Lelesz (Leles)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Latorca folyó bal parti síkságán, Királyhelmectől ÉK-re. L: [1921] – 1672, ebből 1633 (97,7%) magyar; [2011] – 1782, ebből 1340 (75,2%) magyar, 280 (15,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1560 (87,5%) magyar, 128 (7,2%) szlovák....megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Latorca folyó bal parti síkságán, Királyhelmectől ÉK-re. L: [1921] – 1672, ebből 1633 (97,7%) magyar; [2011] – 1782, ebből 1340 (75,2%) magyar, 280 (15,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1560 (87,5%) magyar, 128 (7,2%) szlovák....megnyit →
Részletek
Lelesz (GJ)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Latorca folyó bal parti síkságán, Királyhelmectől ÉK-re. L: [1921] – 1672, ebből 1633 (97,7%) magyar; [2011] – 1782, ebből 1340 (75,2%) magyar, 280 (15,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1560 (87,5%) magyar, 128 (7,2%) szlovák. V: [2011] – 1329 r. k., 157 ref., 91 gör. kat., 3 ev. – Premontrei prépostságát Boleszló váci püspök alapította a 12. sz. végén. A prépostság gótikus rendháza és rendi temploma a 14. sz. első felében épült, 1533-ban megerősítették és kőfallal vették körül, 1623–39 között sarokbástyákkal egészítették ki, mai barokk formáját a 18. sz.-i átépítése során kapta. Ref. temploma a 19. sz. első felében klasszicista stílusban épült. A Lelespress kiadásában itt jelenik meg a Bodrogköz és az Ung-vidék Régió c. havilapja. A 21. sz. elején vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett; 1952-ben létesített mezőgazdasági mesteriskoláját 1960-ban Nagykaposra költöztették. – 1941-ben közigazgatásilag ~hez csatolták Kaponyát.
Paulický Péter
(* 1948. jún. 30. Lelesz) Politológus, parlamenti képviselő. A homonnai vegyipari technikumban érettségizett (1967). 1970–1971-ben a moszkvai Komszomol Főiskolán tanult. A prágai Politikai Főiskolán 1981-ben politológusi oklevelet, 1983-ban doktori címet szerzett. 1988–1990-ben a pozsonyi Politikai Főiskola aspiránsa, 1990-től a történelemtudomány kandidátusa. Ekkortól a Demokratikus...megnyit →
(* 1948. jún. 30. Lelesz) Politológus, parlamenti képviselő. A homonnai vegyipari technikumban érettségizett (1967). 1970–1971-ben a moszkvai Komszomol Főiskolán tanult. A prágai Politikai Főiskolán 1981-ben politológusi oklevelet, 1983-ban doktori címet szerzett. 1988–1990-ben a pozsonyi Politikai Főiskola aspiránsa, 1990-től a történelemtudomány kandidátusa. Ekkortól a Demokratikus...megnyit →
Részletek
(* 1948. jún. 30. Lelesz) Politológus, parlamenti képviselő. A homonnai vegyipari technikumban érettségizett (1967). 1970–1971-ben a moszkvai Komszomol Főiskolán tanult. A prágai Politikai Főiskolán 1981-ben politológusi oklevelet, 1983-ban doktori címet szerzett. 1988–1990-ben a pozsonyi Politikai Főiskola aspiránsa, 1990-től a történelemtudomány kandidátusa. Ekkortól a Demokratikus Baloldal Pártjának Dunaszerdahelyi járási vezetője; 1990–1994 között a Demokratikus Baloldal Pártjának parlamenti képviselője a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában.
Szabó Adorján Aladár
(* 1868. márc. 12. Kassa, † 1950. ápr. 7. Kassa) Premontrei szerzetes, történész. 1890–1920-ban Rozsnyón, majd Kassán gimnáziumi tanár. 1921–1934-ben a leleszi egyházi levéltár igazgatója. 1934-től Jászón, később Kassán élt. Történészként a Rákóczi-korral és a ferencesek történetével foglalkozott. – Fm. II. Rákóczi Ferenc Kassa...megnyit →
(* 1868. márc. 12. Kassa, † 1950. ápr. 7. Kassa) Premontrei szerzetes, történész. 1890–1920-ban Rozsnyón, majd Kassán gimnáziumi tanár. 1921–1934-ben a leleszi egyházi levéltár igazgatója. 1934-től Jászón, később Kassán élt. Történészként a Rákóczi-korral és a ferencesek történetével foglalkozott. – Fm. II. Rákóczi Ferenc Kassa...megnyit →
Részletek
(* 1868. márc. 12. Kassa, † 1950. ápr. 7. Kassa) Premontrei szerzetes, történész. 1890–1920-ban Rozsnyón, majd Kassán gimnáziumi tanár. 1921–1934-ben a leleszi egyházi levéltár igazgatója. 1934-től Jászón, később Kassán élt. Történészként a Rákóczi-korral és a ferencesek történetével foglalkozott. – Fm. II. Rákóczi Ferenc Kassa múltjában (1909); Abaúj vármegye és Kassa városa az I. Rákóczi Ferenc és a Thököly-féle felkelések korában (1910); A kassai jezsuiták és ferencesek végnapjai és II. József császár Kassán (1913); A kassai ferencesek a régmúlt századokban (1941); Baróti Szabó Dávid kassai társasága (1942); A leleszi prépostság vázlatos története (1944).
Török Elemér
(* 1930. nov. 14. Lelesz, † 2006. máj. 30. Pozsony) Költő, újságíró, tanító. Pozsonyban tanítói oklevelet szerzett (1953). 1956–1961-ben az Új Ifjúság munkatársa, 1961–1977 között Leleszen nevelő, majd Abarán tanító, iskolaigazgató. 1977-től nyugdíjazásáig az Új Szó munkatársa Pozsonyban. 2005-ben megkapta a Posonium Irodalmi Díj...megnyit →
(* 1930. nov. 14. Lelesz, † 2006. máj. 30. Pozsony) Költő, újságíró, tanító. Pozsonyban tanítói oklevelet szerzett (1953). 1956–1961-ben az Új Ifjúság munkatársa, 1961–1977 között Leleszen nevelő, majd Abarán tanító, iskolaigazgató. 1977-től nyugdíjazásáig az Új Szó munkatársa Pozsonyban. 2005-ben megkapta a Posonium Irodalmi Díj...megnyit →
Részletek
(* 1930. nov. 14. Lelesz, † 2006. máj. 30. Pozsony) Költő, újságíró, tanító. Pozsonyban tanítói oklevelet szerzett (1953). 1956–1961-ben az Új Ifjúság munkatársa, 1961–1977 között Leleszen nevelő, majd Abarán tanító, iskolaigazgató. 1977-től nyugdíjazásáig az Új Szó munkatársa Pozsonyban. 2005-ben megkapta a Posonium Irodalmi Díj Szülőföld Díját. – Fm. Fényért perelek (v., 1968); Delelő (v., 1976); Forgó évszakok (v., 1989); Tavaszi ágon tél zokog (v., 1998); Éveim fehér havasán (v., 2003).