1945. április 5.
A Fierlinger-kormány Kassán nyilvánosságra hozza programját, amely kassai kormányprogram néven kerül be a történelmi köztudatba. A csehszlovákiai magyar és német nemzeti kisebbség további sorsáról a tizenhat fejezetből álló kormányprogram V., VIII., IX., X., XI. és XV. fejezete rendelkezik. Az V. fejezet az államigazgatás átszervezéséről szól. Leszögezi, hogy a közügyeket a jövőben a nép által választott nemzeti bizottságok fogják végezni. Azonban azoknak a községeknek és járásoknak ideiglenes igazgatására, ahol többségben van az állam szempontjából megbízhatatlan, nem szláv lakosság, közigazgatási bizottságokat alapítunk. A kormány támogatni fogja a férfiak és nők általános választójogát; a nemzet árulóit és a nép ellenségeit, köztük a magyarokat és a németeket is, viszont megfosztja mind aktív, mind passzív választójogától. A VIII. fejezet az aktív antifasisztákon kívül a magyar és német kisebbség egészét háborús bűnösnek nyilvánítja és megfosztja csehszlovák állampolgárságától. A Csehszlovák Köztársaság azon német és magyarnemzetiségű polgárai közül, akiknek az 1938-as müncheni döntés előtt csehszlovák állampolgárságuk volt, elismeri az állampolgárságát, illetőleg lehetővé teszi a köztársaságba való visszatérését az antináciknak és antifasisztáknak, akik már a müncheni döntés előtt aktív küzdelmet folytattak Henlein és a magyar irredenta pátok ellen a Csehszlovák Köztársaság érdekében . A többi német és magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgár csehszlovák állampolgársága megszűnik . Azokat a németeket és magyarokat, akik az 1938-as müncheni döntés után költöztek a Csehszlovák Köztársaság területére, azonnal kiutasítjuk a köztársaságból, hacsak nem indul ellenük büntető eljárás. A IX. fejezet a magyarok, németek, árulók és kollaboránsok megbüntetéséről és internálásáról rendelkezik: Táborokat létesítünk azoknak a német és magyar személyeknek az internálására, akik valamiféle kapcsolatban álltak a náci és fasiszta szervezetekkel, ezek apparátusával és fegyveres meg terrorista alakulataival. Ügyüket a Nemzeti Bíróság és a rendkívüli népbíróságok fogják tárgyalni. A X. fejezet kimondja azon németek és magyarok vagyonának nemzeti gondnokság alá helyezését, akik elárulták a nemzetet és aktívan támogatták a német és a magyar megszállókat. A XI. fejezet az új földreformmal foglalkozik. Nemzeti Földalap létrehozását helyezi kilátásba, amely átveszi a németek és magyarok elkobzott földjeit, épületeit, holt és élő leltárát. az említett földbirtokokat és a velük összefüggő vagyont kártérítés nélkül elkobozzuk A mezőgazdasági földet, amellyel a Nemzeti Földalap rendelkezik, a cseh országrészekben cseh, Szlovákiában szlovák és ukrán zselléreknek, kis- és középparasztoknak, valamint mezőgazdasági munkásoknak osztjuk ki. A XV. fejezet az oktatási és kulturális intézményekben végrehajtandó tisztogatásokról rendelkezik: Bezárjuk a cseh és a szlovák városokban az összes német és magyar iskolát Felülvizsgáljuk a német és a magyar kultúrához fűződő viszonyunkat, leleplezve a kultúrák reakciós elemeit minden területen. Megerősítjük művelődéspolitikánkban a szláv orientációt. A kormányprogram többi fejezete a nemzetgyűlési választások előkészítéséről (I.), a hadsereg megtisztításáról (III.), a Szovjetunióval való együttműködésről (IV.), Szlovákia (VI.) és Kárpátalja helyzetéről (VII.), a gazdaság megújításáról (XII.) szól és szociális intézkedéseket (XIV.) tartalmaz.
Hibát talált?
Üzenőfal