Tichy Gyula
Részletek
Tichy Gyula (Önarckép)
(* 1879. aug. 28. Rimaszombat, † 1920. jún. 20. Rozsnyó) Festő, író. Budapesten, majd Rozsnyón rajztanár, illusztrátorként is ismert. A Mars rabjai c. befejezetlen tudományos-fantasztikus r. halála után, 1928–1929-ben folytatásokban jelent meg a Magyar Néplapban. – Fm. A tusosüveg meséi (grafikai album, 1908).
Tóbisz Titusz
(* 1978. dec. 21. Rimaszombat) Színész. Az általános iskolát szülővárosában végezte, majd Füleken érettségizett (1996). Tanulmányait 2001-ben Budapesten folytatta a Krónikásének Zeneiskolában, ahol Dévai Nagy Kamilla vezetése mellett, énekes-gitáros előadóművészetet tanult. Tanulmányait a Kassai Állami Konzervatóriumban folytatta. 2005-től a Thália Színház társulatának tagja volt....megnyit →
(* 1978. dec. 21. Rimaszombat) Színész. Az általános iskolát szülővárosában végezte, majd Füleken érettségizett (1996). Tanulmányait 2001-ben Budapesten folytatta a Krónikásének Zeneiskolában, ahol Dévai Nagy Kamilla vezetése mellett, énekes-gitáros előadóművészetet tanult. Tanulmányait a Kassai Állami Konzervatóriumban folytatta. 2005-től a Thália Színház társulatának tagja volt....megnyit →
Részletek
Tóbisz Titusz (TSZA)
(* 1978. dec. 21. Rimaszombat) Színész. Az általános iskolát szülővárosában végezte, majd Füleken érettségizett (1996). Tanulmányait 2001-ben Budapesten folytatta a Krónikásének Zeneiskolában, ahol Dévai Nagy Kamilla vezetése mellett, énekes-gitáros előadóművészetet tanult. Tanulmányait a Kassai Állami Konzervatóriumban folytatta. 2005-től a Thália Színház társulatának tagja volt. Musicalok, drámák, zenés vígjátékok és operettek szereplője. Színházi pályafutásán kívül rock-zenekarok énekeseként is fellépett. Jelenleg a Kassai Állami Színház operatársulatának tagja. A Kassai Thália Színházban és a Miskolci Nemzeti Színházban is vendégszerepel. – Főbb színházi szerepei: Thália Színház Budapest: Római katona (Illés Lajos: Betlehem csillaga – Erkel Színház). Kassai Thália Színház: Sir Kán (Dés László–Geszti Péter–Békés Pál: A dzsungel könyve); Vay Ádám, Vak igric (Szigligeti Ede: II. Rákóczi Ferenc fogságai); Bill (William Sommerset Maugham–Nádas Gábor–Szenes Iván: Imádok férjhez menni); Lőrincke szomszéd (Örkény István: Tóték); Titusz, Farkas (Viktor Orlov: A lopott tojás titka); Murray (Neil Simon: Furcsa pár); Lantos, Lovag (Egressy Zoltán: Angyalkövet); Makáts főtanácsos (Zágon István–Nóti Károly–Eisemann Mihály: Hyppolit, a lakáj); Castel Jaloux (Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac); Lovas (Peter Shaffer: Equus); Milt (Murray Schisgal: Szerelem, ó!); Sir Kán (Dés László–Presser Gábor: Dzsungel könyve); Rádiós (Presser Gábor–Horváth Péter–Sztevanovity Dusán: A padlás); Lucien Ouvrier (Eisemann Mihály–Zágon István–Somogyi Gyula: Fekete Péter); Pincér (Carlo Goldoni: Két úr szolgája); Hosszú (Dés László–Nemes István: Valahol Európában); Tasziló (Kálmán Imre: Marica grófnő). Miskolci Nemzeti Színház: Abdalló (Giuseppe Verdi: Nabucco), Jean Valjean (Claude Michael Schoenberg: Nyomorultak). Kassai Állami Színház: Szerető (Giacomo Puccini: Köpeny és Gianni Schicchi), Charles (William Shakespeare: Ahogy tetszik). – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009). Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny
A Csemadokés a Csehszlovákiai Magyar Amatőr Színjátszók Társasága szervezésében 1992-től évente megvalósuló országos diák és felnőtt vers- és prózamondó verseny Rimaszombatban. A versenyt elődöntők előzik meg az egyes területi és járási körzetekben. Előzményének tekinthetők a Jókai Napok és a Duna Menti Tavasz keretében megrendezett...megnyit →
A Csemadokés a Csehszlovákiai Magyar Amatőr Színjátszók Társasága szervezésében 1992-től évente megvalósuló országos diák és felnőtt vers- és prózamondó verseny Rimaszombatban. A versenyt elődöntők előzik meg az egyes területi és járási körzetekben. Előzményének tekinthetők a Jókai Napok és a Duna Menti Tavasz keretében megrendezett...megnyit →
Részletek
A Csemadokés a Csehszlovákiai Magyar Amatőr Színjátszók Társasága szervezésében 1992-től évente megvalósuló országos diák és felnőtt vers- és prózamondó verseny Rimaszombatban. A versenyt elődöntők előzik meg az egyes területi és járási körzetekben. Előzményének tekinthetők a Jókai Napok és a Duna Menti Tavasz keretében megrendezett versenyek a 60-80-es években.
Törköly József
(* 1878. jan. 1. Rimaszombat, † 1938. ápr. 14. Rimaszombat) Ügyvéd, politikus. Budapesti jogi tanulmányai befejeztével Rimaszombatban ügyvéd, ahol tagja volt a Függetlenségi 48-as pártnak. Az államfordulatot követően a Kisgazdapárt egyik megszervezője; 1925-ben a Magyar Nemzeti Párt elnökévé választották. 1925–1929 között a párt szenátora,...megnyit →
(* 1878. jan. 1. Rimaszombat, † 1938. ápr. 14. Rimaszombat) Ügyvéd, politikus. Budapesti jogi tanulmányai befejeztével Rimaszombatban ügyvéd, ahol tagja volt a Függetlenségi 48-as pártnak. Az államfordulatot követően a Kisgazdapárt egyik megszervezője; 1925-ben a Magyar Nemzeti Párt elnökévé választották. 1925–1929 között a párt szenátora,...megnyit →
Részletek
(* 1878. jan. 1. Rimaszombat, † 1938. ápr. 14. Rimaszombat) Ügyvéd, politikus. Budapesti jogi tanulmányai befejeztével Rimaszombatban ügyvéd, ahol tagja volt a Függetlenségi 48-as pártnak. Az államfordulatot követően a Kisgazdapárt egyik megszervezője; 1925-ben a Magyar Nemzeti Párt elnökévé választották. 1925–1929 között a párt szenátora, 1929–1935 között képviselője, 1935-től 1937-ig pedig újból szenátora volt a prágai nemzetgyűlésben. 1937-ben egészségi okokból kivonult a politikából. – Fm. Mentsük meg Szlovenszkót (1930).
Varga Imre 1.
(* 1905. okt. 1. Györke, † 1980. dec. 10. Kassa) Ref. püspök. Teológiai tanulmányait Sárospatakon, Losoncon és Halléban végezte. 1929-től Munkácson segédlelkész, 1931-től Rimaszombatban lelkész. Kapcsolatban állt a Sarló mozgalommal. Az 1930-as években a losonci teológián tanított. 1949-től a ref. egyház zsinati tanácsának tagja,...megnyit →
(* 1905. okt. 1. Györke, † 1980. dec. 10. Kassa) Ref. püspök. Teológiai tanulmányait Sárospatakon, Losoncon és Halléban végezte. 1929-től Munkácson segédlelkész, 1931-től Rimaszombatban lelkész. Kapcsolatban állt a Sarló mozgalommal. Az 1930-as években a losonci teológián tanított. 1949-től a ref. egyház zsinati tanácsának tagja,...megnyit →
Részletek
(* 1905. okt. 1. Györke, † 1980. dec. 10. Kassa) Ref. püspök. Teológiai tanulmányait Sárospatakon, Losoncon és Halléban végezte. 1929-től Munkácson segédlelkész, 1931-től Rimaszombatban lelkész. Kapcsolatban állt a Sarló mozgalommal. Az 1930-as években a losonci teológián tanított. 1949-től a ref. egyház zsinati tanácsának tagja, 1953-tól haláláig a Szlovákiai Ref. Egyház zsinati lelkészi elnöke és egyben püspöke volt. Bekapcsolódott a Keresztény Békekonferencia munkájába, egy ideig a csehszlovák ökomenikus tanács elnöke, s két cikluson keresztül a Református Világszövetség alelnöke volt. Az egyházat olykor autoritatív módon irányította; mindvégig jó kapcsolatokat ápolt az állami és pártszervekkel. 1965-ben a Munka Érdemrenddel tüntették ki. Szerkesztette a Baráti Szó, a Református Élet és a Kálvinista Szemlec. újságokat. – Fm. Újszövetségi bevezetés (é. n.); Református keresztyén kis káté (1956).
Varsányi Mária; Varsányi Mari
(* 1952. szept. 8. Rimaszombat) Színésznő. Füleken érettségizett 1971-ben. 1972-től a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház tagja lett. Kisebb szerepeket játszott szlovák és magyar filmekben; a pozsonyi rádió magyar adása hangjátékainak állandó szereplője. Kabaré- és esztrádműsorokban, irodalmi összeállításokban is gyakran fellépett....megnyit →
(* 1952. szept. 8. Rimaszombat) Színésznő. Füleken érettségizett 1971-ben. 1972-től a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház tagja lett. Kisebb szerepeket játszott szlovák és magyar filmekben; a pozsonyi rádió magyar adása hangjátékainak állandó szereplője. Kabaré- és esztrádműsorokban, irodalmi összeállításokban is gyakran fellépett....megnyit →
Részletek
Varsányi Mária (SZM)
(* 1952. szept. 8. Rimaszombat) Színésznő. Füleken érettségizett 1971-ben. 1972-től a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház tagja lett. Kisebb szerepeket játszott szlovák és magyar filmekben; a pozsonyi rádió magyar adása hangjátékainak állandó szereplője. Kabaré- és esztrádműsorokban, irodalmi összeállításokban is gyakran fellépett. – Főbb színházi szerepei: Nina (Dávid Teréz: Időzített boldogság); Peti (Sármándi Pál: Peti kalandjai); Edit (Jókai Mór: A kőszívű ember fiai); Viola (Illyés Gyula: Dupla vagy semmi); Nyilas Misi (Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig); Duszja és Tánya (Alekszej Nyikolajevics Arbuzov: Tánya); Page Anna (William Shakespeare: A windsori víg nők); Rousana (Carlo Goldoni: A hazug); Maria Antonovna (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Revizor); Ifj. Faggyú Bertalan (Batta György: Töklámpás); Vak lány (Peter Kováčik: A Zöld Fához címzett fogadó); Szemérmetes Erzsók (Simon István: Szélestenyerű Fejenagy és a többi tisztességesek); Noszlám (Kmeczkó Mihály: Harc a kutyafejűekkel); Czinka Panna (Jókai Mór: Szeretve mind a vérpadig); Lucy (Bertolt Brecht: Koldusopera); Gianna (Carlo Goldoni: A legyező); Fanka (Ivo Bukovčan: Mielőtt a kakas megszólal); Gyöngyi (Osvald Záhradník.: Utóirat); Tuzza (Luigi Pirandello: Többgyerekes agglegény); Dunyasza (Anton Pavlovics Csehov: Cseresznyéskert); Henriett (Jókai Mór: Fatia Negra); Izidóra (Katona József: Bánk bán); Boglárka (Lovicsek Béla: Végállomás); Lady Jane (Twain Mark: Koldus és királyfi); Balsy Flóra (Csiky Gergely: Nagymama); Arabella (Sütő András: Káin és Ábel); Mariska (Szép Ernő: Vőlegény); Heléné (Eugene Labiche: Olasz szalmakalap); Bábjátékos (weöres Sándor: A holdbéli csónakos); Kati (csurka István: Házmestersirató); Szakácsnő (tadeusz Rozewicz: Fehér házasság); Kölyök (Horváth Péter–Sztevanovity Dusán–Presser Gábor: A padlás); Claire (Eisemann Mihály: Fekete Péter); Mariska (Örkény István: Tóték); Dorine (Jean-Baptiste Molière: Tartuffe); Hrehorowiczovna (Spiró György: Imposztor); Polina Andrejevna (Anton Pavlovics Csehov: Sirály); Jozefin (Eisemann Mihály: Fiatalság, bolondság); Arina Pantalejmonovna (Nyikola Vasziljevics Gogol: Háztűznéző); Melitta (Vas István–Hubay Miklós–Ránki György: Egy szerelem három éjszakája); Mutatványos (Michel de Ghelderode: Barrabás); Szomszédasszony (Federivo García Lorca: Vérnász); Kömény Zsuzsa (Jókai Mór–Darvas Ferenc–Várady Szabolcs: Gazdag szegények); Anya (Jon Fosse: Őszi álom); Marosiné (Molnár Ferenc–Zerkovitz Béla–Kellér Dezső: A doktor úr); Özvegy Szunyogné (Gárdonyi Géza: A bor); Maude Melrose (Noel Coward: Forgószínpad); Theiresziász (Szophoklész: Antigoné); Sostrata (Nicolo Machiavelli: Mandragora); Kömény Ignácné (Tamási Áron: Énekes madár); Florence (Ken Ludwig: Primadonnák); Anfisza (Anton Pavlovics Csehov: Három nővér); Agnese (Vajda Katalin–Fábri Péter–Valló Péter: Anconai szerelmesek); Bíróné (Móricz Zsigmond: Sári bíró); Wolmuth Judit, aki egy humán erőforrás (Szász Péter–Aldobolyi Nagy György– Verebes István: Whisky esővízzel). – Díjak, elismerések: Magyar Színházak XX. Kisvárdai Fesztiválja, Életműdíj, Kisvárda, 2008; Pro Urbe-díj, Komárom, 2012. – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002).
Veres János; Vörös
(* 1930. febr. 28. Tornalja, † 1999. aug. 5. Rimaszombat) Költő, író, műfordító, helytörténész. Az 1950-es évektől jelentek meg versei, elbeszélései, cikkei, helytörténeti írásai, műfordításai. – Főbb díjak: Nógrád Megye Madách Imre-díja (1990). – Fm. Ifjú szívem szerelmével (v., 1955); Tüzek és virágok (v., 1961);...megnyit →
(* 1930. febr. 28. Tornalja, † 1999. aug. 5. Rimaszombat) Költő, író, műfordító, helytörténész. Az 1950-es évektől jelentek meg versei, elbeszélései, cikkei, helytörténeti írásai, műfordításai. – Főbb díjak: Nógrád Megye Madách Imre-díja (1990). – Fm. Ifjú szívem szerelmével (v., 1955); Tüzek és virágok (v., 1961);...megnyit →
Részletek
(* 1930. febr. 28. Tornalja, † 1999. aug. 5. Rimaszombat) Költő, író, műfordító, helytörténész. Az 1950-es évektől jelentek meg versei, elbeszélései, cikkei, helytörténeti írásai, műfordításai. – Főbb díjak: Nógrád Megye Madách Imre-díja (1990). – Fm. Ifjú szívem szerelmével (v., 1955); Tüzek és virágok (v., 1961); Földrengés után (elb., 1966); Fehér szarvas (v., 1967); Mikrovilág (v., 1979); Jéghegy (v., 1998); Fekete május (v., 2006).
Weinberger László
1930-ban érettségizett, bölcsész volt. A Sarló prágai csoportjának a tagja. A Mi Lapunk és a rimaszombati Gömör c. hetilap munkatársaként tevékenykedett. Több irodalmi alkotása is megjelent, melyek a második vh. alatt elkallódtak. Bátyjával 1944 év októberében Rimaszombatból a Gestapo elhurcolta őt és a családját...megnyit →
1930-ban érettségizett, bölcsész volt. A Sarló prágai csoportjának a tagja. A Mi Lapunk és a rimaszombati Gömör c. hetilap munkatársaként tevékenykedett. Több irodalmi alkotása is megjelent, melyek a második vh. alatt elkallódtak. Bátyjával 1944 év októberében Rimaszombatból a Gestapo elhurcolta őt és a családját...megnyit →
Részletek
1930-ban érettségizett, bölcsész volt. A Sarló prágai csoportjának a tagja. A Mi Lapunk és a rimaszombati Gömör c. hetilap munkatársaként tevékenykedett. Több irodalmi alkotása is megjelent, melyek a második vh. alatt elkallódtak. Bátyjával 1944 év októberében Rimaszombatból a Gestapo elhurcolta őt és a családját is, majd a Rimaszombat és Losonc között agyonlőtték több rimaszombati társával együtt.
Weinberger Tibor
Részletek
A prágai Sarló tagja volt 1928-ban érettségizett a rimaszombati gimnáziumban. A Mi Lapunk munkatársaként működött. 1933-ban jogászdoktorrá avatták. 1944-ben a Gestapo áldozatává vált.