítását a magyaroktól. Egyúttal sürgeti a németek és magyarok mezőgazdasági birtokának elkobzása után egyéb vagyonuk lefoglalását is: „A németek, magyarok és az árulók tulajdonának lefoglalását nem osztály, hanem nemzeti szempontból követeljük.”

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1945
Rövid URL
ID263504
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1945. február 27. : A Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége kiadja a 4/1945. sz. rendeletét „a németek, magyarok, valamint a szlovák nemzet árulói és ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és haladéktalan elosztásáról”. A rendelet 1. paragrafusa a földreform céljaira azonnali hatállyal és térítés nélkül előírja azon személyek mezőgazdasági birtokának elkobzását, akik német nemzetiségűek; magyar nemzetiségűek és 1938 november 1-jén nem voltak csehszlovák állampolgárok; magyar nemzetiségűek és birtokuk meghaladja az 50 hektárt; a szlovák nemzet árulói és ellenségei. A nemzetiség megállapításának döntő kritériuma a családi érintkezésben használt nyelv, magyar vagy német pártban való tagság 1938. október 6-a után és az 1930. évi népszámláláskor bevallott nemzetiség. Az elkobzott mezőgazdasági vagyont a Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond) kezeli és utalja ki szlovák nemzetiségű igénylők számára. A földjuttatásnál figyelembe kell venni a belső telepítés (kolonizáció) szükségleteit is.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1945
Rövid URL
ID263498
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1945. január 15. : Moszkvában rögzítik a Magyarországgal megkötendő fegyverszüneti megállapodás részleteit. Ezen a megbeszélésen a londoni csehszlovák kormány követe, Zd. Fierlinger újból felveti, hogy a fegyverszüneti szerződésbe kerüljön bele a felvidéki magyarság egyoldalú radikális kitelepítésének elve. Molotov szovjet külügyminiszter pozitívan reagál erre a csehszlovák kívánalomra, de mivel azt sem az USA, sem pedig Nagy-Britannia képviselője nem támogatja, nem kerül bele a fegyverszüneti szerződés szövegébe.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1945
Rövid URL
ID263474
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
20 febr 2008

1944. november 26. : Munkácson ülésezik Kárpátontúli Ukrajna népbizottságainak első kongresszusa, amely kiáltványt fogad el a Szovjet-Ukrajnával való „újraegyesülésről”, megválasztja Kárpátontúli Ukrajna Néptanácsát, és határozatot hoz a nagybirtokok és az egyházi földek felosztásáról.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1944
Rövid URL
ID263435
Módosítás dátuma2008. február 20.

bővebben →
1 2 3 … 5
144 találat

Rövidítések

~ – [tilde] a szócikk szövegében a címszót helyettesíti
A. – anyanyelv
ápr. – április
aug. – augusztus
c. – című
Csehszl. – Csehszlovákia
CSKP – Csehszlovákia Kommunista Pártja
D – dél(i) (égtáj)
dec. – december
É – észak(i) (égtáj)
Ek – egyéni kiállítások
elb. – elbeszélések
ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem
EMP – Egyesült Magyar Párt
é. n. – év nélkül
ev. – evangélikus
évf. – évfolyam
febr. – február
Fm – főbb művei
FMK – Független Magyar Kezdeményezés
ford. – fordította, fordító
FTSZ – Fórum Társadalomtudományi Szemle
gör. kat. – görög katolikus
Gyk – gyűjteményes kiállítás(ok)
ha – hektár
ifj. – ifjabb, ifjúság(i)
ill. – illetve
illusztr. – illusztráció(ja), illusztrált(t)(a)
Ir. – Irodalom
ISZ – Irodalmi Szemle
izr. – izraelita
jan. – január
júl. – július
jún. – június
K – kelet(i) (égtáj)
kat. – katalógus
kb. – körülbelül
KB – Központi Bizottság
Km – köztéri művei
köt. – kötet
krit. – kritikák
L. – lakosság száma
máj. – május
márc. – március
Mk – művek közgyűjteményekben
MKDM – Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom
MKP – Magyar Koalíció Pártja
MNG – Magyar Nemzeti Galéria
MNP – Magyar Nemzeti Párt
Mo. – Magyarország
mon. – monográfia
MPP – Magyar Polgári Párt
MTA – Magyar Tudományos Akadémia
NG, Losonc – Novohradská galéria, Lučenec – Nógrádi Galéria
NG, Nyitra – Nitrianska galéria – Nyitrai Galéria
nov. – november
NY – nyugat(i) (égtáj)
OKP – Országos Keresztényszocialista Párt
okt. – október
p. – pagina, oldal
pl. – például
r. – regény
ref. – református
r. k. – római katolikus
röv. – rövidített, rövidítés, rövidítve
stb. – és a többi
sz. – század, századi
szept. – szeptember
szerk. – szerkesztő, szerkesztette
Szl. – Szlovákia
SZNG, Pozsony – Szlovák Nemzeti Galéria
SZNM, Pozsony – Szlovák Nemzeti Múzeum
Szt. – Szent
SZTA – Szlovák Tudományos Akadémia
tan. – tanulmányok
tc. – törvénycikk
törv. – törvény
tud. – tudomány(os)
ún. – úgynevezett
uo. – ugyanott
uő – ugyanő
v. – versek
V. – vallás
vál. – válogatott
vh. – világháború
vm. – vármegye

Kövess minket!