B. Kovács István
(* 1953. júl. 4. Rimaszombat) Régész, néprajzkutató, gömörológus. Kassán érettségizett, majd a budapesti ELTE BTK-án néprajzból és régészetből szerzett diplomát (1977), később ugyanott bölcsészdoktori oklevelet (1985). A rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum régész-muzeológusa (1977–1988), majd a rimaszécsi Honismereti Ház vezetője volt (1988–1990). 1990-től 1994-ig a Gömör-Kishonti...megnyit →
(* 1953. júl. 4. Rimaszombat) Régész, néprajzkutató, gömörológus. Kassán érettségizett, majd a budapesti ELTE BTK-án néprajzból és régészetből szerzett diplomát (1977), később ugyanott bölcsészdoktori oklevelet (1985). A rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum régész-muzeológusa (1977–1988), majd a rimaszécsi Honismereti Ház vezetője volt (1988–1990). 1990-től 1994-ig a Gömör-Kishonti...megnyit →
Részletek
B. Kovács István (ST)
(* 1953. júl. 4. Rimaszombat) Régész, néprajzkutató, gömörológus. Kassán érettségizett, majd a budapesti ELTE BTK-án néprajzból és régészetből szerzett diplomát (1977), később ugyanott bölcsészdoktori oklevelet (1985). A rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum régész-muzeológusa (1977–1988), majd a rimaszécsi Honismereti Ház vezetője volt (1988–1990). 1990-től 1994-ig a Gömör-Kishonti Múzeum igazgatója, ezután a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem tanára (1995–1999). Később (2000–2002) a Gömör-Kishonti Múzeum régésze. 2002-től a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház rimaszombati Tudományos Gyűjteményeinek igazgatója. A Gömör-Kishonti Múzeum Egyesület újraindítója és elnöke (1990–), a Gömörország folyóirat alapító főszerkesztője. Régészeti ásatásai közül kiemelkedik a Méhi határában levő rézkori temető feltárása. Népköltészeti vizsgálatai az egyéniségkutatás területén hoztak eredményeket. Főbb díjai – Tornalja Város Díja (2023); Illyés Gyula-díjat (MMA Irodalmi-díj, 2022); Magyar Örökség Díj (2013); Posonium Irodalmi Díj (2004); Szlovák Köztársaság Kormányának Ezüstplakettje (2003); budapesti Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Széchényi Ferenc-díja (2001). – Fm. Baracai népköltészet. Tóth Balázsné Csák Margit előadásában (1994); B. Kovács István: Szőlő-Szűlt-Kálmány. Öt gömöri hősmese (1998); Agyagkenyér. Fejezetek az agyagművesség történetéből Gömörben és Kishontban (2001); A méhi istentriász és népe (2002); Gömörológia. Írások a történelmi Gömör és Kishont vármegye múltjáról és jelenéről (2003); Gömörország. Egy tájhaza arcvonásai tényekben, képekben és gondolatokban (2004); Gemersko. Črty tváre regionálnej vlasti vo faktoch, obrazoch a myšlienkach (2005); Álomtitkárságom története avagy: „Pisti a vérzivatarban”. Adalékok egy értelmiségi közéleti szolgálatához (2009); Rimaszombat. Várostörténeti barangolások I–II. (2010–2012).
Bábi Tibor; Poczkody
(* 1925. okt. 30. Báb (Báb), † 1978. jún. 23. Pozsony) Költő, szerkesztő, műfordító. Érsekújvárott és Budapesten járt gimnáziumba. 1949-ben a prágai Közgazdasági Főiskola, majd 1951-ben a pozsonyi Pedagógia Főiskola hallgatója, de tanulmányait félbehagyta. Pozsonyi magyar lapok (Szabad Földműves, Fáklya, A Hét, Irodalmi Szemle)...megnyit →
(* 1925. okt. 30. Báb (Báb), † 1978. jún. 23. Pozsony) Költő, szerkesztő, műfordító. Érsekújvárott és Budapesten járt gimnáziumba. 1949-ben a prágai Közgazdasági Főiskola, majd 1951-ben a pozsonyi Pedagógia Főiskola hallgatója, de tanulmányait félbehagyta. Pozsonyi magyar lapok (Szabad Földműves, Fáklya, A Hét, Irodalmi Szemle)...megnyit →
Részletek
Bábi Tibor (FI)
(* 1925. okt. 30. Báb (Báb), † 1978. jún. 23. Pozsony) Költő, szerkesztő, műfordító. Érsekújvárott és Budapesten járt gimnáziumba. 1949-ben a prágai Közgazdasági Főiskola, majd 1951-ben a pozsonyi Pedagógia Főiskola hallgatója, de tanulmányait félbehagyta. Pozsonyi magyar lapok (Szabad Földműves, Fáklya, A Hét, Irodalmi Szemle) szerkesztője lett, 1969-től haláláig az Új Szó munkatársa volt. 1966-ban Madách-díjat kapott. Rendszeresen fordított cseh és szlovák irodalmat. – Fm. Ez a te néped (v., 1954); Vándormadár (v., 1960); A forrás éneke (v., 1965); Könny a mikroszkóp alatt (v., 1966); Európából Európába (útirajzok, 1973); Patak és forrás (elb., 1976); Író, költő, művész dolga (tan., 1979). – Ir. Tóth László: Bábi Tibor (ISz, 1978); Búcsú Bábi Tibortól (Kritika, 1978); Görömbei András: A csehszlovákiai magyar irodalom 1945—1980 (1982); Bodnár Gyula–Tóth László: Nyomkereső (1994); Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában 1945-1999 I. (2000); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—1995. (1997); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—2004. (2004).
Bábindal
-> Babindál; Bábindal (Babindol)
Község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátságon, Zoboralján, Nyitrától K–DK-re. L: [1921] – 443, ebből 336 (75,8%) magyar, 106 (23,9%) szlovák; [2011] – 667, ebből 485 (72,7%) szlovák, 147 (22,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 448 (67,2%) szlovák, 177 (26,5%) magyar. V: [2011] – 598...megnyit →
Község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátságon, Zoboralján, Nyitrától K–DK-re. L: [1921] – 443, ebből 336 (75,8%) magyar, 106 (23,9%) szlovák; [2011] – 667, ebből 485 (72,7%) szlovák, 147 (22,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 448 (67,2%) szlovák, 177 (26,5%) magyar. V: [2011] – 598...megnyit →
Részletek
Község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátságon, Zoboralján, Nyitrától K–DK-re. L: [1921] – 443, ebből 336 (75,8%) magyar, 106 (23,9%) szlovák; [2011] – 667, ebből 485 (72,7%) szlovák, 147 (22,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 448 (67,2%) szlovák, 177 (26,5%) magyar. V: [2011] – 598 r. k., 2 ev., 1 gör. kat.– R. k. (Szt. Imre-) temploma 1909-ben épült historizáló stílusban. 1976–96 között közigazgatásilag Kalászhoztartozott.
Babindál; Bábindal (Babindol)
Részletek
Község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátságon, Zoboralján, Nyitrától K–DK-re. L: [1921] – 443, ebből 336 (75,8%) magyar, 106 (23,9%) szlovák; [2011] – 667, ebből 485 (72,7%) szlovák, 147 (22,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 448 (67,2%) szlovák, 177 (26,5%) magyar. V: [2011] – 598 r. k., 2 ev., 1 gör. kat.– R. k. (Szt. Imre-) temploma 1909-ben épült historizáló stílusban. 1976–96 között közigazgatásilag Kalászhoztartozott.
Babindol
-> Babindál; Bábindal (Babindol)
Község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátságon, Zoboralján, Nyitrától K–DK-re. L: [1921] – 443, ebből 336 (75,8%) magyar, 106 (23,9%) szlovák; [2011] – 667, ebből 485 (72,7%) szlovák, 147 (22,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 448 (67,2%) szlovák, 177 (26,5%) magyar. V: [2011] – 598...megnyit →
Község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátságon, Zoboralján, Nyitrától K–DK-re. L: [1921] – 443, ebből 336 (75,8%) magyar, 106 (23,9%) szlovák; [2011] – 667, ebből 485 (72,7%) szlovák, 147 (22,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 448 (67,2%) szlovák, 177 (26,5%) magyar. V: [2011] – 598...megnyit →
Részletek
Község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátságon, Zoboralján, Nyitrától K–DK-re. L: [1921] – 443, ebből 336 (75,8%) magyar, 106 (23,9%) szlovák; [2011] – 667, ebből 485 (72,7%) szlovák, 147 (22,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 448 (67,2%) szlovák, 177 (26,5%) magyar. V: [2011] – 598 r. k., 2 ev., 1 gör. kat.– R. k. (Szt. Imre-) temploma 1909-ben épült historizáló stílusban. 1976–96 között közigazgatásilag Kalászhoztartozott.
Babos László
(* 1924. febr. 16. Vágkirályfa, † ?.) Újságíró, költő, műfordító. Kisparaszti családból származott. A pozsonyi magyar gimnáziumban folytatott tanulmányait az 1942–43-as iskolai évben hetedik osztályosként megszakította. Utána hosszú időn át alkalmi munkákat végzett. Az 50-es években a Fáklyában, majd a Hétben volt szerkesztő; az 56-os...megnyit →
(* 1924. febr. 16. Vágkirályfa, † ?.) Újságíró, költő, műfordító. Kisparaszti családból származott. A pozsonyi magyar gimnáziumban folytatott tanulmányait az 1942–43-as iskolai évben hetedik osztályosként megszakította. Utána hosszú időn át alkalmi munkákat végzett. Az 50-es években a Fáklyában, majd a Hétben volt szerkesztő; az 56-os...megnyit →
Részletek
(* 1924. febr. 16. Vágkirályfa, † ?.) Újságíró, költő, műfordító. Kisparaszti családból származott. A pozsonyi magyar gimnáziumban folytatott tanulmányait az 1942–43-as iskolai évben hetedik osztályosként megszakította. Utána hosszú időn át alkalmi munkákat végzett. Az 50-es években a Fáklyában, majd a Hétben volt szerkesztő; az 56-os mo.-i népfelkelés illegális népszerűsítéséért bebörtönözték és eltiltották a publikálástól. Az 1968-as reformmozgalom bukása után Izraelbe emigrált. – Versei az Új Szóban, a Fáklyában, a Hétben és az Új Ifjúságban jelentek meg. 1956-ban Két asszonyt szeretek címmel verses kéziratot adott át a Szlovák Szépirodalmi Könyvkiadó magyar szerkesztőségének, de a kötet bebörtönzése után nem jelenhetett meg. Illegálisan terjesztett versei közül a Magyar zsoltár c. tűnt ki.
Báč
-> Bacsfa (Báč)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától K–DK-re. L: [1921] – 324, ebből 299 (92,3%) magyar, 17 (5,2%) szlovák; [2011] – 553, ebből 394 (71,2%) magyar, 149 (26,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 403 (72,9%) magyar, 144 (26,0%) szlovák; V:...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától K–DK-re. L: [1921] – 324, ebből 299 (92,3%) magyar, 17 (5,2%) szlovák; [2011] – 553, ebből 394 (71,2%) magyar, 149 (26,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 403 (72,9%) magyar, 144 (26,0%) szlovák; V:...megnyit →
Részletek
Bacsfa (GJ)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától K–DK-re. L: [1921] – 324, ebből 299 (92,3%) magyar, 17 (5,2%) szlovák; [2011] – 553, ebből 394 (71,2%) magyar, 149 (26,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 403 (72,9%) magyar, 144 (26,0%) szlovák; V: [2011] – 492 r. k., 8 ref., 6 ev., 2 gör. kat. – Az Apponyi-kastély a 19. sz. elején épült klasszicista stílusban. A ~ részét képező Szentantalon, ahol Lippay György és Szelepcsényi György esztergomi érsekek 1660–74 között Szt. Antalnak szentelt barokk stílusú r. k. templomot és ferences kolostort építtettek, s amely jelentős Mária-napi búcsújáróhely, jelenleg az angolkisasszonyok és ferencesek apácazárdája működik itt.
Bacsfa − templom és kolostor (GJ)
Bacsfa - ferences kolostor Szentantalon, képeslap a 20. sz. elejéről (FI)
Szentantal, Bacsfa
Bačka
-> Bacska (Bačka)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz ÉK-i részén, Királyhelmectől K–ÉK-re. L: [1921] – 672, ebből 662 (98,5%) magyar; [2011] – 653, ebből 546 (83,6%) magyar, 66 (10,1%) roma, 27 (4,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 620 (94,9%) magyar, 18 (2,8%) szlovák, 2...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz ÉK-i részén, Királyhelmectől K–ÉK-re. L: [1921] – 672, ebből 662 (98,5%) magyar; [2011] – 653, ebből 546 (83,6%) magyar, 66 (10,1%) roma, 27 (4,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 620 (94,9%) magyar, 18 (2,8%) szlovák, 2...megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz ÉK-i részén, Királyhelmectől K–ÉK-re. L: [1921] – 672, ebből 662 (98,5%) magyar; [2011] – 653, ebből 546 (83,6%) magyar, 66 (10,1%) roma, 27 (4,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 620 (94,9%) magyar, 18 (2,8%) szlovák, 2 (0,3%) roma. V: [2011] – 341 r. k., 236 ref., 40 gör. kat. – A 15. sz.-ban gótikus stílusban emelt r. k. (Szt. Imre-) templomát a 18. sz.-ban barokkosították; ref. temploma 1918-ban épült egy 19. sz.-i templom újjáépítésével. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Bacsfa (Báč)
Részletek
Bacsfa (GJ)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától K–DK-re. L: [1921] – 324, ebből 299 (92,3%) magyar, 17 (5,2%) szlovák; [2011] – 553, ebből 394 (71,2%) magyar, 149 (26,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 403 (72,9%) magyar, 144 (26,0%) szlovák; V: [2011] – 492 r. k., 8 ref., 6 ev., 2 gör. kat. – Az Apponyi-kastély a 19. sz. elején épült klasszicista stílusban. A ~ részét képező Szentantalon, ahol Lippay György és Szelepcsényi György esztergomi érsekek 1660–74 között Szt. Antalnak szentelt barokk stílusú r. k. templomot és ferences kolostort építtettek, s amely jelentős Mária-napi búcsújáróhely, jelenleg az angolkisasszonyok és ferencesek apácazárdája működik itt.
Bacsfa − templom és kolostor (GJ)Bacsfa - ferences kolostor Szentantalon, képeslap a 20. sz. elejéről (FI)Szentantal, BacsfaBacska (Bačka)
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz ÉK-i részén, Királyhelmectől K–ÉK-re. L: [1921] – 672, ebből 662 (98,5%) magyar; [2011] – 653, ebből 546 (83,6%) magyar, 66 (10,1%) roma, 27 (4,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 620 (94,9%) magyar, 18 (2,8%) szlovák, 2 (0,3%) roma. V: [2011] – 341 r. k., 236 ref., 40 gör. kat. – A 15. sz.-ban gótikus stílusban emelt r. k. (Szt. Imre-) templomát a 18. sz.-ban barokkosították; ref. temploma 1918-ban épült egy 19. sz.-i templom újjáépítésével. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.