Bacskai Béla
(* 1935. júl. 26. Perse, † 1980. nov. 7. Guszona) Festő. 1953-ban a füleki zománcgyár műlakatosa és öntőmestere. Magánúton Szabó Gyulánál, majd 1955–1962-ben a pozsonyi képzőművészeti főiskolán festészetet tanul. 1965-től szülőföldjén élt (Perse, Deresk, Egyházasbást, Guszona). Gazdag hagyatékának sorsa a mai napig megoldatlan. –...megnyit →
(* 1935. júl. 26. Perse, † 1980. nov. 7. Guszona) Festő. 1953-ban a füleki zománcgyár műlakatosa és öntőmestere. Magánúton Szabó Gyulánál, majd 1955–1962-ben a pozsonyi képzőművészeti főiskolán festészetet tanul. 1965-től szülőföldjén élt (Perse, Deresk, Egyházasbást, Guszona). Gazdag hagyatékának sorsa a mai napig megoldatlan. –...megnyit →
Részletek
Bacskai Béla (SZM)
(* 1935. júl. 26. Perse, † 1980. nov. 7. Guszona) Festő. 1953-ban a füleki zománcgyár műlakatosa és öntőmestere. Magánúton Szabó Gyulánál, majd 1955–1962-ben a pozsonyi képzőművészeti főiskolán festészetet tanul. 1965-től szülőföldjén élt (Perse, Deresk, Egyházasbást, Guszona). Gazdag hagyatékának sorsa a mai napig megoldatlan. – Ir. Tőzsér A., Koncsol L., Keszeli F., Sóoky L.: Búcsú Bacskai Bélától, Irodalmi Szemle 1980/10.; Kubičková K.: Bacskai Béla (mon., 1983).
Bacskai Béla: Az első hó (KKK)Bádice
Részletek
Béd – r. k. templom (GJ)
Község a Nyitrai járásban, a Zobor-hegy és a Tribecs-hegység közötti hágó Ny-i oldalán, a Horka-hegy lábánál, a Nyitra folyó bal partján, a Zoboralján, Nyitrától É-ra. L: [1921] – 416, ebből 408 (98,1%) magyar, 8 (1,9%) szlovák; [2011] – 322, ebből 293 (91,0%) szlovák, 15 (4,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 257 (79,8%) szlovák, 49 (15,2%) magyar. V: [1921] – 415 r. k.; [2011] – 291 r. k., 2 gör. kat. – R. k. (Szűz Mária-) kápolnája 1903-ban épült. – 1960-ban közigazgatásilag Menyhével és Szalakusszal egyesítették Podhorany néven; 2002 óta újból önálló község.
Badin Ádám
Részletek
(* 1965. ápr. 10. Rozsnyó) Mesemondó, rendező, bábjátékos. 1992-ben diplomázott a prágai Károly Egyetemen. 1993-tól a Kecskeméti Ciróka Bábszínház ügyvezető igazgatója, 1997-ben Rozsnyón Meseszínházat alakított, 2003-tól a Kassai Bábszínház rendezője. A Palóc Mesemondó mozgalom egyik megálmodója és szakmai gondozója.
Bagota (Bohatá)
Részletek
1971-ben Ógyallához csatolt község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal partján, Érsekújvártól D-re. L: [1921] – 1325, ebből 895 (67,5%) magyar, 401 (30,3%) szlovák; [1970] 2017, ebből 1018 (50,5%) magyar, 985 (48,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 937 r. k., 361 ref., 22 izr., 2 ev. – Részben szlovák származású lakossága mellé az első csehszlovák földbirtokreform keretében zajló kolonizáció (Margitpusztára), majd a második vh. utáni belső telepítések és a lakosságcsere során újabb szlovák családok települtek, ezzel párhuzamosan magyar lakosságának egy részét 1948-ban áttelepítették Mo.-ra. R. k. (Szt. Antal-) temploma 1739-ben épült késő barokk stílusban, a 18. sz. végén klasszicista stílusban alakították át; az egykor itt birtokos Ordódy család kúriái a 19. sz.-ban keletkezett klasszicista építmények. Határában újkőkori, bronz-, népvándorlás és honfoglalás kori leleteket, valamint 130-140 síros korai Árpád-kori köznépi temetőt tártak fel.
Bajánháza (Bajany)
Részletek
Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, az Ung folyó bal partján, Nagykapostól É-ra. L: [1921] – 537, ebből 515 (95,9%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 506, ebből 456 (90,1%) szlovák, 44 (8,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 407 (80,4%) szlovák, 75 (14,8%) magyar; V: [2011] – 228 r. k., 152 ref., 82 gör. kat., 2 ev. – R. k. (Jézus szíve) temploma 1910-ben, ref. temploma 1936-ban épült szecessziós stílusban.
Bajany
-> Bajánháza (Bajany)
Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, az Ung folyó bal partján, Nagykapostól É-ra. L: [1921] – 537, ebből 515 (95,9%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 506, ebből 456 (90,1%) szlovák, 44 (8,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 407 (80,4%) szlovák, 75 (14,8%) magyar;...megnyit →
Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, az Ung folyó bal partján, Nagykapostól É-ra. L: [1921] – 537, ebből 515 (95,9%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 506, ebből 456 (90,1%) szlovák, 44 (8,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 407 (80,4%) szlovák, 75 (14,8%) magyar;...megnyit →
Részletek
Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, az Ung folyó bal partján, Nagykapostól É-ra. L: [1921] – 537, ebből 515 (95,9%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 506, ebből 456 (90,1%) szlovák, 44 (8,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 407 (80,4%) szlovák, 75 (14,8%) magyar; V: [2011] – 228 r. k., 152 ref., 82 gör. kat., 2 ev. – R. k. (Jézus szíve) temploma 1910-ben, ref. temploma 1936-ban épült szecessziós stílusban.
Bajč
-> Bajcs (Bajč)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal partján, Érsekújvártól D–DK-re. L: [1921] – 1460, ebből 1193 (81,7%) magyar, 252 (17,3%) szlovák; [2011] – 1242, ebből 584 (47%) szlovák, 549 (44,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 653 (52,6%) magyar, 470 (37,8%) szlovák....megnyit →
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal partján, Érsekújvártól D–DK-re. L: [1921] – 1460, ebből 1193 (81,7%) magyar, 252 (17,3%) szlovák; [2011] – 1242, ebből 584 (47%) szlovák, 549 (44,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 653 (52,6%) magyar, 470 (37,8%) szlovák....megnyit →
Részletek
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal partján, Érsekújvártól D–DK-re. L: [1921] – 1460, ebből 1193 (81,7%) magyar, 252 (17,3%) szlovák; [2011] – 1242, ebből 584 (47%) szlovák, 549 (44,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 653 (52,6%) magyar, 470 (37,8%) szlovák. V: [2011] – 889 r. k., 31 ref., 24 ev., 3 gör. kat. – Klasszicista stílusú r. k. (Keresztelő Szt. János-) templomát 1827–31 között Rudnay Sándor esztergomi érsek építtette a török háborúkban elpusztult pálos kolostorból 1790-ben érseki kastéllyá átalakított épület felhasználásával; kúriája a 19. sz. első felében épült klasszicista stílusban. Határában többek között újkőkori, rézkori, kelta és kvád települést, hamvasztásos rítusú 8. sz.-i szláv temetőt, 10. sz.-i honfoglalás kori sírt, valamint egy 11–13. sz.-i elpusztult település és román stílusú templom alapjait tárták fel.
Bajcs (Bajč)
Részletek
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal partján, Érsekújvártól D–DK-re. L: [1921] – 1460, ebből 1193 (81,7%) magyar, 252 (17,3%) szlovák; [2011] – 1242, ebből 584 (47%) szlovák, 549 (44,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 653 (52,6%) magyar, 470 (37,8%) szlovák. V: [2011] – 889 r. k., 31 ref., 24 ev., 3 gör. kat. – Klasszicista stílusú r. k. (Keresztelő Szt. János-) templomát 1827–31 között Rudnay Sándor esztergomi érsek építtette a török háborúkban elpusztult pálos kolostorból 1790-ben érseki kastéllyá átalakított épület felhasználásával; kúriája a 19. sz. első felében épült klasszicista stílusban. Határában többek között újkőkori, rézkori, kelta és kvád települést, hamvasztásos rítusú 8. sz.-i szláv temetőt, 10. sz.-i honfoglalás kori sírt, valamint egy 11–13. sz.-i elpusztult település és román stílusú templom alapjait tárták fel.
Bajcsi Lajos
(* 1961. okt. 10. Érsekújvár) Színész. Gyermekkorától Gútán élt; mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett 1981-ben Udvardon, majd a gútai földműves-szövetkezet alkalmazottja lett. 1984-től a kassai Thália Színpad, 1987-től a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja: a Komáromi Jókai Színház tagja. Szerepelt néhány hangjátékban; irodalmi műsorok szereplője, társszerkesztője és...megnyit →
(* 1961. okt. 10. Érsekújvár) Színész. Gyermekkorától Gútán élt; mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett 1981-ben Udvardon, majd a gútai földműves-szövetkezet alkalmazottja lett. 1984-től a kassai Thália Színpad, 1987-től a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja: a Komáromi Jókai Színház tagja. Szerepelt néhány hangjátékban; irodalmi műsorok szereplője, társszerkesztője és...megnyit →
Részletek
(* 1961. okt. 10. Érsekújvár) Színész. Gyermekkorától Gútán élt; mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett 1981-ben Udvardon, majd a gútai földműves-szövetkezet alkalmazottja lett. 1984-től a kassai Thália Színpad, 1987-től a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja: a Komáromi Jókai Színház tagja. Szerepelt néhány hangjátékban; irodalmi műsorok szereplője, társszerkesztője és -rendezője. 1993-ban Egerbe szerződött, de néhány évad után pályát módosított. Főbb szerepei Kassán és Komáromban: Fiú (Karinthy F.: Gellérthegyi álmok); Bertalan (Molnár F. – Kellér D. – Zerkovitz B.: A doktor úr); Szalkai László (Háy Gy.: Mohács).
Bajka (Bajka)
Részletek
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i lejtőin, a Garam folyó völgyében,Lévától DNy-ra. L: [1921] – 295, ebből 281 (95,2%) magyar, 8 (2,7%) szlovák; [2011] – 324, ebből 259 (79,9%) szlovák, 58 (17,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 184 (56,8%) szlovák, 116 (35,8%) magyar. V: [2011] – 156 r. k., 23 ev., 15 ref. – A második vh. után magyar, nagyrészt ref. lakosságának közel egyharmadát áttelepítették Mo.-ra, helyükre szlovákok települtek. A Pély-kúria a 18. sz. végén késő barokk, a ref. templom 1894–95-ben historizáló stílusban épült.