Bujnáné Racskó Mária
Részletek
(* 1934 szept. 17. Szenc) Pedagógus. A pozsonyi pedagógiai iskolában érettségizett 1956-ban, Nagyszombatban gyógypedagógiai képesítést szerzett 1976-ban. Jókán, Privigyén volt általános iskolai tanár, 1974-től a jókai kisegítő iskola pedagógusa, 1990-től igazgatója. Kisegítő iskolai tankönyvek és módszertani segédkönyvek szerzője.
Burián László
(* 1922. aug. 19. Szenc, † 2014. ápr. 22., Párkány) Kat. pap. Iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte, majd a komáromi bencés gimnáziumban folytatta, az érettségit az esztergomi kisszemináriumban tette le, ahol a középiskola utolsó két évét végezte. Az esztergomi nagyszemináriumban készült a papi hivatásra, de...megnyit →
(* 1922. aug. 19. Szenc, † 2014. ápr. 22., Párkány) Kat. pap. Iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte, majd a komáromi bencés gimnáziumban folytatta, az érettségit az esztergomi kisszemináriumban tette le, ahol a középiskola utolsó két évét végezte. Az esztergomi nagyszemináriumban készült a papi hivatásra, de...megnyit →
Részletek
Burián László (ST)
(* 1922. aug. 19. Szenc, † 2014. ápr. 22., Párkány) Kat. pap. Iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte, majd a komáromi bencés gimnáziumban folytatta, az érettségit az esztergomi kisszemináriumban tette le, ahol a középiskola utolsó két évét végezte. Az esztergomi nagyszemináriumban készült a papi hivatásra, de 1945-ben Mindszenty József hercegprímás kérésére visszatért Csehszl.-ba és 1946-ban a pozsonyi Szent Márton székesegyházban szentelték pappá. Papi pályáját Nyitrakoroson (Krušovce) kezdte, majd 1947-ben úgy határozott, hogy követi a csehországi kényszermunkára hurcolt magyar híveket, és egy éven át lelki vigaszt nyújtott nekik és misézett. A cseh hatóságok azonban tevékenységét nemkívánatosnak minősítették és kiutasították. A kommunista puccsot követően 1951-ben koholt vádak alapján kétévi szabadságvesztésre ítélték, amelyet a lipótvári és az illavai börtönben töltött le. Szabadulását követően évekig nem végezhette lelkipásztori szolgálatát és fizikai munkásként dolgozott Lónyabányán (Lovinobaňa), majd a pozsonyi Gumon gyárban. Életének utolsó évtizedeiben Ebeden, Párkányban, Nánán és Kőhídgyarmaton is misézett. 1990 után több kitüntetést és díjat vehetett át: Pro probitate (2000); Esterházy Emlékérem (2005); Magyar Köztársasági Aranyérdemkereszt (2006); Václav Benda-díj (2011). – Ir. Csicsay Alajos: Hiszek a szeretet végső győzelmében. Lilium Aurum, 2012.
Farkas Jenő
(* 1922. jan. 18. Szenc, † 1979. szept. 18. Albár) Kat. pap, költő, műfordító. Pozsonyban érettségizett, a teológiát Esztergomban végezte. Pozsonyban, Csicsón, Kiskeszin, Bajtán, Nagymegyeren, Albáron szolgált lelkipásztorként. Az 1950-es évektől jelentek meg versei és műfordításai. 19. és 20. századi szlovák költők műveit fordította...megnyit →
(* 1922. jan. 18. Szenc, † 1979. szept. 18. Albár) Kat. pap, költő, műfordító. Pozsonyban érettségizett, a teológiát Esztergomban végezte. Pozsonyban, Csicsón, Kiskeszin, Bajtán, Nagymegyeren, Albáron szolgált lelkipásztorként. Az 1950-es évektől jelentek meg versei és műfordításai. 19. és 20. századi szlovák költők műveit fordította...megnyit →
Részletek
(* 1922. jan. 18. Szenc, † 1979. szept. 18. Albár) Kat. pap, költő, műfordító. Pozsonyban érettségizett, a teológiát Esztergomban végezte. Pozsonyban, Csicsón, Kiskeszin, Bajtán, Nagymegyeren, Albáron szolgált lelkipásztorként. Az 1950-es évektől jelentek meg versei és műfordításai. 19. és 20. századi szlovák költők műveit fordította magyar nyelvre. – Fm. Csendország (v., 1965); Valaki jár a nyomomban (v., 1969); Ballada és zsoltár (v., 1999). – Ir. Turczel Lajos: Farkas Jenő 1922–1979.
Párkány Antal
(* 1927. szept. 16. Galánta, † 2008. nov. 1. Szenc) Gimnáziumi tanár, tankönyvszerző és -fordító. 1951–1956-ban a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán tanári oklevelet, majd 1972-ben a Comenius Egyetemen bölcsészdoktori címet szerzett. A háború után 1951-ig Csehországban volt porcelángyári munkás, majd Hidaskürtön kezdett tanítani. 1953 és...megnyit →
(* 1927. szept. 16. Galánta, † 2008. nov. 1. Szenc) Gimnáziumi tanár, tankönyvszerző és -fordító. 1951–1956-ban a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán tanári oklevelet, majd 1972-ben a Comenius Egyetemen bölcsészdoktori címet szerzett. A háború után 1951-ig Csehországban volt porcelángyári munkás, majd Hidaskürtön kezdett tanítani. 1953 és...megnyit →
Részletek
(* 1927. szept. 16. Galánta, † 2008. nov. 1. Szenc) Gimnáziumi tanár, tankönyvszerző és -fordító. 1951–1956-ban a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán tanári oklevelet, majd 1972-ben a Comenius Egyetemen bölcsészdoktori címet szerzett. A háború után 1951-ig Csehországban volt porcelángyári munkás, majd Hidaskürtön kezdett tanítani. 1953 és 1957 között Galántán középiskolai tanár, 1957–1958-ban az Oktatásügyi Megbízotti Hivatal magyar nemzetiségi ügyekben illetékes központi tanfelügyelője, ezt követően pedig nyugdíjazásáig gimnáziumi tanár volt (1958–1961-ben Szencen, 1961–1963-ban Somorján, majd 1963-tól ismét Szencen). Pedagógiai szakcikkeit, irodalomkritikáit, útleírásait szlovákiai magyar lapok közölték. Közel negyven tankönyv és módszertani kézikönyv jegyzi nevét társszerzőként, ill. fordítóként. Ismertek hangjátékai is. – Fm. Sas Andor helye a csehszlovákiai magyar kulturális életben (mon., 1975).
Pomsár Zoltán
(* 1946. júl. 30. Szenc) Egyetemi oktató. A nyitrai Pedagógiai Főiskolán 1968-ban szerzett fizika–technikai nevelés tanári képesítést, 1980-ban uo. pedagógiai doktorátust. 1974–1977 között Pozsonyban a Kerületi Népművelési Központ osztályvezetője, 1977-től 1981-ig a pozsonyi Közgazdasági Főiskola adjunktusa, 1981–1983-ban uo. a Központi Tanártovábbképző Intézet tudományos munkatársa...megnyit →
(* 1946. júl. 30. Szenc) Egyetemi oktató. A nyitrai Pedagógiai Főiskolán 1968-ban szerzett fizika–technikai nevelés tanári képesítést, 1980-ban uo. pedagógiai doktorátust. 1974–1977 között Pozsonyban a Kerületi Népművelési Központ osztályvezetője, 1977-től 1981-ig a pozsonyi Közgazdasági Főiskola adjunktusa, 1981–1983-ban uo. a Központi Tanártovábbképző Intézet tudományos munkatársa...megnyit →
Részletek
(* 1946. júl. 30. Szenc) Egyetemi oktató. A nyitrai Pedagógiai Főiskolán 1968-ban szerzett fizika–technikai nevelés tanári képesítést, 1980-ban uo. pedagógiai doktorátust. 1974–1977 között Pozsonyban a Kerületi Népművelési Központ osztályvezetője, 1977-től 1981-ig a pozsonyi Közgazdasági Főiskola adjunktusa, 1981–1983-ban uo. a Központi Tanártovábbképző Intézet tudományos munkatársa volt. Ez idő óta a nyitrai Pedagógiai Főiskola (később: Konstantin Filozófus Egyetem) technikai nevelés tanszékének adjunktusa, docense; a pedagógiai tudomány kandidátusa. Tantárgy-pedagógiával foglalkozik. Szakcikkein kívül írt főiskolai jegyzetet, ill. tankönyvet is.
Strešňák Gábor
(* 1974. máj. 18., Pozsony) Levéltáros, történész, múzeumigazgató. Gyermekkorát Szencen töltötte, itt végezte általános és között középiskolai tanulmányait (1992). A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án 1998-ban szerzett levéltáros–történelem szakos oklevelet. 1998–2003 között a pozsonyi Állami Levéltárának, 2003 szeptemberétől 2010. január 15-ig a Nemzeti Emlékezet Hivatala levéltári...megnyit →
(* 1974. máj. 18., Pozsony) Levéltáros, történész, múzeumigazgató. Gyermekkorát Szencen töltötte, itt végezte általános és között középiskolai tanulmányait (1992). A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án 1998-ban szerzett levéltáros–történelem szakos oklevelet. 1998–2003 között a pozsonyi Állami Levéltárának, 2003 szeptemberétől 2010. január 15-ig a Nemzeti Emlékezet Hivatala levéltári...megnyit →
Részletek
(* 1974. máj. 18., Pozsony) Levéltáros, történész, múzeumigazgató. Gyermekkorát Szencen töltötte, itt végezte általános és között középiskolai tanulmányait (1992). A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án 1998-ban szerzett levéltáros–történelem szakos oklevelet. 1998–2003 között a pozsonyi Állami Levéltárának, 2003 szeptemberétől 2010. január 15-ig a Nemzeti Emlékezet Hivatala levéltári osztályának munkatársa. 2010 januárjától a szenci Városi Múzeum igazgatója. Levéltárosi és muzeológiai tevékenysége mellett elsősorban címertannal, családtörténeti kutatásokkal, valamint Szenc, Somorja és vidéke helytörténetével foglalkozik. Vezetőségi tagja a Szlovák Levéltárosok Egyesületének és a Mátyusföldi Muzeológiai Társaságnak. Több regionális monográfia, tanulmánykötet társszerzője. Fm.: Szenc. Egy város évszázadai (szerkesztő és szerző, 2013).
Szenc (Senec; Wartberg)
Részletek
Szenc − Török-ház (BF)
Város és járási székhely a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz bal parti síkságán, Pozsonytól ÉK-re. L: [1921] – 4656, ebből 3490 (75,0%) magyar, 753 (16,2%) szlovák, 281 (6,0%) zsidó; [2011] – 17 050, ebből 11 605 (68,1%) szlovák, 2467 (14,5%) magyar, 128 (0,8%) cseh és morva, 2 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 11 445 (67,1%) szlovák, 2542 (14,9%) magyar, 142 (0,8%) cseh, 2 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 9468 r. k., 1093 ev., 137 ref., 101 gör. kat., 31 izr. – Egykori mezőváros, amely középkori német lakossága a 17. sz.-ra nagyrészt magyarrá vált. A 19. sz. második felében elvesztett városi címét 1960-ban, 1922-ben elvesztett járási székhely rangját előbb 1949–60 között, majd 1996-ban kapta vissza. Határába, az Esterházy család felosztott nagybirtokára az első csehszlovák földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során az 1920-as években szlovák és cseh-morva kolonisták települtek, majd a második vh. után magyar lakosságának mintegy egyötödét áttelepítették Mo.-ra, s helyükre magyarországi szlovákokat költöztettek. – Gótikus alapokon álló r. k. (Szt. Miklós-) templomát a 17. sz.-ban reneszánsz, 1740-ben barokk stílusban építették át; reneszánsz kúriája (az ún. Török-ház), barokk stílusú r. k. (Szentháromság-) kápolnája, valamint a piaristák egykori kolostora a 17. sz.-ban, a jelenleg romos állapotú ortodox zsinagógája 1825-ben épült (a 20. sz. elején szecessziós stílusban építették át). A Csemadok a helyi születésű Szenczi Molnár Albert (1564–1639) nyelvtudós, zsoltárfordító emlékére 1966 óta évente megrendezi ~en a Szenczi Molnár Albert Napokat. Szenczi Molnár Albertnak a város főterén álló szobrát, Nagy János szobrászművész alkotását, 1995-ben avatták fel. Az 1950-es években kétnyelvű járási hetilapja jelent meg JRD-Náš cieľ – EFSz-Célunk, majd Za krajší život – Szebb Életért címmel. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Szenczi Molnár Albert Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola), gimnáziummal (Szenczi Molnár Albert Gimnázium), Leány Középiskolával és Vállalkozói Szakközépiskolával rendelkezett. Jelenleg építőanyag- és élelmiszeripara jelentékeny, a város melletti 150 ha-os Napos-tó kedvelt üdülőhely.
Szenc − a zsinagóga romos épülete (BF)
Szenc − Szenci Molnár Albert szobra (BF)Szenczi Molnár Albert Napok
Részletek
1965 óta a Csemadok által évente megrendezett kulturális napok Szencen. Célja Szenczi Molnár Albert, a város szülötte emlékének felelevenítése, hagyatékának, örökségének ápolása. A többnapos rendezvényen főként színházi előadások, irodalmi összeállítások, társadalomtudományi előadások kapnak helyet.
Teátrum Diákszínpad
Részletek
A Szenci Molnár Albert Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium, Leány- és Vállalkozói Szakközépiskola, valamint a helyi Csemadok mellett alakult 2000-ben. Vezetője Pomichal Mária volt. A Diákszínpad a 2006-tól nem mutat ki tevékenységet. Fennállasa alatt minden évben részt vett a komáromi Jókai Napok-on.