Magyar Napló
Részletek
Regionális politikai, gazdasági és kulturális havi folyóirat (Nyitra, 1933 júl.–1936 dec.). – Szerk. Pataki János.
Magyar Szó 1.
Az aktivista Köztársasági Magyar Földmíves Párt magyar nyelvű hetilapja (1928–1935). Az 1928-tól Garam Vidék név alatt indult, majd 1930-tól 1935-ig Léván, Nyitrán majd Kassán ~ címmel megjelenő lap ugyan független kisebbségpolitikai hetilapként hirdette magát, de egyértelműen a csehszlovák Agrárpárt magyar szekciójának a közlönye volt....megnyit →
Az aktivista Köztársasági Magyar Földmíves Párt magyar nyelvű hetilapja (1928–1935). Az 1928-tól Garam Vidék név alatt indult, majd 1930-tól 1935-ig Léván, Nyitrán majd Kassán ~ címmel megjelenő lap ugyan független kisebbségpolitikai hetilapként hirdette magát, de egyértelműen a csehszlovák Agrárpárt magyar szekciójának a közlönye volt....megnyit →
Részletek
Az aktivista Köztársasági Magyar Földmíves Párt magyar nyelvű hetilapja (1928–1935). Az 1928-tól Garam Vidék név alatt indult, majd 1930-tól 1935-ig Léván, Nyitrán majd Kassán ~ címmel megjelenő lap ugyan független kisebbségpolitikai hetilapként hirdette magát, de egyértelműen a csehszlovák Agrárpárt magyar szekciójának a közlönye volt. 1935 végén összeolvadt a Földműves c. lappal. – Szerk. Zipser János, Ádámy János.
Marcinka Darina
(* 1935. júl. 20. Hanva) Antroplógus, egyetemi docens, a tudományok kandidátusa. 1961-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett biológia–földrajz szakos tanári oklevelet. 1961–1999-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskola (jelenleg Konstantin Filozófus Egyetem) Biológia Tanszékének oktatója volt, 1999-től a pozsonyi Szent Erzsébet Főiskola Szociális Munka és Egészségtan...megnyit →
(* 1935. júl. 20. Hanva) Antroplógus, egyetemi docens, a tudományok kandidátusa. 1961-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett biológia–földrajz szakos tanári oklevelet. 1961–1999-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskola (jelenleg Konstantin Filozófus Egyetem) Biológia Tanszékének oktatója volt, 1999-től a pozsonyi Szent Erzsébet Főiskola Szociális Munka és Egészségtan...megnyit →
Részletek
(* 1935. júl. 20. Hanva) Antroplógus, egyetemi docens, a tudományok kandidátusa. 1961-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett biológia–földrajz szakos tanári oklevelet. 1961–1999-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskola (jelenleg Konstantin Filozófus Egyetem) Biológia Tanszékének oktatója volt, 1999-től a pozsonyi Szent Erzsébet Főiskola Szociális Munka és Egészségtan Tanszékén oktat. Az MTA külső köztestületi tagja.
Mártonvölgyi László; Martinček
(* 1910. nov. 5. Túrócszentmárton, † 1984. nov. 11. Nyitra) Irodalomkritikus, helytörténész. A pozsonyi Comenius Egyetemen végezte jogi tanulmányait (1933), ezt követően ügyvédként tevékenykedett szülővárosában. Egyik alapítója volt a nyitrai Híd – Szlovenszkói Magyar Irodalmi Társulatnak és szerkesztője a Magyar Album c. füzetsorozatnak. Folyamatosan...megnyit →
(* 1910. nov. 5. Túrócszentmárton, † 1984. nov. 11. Nyitra) Irodalomkritikus, helytörténész. A pozsonyi Comenius Egyetemen végezte jogi tanulmányait (1933), ezt követően ügyvédként tevékenykedett szülővárosában. Egyik alapítója volt a nyitrai Híd – Szlovenszkói Magyar Irodalmi Társulatnak és szerkesztője a Magyar Album c. füzetsorozatnak. Folyamatosan...megnyit →
Részletek
(* 1910. nov. 5. Túrócszentmárton, † 1984. nov. 11. Nyitra) Irodalomkritikus, helytörténész. A pozsonyi Comenius Egyetemen végezte jogi tanulmányait (1933), ezt követően ügyvédként tevékenykedett szülővárosában. Egyik alapítója volt a nyitrai Híd – Szlovenszkói Magyar Irodalmi Társulatnak és szerkesztője a Magyar Album c. füzetsorozatnak. Folyamatosan gyűjtötte a Nyitra környéki mondákat, melyekből több átdolgozást készített. – Fm. Zarándokúton a Kárpátok alatt (tan., 1941); Emlékek földjén (regék, 1941); A regélő Nyitra mentén (regék, 1942); Májusfa a csitári hegyek alatt (tan., 1942).
Morvay László
(* 1936. szept. 24. Zsigárd) Fizikus, egyetemi docens. Érsekújvárott érettségizett (1955), a pozsonyi Comenius Egyetem TTK-n fizika–matematika szakos tanári oklevelet szerzett (1959). 1983-tól a fizikai tudomány kandidátusa. 1959–1962-ben gimnáziumi tanár Dunaszerdahelyen. 1962-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola adjunktusa, docense. Kutatási területe a spektroszkópia. – Fm....megnyit →
(* 1936. szept. 24. Zsigárd) Fizikus, egyetemi docens. Érsekújvárott érettségizett (1955), a pozsonyi Comenius Egyetem TTK-n fizika–matematika szakos tanári oklevelet szerzett (1959). 1983-tól a fizikai tudomány kandidátusa. 1959–1962-ben gimnáziumi tanár Dunaszerdahelyen. 1962-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola adjunktusa, docense. Kutatási területe a spektroszkópia. – Fm....megnyit →
Részletek
(* 1936. szept. 24. Zsigárd) Fizikus, egyetemi docens. Érsekújvárott érettségizett (1955), a pozsonyi Comenius Egyetem TTK-n fizika–matematika szakos tanári oklevelet szerzett (1959). 1983-tól a fizikai tudomány kandidátusa. 1959–1962-ben gimnáziumi tanár Dunaszerdahelyen. 1962-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola adjunktusa, docense. Kutatási területe a spektroszkópia. – Fm. Atomok és szervetlen molekulák többszörös ionizációjának vizsgálata szikra-ionforrás tömeg-spektrométerrel (kandidátusi disszertáció, 1983).
Népakarat
Részletek
Az Országos Keresztényszocialista Párt ny.-szl.-i hetilapja (Nyitra, Pozsony, 1919–1925). Utódja a Magyar Néplap lett. – Szerk. Pesthy Pál, Máté Ferenc, Reinel János, Tobler János.
Nevizánszky Gábor
(* 1949. aug. 18. Ipolyszakállas) Régész. Ipolyságon érettségizett (1967), majd a pozsonyi Comenius Egyetemen 1973-ban régészetet végzett, 1979-ban pedig bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1973-tól az SZTA nyitrai Régészeti Intézetének munkatársa, a történelemtudomány kandidátusa (1982). Az 1990-es években Humboldt-ösztöndíjasként csaknem két évet töltött a németországi Saarbrückenben....megnyit →
(* 1949. aug. 18. Ipolyszakállas) Régész. Ipolyságon érettségizett (1967), majd a pozsonyi Comenius Egyetemen 1973-ban régészetet végzett, 1979-ban pedig bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1973-tól az SZTA nyitrai Régészeti Intézetének munkatársa, a történelemtudomány kandidátusa (1982). Az 1990-es években Humboldt-ösztöndíjasként csaknem két évet töltött a németországi Saarbrückenben....megnyit →
Részletek
Nevizánszky Gábor (csa)
(* 1949. aug. 18. Ipolyszakállas) Régész. Ipolyságon érettségizett (1967), majd a pozsonyi Comenius Egyetemen 1973-ban régészetet végzett, 1979-ban pedig bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1973-tól az SZTA nyitrai Régészeti Intézetének munkatársa, a történelemtudomány kandidátusa (1982). Az 1990-es években Humboldt-ösztöndíjasként csaknem két évet töltött a németországi Saarbrückenben. Kutatási szakterülete a rézkor és a magyar honfoglalás kora. D-Szl.-ban többek között Bajcson, Ipolyvisken, Léván, Oldalfalán, Ozsgyányban és Zsitvabesenyőn végzett régészeti feltárásokat. Tanulmányai magyar, szlovák és német szaklapokban, évkönyvekben, tanulmánykötetekben jelentek meg; régészeti bibliográfiákat is összeállított. – Fm. Hont megye régészeti irodalma (1993); A Csallóköz régészeti bibliográfiája (1995); Hont megye 10–11. századi temetői (Musaeum Hungaricum 1, 2006).
Nyitrai Lapok
Részletek
Szabadelvű politikai hetilap (Nyitra, 1920–1936). Az Országos Zsidó Párt befolyása alatt állt. 1918 előtt is létezett. – Szerk. Weisz József, Kuttna Henrik, Salgó Károly, Glass Lívia, Weisz Franciska.
Nyitrai Magyar Egyetemisták Kínjátszó Köre – NYEKK
Részletek
A nyitrai magyar egyetemisták színjátszó köre (Nyitra, 2001). Első bemutatásra került darabja (7köznapillanatok) különdíjban részesült a Jókai Napokon. A társulat évente új darabbal jelentkezik, több vendégszereplést is maga mögött tudhat már.
Nyitramegyei Szemle
Részletek
Regionális politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdasági hetilap (Nyitra, 1919–1938). Az Országos Keresztényszocialista Párt orgánuma (1939–1941 között független lap). 1919 előtt is létezett. – Szerk. Risnyovszky János, Franciscy Lajos, Pálddi Vilmos.
Nyitravármegye
Részletek
Regionális politikai és társadalmi hetilap (Nyitra, 1920–1940). Egy ideig az Országos Zsidó Párt befolyása alatt állt. 1918 előtt is megjelent. – Szerk. Aith Fülöp.
Orsovics Yvette
(* 1971. ápr. 15. Dunaszerdahely) Zenepedagógus, karnagy, tankönyvszerző. Alapfokú tanulmányait Nagymegyeren végezte, majd a Lévai Pedagógiai Szakközépiskolában érettségizett (1989). A Nyitrai Pedagógiai Főiskola hallgatójaként 1998-ban magyar–zene szakos tanári diplomát szerzett. Tanulmányait a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetben folytatta angol nyelven (1996−98). 2000−2003 közt a...megnyit →
(* 1971. ápr. 15. Dunaszerdahely) Zenepedagógus, karnagy, tankönyvszerző. Alapfokú tanulmányait Nagymegyeren végezte, majd a Lévai Pedagógiai Szakközépiskolában érettségizett (1989). A Nyitrai Pedagógiai Főiskola hallgatójaként 1998-ban magyar–zene szakos tanári diplomát szerzett. Tanulmányait a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetben folytatta angol nyelven (1996−98). 2000−2003 közt a...megnyit →
Részletek
Orsovics Yvette (csa)
(* 1971. ápr. 15. Dunaszerdahely) Zenepedagógus, karnagy, tankönyvszerző. Alapfokú tanulmányait Nagymegyeren végezte, majd a Lévai Pedagógiai Szakközépiskolában érettségizett (1989). A Nyitrai Pedagógiai Főiskola hallgatójaként 1998-ban magyar–zene szakos tanári diplomát szerzett. Tanulmányait a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetben folytatta angol nyelven (1996−98). 2000−2003 közt a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia Zenetanárképző kiegészítő képzését karvezetői diplomával végezte. 2008-ban felvételt nyert a budapesti ELTE Neveléstudományi Doktori Iskolájába, amelyet sikeresen abszolvált (2013). Tanított a Bősi Művészeti Alapiskolán (1989−1996). 1998-tól folyamatosan oktatott zongorát, zeneelméletet és karéneket a nagymegyeri Janiga József Művészeti Alapiskolában. 1998−2003 közt a komáromi Marianum Egyházi Alapiskola tanára volt. 2004-től tíz éven keresztül a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának pedagógusa. 2006-tól óraadó tanárként, jelenleg pedig főállásban a komáromi Selye János Egyetem Pedagógiai Karának adjunktusa. Művészeti tevékenységét a kórusvezetés jellemzi. 1998-tól a nagymegyeri Bárdos Lajos Vegyeskar karnagya. Karnagya a Marianum Egyházi Iskolaközpont Schola Mariana Kicsinyek és Nagyok kórusának. 2013-ban alapította a Selye János Egyetem Kórusát. Kutatótómunkájának központi témája a zenei nevelés módszertana, valamint a tankönyvelemzés és tankönyvkutatás. – Díjak, elismerések: „Mládež spieva” aranysáv (2001, 2003, 2004, 2006, 2008); Csengő Énekszó aranykoszorú (2001, 2004, 2007); Festa Choralis (2007); Kodály Zoltán V. Magyar Kórusverseny (2009); VII. Adventi Nemzetközi Kórusfesztivál (2012); Kodály Napok Felnőttkarok Versenye (2008, 2011, 2014); Több karnagyi különdíjban és emlékplakettben részesült a kórusversenyeken. – Fm. Zenei nevelés tankönyveknek; Daltanítási módszerek és gyakorlati lehetőségeik az alapiskola alsó tagozatán (2010); A gyermek szerepe és megjelenése (2010); Zenés játék, játékos zene (2011); A szlovákiai magyar tannyelvű alapiskolákban használatos alsó tagozatos ének-zene tankönyvek bemutatása (2010); A szlovákiai magyar tannyelvű alapiskolák számára készült új alsó tagozatos zenei nevelés tankönyvek koncepciójának rövid jellemzése (2009); Gyermekszerep a zeneirodalomban (2010). – Ir. Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői (2004); Horváth Géza: Ha megszólít az ének… (A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának története 1964–2004 (2004).
Országos Keresztényszocialista Párt
Konzervatív politikai párt (1920–1936). A párttá szerveződés központjai Pozsony, Nyitra és Kassa voltak. A szlovákiai magyar kisebbség két vh. közötti meghatározó politikai pártjának számított. Az ~ megszervezése 1919 tavaszán kezdődött az államfordulat előtt már működő keresztényszocialista egyesületekre alapozva. Az alapító országos kongresszusra 1920. márc. 20-án került sor...megnyit →
Konzervatív politikai párt (1920–1936). A párttá szerveződés központjai Pozsony, Nyitra és Kassa voltak. A szlovákiai magyar kisebbség két vh. közötti meghatározó politikai pártjának számított. Az ~ megszervezése 1919 tavaszán kezdődött az államfordulat előtt már működő keresztényszocialista egyesületekre alapozva. Az alapító országos kongresszusra 1920. márc. 20-án került sor...megnyit →
Részletek
Az Országos Keresztényszocialista Párt munkácsi nagygyűlésének szónokai és képviselői (balról a harmadik helyen ül Dr. Szüllő Géza) (FI)
Konzervatív politikai párt (1920–1936). A párttá szerveződés központjai Pozsony, Nyitra és Kassa voltak. A szlovákiai magyar kisebbség két vh. közötti meghatározó politikai pártjának számított. Az ~ megszervezése 1919 tavaszán kezdődött az államfordulat előtt már működő keresztényszocialista egyesületekre alapozva. Az alapító országos kongresszusra 1920. márc. 20-án került sor Pozsonyban, ahol a párt első elnökévé a nyitrai alapszervezet vezetőjét, Lelley Jenőt választották. A párt világnézeti alapon, a magyar érzelmű katolikus klérushoz szorosan kötődve szerveződött meg. Az ~, a Magyar Nemzeti Párttal (MNP) való 1936-ban bekövetkezett egyesülésig, végig ellenzéki, a csehszlovák állammal szembeni sérelmi politikát folytatott. A párt programjának legfontosabb pontjait a keresztényszocializmus elvei, Szl. autonómiája és a kisebbségi lakosság jogi és nyelvi egyenjogúsága alkották. Hivatalosan nem etnikai alapokon szerveződött, hanem Szl. őslakosságát (magyarokat, szlovákokat, németeket) igyekezett megszólítani. A párton belül külön szlovák és német szekció is működött, sőt Kárpátalján ruszin és német csoportjai is voltak. Tagságának döntő többsége azonban magyar volt, s a párt elsősorban a szlovákiai magyarok érdekei szerint politizált. Szervezeti felépítésének alapját a helyi szervezetek jelentették, amelyben a vezető szerepet legtöbbször a katolikus papság játszotta. A párt legmagasabb szintű fórumát a kongresszus jelentette, amely a 120 tagú országos vezetést választotta. Ebben egyformán 40–40 fővel képviseltették magukat a magyarok, a szlovákok és a németek. Az országos pártvezetés volt jogosult a párt elnökének megválasztására és a választási jelölőlisták összeállítására. Hivatalos sajtóorgánuma a Népakarat, A Nép, a Magyar Néplap, a szlovák nyelvű Vôľa ľudu és a német nyelvű Deutsche Zeitung voltak. Saját nyomdával is rendelkezett, amely a Concordia nevet viselte. A párthoz kapcsolódóan erős szakszervezeti mozgalom működött, amely D-Szl. ipari munkásságának egy jelentős részét tudta a párt mellé állítani. Más pártokhoz hasonlóan az ~ mellett több olyan gazdasági és regionális jellegű szervezet működött, amelyek a megfelelő lehetőséget kínáltak a párt szavazóbázisának mozgósításához. A húszas évek közepén éles küzdelem kezdődött a párton belül a pártelnök, Lelley Jenő vezette csoport és a Trianon előtti magyar konzervatív politikai hagyományokhoz jobban kötődő Szüllő Géza nevével fémjelzett csoportosulás között. Ez utóbbiak az őslakos koncepció helyett a párt magyar etnikai jellegének nagyobb hangsúlyozását és határozottabb sérelmi szempontú ellenzéki politizálást követeltek. A belharcokból végül Szüllő került ki győztesen, aki 1925-től 1932-ig a párt elnöke volt. A Lelley vezette csoport kivált a pártból, s Nyugatszlovenszkói Keresztényszocialista Párt néven működött tovább. Szüllő elnöksége idején a párt merev ellenzéki politikát folytatott, s éles konkurenciaharcot vívott az MNP-vel. 1932-ben Szüllő helyére a Budapesti kormányzat által favorizált Esterházy Jánost választották a párt elnökévé. A nemzetközi politikai helyzethez alkalmazkodva az ~ Esterházy vezetésével intenzívebbé igyekezett tenni a párt kapcsolatait a centralizált Csehszlovák Köztársaság ellen fellépő politikai erőkkel, a Hlinka-féle Szlovák Néppárttal és a Szudétanémet Párttal. Noha Esterházy és a pártvezetés döntő többsége (főleg az ún. papi szárny) ellenezte az MNP-vel való egyesülést, ennek végül nem tudták útját állni, s Budapest nyomására 1936-ban az ~ összeolvadt az MNP-vel. Az egységes ellenzéki párt az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt nevet vette fel. – Vezető: Lelley Jenő (1920–1925), Szüllő Géza (1925– 1932), Esterházy János (1932–1936).
Perhács János
(* 1936. dec. 20. Bély) Neveléstudományi szakíró, szociálandragógus, egyetemi tanár. Királyhelmecen érettségizett (1955). A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet (1961). A pedagógiai tudomány kandidátusa (1978). 1962-től a nyitrai Pedagógiai Kar adjunktusa, tanszékvezetője. 1973–1975-ben a Pedagógiai Továbbképző Intézet tudományos munkatársa. 1975–2002-ben a...megnyit →
(* 1936. dec. 20. Bély) Neveléstudományi szakíró, szociálandragógus, egyetemi tanár. Királyhelmecen érettségizett (1955). A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet (1961). A pedagógiai tudomány kandidátusa (1978). 1962-től a nyitrai Pedagógiai Kar adjunktusa, tanszékvezetője. 1973–1975-ben a Pedagógiai Továbbképző Intézet tudományos munkatársa. 1975–2002-ben a...megnyit →
Részletek
(* 1936. dec. 20. Bély) Neveléstudományi szakíró, szociálandragógus, egyetemi tanár. Királyhelmecen érettségizett (1955). A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet (1961). A pedagógiai tudomány kandidátusa (1978). 1962-től a nyitrai Pedagógiai Kar adjunktusa, tanszékvezetője. 1973–1975-ben a Pedagógiai Továbbképző Intézet tudományos munkatársa. 1975–2002-ben a pozsonyi Comenius Egyetem Pedagógiai Tanszékének adjunktusa, docense (1980), professzora (1997). 2003-tól a nyitrai Konstantin Egyetem Pedagógiai Tanszéke, majd a komáromi Selye János Egyetem tanára volt. Kutatási területe az andragógia és a felnőttoktatás. Az MTA köztestületi tagja. – Fm. Základy teórie výchovy dospelých (mon., 1986); Teória školskej výchovy a vzdelávania dospelých (mon., 1992); Utváranie osobnosti dospelého človeka v procese vzdelávania (mon., 1995); Dospelý človek v procese výchovy (tan., Pavel Paškával, 1995); Výchova a vzdelávanie dospelých. Andragogika. Terminologický a výkladový slovník (szakszótár, Viliam Hotárral, Pavel Paškával, 2000).
PRESStige
Részletek
Egyetemista havilap (Nyitra, 2007–2010). A Juhász Gyula Ifjúsági Klub adta ki. Társadalomkritikával, politikával, zenével, közélettel, irodalommal, művészettel és tudománnyal foglalkozott.
Révész Bertalan
(* 1935. máj. 14. Iske - † 2020. jan. 22., Nyitra) Irodalomtörténész, egyetemi docens. A rozsnyói pedagógiai gimnáziumban érettségizett (1956), majd magyar–szlovák szakot végzett a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán (1960). 1960–2004 között a nyitrai Pedagógiai Főiskola (később Konstantin Filozófus Egyetem) Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének...megnyit →
(* 1935. máj. 14. Iske - † 2020. jan. 22., Nyitra) Irodalomtörténész, egyetemi docens. A rozsnyói pedagógiai gimnáziumban érettségizett (1956), majd magyar–szlovák szakot végzett a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán (1960). 1960–2004 között a nyitrai Pedagógiai Főiskola (később Konstantin Filozófus Egyetem) Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének...megnyit →
Részletek
(* 1935. máj. 14. Iske – † 2020. jan. 22., Nyitra) Irodalomtörténész, egyetemi docens. A rozsnyói pedagógiai gimnáziumban érettségizett (1956), majd magyar–szlovák szakot végzett a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán (1960). 1960–2004 között a nyitrai Pedagógiai Főiskola (később Konstantin Filozófus Egyetem) Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatója volt (1974–1980, 1985–1989 és 1992–1994 között tanszékvezető). Irodalomtörténészként főleg a magyar reformkor irodalmával, ill. Czuczor Gergely munkásságával foglalkozott. Főiskolai jegyzetet is írt, ill. tankönyveket fordított magyarra csehből, szlovákból. – Fm. Czuczor Gergely költői pályája 1830-ig (mon., 1993); Anyanyelv – iskola – nemzettudat (publicisztika, 1999); Szabad népek valánk, s azok legyünk… (publicisztika, 1999); Czuczor Gergely költészete az 1820-as években (tan., 2001).
Risnyovszky Endre
Részletek
(* 1903 Nyitra, † 1978 Pozsony). Újságíró, író. Risnyovszky János nyitrai nyomdatulajdonosnak, a Nyitramegyei Szemle főszerkesztőjének és kiadójának a fia. Apja újságjánál dolgozott, s műkedvelői színvonalú műveit a családi nyomdában nyomták. – Fm. A szegény ember vérző szíve (r., 1932); Táncol az élet (r., 1933).
Sedivi László
(* 1870. nov. 11. Szentendre [Mo.], † 1944. jún. 16. Nyitra) Ref. lelkipásztor. 1894–1896-ban Kamocsán, Komáromszentpéteren, Negyeden, Diósförgepatonyban volt segédlelkész, ill. lelkésztanító. 1896-tól 1944-ig a nyitrai ref. gyülekezet lelkipásztoraként szolgált. A második vh. alatt az első Szlovák Köztársaságban több száz zsidó életét mentette meg...megnyit →
(* 1870. nov. 11. Szentendre [Mo.], † 1944. jún. 16. Nyitra) Ref. lelkipásztor. 1894–1896-ban Kamocsán, Komáromszentpéteren, Negyeden, Diósförgepatonyban volt segédlelkész, ill. lelkésztanító. 1896-tól 1944-ig a nyitrai ref. gyülekezet lelkipásztoraként szolgált. A második vh. alatt az első Szlovák Köztársaságban több száz zsidó életét mentette meg...megnyit →
Részletek
(* 1870. nov. 11. Szentendre [Mo.], † 1944. jún. 16. Nyitra) Ref. lelkipásztor. 1894–1896-ban Kamocsán, Komáromszentpéteren, Negyeden, Diósförgepatonyban volt segédlelkész, ill. lelkésztanító. 1896-tól 1944-ig a nyitrai ref. gyülekezet lelkipásztoraként szolgált. A második vh. alatt az első Szlovák Köztársaságban több száz zsidó életét mentette meg azzal, hogy kikeresztelte őket. E tevékenysége miatt 1942-ben az illavai fegyházba került, ahonnan testileg-lelkileg meggyötörve tért vissza Nyitrára. – Ir. Koncsol László: Tegnap a Holnap után (2006, 103–149.).
Szabó Iván
(* 1933. szept. 17. Komárom) Pszichológus, egyetemi oktató. Komáromban érettségizett (1953), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett pszichológusi oklevelet (1961). A szociológiai tudomány kandidátusa (1971). 1961–1966-ban Érsekújvárott pszichológus, 1966–1971-ben az SZTA pozsonyi Pszichológiai Kutatóintézetének munkatársa. 1972-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola (Konstantin Filozófus Egyetem) oktatója....megnyit →
(* 1933. szept. 17. Komárom) Pszichológus, egyetemi oktató. Komáromban érettségizett (1953), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett pszichológusi oklevelet (1961). A szociológiai tudomány kandidátusa (1971). 1961–1966-ban Érsekújvárott pszichológus, 1966–1971-ben az SZTA pozsonyi Pszichológiai Kutatóintézetének munkatársa. 1972-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola (Konstantin Filozófus Egyetem) oktatója....megnyit →
Részletek
(* 1933. szept. 17. Komárom) Pszichológus, egyetemi oktató. Komáromban érettségizett (1953), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett pszichológusi oklevelet (1961). A szociológiai tudomány kandidátusa (1971). 1961–1966-ban Érsekújvárott pszichológus, 1966–1971-ben az SZTA pozsonyi Pszichológiai Kutatóintézetének munkatársa. 1972-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola (Konstantin Filozófus Egyetem) oktatója. Kutatási területe a pszichológia és a pedagógia kapcsolata. Számos egyetemi jegyzetet és tudományos közleményt publikált; ismeretterjesztéssel ugyancsak foglalkozik.
Szeberényi Judit
(* 1932. máj. 8. Fülek, † 2013. ápr. 14. Komárom) Főiskolai oktató. 1957-ben a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar szakos tanári oklevelet, majd 1969-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen elvégezte a pedagógia szakot is. Bölcsészdoktori címét 1973-ban szerezte, és 1982-ben a brünni J. E. Purkyně Egyetemen...megnyit →
(* 1932. máj. 8. Fülek, † 2013. ápr. 14. Komárom) Főiskolai oktató. 1957-ben a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar szakos tanári oklevelet, majd 1969-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen elvégezte a pedagógia szakot is. Bölcsészdoktori címét 1973-ban szerezte, és 1982-ben a brünni J. E. Purkyně Egyetemen...megnyit →
Részletek
(* 1932. máj. 8. Fülek, † 2013. ápr. 14. Komárom) Főiskolai oktató. 1957-ben a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar szakos tanári oklevelet, majd 1969-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen elvégezte a pedagógia szakot is. Bölcsészdoktori címét 1973-ban szerezte, és 1982-ben a brünni J. E. Purkyně Egyetemen védte meg A csehszlovákiai magyar tanulók irodalmi érdeklődése c. kandidátusi disszertációját. 1957–1961-ben a pozsonyi Szlovák Pedagógiai Könyvtár bibliográfusa, 1962-től nyugdíjazásáig a nyitrai Pedagógiai Főiskola neveléstudományi tanszékének adjunktusa volt. Tudományos kutatómunkája középpontjában főleg az irodalmi érdeklődés vizsgálata állt. Több irodalmi nevelés tankönyv, ill. módszertani kézikönyv társszerzője. 1998-ban Katedra-díjjal jutalmazták.
Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa
A szlovákiai magyar tanítók központi énekkara (Nyitra, Komárom, 1964). Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara néven kezdett működni. Alapító karnagya Ág Tibor, Janda Iván, Schleicher László és Szíjjártó Jenő, első magyarországi vendégkarnagya Vass Lajos volt. Vass Lajos után Tamási László (1993–1996) és Sapszon Ferenc (1997–2006)...megnyit →
A szlovákiai magyar tanítók központi énekkara (Nyitra, Komárom, 1964). Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara néven kezdett működni. Alapító karnagya Ág Tibor, Janda Iván, Schleicher László és Szíjjártó Jenő, első magyarországi vendégkarnagya Vass Lajos volt. Vass Lajos után Tamási László (1993–1996) és Sapszon Ferenc (1997–2006)...megnyit →
Részletek
A szlovákiai magyar tanítók központi énekkara (Nyitra, Komárom, 1964). Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara néven kezdett működni. Alapító karnagya Ág Tibor, Janda Iván, Schleicher László és Szíjjártó Jenő, első magyarországi vendégkarnagya Vass Lajos volt. Vass Lajos után Tamási László (1993–1996) és Sapszon Ferenc (1997–2006) volt a vendégkarnagy. Jelenleg a művészeti vezető Józsa Mónika, a vendégkarnagy Tóth Árpád. A kórus célja a kórusművészet iránt érdeklődő magyar pedagógusok összefogása és a karéneklés hagyományának ápolása. Az alakuláskor a Csemadok alá tartozott, később önállósult. A kórusnak nincs állandó működési helye, a tagok havonta mindig ott találkoznak, ahol megfelelő helyet találnak, leggyakrabban kollégiumokban. Szívesen lép fel templomokban és különböző rendezvényeken. Esterházy János Emlékplakettet kapott (2009, 2010, 2011). – Ir. Horváth Géza–Debrődi D. Géza szerk.: A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara megalakulásának 25. évfordulója (1989); Horváth Géza szerk.: Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának (CSMTKÉ) 30. évfordulója (1994); Horváth Géza: Ha megszólít az ének – A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának (CSMTKÉ) története, 1964–2004 (2004).
Szűz Mária Új Virágos Kertje
Részletek
Szuz Maria
Kat. hitbuzgalmi havilap (Érsekújvár, Nyitra, Komárom, 1922–1944). A szlovákiai magyar Máriakongregációk orgánuma. – Szerk. Turányi Margit, Rummel Rezső, Király József, Bíró Lucián Géza.
Teleki Tibor
(* 1935. máj. 31. Fülek, † 1990. szept. 19. Nyitra) Nyelvész, főiskolai oktató. Komáromban érettségizett 1953-ban; 1957-ben a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett tanári oklevelet. Ezt követően gimnáziumi tanár Füleken, majd 1961–1971 között a nyitrai Pedagógiai Főiskola Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa. Az 1968...megnyit →
(* 1935. máj. 31. Fülek, † 1990. szept. 19. Nyitra) Nyelvész, főiskolai oktató. Komáromban érettségizett 1953-ban; 1957-ben a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett tanári oklevelet. Ezt követően gimnáziumi tanár Füleken, majd 1961–1971 között a nyitrai Pedagógiai Főiskola Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa. Az 1968...megnyit →
Részletek
(* 1935. máj. 31. Fülek, † 1990. szept. 19. Nyitra) Nyelvész, főiskolai oktató. Komáromban érettségizett 1953-ban; 1957-ben a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett tanári oklevelet. Ezt követően gimnáziumi tanár Füleken, majd 1961–1971 között a nyitrai Pedagógiai Főiskola Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa. Az 1968 utáni politikai tisztogatások során azonban állásából elbocsátották, s csaknem húsz éven keresztül egy nyitrai építővállalat felügyelője, anyagbeszerzője, termelésirányítója volt. Az 1989-es fordulat után rehabilitálták, és ismét a nyitrai Pedagógiai Főiskola adjunktusa lett. Kutatói figyelme főleg a földrajzi nevekre, ill. a nyelv- és irodalomtanítás módszertanára, valamint a bilingvizmus kérdéseire irányult. Főiskolai és gimnáziumi tankönyveket is írt.
Telekiné Nagy Ilona
(* 1933. dec. 27. Terbeléd, † 2010. máj. 14. ? Nyitra) Egyetemi oktató, nyelvész. Komáromban érettségizett (1953), tanári oklevelét a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerezte 1957-ben (1979-től bölcsészdoktor, 1984-től kandidátus. 1957–1966 között a füleki gimnáziumban, majd Gímesen tanított; 1966–1968 között Nyitrán gimnáziumi tanár, majd a...megnyit →
(* 1933. dec. 27. Terbeléd, † 2010. máj. 14. ? Nyitra) Egyetemi oktató, nyelvész. Komáromban érettségizett (1953), tanári oklevelét a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerezte 1957-ben (1979-től bölcsészdoktor, 1984-től kandidátus. 1957–1966 között a füleki gimnáziumban, majd Gímesen tanított; 1966–1968 között Nyitrán gimnáziumi tanár, majd a...megnyit →
Részletek
(* 1933. dec. 27. Terbeléd, † 2010. máj. 14. ? Nyitra) Egyetemi oktató, nyelvész. Komáromban érettségizett (1953), tanári oklevelét a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerezte 1957-ben (1979-től bölcsészdoktor, 1984-től kandidátus. 1957–1966 között a füleki gimnáziumban, majd Gímesen tanított; 1966–1968 között Nyitrán gimnáziumi tanár, majd a Pedagógiai Kar adjunktusa, később docense lett; 1996–2001 között a Konstantin Filozófus Egyetem hungarisztika tanszékének vezetője volt. Nyelvészeti munkássága a földrajzi nevek kutatására irányult. Középiskolai tankönyveket, egyetemi jegyzeteket is írt. 2003-ban a Magyar Professzorok Világtanácsa Pro Universitate et Scientia érdemrenddel tüntette ki. – Fm. Kolon helynevei a múlt században (1998); Csilizköz földrajzi nevei (Horváth Ildikóval, 2000).
Terebessy János
(* 1907. okt. 11. Nyitra, † 1990. jan. 6. Elmhusst [USA]) Publicista. Pozsonyban végzett jogot. A Sarló mozgalom egyik alapítója és vezéregyénisége, ill. a Vörös Barátság nevű proletár testedző szervezet egyik irányítója, s Az Út c. folyóirat munkatársa volt. Szoros kapcsolatot tartott fenn a...megnyit →
(* 1907. okt. 11. Nyitra, † 1990. jan. 6. Elmhusst [USA]) Publicista. Pozsonyban végzett jogot. A Sarló mozgalom egyik alapítója és vezéregyénisége, ill. a Vörös Barátság nevű proletár testedző szervezet egyik irányítója, s Az Út c. folyóirat munkatársa volt. Szoros kapcsolatot tartott fenn a...megnyit →
Részletek
(* 1907. okt. 11. Nyitra, † 1990. jan. 6. Elmhusst [USA]) Publicista. Pozsonyban végzett jogot. A Sarló mozgalom egyik alapítója és vezéregyénisége, ill. a Vörös Barátság nevű proletár testedző szervezet egyik irányítója, s Az Út c. folyóirat munkatársa volt. Szoros kapcsolatot tartott fenn a kommunista mozgalommal is. A Major István ellen a kosúti sortűz után folytatott perben a védelem egyik koronatanúja volt. 1938 után Ny-Európába, majd az USA-ba költözött. A háború idején a New York-i Magyar Fórum szerkesztője, később az Amerika Hangja munkatársa volt.
Terebessy Károly
(* 1910. máj. 8. Nyitra, † 1985. febr. 8. Pozsony) Publicista, pszichológus. Jómódú családból származott, mely még születésének évében Pozsonyba költözött, így tanulmányait már itt végezte. Az 1930-as évek elején kapcsolatba került a kommunista mozgalommal. Antisztálinista röpiratokat adott ki, a trockizmus híve volt. Jó...megnyit →
(* 1910. máj. 8. Nyitra, † 1985. febr. 8. Pozsony) Publicista, pszichológus. Jómódú családból származott, mely még születésének évében Pozsonyba költözött, így tanulmányait már itt végezte. Az 1930-as évek elején kapcsolatba került a kommunista mozgalommal. Antisztálinista röpiratokat adott ki, a trockizmus híve volt. Jó...megnyit →
Részletek
(* 1910. máj. 8. Nyitra, † 1985. febr. 8. Pozsony) Publicista, pszichológus. Jómódú családból származott, mely még születésének évében Pozsonyba költözött, így tanulmányait már itt végezte. Az 1930-as évek elején kapcsolatba került a kommunista mozgalommal. Antisztálinista röpiratokat adott ki, a trockizmus híve volt. Jó kapcsolatokat ápolt a szlovák szürrealista költőkkel, kiadványaikat anyagilag is támogatta. 1937-ben az egyik alapítója volt a Magyar Demokrata Írókörnek. A második vh. idején tudományos könyvsorozatot adott ki. A háború után szlovák kapcsolatai révén megtarthatta csehszlovák állampolgárságát, s a Szlovák Pszichoterápiai Intézet munkatársa lett. Az 1950-es évektől trockista múltja miatt azonban már csak fizikai munkásként dolgozhatott. 1957-ben pártellenes szervezkedés, röpiratok terjesztése, valamint az 1956-os magyar forradalom támogatásának vádjával kilenc évi börtönbüntetésre ítélték. 1960-ban, amnesztiával szabadult, ezt követően 1974-es nyugdíjazásáig villamosvezető volt. Pszichológiai és nyelvészeti tanulmányokat írt, angol, magyar és szlovák nyelvű szakirodalmat fordított. – Fm. Jazyk, kultúra a hlbinná psychológia (1999).
Török János
Részletek
(* 1935. dec. 02.) Agrármérnök, egyetemi oktató. 1963-ban a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán szerzett oklevelet. 1975–2002-ben a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola (jelenleg Agrártudományi Egyetem) docense. Mezőgazdasági projekteket készített, középiskolai tankönyveket írt. Megkapta a nyitrai Agrártudományi Egyetem Emlékérmét.
Ungváry Ferenc; Ungar
(* 1892. máj. 31. Nyitra, † 1984. jan. 14. Pozsony) Színész, rendező, hangjáték-szerző, rádióbemondó, műfordító. Szülővárosában érettségizett (1911), majd Budapesten szerzett színészi oklevelet. Előbb Nyitrán, 1919-ben Pozsonyban Polgár Károly társulatánál, később magyarországi színtársulatoknál színész (Egerben, Miskolcon, Budapesten), azután 1925-től Faragó Ödönhöz szegődik el Kassára....megnyit →
(* 1892. máj. 31. Nyitra, † 1984. jan. 14. Pozsony) Színész, rendező, hangjáték-szerző, rádióbemondó, műfordító. Szülővárosában érettségizett (1911), majd Budapesten szerzett színészi oklevelet. Előbb Nyitrán, 1919-ben Pozsonyban Polgár Károly társulatánál, később magyarországi színtársulatoknál színész (Egerben, Miskolcon, Budapesten), azután 1925-től Faragó Ödönhöz szegődik el Kassára....megnyit →
Részletek
Ungváry Ferenc (FI)
(* 1892. máj. 31. Nyitra, † 1984. jan. 14. Pozsony) Színész, rendező, hangjáték-szerző, rádióbemondó, műfordító. Szülővárosában érettségizett (1911), majd Budapesten szerzett színészi oklevelet. Előbb Nyitrán, 1919-ben Pozsonyban Polgár Károly társulatánál, később magyarországi színtársulatoknál színész (Egerben, Miskolcon, Budapesten), azután 1925-től Faragó Ödönhöz szegődik el Kassára. 1930–1934 között újságíró, 1934–1942 között pedig a pozsonyi rádió magyar adásának rendezője, bemondója, később vezetője, majd a rádió programstatisztikai osztályának vezetője. 1944–1945-ben megjárta Auschwitzot, majd visszakerült korábbi beosztásába. Rádiójátékokat is írt (Apuka, 1934; A rádióbemondó álma, 1935; Matt második lépésre, 1936; Eltűnt egy ember, 1936; Liszt, 1936; Holnap minden jóra fordul, 1942; A gyilkos a függöny mögött jár, 1971); a rádiókrimi szlovákiai meghonosítója. Cseh és szlovák színműveket, hangjátékokat fordított magyarra. – Fm. A pozsonyi magyar színjátszás története I–III. (kéziratban). – Ir. A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–2004. (2004).
Verő Géza
(* 1895. okt. 9. Nyitra, † 1949. ? Nyitra) Publicista, sportember. Budapesten végezte tanulmányait. Földbirtokos volt, a csehszlovák agyaggalamblövő válogatott tagja és a Nyitrai Atlétikai Club elnöke. Verseket és gazdasági témájú cikkeket is írt. 1945 után Trenčianskyra változtatta a nevét. – Fm. Megyek az utamon (v.m...megnyit →
(* 1895. okt. 9. Nyitra, † 1949. ? Nyitra) Publicista, sportember. Budapesten végezte tanulmányait. Földbirtokos volt, a csehszlovák agyaggalamblövő válogatott tagja és a Nyitrai Atlétikai Club elnöke. Verseket és gazdasági témájú cikkeket is írt. 1945 után Trenčianskyra változtatta a nevét. – Fm. Megyek az utamon (v.m...megnyit →
Részletek
(* 1895. okt. 9. Nyitra, † 1949. ? Nyitra) Publicista, sportember. Budapesten végezte tanulmányait. Földbirtokos volt, a csehszlovák agyaggalamblövő válogatott tagja és a Nyitrai Atlétikai Club elnöke. Verseket és gazdasági témájú cikkeket is írt. 1945 után Trenčianskyra változtatta a nevét. – Fm. Megyek az utamon (v.m 1930).