Szlovákiai Magyar Adatbank » Albumok » A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944) A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944) – Szlovákiai Magyar Adatbank
Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)

A kronológia, amely több évtizedes kutatómunka eredménye (cseh)szlovákiai magyarok történetének 1918 és 1945 közötti korszakát foglalja magában. A kronológia 2020-ban könyv formájában is megjelent a Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadásában. (összeállította: Popély Gyula)

1 2
2 találat

1945. április 5. : A Fierlinger-kormány Kassán nyilvánosságra hozza programját, amely „kassai kormányprogram” néven kerül be a történelmi köztudatba. A csehszlovákiai magyar és német nemzeti kisebbség további sorsáról a tizenhat fejezetből álló kormányprogram V., VIII., IX., X., XI. és XV. fejezete rendelkezik. Az V. fejezet az államigazgatás átszervezéséről szól. Leszögezi, hogy a közügyeket a jövőben a nép által választott nemzeti bizottságok fogják végezni. Azonban „azoknak a községeknek és járásoknak ideiglenes igazgatására, ahol többségben van az állam szempontjából megbízhatatlan, nem szláv lakosság, közigazgatási bizottságokat alapítunk.” A kormány támogatni fogja a férfiak és nők általános választójogát; „a nemzet árulóit és a nép ellenségeit”, köztük a magyarokat és a németeket is, viszont megfosztja mind aktív, mind passzív választójogától. A VIII. fejezet az aktív antifasisztákon kívül a magyar és német kisebbség egészét háborús bűnösnek nyilvánítja és megfosztja csehszlovák állampolgárságától. „A Csehszlovák Köztársaság azon német és magyarnemzetiségű polgárai közül, akiknek az 1938-as müncheni döntés előtt csehszlovák állampolgárságuk volt, elismeri az állampolgárságát, illetőleg lehetővé teszi a köztársaságba való visszatérését az antináciknak és antifasisztáknak, akik már a müncheni döntés előtt aktív küzdelmet folytattak Henlein és a magyar irredenta pátok ellen a Csehszlovák Köztársaság érdekében…. A többi német és magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgár csehszlovák állampolgársága megszűnik…. Azokat a németeket és magyarokat, akik az 1938-as müncheni döntés után költöztek a Csehszlovák Köztársaság területére, azonnal kiutasítjuk a köztársaságból, hacsak nem indul ellenük büntető eljárás.” A IX. fejezet a magyarok, németek, árulók és kollaboránsok megbüntetéséről és internálásáról rendelkezik: „Táborokat létesítünk azoknak a német és magyar személyeknek az internálására, akik valamiféle kapcsolatban álltak a náci és fasiszta szervezetekkel, ezek apparátusával és fegyveres meg terrorista alakulataival.” Ügyüket a Nemzeti Bíróság és a rendkívüli népbíróságok fogják tárgyalni. A X. fejezet kimondja azon németek és magyarok vagyonának nemzeti gondnokság alá helyezését, „akik elárulták a nemzetet és aktívan támogatták a német és a magyar megszállókat.” A XI. fejezet az „új földreformmal” foglalkozik. Nemzeti Földalap létrehozását helyezi kilátásba, amely átveszi a németek és magyarok elkobzott földjeit, épületeit, holt és élő leltárát. „az említett földbirtokokat és a velük összefüggő vagyont kártérítés nélkül elkobozzuk… A mezőgazdasági földet, amellyel a Nemzeti Földalap rendelkezik, a cseh országrészekben cseh, Szlovákiában szlovák és ukrán zselléreknek, kis- és középparasztoknak, valamint mezőgazdasági munkásoknak osztjuk ki.” A XV. fejezet az oktatási és kulturális intézményekben végrehajtandó tisztogatásokról rendelkezik: „Bezárjuk a cseh és a szlovák városokban az összes német és magyar iskolát… Felülvizsgáljuk a német és a magyar kultúrához fűződő viszonyunkat, leleplezve a kultúrák reakciós elemeit minden területen. Megerősítjük művelődéspolitikánkban a szláv orientációt.” A kormányprogram többi fejezete a nemzetgyűlési választások előkészítéséről (I.), a hadsereg megtisztításáról (III.), a Szovjetunióval való együttműködésről (IV.), Szlovákia (VI.) és Kárpátalja helyzetéről (VII.), a gazdaság megújításáról (XII.) szól és szociális intézkedéseket (XIV.) tartalmaz.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1945
Rövid URL
ID263552
Módosítás dátuma2008. február 20.

1937. november 19. : Gróf Esterházy János képviselő, az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnöke a prágai képviselőház költségvetési bizottságában terjedelmes beszédben számol be a felvidéki magyarságot sorozatosan érő kulturális visszaélésekről. A képviselő a magyar oktatásügy helyzetét tartja a leginkább elszomorítónak. Sajnálatos tényként szögezi le, hogy Szlovákiában és Kárpátalján a tanköteles magyar gyermekeknek már csaknem 20 %-a jár idegen tanítási nyelvű iskolába. Kemény szavakkal ítéli el ezzel kapcsolatban a hirhedt Szlovák Liga szlovákosító tevékenységét a magyar nyelvterület falvaiban. Behatóan elemzi a magyar középiskolai hálózat szervezeti, személyi és ellátottsági hiányosságait, majd konkrét eseteken szemlélteti a tanügyi kormányzat eltérő ügykezelési gyakorlatát a magyar, valamint az államnyelvű iskolák vonatkozásában. A betöltetlen pozsonyi magyar egyetemi tanszék kérdése ugyancsak kellő hangsúlyt kap az idézett beszédben. Esterházy képviselő többek között határozottan kijelenti: Mindazok a panaszok és kifogások, amelyeket a kulturális tárcával kapcsolatban elmondottam, arról győznek meg bennünket, – kisebbségi törvényhozókat – hogy a kisebbségek kultúrájának csupán egyetlen biztosítéka van államunkban, – s ez a kultúrális autonómia.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1937
Rövid URL
ID262115
Módosítás dátuma2008. február 20.

1921. január 28. : Körmendy-Ékes Lajos keresztényszocialista párti képviselő a prágai nemzetgyűlés képviselőházában a trianoni békeszerződés ratifikálásának vitájában mondott beszédében újból félreérthetetlen egyértelműséggel felhívja a csehszlovák államhatalom, valamint az egész belföldi és külhoni politikai közvélemény figyelmét arra a tényre, hogy a trianoni békediktátum voltaképpen mit is jelent a felvidéki magyar nemzetrész, de ezen túlmentően az egész magyar nemzet számára: „/…/ most – amidőn a trianoni békeszerződés ratifikálásáról van szó – természetesen fokozott eréllyel fel kell emelnünk szavunkat az ellen, mert ez a szerződés több, mint három millió magyart kiszolgáltat idegen nemzeti államok önkényének, és egy közép-európai kultúrállam ezer éves birtokállományát akként tépi darabokra, hogy az ország területének kétharmad részét a szomszédos népeknek szabad zsákmányul dobja oda.” Körmendy-Ékes Lajos képviselő beszéde végén reményét fejezi ki, hogy „mennél több idő telik el a világtörténelem leghitványabb békeművének aláírása óta”, annál nyilvánvalóbb lesz annak felismerése, hogy ez a békediktátum nem időálló, sőt csak újabb veszedelmeket hoz egész Európára.

Részletek

1 2
2 találat