Alma Mater
Részletek
Az Alma Mater címlapja
Negyedévente megjelenő ingyenes, országos diáklap (Pozsony, 2004–). A Diákhálózat jelenteti meg. Olyan kommunikációs, információs és tájékoztató médium, mely 11 városban (Prágában, Brünnben, Nagyszombatban, Pozsonyban, Kassán, Nyitrán, Komáromban, Budapesten, Párkányban, Somorján és Dunaszerdahelyen) és azok egyetemi közösségeiben érhető el.
Almágy (Gemerský Jablonec)
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Gortva-patak völgyében, Fülektől DK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 726, ebből 722 (99,4%) magyar, 4 (0,5%) szlovák; [2011] – 693, ebből 536 (77,3%) magyar, 77 (11,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 636 (91,8%) magyar, 33...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Gortva-patak völgyében, Fülektől DK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 726, ebből 722 (99,4%) magyar, 4 (0,5%) szlovák; [2011] – 693, ebből 536 (77,3%) magyar, 77 (11,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 636 (91,8%) magyar, 33...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Gortva-patak völgyében, Fülektől DK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 726, ebből 722 (99,4%) magyar, 4 (0,5%) szlovák; [2011] – 693, ebből 536 (77,3%) magyar, 77 (11,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 636 (91,8%) magyar, 33 (4,8%) szlovák. V: [2011] – 639 r.k., 12 ref., 2 ev. – R. k. (Szt. Abdon és Szennen-) temploma a 13. sz.-ban épült román stílusban, a 18. sz.-ban barokkosították, fa karzata 1815-ben készült. A 21. sz. elején közös, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. Az 1980-as években a Rimaszombati járási nyári művelődési táborok színhelye volt.
Almás
-> Szádalmás; Almás (Jablonov nad Turňou)
Község a Rozsnyói járásban, az Alsó- és a Felső-hegy között, a Torna-patak völgyében, a Szoroskői-nyereg alatt, Rozsnyótól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 921, ebből 862 (93,6%) magyar, 42 (4,6%) szlovák; [2011] – 808, ebből 650 (80,4%) magyar, 129 (16,0%) szlovák nemzetiségű. A:...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, az Alsó- és a Felső-hegy között, a Torna-patak völgyében, a Szoroskői-nyereg alatt, Rozsnyótól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 921, ebből 862 (93,6%) magyar, 42 (4,6%) szlovák; [2011] – 808, ebből 650 (80,4%) magyar, 129 (16,0%) szlovák nemzetiségű. A:...megnyit →
Részletek
Község a Rozsnyói járásban, az Alsó- és a Felső-hegy között, a Torna-patak völgyében, a Szoroskői-nyereg alatt, Rozsnyótól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 921, ebből 862 (93,6%) magyar, 42 (4,6%) szlovák; [2011] – 808, ebből 650 (80,4%) magyar, 129 (16,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 681 (84,3%) magyar, 95 (11,8%) szlovák. V: [2011] – 378 ref., 335 r. k., 10 gör. kat., 4 ev. – A csehszlovákiai magyar ifjúsági klubok 1971-ben ~on és a szomszédos Körtvélyesen rendezték meg az utolsó, VII. Nyári Ifjúsági Találkozót. R. k. (Szentháromság-) temploma a 14. sz. második felében gótikus, ref. temploma a 18. sz. végén klasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején közös, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Almási Róbert
Részletek
ALMASI ROBERT (fot. Somogyi)
(* 1948. jan. 28. Mórockarcsa, † 2018. máj. 20.) Festő, grafikus. 1967-ben a brünni Iparművészeti Középiskola grafikai szakán végzett. 1968–1974-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola festészeti szakán tanult, majd Dunaszerdahelyen működött. A nyárasdi képzőművészeti alkotótáborok kezdeményezője. Főleg falfestészettel, táblafestészettel és grafikával foglalkozik.
Alsó-Csallóköz
Néprajzi tájegység. A Csallóköz keleti, Altájként is emlegetett, az egykori Komárom vármegyéhez tartozó területe. Természetföldrajzi adottságainak köszönhetően és a török háborúk pusztításainak következtében nagy határú, nagy lélekszámú, halmazos települések alakultak ki a térségben. Ezen a területen gyakran kiterjedt tanyarendszer is létrejött, pl. Gúta környékén...megnyit →
Néprajzi tájegység. A Csallóköz keleti, Altájként is emlegetett, az egykori Komárom vármegyéhez tartozó területe. Természetföldrajzi adottságainak köszönhetően és a török háborúk pusztításainak következtében nagy határú, nagy lélekszámú, halmazos települések alakultak ki a térségben. Ezen a területen gyakran kiterjedt tanyarendszer is létrejött, pl. Gúta környékén...megnyit →
Részletek
Alsó-Csallóköz − táj Csallóközaranyos határában (FI)
Néprajzi tájegység. A Csallóköz keleti, Altájként is emlegetett, az egykori Komárom vármegyéhez tartozó területe. Természetföldrajzi adottságainak köszönhetően és a török háborúk pusztításainak következtében nagy határú, nagy lélekszámú, halmazos települések alakultak ki a térségben. Ezen a területen gyakran kiterjedt tanyarendszer is létrejött, pl. Gúta környékén (kisalföldi tanyák). Itt először az állattenyésztés velejárójaként alakultak ki huzamosabb ott tartózkodásra alkalmas tanyák. Mivel a döntően szarvasmarha-tenyésztésből élő gútaiak állataikat az óriási határnak csak a magasabban fekvő, víz nem járta területein tudták legeltetni, gyakran előfordult, hogy a belvizek elvágták a visszatérési lehetőséget. A 19. sz. végétől, ám főleg a 20. sz. első évtizedeiben, a földművelés egyre fontosabbá válása, valamint a belterület túlnépesedése következtében egy másik jelentős kiköltözés, tanyásodási folyamat indult meg. Lényegében ettől az időtől kezdve kísérhető nyomon az ún. ártéri tanyák kialakulása is (kisalföldi tanyák). A Kis-Duna és a Vág árterében, mesterséges dombokon épített lakóházakba a szegényebb lakosok költöztek ki. Csak gyümölcstermesztéssel és halászattal foglalkoztak. E folyamatok következtében 1933-ban Gúta összlakosságának mintegy 35%-a élt tanyán. Az ártéri tanyák a második vh. után folyamatos hanyatlásnak indultak, s napjainkra gyakorlatilag teljesen fölszámolódtak. – Ir. Angyal Béla: Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza (2012); Fehérváry Magda: Parasztgazdaság a XX. sz. első felében. Gútai példa (1988).
Alsóbalog (Nižný Blh)
Részletek
1943-ban Vámosbalog néven Felsőbaloggal egyesített község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] –624, ebből 607 (97,3%) magyar, 11 (1,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 484 ref., 123 r. k., 11 izr., 5 ev. – Ref. templomát 1740-ben emelték.
Alsóbodok (Dolné Obdokovce)
Részletek
Alsóbodok – r. k. templom (GJ)
Község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátságon, a Nyitra és a Zsitva folyók között, a Zoboralján, Nyitrától K-re. L: [1921] –760, ebből 708 (93,2%) magyar, 44 (5,8%) szlovák; [2011] – 1188, ebből 699 (58,8%) magyar, 452 (38%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 739 (62,2%) magyar, 410 (34,5%) szlovák. V: [2011] – 1108 r. k., 1 ref. – R. k. (Keresztelő Szt. János-) temploma a 12. sz. második felében épült román stílusban, a 18. sz. végén barokk stílusban alakították át. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával, s 2001-ben alapított magyar tanítási nyelvű magán szakközépiskolával (Zoboraljai Magyar Tanítási nyelvű Vállalkozói Magán Szakközépiskola) rendelkezett. – Ir. Fehér Sándor: Alsóbodok. Monográfia (1997).
Alsóbodok – r. k. templom (GJ)
Alsóbodok − Magán Szakközépiskola (GJ)Alsócsitár; Csitár (Štitáre)
Részletek
Község a Nyitrai járásban, a Zsibrice hegy lábánál, a Zoboralján, Nyitrától ÉK-re. L: [1921] – 462, ebből 423 (91,6%) magyar, 37 (8,0%) szlovák; [2011] – 707, ebből 487 (68,9%) szlovák, 191 (27%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 463 (65,5%) szlovák, 208 (29,4%) magyar. V: [2011] – 550 r. k., 8 ev., 3 gör. kat., 1 ref. – R. k. (Szt. Imre-) temploma 1785-ben épült klasszicista stílusban egy korábbi templom alapjain. Határában, a Zsibrice D-i lejtőin 1954-ben 24,5 ha-on természetvédelmi területet létesítettek. – 1975–2002 között közigazgatásilag Nyitrához tartozott.
Alsócsitár – r. k. templom (GJ)Alsócsöpöny (Dolný Čepeň)
Részletek
1944- ben Szeredhez csatolt község a Galántai járásban, a Kisalföldön, a Vág folyó jobb partján, Galántától É-ra. L: [1921] – 343, ebből 286 (83,4%) szlovák, 48 (14,0%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 326 r. k., 12 izr. – R. k. (Szűz Mária mennybevétele) kápolnája 1781-ben épült barokk, nemesi kúriája a 19. sz. közepén klasszicista stílusban.
Alsófalu (Polina)
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Ratkói-Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 268, ebből 225 (83,9%) magyar, 22 (8,2%) szlovák; [2011] – 126, ebből 83 (65,9%) magyar, 35 (27,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 90 (71,4%) magyar, 31 (24,6%) szlovák....megnyit →
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Ratkói-Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 268, ebből 225 (83,9%) magyar, 22 (8,2%) szlovák; [2011] – 126, ebből 83 (65,9%) magyar, 35 (27,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 90 (71,4%) magyar, 31 (24,6%) szlovák....megnyit →
Részletek
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Ratkói-Túróc-patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 268, ebből 225 (83,9%) magyar, 22 (8,2%) szlovák; [2011] – 126, ebből 83 (65,9%) magyar, 35 (27,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 90 (71,4%) magyar, 31 (24,6%) szlovák. V: [2011] – 60 ref., 29 r. k., 5 ev., 2 gör. kat. – Nemesi kúriája a 19. sz. elején épült klasszicista stílusban.