Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)

A kronológia, amely több évtizedes kutatómunka eredménye (cseh)szlovákiai magyarok történetének 1918 és 1945 közötti korszakát foglalja magában. A kronológia 2020-ban könyv formájában is megjelent a Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadásában. (összeállította: Popély Gyula)

1 2 Következő ›

2 találat

1928. november 16. : Grosschmid Géza keresztényszocialista szenátor felszólal a prágai nemzetgyűlés szenátusának költségvetési vitájában. Tárgyilagos érvekkel bizonyítja a kormányzat Szlovákiával szemben alkalmazott hátrányos gazdaságpolitikájának tényét, illetve a magyarság ellen irányuló nemzetiségi elnyomást. Beszédében rámutat a kisebbségi jogok be nem tartására, a magyar lakosság állampolgársági kálváriájára, a magyar kultúra sérelmeire stb.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Prága / Grosschmid Géza / nemzetgyűlés / Országos Keresztényszocialista Párt / Szlovákia
Év	1928
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=263748
ID	263748
Módosítás dátuma	2012. július 12.

bővebben →

1928. október 24. : Gregorovits Lipót keresztényszocialista képviselő a Nemzetgyűlés Képviselőházában mondott beszédében szóvá teszi a magyar nemzeti kisebbség számára előirányzott költségvetési tételek nem kielégítő voltát. Beszédében elemzi a kulturális célokra szánt állami költségvetési juttatásokat, és azokon belül főleg a magyar oktatásügyre előirányzott összegek csekély értékét kifogásolja.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Képviselőház / Gregorovits Lipót / nemzetgyűlés / Állami költségvetés
Év	1928
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=263713
ID	263713
Módosítás dátuma	2012. július 12.

bővebben →

1928. május 31. : R. M. Seton-Watson – alias Scotus Viator –, a csehek és szlovákok régi nagy barátja és pártfogója ellátogat Komáromba, ahol több felvidéki magyar politikussal is találkozik, és elbeszélget velük az állampolgárság, a földreform, a gazdaság és a magyar kulturális élet legégetőbb problémáiról. A megbeszélésen magyar részről jelen vannak többek között Koczor Gyula és Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselők, valamint Richter János szenátor.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	R. M. Seton-Watson / Scotus Viator / Koczor Gyula / Füssy Kálmán / Richter János / Komárom
Település	Komáromfüss [Trávnik]
Év	1928
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=263669
ID	263669
Módosítás dátuma	2012. július 12.

bővebben →

1945. április 5. : A Fierlinger-kormány Kassán nyilvánosságra hozza programját, amely „kassai kormányprogram” néven kerül be a történelmi köztudatba. A csehszlovákiai magyar és német nemzeti kisebbség további sorsáról a tizenhat fejezetből álló kormányprogram V., VIII., IX., X., XI. és XV. fejezete rendelkezik. Az V. fejezet az államigazgatás átszervezéséről szól. Leszögezi, hogy a közügyeket a jövőben a nép által választott nemzeti bizottságok fogják végezni. Azonban „azoknak a községeknek és járásoknak ideiglenes igazgatására, ahol többségben van az állam szempontjából megbízhatatlan, nem szláv lakosság, közigazgatási bizottságokat alapítunk.” A kormány támogatni fogja a férfiak és nők általános választójogát; „a nemzet árulóit és a nép ellenségeit”, köztük a magyarokat és a németeket is, viszont megfosztja mind aktív, mind passzív választójogától. A VIII. fejezet az aktív antifasisztákon kívül a magyar és német kisebbség egészét háborús bűnösnek nyilvánítja és megfosztja csehszlovák állampolgárságától. „A Csehszlovák Köztársaság azon német és magyarnemzetiségű polgárai közül, akiknek az 1938-as müncheni döntés előtt csehszlovák állampolgárságuk volt, elismeri az állampolgárságát, illetőleg lehetővé teszi a köztársaságba való visszatérését az antináciknak és antifasisztáknak, akik már a müncheni döntés előtt aktív küzdelmet folytattak Henlein és a magyar irredenta pátok ellen a Csehszlovák Köztársaság érdekében…. A többi német és magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgár csehszlovák állampolgársága megszűnik…. Azokat a németeket és magyarokat, akik az 1938-as müncheni döntés után költöztek a Csehszlovák Köztársaság területére, azonnal kiutasítjuk a köztársaságból, hacsak nem indul ellenük büntető eljárás.” A IX. fejezet a magyarok, németek, árulók és kollaboránsok megbüntetéséről és internálásáról rendelkezik: „Táborokat létesítünk azoknak a német és magyar személyeknek az internálására, akik valamiféle kapcsolatban álltak a náci és fasiszta szervezetekkel, ezek apparátusával és fegyveres meg terrorista alakulataival.” Ügyüket a Nemzeti Bíróság és a rendkívüli népbíróságok fogják tárgyalni. A X. fejezet kimondja azon németek és magyarok vagyonának nemzeti gondnokság alá helyezését, „akik elárulták a nemzetet és aktívan támogatták a német és a magyar megszállókat.” A XI. fejezet az „új földreformmal” foglalkozik. Nemzeti Földalap létrehozását helyezi kilátásba, amely átveszi a németek és magyarok elkobzott földjeit, épületeit, holt és élő leltárát. „az említett földbirtokokat és a velük összefüggő vagyont kártérítés nélkül elkobozzuk… A mezőgazdasági földet, amellyel a Nemzeti Földalap rendelkezik, a cseh országrészekben cseh, Szlovákiában szlovák és ukrán zselléreknek, kis- és középparasztoknak, valamint mezőgazdasági munkásoknak osztjuk ki.” A XV. fejezet az oktatási és kulturális intézményekben végrehajtandó tisztogatásokról rendelkezik: „Bezárjuk a cseh és a szlovák városokban az összes német és magyar iskolát… Felülvizsgáljuk a német és a magyar kultúrához fűződő viszonyunkat, leleplezve a kultúrák reakciós elemeit minden területen. Megerősítjük művelődéspolitikánkban a szláv orientációt.” A kormányprogram többi fejezete a nemzetgyűlési választások előkészítéséről (I.), a hadsereg megtisztításáról (III.), a Szovjetunióval való együttműködésről (IV.), Szlovákia (VI.) és Kárpátalja helyzetéről (VII.), a gazdaság megújításáról (XII.) szól és szociális intézkedéseket (XIV.) tartalmaz.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1945
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=263552
ID	263552
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1941. március 26. : Pataky Tibor miniszterelnökségi államtitkár és gróf Révay István, az Egyesület Magyar Párt ügyvezető elnöke Érsekújvárott informatív megbeszélést folytatnak a régió szlovák politikai vezetőivel a magyarországi szlovákok politikai és kulturális problémáiról.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1941
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=263186
ID	263186
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1939. január 2. : Komáromban Dinnyés Károly ügyvezető elnök vezetésével értekezletet tart a Felvidéki Általános Magyar Tanítóegyesület központi vezetősége. A megjelentek egyhangúlag kinyilvánítják, hogy a Tanítóegyesület további fenntartását szükségesnek tartják, és működésének engedélyezését kérelmezni fogják az illetékes hatóságnál. Arról is döntés születik, hogy az egyesület nevében rövidesen egy küldöttség keresi fel mind a vallás- és közoktatásügyi minisztert, mind pedig a felvidéki ügyek tárcanélküli miniszterét, akiknek átnyújtanak egy emlékiratot a felvidéki magyar tanítóság kívánságairól, illetve pedagógiai és kulturális törekvéseiről.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1939
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=262760
ID	262760
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1938. október 9. : Pozsonyban megalakul a Magyar Kulturális Tanács, amely célul tűzi ki, hogy képviselője, védelmezője és irányítója legyen a csehszlovákiai magyarság kulturális és szellemi életének.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=262502
ID	262502
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1938. augusztus 3. : M. Hodža miniszterelnök fogadja a magához rendelt „magyar egyházi és kulturális élet néhány személyiségét” nevezetesen a következőket: Lelley Jenő ügyvéd, az Országos Keresztényszocialista Párt volt szakadár elnöke, Tyukoss Ev. János esperes-plébános, Nagy Jenő bankigazgató, Gömöry János nyugalmazott gimnáziumi igazgató, Privitzky Gyula kanonok-plébános, Pfeiffer Miklós kanonok, Izsák Imre református esperes, Katona Móric csallóközi földbirtokos, Nagyiday Ernő ügyvéd.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=262328
ID	262328
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1937. november 19. : Gróf Esterházy János képviselő, az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnöke a prágai képviselőház költségvetési bizottságában terjedelmes beszédben számol be a felvidéki magyarságot sorozatosan érő kulturális visszaélésekről. A képviselő a magyar oktatásügy helyzetét tartja a leginkább elszomorítónak. Sajnálatos tényként szögezi le, hogy Szlovákiában és Kárpátalján a tanköteles magyar gyermekeknek már csaknem 20 %-a jár idegen tanítási nyelvű iskolába. Kemény szavakkal ítéli el ezzel kapcsolatban a hirhedt Szlovák Liga szlovákosító tevékenységét a magyar nyelvterület falvaiban. Behatóan elemzi a magyar középiskolai hálózat szervezeti, személyi és ellátottsági hiányosságait, majd konkrét eseteken szemlélteti a tanügyi kormányzat eltérő ügykezelési gyakorlatát a magyar, valamint az államnyelvű iskolák vonatkozásában. A betöltetlen pozsonyi magyar egyetemi tanszék kérdése ugyancsak kellő hangsúlyt kap az idézett beszédben. Esterházy képviselő többek között határozottan kijelenti: Mindazok a panaszok és kifogások, amelyeket a kulturális tárcával kapcsolatban elmondottam, arról győznek meg bennünket, – kisebbségi törvényhozókat – hogy a kisebbségek kultúrájának csupán egyetlen biztosítéka van államunkban, – s ez a kultúrális autonómia.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1937
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=262115
ID	262115
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1937. március 31. : A pozsonyi magyar konzulátuson elkészül egy terjedelmes összefoglaló helyzetjelentés a Felvidék politikai, nemzetiségi, gazdasági és kulturális problémáiról.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1937
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=262061
ID	262061
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1937. március 7. : Az államügyészség elkobozza a Prágai Magyar Hírlapot báró Majthényi László: Kisebbségi restitúció című vezércikke miatt, így aztán csak az „elkobzás utáni második kiadás” kerülhet az olvasók elé, benne a szerző megcsonkított vezércikkével. Majthényi vezércikke szerint a csehszlovákiai magyarság helyzetének rendezéséhez megkerülhetetlen a zárt magyar etnikai területen belül a magyarságot ért gazdasági és kulturális veszteségek demokratikus úton történő jóvátétele. Mindenek előtt a földreform ürügyén kisajátított és idegen szláv telepeseknek juttatott földeket kell átadni a magyar földműveseknek.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1937
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=262043
ID	262043
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1936. december 17. : Léva város képviselőtestülete emlékiratot fogad el, amelyben ismételten kérelemmel fordul a tanügyi kormányzathoz a helyi állami reálgimnázium párhuzamos magyar tannyelvű osztályai felállítása tárgyában. A memorandum megfogalmazói szerint Lévát mind a város és vidéke nemzetiségi összetétele, mind földrajzi fekvése, mind kulturális kisugárzása miatt megilletné a magyar középiskola, amelyet az államhatalom az 1918/19. évi impériumváltás után egyetlen tollvonással felszámolt.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1936
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=262010
ID	262010
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1936. október 4. : Pozsonyban megalakul a Magyar Fiatalok Szövetsége, a Csehszlovák Kommunista Párt irányítása alatt álló népfrontos, önmagát kulturális egyesületnek feltüntető tömörülés. A Szövetség létrehozói a CsKP magyar nyelvű napilapja, a Magyar Nap köré tömörülő fiatal kommunista értelmiségiek. A Szövetség elnökévé Ferencz Lászlót, alelnökeivé Lőrincz Gyulát és Sághy Ferencet, titkárává pedig Betlen Oszkárt választják.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1936
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=262001
ID	262001
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1936. augusztus 29. : Az Egyesült Magyar Párt Elnökségének Pozsonyban megtartott értekezletén gróf Esterházy János ügyvezető pártelnök előterjesztése alapján jóváhagyják a pártnak a prágai kormányhoz beterjesztendő memorandumát, amely a felvidéki magyarság kulturális és nyelvi követeléseit tartalmazza. A memorandum szövege a következő megállapítással zárul: Mi, magyarok törvénytisztelők vagyunk, ezért joggal megköveteljük, hogy a törvényeket itt a felelős kormány minden téren betartsa és betartassa! Ezzel jár felsorolt sérelmeink orvoslása is. /.../ Megmutattuk az orvoslás módját is. Most már a kormányon áll, hogy az államraison szempontjából is megtegye az elkerülhetetlen intézkedéseket.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1936
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=261986
ID	261986
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1936. augusztus 4–8. : A Prohászka Körök Szövetsége Vihnyén megtartja ötödik országos kongresszusát. Az elfogadott jövő évi munkaterv prioritásai a következők: 1. népi szemináriumok kezdeményezése; 2. a hely- és kultúrtörténet tanulmányozása; 3. népművelő előadások rendszeresítése; 4. a kulturális közélet figyelemmel kísérése és tanulmányozása

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1936
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=261983
ID	261983
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1936. április 18–19. : Érsekújvárott ülésezik a Tavaszi Parlament néven ismert népfrontos szellemiségű csehszlovákiai magyar kulturális szervezetek kongresszusa, amelynek a Magyar Szellemi Társaság képviseletében Barta Lajos és Bólya Lajos a kezdeményezői. Az ülés résztvevői elfogadnak egy 10 pontból álló határozatot, annak teljesítésére azonban soha nem kerül sor.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1936
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=261962
ID	261962
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1936. január 19. : Pozsonyban megalakul a Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Társaság elnevezésű népfrontos jellegű tudományos egyesület. Az alakuló közgyűlésen előterjesztett alapszabályok kimondják, hogy a Társaság feladata a Csehszlovák Köztársaságban élő magyar kisebbség életét, gazdasági és kultúrális fejlődésének feltételeit a tudomány eszközeivel kutatni. Elnöke Jankó Zoltán.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1936
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=261929
ID	261929
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1935. február 10. : Pozsonyban megalakul a Magyar Szellemi Társaság elnevezésű, népfrontos irányultságú kulturális egyesület. Az alapszabályok szerint az egyesület fő célkitűzése „a szlovák-cseh-magyar kulturális kapcsolatok kiépítése és elmélyítése”. Ideiglenes elnöke Pór Bertalan, alelnökei Győry Dezső és Gelei Károly.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1935
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=261794
ID	261794
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1934. április 1. : E. Beneš csehszlovák külügyminiszter ún. húsvéti nyilatkozatában kijelenti: az államhatalom a magyar kisebbség jogainak biztosítását bizonyos „gyakorlati előfeltételek” teljesítéséhez köti. „E politika előfeltétele az – szögezi le E. Beneš --, hogy a magyar kisebbség kultúrájának és nemzetiségének respektálásáért az állam respektálásával adjon ellenszolgáltatást, hogy a köztársasággal szemben megőrizze lojalitását.”

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1934
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=261713
ID	261713
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1931. július 2. : Pozsonyban megtartja első önálló értekezletét a Szlovenszkói és Ruszinszkói Magyar Tanítók Szövetsége keretében kikristályosodott, „progresszív fiatal tanítóság” elnevezésű csoportosulás. A peredi kommunista tanító, Morvay Gyula elnökletével levezényelt gyűlés munkaprogramja többek között leszögezi: „ /…/ a progresszív magyar fiatalság hivatásának teljes tudatában a dolgozók osztálya mellett áll, mert egy szebb és boldogabb emberi jövő kiharcolásáért és az eddig még egy elnyomott sorban lévő társadalmi réteg felszabadítása érdekében az útjuk az egyetlen: a gazdasági, társadalmi, kulturális és pedagógiai kérdések megvalósítása. Ez az út: a szocializmus!” – fogalmaz az önmagát progresszívnek nevező, valójában azonban inkább kommunista eszmeiségű csoportosulás munkaprogramja.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1931
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=261554
ID	261554
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1930. szeptember 13. : T. G. Masaryk köztársasági elnök Losoncon – az őt üdvözlő Kövy Árpád szavaira válaszolva – a következő bejelentést teszi: „Hogy a kultúra iránt érzett őszinte tiszteletemet tettekkel is bizonyítsam, elhatároztam, hogy a nyolcvanadik születésnapom alkalmából létesített alapból egy magyar tudományos, irodalmi és képzőművészeti társulat céljaira megfelelő összeget juttatok.”

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1930
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=261482
ID	261482
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1927. július 31. : A maradék Magyarországról Csehszlovákiába „emigrált” Surányi Géza és Váradi Aladár lapjában, a Csehszlovákiai Népszavában – a Rothermere-akció ürügyén – kemény revízió-ellenes vezércikk jelenik meg. „Csehszlovákia magyarsága nyomatékosan figyelmezteti a lordot – hangoztatja az idézett lap szerkesztőségi vezércikke –, hogy mint nemzeti kisebbség és több szabadságot élvez, s háborítatlanabbul éli kulturális, gazdasági és szociális életét, mint azok a testvérei, akik a magyar mágnások uralma alatt `uralkodó nemzetet` képeznek.”

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Surányi Géza / Csehszlovákiai Népszava / Rothermere lord / Váradi Aladár / revízió / Csehszlovákia
Év	1927
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=261269
ID	261269
Módosítás dátuma	2012. augusztus 15.

bővebben →

1926. augusztus 22. : Érsekújvárott megalakul az Érsekújvár és Környéke Magyar Akadémikusainak Köre. Célkitűzései között szerepel egyrészt az érettségi után elhelyezkedni nem tudó magyar ifjak támogatása, másrészt kultúrtevékenység kifejtése.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Érsekújvár és Környéke Magyar Akadémikusok Köre / kultúra / Érsekújvár
Település	Érsekújvár [Nové Zámky]
Év	1926
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=261197
ID	261197
Módosítás dátuma	2012. augusztus 13.

bővebben →

1925. december 21. : Major István magyar nemzetiségű kommunista párti képviselő a prágai Nemzetgyűlésben a kormányprogram vitájában kemény vádakkal illeti a hatalom felvidéki oktatásügyi politikáját, valamint a földreform terén tapasztalható magyar-ellenes visszásságokat. Major képviselő szerint a felvidéki magyarok kettős elnyomás alatt nyögnek. „Elnyomják őket gazdaságilag és kulturális téren” – szögezi le a kommunista képviselő.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1925
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=261149
ID	261149
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1922. április 19–20. : Müchenben tanácskozik a Népszövetségi Ligák Világszövetségének Kisebbségi Bizottsága. A tanácskozáson a csehszlovákiai magyar nemzeti kisebbséget Szüllő Géza képviseli. A felvidéki magyar politikus nagy figyelmet keltő beszédben számol be a csehszlovákiai magyarság sérelmeiről. Ismerteti az 1920. évi nemzetgyűlési választások során elkövetett hatalmi visszaéléseket, továbbá bemutatja a felvidéki magyarságot sújtó oktatásügyi, kulturális és egyházügyi intézkedéseket, szól a magyar emlékművek lerombolásáról stb.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	München / Népszövetségi Ligák Világszövetsége / Kisebbségi Bizottság / Szüllő Géza
Év	1922
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=260798
ID	260798
Módosítás dátuma	2013. november 27.

bővebben →

1922. március 15. : Megalakul a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Kultúrreferátusa, amely Sziklay Ferenc vezetésével a magyar oktatásügy helyzetét hivatott figyelemmel kísérni, és a kulturális szervezkedés munkáját irányítani.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok / Sziklay Ferenc
Év	1922
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=260792
ID	260792
Módosítás dátuma	2013. november 27.

bővebben →

1921. március 3. : Körmendy-Ékes Lajos keresztényszocialista párti képviselő arról beszél parlamenti felszólalásában, hogy „az elnyomás politikája a magyarsággal szemben az egész vonalon általános”, és ennek súlyát a felvidéki magyar társadalom mindegyik rétege egyformán megszenvedi. A hatalomnak a magyar kultúra ellen irányuló intézkedései méltán kesserítik el a kassai keresztényszocialista képviselőt. „Konstatálom, hogy a cseh mint kultúrnép nem alkalmazott kancsukát, de inkább alkalmazott volna 25 botütést, mint ahogy tette azt, amit tett” – szögezi le fanyar iróniával a magyar képviselő. „Iskoláinkat, kultúránkat nagyobb mértékben nyomják el a csehek, mint a románok. Nagyváradon a premontrei főgimnázium még ma is fennáll, Kassán ellenben már nincsen. Azt lehet mondani, hogy az egész szisztémát az jellemzi, hogy a világot elbolondítsák. Felállítanak szép elveket, a praxisban azonban ennek ellenkezőjét csinálják” – mutat rá Körmendy-Ékes Lajos képviselő a csehszlovák demokrácia farizeusi mivoltára.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Nagyvárad / Körmendy-Ékes Lajos / magyar kultúra / Országos Keresztényszocialista Párt / Kassa
Település	Kassa [Košice]
Év	1921
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=260630
ID	260630
Módosítás dátuma	2012. szeptember 3.

bővebben →

1921. január 28. : Körmendy-Ékes Lajos keresztényszocialista párti képviselő a prágai nemzetgyűlés képviselőházában a trianoni békeszerződés ratifikálásának vitájában mondott beszédében újból félreérthetetlen egyértelműséggel felhívja a csehszlovák államhatalom, valamint az egész belföldi és külhoni politikai közvélemény figyelmét arra a tényre, hogy a trianoni békediktátum voltaképpen mit is jelent a felvidéki magyar nemzetrész, de ezen túlmentően az egész magyar nemzet számára: „/…/ most – amidőn a trianoni békeszerződés ratifikálásáról van szó – természetesen fokozott eréllyel fel kell emelnünk szavunkat az ellen, mert ez a szerződés több, mint három millió magyart kiszolgáltat idegen nemzeti államok önkényének, és egy közép-európai kultúrállam ezer éves birtokállományát akként tépi darabokra, hogy az ország területének kétharmad részét a szomszédos népeknek szabad zsákmányul dobja oda.” Körmendy-Ékes Lajos képviselő beszéde végén reményét fejezi ki, hogy „mennél több idő telik el a világtörténelem leghitványabb békeművének aláírása óta”, annál nyilvánvalóbb lesz annak felismerése, hogy ez a békediktátum nem időálló, sőt csak újabb veszedelmeket hoz egész Európára.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Körmendy-Ékes Lajos / prágai nemzetgyűlés / trianoni béke / Országos Keresztényszocialista Párt
Év	1921
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=260603
ID	260603
Módosítás dátuma	2012. szeptember 3.

bővebben →

1920. július 4. : Komáromban megalakul a felvidéki magyarságot összefogó, egységes nagy társadalmi, jogvédelmi és kulturális tömegszervezetnek szánt Szlovenszkói Magyar Népszövetség. Fő tisztségviselőivé a következőket választják: elnök: Kürthy István, volt komáromi főispán; másodalelnökök: Bittó Dénes, volt pozsonyi főispán, Körmendy-Ékes Lajos, keresztényszocialista nemzetgyűlési képviselő; alelnök: Jánossy Lajos evangélikus esperes; ügyvezető igazgató: Tuba János, volt magyar országgyűlési képviselő.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1920
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=260471
ID	260471
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1920. május 27. : Felújítja működését a Toldy Kör, a pozsonyi magyarság legrégibb kulturális egyesülete.

Részletek

Kategória	A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év	1920
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=260444
ID	260444
Módosítás dátuma	2008. február 20.

bővebben →

1 2 Következő ›

2 találat

~ – [tilde] a szócikk szövegében a címszót helyettesíti
A. – anyanyelv
ápr. – április
aug. – augusztus
c. – című
Csehszl. – Csehszlovákia
CSKP – Csehszlovákia Kommunista Pártja
D – dél(i) (égtáj)
dec. – december
É – észak(i) (égtáj)
Ek – egyéni kiállítások
elb. – elbeszélések
ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem
EMP – Egyesült Magyar Párt
é. n. – év nélkül
ev. – evangélikus
évf. – évfolyam
febr. – február
Fm – főbb művei
FMK – Független Magyar Kezdeményezés
ford. – fordította, fordító
FTSZ – Fórum Társadalomtudományi Szemle
gör. kat. – görög katolikus
Gyk – gyűjteményes kiállítás(ok)
ha – hektár
ifj. – ifjabb, ifjúság(i)
ill. – illetve
illusztr. – illusztráció(ja), illusztrált(t)(a)
Ir. – Irodalom
ISZ – Irodalmi Szemle
izr. – izraelita
jan. – január
júl. – július
jún. – június
K – kelet(i) (égtáj)
kat. – katalógus
kb. – körülbelül
KB – Központi Bizottság
Km – köztéri művei
köt. – kötet
krit. – kritikák
L. – lakosság száma
máj. – május
márc. – március
Mk – művek közgyűjteményekben
MKDM – Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom
MKP – Magyar Koalíció Pártja
MNG – Magyar Nemzeti Galéria
MNP – Magyar Nemzeti Párt
Mo. – Magyarország
mon. – monográfia
MPP – Magyar Polgári Párt
MTA – Magyar Tudományos Akadémia
NG, Losonc – Novohradská galéria, Lučenec – Nógrádi Galéria
NG, Nyitra – Nitrianska galéria – Nyitrai Galéria
nov. – november
NY – nyugat(i) (égtáj)
OKP – Országos Keresztényszocialista Párt
okt. – október
p. – pagina, oldal
pl. – például
r. – regény
ref. – református
r. k. – római katolikus
röv. – rövidített, rövidítés, rövidítve
stb. – és a többi
sz. – század, századi
szept. – szeptember
szerk. – szerkesztő, szerkesztette
Szl. – Szlovákia
SZNG, Pozsony – Szlovák Nemzeti Galéria
SZNM, Pozsony – Szlovák Nemzeti Múzeum
Szt. – Szent
SZTA – Szlovák Tudományos Akadémia
tan. – tanulmányok
tc. – törvénycikk
törv. – törvény
tud. – tudomány(os)
ún. – úgynevezett
uo. – ugyanott
uő – ugyanő
v. – versek
V. – vallás
vál. – válogatott
vh. – világháború
vm. – vármegye