amerikások
Elsősorban a 19. sz. utolsó évtizedeitől nagyjából az első vh.-ig kereseti lehetőség végett a tengerentúlra (főleg az USA-ba, ill. Kanadába) kivándorló, majd onnan néhány év múlva hazatérők megnevezése. D-Szl. szegényebb térségeit érintette (Gömör, Abaúj-Torna, Ung-vidék, Bodrogköz). Az ~ a tengerentúlon megkeresett és megtakarított pénzből...megnyit →
Elsősorban a 19. sz. utolsó évtizedeitől nagyjából az első vh.-ig kereseti lehetőség végett a tengerentúlra (főleg az USA-ba, ill. Kanadába) kivándorló, majd onnan néhány év múlva hazatérők megnevezése. D-Szl. szegényebb térségeit érintette (Gömör, Abaúj-Torna, Ung-vidék, Bodrogköz). Az ~ a tengerentúlon megkeresett és megtakarított pénzből...megnyit →
Részletek
Elsősorban a 19. sz. utolsó évtizedeitől nagyjából az első vh.-ig kereseti lehetőség végett a tengerentúlra (főleg az USA-ba, ill. Kanadába) kivándorló, majd onnan néhány év múlva hazatérők megnevezése. D-Szl. szegényebb térségeit érintette (Gömör, Abaúj-Torna, Ung-vidék, Bodrogköz). Az ~ a tengerentúlon megkeresett és megtakarított pénzből földeket, modern mezőgazdasági gépeket vásároltak, jelentősebb lakóházakat építettek. Az Ung-vidék ekkor épült jellegzetes amerikás házai L-alakúak és tornácosak, ami az adott településen belül presztízsnövekedést jelentett (migráció).
Andód (Andovce)
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Vág és a Nyitra folyó folyása között, Érsekújvártól Ny-ra. L: [1921] – 1109, ebből 1062 (95,8%) magyar, 45 (4,1%) szlovák; [2011] – 1358, ebből 714 (52,6%) magyar, 548 (40,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 786 (57,9%) magyar, 473 (34,8%) szlovák. V: [2011] – 976 r. k., 40 ev., 19 ref. – A második vh. után magyar lakosságának közel egyharmadát áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Szt. Rozália-) temploma 1858-ban épült késő klasszicista stílusban, 1910-ben neogótikus stílusban alakították át, a templom előtti téren áll az ~i születésű Czuczor Gergely 1998-ban felavatott mellszobra. A költő emlékének ápolása és a Czuczor Gergely-díj odaítélése céljával 2000-ben alakult meg az Andódi Czuczor Gergely Társaság, 2002-ben nyílt meg a Czuczor Gergely Múzeum. – Ir. Vágvölgyi Szilárd: Cergát-parti tűnődések. Andód keletkezése és fejlődése (1998).
Andovce
-> Andód (Andovce)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Vág és a Nyitra folyó folyása között, Érsekújvártól Ny-ra. L: [1921] – 1109, ebből 1062 (95,8%) magyar, 45 (4,1%) szlovák; [2011] – 1358, ebből 714 (52,6%) magyar, 548 (40,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 786 (57,9%) magyar,...megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Vág és a Nyitra folyó folyása között, Érsekújvártól Ny-ra. L: [1921] – 1109, ebből 1062 (95,8%) magyar, 45 (4,1%) szlovák; [2011] – 1358, ebből 714 (52,6%) magyar, 548 (40,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 786 (57,9%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Vág és a Nyitra folyó folyása között, Érsekújvártól Ny-ra. L: [1921] – 1109, ebből 1062 (95,8%) magyar, 45 (4,1%) szlovák; [2011] – 1358, ebből 714 (52,6%) magyar, 548 (40,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 786 (57,9%) magyar, 473 (34,8%) szlovák. V: [2011] – 976 r. k., 40 ev., 19 ref. – A második vh. után magyar lakosságának közel egyharmadát áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Szt. Rozália-) temploma 1858-ban épült késő klasszicista stílusban, 1910-ben neogótikus stílusban alakították át, a templom előtti téren áll az ~i születésű Czuczor Gergely 1998-ban felavatott mellszobra. A költő emlékének ápolása és a Czuczor Gergely-díj odaítélése céljával 2000-ben alakult meg az Andódi Czuczor Gergely Társaság, 2002-ben nyílt meg a Czuczor Gergely Múzeum. – Ir. Vágvölgyi Szilárd: Cergát-parti tűnődések. Andód keletkezése és fejlődése (1998).
András Károly
(* 1917. aug. 20. Felsőlászlófalva, † 2004. júl. 9. München, [Németország]) Újságíró, lapszerkesztő, politológus. Kassán érettségizett, 1938–1941 között Prágában és Budapesten magyar–francia–szlavisztikai egyetemi tanulmányokat folytatott. Az Új Élet c. hetilap vezető szerkesztője volt (1939–1944). 1945-ben emigrált. 1951- ig Ausztriában, 1951–1956 között az USA-ban élt,...megnyit →
(* 1917. aug. 20. Felsőlászlófalva, † 2004. júl. 9. München, [Németország]) Újságíró, lapszerkesztő, politológus. Kassán érettségizett, 1938–1941 között Prágában és Budapesten magyar–francia–szlavisztikai egyetemi tanulmányokat folytatott. Az Új Élet c. hetilap vezető szerkesztője volt (1939–1944). 1945-ben emigrált. 1951- ig Ausztriában, 1951–1956 között az USA-ban élt,...megnyit →
Részletek
(* 1917. aug. 20. Felsőlászlófalva, † 2004. júl. 9. München, [Németország]) Újságíró, lapszerkesztő, politológus. Kassán érettségizett, 1938–1941 között Prágában és Budapesten magyar–francia–szlavisztikai egyetemi tanulmányokat folytatott. Az Új Élet c. hetilap vezető szerkesztője volt (1939–1944). 1945-ben emigrált. 1951- ig Ausztriában, 1951–1956 között az USA-ban élt, 1957-ben Münchenben telepedett le. 1951-től a Szabad Európa Rádió magyar szerkesztőségének munkatársa. Főleg a szlovákiai magyar kisebbség kérdéseivel és Eduard Beneš politikájával foglalkozott.
Andrásy Tibor
(* 1932. máj. 29. Tornalja, † 2023. okt. [25.] . Grafikus, festő. 1953-ben érettségizett a pozsonyi Iparművészeti Középiskolában; 1953–1959-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola grafikai és könyvillusztrátori szakán tanult. 1970 óta Somorján él. 1959-ben a lipcsei nemzetközi könyvkiállításon aranyérmet nyert. 2023-ban megkapta a Dunaszerdahely Város...megnyit →
(* 1932. máj. 29. Tornalja, † 2023. okt. [25.] . Grafikus, festő. 1953-ben érettségizett a pozsonyi Iparművészeti Középiskolában; 1953–1959-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola grafikai és könyvillusztrátori szakán tanult. 1970 óta Somorján él. 1959-ben a lipcsei nemzetközi könyvkiállításon aranyérmet nyert. 2023-ban megkapta a Dunaszerdahely Város...megnyit →
Részletek
(* 1932. máj. 29. Tornalja, † 2023. okt. [25.] . Grafikus, festő. 1953-ben érettségizett a pozsonyi Iparművészeti Középiskolában; 1953–1959-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola grafikai és könyvillusztrátori szakán tanult. 1970 óta Somorján él. 1959-ben a lipcsei nemzetközi könyvkiállításon aranyérmet nyert. 2023-ban megkapta a Dunaszerdahely Város Polgármesteri Díját.
Andreánszky István
(* 1911. jún. 17. Mezőlaborc, † 1989. okt. 12. Brüsszel) Újságíró, lapszerkesztő. Sárospatakon érettségizett, s már diákként verseket közölt Kassák Lajos Munka c. folyóiratában. Kommunista szervezkedés vádjával kétszer is letartóztatták, emiatt 1934 szeptemberében Csehszlovákiába emigrált. Írásai a Magyar Újságban és a Csehszlovákiai Népszavában jelentek meg. A második...megnyit →
(* 1911. jún. 17. Mezőlaborc, † 1989. okt. 12. Brüsszel) Újságíró, lapszerkesztő. Sárospatakon érettségizett, s már diákként verseket közölt Kassák Lajos Munka c. folyóiratában. Kommunista szervezkedés vádjával kétszer is letartóztatták, emiatt 1934 szeptemberében Csehszlovákiába emigrált. Írásai a Magyar Újságban és a Csehszlovákiai Népszavában jelentek meg. A második...megnyit →
Részletek
(* 1911. jún. 17. Mezőlaborc, † 1989. okt. 12. Brüsszel) Újságíró, lapszerkesztő. Sárospatakon érettségizett, s már diákként verseket közölt Kassák Lajos Munka c. folyóiratában. Kommunista szervezkedés vádjával kétszer is letartóztatták, emiatt 1934 szeptemberében Csehszlovákiába emigrált. Írásai a Magyar Újságban és a Csehszlovákiai Népszavában jelentek meg. A második világháború idején Budapesten újságíró; 1945 után fontos politikai tisztségeket viselt. 1948-ban Belgiumba emigrált.
Angermayer Károly
Részletek
(* 1877. márc. 9. Pozsony, † 1938. máj. 18. Pozsony) Lapkiadó, szerkesztő, nyomdatulajdonos. Egyetemi tanulmányait Pozsonyban és Lipcsében végezte. 1918–1938 között pozsonyi lapok főszerkesztője, ill. kiadója (Magyar Újság, Képes Világ, Pressburger Zeitung stb.), elnöke a Szlovenszkói és Podkarpatszkáruszi Nyomdatulajdonosok Grémiumai Országos Szövetségének.
Angyal Béla
(* 1958. máj. 22. Gúta) Néprajzi gyűjtő, hely- és politikatörténeti szakíró. A komáromi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett (1977), majd a prágai Cseh Műszaki Egyetemen szerzett villamosmérnöki oklevelet. Képesítésének megfelelően először több gútai és komáromi vállalatnál is dolgozott, majd különféle társadalmi-politikai posztokat töltött be...megnyit →
(* 1958. máj. 22. Gúta) Néprajzi gyűjtő, hely- és politikatörténeti szakíró. A komáromi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett (1977), majd a prágai Cseh Műszaki Egyetemen szerzett villamosmérnöki oklevelet. Képesítésének megfelelően először több gútai és komáromi vállalatnál is dolgozott, majd különféle társadalmi-politikai posztokat töltött be...megnyit →
Részletek
Angyal Béla (FI)
(* 1958. máj. 22. Gúta) Néprajzi gyűjtő, hely- és politikatörténeti szakíró. A komáromi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett (1977), majd a prágai Cseh Műszaki Egyetemen szerzett villamosmérnöki oklevelet. Képesítésének megfelelően először több gútai és komáromi vállalatnál is dolgozott, majd különféle társadalmi-politikai posztokat töltött be (Gúta alpolgármestere 1994–1998; a Kormányhivatal Kisebbségi Osztályának vezetője 1999–2000; a Szlovák Mezőgazdasági Minisztérium hivatalvezetője 2002–2005; a Közbeszerzési Hivatal vezetője 2005–2010). Írásai hazai és magyarországi szaklapokban, évkönyvekben jelennek meg. – Fm. Gúta és környéke 1848–1849-ben (1997); Gúta 1945–1949 (1997); Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918–1938 (2002); Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919–1936 (2004); Kisalföldi tanyák. Gúta és vonzáskörzetének településnéprajza (2012).
Angyal Géza
(* 1888. dec. 24. Körmöcbánya, † 1956. nov. 23. Körmöcbánya) Festő, grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult 1906–1911 között, majd 1914–1919 között Besztercebányán tanított. Ezután élete végéig Körmöcbányán élt. Alapító tagja a besztercebányai Szlovenszkói Képzőművészek Egyesületének, tagja a Kunstvereinnek, a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi...megnyit →
(* 1888. dec. 24. Körmöcbánya, † 1956. nov. 23. Körmöcbánya) Festő, grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult 1906–1911 között, majd 1914–1919 között Besztercebányán tanított. Ezután élete végéig Körmöcbányán élt. Alapító tagja a besztercebányai Szlovenszkói Képzőművészek Egyesületének, tagja a Kunstvereinnek, a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi...megnyit →
Részletek
Angyal Géza (Önarckép)
(* 1888. dec. 24. Körmöcbánya, † 1956. nov. 23. Körmöcbánya) Festő, grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult 1906–1911 között, majd 1914–1919 között Besztercebányán tanított. Ezután élete végéig Körmöcbányán élt. Alapító tagja a besztercebányai Szlovenszkói Képzőművészek Egyesületének, tagja a Kunstvereinnek, a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaságnak, a kassai Kazinczy Társaságnak, a párizsi Société Nationale des Beaux Arts társaságnak. Több nyugat-európai országban járt tanulmányúton. – Ir. Ferdinandy Alina: Angyal (mon., 1950); Kubičková K.: Gejza Angyal 1888–1956 (katalógus, tan., 1973).
Angyalossy Ernő
(* 1893. aug. 1. Beregszász [Ukrajna] – † 1985. júl. 17. Ipolyság) Tüdőgyógyász, az újtátrafüredi Palace Szanatórium vezetője. A budapesti egyetem orvosi karán 1916-ban szerzett doktori oklevelet. Egy ideig a Korányi Klinikán, majd az Erzsébet Királynő Szanatóriumban dolgozott Budapesten. Ekkoriban ismerkedett meg első feleségével,...megnyit →
(* 1893. aug. 1. Beregszász [Ukrajna] – † 1985. júl. 17. Ipolyság) Tüdőgyógyász, az újtátrafüredi Palace Szanatórium vezetője. A budapesti egyetem orvosi karán 1916-ban szerzett doktori oklevelet. Egy ideig a Korányi Klinikán, majd az Erzsébet Királynő Szanatóriumban dolgozott Budapesten. Ekkoriban ismerkedett meg első feleségével,...megnyit →
Részletek
(* 1893. aug. 1. Beregszász [Ukrajna] – † 1985. júl. 17. Ipolyság) Tüdőgyógyász, az újtátrafüredi Palace Szanatórium vezetője. A budapesti egyetem orvosi karán 1916-ban szerzett doktori oklevelet. Egy ideig a Korányi Klinikán, majd az Erzsébet Királynő Szanatóriumban dolgozott Budapesten. Ekkoriban ismerkedett meg első feleségével, id. Szontagh Miklós mostohalányával és Újtátrafüreden telepedett le, ahol az akkoriban felépült Palace Szanatórium főorvosává nevezték ki. Az 1920-as években páciensei közé tartozott a kiváló költő, Tóth Árpád is, aki súlyos tüdőbaját kezeltette a Magas-Tátrában és több alkalommal is írt az itt eltöltött időről, valamint kezelőorvosáról is. Angyalossyt az 1930-as évek derekán meghívták Olaszországba, ahol Rómában újabb doktorátust szerzett, Milánóban pedig olasz nyelvből államvizsgát tett. 1940-ig a meráni Hungaria Szanatórium igazgatója volt, majd visszatért Mo.-ra és az érsekújvári tüdőgyógyintézet vezetője lett. A II. vh. vége felé, 1945 elején egy katonakórházba került, amelyet egy vonatszerelvénnyel Németország felé küldtek, de csak Prágáig jutottak. A cseh főváros közelében, Běchovicén rendezték be a kórházat, amely a II. vh. befejeződését követően is működött még egy ideig. Elmondása szerint a helyiek marasztalták, ő azonban a hazatérés mellett döntött. Mivel állampolgárságát elveszítette, csak az 1950-es évek elején kapott végzettségének megfelelő munkát Ipolyszakálloson, ahol 1976-ig körorvosként tevékenykedett. Ezután Ipolyságra költözött és itt hunyt el 92 éves korában.