Lexicon

A Nyitrai járás térképe (CsT)

A járás mai területe jelentősen különbözik az elődjének tekinthető ~ 1923-ban megállapított területétől, mivel K-en akkor Zsére, Ghymes és Kolon az Aranyosmaróti, további 15 község a Verebélyi, D-en Alsószőlős az Érsekújvári, ÉNy-on 6 falu pedig a Galgóci járáshoz tartozott (viszont északi irányban a járás 9, ma Nagytapolcsányi járáshoz tartozó községgel volt gazdagabb). 1938-tól 1945-ig a Verebélyi járás települései Mo.-hoz tartoztak. 1949-ben jelentős területi változások mentek végbe: a járás 9 északi községét a Nagytapolcsányi járáshoz csatolták, kialakították a Nyitra-város járást (ami 1960-ig maradt fenn), és a fennmaradó többi község pedig a Nyitra-környéki járást alkotta. Az 1960-as közigazgatási átszervezéskor az Aranyosmaróti és Verebélyi járásokat a ~hoz csatolták, valamint még 4 Galgóci, 3 Szeredi és 2 Vágsellyei járáshoz tartozó községet is megkapott. A terület 1960 és 1990 között a Nyugat-szlovákiai kerületbe volt besorolva. Az 1996-os közigazgatási reformkor az újonnan létrejövő ~tól leválasztották Aranyosmarót régióját (mely önálló járás lett), továbbá Köpösd (Hájske), Királyi és Mocsonok községeket az újonnan kialakított Vágsellyei járáshoz csatolták. A terület 1996 óta a Nyitrai kerülethez tartozik. A ~ a Kisalföld ÉK-i részén terül el, melybe É felől benyúlik a Tribecs-hegység. A jan.-i középhőmérséklet –2,2 °C, a júl.-i 20,3 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 580 mm (a legtöbb csapadék júl.-ban – 69 mm, a legkevesebb jan.-ban hull le – 32–40 mm). Területe 870,7 km². Népessége a 2011. évi népszámláláskor 159 143 fő volt, melyből a magyar nemzetiségű lakosok száma 9076 fő volt. A népesség korösszetétele az országos átlaggal majdnem megegyező, de a szlovák–magyar határmentén található járások közt a legkedvezőbb demográfiai mutatókkal rendelkezik – a 0–14 évesek részaránya 18,00%. A települések száma 62, mely közt két város található: Nyitra (78 916) és Verebély (8970). A járás közlekedési fekvése kedvező. A járás gazdasága képezi a Nyitrai kerület gazdaságának motorját, a gazdasági élet alapjait az elektrotechnikai ipar, a vegyipar, az autóalkatrész-gyártás, a műanyaggyártás és -feldolgozás, az üvegipar, az építőipar – Nyitraivánkán (Ivanka pri Nitre) hozta létre az osztrák Bramac cég az ország legmodernebb építőanyag-ipari üzemét –, az élelmiszeripar és a szolgáltatások képezik. A járásban a mezőgazdasági termelés természeti feltételei kiválóak, a szántóföldi termelés mellett jelentős a szőlőtermesztés is (a járás Szl. egyik legjelentősebb borvidéke). A munkanélküliségi és bérezési mutatók a járásban magasan kedvezőbbek a környező járások azonos mutatóitól (az országos átlagtól kedvezőbb mindkét mutató, 2013. júl. 31-én a járásban a munkanélküliségi ráta 10,57% volt). A járási székhely Szl. kulturális, oktatási és tudományos életében betöltött szerepe jelentős (Andrej Bagar Színház, Konstantin Filozófus Egyetem, Szlovák Mezőgazdasági Egyetem). Az idegenforgalma élénk, ami Nyitra gazdag kulturális életének, a változatos tájnak (a hegyvidéki és az alföldi jellegű tájak egyaránt megtalálhatók a régióban), valamint az itt található számos történelmi és egyházi műemlékeknek (nyitrai vár, ghymesi vár) köszönhető.

A Nyitrai járás etnikai térképe (2011) (HK)